Legal knowledge | Criminal law » Székely György - Büntetőeljárási jog

Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja  Milyen tényezők játszottak közre a modern büntetőeljárási jog kialakulásában?         Az ókorban és a középkorban a büntetőjog azonos magával a joggal. A XIX. sz közepéig nincs egységesség Partikularitás még az egyes országok területén belül is. (nincs egységes bírói szervezet, eljárás stb) A mai értelemben vett büntetőeljárás csak az utolsó 200 év „terméke”. Első mintadarabja a napóleoni Code d’instruction criminelle (1808). Eszmei háttere a felvilágosodás: a hatalommegosztás tanának megjelenése, babonák, boszorkányságok, eretnekség büntetőjogon kívülre száműzése.(Utolsó boszorkányégetések a XVIII. századra tehetőek) Beccaria humanitárius nézetei nagy hatással vannak a kor büntetőjogára. A XVIII. sz második felétől új elvek

megjelenése a büntetőeljárásokban: kínvallatás eltörlése, ártatlanság vélelme, szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság. A XIX. sz-ra kialakulnak az egységes nemzetállamok => egységes bírói szervezet, egységes jog, egységes büntetőjog és egységes büntetőeljárás. (A XIX. század végére jelennek meg az első „nagy” büntetőeljárási törvények: az 1872. évi spanyol, az 1873 évi osztrák, az 1874 évi belga, az 1877 évi német, majd az 1896. évi (XXXIII tc) magyar büntető perrendtartások)  Mi a büntetőeljárás feladata és célja?        Mindenkori alapvető feladata és célja: a bűncselekmények felderítése, és a büntetőjogi felelősség kérdéséről való döntés. A folyamata azonban sokszor változott: Az 1808-as francia bp. elválasztotta egymástól a vizsgálati és az ügyészségi funkciót A bűnösség bizonyítása a XIX. sz második felétől már a hatóságokat terheli (A bizonyítási

eszközök kötöttsége oldódott, a bizonyítékok mérlegelése szabadabbá vált.) Az eljárás alá vont személy (gyanúsított=>vádlott=>elítélt, összefoglalva: terhelt) az eljárás tárgyából az eljárás alanyává vált. (védettebb jogi helyzet) A II. VH-t követő emberi jogi dokumentumok (EEJE, PPJNE), és az Európai Emberi Jogi Bíróság felállítása humanizálták a büntetőeljárást. Cél a tisztessé-ges, humánus eljárás, a különböző emberi jogok tiszteletben tartása. Viszont ezzel párhuzamosan elindul egy olyan folyamat melynek célja a hatékony büntetőeljárás megvalósítása. (eredményesség, nyomozó hatóságok befolyásának növekedése, titkos nyomozási eszközök bevetése. De mivel a fenti kettő tendencia egymással éppen ellentétben áll (mert pl.: egy titkos lehallgatás semmibe veszi a titoktaráshoz való emberi jogot), ezért a mai büntetőeljárásokban a két nézet folyamatos „harca” figyelhető meg (ti.

emberi jogok vs. hatékonyság), hol az egyik, hol a másik irányába történő eltolódással 1 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Melyek a büntetőeljárás szakaszai, melyek ezek legfontosabb jellemzői? A büntetőeljárás egy folyamat, mely a bcs. elkövetésének gyanújától a büntetőjogi felelősségről történő jogerős döntésig tart. A következő szakaszokra osztható: 1. Nyomozás 2. Vizsgálat (Nem mindegyik országban ismert Pl: Mo) 3. Ügyészi szakasz 4. Bírósági eljárás 1. Nyomozás: - A bcs-nyel, gyanúsítottal kapcsolatos tények, adatok összegyűjtése - Az ügyész tájékoztatása, a vád megalapozása. - A nyomozó hatóságok végzik 2. Vizsgálat: - Francia eredetű - Célja a törvényszékek elé tartozó bcs-ek esetén a nyomozás anyagának és a vádnak a bírósági tárgyalásra alkalmassá tétele. - Feje a vizsgálóbíró, aki a nyomozás befejezését, és a

vádemelést követően kapcsolódik be az eljárásba. 3. Ügyészi szakasz: - Az ügyész nyomoz, nyomoztat, vagy felügyeli a nyomozást - Vádat emel, és képviseli a vádat (a vádmonopólium az övé). 4. Bírósági eljárás: - A bűnösségről/ártatlanságról csak itt lehet dönteni - A bíróság nyilvános, szóbeli tárgyaláson, a bizonyítékok közvetlen megvizsgálása után határoz.  Mi jellemző a büntetőeljárás jogi természetére?          Jogági besorolás szempontjából a közjogba tartozik. (kivétel pl:Franciaország) Az állam és a magánszemélyek közti viszonyt szabályoz => Alá-fölé rendeltség Az állam ezen keresztül „legitim erőszakot” gyakorol. Beavatkozik az emberek magánszférájába, korlátozza szabadságukat, jogaikat, szankciókat alkalmaz. (mindezt akaratuk és beleegyezésük nélkül) Összefonódik a büntetőjoggal: Egymás nélkül semmit sem érnek. A büntetőjog büntetőeljárási

jog nélkül alkalmazhatatlan jogszabálytömeg, a büntetőeljárási jog büntetőjog nélkül pedig üres keret, amit nem lehet mire alkalmazni. Nem jogviszony, hanem hatalmi viszony. Célja a közrend fenntartása. Az állam azonban ezt a hatalmat csak korlátozottan, szigorú garanciális szabályok között gyakorolhatja. (pl: védelemhez való jog) (Az emberi és polgári jogok fejlődésének 3 fázisa: (1) Jogok garantálása, (2) megsértésük ellen védelem nyújtása, és a megsértők szankcionálása, (3) Az állam saját jogsértései ellen is védelmet nyújt.) 2 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Hogyan tagolható a büntetőeljárási jog? Az egyik legáltalánosabban elfogadott nézet szerint a következő részekre tagolható: I. Általános rész (statikus rész) 1. 2. 3. 4. 5. A büntetőeljárás alapelvei A büntetőeljárás alanyai Az általános eljárási szabályok A bizonyítás A

kényszerintézkedések II. Különös rész (dinamikus rész) 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A nyomozása A vádemelés Az elsőfokú bírósági eljárás A másodfokú bírósági eljárás A rendkívüli perorvoslatok A külön eljárások A különleges eljárások 3 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2. Büntetőeljárási rendszerek  Mi jellemzi az akkuzatórius büntetőeljárási rendszert?        Germán és normann hagyományokon alapul. Kezdetben a bcs. sértettje az, aki a választott és/vagy a király által kinevezett bíró előtt vádat emelt. Az eljárás funkciója a felek közötti vérbosszú/leszámolás elkerülése. A bcs. üldözése nem csak a sértett, hanem a közösség ügye is => Népvád intézménye (actio popularis): a közösség nevében bárki kezdeményezhette az eljárást. A bírák nem jogvégzett emberek, csupán a legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb,

legbölcsebb tagjai a közösségnek. A döntés csak formális bizonyítékokra alapozva történt: párbaj, tűzpróba, vízpróba, tisztító eskü stb. (Alapgondolata: az ártatlan embert nem érheti baj) Jellemző intézménye az esküdtszéki tárgyalás.  Melyek voltak a mai esküdtszéki rendszer kialakulásának szakaszai?             Normann alapok, de ismert más országokban is: Skandinávia, szászok svábok, sőt Magyarországon is (Nagy Lajos: fenyítő ügyeknél 12 lelkiismeretes, a nép bizalmát bíró ember) Az esküdtek feladata a vádlott meghallgatása, és a döntés a bűnösségről. Kezdetben nyers, durva, nem folyik előtte bizonyítás, az ismeretek, tények hiányában is dönteniük kellett. (Pl: szóbeszéd alapján mondták ki bűnösnek) Később mint független polgárok intézménye jelenik meg. Első lépésként lehetővé vált, hogy a felek tanúkat idézzenek az esküdtek elé, akik szóban, a

nyilvánosság előtt adták elő vallomásukat. Tehát az esküdtek már közvetlenül szereztek ismereteket az ügyről. A következő lépés a XVII. sz végére és a XVIII sz elejére tehető: A parlament határozata alapján a király a politikai bűncselekmények esetén nem vehette igénybe különbíróságait (Stars Chamber, Court of High Comission), hanem azokat a rendes esküdtbíróság előtt kellett tárgyalni. Az esküdtek felmentő ítélete ellen kizárt volt a fellebbezés. Megjelenik az ártatlanság vélelme. Ezáltal a királyi önkény elleni szembeszegülést testesítette meg Az esküdtbírósági tárgyaláson a bíró passzív, a felek aktívak (ld. később) A vádlott beismerésének peralakító hatása az 1750-es évektől fokozódott. (rövidítette eljárás + beismerés fejében engednek a vádlott javára) 1836-tól törölték azt a szabályt, hogy a vádlott esküdtszéki tárgyaláson nem vehet igénybe védőt. 1985-től a vádképviseletet

professzionalizálják (Királyi Ügyészi Szolgálat) A beismerési alku megjelenésével az esküdtszéki tárgyalások száma 1-2%-ra csökkent. 4 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi jellemzi az inkvizitórius büntetőeljárási rendszert?                Lényege a nyomozás, a tényállás valósághű felderítésére törekvés (és nem a bizonytalan, misztikus isteni beavatkozás alapján történő döntés) Eredete a katolikus egyházhoz kötődik: kezdetben az egyház tagjai ellen elkövetett bcs-ek nyomozása. Majd III. Ince pápa (1215-ös lateráni zsinat) alatt kiterjesztették a világi bcs-ekre is (eretneküldözések, boszorkányüldözések) Hivatalból (ex officio), a felek akaratától függetlenül indult meg. A nyomozást és az ítélkezést ugyanaz a személy a vizsgáló (inkvizítor) végezte. Tehát az eljárási funkciók nem

különülnek el. Az eljárás írásbeli volt. (fontos az ügyirat, akta szerepe) Zártság, titkosság, a nyilvánosság teljes kizárása jellemzi. Az ítélethez szükséges a vádlott önkéntes beismerése. A beismerés kikényszerítésére a kínzásokat, tortúrát alkalmazták (1252, IV. Ince pápa elrendelésére.) Jellemző a bűnösség vélelme: a vádlottnak az ártatlanságát kellett bizonyítani. A bírák nem kaptak mérlegelési lehetőséget a bűnösség tekintetében: ha megvoltak a bizonyítékok, el kellett ítélni, viszont ha nem voltak meg, akkor sem ítélhette el, ha az egyébként a bíró meggyőződése volt. Jellemző a legális vagy kötött bizonyítás. A bizonyítékoknak két csoportját ismerték: a) Nem teljes bizonyítékok: gyanúokok (indiciumok) pl.: rossz hírnév b) Teljes bizonyítékok: a gyanúsított beismerése vagy 2 szavahihető tanú vallomása A döntések ellen később lehetőség volt a fellebbezésre. (Inkvizitórius

rendszeren alapultak: V. Károly 1532-es Constitutio Criminalis Carolinája, I. Ferenc 1539-es, és XIV Lajos 1670 évi Ordonance criminelle je)  Ld.: akkuzatórius és inkvizitórius rendszer összehasonlító táblázatát a fejezet végén!!!  Mi jellemzi a vegyes eljárási rendszert, a korábbi eljárási rendszerek elemei hogyan hatnak rá?         Napóleon 1808-as Code d’instruction criminelle-je az inkvizitórius eljárási rendszer elemeit felhasználva és korszerűsítve egy új rendszert teremtett meg. (A franciák ezt nevezeték vegyes eljárási rendszernek) Elválasztotta egymástól a vádemelést és vizsgálatot, és létrehozta a vizsgálóbírói tisztséget. A vizsgálóbíró hallgatta ki a vádlottat, a tanúkat, állította össze az ügyiratot, mely az ügy elbírálásának alapját képezte. A vizsgálóbíró nem vett részt az ügy elbírálásában, a bűnösségről való döntésben Az ügy elbírálása nyilvános

tárgyaláson, esküdtek közreműködésével történt, a bizonyítékokat szabadon mérlegelve. Több európai országban elterjedt ez a rendszer, viszont a vizsgálóbíró szerepét eltérően ítélték meg az egyes országok, ezért több kritikával is illették. (ld: lentebb) Már a XIX. sz elejétől bevezetik azt, hogy a tanúkat a tárgyaláson meg kell hallgatni, függetlenül attól, hogy a vizsgálati szakaszban tettek-e vallomást. A későbbiekben ebben a rendszerben ez esküdtszéki tárgyalási mód egyre inkább háttérbe szorult, de a bíró aktív szerepe erős maradt. 5 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen kritikával illethető a vizsgálóbíró szerepe? 1) A növekvő számú bűncselekményekkel nem tud megbirkózni. 2) A vizsgálati szakasz az ügyész munkáját megkettőzi, és ez által hosszadalmassá teszi az eljárást. 3) A vizsgálóbíró elveszti pártatlanságát, mert

az ügyek felderítése során túl közel került a rendőrséghez.  Mi a különbség a vizsgálóbíró és a nyomozási bíró között? Vizsgálóbíró: - Feladata egy önálló eljárási szakaszhoz, a (csak bizonyos országokban létező) vizsgálathoz kötődik. Ennek célja a nyomozás során összegyűlt adatok megvizsgálása, és ez alapján annak eldöntése, hogy helye van-e tárgyalásnak. - A vizsgálóbíró kihallgatja a vádlottat, a tanúkat. - Bizonyos esetekben nyomozási cselekményt is végezhet. - Összeállítja az ügy iratait, mely az ügy elbírálásának alapját képezte. - Nem vesz részt az ügy elbírálásában. Nyomozási bíró: - A magyar jog szerint a vádirat benyújtása előtt látja el a bíróság feladatait az első fokon a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró. - Fő feladata a törvényben meghatározott esetekben való döntés: a vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedések elrendeléséről, a titkos

adatszerzés engedélyezéséről/megszüntetéséről, a nyomozás folytatásának elrendeléséről a nyomozás megszüntetését követően, az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról stb. - A vádirat benyújtása előtt kihallgathatja a védett és egyéb speciális tanúkat. - Önálló nyomozási cselekményt nem végez. - Az ügy iratainak összeállítása, eljárásra alkalmasság tétele nem az ő feladata. - Ő sem vesz részt az ügy elbírálásában.  A vizsgálóbíró működésével kapcsolatban felmerülő problémákra milyen intézkedések történtek a különböző országokban? Ennek a helyzetnek a megoldása kétféleképpen történhet: a) Az intézmény megszüntetése: - Németországban (1974) megszüntették a vizsgálóbíró intézményét, és helyette bevezették a kérelemre eljáró nyomozási vagy alapjogi bírót. - Olaszországban (1989) hatályba lépett az angolszász típusú büntető perrendtartás,

ami megszüntette ezt az intézményt. Feladatát az ügyész vette át b) A vizsgálóbíróra vonatkozó szabályok egyszerűsítése: - Franciaországban az ügyek már csak 5-7%-a megy át a vizsgálóbíró kezén. Ezáltal az ügyész szerepe erősödött. Ezen kívül a vizsgálóbírói funkciót megosztották: 2000-től külön bíró dönt a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről. - Portugáliában a vizsgálóbíró az ügyész felügyelete alatt végzi a vizsgálatot. 6 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Melyek a hierarchikus eljárási rendszer sajátosságai? 1) Egységes kriminálpolitika kialakítása a cél. Döntésekben a bizonyosságra törekvés 2) Az igazságszolgáltatási hatalom centralizált. 3) Minden, a központi igazságszolgáltatási hatalmon kívüli hatalom csak delegált hatalom. 4) Alá-fölérendeltségi viszonyok kijelölése. 5) A hierarchikus szintek és

az itt tevékenykedők hatáskörének pontos meghatározása. 6) A hierarchia különböző szintjein született döntéseknek a magasabb szinten elhelyezkedő felettes szerv/személy általi megváltoztathatósága. 7) A diszkrecionális döntések lehetőségének kiküszöbölése. 8) Fontos szerepe van a hivatali dokumentációknak, az ügyiratoknak. 9) Túlterjedt bürokrácia. 10) A döntéssel rendelkezők a hivatalnoki kar tagjai. 11) Jellemző a képzési rendszer, az előmeneteli rendszer fontossága. 12) Jellemző a fellebbezés intézménye és a laikusok részvétele (ez utóbbi gyenge).  Melyek a koordinatív eljárási rendszer sajátosságai? 1) Nincs egysége kriminálpolitikára törekvés. Nem csak akkor lehet egy döntés igazságos, ha az a jogszabályokkal összhangban áll. 2) Nagymérvű decentralizáció. 3) Széles körű autonóm jogosultságok gyakorlásának biztosítása. 4) A hierarchia laza. 5) Mellérendeltség jellemző. 6) A hatáskörök

között átfedések vannak. Eltérő ítélkezési gyakorlatok kialakulása 7) A diszkrecionális döntési jogosultság nem csak megengedett, de erénynek számít. 8) Az ügyiratok, akták kevésbé fontosak. 9) A tisztségviselők, mint egy szociális probléma megoldói jelennek meg, és azt várják el tőlük, hogy tapasztalt, társadalmilag elismert személyek legyenek. 10) Kevésbé hangsúlyos a bürokrácia. 11) Más a bíróvá válás folyamata. Szerepe a tárgyaláson passzív 12) Az esküdtszék szerepe jelentős.  Mi jellemzi a feudalizmus végi Magyarország büntetőeljárási rendszerét?      Két fő eljárási forma alakult ki: az írásbeli per, és a sommás szóbeli per. Ezeket nem külön kódex, csupán a szokásjog szabályozta. Külön eljárási szabályok szerint ítélkeztek a városok. A jogegyenlőség nem érvényesült: külön szabályok vonatkoznak a nemesekre és a jobbágyokra. Ha az írásbeli per nemesek ügyében folyt, ők

szabadlábon védekezhettek, tilos volt velük szemben a tortúra, és fellebbezhettek az ítélet ellen. 7 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György A jobbágyokat a per alatt általában fogva tartották, megengedett volt a kínvallatás. A sommás szóbeli per gyorsított, egyszerű eljárás volt, de nem vehetett benne részt védő, fellebbezni csak a halálbüntetés vagy a súlyosabb szabadság- vesztés ellen lehetett. A magyar feudális eljárás összességében inkvizíciós természetű, de a nemesek elleni eljárás számos vádelvi elemet tartalmaz.  Milyen kísérletek Magyarországon? történtek a büntetőeljárás kodifikálására 1) Az 1795. évi javaslat: - A büntetőper nyomozásra, vizsgálatra és bírósági eljárásra oszlott volna. - Érvényesült volna a hivatalból való eljárás elve. - A vizsgálat során egyenlő mértékben kellett volna felderíteni mind a

terhelő, mind a mentő körülményeket. - A negatíve kötött bizonyítási rendszert követte volna - Alapja írásbeli per lett volna - A vádlott részére, ha nincs ügyvédje védőül tiszti ügyészt kellett kinevezni. 2) Az 1827. évi javaslat: - Inkvizitórius, írásbeli eljárás lett volna. - A magánvád lehetőségét teljesen kizárta. - Az egész elővizsgálatot a rendőrségre bízta volna. - A közvádlót minden fontos ügyben fellebbezésre kötelezte volna. 3) Az 1843. évi javaslat: - Az 1808-as Code d’instruction criminelle-t tekintette mintának - A közvádlói tisztet nem külön ügyészi szervezetre bízta, hanem a vármegyei szervezetet használta fel. - A királyi tábla elé tartozó ügyekben a közvádlói tisztet a koronaügyészre, egyéb ügyekben a tiszti ügyészre bízta. - A vádrendszer a hivatalból való eljárásra épül, a magánvádat kizárta - A vizsgálóbíró folytatta le a vizsgálatot, amit az un. perbefogás (vád alá

helyezés) követett. - A perbefogás után nyújtotta volna be az ügyész a vádlevelet (vádiratot), és a bizonyítékok lajstromát. - A tárgyalás vádelvű, a felek egyenjogúak, a védelem kötelező (ha nincs megbízott védő, a törvényszék rendel ki). - A tárgyalás nyilvános, félbe nem szakítható - A bíróság csak a marasztaló ítéletet köteles indokolni. - A tervezet esküdtszéki rendszerű tárgyalás lett volna: a vád alá helyezést a perbefogási esküdtszékre (vádesküdtszék), míg a tárgyalást főtárgyalási esküdtszékre (ítélő esküdtszék) bízták volna. 8 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen büntető perrendtartásokat és büntetőeljárási törvényeket ismer a magyar büntetőeljárás jellemzői? történetében, melyek ezek legfontosabb a) Önálló büntető perrendtartások: 1) Az 1896. évi XXXIII tv (I Bp) 1900 január 1-jén lépett hatályba:

- Vádelvű eljárás - Szabad védelem - Nyilvános, szóbeli eljárás - Vizsgálóbíró, vádtanács, esküdtszék intézménye - A tárgyalás előkészítő szakaszának egyik formája a nyomozás, amit a csendőrség, rendőrség, államigazgatási szervek végeztek, és amit az államügyész, vagy a bíró (járásbírósági ügyekben) irányított. - Jelentősebb ügyekben vizsgálat is folyt, amit a vizsgálóbíró irányított. - Az esküdtszéki eljárásban az ítélkezés két részre oszlott: az esküdtszék döntött a tényállásról és a bűnösségről, az ítéletet pedig az ún. verdict alapján 3 tagú szakbírákból álló tanács hozta meg. (Az esküdtszék működését 1919-ben felfüggesztették.) 2) Az 1951. évi III tv (II Bp): - A nyomozást a rendőrség végezte. - A bíróság főszabály szerint tanácsban járt el: 1 szakbíró + 2 népi ülnök. - A bizonyítást a bíróság végezte. - A tárgyalás nyilvános és szóbeli. - A fellebbezés

egyfokú. - Novellája az 1954. évi V tv kötelezővé tette az előkészítő ülést, és kibővítette a másodfokú bíróság kasszációs jogkörét. b) Büntetőeljárási törvények: 1) Az 1962. évi 8 tvr (I Be): - Szövegének több mint kétharmada azonos a korábbi törvénnyel. - A módosítások az eljárás nyomozási szakaszát, az előkészítő ülést, és a - fellebbezést érintették. - Az 1966. évi 16 tvr (novella): az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását célozza, új eljárási formákat vezet be. - Az 1971. évi 28 tvr (novella) a bcs súlyszerinti felosztásának újra bevezetésével felül kellett vizsgálni a törvényt. 2) Az 1973. évi I tv (II Be) ez volt az előző eljárási törvényünk 2003 július 1-ig 3) Az 1998. évi XIX tv (III Be) ez a hatályos törvény 2003 július 1-től Összefoglalva: 1) 1896. évi XXXIII tc (I Bp) 2) 1951. évi III tv (II Bp) 3) 1962. évi 8 tvr (I Be) 4) 1973. évi I tv (II Be) 5) 1998. évi XIX tv (III

Be) 9 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Vázolja a magyar büntetőeljárás fejlődését! Ld.: az előző 3 kérdés együtt  Milyen új tendenciák jellemzik az utóbbi 20 év büntetőeljárásának fejlődését Európában? A büntetőeljárások utóbbi két évtizedben bekövetkezett fejlődésnek két vonulatát lehet megkülönböztetni: - A nemzeti büntetőeljárások fejlődése - Az európai büntetőeljárás formálódása 1. A nemzeti büntetőeljárások fejlődésének fő tendenciái: 1) Humanizáció: - A nyomozás humanizálódik, az emberi jogok egyre jobban érvényesülnek itt is. - Védői jogok gyarapodása: az eljárás korai szakaszába történő bekapcsolódás engedélyezése, jelenléti jog, indítványtételi jog, iratbetekintési jog bővülése. - A sértett nagyobb mérvű közreműködésének lehetősége. - A nyomozás inkvizitórius, zárt jellegének gyengülése. 2)

Ezzel párhuzamosan: - A nyomozó hatóságok egyre több lehetőséget kapnak a különböző különleges nyomozási eszközök alkalmazására (pl.: telefonlehallgatás, fedett nyomozó stb) - Ez azonban problémákat vethet fel, mert nem csak a bűnözőkre, de harmadik személyekre vonatkozó adatok is a nyomozó hatóságok birtokába kerülhetnek. 3) Represszív vonulat: Az utóbbi évtizedekben a közrend erősítése érdekében az USA-ban jelent meg a zéró tolerancia elve, mely szerint a rendőri szervek a legapróbb jogsértések ellen is fellépnek, és azonnal szankcionálják azokat. 4) Ügyészi diszkréció növekedése: - A bcs-ek súlya, és a közérdeket ért sérelem nagysága közötti viszony mérlegelésétől függően teszi lehetővé a döntést a vádemelésről vagy annak elhalasztásáról. - Gyakorivá válik a büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazása (pl.: fiatalkorúakkal szemben reszocializációs programok, kárjóvátétel, mediáció) 5)

Konszenzuális elemek megjelenése: - Vádalku - Rövidített eljárások - Az ártatlanság vélelmében bekövetkezett változása - A bizonyítási teher megfordításának gondolata (pl.: bűnözésben szerzett vagyon bűnös eredetének vélelmezése, jogos védelem, erőszakos közösülés) 10 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 6) Elmozdulás a büntetéskiszabási gyakorlatban: - Szigorodás - Megnőtt a rövid tartamú szabadságvesztések aránya 2. Az európai büntetőeljárás formálódása: 1) Határokon átívelő bűnözés megjelenése. 2) A bűnözés is integrálódott a gazdasági integrációval együtt. 3) A büntetőjog lassan átalakul: az államok szuverenitása csökken, viszont a büntetőjogról, mint a szuverenitás utolsó bástyájáról csak nagyon lassan és nehezen hajlandóak lemondani az egyes államok. 4) Az EU büntetőjogának két iránya kezdett el formálódni: a) A III.

pillér területén: a létező és gyarapodó, a bcs-ek széles köre elleni küzdelemhez kapcsolódó joganyag, ami a jövőbeni európai uniós büntetőjog forrása. b) A I. pillér területén: ez kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódik. 5) Az európai ügyész intézményének megjelenése, és az ezzel kapcsolatos viták felmerülése.  Az akkuzatórius és inkvizitórius rendszer összehasonlító táblázata: AKKUZATÓRIUS INKVIZITÓRIUS Vád, védelem, ítélkezés Eljárási feladatok elkülönül összeolvadása Szóbeliség Iratok alapján való (közvetlenség elve) ítélkezés Nyilvános tárgyaláson Titkos eljárás Nyilvánosság való döntés Jelentős hatósági Hatóság szerepe Megegyező „ügyféli” jogosultságok túlsúly A bíróság feladat, hogy A vizsgáló döntsön a felek (inkvizítor) részt vesz Ítélkezés vitájában az ítélkezésben is Tisztán formális Pozitíve kötött Bizonyítás bizonyítás

bizonyítás Eljárási feladatok Iratok szerepe 11 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3. Alkotmányosság és büntetőeljárás  Melyek az alkotmányosság fogalmi elemei?  Az alkotmányosság (jogállamiság) fogalma a német területen született meg az 1840es évek táján, és a II. világháború végére vált ismertté  Ugyanez Angliában Locke munkássága nyomán a törvények uralmának (rule of law) elvében fogalmazódott meg, a franciáknál a forradalom alatt pedig az alkotmányosság elnevezést kapta.  Európában a jogállam eszméje a következő jogelvekhez kötődik: Kagi szerint: (1) az államhatalom jogi legitimációja, (2) az egyén alapjogai, (3) az egyéni elbírálás elve, (4) a hatalmi ágak elválasztása, (5) a hatalom törvényeknek megfelelő gyakorlása, (6) kvalifikált jogvédelem. Giese és Schunk szerint: államhatalom korlátozása az alapjogok által, (2)

független bíróságok akadálymentes igénybevételéhez vezető jogi út, (3) hatalommegosztás, (4) törvényhez kötött államhatalom.  A társadalom és az állam viszonyában az alkotmányosság (jogállam) a társadalom védelmének, az államhatalom megregulázásának jogi eszköze, és mint ilyen, a társadalom igényeinek kifejeződése.  Az alkotmányosság (jogállamiság) története azt mutatja, hogy kezdettől fogva összekapcsolódtak a büntetőjog anyagi és eljárásjogi kérdései: Az anyagi jog alkalmazását szoros eljárási szabályokhoz kötötték, minthogy az állam büntetőhatalom első lépései rendre eljárási jellegűek. (ld: egyén szabadságát biztosító szabályok nagyrész eljárási jellegűek.)  A büntetőeljárás menete ezért alkotmányos kérdés, mert az egyén alkotmányos jogait érinti. Az elismert és garantált egyéni jogok nem rendelhetők alá magasabb érdekekre hivatkozással más alkotmányos érdekeknek. Az egyén

jogainak megsértése egyben a jogrend megsértését is jelenti.  Ha tehát a jog olyan eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe (=olyan eljárási szabályokat teremt), melyek az egyén jogait sértik vagy veszélyeztetik, akkor eljárás ugyan jogszerű marad, de csorbul az alkotmányosság.  A jogszerű, de nem alkotmányos büntetőeljárás viszont nagyobb veszélyt jelent a társadalom és az egyén számára, mint maga a bűnözés. (ugyanis ezzel szemben nincs törvényes jogvédelem, míg a bűnözéssel szemben viszont van.)  Hol érintkezik egymással az alkotmány és a büntetőeljárás?       Az egyén alapvető jogainak kérdése a fő kapcsolódási pont. Az egyén szabadságát az egyes állam intézményei (pl.: Habeas Corpus Act) eljárási garanciákkal védik. Ebből következik, hogy a büntetőeljárás szabályai alkotmányos jelentőségűek. A büntetőeljárás menete alkotmányos kérdés, mert lényegéből

fakadóan az egyén alkotmányos jogait érinti (pl.: személyes szabadsághoz való jog) Napjainkban a büntetőeljárásban az egyéni jogok védelmének előtérbe állítás a tendencia. Az állami büntetőigény érvényesítése nem járhat az egyén alkotmányos jogainak sérelmével, mert akkor az állam az egyénen keresztül az egész jogrendet sérti meg. 12 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Melyek a büntetőeljárás alkotmányos elvei? 1. Az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma 2. Alkotmányos bíró garantálása 3. A bírói meghallgatáshoz való jog 4. A személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve 5. A bírósági döntés indokolásának kötelezettsége 6. Az ártatlanság vélelme 7. Az ingyenes jogsegélyhez való jog 8. Az arányosság elve 9. A bizonyítási tilalmak 10. A jogorvoslati jogosultsághoz való jog 11. Ne bis in idem 12.

Jog a perújrafelvételre 13. A büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása  Mit foglal magába az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma?      Az állam első feladata ennek kapcsán, hogy kialakítsa az igazságszolgáltatás szervezetét, és garantálja anyagi ellátottságát Magába foglalja a legalitás elvét: az állam kötelezettséget vállal minden bcs. üldözésére. (teljes körű érvényesülésének egyik fő gátja a látens bűnözés) A legalitás nehézségének megoldásai: - A hatóságok úgy oldják, hogy maguk szelektálnak, hogy melyik bcs.-t üldözik nagyobb intenzitással, és melyik felett hunynak szemet. - Az ügyészi mérlegelés lehetősége nő. - A bírósági eljárásban is veszített erejéből a legalitás: a megtorló büntetések helyett lehetőség van az intézkedések alkalmazására. (tehát tényleges megbüntetés nincs) Egyre nagyobb tér nyílik az

opportunitásnak: a célszerűségi, gazdaságossági indokok veszik át a legalitás szerepét. Fontos követelmény még, hogy a büntetőeljárás a formális eljárás szabályai szerint folyjék, tehát következetes és átfogó szabályozás legyen (ezáltal az eljárás előrelátható, előre kiszámítható)  Mit jelent az alkotmányos bíró garantálása? 1. Bíróságok hatáskörének és illetékességének törvényi garantálása 2. Különbíróságok tilalma (de szakbírságok lehetnek) 3. Független és pártatlan bíróság (ld: később szervezeti alapelvek) 13 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent a bírói meghallgatáshoz való jog? Fontos alapvető jog, mely az EEJK 6. cikkelyében is részletesen le van fektetve a) Szűkebb értelemben: Bárkinek, akit személyi szabadságától megfosztottak, joga van arra, hogy az illetékes bíróság előtt jogorvoslattal éljen. b)

Tágabb értelemben: - A bíróság tényfeltáró munkáját jelenti, melyben a terheltnek joga van közreműködni. - A következő részjogosultságokat foglalja magában: 1) A terhelt joga az információra 2) A terhelt joga a véleménynyilvánításra 3) A terhelt joga nyilatkozat megtételére 4) Eljárási cselekményeken való részvétel joga 5) A terhelt indítványtételi joga 6) A terhelt joga az eljárás során keletkezett iratok megismerésére 7) A terhelt joga védő igénybevételére  Mit jelent a személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve? 1) Előzetes letartóztatást csak bíró, vagy bírói jogosultságokkal rendelkező személy rendelhet el (EEJK 5. cikk 3 bekezdés) 2) Mindenkinek joga van arra, hogy polgári vagy büntető ügyét független és pártatlan bíróság nyilvánosan tárgyalja + az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni (EEJK 6. cikk 1. bekezdés)  Mit jelent a bírói döntés indokolásának

kötelezettsége? Az indoklási kötelezettség alapján a bíróságnak számot kell adnia arról, hogy a bizonyítékoknak egyenként és összességükben milyen szerepük volt a tényállás megállapításában, és az ezen alapuló döntés meghozatalában.  Mit jelent az ártatlanság vélelme? A terhelt mindaddig nem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét bíróság jogerős ítélete meg nem állapította (EEJK. 6 cikk 2 bekezdés)  Magában foglalja azt, hogy a bűnösséget a hatóság köteles bizonyítani, a terhelt pedig nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.  Ezen túl azt is, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni (in dubio pro reo). 14 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent az ingyenes jogsegélyhez való jog? 1) A terheltnek – mivel nem várható el tőle, hogy jogi ismeretei legyenek – joga van védőt

meghatalmazni. 2) Akinek viszont nem áll elegendő anyagi eszköz a rendelkezésére, joga van arra, hogy számára közköltségen a hatóság védőt jelöljön ki (EEJK. 6 cikk 3 bekezdés c) pont)  Mit jelent az arányosság elve a büntetőeljárásban? 1. A büntetőeljárás során a hatóságok magatartásának, az általuk gyakorolt jogoknak, az őket terhelő kötelezettségeknek, a megvalósított eljárási cselekményeknek meg kell felelniük, arányban kell állniuk a terhelt terhére rótt cselekmény súlyával. 2. Az eljárási cselekmény akkor arányos, ha az célszerű, szükséges, és alkalmas az adott feladat megoldására: a) Célszerűség: Az intézkedésnek az általa elérni kívánt cél megvalósítását kell szolgálnia. b) Szükségesség: Az alkalmazott eszköz az adott helyzet által megkövetelt legyen. c) Alkalmasság: Több rendelkezésre álló eszköz közül a legkisebb sérelmet okozót kell választani, amely még nem veszélyezteti a

kívánt cél elérését.  Melyek a bizonyítási tilalmak? 1) A büntetőeljárásban az igazság kiderítése nem történhet bármi áron. Ennek egyik korlátja a bizonyítási tilalmak köre. 2) Ez magában foglalja: 1. A bizonyítás tárgyára 2. A bizonyítás eszközére 3. A bizonyítás módszerére 4. A bizonyítékok értékelésére vonatkozó tilalmakat 3) A bizonyítékok értékelése kapcsán vetődik fel az a kérdés, hogy a jogellenesen beszerzett (pl.: megtévesztés, kínzás, házkutatási engedély hiánya stb), de hitelt érdemlő bizonyítékok felhasználhatóak-e az eljárásban. Ennek megítélése a különböző országokban igen változatos.  Mit jelent a jogorvoslati jogosultsághoz való jog? Az érintetteknek meg kell adni az eljárás minden szakaszában a lehetőséget arra, hogy a számukra hátrányos döntés ellen jogorvoslattal éljenek, kérve a határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.  Mit jelent a ne

bis in idem elve? Ha egy ügyben már jogerős ítélet született, ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján a terhelt ellen nem lehet újabb büntetőeljárást folytatni, és büntetőjogi felelősséget megállapítani. 15 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent a jog a perújrafelvételre? 1) Bár fontos a jogbiztonsághoz fűződő érdek, de ez nem zárhatja ki a jogerős határozat felülvizsgálatának lehetőségét, mert elképzelhető, hogy hibás döntés emelkedett jogerőre. 2) A jogerő feloldásának lehetőségét azonban nagyon pontosan körül kell írni. 3) Itt tehát a jogbiztonság (a jogerő) kerül szemben az igazságossággal.  Mit jelent a büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása elv? Egy működőképes igazságszolgáltatásnak szüksége van hatékony eszközökre, melyek megteremtik a lehetőséget a bűnüldözéshez és

felelősségre vonáshoz, ezáltal az állam büntető igényének érvényesítéséhez, azonban ezzel együtt meg kell találni az egyensúlyt az egyéni jogok, emberi jogok védelmezésével is.  Hogyan értelmezi az Alkotmánybíróság a jogállami büntetőeljárás elvét? 1) 66/1991. (XII12) AB határozat: A határozat szerint a szabadságtól való megfosztás akkor jogellenes, önkényes, ha nem a törvényben meghatározott okokból, és nem a törvényes eljárás alapján történt. A büntetőeljárás tehát akkor jogállami, ha: 1) 2) 3) 4) 5) A törvényben meghatározott okok alapján, törvényben meghatározott eljárás szerint folyik, az eljárás szükségszerű arányos és az eljárás alá vont személyre háruló sérelem elfogadható mértékű enyhítésére garanciák vannak. 2) 9/1992. (I30) AB határozat: - - - Ez a határozat a jogállami büntetőeljárás egyik legfontosabb elemeként említi a jogbiztonságot, mely egyrészt a normák

egyértelműségét, másrészt az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát, harmadsorban pedig az eljárási garanciák meglétét jelenti. Az Alkotmánybíróság kijelenti, hogy „csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan a jogintézmények. Kijelenti viszont hogy a jogállamiság más olyan elvek érvényesülését is megkötve teli, amik ellentétesek lehetnek a jogbiztonsággal. Ilyen pl: a méltányosság elve 16 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) 11/1992. (III5) AB határozat: - - - A büntetőjogi elévüléssel foglalkozó határozat szerint a jogbiztonsághoz szükséges az egyértelműségen és a garanciák meglétén túl a végelegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyása is. Kivétel csak akkor engedhető meg, ha a jogbiztonsággal konkuráló más

alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet. Pl: jogerősen lezárt eljárás felülvizsgálata az elítélt javára, ha az eljárás később alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alapján folyt. Az AB szerint csak a jogtalan, alkotmányellenes jogszabályon alapuló elítélés miatt van helye a jogbiztonsághoz fűződő érdekektől eltekinteni. Tehát a sértett ahhoz fűződő érdeke, hogy a múltban, az elévülési időn kívül a hatályos jog szerint is a bűncselekményt elkövetőt megbüntessék, elenyészik, mert ezek sértik a jogbiztonságot. 4) 41/1993. (VI30) AB határozat: Ez a határozat a fentieken túl megfogalmazza, hogy „nem hárítható az elkövetőre annak a terhe, ha az állam mulasztása miatt a büntetőeljárás ideális célja, az igazságos és rendeltetését betöltő büntetés kiszabása nem teljesülhetett. (Közömbös, hogy az állam mennyire vagy milyen okból nem

érvényesített büntető igényét.)  Melyek a büntetőeljárás alapelveinek magyar forrásai? 1) Az Alkotmány [46.§ (1)-(2) bek, 50§ (2) bek, 54§ (2) bek, 57§ (1)-(5) bek,] 2) 1993. évi XXXI tv: az 1950-ben Rómában keletkezett Európai Emberi Jogi Egyezménynek + 8 kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetése. 3) 1995. III tv: a kínzás és az embertelen vagy lealacsonyító bánásmód elleni európai egyezmény kihirdetése. 4) 1997. évi LXVI tv: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 5) 1997. évi LXVII tv: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 6) 1972. évi V tv: az ügyészségről 7) 1998. évi XIX tv: a büntetőeljárásról (ennek I fejezete: Alapvető rendelkezések)  Melyek a szervezeti és működési alapelvek? A) Szervezeti alapelvek: A bíróság belső felépítésének, szervezeti rendszerének ismérveit tartalmazzák 1. 2. 3. 4. 5. Az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján elve Társas bíráskodás

elve Néprészvétel elve A bírói függetlenség elve A pártatlanság elve 17 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György B) Működési alapelvek: A büntetőhatalom gyakorlásának, az eljárás lefolytatásának és a jogalkalmazás mindennapjainak általános elveit jelölik ki. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Az eljárási feladatok megosztásának elve A vádhoz kötöttség elve A bírósági eljáráshoz való jog elve A bizonyítási teher elve Az in dubio pro reo elve A védelemhez való jog elve A hivatalból való eljárás elve Az ártatlanság vélelmének elve Az önvádra kötelezés tilalmának elve Az anyanyelv használatának elve A büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve  Mit jelent az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján elv? Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül

a bíróság jogosult. [Be 3§ (2) bek] (=> Intézkedések alkalmazására nem csak a bíróság jogosult! Ld.: megrovás: ügyész is)  Mit jelent a társas bíráskodás elve?    A bíróság tevékenységét különböző összetételekben gyakorolhatja. Az egyszerűbb ügyekben egyesbíróként, a bonyolultabb ügyekben tanácsban (azaz társas bíráskodás útján) járhat el. A társas bíráskodás megvalósulhat kizárólag hivatásos bírókból, vagy – a néprészvétel elvéből következően – hivatásos bírókból és ülnökökből (laikusokból). (Vagy az angolszász eljárásokban kizárólag laikusokból. Ld: esküdtszék)  Mit jelent a néprészvétel elve?    Azt jelenti, hogy a bírósági eljárás során a hivatásos bírókon kívül laikus személyek, ülnökök (angolszász: esküdtek) is részt vesznek az ügy eldöntésében. Hivatásos bírókból és laikusokból álló tanácsok csak az első fokon eljáró

bíróságokon működnek. Ezen elvnek két indoka van: a) Szakmai ok: a laikusok élettapasztalat, bölcsessége hasznos lehet. b) Politikai-ideológiai ok: a laikusok részvétele a mindenkori hatalom és önkény ellensúlya lehet. 18 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi jelent a bírói függetlenség? 1) Szervezeti függetlenség: a többi államhatalmi szervtől mind személyileg, mind szervezetileg elkülönül. 2) Utasításoktól való függetlenség: a bíró az adott ügyben semmilyen hatóság vagy magasabb bírói fórum utasításához nincs kötve. (De: ld: LB elvi jogértelmező tevékenysége) 3) Személyi függetlenség: eltérő megoldások: a) életfogytig tartó kinevezés, b) választás meghatározott időre. 4) Szakmai függetlenség: bírói poszt végzettséghez kötése 5) Összeférhetetlenség: a) szakmai (más tisztséget nem viselhet), b) személyi (közeli hozzátartozók esete)

 Mit jelent a pártatlanság elve? Garanciálisan biztosítani kell, hogy olyan személy, akinek semlegességéhez kétség fér, ne működhessen közre az eljárásban.  Mit jelent az eljárási feladatok megoszlásának elve? A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. [Be 1§]  Mit jelent a vádhoz kötöttség elve? 1) A bíróság az ítélkezés során vád alapján jár el. [Be 2§ (1) bek] 2) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. [Be 2§ (2) bek.] => 3 követelmény: (1) a vád a bírósági eljárás elengedhetetlen feltétele, (2) vádkimerítés kötelezettsége, (3) vádon túlterjeszkedés tilalma.  Mit jelent a bírósági eljáráshoz való jog? 1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön. [Be 3§ (1) bek.] 2) Bűncselekmény elkövetése

miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. [Be 3§ (2) bek] ld: szervezeti alapelvek)  Mit jelent a bizonyítási teher a büntetőeljárásban? A vád bizonyítása a vádlót terheli. [Be 4§ 1 mondat]  Mit jelent az in dubio pro reo elve? A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. [Be 4§ 2 mondat.] 19 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent a védelemhez való jog elve? 1) A terheltet megilleti a védelem joga. 2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. 3) E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet. 4) A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. 5) A

bíróság/ügyész/nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. 6) A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező. [Be 5§ (1)-(4) bekezdések]  Mit jelent a hivatalból való eljárás elve? 1) A bíróságnak/ügyésznek/nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. 2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. 3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha: 1. A cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el. 2. Nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a

bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el. 3. Az e törvényben meghatározott kivételekkel, büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn. 4. A terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli perorvoslatok, valamint a különleges eljárások esetét. 4) A rendkívüli perorvoslatokat, kivéve a 3) pont 4. alpontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. 5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt nem indítható. [Be 6§ (1)-(5)

bekezdések]  Mit jelent az ártatlanság vélelme? Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg. [Be 7§]  Mit jelent az önvádra kötelezés tilalma? Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. [Be 8§] 20 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent az anyanyelv használatának elve? 1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. 2) A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. 3) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. 4) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak

a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta. [Be 9§ (1)-(3) bek]  Mit jelent a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve? Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot/ügyészt/nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. [Be 10§]  Mi a büntetőeljárási törvény hatálya? 1) A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni. 2) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban: Btk) 3 és 4 §] az eljárást e törvény szerint kell

lefolytatni.  Mit jelentenek a következők diszpozitívitás, opportunitás? röviden: legalitás, officialitás, 1) Legalitás: törvényességet jelent. Nullum crimen sine poene = ne maradjon bűncselekmény büntetés nélkül. 2) Officialitás: hivatalbóliságot jelent. A hatóságok kötelesek a törvényben meghatározott esetekben a büntetőeljárást megindítani, és azt lefolytatni. 3) Diszpozitívitás: kérelemhez kötöttséget jelent. A hatóság eljárását kérelemnek kell megelőznie. Ld: polgári eljárásjog 4) Opportunitás: célszerűséget jelent. A legalitás vagy az officialitás elve célszerűségi indokok alapján nem érvényesül. 21 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen törések figyelhetők meg a legalitás és officialitás elvén? Külső személy (extraneus) által Belső személy (hatóság) által Btk. legalitás törései Be. officialitás törései -

magánindítvány (Btk. 31§) - magánvád (Be 493-515§) - külön feljelentés(Btk. 236§) - vádhoz kötöttség (Be 2§) - kívánat (Btk. 183§) - jogorvoslati kérelemhez kötöttség (pl.: Be 348-350§) - elterelés (Be. 485/A-B§) - nyomozás részbeni mellőzése - megrovás (Be. 174§, 190§, (Be. 187§) 267.§) - gyanúsítottal való - büntetéskiszabás mellőzése együttműködés (Be. 175§, (Be. 330§) 192.§) - fedett nyomozóval szembeni eljárás (Be. 175§, 192§) - vádemelés részbeni mellőzése (Be. 220-221§) - vádemelés elhalasztása (Be. 222-227.§) - kábítószere ügyben való megszüntetés (Be. 267§) - tartási ügyben való megszüntetés (Be. 267§) - bizonyítás mellőzése (Be. 306.§) 22 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4. A büntetőeljárás alanyai  Kik tekinthetők a büntetőeljárás alanyainak? Alanyok alatt a büntetőeljárásban résztvevő szervezeteket és

személyeket értjük. a) Szervezetek: 1. Nyomozó hatóságok 2. Ügyész 3. Bíróság b) Személyek: 4. Terhelt 5. Védő 6. Sértett 7. Magánvádló 8. Pótmagánvádló 9. Magánfél 10. Egyéb érdekeltek 11. Képviselők 12. Segítők  Melyek a nyomozóhatóságok? a) Általános: 1) Rendőrség 2) Ügyészség, amikor nyomoz vagy nyomoztat b) Speciális: 1) Vám- és Pénzügyőrség 2) Határőrség 3) Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, és polgári légi jármű parancsnok 4) Katonai ügyész és az illetékes parancsnok a  Mi a nyomozóhatóságok feladata? 1) A nyomozó hatóság feladata a nyomozás végzése: a) az ügyész rendelkezése alapján vagy b) önállóan, ha a bűncselekményt: 1. maga észlelte 2. a feljelentést nála tették 3. arról más módon maga szerzett tudomást 23 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Határozza meg a hatáskör és az illetékesség fogalmát

és szintjeit! a) Hatáskör: a büntetőügyeknek a szervezet különböző szintjei között, tehát vertikális megosztása. b) Illetékesség: a szervezet azonos hatáskörű szintjei között, tehát horizontális megosztása.  Mik a rendőrség hatáskörére vonatkozó szabályok? 1) Két fogalom a rendőrségi nyomozással kapcsolatban: a) Nyomozó hatóság: - rendőrkapitányság - rendőr-főkapitányság - Országos Rendőr-főkapitányság b) Nyomozó szerv: a nyomozó hatóságnak a nyomozást végző szervezeti egysége 2) A rendőrség hatásköréről és illetékességéről külön jogszabály, a 15/1994. (VII 14) BM rendelet rendelkezik. A rendelet szerint a rendőrség szervei a követekezők szerint tagolódnak: a) A helyi nyomozó hatóság szervei: 1. A rendőrkapitányságok bűnügyi szervei, közlekedésrendészeti szerve, közrendvédelmi szervei, rendőrőrsei, rendőrállomásai. 2. A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai

Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. b) A területi nyomozó hatóság szervei: 1. A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok felderítő, nyomozó és vizsgálati szervei, közlekedésrendészeti szervei. 2. A Repülőtéri Biztonsági Szolgálat bűnügyi szervei c) A központi nyomozó hatóság szervei: ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály, illetve Bűnügyi Főosztály szervei, a Szervezett Bűnözés Elleni Főigazgatóság, Nyomozó Főosztály, Vizsgálati Főosztály, Gazdaságvédelmi főosztály, Különleges Ügyek Osztálya + Mivel az APEH Bűnügyi Igazgatósága megszűnt, a rendőrség speciális nyomozó egységei nyomoznak a következő bcs-ek esetén: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése,számvitel rendjének megsértése, csődbűntett, az APEH érdekkörébe tartozó adó- és tb csalás, járulék bcs-ek, EU pénzügyi érdekeinek megsértése, + a felsoroltakhoz kapcsolódó okirat-hamisítás

esetén  Mik a rendőrség illetékességére vonatkozó szabályok? A nyomozóhatóságok illetékességére a következő sorrend az irányadó: 1. 2. 3. 4. 5. Elkövetés helye Megelőzés Terhelt lakóhelye Bűncselekmény felfedezésének helye Kijelölés 24 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mire terjed ki az ügyészség, mint nyomozóhatóság hatásköre? Az ügyészség nyomozó hatóságai a a) Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, b) Területi ügyészségi nyomozó hivatalok (fővárosi és megyei illetékességgel) a) A Központi Ügyészségi Nyomozó hivatal hatáskörébe tartozik: 1) A mentességet élvező személy által és működése körében elkövetett bcs-ek. 2) A bíró, ügyész, titkár, fogalmazó, ügyintéző, ügyészségi nyomozó, bírósági végrehajtó, közjegyző, hivatásos rendőr ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy elleni erőszak, rablás,

emberrablás, az általuk elkövetett bármely bcs, illetve az ülnök által az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bcs. 3) A bíró, illetve az ügyészségi állományba tartozó személyek vonatkozásában elkövetett vesztegetés, befolyással üzérkedés. 4) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjai által elkövetett nem katonai büntetőeljárás alá tartozó bcs-ek + a Vám- és pénzügyőrség hivatásos tagja, a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala pénzügyi nyomozója által elkövetett bcs-ek, ha az elkövető jogszabályban meghatározott magasabb beosztásban (pl.: főkapitányság vezető) teljesít szolgálatot 5) Az igazságszolgáltatás rendje ellen elkövetett bcs-ek. 6) A külföldi hivatalos személy által elkövetett bcs-ek. 7) Azok a bcs-ek, melyeket a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese, vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályvezetője a Hivatal hatáskörébe utal. b) Az

ügyészségi nyomozó hivatalok hatáskörébe tartoznak: 1) Azok a bcs-ek, melyek esetén a nyomozást egyébként folytató OHSZ vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn. 2) Amelyek nyomozását a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese, vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályvezetője, vagy a megyei főügyész a hatáskörébe utalta.  Mire terjed ki a Vám- és pénzügyőrség, mint nyomozóhatóság hatásköre? Ilyenkor a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala nyomoz. Kizárólagos hatáskörébe tartoznak a: 1) Nemzetközi bűncselekmények (pl.: nemzetközi jogi kötelezettség megszegése) 2) Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 3) Adócsalás és csalás (ha azok nem tartoznak az APEH érdekkörébe) 4) Jövedéki bűncselekmények 5) Csempészet 6) Vámorgazdaság 7) Áru hamis megjelölése 8) Szerzői jogok megsértése 9) A fentiekkel kapcsolatos okirat- és bélyeghamisítás 10) Kábítószerrel

visszaélés/készítésének elősegítése, ha ők észlelték/nála tették a feljelentést 25 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mire terjed a Határőrség, mint nyomozóhatóság hatásköre? Csak akkor nyomozhat, ha a Határőrség észleli vagy nála teszik a feljelentést: 1) 2) 3) 4) 5) Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése Jogellenes tartózkodás elősegítése Embercsempészés Határjelrongálás Úti okmány tekintetében elkövetett közokirat hamisítás miatt  Mire terjed ki a katonai ügyész és az illetékes parancsnok, mint nyomozóhatóság hatásköre? A katonai ügyész nyomoz, ha nem a katonai ügyész nyomoz, akkor pedig az illetékes parancsnok jár el a katona által elkövetett: 1) Katonai bűntett esetén 2) Katonai vétség esetén, ha azzal kapcsolatban más bcs-t is elkövettek, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges 3) Nem katonai bcs

miatt 4) Szövetséges fegyveres erők tagjai által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bcs miatt. Katonai ügyész nyomoz akkor is, ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt.  Mire terjed ki a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó és polgári légi jármű parancsnokának hatásköre?   Magyar állampolgárral szemben mindig eljárhat, külföldivel csak kivételesen. Nyomozási joga csak arra terjed ki, hogy: (1) az elkövetőt felderítse, (2) őt újabb bcs elkövetésében megakadályozza, (3) a bcs nyomait biztosítsa, (4) a bizonyítékokat rögzítse, (5) és azokat hazatérés után a hatóság rendelkezésére bocsássa.  Mik a vegyes nyomozócsoportok? Ha az ügy bonyolultsága, szakmai természete indokolja, a nyomozó hatóságok, vezetőik megállapodása alapján, az ügyész

jóváhagyásával az ügyek meghatározott csoportjára közös nyomozó csoportot hozhatnak létre. 26 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mit jelent a hatásköri és illetékességi összeütközés? a) Pozitív: több nyomozó hatóság nyomoz ugyanabban az ügyben b) Negatív: különböző nyomozó hatóságok azt állapítják meg, hogy egy adott ügyben hatáskör hiányában nem járhatnak el c) A rendőrség, a Határőrség, vagy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bcs-ek mellett halmazatban olyan bcs is megvalósult, melyre ezeknek nincs hatásköre, de az eljárás elkülönítése nem indokolt.  Az eljáró nyomozó hatóságot az illetékes ügyész jelöli ki.  Ilyen esetben az ügyész a nyomozás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkező nyomozó hatóságot is kijelölhet.  Ki nem járhat el a nyomozóhatóság tagjaként? (kizárás) Minden kizárási szabály

pártatlanságának megőrzése. célja az eljárás tisztaságának, elfogulatlanságának, Nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el: 1) Aki az ügyben, mint bíró járt el + az ügyben eljáró bíró hozzátartozója. 2) Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél + azok képviselője vett részt + ezek hozzátartozója. 3) Aki az ügyben mint tanú, szakértő vesz/vett részt. 4) Akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. 5) Perújítás során elrendelt nyomozás folyamán a nyomozó hatóság alapügyben eljárt tagja.  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozóhatóság kizárására? 1) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést. 2) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben a nyomozó hatóságokra vonatkozó kizárási ok merül fel. 3) Ha a kizárási

ok az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az ügyészség végzi. 4) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de kényszerintézkedést nem alkalmazhat. 5) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. 6) Az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az illetékes ügyész határoz. 7) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben az ügyész kizárására vonatkozó szabályokat (ld. majd lentebb) kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy rendbírság kiszabására az ügyész jogosult. 8) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályok irányadók a jegyzőkönyvvezető kizárására is. 27 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely

György  Hogy néz ki az ügyészség szervezeti felépítése? 1. 2. 3. 4. Városi (Budapesti Kerületi) Ügyészség Megyei (Fővárosi) Főügyészség Fellebbviteli Főügyészség Legfőbb Ügyészség  Mi az ügyész feladata, funkciója a büntetőeljárásban? 1) Nyomozás 2) A nyomozás törvényessége feletti felügyelet 3) Vádemelés és vádképviselet  Milyen szerepekben jelenhet meg az ügyész a nyomozás során? 1) Önálló nyomozó hatóság 2) Más nyomozó hatósággal nyomoztató hatóság 3) A nyomozás törvényessége feletti felügyeletet gyakorló hatóság  Mit jelent az ügyész önálló nyomozó hatósági szerepe? Ebben az esetben az ügyész, mint önálló nyomozó hatóság tevékenykedik meghatározott bcs-ek esetén (ld. fentebb)  Mit jelent az ügyésznek a más nyomozó hatósággal nyomoztató szerepe?      A nyomozó hatóságot veszi igénybe a nyomozás lefolytatására Ennek során ő határozza meg a

nyomozás stratégiáját, taktikáját, irányát, a tisztázandó kérdéseket. Ennek érdekében utasíthatja az illetékességi területén lévő nyomozó hatóságokat a nyomozás mikénti teljesítésére. A nyomozás során a nyomozó hatóság tagjait az országos vezető egyetértésével igénybe veheti. A nyomozásért, és annak eredményességéért felelőséggel tartozik.  Mit jelent az ügyész törvényességi felügyeleti szerepe?  Ilyenkor a nyomozó hatóság önállóan nyomoz. (Maga határozza meg a taktikát stb)  De ennek kivitelezésébe az ügyész széles körben akár utasítás adásával is beleszólhat.  Ennek eredmény azonban meghatározhatja a nyomozó hatóság munkáját: végső soron az eljárás megszüntetésére is sor kerülhet.  Célja, hogy a nyomozás törvényesen folyjék, és az eljárásban részt vevő személyek jogaikat érvényesíthessék. 28 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok

Készítette: Székely György  Milyen jogok illetik meg az ügyészt a nyomozás feletti törvényességi felügyelet gyakorlása során? 1) Nyomozást rendelhet el, annak lefolytatásával a nyomozó hatóságot bízhatja meg, a nyomozó hatóságot - annak illetékességi területén - nyomozási cselekmények végzésére vagy további nyomozásra, a nyomozásnak az általa megjelölt határidőn belüli befejezésére utasíthatja. 2) A nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet, azokat magához kérheti. 3) A nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, a nyomozó hatóság határozata ellen a hozzá megküldött panaszokat elbírálja. 4) A feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja. 5) Az eljárást magához vonhatja.  Az ügyész feladatai közé tartozik a büntetőeljárás során elrendelt, a személyi

szabadság elvonásával/korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtásának ellenőrzése is.  Milyen formái vannak a törvényességi felügyeletnek? a) Egyszerű b) Fokozott  Mi a különbség az egyszerű és a fokozott ügyészi felügyelet között? a) Egyszerű felügyelet: az ügyész az eljárási cselekmények törvényességét a nyomozó szerv vezetőjének, vagy a büntetőeljárás más résztvevőjének kezdeményezésére – tehát nem hivatalból – és csak abban a körben ellenőrzi, amelyre nézve kezdeményezték. b) Fokozott felügyelet: az ügyész hivatalból, rendszeresen ellenőrzi a nyomozás állását, és ennek megfelelően teszi meg a szükséges intézkedéseket.  Mikor kerülhet sor fokozott ügyészi felügyeletre? 1) Az ügy ténybeli és jogi megítélése vagy a bcs bizonyítása bonyolult. 2) A nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető

körülményt észlelt. 3) A gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta 6 hónap eltelt. 4) A meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától számított 1 év eltelt. 5) A nyomozás olyan bcs miatt folyik, amelyet a törvény 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget. 6) A bíróság az ügyben tanút különösen védetté nyilvánított. 7) Azt bármely okból szükségesnek látja. 29 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen intézkedéseket tehet ügyész a fokozott felügyelet során? 1) Határidő megjelölésével utasítást ad elmulasztott nyomozási cselekmény elvégzésére. 2) Meghatározza a nyomozás kereteit, amennyiben az eddig végzett nyomozás ezt szükségessé teszi, és megjelöli azokat a bcs-eket amelyekre nézve a nyomozást mellőzni kell. 3) Megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek elvégzése, vagy azt

a határidőt, melynek eltelte után az iratokat számára meg kell küldeni. 4) Utasítást ad a nyomozás befejezésére, amennyibe a tényeket az ügy érdemi eldöntésére alkalmas módon már felderítették.  Mit jelent az ügyész közvádlói funkciója?     Büntetőügy bizonyos kivételektől (magánvád, pótmagánvád) eltekintve, a vádmonopólium folytán csak az ügyészi közvádlói funkció gyakorlásának eredményeként kerülhet a bíróság elé. A közvádas ügyekben a bíróság előtt az ügyész képviseli a vádat, és rendelkezik azzal: módosíthatja és elejtheti. A bíróság az ügyészi vádhoz kötve van. Csak az általa kijelölt keretek között folytathatja le az eljárást, és csak az(ok) ellen, aki(ke)t az ügyész megvádolt. Összefoglalva: ügyész rendelkezik a váddal: 1) vádemelés 2) vádképviselet 3) vádelejtés 4) vádmódosítás  Melyek az ügyész hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok?

1) Az ügyészség hatásköre és illetékessége annak a bíróságnak a hatásköréhez és illetékességéhez igazodik, amely mellett működik. 2) Ha a bcs-t több ügyészség illetékességi területén követték el, az jár el, amelyik korábban intézkedett. (megelőzés) 3) Hatásköre és illetékessége un. „mozgó hatáskör/illetékesség”: a legfőbb ügyész/fellebbviteli főügyész/megyei főügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, melyre hatásköre/illetékessége nem terjed ki. 4) Hatásköri/illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki.  Ki nem járhat el ügyészként? (kizárás) 1) Aki az ügyben, mint bíró járt el + az ügyben eljárt/eljáró bíró hozzátartozója. 2) Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő (!) + azok képviselője vesz/vett részt + ezek hozzátartozója. 3) Aki az ügyben mint

tanú, szakértő, szaktanácsadó (!) vesz/vett részt. 4) Akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. 5) Perújítás eljárás során az az ügyész, aki az alapügyben nyomozást teljesített, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, vagy a vádat képviselte. 30 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak az ügyész kizárására? 1) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést. 2) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben a kizárási okok 1) vagy 2) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel. 3) Ha a kizárási okok 1) és 2) pontjában szabályozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben merült fel, a megyei

főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el. 4) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. 5) A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el. 6) A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti. 7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi. 8) Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de - a kizárási okok 4) pontjában szabályozott kizárási ok kivételével - a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti. 9) Az ügyész kizárásáról az ügyészség

vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője határoz. 10) Az ügyész a 8) pontban szabályozott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után az ügyész kizárása iránt a kizárási okok ugyanazon pontjára, alapított újabb bejelentést tesz. 11) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, vagy a sértett, a magánvádló, illetőleg a magánfél képviselője az ügyben ugyanazon ügyész ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható. 12) Az ügyész kizárására vonatkozó szabályok irányadók az ügyészségi titkár és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.  Mi a bíróság feladata? 1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás (= A büntetőjogi felelősségről való döntés: (1) a vádlott felmentése, vagy (2) bűnösségének megállapítása, vagy (3) az eljárás

megszüntetése. Bűnösség esetén pedig szankciók alkalmazása) 2) Bíróság dönt - ha a Be. eltérően nem rendelkezik - a szabadságelvonással, illetve szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedésekről. 3) A bíróság a Be.-ben meghatározott más feladatokat is ellát 4) A vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait - ha a Be. eltérően nem rendelkezik - a nyomozási bíró látja el. 31 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Melyek az eljáró bíróságok? a) A magyar bírósági rendszer 4 szintű: 1. 2. 3. 4. Helyi bíróságok Megyei bíróságok Ítélőtáblák Legfelsőbb Bíróság b) Az eljárás (jelenleg még!) kétfokú, a fellebbezés egyszintű: 1. Elsőfokon: a helyi bíróság és a megyei bíróság jár el (bizonyos bcs-ek esetén) 2. Másodfokon: 1) a megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben 2) az ítélőtábla a megyei bíróság

hatáskörébe tartozó ügyekben 3) ha a Be. az ítélőtábla határozata elleni fellebbezést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben  A Be.-ben meghatározott esetekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, a Be-ben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.  Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, a Be.-ben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.  Ismertesse a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat! 1) Helyi bíróságon: a) 3

tagú tanácsban: 1 hivatásos bíróból és 2 ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény 8 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel. b) Egyesbíróként, ülnökök közreműködése nélkül jár el az a) pont alá nem tartozó esetben (azaz a max. 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bűntetetendő cselekményeknél, mert 6 v. 7 évig terjedő szabveszt Mo-n nincs) c) A helyi bíróság a b) pont esetében 1 hivatásos bíróból és 2 ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet. 2) Megyei bíróságon, mint elsőfokon: a) 3 tagú tanácsban: 1 hivatásos bíró + 2 ülnök b) 5 tagú tanács: 2 hivatásos bíró + 3 ülnök, ha: 1. a vádlottak nagy száma indokolja 2. az ügy különösen nagy terjedelme indokolja 3. a bcs-re a tv életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi 32

Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) Másodfokú bíróságon: 3 tagú tanács: 3 hivatásos bíróból 4) Fiatalkorúak bíróságán: 1. Első fokon a tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve másodfokon a tanács egyik tagja az OIT által kijelölt bíró. 2. Első fokon a tanács egyik ülnöke pedagógus 5) Rendkívüli perorvoslatoknál: a) Felülvizsgálati eljárásban: - 3 hivatásos bíróból álló tanácsban - 5 hivatásos bíróból álló tanácsban, ha az indítvány a LB határozata ellen irányul b) Jogorvoslat a törvényesség érdekében esetén: 5 hivatásos bíróból álló tanácsban c) Jogegységi eljárásban: - 5 hivatásos bíróból álló tanácsban - 7 hivatásos bíróból álló tanács, ha több szakágat érint (pl.: büntető, polgári, közig) Ilyenkor a tanács elnöke a LB elnöke v. helyettese  Mire terjed ki az elsőfokú bíróság hatásköre? a) Általános

hatásköre: a helyi bíróságoknak van b) Kiemelt hatásköre: az első fokon eljáró megyei bíróságoknak van bizonyos, a törvényben meghatározott (nagy súlyú) bcs-ek elbírálására (ld.: köv kérdés)  Milyen bűncselekmények esetén jár a megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság? 1) Azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó 2) 3) 4) 5) szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. Az állam elleni bűncselekmények (Btk. X Fejezet) Az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI Fejezet) Az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166 § (3) és (4) bek.], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk 167 §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170 § (5) bek és (6) bek harmadik fordulata], az emberrablás (Btk. 175/A §), az emberkereskedelem (Btk 175/B §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás

rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII Fejezet II Cím) A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 211 §), az államtitok és a szolgálati titok megsértése (Btk. XV Fejezet III Cím), a hivatali bűncselekmények (Btk. XV Fejezet IV Cím), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 232 §), a fogolyzendülés (Btk 246 §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV Fejezet VII és VIII Cím) 33 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 6) A terrorcselekmény (Btk. 261 §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk 261/A §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262

§), a bűnszervezetben részvétel (Btk 263/C §) 7) A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287 §), a bennfentes értékpapír-kereskedelem (Btk 299/A §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B §), a piramisjáték szervezése (Btk 299/C §), a pénzmosás (Btk. 303 §), a pénzhamisítás (Btk 304 §) és a bélyeghamisítás (Btk 307 §) 8) A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények. 9) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a megyei bíróság jár el.  Megjegyzés: a hatáskörök ilyen részletes megosztása az angolszász országokban nem ismert. Ott a legalsó bíróságok is legtöbbször elbírálhatják a legsúlyosabb bcs-eket is  Milyen szabályok vonatkoznak az elsőfokú bíróság illetékességére? Az illetékesség meghatározott földrajzi területre terjed ki, melyet a bíróságok

szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (1997. évi LXVI tv) határoz meg Lásd részletesen: a következő 4 kérdésben szétbontva  Az illetékességnek milyen szintjei különböztethetők meg az elsőfokú bíróság esetén? 3 szintje van: a) általános b) különös c) kizárólagos  Mik az általános illetékességre vonatkozó szabályok? Az azonos szintű bíróságok közül az rendelkezik általános illetékességgel: 1. Amelynek területén a bűncselekményt elkövették 2. Amelynek területén a terhelt lakik 3. Ahol az ügyész, a magánvádló, vagy a pótmagánvádló vádat emel  Sorrendet jelöl!  Megelőzés elve: Az a bíróság jár el, amelyik korábban intézkedett, ha a bcs- t több azonos hatáskörű bíróság illetékességi területén követték el, vagy az elkövetés helye nem ismert.  Ha ez elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, csak az ügyész, terhelt, védő, magánvádló,

pótmagánvádló indítványára folytathatja az a bíróság, melynek területén a bcs-t elkövették.  Több terhelt esetén a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat (ha ez a hatáskörét nem haladja meg). Ha több ilyen bíróság is van, a megelőzés az irányadó.  Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed. 34 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mik a különös illetékességre vonatkozó szabályok? Különös illetékességről akkor beszélünk, ha az általános illetékesség szabályai alapján vmilyen okból nem állapítható meg az eljáró bíróság. A törvény szerint 2 ilyen ok van: a) Ha a bcs-t a terhelt külföldön követte el, de Magyarországon lakik. => Az a bíróság az illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában az, amelynek

területén fogva tartják. b) Ha a bcs-t a terhelt külföldön követte el, és az eljárást a távollétében folytatják. => Az a bíróság az illetékes, amelynek területén utoljára lakott, vagy tartózkodott.  Mik a kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályok?    Kizárólagos illetékességről akkor beszélünk, ha a törvényben meghatározott bcs-ek esetén az azonos szintű bíróságok közül csak a törvény által megjelöltek járhatnak el. Kizárólagos illetékessége: a) A megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságoknak b) A Fővárosi Bíróság illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van. Ezek a bíróságok a következő bcs-ek kizárólagos elbírálására jogosultak: 1) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171 §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII Fejezet) - kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 188 § (1) bek] és

a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189 § (1) bek] -, a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk XIII Fejezetében meghatározott bűncselekmény, a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195 §), a közveszélyokozás (Btk. 259 §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260 §) 2) Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264 §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk 264/B. §), és a gazdasági bűncselekmények (Btk XVII Fejezet) esetén - kivéve a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII Fejezet III Cím)  Ha a terhelt különböző bíróságok illetékességébe tartozó bcs-eket követett el és a bcs-ek között olyan is van, amely valamelyik bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik, valamennyi bcs elbírálására ez lesz az illetékesség.  Milyen szabály az irányadó a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára? A bíróság

a hatáskörét és az illetékességét mindig hivatalból vizsgálja. 35 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mik az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó szabályok hatásköri és illetékességi összeütközés esetén?   A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni. A kijelölésről: 1) A megyei bíróság másodfokú tanácsa határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel. 2) Az ítélőtábla határoz, ha: a) A hatásköri összeütközés a területén lévő megyei bíróság és helyi bíróság között merült fel. b) Az illetékességi összeütközés: - A területén lévő megyei bíróságok vagy - a területén lévő különböző megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok között merült

fel. 3) A Legfelsőbb Bíróság határoz, ha: a) A hatásköri összeütközés: - a különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok és helyi bíróságok, - a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa, illetőleg más megyei bíróság, - a megyei bíróság és az ítélőtábla, - a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, - a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla között merült fel. b) Az illetékességi összeütközés: - az ítélőtáblák vagy - különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok, illetőleg helyi bíróságok között merült fel. c) Az eljáró bíróságot a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.  Ki nem járhat el bíróként? (kizárás) 1) Aki az ügyben, mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el + ezek

hozzátartozója. 2) Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő + mint ezek képviselője vesz/vett részt + ezek hozzátartozója. 3) Aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz/vett részt. 4) Aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e. 5) Akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. 6) A bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. 7) A másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett. 8) A hatályon kívül helyezés folytán megismételt első fokú, illetőleg másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat, illetőleg

a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. 36 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 9) A rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. 10) A 6)-9) pontok esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.  Az 1)-5) pontokban meghatározottak a nyomozási bíróra is irányadók.  Milyen szabályok vonatkoznak a bíró kizárására? 1) A rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó kizárási szabály esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint. 2) Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével,

illetőleg elnökhelyettesével szemben a kizárási okok 1)-3) pontjában meghatározott ok merült fel. 3) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni. 4) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, valamint ezek képviselője is bejelentheti. 5) Az előző pontban megjelölt személy az elfogultságra vonatkozó [5) pont] kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti. 6) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezi. 7) A bíró az ügyben a kizárási ok bejelentésétől kezdve nem járhat

el, ha a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be. 8) Az előző pontban foglaltakat kivéve a bíró a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt. 9) A bíró az előző pontban meghatározott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után a kizárási okok ugyanazon pontjára alapított újabb bejelentést tesz a bíró kizárása iránt. 10) A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt, ha a bíró a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelentette be, vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni => Ez az un. igazgatási út 11) Ha a kizárás iránti bejelentés az előző pontban szabályozott módon nem intézhető el, azt a bíróság más tanácsa bírálja el. 12) A 2) pontban szabályozott esetben, vagy ha a bíróságnak nincs

olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a megyei bíróságra, mint másodfokú bíróságra, vagy arra is vonatkozik, az ítélőtábla határoz. 13) Ha a kizárási ok az ítélőtáblára, vagy arra is vonatkozik, a kizárásról a Legfelsőbb Bíróság határoz. 14) Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt adnak, az eljáró bíróság kijelölésére a bíróság kijelölésére vonatkozó szabályok összeütközés esetén az irányadók. 15) A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz. 16) Ha a kizárás iránti bejelentést nem a bíró tette, be kell szerezni a bíró nyilatkozatát. 37 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 17) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni. 18) Ha a

védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható. 19) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók. 20) A nyomozási bíró kizárására a 3) ponttól leírt rendelkezéseket kell alkalmazni; a nyomozási bíró azonban, ha a vele szemben bejelentett ok alapján a kizárásához nem járult hozzá, az ügyben a bejelentés elintézéséig eljárhat. 21) A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is.  Mi a terhelt szerepe a büntetőeljárásban? Az ő felelősségének eldöntése az eljárás tárgya. Az eljárási garanciák jelentős része is az ő helyzetének természetéből következik. A terhelt szerepe, cselekménye határozza meg a többi

személy szerepét is. Az általa elkövetett bcs „terméke” a sértett, aki több pozícióban is megjelenhet az eljárásban (magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, tanú, szakértői vizsgálat alanya).  Az ő tevékenysége folytán kerül az eljárásba az egyéb érdekelt is.  A védő, segítő szerepe is a terhelt érdekeinek érvényesítését szolgálja.      Hogyan határozható meg a terhelt fogalma? A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak: 1. Gyanúsított a neve a nyomozás során 2. Vádlott a neve a bírósági eljárás során 3. Elítélt a neve büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után.  Milyen jogok illetik meg a terheltet a büntetőeljárásban? a) Ügymegismerési jogok 1) 2) 3) 4) A gyanúsításról és a vádról (és annak változásáról) való értesülési jog Jelenléti jog Iratbetekintési jog

Felvilágosítás kérési jog b) Ügy előbbreviteli jogok 1) 2) 3) 4) 5) A védekezésre való felkészülési jog A védelmére szolgáló tények/adatok előadásának joga Indítványozási/észrevételezési jog Jogorvoslati jog Érintkezési/kapcsolatfelvételi jog (csak a fogva lévő terheltet megillető többletjog) 38 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mik a terhelt kötelezettségei a büntetőeljárás során? 1) Jelenléti kötelezettség (nem feltétlen) 2) Lakcím, tartózkodási hely megváltoztatásának bejelentése (3 napon belül) 3) Kihallgatásnál adatok közlése (személyi adatok, lakcím)  Milyen nyomozási cselekményeknél lehet jelen a gyanúsított? 1. 2. 3. 4. Szakérő meghallgatása Szemle Bizonyítási kísérlet Felismerésre bemutatás  Mire jogosult a személyes költségmentességben részesített terhelt? 1. Kirendelt védőre 2. Egyszeri ingyenes iratmásolatra 3.

A kirendelt védő díját és igazolt készkiadásait az állam viseli  Melyek a védőre vonatkozó szabályok történeti előzményei? a) Egyetemes: 1. A kontinentális eljárásban a XIX sz második felében jelenik meg 2. Az angol eljárásban 1836-tól lesz a tárgyalás egyik főszereplője 3. 1945 után a fontos emberi jogi dokumentumokban (EEJE, PPJNE stb) mint a tisztességes eljárás biztosítéka jelenik meg. b) Magyar: 1. 1872-től létrejött a bíróságok által nyilvántartott ügyvédi jegyzék 2. Az 1874 évi XXXIV tc létrehozza az ügyvédi kamarákat 3. Az 1896 évi XXXIII tv (I Bp) határozta meg először tételesen a védő jogait (szűk volt: nyomozás során nem lehetett jelen, ellenőrzött érintkezés). 4. Az 1951 évi III tv (II Bp) szinte teljesen kizárta a védőt a nyomozásból 5. Az 1962 évi 8 tvr (I Be) csak keveset módosított a fentihez képest (a nyomozás befejezése utáni iratmegismerésen az indítványtételi és észrevételezési

jog) 6. Az 1973 évi I tv (II Be) rögzíti először a védelemhez való jog keretében, hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakaszában védő járhat el. Ezenkívül kiterjesztette az iratmegismerési és jelenléti jogát (tanú kihallgatásán is + önálló kérdezés). 39 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Hogyan kapcsolódhat be a védő a büntetőeljárásba? a) Meghatalmazással b) Kirendeléssel  Mindkét esetben csak ügyvéd járhat el védőként.  Az ügyvéd mellett, vagy helyetteseként a vádirat benyújtásáig, illetve helyi bíróságon ügyvédjelölt is eljárhat.  Bármelyik esetben a védő közreműködése a terheltnek vagy hozzátartozójának döntésén vagy a kötelező védelem esetein alapulhat.  A kötelező védelem esetein kívül a vádlott dönthet úgy is, hogy a védő közreműködése nélkül önállóan védekezik.  Több terhelt érdekében

ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.  Hány védő járhat el a terhelt érdekében, mik az erre vonatkozó szabályok? 1) A terhelt érdekében több védő is eljárhat. 2) Több védő részére adott meghatalmazás esetén egy eljárási cselekményen vagy jognyilatkozat megtételekor a terhelt érdekében - ha a meghatalmazásból más nem következik - az eljáró meghatalmazott védők bármelyike eljárhat. 3) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, közülük a hivatalos iratokat - ideértve az idézést és az értesítést is - a vezető védőnek kell kézbesíteni, jogorvoslati nyilatkozatra és perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. 4) Vezető védőnek mindaddig, amíg a védők egybehangzóan mást nem jelölnek meg, az ügyben meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni.  Mikor kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban? a) A védőre

vonatkozó általános rendelkezések alapján (Be. 46§): 1) A terheltet fogva tartják. 2) A terhelt süket, néma, vak vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú. 3) A terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri. 4) A terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni. 5) Ahol e törvény erről külön rendelkezik. b) A Be. egyéb §-ai alapján: 1) A helyi bíróságon az 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bcs-ek esetén. 2) Bizonyos kivételektől eltekintve a megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság előtt. 3) A zártcélú távközlési hálózaton keresztül történő kihallgatás esetén. 40 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) Ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz és a vádlott védőt nem hatalmazott meg, a tanács elnökének, ha a vádlott kéri, védőt kell kirendelnie. 5) A külön

eljárások közül: a) A fiatalkorúak elleni eljárásban b) A bíróság elé állítás során a tárgyaláson c) A lemondás a tárgyalásról esetén d) A távollevő terhelt ellen folyó eljárásban 6) A különleges eljárások közül: a biztosíték adása mellett folyó eljárásban. 7) A rendkívüli perorvoslatok közül: a) A felülvizsgálati eljárásban b) A jogorvoslat a törvényesség érdekében esetén. (A LB csak akkor rendel ki ez esetben védőt, ha a terheltnek az alapügyben nem volt védője.) 8) A nyomozóhatóság/ügyész/bíróság akkor is köteles védőt kirendelni, ha a védelem egyébként nem kötelező, de a terhelt azért kéri a védő kirendelését, mert jövedelmi viszonyai miatt nem tud védőről gondoskodni.  Melyek a védő meghatalmazására vonatkozó szabályok? 1) Védőt elsősorban a (1) terhelt hatalmazhat meg. 2) Meghatalmazást a (2) terhelt törvényes képviselője vagy (3) nagykorú hozzátartozója, külföldi

állampolgár terhelt esetén (4) hazája konzuli tisztviselője is adhat. 3) A meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell. 4) A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz/ügyészhez/nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. 5) A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait. 6) A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja, és a védelmet önmaga vagy más meghatalmazott képviselője láthatja el.  Melyek a védő kirendelésére vonatkozó szabályok? 1) A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. 2) A terheltet a kirendelést követően tájékoztatni kell a védő személyéről. 3) Fogva tartott terhelt esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig kell kirendelni. 4) A

bíróság/ügyész/nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni. 5) A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a meghatalmazásra jogosultak kérelmére vagy hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. 6) A kirendelés hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak. 7) A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt - indokoltan - más védő kirendelését kérheti. 8) A kérelemről az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik. 41 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 9) A kirendelt védő indokolt esetben kérheti a felmentését a kirendelés alól. 10) A kérelem elfogadásáról az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság dönt, amely

előtt az eljárás folyik. 11) Ha a védő a kirendelését követően helyettest vesz igénybe, a helyetteseként eljáró személyéről haladéktalanul tájékoztatja a terheltet, illetőleg azt a bíróságot/ügyészt/nyomozó hatóságot, amely előtt az eljárás folyik. 12) Ha a terhelt fogva van, a kirendelt védő személyéről a kirendelő értesíti a fogvatartást végrehajtó intézetet. 13) A kirendelt védő a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság előtt idézésre, illetőleg értesítésre történt megjelenéséért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult. 14) A kirendelés, illetőleg a meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a különleges eljárásokra is. 15) A védő kirendelése - az előző pontban

szabályozott eseten kívül - akkor is az eljáró bíróság/ügyész/nyomozó hatóság határozata folytán veszti hatályát, ha a kirendelés törvényi oka megszűnt.  Melyek a védő kirendelésének kötelező és lehetséges esetei? a) Kötelező 1) Ha a védelem kötelező és a terheltnek nincs meghatalmazott védője 2) Ha a védelem nem kötelező, de a terhelt azért kéri védő kirendelését, mer jövedelmi viszonyai miatt nem tud védőről gondoskodni. b) Lehetséges (ha szükségesnek látszik) 1) A meghatalmazásra jogosultak kérelmére 2) Hivatalból  Melyek a védői jogai? a) A terhelttel azonos: 1) 2) 3) 4) 5) Jelenléti jog Iratbetekintési jog Indítványozási jog Észrevételezési jog Kérdezési jog b) Önálló: 1) Jogorvoslati (fellebbezési) jog (kivéve a rendkívüli jogorvoslatok: ennek kezdeményezésénél nem szükséges a terhelt hozzájárulása, de megtilthatja azt) 2) Jelen lehet annak a tanúnak a kihallgatásánál, melynek

kihallgatását a terhelt vagy a védő indítványozta + kérdéseket is intézhet hozzá. 42 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) A védelem ellátása érdekében az ügyben tájékozódhat, adatot gyűjthet.  Melyek a védő kötelezettségei? 1) A terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni. 2) A terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni. 3) A terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni. 4) A terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. 5) Kötelessége még az eljárás rendjének betartása, és a védence által elkövetett bcs-nyel és a felelősségre vonással összefüggő minden jogellenes kapcsolat (pl.: tanúk befolyásolása, bizonyíték eltüntetés) kizárása.  Milyen nyomozási cselekményeknél lehet jelen a védő? 1) A

gyanúsított kihallgatásán. 2) A védelem által indítványozott tanú kihallgatásán. 3) A gyanúsítottal, valamint a védelem által indítványozott tanú részvételével tartott szembesítésen. 4) A szakértő meghallgatásán 5) A szemlén 6) A bizonyítási kísérleten 7) A felismerésre bemutatáson  Ki nem járhat el védőként? 1) A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél + ezek képviselője + ezek hozzátartozója. 2) Aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt/jár el, + ezek hozzátartozója. 3) Aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes. 4) Aki az ügyben szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként vesz/vett részt. 5) Aki az ügyben tanúként vesz/vett részt, kivéve, ha nem hallgatható ki tanúként olyan tényre, melyről, mint védő szerzett tudomást, vagy élt a foglalkozásánál fogva őt megillető

tanúvallomás-megtagadás jogával. 6) Aki az ügyben terheltként vesz részt. 7) A tanú érdekében eljáró ügyvéd.  A védő kizárásáról a bíróság (a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró) határoz. (A korábbi szabályozás szerint a nyomozó hatóság is jogosult volt)  Mikor kell kizárni a védőt? 1) Szökést készít elő. 2) Az eljárás meghiúsítására törekszik [(a) tanúk befolyásolása/megfélemlítése, (b) bizonyítékok meghamisítása, megsemmisítése, elrejtése]. 3) Újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bcs elkövetésére felhívás. 43 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) Az ügyvédi törvénybe foglalt kizárási okok [ (1) összeférhetetlenség, (2) közügyektől/foglalkozástól eltiltás, (3) szándékos bcs, (4) ügyvédi kamarából kizárás, (5) nem teljes cselekvőképesség, (6) közbizalomra érdemtelenség]  Melyek a sértettre vonatkozó

szabályozás történeti előzményei?       A fogalom először a büntetőjogban jelent meg. A büntetőjogban több kategóriája létezik, melyek különböző bcs. típusokhoz kötődnek: (konkrét személy a passzív alany, van, amikor egy csoport, a társadalom stb.) A XIX. sz-i be kódexekben, az eljárás megindításához szükséges előfeltétel szerepét töltötte be. Magánvádas bcs-ek esetén joga volt képviselni a vádat, illetve szerepelhetett pótmagánvádlóként, mellékmagánvádlóként, magánfélként, tanúként. Csak a XX. sz utolsó harmadában jelenik meg az önálló jogokkal rendelkező sértett Kent Roach szerint a sértett megjelenésének 2 modellje létezik: o A büntető útról való eltereléshez kapcsolódó modell: a hangsúly nem a büntetésen van, hanem a megelőzésen, kárhelyreállításon. o A formális büntető igazságszolgáltatásban való részvételhez kötődő modell. (Az USA-ban van ahol a sértett részt

vehet a büntetéskiszabásban, a sértetti érdekcsoportok befolyásolják a jogalkotást.)  Milyen jogi pozíciókban jelenhet meg a sértett a büntetőeljárás során? 1) 2) 3) 4) 5) 6) Mint a büntetőeljárás különböző jogokkal rendelkező alanya Mint magánvádló (és viszonvádló) Mint pótmagánvádló Mint magánfél Mint tanú Mint szakértői vizsgálat alanya  Hogyan határozható meg a sértett fogalma? Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.  Melyek a sértett jogai a büntetőeljárásban? 1) Jelenléti jog egyes eljárási cselekményeknél [(a) A nyomozás során: a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál. (b) A tárgyaláson korlátozás nélkül.] 2) Iratbetekintési jog az eljárás őt érintő irataiba 3) Felvilágosítás kérési jog az eljáró hatóságoktól jogairól és kötelezettségeiről 4) Közvetlen

kérdezési jog a tárgyaláson kihallgatotthoz 44 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5) Indítványozási jog 6) Észrevételezési jog 7) Korlátozott jogorvoslati jog  Melyek a sértett kötelezettsége(i) a büntetőeljárásban? Egyedüli kötelezettsége a [Be. 106§ (3) bek alapján) a közreműködési kötelezettség a szakértői vizsgálat során. (Melynek megszegése esetén rendbírsággal sújtható)  Ki gyakorolhatja a sértett jogait halála után? 1) 2) 3) 4) 5) Egyenesági rokona Házastársa Élettársa Törvényes képviselője Volt egyházi elöljárója  Mik a sértett képviseletére vonatkozó szabályok? 1) Meghatalmazás alapján: a) Ügyvéd b) Nagykorú hozzátartozó járhat el. 2) Ha a sértett cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes: képviseletét törvényes képviselője látja el. (Ha köztük érdekellentét: Ptk rendelkezései)  Mi a magánvád

intézményének lényege?     A korábbi időkben a sértettet illette kizárólag a büntetőjogi igény érvényesítése, de a büntetőeljárás elközjogiasodásásával ezt az állam elvette a sértettől. => A sértett szerepe szűk körre szorult vissza. Lényege: Ha az állam büntetőjogi igényével bizonyos esetekben nem kíván élni, annak érvényesítésére a sértettet jogosítja fel. Több formája is ismeretes (ld.: később a magánvádas eljárásnál), de a Be csak kettőt szabályoz: a) Főmagánvád (=magánvád): a tv-ben meghatározott bcs-ek esetén a vádat a sértette képviseli b) Pótmagánvád: Ha az ügyész szerint a büntetőjogi felelősségre vonásnak vmilyen akadálya van (akár jogi, akár célszerűségi), és ezért a büntetőjogi felelősségre vonás nem lehetséges, vagy szükségtelen, a sértett az ügyész helyébe lépve folytathatja az eljárást. Más országokban a következő formái ismertek: - A sértettnek a

pótmagánvád helyett az ügyészi vádemelés kikényszerítésére van joga, aminek alapján a bíróság kényszerítheti az ügyészt a vádemelésre. (Németország) - Mellékmagánvád intézménye: a magánvádló mintegy az ügyész mellé lépve segíti a vád képviseletet. (Szintén Németország) 45 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok - Készítette: Székely György A törvény minden sértettet felruház azzal a joggal, hogy a bíróság előtt az ügyész mellett képviselje a vádat. (Spanyolország)  Milyen esetekben képviselheti a vádat a sértett, mint magánvádló? A törvény a következő bűncselekmények esetén teszi lehetővé: 1) 2) 3) 4) 5) 6) Könnyű testi sértés Magántitok megsértése Levéltitok megsértése Rágalmazás Becsületsértés Kegyeletsértés (DE: a magánvádas eljárás bizonyos esetekben a felsorolt bcs-ek esetén is kizárt. Pl: fiatalkorúak elleni, katonai büntetőeljárásban. Ezen

kívül a becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendővé válik, ha azokat hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére, hivatali működésével összefüggésben követik el.)  Mi a különbség és az összefüggés a magánvád és a magánindítvány között?     A magánvádas eljárás magánindítványra indul. A magánindítvány anyagi jogi kategória, és nem csak a fentebb felsorolt bcs-ek üldözésének előfeltétele. Mert léteznek olyan közvádra üldözendő bcs-ek, amelyeknél az eljárás megindításához magánindítvány előterjesztése szükséges. (Pl: erőszakos közösülés, hozzátartozó sérelmére lekövetett lopás.)) Tehát: Minden magánvádas bcs magánindítványra üldözendő, de nem minden magánindítványra üldözendő bcs. magánvádas bcs !!!!! Magánindítvány Magánvád Inkább anyagi jogi intézmény Eljárási jogi intézmény Jogpolitikai indok a

sértett nyomós érdeke A közérdek teljesen eltörpül Minden magánvádas bűncselekmény magánindítványos, de nem minden magánindítványos bűncselekmény magánvádas Oszthatatlan Osztható Visszavonhatatlan Visszavonható (elejthető)  Miben különbözik a magánvádló eljárás az ügyészétől?  A magánvádló, bár bizonyos, a vádképviselettel kapcsolatos ügyészi jogokat gyakorol – fellebbezés esetén pl. a felmentett vádlott bűnösségének megállapításáért, a 46 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  Készítette: Székely György súlyosabb minősítésért fellebbezést nyújthat be - , de őt az ügyészre jellemző eljárási formakényszer nem köti. Az általa előterjesztett magánindítvány feljelentés és vádirat is egyben, amelynél a bíróság nem kéri számon az ügyész vádirattól elvárt formai és tartalmi elemeket.  Mi a viszonvád?      Kölcsönösen

elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. Ilyenkor mindegyik fél két eljárási pozíciót – magánvádlót és vádlottit – tölt be. Ahol a Be. a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell Az intézmény egyik oka, hogy a fenti bűncselekmények ritkán egyoldalú bcs-ek, és nem lehet tisztán elhatárolni az elkövetőt és a sértettet. A viszonvádat magánindítvány előterjesztési kedvezménynek is tekintik, mert az a bíróság ügydöntő határozat meghozatalára történő visszavonulásig, az elévülési időn belül akkor is előterjeszthető, ha a magánindítvány előterjesztésére rendelkezésre áll határidő már eltelt.  Milyen egyéb szabályok

vonatkoznak a magánvádlóra?     A magánvádas eljárás egy külön eljárás. (Ld: részletesen későbbi anyagrészben) A magánvádlót az eljárás során meghatalmazás alapján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozója képviselheti. Ha a magánvádló cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, képviseletét a törvényes képviselője látja el. Ha közöttük érdekellentét áll fenn: ld. Ptk rendelkezései  Mi a pótmagánvád intézményének lényege?   A sértettnek jogot ad arra, hogy a közvádló helyébe lépve, annak jogait részben évezve képviselje a vádat. Az intézmény létrehozásának oka: a nyomozóhatóság döntése nem mindig nyeri el a sértett „szimpátiáját”, mert a nyomozás megszüntetése, vagy a vádelejtés azt is jelenti, hogy a sértettnek a vádlott megbüntetése iránti igénye is elenyészik. => Ennek orvoslására jött létre ez az intézmény.  Milyen magyar előzményei vannak a

pótmagánvád intézményének?    Először az 1896. évi XXXIII tc-ben (I Bp) jelent meg Az 1954. évi V tv-nyel kikerül a jogintézmények köréből Az új Be. (az 1998 évi XIX tv) ismét felélesztette a jogintézményt  Mikor léphet fel a sértett pótmagánvádlóként? A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha: 47 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette. 2) Az ügyész a vádemelést részben mellőzte. 3) Az ügyész a vádat elejtette.  Ki lehet pótmagánvádló?   Pótmagánvádló mind természetes, mind jogi személy lehet. Természetes személy sértett halála esetén helyébe 30 napon belül egyenesági rokona, házastársa,élettársa vagy törvényes képviselője léphet.  Meddig terjeszthető elő a pótmagánvád? A

pótmagánvád (vádindítvány) előterjesztésére a feljelentés elutasításáról, a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat elleni panasz elutasításának, a vádemelés részbeni mellőzése, illetve a vádelejtés folytán az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított 30 napon belül van mód. (Ismételten benyújtható 30 napon belül, ha az elutasítás után a hiánypótlás megtörtént)  Milyen szabályok vonatkoznak a pótmagánvádló képviseletére?      A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Az ügyvédi képviselet hiánya kizáró ok. Ha a pótmagánvádló ügyvédi képviseletéről azért nem tud gondoskodni, mert jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az ügyvédi munkadíjat nem tudja megfizetni, és azt külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, kérelmére a bíróság személyes

költségmentességet engedélyezhet. Ebben az esetben a pótmagánvádló kérelmére a bíróság képviselőként ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendel ki. A kirendelt képviselő díját és igazolt költségeit az állam előlegezi.  Mikor nincs helye pótmagánvádnak? Nincs helye pótmagánvádnak pl.: - A fiatalkorúak elleni eljárásban. A bíróság elé állítás során. A lemondás a tárgyalásról esetén. Ha feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének oka: - gyermekkor, halál, elévülés, kegyelem, kétszeres elbírálás tilalma. Ha a nyomozás megszüntetésére azért került sor, mert a meghatározott gyanúsított ellen folyó nyomozás megkezdésétől már 2 év eltelt. stb  Miben különböznek a pótmagánvádló jogai az ügyészétől? 48 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György A pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja (így a kényszerintézkedés

indítványozását is). De nem gyakorolhatja: 1) Az iratbetekintési jogok közül a zártan kezelt iratok megismerését 2) A vád kiterjesztését 3) A vádlott javára irányuló fellebbezés jogát.  Milyen tisztázatlan kérdések pótmagánvádló kapcsán?     és problémák merülnek fel a A törvény a bizonyítékok beszerzését a bíróság kötelezettségévé teszi, és nem rendelkezik arról, hogy a pótmagánvádló milyen jogokkal rendelkezik a bizonyítás során. Csak bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, vagy más módon (pl. magánnyomozó igénybevételével) maga is közreműködhet abban? Ha a fenti igaz, az általa beszerzett bizonyítékok milyen helyet foglalnak el a bizonyítékok rendszerében? Stb. A tárgyalás mellőzése megengedhetőségének lehetősége ellentétben áll a sértett azon érdekével, hogy a terheltet kompromisszumok nélkül megbüntessék.  Ki járhat el magánfélként? 1) Magánfél az a

sértett, akit a bcs elkövetésével összefüggésben kár ért, és ennek megtérítéséért a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesít. 2) A polgári jogi igényt - a Polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén - az ügyész is érvényesítheti. 3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH jogosult. 4) Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként, de őt a sértetti jogok csak a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg.  Milyen (egyéb) szabályok vonatkoznak a magánfélre?        Ha a sértett akár magánvádlóként, akár pótmagánvádlóként lép fel, magánféli minősége ezekbe az eljárási pozíciókba olvad be. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári

jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett. A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. (Tehát nem kötelező a büntetőeljárás során érvényesíteni.) Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári eljárás szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet, beszámítási kifogással nem élhet. A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen végrehajthatónak. 49 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok

  Készítette: Székely György Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú eljárásban kiterjeszteni, illetve összegét felemelni nem lehet. A polgári igény elbírálása során a bíróság kétféle módon dönthet: a) Érdemben elbírálja (helyt ad, részben helyt ad neki, elutasítja). => van fellebbezés b) Nem bírálja el, hanem egyéb törvényes útra utasítja. => nincs fellebbezés (kivéve az ügyészt, de a polgári igényt kiterjeszteni, összeget felemelni nem lehet.)  Kik az egyéb érdekeltek? Az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet az egyéb érdekelt minőségében vesz részt az eljárásban.  Ez szinte kizárólag azokban az esetekben fordul elő, amikor valamely dolgot lefoglaltak, ami nem az elkövető tulajdona és annak elkobzásáról kell határozni.  Melyek az egyéb érdekeltek jogai? Az őt érintő körben

indítványokat és észrevételeket tehet, A határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet A tárgyaláson megjelenhet A törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekményeknél jelen lehet, közre működhet. 5) A nyomozás befejezése után az őt érintő iratokba beteikinthet. 6) A tárgyalás határnapjáról értesíteni kell őket 7) A rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó határozatokat velük is közölni kell. 8) Felvilágosítást kérhet a hatóságtól jogairól és kötelezettségeiről 9) Kérdést tehet fel a vádlottnak és a tanúnak a tárgyaláson az őt érintő körben 10) Perbeszéd során fel is szólalhat. 1) 2) 3) 4)  Milyen egyéb szabályok vonatkoznak az egyéb érdekeltekre?       Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az

olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai [Be. 51 § (2) bek] az irányadók Az előző pont esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. Ha az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, a részére szóló iratot ennek a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Ha az érdekelt ismeretlen/ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert, de külföldön tartózkodik és a határozat kézbesítésére nincs mód, az érdekelt részére képviselőt kell kirendelni, és a határozatot részére kézbesíteni kell. A képviselő jogorvoslati jogát az érdekelt nevében gyakorolhatja. Az eljárás során az egyéb érdekeltet meghatalmazás alapján ügyvéd, vagy nagykorú hozzátartozója képviselheti. 50 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  

Készítette: Székely György Ha az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, képviseletét a törvényes képviselője látja el. Ha közöttük érdekellentét: ld.: Ptk rendelkezései  Milyen esetben járhat el képviselő? A (1) sértett, a (2) magánvádló és az (3) egyéb érdekelt - ha a Be. nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget - a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja.  Ki járhat el képviselőként? 1) Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd vagy a nagykorú hozzátartozó járhat el. 2) Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a képviseletét a törvényes képviselője (szülő vagy gyám) látja el, érdekellentét esetén a Ptk. rendelkezései az irányadók (+ Csjt rendelkezései) 3) Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult. 4) Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a

képviseletre feljogosított dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet. 5) Az állami vállalatot az igazgató képviseli, költségvetési szervet pedig a szerv vezetője. 6) Az államot a pénzügyminiszter képviseli. (De ezt más állami szerver átruházhatja)  A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik.  A magánfél képviseletére a polgári eljárásjog szabályai az irányadók.  Ki nem lehet képviselő?  Nem lehet képviselő az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.  A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozó a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt csatol be.  Ki adhat meghatalmazást képviseletre?  Ügyvédnek meghatalmazást: - a sértett (halála esetén az ott meghatározottak) - a magánvádló - az egyéb érdekelt - a felsoroltak nagykorú hozzátartozója -

cselekvőképtelenség/korlátozott cselekvőképesség esetén a törvényes képviselő, illetőleg a gyámhatóság 51 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  Készítette: Székely György - állami szerv, vagy gazdálkodó szervezet esetében az állami szerv vagy gazdálkodó szervezet képviseletre feljogosított tagja vagy alkalmazottja adhat. Nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást: - a sértett, - a magánvádló - az egyéb érdekelt személyesen adhat.  Mik a képviselő jogai? Mindazon jogokkal rendelkeznek a büntetőeljárás során, melyekkel az általa képviselt személyek.  Mik a meghatalmazás benyújtásának szabályai? 1) A meghatalmazást írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. 2) Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével fel lehet hívni. 3) Ez a

határidő a magánindítvány határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.  Milyen esetekben rendel ki a gyámhatóság eseti gondnokot a fiatalkorúak elleni eljárásban? 1) 2) 3) 4) Ha a törvényes képviselő a bcs-t a fiatalkorúval együtt követte el. Ha az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek. Ha a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van. Ha a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg hogy ki a törvényes képviselője.  Mikor kerül sor pártfogó ügyvéd kirendelésére? A jogai érvényesítésére bármely okból képtelen és képviselővel nem rendelkező sértett, magánvádló, magánfél vagy egyéb érdekelt képviseletére a bíróság pártfogó ügyvédet rendelhet ki, ha pedig az ügyész a Polgári perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre az ügyész figyelmét felhívhatja.  Milyen szabályok vonatkoznak a

képviseletre több sértett esetén? 1) Ha a bűncselekménynek több sértettje van, maguk közül kijelölhetik a sértetti jogokat gyakorló természetes, illetőleg jogi személyt. 52 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére, illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. 3) Ha erről megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük a képviselőt. 4) Az eljárásban a sértett képviselőjeként, ha pedig a bűncselekménynek több sértettje van, vagy egyének pontosan meg nem határozható, nagyobb létszámú csoportja tekintendő sértettnek, a sértettek képviselőjeként a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó olyan közhasznú szervezet is eljárhat, amelyet sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére hoztak létre.  Kik a

segítők? A segítők olyan, az eljárásban mellékszemélyként résztvevő személyek, akiket csak azok érdekében illetnek meg eljárási jogok, akiknek érdekében eljárnak.  Milyen típusai lehetnek a segítőknek? 1) A tanú érdekében eljáró ügyvéd. 2) Külföldi állam konzuli tisztviselője az adott külföldi állampolgárságú terhelt segítőjeként. 3) A házkutatásnál jelenlevő, a házkutatásban érintett személy megbízottja.  Milyen szabályok vonatkoznak a tanú érdekében eljáró ügyvédre?  Feladata, hogy a tanút tájékoztassa jogairól. (Főleg tanúvallomás megtagadása)  Tanú kihallgatásán jelen lehet, de csak jogokról tájékoztathat, más cselekményt nem tehet, nem kérdezhet stb.  A kihallgatást követően megtekintheti a kihallgatási jegyzőkönyvet, szóban vagy írásban észrevételeket tehet. 53 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5. A

bizonyítás  Mi a bizonyítás lényege?    A büntetőjogi felelősségről való döntésnek tényeken, adatokon, bizonyítékokon kell alapulnia. Ezeket a bizonyítás során szerzik be. Amikor bizonyításról beszélünk, a bűncselekmény elkövetésének, a bűncselekmény elkövetője felderítésének és a büntetőjogi felelősségnek tények, adatok alapján, jog által szabályozott módon történő megállapítását értjük.  Milyen bizonyítási rendszereket ismer? 1) Tisztán formális bizonyítási rendszer 2) Kötött bizonyítási rendszer: a) Pozitíve kötött bizonyítási rendszer b) Negatíve kötött bizonyítási rendszer 3) Szabad bizonyítási rendszer 4) Vegyes bizonyítási rendszer  Mi jellemzi a tisztán formális bizonyítási rendszert?          A XI-XIV. században volt jellemző Az elkövetéssel kapcsolatos tények, adatok felderítése nem fontos. A bizonyítást a babonák, természeti és

keresztény vallási eszmék határozták meg. A bűncselekmény (főként az eretnekség) az Isten és a vallás megsértésének minősült. Meghatározott eljárások/eszközök igénybevétele esetén az Isten közvetlenül nyilatkozik a bűnösségről. A megvádolt személyt istenítéleteknek (ordáliáknak) vetették alá. Ilyenek voltak pl.: kézfeltartás próbája, párbaj, bajvívás, megszentelt kenyér lenyelése, eskü szent tárgyra, hidegvízpróba, melegvízpróba, tüzes vas próba. A tényleges bűnösség megállapítására nyilvánvalóan alkalmatlan volt. Előnye: kizárta a bírói önkény lehetőségét. 54 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi a kötött bizonyítási rendszer lényege? Lényege: a törvény határozza meg, hogy milyen bizonyítási eszközökkel lehet élni, ezeket hogyan, milyen formai követelmények betartásával lehet használni, és a szabályok betartásának

eredményeként mit szabad bizonyítéknak tekinteni és felhasználni.  Mi jellemzi a pozitíve kötött bizonyítási rendszert?        A XIII-XVIII. században volt jellemző Az inkvizitórius eljárási rendszerrel együtt jelent meg. Lényege: a bíró valamely vitás perbeli tényt nem vehet bizonyítottnak –különösen a terhelt bűnösségét nem állapíthatja meg – mindaddig, amíg a törvényben vagy az eljárási gyakorlatban előre meghatározott mennyiségű és minőségű bizonyítékot össze nem gyűjtött. He ez nem történik meg, a vádlottat fel kell menteni, a bizonyítékok megszerzése esetén pedig bűnösnek kell kimondani. A bíró tevékenysége tehát annak megállapítására szorítkozik, hogy fennállnak-e a törvényben meghatározott feltételek, tekintet nélkül arra, hogy meg van-e győződve azok valódiságáról. Előnye: kizárja a bírói önkényt Legfőbb eszköze: a kínvallatás, tortúra.  Mi jellemzi a

negatíve kötött bizonyítási rendszert?       Kb. a XIX században jellemző Nem azt írja elő, hogy mit kell bizonyítottnak tekinteni, hanem negatíve állítja fel a bizonyítás korlátait. A bíróság a büntető per valamely vitás kérdését – különösen a terhelt bűnösségét – nem tekintheti bizonyítottnak, ha azt legalább bizonyos mennyiségű és minőségű bizonyíték nem bizonyítja. Ha viszont van ilyen bizonyíték, a bíró dönt, hogy a bizonyítékok alapján bizonyítottnak tekintse-e a tényállást és a bűnösséget, és ez alapján elítélje-e a vádlottat. Tehát nem zárja ki a bíró szabad meggyőződését, csak korlátozza azt. Különbség a pozitíve kötöttől: itt a bíró soha nem köteles a vádlottat egyéni meggyőződése ellenére elítélni, sőt mindig szabadságában áll, hogy a bizonyítottság hiányát vagy az ártatlanságot megállapítsa és felmentse a terheltet, ellenben soha nem ítélheti el,

ha a törvényben meghatározott minőségű és mennyiségű bizonyítási eszköz nem áll rendelkezésére.  Mi jellemzi a szabad bizonyítási rendszert?  Lényege: a bíróságot sem a bizonyítási eszközök felhasználásánál, sem az ezekből származó bizonyítékok értékelésénél nem kötik szabályok. 55 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György A bizonyítékoknak nincs előre meghatározott értéke, azok értékelésénél csak az ítélkező belső meggyőződése köti. Téves azonban úgy értelmezni, hogy megengedné a teljesen korlátlan ötletszerű, ösztönre, sejtelemre, érzésre alapozott ítélkezést. Ez a rendszer a maga tiszta formájában soha nem létezett.  Mi jellemzi a vegyes bizonyítási rendszert?     Lényege: mind a bizonyítási eszközöket, mind a bizonyítás szabályit a törvény határozza meg. A mai büntetőeljárási rendszerek is

ilyenek (mind az angolszász, mind a kontinentális) A törvények tételesen meghatározzák, hogy milyen eszközökkel lehet bizonyítani, viszont ezek között nem állít fel érték vagy fontossági sorrendet. A bizonyítás során meg kell határozni, hogy mi a bizonyítás tárgya, ki bizonyíthat, milyen eszközzel, milyen szabályok betartásával kell, mit szükségtelen vagy tilos bizonyítani.  Mit értünk a bizonyítás tárgya alatt, mire terjed ki, és mikre nem kell hogy kiterjedjen a bizonyítás? = „Amit bizonyítani kell”      A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni. A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi igénynek - elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet. Nem kell

bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak/ügyésznek/nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van. A bizonyítás során két egymással szorosan összefüggő fő kérdést kell bizonyítani: a) Ténykérdést: mi történt, hogyan történt stb. b) Jogkérdést: a tények alapján hogyan minősül a cselekmény + fennáll-e a terhelt büntetőjogi felelőssége.  Kik a bizonyítás alanyai, mi a különbség e téren a kontinentális és angolszász szabályozásban? = „Akik bizonyítanak”  Alanya lehet: 1) Bíróság 2) Ügyész 3) Nyomozóhatóságok 4) Terhelt 56 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György 5) Védő 6) Magánvádló 7) Pótmagánvádló 8) Magánfél Csak az arra – a jog által – feljogosított szervek/személyek végezhetik. Kontinentális országokban: - A bíróság/ügyész/nyomozóhatóság a domináns - A

nyomozóhatóságok is a bizonyítás alanyai, az ő általuk feltárt tények/adatok bizonyítékként a tárgyaláson felhasználhatók. Angolszász országokban: - A vád és a védelem a domináns. - A nyomozóhatóságok feladata csak a tények/adatok összegyűjtése, bizonyítás csak a tárgyaláson folyhat.  Melyek a bizonyítás elvei? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) A törvényesség A bizonyítási eszközök alkalmazásának szabadsága A bizonyítékok értékelésének szabadsága A bizonyítási kötelezettség Amit nem kell bizonyítani A bizonyítási tilalmak A bizonyítékok értékelésének tilalma  Mit jelent a törvényesség elve, mi ezen elv kettős követelménye?  Kettős követelmény: a) Kizárólag törvény határozhatja meg, hogy mi tekinthető bizonyítási eszköznek. b) Csak a törvényben meghatározott szabályok szerint lehet az eszközöket felhasználni.    Büntetőeljárási értelemben csak az tekinthető bizonyításnak, ami a

büntetőeljárás szabályai szerint történik. A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. A fent említett határokon belül azonban nincs korlátozva a bizonyítás stratégiája, taktikája, elve stb.  Mit jelent a bizonyítási eszközök alkalmazásának szabadsága? 57 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György Szabad felhasználás: a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás [Be. 78§ (1)] Tehát a törvényesség elvének korlátai között bármilyen bizonyíték szabadon felhasználható. Egyenértékűség: a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak

nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje [Be. 78§(2)] Tehát a bizonyítási eszközök között nincs értékkülönbség, nincs hierarchia.  Mit jelent a bizonyítékok értékelésének szabadsága?   A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg [Be. 78§ (3) bek] Ebből a folyamatból a Be. 4§-a a terhelt javára kizárja a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket. Ez két dolgot jelent: a) Azoknak a kétséges bizonyítékoknak a kizárása, melyeket bizonyosság esetén a terhelt terhére értékelnének. b) A kétséges bizonyítékoknak a terhelt javára értékelése.  Mit jelent a bizonyítási kötelezettség?    Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és jogosultak a bizonyításban közreműködni [Be. 75§ (4)

bek] A bizonyítási kötelezettség a büntetőeljárásban a nyomozó hatóságot, az ügyészt és a bíróságot terheli. Az ő kötelességük a bcs és a bűnösség megállapításához szükséges tények, adatok felkutatása, rögzítése és felhasználása. A terheltnek és a védőnek csak joga, de nem kötelezettsége a bizonyításban való részvétel.  Mi az, amit nem kell bizonyítani?   Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak/ügyésznek/nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van. Pl.: - Köztudomású tény: a kés alkalmas az élet kioltására stb - Ún. evidens tények ( a fentin belül): matematikai műveletek stb - Törvényi vélelmek: 14 éven aluli személy beszámítási képessége kizárt stb. - Hivatalból ismert tények: jogszabályok, AB határozatok stb.  Milyen bizonyítási tilalmakat ismer? 58 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok

    Készítette: Székely György A Btk. 128§ alapján nem lehet a bizonyítás tárgya a becsület csorbítására alkalmas állított, híresztelt tény, illetőleg erre közvetlenül utaló kifejezés valóságtartalma, kivéve, ha ezt a közérdek vagy nyomós magánérdek indokolja. Tilos bizonyítást folytatni arra vonatkozóan, hogy az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot kizárja a beszámítási képességet. Tilos a megdönthetetlen törvényi vélelmekkel szembeni bizonyítás. Tiltott bizonyítási eszközök és módszerek: erőszakkal, kényszerrel, fenyegetéssel, az emberi méltóságot veszélyeztető illetve jogszabállyal ellentétes módon, hipnózisban, öntudatlan állapotban bizonyítást felvenni.  Mit jelent a bizonyítékok értékelésének tilalma?   Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más

tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg [Be. 78§ (4) bek.] Tehát a bizonyítékoknak a törvény által megkövetelt minőségűeknek is kell lenni. Ez a követelmény kétirányú: a) A bizonyíték valóságtartalma nem legyen megkérdőjelezhető. b) A bizonyíték a jog által szabályozott keretek között keletkezzen.  Milyen bizonyítási eszközöket és bizonyítási eljárásokat ismer a hatályos Be. ? a) Bizonyítási eszközök 1. Tanúvallomás 2. Szakvélemény 3. Tárgyi bizonyítási eszköz 4. Okirat 5. Terhelt vallomása b) Bizonyítási eljárások 1. Szemle 2. Bizonyítási kísérlet 3. Felismerésre bemutatás 4. Szembesítés 5. Szakértők párhuzamos meghallgatása (Míg a régi Be. nem tekintett lezártnak a bizonyítási eszközök (eljárások) törvényi körét, addig az új Be. szerint a fenti felsorolás taxatív, kimerítő De bővített is egyben a kört, és új felosztás szerint

megkülönböztet bizonyítási eszközöket és bizonyítási eljárásokat.)  Mi a bizonyítási eszközök és a bizonyítási eljárás között a különbség? 59 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György A különbség a bizonyítási eszköz és a bizonyíték közti különbséggel magyarázható. Bizonyítási eszköz tehát önmagában nem létezik, az valaminek, vagy valakinek a közvetítése révén jut el a hatóságokhoz. (Egyébként sok szerző problémásnak tartja az ilyen jellegű felosztást és a taxatív felsorolást)  Mi a tanú fogalma?   A tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. 14. életévét meg nem haladott személy csak kivételesen lehet tanú, olyankor, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.  Melyek a tanú kötelezettségei? 1) 2) 3) 4) Megjelenési Vallomástételi Igazmondási Közreműködési kötelezettség

 Melyek a tanú jogai? 1) 2) 3) 4) Segítő közreműködésének igénybevételéhez való jog Tanúvallomás megtétele alóli mentességhez való jog Tanúvédelemhez való jog A megjelenésével felmerült költségek megtérítéséhez való jog  Milyen akadályai lehetnek a tanúvallomás megtételének? a) Abszolút akadályok: A nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság akkor sem hallgathatja ki a tanút, ha ő vállalkozna a tanúvallomás tételére: b) Relatív akadályok: Az adott személy, a törvényben meghatározott mentességi esetekre hivatkozva, ha nem akar, nem kötelezhető vallomástételre. (DE: kivételek!)  Melyek a tanúvallomás abszolút akadályai? Nem hallgatható ki: 1) A lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn. 2) A védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt. 3) Akitől a testi vagy

szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. 4) Államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő tényről nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.  Az 1) és 2) pontban meghatározott mentesség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnését követően is fennmarad, tehát e körben nem hallgathatóak ki. 60 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályai vannak a tanú államtitok vagy szolgálati titok megtartása alóli felmentéséről való döntésnek? 1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott minősítő dönt 2) Az ügyész vagy a bíróság megkeresésére 3) A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.  Melyek a tanúvallomás relatív akadályai? A tanú

joga – bizonyos korlátok között – annak eldöntése, hogy kíván-e vallomást tenni. Tehát megtagadhatja a vallomást, ha: 1) A terhelt hozzátartozója 2) Az, aki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást a hozzátartozói minőség alapján nem tagadta meg, 3) Az államtitok és szolgálati titok esetét kivéve az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené. (+ tanúvédelmi programban résztvevő)  Milyen kérdésekben nem tagadhatja meg a tanú a vallomástételt az önvád tilalmára hivatkozva? a) Ha az adott kérdésre olyan bűncselekménnyel vádolná önmagát, amely miatt korábban vele szembe: 1) A feljelentést elutasították 2) A nyomozást megszüntették 3) Az eljárást megszüntették b) Amely miatt egyes, a Btk. Különös részében

szabályozott esetekben a büntethetősége megszűnt: 1) Kémkedésnél a külföldi kapcsolat (Btk. 147 § (4) bek) 2) Vesztegetésnél (Btk. 255/A §) 3) Bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C § (2) bek) 4) Kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélésnél az elkövetés körülményeinek feltárása (Btk. 283/A § (2) bek) 5) Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásánál a tevékenység felfedése (Btk. 300/E § (3) bek) 6) Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszásánál a tevékenység felfedése (Btk. 329/B § (4) bek) 7) Pénzmosásnál az önkéntes feljelentés (Btk. 303§ (4) bek) 61 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen kérdésekben nem tagadhatja meg a vallomástételt, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles? Ha az ott

írt kötelezettség alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.  Milyen egyéb szabályai vannak a vallomástétel megtagadásának?  A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokról tájékoztatni és a jogaira figyelmeztetni kell.  A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.  A figyelmeztetés elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.  A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság/ügyész/nyomozó hatóság határoz.  A relatív akadályok 2) pontjában meghatározott mentességi okra vonatkozó kivétel alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt az eljárás folytatása nem rendelhető el [191. § (2) bek], és a

tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új bizonyítéknak [392. § (1) bek a) pont]  A fenti rendelkezést kell alkalmazni arra a tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának, a nyomozás, illetőleg az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is bármely okból helye lenne.  A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni, ha az akár a bűncselekmény elkövetésekor állt fenn, akár a kihallgatáskor áll fenn.  Azon mentességi ok fennállása esetén, amikor valaki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, a tanú a vallomástételt – a relatív akadályok 2) pontjára vonatkozó kivétel esetét kivéve - akkor is megtagadhatja, ha a kérdéses bűncselekmény elkövetését már jogerősen megállapították, vagy vele

szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta.  A vallomástétel megtagadása nem akadálya annak, hogy a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személynek az eljárás korábbi szakaszában terheltként történő kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet a bírósági eljárásban felolvassák.  Mik a tanú kihallgatásának szabályai? 1) 2) A tanúkat egyenként kell kihallgatni A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól: a) A nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmány számát. 62 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) Készítette: Székely György b) Hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e.  Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt

megtagadhatja A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §) Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell: a) Arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani. b) A hamis tanúzás következményeire.  A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását összefüggően előadja; ennek során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. Az eljárás azonos szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat ha azok nem változtak - nem szükséges rögzíteni. A tanú kérelmére

a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. Az ügyvéd a kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.  Melyek az írásban tett tanúvallomásra vonatkozó szabályok? 1) A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. 2) Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. 3) Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy

utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság megidézze. 4) Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (81. és 82 §), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. 5) Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.  Milyen alanyi körökre vonatkoznak speciális kihallgatási szabályok, és melyek ezek? 63 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 1) A 14. életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása

esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell. 2) Aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó hozzájárul. A törvényes képviselő vagy a kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó a tanú érdekében ügyvédet hatalmazhat meg. Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a fenti jogokat a gyámhatóság gyakorolja.  Mikor van helye a tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának? A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha: a) A tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van. b) Megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.  Milyen

kényszerintézkedések alkalmazhatók a tanúval szemben? 1) Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. 2) Ha a tanú a mentességére hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.  Milyen okból kell a tanút védelemben részesíteni? A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút védelemben kell részesíteni.  Mik a tanú védelmének fokozatai? a) A tanú személyi adatainak (és) nevének zártan kezelése b) A tanú különösen védetté nyilvánítása c) A tanúvédelmi program

 Mik a tanú személyi adatainak és nevének zártan kezelésére vonatkozó szabályok? 64 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 1) A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bek] - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. 2) Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. 3) Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság/ügyész/nyomozó hatóság tekintheti meg. 4) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve: 1. Az eljárást folytató bíróság/ügyész/nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé. 2. A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas

iratok megtekintésével állapítja meg. 3. A személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. 5) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban résztvevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza. 6) A fenti szabályok érvényre juttatását biztosítja, hogy a Be. 185§-a szerint a nyomozás során a terhelt és a védő jelenléti joga korlátozható. (a nyomozási cselekményről való értesítést mellőzik)  Mikor nyilvánítható a tanú különösen védetté? Különösen védetté akkor nyilvánítható a tanú: 1) 2) 3) 4) Vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik. A vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja

kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert. Személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.  Úgy történik, hogy a tanút a nyomozási bíró különösen védetté nyilvánítja, és kihallgatja [a Be. 207§ (2) bek d) pontja, és (3) bek alapján] (A kv tanú újabb kihallgatását is a nyomozási bíró végzi)  Milyen szabályok biztosítják a tisztességes eljárás követelményét a tanú különösen védetté nyilvánítása esetén?    Önmagában a különösen védetté (k.v) nyilvánítás nem ütközik az EEJK 6 cikkében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményével. Ellentétes csak akkor lesz, ha a bíróság ítélete kizárólag olyan tanúk vallomásán alapul, akiknek a szavahihetőségét a vádlott vagy védője az eljárás egyetlen szakaszában sem tehette kétségessé. Ezért biztosítani kell a vádlottnak és

védőjének, hogy a k.v tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv kivonatáról másolatot kaphassanak. (Az ügyésznek értesítenie kell a megismerés lehetőségéről a terheltet és a védőt) 65 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György A kivonatból azonban nem derülhet ki a tanú személye. => Ezért a kivonat nem tartalmazhatja a vallomás azon adatait, mely a személy azonosítását eredményeznék. Ennek ismeretében a bírósági tárgyaláson, a k.v tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv kivonatának felolvasását követően a [a Be. 305§ (3) bek alapján] az ügyész, a vádlott és védője kérdések feltételét indítványozhatja, a tanács elnöke pedig kérdéseket tehet fel. A Be. 290§ (3) bekezdése azonban, sem a vádlott, sem a tanú kihallgatásánál nem ad lehetőséget arra, hogy a szavahihetőségről az ügyész, a vádlott és a védő meggyőződhessenek, hiszen

az – a bírói gyakorlat szerint – nem az ügyre tartozik.  Mi a tanúvédelmi program lényege?     Azt jelenti, hogy a tanú és családja az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról rendelkező 2001. évi LXXXV tv rendelkezései szerint mind a büntetőeljárás alatt, mind azt követően védelembe részesülnek. A k.v tanútól eltérően a tanúvédelmi programban részt vevő személye ismert az eljárás alatt. (Eredeti személyazonosító adatait közli, találkozhat a vádlottal és védőjével, kérdezhetik.) Vallomás megtagadási joga csak azokra a tényekre, adatokra vonatkozik, melyek alapján új személyazonosságára, új lakóhelyére vagy tartózkodási helyére lehet következtetni. A tanúvédelmi program szabályai – olasz mintára – az un. „bűnbánó” terheltre is vonatkoznak, feltéve, ha a bcs feltárásához, illetve a többi elkövető felelőségre vonásához döntően hozzájárul.  Milyen eltérő

rendelkezések vonatkoznak a tanúvédelmi programban résztvevő személyre? A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban résztvevő terheltnek, sértettnek, és tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: 1) A programban résztvevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni/értesíteni/hivatalos iratot kézbesíteni. 2) A programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg. 3) A programban résztvevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás - ideértve a hivatalos szerveket is - csak annak adható,

akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. 4) A programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként. 66 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5) A tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet következtetni.  Milyen lehetőségek vannak a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelmére? 1) Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére

tekintettel más személy a külön jogszabályban [34/1999. (II 26) Korm Rendelet] meghatározott védelemben részesüljön. 2) A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál/ügyésznél/nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. 3) A bíróság/ügyészség/nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka kezdeményezheti. 4) A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. 5) Az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.  Meddig tart a személyi védelem?   A védelem a büntetőeljárás tartama alatt illeti meg az adott személyt, lehetőség van az eljárás befejezése

után a fenyegetett helyzetben lévő személy védelmére is. (Ha az ellene az eljárás befejezését követően elkövetett személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bcs, vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze.) A Korm. rendelet szerint annak a tanúnak a védelmére is kiterjedhet ez, akinek különösen védettsége megszűnt.  Mit foglal magában a személyi védelem? - rendszeres járőrszolgálatot, technikai eszközökkel történő védelmet, folyamatos hírösszeköttetést a védelmet ellátó és a védett személy között, védőruházatot, őrszemélyzetet  Mikor szűnik meg a személyi védelem? A védelem megszűnik ha: 67 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) A fenyegetettség már nem áll fenn. b) Az érintett személy a védelméről írásban lemond.  Mik a szekértővé válás feltételei? 1) Büntetlen előélet 2) A

szakterületen megfelelő felsőfokú képesítés és legalább 5 éves szakmai gyakorlat vagy 3) Középfokú képesítés és legalább 10 éves szakmai gyakorlat 4) Szakértői kamarai tagság és szakértői névjegyzékbe felvétel  Mikor lehet és mikor kötelező szakértőt alkalmazni? a) Lehetséges: Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. (Tehát a kirendelő mérlegelése alapján) b) Kötelező: 1) A bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószer függősége. 2) A bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége. 3) A személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik. 4) Elhalt személy kihantolására kerül sor.  Szakértőt a bíróság/ügyészség és – a b)/1),2) pont kivételével – a nyomozóhatóság

alkalmazhat.  Mik a szakértő kirendelésének szabályai, miket kell meghatározni a kirendelő határozatban? 1) A szakértő alkalmazása csak kirendeléssel történhet . Kivétel: a) Sürgős részvizsgálat: ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető. b) Felkért szakértő: a terhelt vagy a védő által felkért személy (intézmény, testület) bevonásáról az ügyész határoz. 2) A szakértő kirendelése határozattal történik 3) A szakértőt a kirendelés alól az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, fontos okból határozattal felmentheti. 4) A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad véleményt.  Mik a szakértőt kirendelő határozat kellékei? 68 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely

György 1) A szakértői vizsgálat tárgyát 2) Azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia. 3) A szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét. 4) A szakvélemény előterjesztésének határidejét.  Kit kell értesíteni a szakértő kirendeléséről? 1) 2) 3) 4) Terheltet Védőt Sértettet Ügyészt, ha a bíróság rendeli ki  Hány szakértőt kell alkalmazni a büntetőeljárás során? 1) Rendszerint 1 szakértőt kell alkalmazni. 2) Ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető  Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés csak a szakértői csoport vezetőjét jelöli ki, és feljogosítja őt arra, hogy a többi szakértőt bevonja. 3) A halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál 2 szakértőt kell alkalmazni. 4) Jogszabály más esetben is kötelezővé teheti több

szakértő alkalmazását.  Ki rendelhető ki szakértőként? a) Igazságügyi szakértő: a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt rendelhet ki. b) Eseti szakértő: ha igazságügyi szakértő kirendelése nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt/intézményt rendelhető ki szakértőként.  Külön jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott intézmény/szakértői testület jogosult véleményt adni.  Intézmény/testület kirendelése esetén annak vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt.  A szakértő kirendeléséről a kirendelő, az eljáró szakértő kijelöléséről az intézmény/testület vezetője a kirendelés kézbesítésétől számított 8 napon belül értesíti a kirendelőt + terheltet + védőt + sértettet; ha a szakértőt a bíróság rendelte ki, erről az ügyészt is értesíti.  Ki nem járhat el

szakértőként (a szakértő kizárása)? 1) Aki az ügyben, mint terhelt/védő/sértett/feljelentő + ezek képviselője vesz/vett részt + ezek hozzátartozója. 2) Aki az ügyben, mint bíró/ügyész/nyomozó hatóság tagja járt/jár el + ezek hozzátartozója. 3) Aki az ügyben tanúként vesz/vett részt. 69 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) A halál oka és körülményei vizsgálatánál + a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve aki megállapította a halál beálltát. 5) A szakértői intézmény szakértője vagy szakértői testület tagja, ha az 1) pontban meghatározott kizáró ok az intézmény vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn. 6) Akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe. 7) Akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.  A szakértő a vele szemben felmerült

kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni, intézmény/testület kirendelése esetén a bejelentést az intézmény/testület vezetője útján kell megtenni.  A szakértő kizárásáról az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik.  A tanú vallomástétel megtagadására vonatkozó szabályok (Be. 83-84§) a szakértőre értelemszerűen irányadók.  Melyek a szakértő jogai? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) Adatmegismerési jog feladatának teljesítéséhez. Iratmegtekintési jog Jelenléti jog az eljárási cselekményeknél Felvilágosítás kérésének joga a terhelttől/sértettől/tanúktól/az eljárásba bevont többi szakértőtől Újabb adatok/iratok/felvilágosítás kérésének joga, ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges A neki át nem adott tárgyak megtekintésének/megvizsgálásának/ mintavétel végzésének joga a kirendelő felhatalmazása alapján Személy

megvizsgálásának/hozzá kérdések intézésének, tárgyakat megtekintésének/vizsgálásának joga a szakértői vizsgálat során Díjazáshoz való jog a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért és A felmerült és igazolt készkiadásainak megtérítéséhez való jog  Melyek a szakértő kötelezettségei? 1) Szakvélemény adásának kötelezettsége 2) Közreműködési kötelezettség az ügyben 3) A kirendelő értesítésének kötelezettsége, ha: 1. A szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe 2. A szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény/testület jogosult szakvéleményt adni. 3. A szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg. 4) A szakértői

vizsgálat a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával történő elvégzésének kötelezettsége 70 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5) Mindazon adatok megismerésének kötelezettsége, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek. 6) A vizsgált tárgy, vagy annak egy részének eredeti állapotban való megőrzésének kötelezettsége úgy, hogy az azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen, ha a szakértő olyan tárgyat vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül. 7) Bizonyos vizsgálatok a kirendelő jelenlétében való elvégzésének kötelezettsége, ha azt a kirendelő meghatározza. 8) A kirendelő értesítésének kötelezettsége, ha annak a hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése szükséges. 9) Kizárási ok

bejelentésének kötelezettsége (ld. fentebb)  Mikor menthető fel a szakértő véleményadási és közreműködési kötelezettsége alól? 1) A szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe. 2) A szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény/testület jogosult szakvéleményt adni.  Mik a szakértő díjazásának és kiadásai megtérítésének szabályai? 1) A szakértő a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult. 2) A szakértő díját a kirendelő, illetőleg az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, mely előtt az eljárás folyik, a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével a szakvélemény beérkeztét, illetőleg a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást

követően, de legkésőbb 30 napon belül határozattal állapítja meg. 3) A szakértői díjat megállapító határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye.  Milyen közreműködési kötelezettség terheli a terheltet és a sértettet a szakértői vizsgálat során? 1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető. 2) A terhelt + a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, 3) Kivéve: a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. 4) A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni. 5) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt/sértett + a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó - vizsgálatnak vesse alá. 71

Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 6) A szakértői vizsgálattal okozott kárért - külön jogszabály szerint - kártalanításnak van helye. 7) A fenti pontok a sértettre vonatkozó rendelkezéseit a tanúra is alkalmazni kell, azonban a Be. 81-82 § rendelkezései irányadók  Mik a következményei a közreműködési kötelezettségek megszegésének? A közreműködési kötelezettség megszegése esetén: a) A terhelttel szemben kényszer alkalmazható b) A sértett rendbírsággal sújtható.  Mikor kerülhet sor az elmeállapot megfigyelésére? Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el.  Hova kell beutalni a terheltet az elmeállapot megfigyelése esetén? a) A fogva levő terheltet az Igazságügyi

Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), b) A szabadlábon levő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni.  Mennyi ideig tarthat a terhelt elmeállapotának megfigyelése? A megfigyelés 1 hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján 1 hónappal meghosszabbíthatja.  Milyen egyéb szabályok vonatkoznak a terhelt elmeállapotának megfigyelésére? 1) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van. 2) A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. 3) Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő

bíróságot.  Milyen módon terjeszthető elő a szakvélemény? 72 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György A szakértő a szakvéleményt: a) Szóban előadja b) Írásban terjeszti elő a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül. (kötelező aláírnia, intézet/testületnél a vezető is köteles aláírni)  A szakértő a szakvéleményt a saját nevében adja.  Mik a szakvélemény részei? 1) Lelet: a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok 2) A vizsgálat módszerének rövid ismertetése 3) Szakmai ténymegállapítás: szakmai megállapítások összefoglalása 4) Vélemény: a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat  Mi az együttes és mi az egyesített szakvélemény? Több szakértő

esetén beszélhetünk: a) Együttes szakvéleményről: amikor több szakértő azonos véleményre jut, és a szakvéleményt közösen előterjesztik. b) Egyesített szakvéleményről: amikor több szakterülethez tartozó szakkérdésben a szakértők a szakvéleményüket egyesítik. (Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a véleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.)  Mikor kell a szakvéleményt zártan kezelni?   A terhelt, a tanú, illetőleg a sértett kérelmére elrendelhető, hogy a reá vonatkozó szakvélemény lelet részét zártan kezeljék. Ilyen kérelmet a terhelt védője és a tanú érdekében eljáró ügyvéd is előterjeszthet.  Mikor kell a szakértőt értesíteni további eljárási cselekményekről?   A szakértőt - ha a megidézésére nincs szükség - a további eljárási cselekményekről csak akkor kell értesíteni, ha ezt az írásbeli szakvélemény

előterjesztésével egyidejűleg kéri. Erről a szakértőt a kirendeléséről szóló határozatban tájékoztatni kell. (A terheltnek a szakértői vizsgálat során az eljárás alapjául szolgáló bcs-re vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe bizonyítékként!)  Mikor kell a szakértőnek felhívásra felvilágosítást adnia, vagy a szakvéleményt kiegészítenie? 73 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György Ha a szakvélemény (1) hiányos, (2) homályos, (3) önmagával ellentétben álló vagy (4) az egyébként szükséges, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság felhívására a szakértő köteles: (a) kért felvilágosítást megadni, illetve (b) a szakvéleményt kiegészíteni.  Mik a szakértő meghallgatásának szabályai? 1) A szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele

szemben kizáró ok. 2) Az eseti szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. 3) A figyelmeztetést + a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. 4) A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni. 5) A szakvéleménynek a tárgyaláson történő előadása előtt az igazságügyi szakértőt figyelmeztetni kell a szakértői esküjére.  Mikor alkalmazható más szakértő? 1) Kötelező: a) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, vagy b) egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni. 2) Indítványra: A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. (A kirendelésről az ügyész határoz) 3) Más szakértőt is ki kell rendelni: a) Ha kényszergyógykezelésről kell határozni, a terhelt, a törvényes képviselője, a házastársa, élettársa

vagy a védő indítványára más szakértőt is ki kell rendelni. b) Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során szakértőt rendelt ki, és a vádlott vagy a védő a vádirat kézbesítésétől számított 15 napon belül indítványozza [263. § (2) bek], a bíróságnak ugyanazon tényre más szakértőt is ki kell rendelnie.  Ez utóbbinak nincs helye, tehát a fenti alól kivétel: o ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértőt, vagy o a terhelt vagy a védő által felkért személy (intézmény, testület) szakértőként való bevonását a bíróság, illetőleg az ügyész engedélyezte.  Mikor rendelhető el újabb szakvélemény beszerzése? Ha ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással, a szakvélemény kiegészítésével vagy a

szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával (125. §) nem tisztázható, a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra újabb szakvélemény beszerzését rendelheti el.  Az így beszerzett szakvéleménynek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik 74 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György szakvélemény kiegészítése, illetőleg hogy az ügyben más szakvélemény beszerzése szükséges-e.  Mik a szakértői kötelezettség megszegésének következményei? Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja: rendbírsággal sújtható + az okozott költség megfizetésére kötelezhető.  A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény

előterjesztésével indokolatlanul késlekedik.  Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.  Ki a tolmács, mikor kell igénybe venni, melyek a rá vonatkozó szabályok? 1) A tolmács a szakértők egy speciális típusának tekinthető, akinek a szakértelme az adott nyelv ismerete. 2) Tolmácsot kell igénybe venni: ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét, - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben - regionális vagy kisebbségi nyelvét kívánja használni. 3) Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne (pl. nincs a nyelvet ismerő tolmács) a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani. 4) Ha a kihallgatandó személy süket vagy néma, általában

tolmács igénybevételével (jeltolmács) vagy írásbeli érintkezés útján kell kihallgatni. 5) A Be. szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is irányadók azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy vehető igénybe tolmácsként. (24/1986 MT rendelet) 6) Tolmácson a fordítót is érteni kell.  Mi a pártfogó felügyelői vélemény?      A szakértői vélemények egy speciális esete. A bíróság és az ügyész: a) a büntetés vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg b) a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti. (Pl: fiatalkorúak elleni eljárásban) A pártfogói felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el. A Be. szakértőre vonatkozó rendelkezései a pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogóra is irányadók.

(Kivéve: díjazás szabályai, közreműködési kötelezettségre vonatkozó szabályok, elmeállapot megfigyelésére vonatkozó szabályok, más szakértő 75 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György alkalmazására vonatkozó szabályok, a szakértői kötelezettség megszegésére vonatkozó szabályok.)  Mit kell tartalmaznia a pártfogó felügyelői véleménynek? 1) A terhelt személyiségét + életviszonyait jellemző tényeket + körülményeket írja le. Pl.: - családi körülményeit, - egészségi állapotát, - esetleges káros szenvedélyeit, - lakhatási körülményeit, - iskolai végzettségét, - szaktudását, - munkahelyét, - ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, - jövedelmi, vagyoni viszonyait 2) Továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot. 3) A pártfogó felügyelő a véleményben

tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, és szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére.  Mik a pártfogó jogai és kötelezettségei? 1) Köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, 2) E célból az ügy iratait megismerheti, 3) A terhelttől/sértettől/tanúktól/eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. 4) Ha ez feladatának teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől/bíróságtól újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet.  Mi tartozik a tárgyi bizonyítási eszköz fogalma alá?    Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. A Be. alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan

tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a Be. iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell  Mik tartoznak különösen a tárgyi bizonyítási eszközök körébe? Olyan tárgy (dolog): 1) Amely a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza. 76 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) A bűncselekmény elkövetése útján jött létre. 3) Amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. 4) Amelyre a bűncselekményt elkövették.  Mikor használható fel egy tárgyi bizonyítási eszköz bizonyítékként?      A tárgyi bizonyítási eszköz önmagában nem bizonyít. Ezt a minőségét akkor nyeri el, ha a hatóság rendelkezésére áll. Ez pedig akkor következik be, ha a tárgyi bizonyítási eszközt szabályszerű eljárási cselekmény során rögzítik. Ez a büntetőeljárás során a törvény

előírásainak megfelelően lebonyolított szemle, házkutatás, motozás, lefoglalás során történik meg, mely során a bizonyítékok rögzítése és tárolása a kriminalisztika szabályainak betartásával történik. A tárgyi bizonyítási eszköz ezt követően válhat szakértői vizsgálat tárgyává, melynek eredményeképpen eldől, alkalmas-e arra, hogy hozzájáruljon a tényállás felderítéséhez és a felelősség megállapításához.  Mi az okirat fogalma?  Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.  Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolása céljából a tárgyi bizonyítéknál megjelölt módon (műszaki, vegyi vagy más

eljárással) készült. (Ide tartoznak: fényképek, videóés hangfelvételek, számítógépes adathordozók stb)  Mi a különbség az okirat és az irat között? A tárgyi bizonyítási eszközöknél megemlített irattól abban különbözik, hogy míg az okirat valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas, addig az irat tartalmában vagy állagában hordozza a bűncselekmény nyomait. (Tehát pl egy hamisított, vagy hibás okirat csak iratnak fog minősülni.)  Mik az okiratok főbb típusai, milyen bizonyító erővel bírnak, melyek elsődlegesen a meghatározók a büntetőeljárásban? a) Közokirat b) Magánokirat  Mindkettőnél feltétel, hogy tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.  A törvény azonban a bizonyító erő szempontjából nem tesz különbséget a két

típus között. 77 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  A büntetőeljárás szempontjából elsődlegesen a közokiratok a meghatározó jelentőségűek. Főként a kiállított okiratok, határozatok, jelentések, jegyzőkönyvek, más eljárásokon készült okiratok stb.  Mikor használható fel az okirat bizonyítékként?  Az okiratok egy részének felhasználása csak lehetőség, míg egy másik részének a tárgyalás anyagává tétele kötelező. Az okiratok ugyanis felolvasás révén válnak a tárgyalás anyagává, bizonyítékként való értékelésük ezt követően történhet meg. Ezeknek az eljárási cselekményeknek a megtörténtét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mivel enélkül az iratanyagból nem derülne ki, hogy melyek voltak azok az okiratok, melyeket bizonyítékként értékeltek.    Milyen általános kérdésekre kell válaszolnia a terheltnek a

kihallgatásán? a) Kötelező megválaszolni: A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni: - a terhelt nevét, - születési idejét és helyét, - anyja nevét, - lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, - a személyazonosító okmánya számát - az állampolgárságát. + A tárgyaláson arra is nyilatkoznia kell, hogy megértette-e a vádat és elismeri-e a bűnösségét. b) Nem köteles válaszolni: - foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi körülményeire kereseti és vagyoni körülményeire korábbi büntetésére rendfokozatára, kitüntetésére vonatkozó kérdésekre.  Mikre kell figyelmeztetni a terheltet a kihallgatása során? Fő figyelmeztetések: 1) Nem köteles vallomást tenni 78 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) Ha mégis vallomást tesz, akkor a kihallgatás során

bármikor dönthet úgy, hogy megtagadja a további vallomástételt vagy az adott kérdésre való válaszadást. 3) Bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. 4) Vallomástétel esetén amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, az bizonyítékként felhasználható. 5) Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. 6) Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. (Tehát gyakorlatilag a hamis vád kivételével nem köteles igazat mondania)  A figyelmeztetést és a terhelt válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni.  A figyelmeztetés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. Egyéb figyelmeztetések: védelemhez való jogra és szabályaira, alapvető eljárási jogaira és kötelezettségeire, hogy

ujjlenyomatát, arcképét, DNS-ét nyilvántartásba veszik.  Hogyan zajlik a terhelt kihallgatása? 1) 2) 3) 4) 5) A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terheltnek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadja. Ezt követően kérdések intézhetők hozzá. Ha már többször tett vallomást, vallomásai közötti ellentmondások okát tisztázni kell. DE: ha beismerő vallomást tesz is, a büntetőjogi felelősség megállapítása nem alapulhat kizárólag a beismerő vallomáson, ezért (eltérő rendelkezés híján) be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is. 6) A kihallgatás fő szabály szerint szóban történik, de a terhelt vallomását saját kezűleg vagy más módon is leírhatja (ezt az iratokhoz kell csatolni).  Milyen szabályok megtagadására? vonatkoznak a terhelt vallomástételének 1) Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. (ld

fent) 2) Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. (ld fent) 3) Arra a bűncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez további kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel és a tanúkkal nem szembesíthető. Kivéve: ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. 4) A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. 5) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.  Mikor kerül sor szemlére? 79 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György Ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához: a) személy, tárgy, helyszín megtekintése b) tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.  Ki rendelhet el szemlét? Szemlét a bíróság

vagy az ügyész rendel el, és tart. (! Ugyanez vonatkozik a bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra is!!!) (A szemlénél - ha szükséges - szakértőt is lehet alkalmazni.)  Mik a szemle alkalmával elvégzendő feladatok? 1) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen (jegyzőkönyvbe) rögzíteni kell. 2) A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket. 3) Gondoskodni kell ezek megfelelő módon történő megőrzésükről. 4) A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 5) Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehetne a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét a helyszínen kell megtartani.  Mi a

helyszíni szemle, mi a jelentősége?    A leggyakrabban előforduló szemle Tárgya magának a bűncselekménynek, vagy azzal összefüggő eseménynek a helyszíne. Két szempontból is kiemelkedő jelentőségű: a) A helyszín a tényállás felderítésének szempontjából lényeges nyomokat rejt. b) A legtöbb esetben az elmulasztott észlelések nem pótolhatók, illetve a jogszabályszerűen lebonyolított szemle utólag nem ismételhető meg.  Mi a helyszíni kihallgatás?   A bíróság/ügyész/nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet és a tanút (helyszíni kihallgatás), ha az addigi kihallgatás után is szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzék, és mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását. A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet/tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt

vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel. 80 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mikor rendelhető el bizonyítási kísérlet? Ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.  Mik a bizonyítási kísérlet lefolytatásának szabályai?         A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént/megtörténhetett. Jellegéből következően részt kell rajta vennie a hatóság tagjain kívül azoknak, akik a kísérlet lefolytatásában szerepet játszanak, vagy érintettek. A bizonyítási kísérletet jegyzőkönyvbe részletesen rögzíteni kell. Lehetőség szerint hang- vagy

képfelvétellel rögzíteni kell. Ugyanúgy, mint a szemlénél, szakértő, vagy szaktanácsadó részt vehet rajta. A bizonyítási kísérlet során a tanú vagy sértett aktív részvételre és közreműködésre kötelezhető. Bírósági szakban kiküldött-, vagy megkeresett bíróság útján is foganatosítható. A szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell rá.  Mikor rendelhető el felismerésre bemutatás? Ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges.  Mik a teendők a felismerésre bemutatás előtt? A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.  Mik a felismerésre bemutatás lefolytatásának szabályai? 1) A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább 3 személyt/tárgyat kell bemutatni. 2) A terheltnek vagy a

tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható. 3) Személyek bemutatása esetén olyan személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani, aki: 1. Az ügytől független 2. A felismerést végző által nem ismert 3. A kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú Így különösen: - vele azonos nemű - hasonló korú - hasonló testalkatú - hasonló bőrszínű - hasonló ápoltságú - hasonló öltözetű 81 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. 5) A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő. 6) A bemutatást több felismerő

személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.  A szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.  Milyen eltérések vonatkoznak a felismerésre bemutatásra ha a tanú védelme szükséges?   Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.  Mi a nyomozóhatóság szerepe a szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál?    A bíróság/ügyész a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás tartásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. A nyomozó hatóság a bíróság utasításait határidőre teljesíti. A szemlét, a bizonyítási kísérletet és a felismerésre bemutatást - ha az ügyész másképp nem

rendelkezik - a nyomozó hatóság is elrendelheti, és tarthatja.  Mik a terhelt, a tanú és más személyek kötelezettségei a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál? a) Közreműködési kötelezettség: szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni. b) Tárgy rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége: a birtokában levő tárgyat a szemle, a bizonyítási kísérlet, illetőleg a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani  Nem teljesítése esetén: a) Terhelttől kikényszeríthető b) Sértett +más személyek rendbírsággal sújthatók  Milyen szabályok vonatkoznak a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás rögzítésére? 82 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György A szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás

lefolyását rendszerint képvagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni. Ezek az eredeti célon kívül más célra nem használható fel.  Mikor lehet szembesítést alkalmazni? Ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni.  Mik a szembesítés lefolytatásának szabályai?   A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik. Megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.  Mikor kell/lehet mellőzni a szembesítést? a) Ha a tanú vagy a terhelt védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetőleg a terhelt szembesítését mellőzni kell. b) A 14. életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet.  A gyakorlatban milyen szabályok közt zajlik egy felismerésre

bemutatás?         A felek a vallomásaikban megmutatkozó ellentétes állításaikat egymás felé fordulva, egymás szemébe mondják. Ha állításaikat változatlanul fenntartják, meg kell állapítani, hogy a szembesítés nem vezetett eredményre, és ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha eredményes/részben eredményes, azt is rögzíteni kell. A szembesítés során a bíróság/ügyész/nyomozóhatóság kérdéseket intézhetnek a felekhez, de azok is kérdezhetik egymást. A szembesítés során a felekkel további adatok, bizonyítási eszközök is ismertethetők. Eljárási szabálysértés valósul meg => az ítélet megalapozatlanná válhat => hatályon kívül helyezést eredményezhet, ha a bíróság a vallomásokban lévő ellentéteket sem szembesítéssel, sem máshogy nem próbálta feloldani. A szembesítés során jegyzőkönyvbe szokták foglalni azokat a magatartásokat, melyekből következtetéseket lehet levonni. (Pl:

sírás, elvörösödés stb) Törekedni kell arra, hogy a felek ne tehessenek fel egymásnak félrevezető, befolyásoló kérdéseket.  Mikor kell alkalmazni a szakértők párhuzamos alkalmazását? 83 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni.  Hogyan dönt a szakértők párhuzamos eredménytelensége esetén az eljáró hatóság? meghallgatásának A bíróság/ügyész/nyomozóhatóság mérlegelési jogkörében alakíthatja ki a szakértők párhuzamos meghallgatásaként kialakult álláspontját. 6. Kényszerintézkedések  Mi a kényszerintézkedések fogalma? 1) 2) 3) 4) 5) 6) A büntetőügyekben eljáró hatóságok által, a büntetőeljárás sikere érdekében, eljárási célokra, a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben és módon

alkalmazható kényszertartalmú eljárási cselekmények, melyek szükségszerűen az állampolgári/emberi jogok különböző mértékű korlátozásával járnak.  Milyen kényszerintézkedéseket ismer a magyar Be.? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) Őrizetbe vétel Előzetes letartóztatás Lakhelyelhagyási tilalom Házi őrizet Ideiglenes kényszergyógykezelés Úti okmány elvétele Óvadék Házkutatás Motozás Lefoglalás Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés Zár alá vétel Biztonsági intézkedés 84 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 14) Rendbírság 15) Elővezetés 16) Testi kényszer alkalmazása (Ő E L H I Ú Ó H M L Sz Z B R E T)   Mi a kényszerintézkedések célja és alapja ? A kényszerintézkedések célja az eljárás sikerének biztosítása, és ennek érdekében történő szükséges és arányos jogkorlátozás. 

    A büntetőeljárásban mindig 2 érdek áll szemben egymással: (a) a hatékony bűnüldözés iránti igény, és (b) az érintettek állampolgári/emberi jogainak tiszteletben tartása iránti igény. (az adott kriminálpolitikától függ, hogy melyik kerül előtérbe) A kényszerintézkedések olyan emberi/állampolgári jogokat korlátoznak, melyek védelmét nemzetközi emberi jogi konvenciók, és a nemzeti alkotmányok tesznek kötelezővé. Mivel alkalmazásuk érdeksérelemmel jár, csak garanciákkal körülbástyázva alkalmazhatók. A magyar Alkotmány 55.§-ában deklarált jogok korlátozását csak törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján teszi lehetővé. (Ilyen korlátozást megengedő törvény a Be. pl) A kényszerintézkedések a Be.-ben külön fejezetben vannak szabályozva, de a törvényben más helyeken is találunk kényszertartalmú intézkedéseket (pl.: elfogató parancs, tárgyalóteremből

kiutasítás, kivezettetés.  Melyek a kényszerintézkedésekre vonatkozó jogforrások? a) Nemzetközi jogforrások: 1) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (az ENSZ közgyűlése által 1948. dec 10én lett elfogadva) 2) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (az ENSZ XXI. ülésszakán 1966. december 16-án fogadták el, Magyarország pedig az 1976 évi 8 törvényerejű rendelettel hirdette ki.) 3) Európai Emberi Jogi Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyve (Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény, melyet Magyarország az 1993. évi XXX törvénnyel hirdetett ki.) b) Hazai jogforrások: 1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX tv) 2) 1998. évi XIX tv a büntetőeljárásról  Milyen egyéb szempontok érvényesülnek a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályok alkalmazásánál? 85 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok     Készítette: Székely György A nemzeti szabályok

megalkotásánál tekintettel kell lenni a vállalt nemzetközi kötelezettségekre. Tekintettel kell lenni az egyes emberi jogi egyezményekkel létrehozott kontrollszervek joggyakorlatára is. Az ENSZ egyezségokmány megsértése miatt hazánk ellen érkező panaszokat (1988. dec. 7-e óta) az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is elbírálhatja Az Európa Tanácshoz való csatlakozás óta lehetőség van arra is, hogy magánszemély is az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulhasson, ha úgy véli, hogy a hazai hatóság megsértette a Konvencióban garantált jogokat.  Mit jelent az arányosság elve a kényszerintézkedések alkalmazásánál? Ha a Be. a kényszerintézkedések alkalmazása esetén az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását megengedi, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható. [Be 60§] (sosem

kötelező, és akkor mindig arányos)  Hogyan érvényesül az arányosság elvéből következő erőssorrend a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseknél? 1) 2) 3) 4) 5) Szabadlábon védekezés Óvadék ellenében szabadlábon hagyás/szabadlábra bocsátás Lakhelyelhagyási tilalom Házi őrizet Előzetes letartóztatatás  A bíróság csak akkor rendelheti el a sorban következő, szigorúbb korlátozást, ha a kevésbé súlyosak egyike sem alkalmas a kívánt hatás kiváltására.  Milyen szempontok szerint csoportosíthatók a kényszerintézkedések? 1) Céljuk szerint 2) A korlátozott jogok szerint 3) Alanyok szerint: a) Ki alkalmazhatja? b) Ki ellen vehető igénybe?  Céljuk szerint hogyan csoportosíthatók a kényszerintézkedések? 1) A jelenlét biztosítása (pl. előzetes letartóztatás, elővezetés stb) 2) Az adott eljárási cselekménytől való távoltartás (pl. testi kényszer, rendzavaró vádlott őrizetbe vétele

stb.) 3) Tárgyi bizonyítási eszköz megszerzése és megőrzése (pl. házkutatás, motozás, lefoglalás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés stb.) 86 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) Meghatározott bizonyítási módszerek alkalmazásának biztosítása (pl. rendbírság, testi kényszer stb.) 5) Az eljárás rendjének fenntartása (pl. rendbírság, testi kényszer, rendzavaró vádlott őrizetbe vétele stb.) 6) Az eljárás elhúzódásának megakadályozása (p. elővezetés, előzetes letartóztatás, rendbírság stb.) 7) A határozat végrehajtásának biztosítása (pl. előzetes letartóztatás, zár alá vétel stb) A korlátozott jogok kényszerintézkedések? szerint hogyan csoportosíthatók a 1) Személyi szabadság, mozgásszabadság korlátozása: ide tartoznak a legsúlyosabb kényszerintézkedések. (feltételeik mellett időtartamuk

is rögzített) a) Személyi szabadságot korlátozó: pl. előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés. b) Mozgásszabadságot korlátozó: lakhelyelhagyási tilalom, úti okmány elvétele. 2) Tulajdonhoz való jog, más vagyoni jog (pl. lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedések stb.) 3) A személyi sérthetetlenség joga (pl. motozás, testi kényszer alkalmazása stb) 4) A magánszféra, magánlakás sérthetetlenségéhez való jog (pl. házkutatás, a még nem kézbesített postai küldemény lefoglalása stb.) 5) Egyéb jogokat korlátozó kényszerintézkedések (pl. számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés)  Hogyan csoportosíthatók aszerint a kényszerintézkedések, hogy ki alkalmazhatja őket? a) Az eljáró hatóságok alkalmazhatják fő szabály szerint. DE: a bíróság dominanciája (ld. következő kérdés!), mert az egyes hatóságok nem jogosultak minden kényszerintézkedés

elrendelésére. b) Magán személy: kivételesen: jogosult a tetten ért elkövetőt elfogni, de ezután köteles haladéktalanul átadni az elfogott személyt a hatóságnak, vagy értesíteni őket.  Melyek a kizárólag kényszerintézkedések? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) bíróság által Előzetes letartóztatás Lakhelyelhagyási tilalom Házi őrizet Ideiglenes kényszergyógykezelés Úti okmány elvétele Óvadék Zár alá vétel Egyes esetekben a házkutatás és a lefoglalás 87 elrendelhető (fenntartható) Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György + Az ügyész (esetenként a nyomozó hatóság) mellett jogosult elrendelni a többi kényszerintézkedést is.  Hogyan csoportosíthatók a kényszerintézkedések aszerint, hogy ki ellen vehetők igénybe? 1) Csak a terhelt ellen alkalmazható (pl. előzetes letartóztatás, házi őrizet, ideiglenes kényszergyógykezelés stb.) 2) A tanú és szakértő

ellen elrendelhető (pl. rendbírság, tanú elővezetése, testi kényszer alkalmazása stb.) 3) Kívülálló (az eljárásban részt nem vevő) személyek ellen alkalmazható (pl. házkutatás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés)  Milyen egyéb csoportosítási lehetőségek vannak a kényszerintézkedések kapcsán?   Csak a nyomozás megindulása után, vagy csak gyanúsított való bevonás után alkalmazhatók (pl. előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, ideiglenes kényszergyógykezelés => először formális határozat, utána foganatosítás) Szükség esetén azonnal alkalmazhatók, un. halaszthatatlan nyomozati cselekményként (pl. őrizetbe vétel, lefoglalás stb), sőt néha az adott kényszerintézkedés foganatosítás során előkerülő tárgyi bizonyítási eszköz ad alapot a nyomozás elrendelésére (pl. motozás, házkutatás stb.) => határozat hiányában tették

ezeket azt utólag pótolni kell, mert különben eredménye nem használható fel bizonyítékként.  Mit jelent a kényszerintézkedések törvényességének követelménye? 1) 2) 3) 4) 5) 6) Csak a törvényben meghatározott esetekben, Csak a törvényben meghatározott feltételekkel, Csak a törvényben meghatározott ideig (ezen belül is a lehető legrövidebb ideig), Csak a törvényben meghatározott módon, Csak a törvényben felhatalmazott hatóság által, Csak a törvény szerinti határozat meghozatalával alkalmazható.  Melyek a törvényesség követelményének biztosítékai? 1) Szervezeti felügyeleti rendszer: Az ügyész ellenőrzi a büntetőeljárás során elrendelt, a személyes szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását. Ha személyis szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta 6 hónap eltelt, az ügyész a nyomozó hatóság felett fokozott felügyeletet

gyakorol. 88 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) Jogorvoslatok rendszere: a kényszerintézkedést elrendelő határozatok ellen sohasem kizárt a jogorvoslat (több esetben halasztó hatályú). Ha a határozat meghozatala a vádemelés előtt nem a bíróság hatáskörébe tartozik, a panaszt elutasító ellen lehetőség van felülbírálati indítvány benyújtására, melyet a nyomozási bíró bírál el. 3) Büntetőjogi védelem: ld. pl jogellenes fogva tarás nevű bcs 4) Reparációs lehetőség: a polgári jog szabályai szerint államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére van lehetőség, de maga a Be. teszi lehetővé a kártalanítást a legsúlyosabb, személyi szabadságot korlátozó, alaptalan kényszerintézkedés esetén.  Melyek a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) Őrizetbe vétel Előzetes letartóztatás Lakhelyelhagyási

tilalom Házi őrizet Ideiglenes kényszergyógykezelés Úti okmány elvétele Óvadék  Mi a személyi szabadságot szabályozásának háttere? korlátozó kényszerintézkedések Egyetemes történeti szinten:  Az ókori államokban szabad védekezés volt megengedett a szabad polgároknak.  Közép- és újkorban gyakorivá válik a terhelt fogva tartása (ld. kínzások)  A modern államokban már cél az eljárás hatékonyságának és emberi/állampolgári jogok érvényesítésének összhangba hozása. az Hazai szinten:  A nemesek szabadlábon védekezhettek (kivételesen fogva: közérdekből vagy súlyos bcs. esetén), a nem nemesek elleni eljárás fogva tartás mellett zajlott  Az 1896. évi Bp két formáját ismerte: (a) előzetes letartóztatás, (b) vizsgálati fogság (különbség: egyrészt a vizsgálati fogság csak vizsgálat olyan ügyeknél, ahol vizsgálat folyt, másrészt az akkori előzetes letartóztatás a mai őrizetbe vételnek

felelt meg, és a vizsgálati fogság hasonlított inkább a mai előzetesre). Nemzetközi dokumentumok szintjén:  Mind a PPJE 9. cikke, mind az EEJE 5cikke rögzíti a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, és azt, hogy ezek korlátozására csak törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint van helye.  Előírják a nemzetközi egyezmények azt is, hogy a letartóztatottat a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell állítani.  A fogva tartott terheltnek joga van bírósághoz fordulnia annak érdekében, hogy döntsön a fogva tartás törvényességéről.  Alapvető követelmény, hogy ne legyen általános, hogy a terhelt fogva van ügye lezárásáig. Külföldön:  Legfőbb probléma a fogva tartás időtartamával van. 89 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok     Készítette: Székely György Egyre erősebb a törekvés az Európa Tanácson belül is egy általános

felső limit kialakítására. A tagállamok belső joga rendkívül eltérő e tekintetben (van ahol napokban, van ahol hetekben, van ahol hónapokban határozzák meg a maximumot, van ahol hosszú éveket várnak az ügyek lezárására) Abban is eltérés van, hogy a viszonylagos maximumot az elsőfokú tárgyalásig vagy az eljárás befejezéséig számítják. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ügyeinek jelentős részét teszik ki az ezzel kapcsolatos esetek.  Mi az őrizetbe vétel?   Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása. A gyakorlatban az előzetes letartóztatás „előszobájaként” funkcionál, mely lehetőséget ad az ügyésznek, hogy a fogva tartás szükségességét megalapozó bizonyítékokat a nyomozó hatóság segítségével összegyűjtse, és indítványát ezekkel alátámasztva nyújtsa be a bírósághoz.  Mik az őrizetbe vétel feltételei? 1) Szabadságvesztéssel büntetendő bcs magalapozott

gyanúja ÉS 2) A terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.  Mikor kerülhet sor különösen őrizetbe vételre, mit jelent a tettenérés?  Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.  A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.  Tettenérés: a) Ha a terhelt a bcs-t részben vagy egészben szemtanú jelenlétében követi el, vagy b) A terheltet a bcs. helyszínéről menekülve bizonyítékokkal terhelten fogják el  Mennyi az őrizetbe vétel időtartama? Maximum 72 óra. (összhangban az EEJE-vel és az Alkotmánnyal: rövid)  Nem csak az őrizet ideje számít bele, hanem hozzá kell számítani a megelőző fogva

tartást is (elfogás, előállítás, más kényszerintézkedések)  Órára és percre pontosan számítandó, nem értelmezhető 3 napként.  Ez alatt az idő alatt az ügyésznek döntenie kell, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatást, és ha igen, ez alatt a bírósági határozatnak is meg kell születnie.  (korábban, 1995-ig: max 5 nap, kivételesen 8 nap lehetett) 90 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  Milyen speciális esetekben hosszabb/rövidebb mint 72 óra?   Készítette: Székely György lehet az őrizetbe vétel ideje A tárgyaláson a rendfenntartás körében elrendelt őrizet a tárgyalási nap végéig tarthat. A különleges eljárások általános szabályai szerint, ha elfogató parancsot bocsátottak ki, és a terheltet megtalálása esetén őrizetbe vették, ez a tárgyalás, illetve az ülés befejezéséig, de max. 6 napig tarthat  Mikor ér véget az őrizetbe vétel? 1) 2) 3)

4) Ha a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatást. Ha nem rendelték el az előzetes letartóztatást, akkor is, ha még a 72 óra nem járt le. Ha a feltételei már nem állnak fenn. Ha a 72 óra eltelt.  Mikor kerülhet sor az őrizetbe vétel ismételt elrendelésére?   Ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el. Tehát ha a körülmények megváltoztak, újra elrendelhető. Pl: új bizonyítékok előkerülése, melyek előzetes letartóztatás alapjául szolgálhatnak.  Ki rendelheti el az őrizetben vételt? 1) A bíróság 2) Az ügyész: csak a vádemelés előtt 3) A nyomozó hatóság: csak a vádemelés előtt + értesítenie kell róla az ügyészt 24 órán belül.  Milyen értesítési kötelezettség áll fenn az őrizetbe vétel esetén?   Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által

megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető. A katona őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.  Milyen gondoskodási kötelezettség áll fenn őrizetbe vétel esetén?  A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. 91 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a helyi önkormányzat jegyzőjét kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.  Külföldön milyen szabályok vonatkoznak az őrizetbe vételre?      Általában

hosszabbítható, de max. 96 óra Angliában és Walesben: a rendőrség döntése alapján max 24 óra, hosszabbítható magasabb rangú rendőrtiszt által 36 óráig, bíró még hosszabbíthatja 36 órával, de 96 óránál nem lehet több. Franciaországban: a rendőrség határozata alapján 24 óra, az ügyész hosszabbíthatja még további 24 órával, terrorizmus vagy kábítószer kereskedelem esetén, bírói felhatalmazással max. 96 óráig tarthat Németországban: a terheltet az őrizetbe vételt követő napon bíró elé kell állítani, így a bírói döntés nélküli fogva tartás max 48 óra lehet, nincs hosszabbítás. Európában széles körben ismert az a lehetőség, hogy a tetten ért személyt bárki elfoghatja.  Mi az előzetes letartóztatás fogalma? Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.  Csak bíróság rendelheti el  A szabadságvesztéshez

hasonló, de az ügydöntő határozat meghozatala előtt történik.  De nem előrehozott büntetés!!! (ártatlanság vélelme, védelemhez való jog, eljárási jogok stb.)  Elrendelése sohasem kötelező, csak lehetőség. (Ez igaz az összes kényszerintézkedésre.)  Mikor rendelhető el az előzetes letartóztatás? Az előzetes letartóztatásnak vannak általános feltételei és különös okai.: Akkor rendelhető el, ha általános feltételei együttesen (konjunktív feltételek) fennállnak, és ezekhez társul még legalább egy a különös okok közül (alternatív feltéttelek).  Melyek az előzetes letartóztatás általános feltételei? 1) Az eljárás alapjául szolgáló bcs-t a törvény szabadságvesztéssel fenyegeti. 2) A nyomozás már megindult (elrendelték), melynek feltétele a bcs elkövetésének gyanúja. (Halaszthatatlan nyomozati cselekményként: nem) 3) A terhelttel szemben fennáll annak megalapozott gyanúja, hogy a

bűncselekményt ő követte el, és ezt vele közölték. 4) Nem áll fenn az előzetes letartóztatást kizáró ok. 92 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5) Fiatalkorú ellen folyó eljárásban, ha ezt a bcs különös tárgyi súlya szükségessé teszi. (Ez a fiatalkorúak elleni eljárásban az általános feltételek és a különös okok mellett további követelmény.)  Melyek az előzetes letartóztatás különös okai? 1) A terhelt (1) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől (2) elrejtőzött, vagy (3) szökést kísérelt meg, illetőleg (4) az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult. (Ld: 26/1999. ABh szűkítette le a kört, az arányosságra tekintettel, mert korábban csak az „újabb bűncselekmény” kitétel volt) 2) A terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére

tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható. 3) Megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást. 4) Megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. A fentieken kívül a Be. további rendelkezései még 2 esetben adnak lehetőséget az előzetes letartóztatás elrendelésére: 1) Be. 327§ (2) bek: előzetes letartóztatás akkor is elrendelhető, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani. 2) Be.

480§ (1) bek: Katonával szemben előzetes letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon.  Melyek az előzetes letartóztatást kizáró okok? a) Az elkövetett bűncselekményre tekintettel zárják ki: 1) Magánindítvány hiánya. 2) A kívánat és a jogszabályban meghatározott szerv feljelentésének hiánya. b) Az elkövető személyére tekintettel zárják ki: 1) Országgyűlési képviselők mentelmi joga (kivéve: tettenérés). 2) Bírók, ülnökök mentelmi joga (kivéve tettenérés, vagy csak a kinevező, megválasztó hozzájárulásával). 3) Ügyész és ügyészségi fogalmazó mentelmi joga (kivéve tettenérés, vagy csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával). 4) Perújítási nyomozás

során 93 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 5) Felülvizsgálati eljárásban azzal szemben, akit a bíróság az alapügyben felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette. (Kivéve, ha LB a jogerős határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárásra visszaküldi.) 6) Ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben. (Ilyenkor tartózkodási helyének felderítését kell elrendelni, vagy – szabadságvesztéssel fenyegetett bcs esetén – elfogató parancsot lehet kibocsátani)  Mely hatóság jogosult elrendelni az előzetes letartóztatást?  Csak bíróság jogosult rá.  A vádemelés előtt a nyomozási bíró hatáskörébe tartozik az elrendelése  Az ügyész (tekintettel arra, hogy hierarchikus szervezetbe tartozik és utasítható) nem rendelheti el, csak (1) indítványozhatja az elrendelését, és (2) megszüntetheti a vádemelés előtt, ha oka(i) már nem áll(nak)

fenn.  Mennyi az előzetes letartóztatás időtartama? 1) A vádirat benyújtása előtt:  Az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart. Hosszabbítása:  A nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított 1 év elteltéig meghosszabbíthatja.  Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.  A vádirat benyújtása előtt meghosszabbítása iránt az ügyész az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt 5 nappal tesz indítványt a bíróságnak. 2) A vádirat benyújtása után:  Az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetéséig tart.  Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.  Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás során hozott határozatáig tart. 94 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mikor kell felülvizsgálni a vádirat benyújtása után elrendelt/fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát? a) Ha tartama a 6 hónapot meghaladja, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő

határozatot, az elsőfokú bíróság vizsgálja felül. b) Ha tartama az 1 évet meghaladja, a másodfokú bíróság vizsgálja felül legalább 6 havonta.  Mennyi az előzetes letartóztatás maximális időtartama? a) Felnőttek: 3 év b) Fiatalkorúak: 2 év Kivételek: 1) Ha az ügydöntő határozat kihirdetése után rendelték el/tartották fenn. 2) Ha az ügyben hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.  Az ezeket meghaladó időre ugyanis nem lehet kitenni a terheltet annak, hogy bizonytalan legyen sorsát illetőleg, és a hatóságot is gyorsabb ügyintézésre készteti. (+ugyanezt szolgálja az is, hogy amíg előzetesben van a terhelt az eljárást soron kívül kell lefolytatni.)  Milyen jogorvoslati lehetőség van az előzetes letartóztatást elrendelő határozatok ellen? A határozatok ellen egyfokú, rendes jogorvoslatot tesz lehetővé a Be.: a) A nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a

megyei bíróság másodfokú tanácsa bírálja el. b) A megyei bíróság egyesbíróként hozott határozata elleni fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el.  Hol kell végrehajtani az előzetes letartóztatást? (Felnőtt korú terheltek esetében:) 1) Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. 2) A vádirat benyújtása előtt kivételesen, a bíróság határozata alapján legfeljebb 30 napig, továbbá – ha a nyomozási cselekmény elvégzése ezt indokolttá teszi – az ügyész határozata alapján kétszer – alkalmanként legfeljebb 15 napig – rendőrségi fogdában is végrehajtható.  Milyen jogosultságok illetik meg a fogva tartott terheltet? 1) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható. 2) Biztosítani kell, hogy a terhelt a védőjével - és külföldi esetén államának konzuli képviselőjével - érintkezhessen. (Ellenőrzés

nélkül) 95 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) Jogosult arra, hogy a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezután a bíróság döntése alapján hozzátartozójával vagy más személlyel szóban személyes felügyelet mellett (ez nem ellenőrzés!), írásban ellenőrzés mellet érintkezzen. 4) Csak olyan korlátozásnak vethető alá, amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy amely a letartóztatást foganatosító intézet rendje szükségessé tesz. 5) Joga van arra, hogy gondoskodjanak vagyonáról, hozzátartozójáról (ld. ő v)  Milyen korlátozások vonatkoznak a védővel való kapcsolattartásra, mikor zárható ki ilyen esetben a védő az eljárásból? Ha bizonyítható, hogy a terhelt az előzetes letartóztatásának foganatba vételét követően a védőjével való kapcsolattartás felhasználásával: 1) Szökést készít elő. 2) A tanúk befolyásolásával vagy

megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével az eljárás meghiúsítására törekszik. 3) Újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére hív fel.  Ekkor a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - a védőt az eljárásból kizárhatja.  Mikor szűnik meg és mikor kell megszüntetni az előzetes letartóztatást? a) Megszűnik, ha: 1) A tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt. 2) A nyomozást megszüntették. 3) A nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt. (Ideértve azt az esetet is, amikor a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, és 2 év már eltelelt a gyanúsítottként bevonása óta) 4) A vádemelést elhalasztották. 5) Az eljárást jogerősen befejezték. b) Meg kell szüntetni: ha az elrendelésének oka megszűnt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is

megszüntetheti.  Mi a különbség az előzetes letartóztatás tartamának meghosszabbítása és fenntartása között? a) Meghosszabbítás: a vádemelés előtt az egyes törvényben, vagy a bíróság határozatában megjelölt időtartamok lejártával dönt erről a bíróság. b) Fenntartás: a vádirat benyújtása utáni 6 hónapot, illetve 1 évet meghaladó tartam után dönt erről a bíróság. 96 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálására?   Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt, illetőleg a védő a 3 hónapon belül ismételten benyújtott indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. 

Milyen kötelezettsége van az eljáró hatóságoknak az előzetes letartóztatás mellett folytatott eljárás kapcsán?   A bíróságnak/ügyésznek/nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.  Mik a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének feltételei? A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha: 1) Az előzetes letartóztatás feltételei fennállnak, de 2) a bűncselekmény jellegére 3) a terhelt személyi és családi körülményeire (különösen az egészségi állapotára, idős korára) vagy 4) az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel 5) az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.  Mi a lakhelyelhagyási tilalom tartalma? A lakhelyelhagyási tilalom – mint az előzetes letartóztatás egyik alternatívája – a terhelt

mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza: a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló: 1) A meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el. (szűkebb) 2) A tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg. (tágabb)  A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatában a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is (pl. adott szórakozóhelyek látogatásának tilalma) elrendelhet. (Betartását a rendőrség ellenőrzi)  Mikor van lehetőség a lakhelyelhagyási tilalom feloldására? 97 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György Ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal

érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg lakóhely megváltoztatása szükséges, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a terhelt kérelmére a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen feloldhatja. A lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldásáról szóló határozatban a terhelt részére engedélyezhető a lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület, körzet meghatározott célból és úti célra történő egyszeri, időszakos vagy rendszeres elhagyása, illetőleg a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatása.  Ki jogosult a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére? A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről csak a bíróság határozhat. (2 esetben: (a) az ügyész előzetes letartóztatást indítványoz, de a bíróság szerint elég a lakhelyelhagyási tilalom, (b) az ügyész eleve lakhelyelhagyási tilalmat indítványoz)  Az ügyésznek csak indítványtételi joga van +

dönthet a feloldásról és a megszüntetésről.  Mennyi a lakhelyelhagyási tilalom tartama? 1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt: az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. 2) Az ezt követően elrendelt vagy fenntartott: az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. 3) Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott: a másodfokú eljárás befejezéséig tart. 4) A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott: az eljárás jogerős befejezéséig tart.  Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a vádirat benyújtása előtt rendelte el, és azóta 6 hónap eltelt anélkül, hogy az ügyész vádat emelt volna, a tilalom fenntartásának szükségességét a bíróság megvizsgálja, ez iránt az ügyész a határidő lejárta előtt 5 nappal tesz indítványt.  Mikor szűnik meg és mikor kell megszüntetni a

lakhelyelhagyási tilalmat? Ugyanaz, mint az előzetes letartóztatásnál.  Mi a lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciója? Ha a terhelt előzetesen nem menti ki magát, vagy távolmaradását nem igazolja: 1) Őrizetbe vehető. 2) Házi őrizete rendelhető el. 98 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) Előzetes letartóztatása rendelhető el. 4) Rendbírsággal sújtható.  Mi a házi őrizet? Szigorúságát tekintve a lakhelyelhagyási tilalom és az előzetes letartóztatás között elhelyezhető személyi és mozgásszabadságot korlátozó kényszerintézkedés.  Mi a házi őrizet tartalma? Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, így különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott

írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el.  Mik a házi őrizet ellenőrzésének szabályai? A házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi különféle módokon, így: - A terhelt esetenkénti ellenőrzésével. - Mozgását nyomon követő eszközzel történő ellenőrzés. (A terhelt hozzájárulásával)  Mik a házi őrizet megszegése esetén alkalmazandó szankciók? Ugyanazok, mint a lakhelyelhagyási tilalomnál.  Milyen szabályok vonatkoznak a házi őrizet elrendelésére, tartamára, fenntartására, megszüntetésére?   A házi őrizetre az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetőleg fenntartására, valamint megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni Katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.  Mi az ideiglenes kényszergyógykezelés fogalma?  Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros

elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül.  Mik az ideiglenes kényszergyógykezelés feltételei? 99 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) Anyagi jogi feltételek: 1) A terhelt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt követett el. 2) Kóros elmeállapota miatt nem büntethető. 3) Tartani kell attól, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, hasonló bcs-t követne el. 4) Ha büntethető lenne, vele szemben 1 évet meghaladó szabadságvesztést szabnának ki. b) Eljárásjogi feltételek: 1) 2) 3) 4) Bcs. gyanúja alapján a nyomozást elrendelték A terhelttel szemben a megalapozott gyanú fennáll és ezt közölték. Nem áll fenn az ideiglenes kényszergyógykezelést kizáró ok. Megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését (mint anyagi jogi intézkedést) kell elrendelni. 

Mi az ideiglenes kényszergyógykezelés célja? Kettős célja van: a) A terhelt ne kövessen el újabb bcs-t, és az eljárási cselekményeknél rendelkezésre álljon. b) A szükséges gyógykezelés mielőbb elkezdődjön.  Mi az ideiglenes kényszergyógykezelés és előzetes letartóztatás közötti összefüggés?    Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok irányadók. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésével egyidejűleg az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni. Ha az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, az előzetes letartóztatást - a bíróság rendelkezése alapján - az IMEI-ben kell végrehajtani.  Mennyi az ideiglenes kényszergyógykezelés időtartama? 1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt: az

elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. 2) A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott: az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. 3) Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott:a másodfokú eljárás befejezéséig tart. 100 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott: az eljárás jogerős befejezéséig tart. DE: az időtartam nincs maximalizálva!!!!  Mik az ideiglenes kényszergyógykezelés időtartamának felülvizsgálatára vonatkozó szabályok? Vádirat benyújtása előtt: 1) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől 6 hónap eltelt, és az ügyész még nem nyújtott be vádiratot, az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát a bíróság

felülvizsgálja. (A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.) 2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől számított egy 1 elteltével annak indokoltságát a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint vizsgálja felül. (A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.) Vádirat benyújtása után: ld.: előzetes letartóztatás  Hol kell végrehajtani az ideiglenes kényszergyógykezelést? Az ideiglenes kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell végrehajtani.  Milyen többletjogok illetik meg az ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló terheltet? Az ideiglenesen kényszergyógykezelt a törvényes képviselőjével szóban ellenőrzés nélkül, ha pedig megalapozottan

feltehető, hogy ezáltal az eljárást meghiúsítaná, ellenőrzés mellett érintkezhet.  Mikor szűnik meg az ideiglenes kényszergyógykezelés? 1) 2) 3) 4) 5) Ha a tartama lejárt. A nyomozást megszüntették. A nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt. (Ide értveld fentebb) Az eljárást jogerősen befejezték. Ha az elrendelésének oka megszűnt (ekkor meg kell szüntetni) (Kóros elmeállapota miatt a vádemelés elhalasztása nem jöhet szóba.) Az ideiglenes kényszergyógykezelést a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. 101 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak az ideiglenes kényszergyógykezelés elleni fellebbezésre, és megszüntetésének indítványozására? Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa és törvényes képviselője is jogosult fellebbezésre, és a felsoroltak

indítványozhatják az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetését is.  Mi az úti okmány elvételének fogalma? Az úti okmány elvétele az eljárás bármely szakaszában alkalmazható, a terhelt mozgásszabadságát korlátozó kényszerintézkedés.  Mi tartozik az úti okmány fogalma alá? Az útlevélnél tágabb kategória, minden okmány beletartozik, amely a külföldre utazáshoz szükséges, az ország elhagyására jogosít. (DE: személyi igazolvány sohasem vehető el!)  Mik az úti okmány elvételének feltételei? a) Önállóan: 1) Ha olyan bcs miatt folyik eljárás, amelyre a törvény 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, ÉS 2) az úti okmány elvétele a terhelt eljárási cselekményeknél való jelenlétének biztosítása végett indokolt. b) Más kényszerintézkedés mellett: akkor kerülhet sor az úti okmány visszavonására, ha a bíróság előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi

őrizetet rendelt el. (Ilyenkor tehát önálló jelentősége nincs, csak elővigyázatosság)  Az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet elrendeléséről az úti okmány visszavonása érdekében az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot.  Ha az úti okmány rendelkezésre áll, azt az értesítéssel együtt meg kell küldeni az útlevélhatóságnak  Hogyan alakul a jogorvoslat lehetősége az úti okmány elvétele kapcsán? Az önállóan elrendelt esetén van lehetőség jogorvoslatra, míg a más kényszerintézkedés mellett elrendelt esetén – mivel csak járulékos – nincs lehetőség önálló jogorvoslatra (csak a „fő” kényszerintézkedés ellen van helye.) 102 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi történik az úti

okmánnyal őrizetbe vétel esetén?    Őrizetbe vétel elrendelésekor nem az úti okmány elvételére, csak a lefoglalására kerül sor. Attól függ az őrizetbe vétel utáni úti okmány elvétel, hogy szabadlábra kerül-e a terhelt, vagy más kényszerintézkedést rendelnek el vele szemben. Ebben az esetben van csak rövidített határidő (ld. későbbi kérdés az időtartamról) az úti okmány visszaadása kapcsán: ha az őrizetbe vétel megszűnt, és a terhelttel szemben más kényszerintézkedést nem rendeltek el, a lefoglalt úti okmányt vissza kell adni, vagy az úti okmány elvételét elrendelő határozatot az őrizetbe vétel megszűnését követő 72 órán belül meg kell hozni. Erre az időtartamra az úti okmány visszatartható.  Melyek az úti okmány elvétele kapcsán eljáró hatóságok?    Elrendelni csak a bíróság jogosult. Az ügyész csak megszüntetni jogosult bizonyos esetekben. Fontos szerepe van az

útlevélhatóságnak: - Az úti okmány elvételének elrendelése esetén az a bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, az úti okmány visszavonása érdekében haladéktalanul megkeresi a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott útlevélhatóságot. - Az úti okmány elvételének megszüntetéséről az ügyész, illetőleg a bíróság értesíti az útlevélhatóságot. - Az útlevélhatóság az értesítés alapján az úti okmányt a terheltnek kiadja, kivéve, ha az úti okmánynak a terhelt részére történő kiadásáról más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.  Milyen lehetőség van az úti okmány elvételének ideiglenes feloldására? A vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a terhelt indokolt kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy az útlevélhatóság a terhelt külföldre utazását meghatározott időtartamra, illetőleg úti célra engedélyezze.  Mennyi az úti

okmány elvételének időtartama? a) Más kényszerintézkedés mellett elrendelt: a „fő” kényszerintézkedéshez igazodik. b) Önállóan elrendelt: addig tart, amíg szükségessége fennáll vagy a büntetőeljárás (akár ideiglenesen is) le nem zárul. (rövidebb határidő egy esetben: őrizetbe vétel esetén. ld fentebb)  Mikor szűnik meg az úti okmány elvétel? 103 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) A bíróság szünteti meg: 1) Ha az elvétel oka megszűnt. 2) Ha a büntetőeljárás jogerősen befejeződött. b) Az ügyész szünteti meg: 1) Ha a nyomozás megszüntetésére kerül sor. 2) Ha a vádemelés elhalasztására kerül sor. 3) Ha az elvétel oka a vádemelés előtt szűnt meg.  Mik a külföldi úti okmányokkal kapcsolatos eljárás szabályai? Külföldi úti okmány elvételére 2 esetben kerül sor: a) Külföldi terhelt esetén: ha a bíróság/ügyész nem

engedélyezte, hogy biztosítékot helyezzen letétbe, és ezt követően hazautazzon. => Eltérés: az úti okmányt az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni. b) Magyar állampolgár esetén: ha külföldi útlevéllel is rendelkezik (pl. kettős áp), a külföldi úti okmány elvételéről a magyarral együtt kell rendelkezni.  Mi lehet „probléma” az úti okmány elvétele kapcsán? Úti okmány elvétele csak akkor történhet, ha: a) A terhelt önként adja át. b) Más kényszerintézkedés során (pl. házkutatás, motozás) során találják meg nála  A probléma tehát az, hogy önmagában úti okmány megtalálása érdekében nem rendelhető el más kényszerintézkedés, mert ezeknek a kényszerintézkedéseknek célja soha sem lehet egyéb kényszerintézkedés alkalmazásának megkönnyítése.  Mi az óvadék intézményének külföldi és magyar háttere? Külföldön:  Külföldön és hazánkban is az egyik legvitatottabb

jogintézmény.  Az angolszász jogrendszerű országokban a legelterjedtebb.  Angliában és Walesben lehetőség van az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre bizonyos feltételek előírásával, vagy azok nélkül is.  A pénzösszeg letétbe helyezése nem feltétlenül velejárója az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésnek.  Mindkét formáját bailnek nevezik a jogszabályok  Németországban a StPO az előzetes letartóztatástól enyhébb korlátozást jelentő, szökés veszélye esetén alkalmazandó kényszerintézkedésként említi a biztosítékként bizonyos pénzösszeg befizetését. Magyarország: 104 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György Az 1896. évi Bp biztosíték elnevezéssel ismerte a meghatározott pénzösszeg letétbe helyezése mellett a terhelt szabadlábon való védekezésének lehetőségét. (+ kezességről is rendelkezett)

=> 1945-ig voltak hatályban. Az óvadék nem tévesztendő össze a már az 1973. évi I tv-ben és a hatályos Be-ben is szabályozott biztosítékkal. (különbség: ld köv kérdés) Az új Be. azzal a céllal vezette be az óvadékot, hogy az előzetes letartóztatás alternatíváit bővítse, és lehetővé tegye a szabadlábon védekezés lehetőségét meghatározott „biztosíték” mellett, mely valószínűsíti, hogy a terhelt az eljárási cselekményen meg fog jelenni.  Mi a különbség a biztosíték és az óvadék között? Kivel szemben alkalmazható? Mi a célja? BIZTOSÍTÉK Csak külföldi terhelttel szemben Azt biztosítja, hogy ha a terhelt távollétében folytatják az eljárást, legyen fedezet a vagyoni jellegű szankciókra és a költségekre. ÓVADÉK Nem csak külföldi terhelttel szemben A megjelenést hívatott biztosítani  Mik az óvadék engedélyezésének feltételei? A bíróság, a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének

veszélye esetén vagy ha más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését mellőzheti, és az elrendelt előzetes letartóztatást megszüntetheti, HA a bűncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.  Tehát az előzetes letartóztatás 2. különös oka esetén, azaz a szökés és elrejtőzés veszélye esetén helyettesítheti az előzetes letartóztatást.  Engedélyezésekor a bíróság mérlegelési szempontjai különösen az elkövetett bűncselekményre és a személyi körülményekre terjednek ki.  Ki ajánlhatja fel és teheti le az óvadékot? Óvadékot a terhelt vagy helyette más ajánlhat fel, és tehet le.  Hogyan zajlik az óvadék elfogadására irányuló eljárás? 1) Csak a terhelt és a védő

indítványozhatja, de bárki felajánlhatja és leteheti. (Azért csak a terhelt és a védő, hogy a terhelt önkéntelenül ne legyen lekötelezett) 2) Annál a bíróságnál kell kezdeményezni, amelyik az előzetes letartóztatás elrendelésére jogosult. 105 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) A bíróság ülést tart, amin: az ügyészt, a terheltet, a védőt, az óvadékot felajánlót meghallgatja. (A védő távollétében is, ha szabályszerű idézésre nem jelent meg) 4) A bíróság döntése két részre tagolható a) Elfogadhatónak tartja-e az óvadékot, és ha igen, b) Mekkora legyen az összege. (A terhelt személyi és vagyoni körülményei alapján) 5) Az óvadék összegének nincs minimuma vagy maximuma, az a bíróság mérlegelésétől függ. (Előnye: szegényebbtől elég lehet pár ezer Hátránya: legtöbbször mégis milliókban határozzák meg.)  Az óvadék elrendelése

mellett milyen kényszerintézkedések elrendelésére jogosult a bíróság? Az óvadék engedélyezése meghatározott pénzösszeg letétbe helyezését jelenti, de emellett a bíróság elrendelhet: 1) Lakhelyelhagyási tilalmat 2) Házi őrizetet 3) Úti okmány elvételét  Mi történik, ha a bíróság engedélyezte/nem engedélyezte az óvadék letételét? a) Ha engedélyezi:  A bíróság által jogerősen elfogadott óvadékot a bíróságon (csak) készpénzben kell letenni,  Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.  Az ügyész élhet fellebbezéssel. b) Ha nem engedélyezi:  A terhelt előzetes letartóztatását elrendeli, vagy elutasítja a szabadlábra helyezési kérelmet.  Az óvadék elfogadása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék elfogadása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik  Ha az

ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.  Mi lehet az óvadék sorsa? a) Visszajár a letevőnek. 106 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György b) Elveszti a letevő.  Mikor jár vissza az óvadék a letevőnek? 1) A terheltet letartóztatták, de erre nem azért került sor, mert az eljárási cselekményen nem jelent meg. 2) Az ügyész (a) a nyomozást megszüntette, (b) a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt (ideértve azt isld. fentebb), vagy (c) az ügyész a vádemelést elhalasztotta. 3) A bíróság az eljárást (a) jogerős ítélettel vagy (b) megszüntető határozattal befejezte.  Mikor veszti el a letevő az óvadékot? Ha az nem volt alkalmas a szándékozott cél elérésére, azaz: a terhelt előzetes letartóztatására azért került sor, mert a terhelt

az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta.  Mikor kerülhet sor az óvadék ellenében szabadlábon lévő terhelt előzetes letartóztatására? 1) A terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta. 2) Az óvadék elfogadása után a terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.  Mi a házkutatás? A magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot korlátozó kényszerintézkedés.  Kit érinthet a házkutatás? Leggyakrabban a terhelt háza, lakása stb. átkutatására kerül sor, de érinthet olyan személyt is, akinek semmiféle kapcsolata nem volt se a bcs-nyel, se a terhelttel. (pl annak a háznak a tulaja, ahova az elkövető bemenekült.) (Az 1896.

évi Bp különbséget tett a terhelt és más háza átkutatása között, ez utóbbinál több garanciális szabállyal. – kivétel középületek)  Mi lehet a házkutatás tárgya? A (1) ház, (2) lakás, (3) egyéb helyiség vagy (4) azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá (5) az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg (6) számítástechnikai rendszer vagy ilyen 107 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében. (+ eltérő szabályok közjegyző, ügyvédi irodára, eü. Intézményre: ld később!)  Milyen speciális szabályok vonatkoznak a jármű átkutatására? a) Ha a jármű pl. garázsban, ház udvarán áll: házkutatás szabályai b) Ha a közúton megállított járművet vizsgálják át: motozás szabályai.  Mi a házkutatás célja? A házkutatás célja a

dolgok, nyomok felkutatása, vagy az elkövető kézre kerítése.  Mikor van helye házkutatásnak? Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető (= más ismert nyomok erre engednek következtetni), hogy az 1) a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére, 2) a bűncselekmény nyomainak felderítésére, 3) bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.  a házkutatást elrendelő határozatban - ha ez lehetséges - meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, elkobozható, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat, amelyek megtalálása érdekében a házkutatás szükséges.  Mely eljáró hatóság rendelheti el a házkutatást? a) Főszabály: bármely, a büntetőügyekben eljáró hatóság elrendelheti. (Gyakorlatilag a nyomozóhatóság végzi) b) Közjegyzői, ügyvédi iroda, egészségügyi intézmény: csak a bíróság rendelheti el és csak az ügyész jelenlétében

foganatosítható. c) Sürgős esetben: késedelem esetén a fenti esetben is megtarthatja az ügyész a bíróság határozata nélkül azzal, hogy azt utólag be kell szerezni. Ha ezt a bíróság elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel.  Melyek az érintettet védő garanciák a házkutatás során? 1) Rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni. 2) A megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot. 3) Ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul, fel kell őt szólítani, hogy: a) a keresett dolgot adja elő. b) a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé c) a személyt adja át. 108 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 4) Ha a fenti 3 dolognak eleget tesz, a házkutatás nem

folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető. 5) Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi. (Ennek hiánya viszont nem akadálya a házkutatás foganatosításának)  Milyen speciális szabályok vonatkoznak a közjegyzői és ügyvédi iroda és az egészségügyi intézmény átkutatására?       A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartandó házkutatást - ha az nem kizárólag bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére irányul - a vádirat benyújtásáig a bíróság rendeli el. A házkutatás csak az ügyész jelenlétében végezhető. Az

ügyész a bíróság határozata nélkül tarthatja a ilyen esetekben a házkutatást, ha a házkutatás késedelmes foganatosítása a házkutatás céljait veszélyezteti. Ilyenkor a bíróság határozatát utólag be kell szerezni. Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel A speciális szabályozás oka: e helységekben olyan adatok válhatnak hozzáférhetővé, melyek megőrzéséhez az érintettek különösen méltányolható érdeke fűződik.  Milyen külföldi megoldások vannak a házkutatás foganatosítására?      Néhány külföldi eljárásban szükség esetén elrendelő határozat nélkül is foganatosítható. Többnyire az elkövető kézre kerítése, bcs nyomainak felderítése vagy bizonyítási eszközök megtalálása a célja. Franciaországban is többletgaranciák vannak bizonyos helységekre. (pl orvosi helység, ügyvédi iroda, fegyveres testület stb., illetve

csak megh személy előtt végezhető pl. szakmai szervezet képviselője) Angliában és Walesben az ügyvédi irodákra vonatkoznak szigorú szabályok, de ez másra is kiterjeszthető. Az éjszakai házkutatás általában tilos külföldön, de néha megengedett (pl. Franciaország: kábítószer kereskedelem esetén, Németország: megszökött fogva tartott esetén.  Milyen közös szabályok vonatkoznak a házkutatásra, motozásra, lefoglalásra? 1) Az érintett kíméletével kell végezni. 2) Lehetőleg a napnak a 6. és 24 órája között kell végezni 3) Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetőeljárással össze nem függő körülményei. 4) Kerülni kell a szükségtelen károkozást. 5) Az intézkedésről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy más dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg. 109 Büntetőeljárási

jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 6) Aki a házkutatást, a motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza, ezek tűrésére kényszeríthető, és - a terhelt kivételével - rendbírsággal sújtható. 7) A nyomozó hatóság a bíróságnak a házkutatás, a motozás és a lefoglalás végrehajtására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti.  Mi a motozás? A motozás az érintett személynek az EEJE-ben és az Alkotmányban [54.§] deklarált emberi méltóságát sértő kényszerintézkedés.  Mi a motozás célja és lényege?   A motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetőleg vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. A

motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló jármű (ld. korábban), csomag és más tárgy is átvizsgálható.  Mely hatóság jogosult a motozás elrendelésére?    Motozást az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel el. Ha a motozást az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veszi igénybe. Jellegéből kifolyólag azonnali végrehajtása szükséges, ezért ritkán kerül rá sor az elrendelő határozat után, a gyakorlatban sokszor halaszthatatlan nyomozási cselekményként foganatosítják.  Milyen szabályok vonatkoznak a motozás foganatosítására? 1) Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet előbb fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, ha a felszólításra a keresett dolgot előadja, a motozástól el kell tekinteni. (Tehát itt is az önkéntesség az elődleges + kérdéses, hogy ha gyanú merül fel további dolgokra sor kerülhet-e a

motozásra) 2) Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és a motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. =>Ez az un KETTŐS NEMI SZABÁLY! 3) A fenti rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál közreműködő orvosra. (Testüregek átvizsgálása) 4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, az érintett által megnevezett személy, kivéve az olyan személyt, akinek a jelenléte a nyomozás érdekeit veszélyezteti. 110 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen kérdések vetődhetnek fel a kettős nemi szabály kapcsán? Két kérdés vethető fel: 1) Miért kellene arra is alkalmazni, akinek jelenlétét az érintett kívánja? (Pl. férjfeleség)  Erre csak a törvény indokolása pozitív választ ad: az érintett által megnevezett személy lehet az érintettől eltérő nemű is. 2) Amennyiben csak a jármű átvizsgálására

kerül sor, célszerű-e ahhoz ragaszkodni, hogy azt csak az érintettel azonos nemű végezze?  Erre nincs válasz a törvényben, sem indokolásában.  Milyen külföldi megoldások ismertek a motozás kapcsán?      Angliában és Walesben a motozás személyt és járművet érinthet. A motozás „mélysége” (pl., hogy mennyire kell levetkőzni) az adott helyszíntől függ Ismerik az intim motozás (intimate search) kategóriáját. Franciaországban a testi motozásra a házkutatás feltételei esetén van mód, azzal, hogy ha feltételei nem állnak fenn, csak a külső ruházat vizsgálható át. Németországban – hasonlóan hazánkhoz – intim, testi motozást csak orvos végezhet, és ez hozzájárulás hiányában is elvégezhető, akár kényszerrel is.  Melyek a vagyoni jogokat korlátozó kényszerintézkedések? 1) 2) 3) 4) Lefoglalás Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés Zár alá vétel

Biztonsági intézkedés  Mi a lefoglalás? A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól. (Ahogy a törvényben is, a valóságban is általában a házkutatást vagy a motozást követi.)  Csak átmeneti jellegű, végleges akkor lesz, ha a lefoglalt dolgot elkobozzák (ez pedig egy büntető anyagi jogi intézkedés).  Mik lehetnek a lefoglalás tárgyai? 1) Olyan dolog, amely (a) bizonyítási eszköz lehet vagy (b) a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el. 2) A dolog fogalmának kiterjesztéseként: számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó. 111 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott

iratok lefoglalását a bíróság rendeli el. 4) A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság rendeli el. (A határozat meghozataláig csak a küldemény visszatartásának van helye.) 5) Sajtótermék szerkesztősége iratainak lefoglalását a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság rendeli el.  Ha ingatlan lefoglalását rendelték el, azt a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani.  Mely hatóság járnak el a lefoglalásnál? 1) Főszabály: A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendeli el „egyszerű” dolog, vagy számítástechnikai adathordozó esetén. 2) Közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok esetén: a bíróság rendeli el. 3) A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek, valamint a sajtótermék szerkesztősége

iratainak lefoglalása esetén: (a) a vádirat benyújtásáig az ügyész, (b) azt követően a bíróság rendeli el.  Ha a lefoglalást a bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veheti igénybe.  Mik a lefoglalás foganatosításának szabályai? 1) A dolog/adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot tegye hozzáférhetővé. 2) Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a tanúvallomást megtagadhatja, illetőleg aki tanúként nem hallgatható ki. 3) Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot házkutatással, illetve motozással megszerezzék. 4) A fentire az érintettet figyelmeztetni kell. 5) Postai vagy hírközlési küldemény esetén a határozat

meghozataláig csak a küldemény visszatartásának van helye. 6) Ha az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére nem jogosult, késedelmet nem tűrő esetben a dolgot őrzésbe veheti. Ebben az esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát utólag késedelem nélkül be kell szerezni. A dolog őrzését meg kell szüntetni, és azt a birtokosnak vissza kell adni, ha a lefoglalásra jogosult a lefoglalást nem rendeli el. 7) Iratok esetén általános szabály, hogy gondoskodni kell arról, hogy illetéktelenek ne ismerhessék meg.  Mik a lefoglalási tilalmak (mit nem lehet lefoglalni)? 112 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 1) Nem foglalhatók le a (1) terhelt és a védő között váltott levelek és (3) más írásbeli közlések, valamint (3) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései. 2) Nem foglalhatók le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására a

relatív akadályok alapján jogosult személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. 3) Nem foglalhatók le azok az iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.  Ez a korlátozás kiterjed annak a személynek a hivatali helyiségében őrzött iratokra és dolgokra, aki foglakozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és ez alapján a tanúvallomást megtagadhatja.  Milyen kivételek vannak a lefoglalási tilalom alól (azaz mégis lefoglalható az irat)? 1) Ha a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható társtettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal. 2) Ha a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze. 3) Ha a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a

lefoglalandó dolgot – azt követően, hogy őt figyelmeztették arra, hogy az általa őrzött iratokra lefoglalási korlátozás vonatkozik – önként átadja.  Milyen rendelkezések vonatkoznak a lefoglalandó iratokra? 1) Irat esetében gondoskodni kell arról, hogy annak tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. 2) Ha az olyan irat megtalálásánál az ügyész nincs jelen, amelyre nézve a birtokosa szerint az alapján tagadható meg a tanúvallomás, hogy magát vagy hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolná, és az irat birtokosa, illetőleg védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója az irat tartalmának megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot tartalmazó adathordozót, illetőleg az iratot zárt borítékban átadja a nyomozó hatóságnak, a nyomozó hatóság az iratot betekintés nélkül továbbítja az ügyésznek. 3) Ha ez nem lehetséges, a nyomozó hatóság a lefoglalt dolog őrzésére vonatkozó szabályok

alkalmazásával intézkedik az irat őrzéséről. 4) Az ügyész az irat tartalmának megismerése után haladéktalanul határoz az irat lefoglalásáról, illetőleg a közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok esetében a lefoglalás iránti indítvány bírósághoz történő előterjesztéséről. 5) Ha az ügyész, illetőleg a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem ebben az ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. 6) Az irat birtokosának kérésére - ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti - a lefoglalt iratról részére hiteles másolatot kell kiadni. (Probléma ezen rendelkezések kapcsán: (1) nem utal arra, hogy a fenti rendelkezésekre a lefoglalási tilalmak alapján csak akkor kerülhet sor, ha a lefoglalási tilalmaknál írt korlátozás (kivételek) nem érvényesül, (2) aggályos az iratot tartalmazó adathordozó 113

Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György kifejezés, (3) aggályos az a rész is, hogy ha az irat megküldése az ügyésznek nem lehetséges, a nyomozó hatóság a lefoglal dolog őrzésére vonatkozó szabályok szerint jár el.)  Melyek a lefoglalt dolog őrzésére vonatkozó szabályok? 1) A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni. 2) Ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb módon kell gondoskodni.  Ez utóbbi esetben a lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni. 3) Ha ingatlan lefoglalásának van helye, a lefoglalást el kell rendelni, azt azonban a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani. 4) A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével, egyedi

azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni. 5) A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlanul maradjon, a bűncselekmény esetleges nyomai el ne tűnjenek, a lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen.  Mikor kerülhet sor a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére? A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog: 1) Gyors romlásnak van kitéve. 2) Huzamos tárolásra alkalmatlan. 3) Kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna. 4) Értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne. 5) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.  A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog

helyébe lép.  Az első két esetben kötelező, a többinél csak lehetőség.  Mikor kerülhet sor a lefoglalt dolog elkobzására? Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - szükség esetén mintavétel elrendelése mellett - a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz. 114 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mikor kell megszüntetni a lefoglalást? 1) Ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. 2) Ha a nyomozást megszüntették. 3) Ha a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt (ideértve a szokásos esetet.)  A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.  A lefoglalás megszüntetése helyett a más jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog

birtoklása jogszabályba ütközik.  Mi lehet a lefoglalt dolog sorsa a lefoglalás megszüntetésekor? 1) 2) 3) 4) 5) Kiadják (ld. köv kérdés) Az állam tulajdonába kerül (mást illet, de annak kiléte nem ismert) Megsemmisítik (értéktelen és senki nem tart rá igényt) Visszatartják (ld. később) Az előzetes értékesítésből származó ellenértéket adják ki (költségekkel csökkentve, kivéve alaptalan lefoglalás) 6) Elkobozzák (ld. Btk szabályai)  Mi a lefoglalt dolog kiadásának sorrendje? Kinek kell kiadni a lefoglalás megszűnése után: 1. 2. 3. 4. 5. Aki a bcs elkövetésekor annak tulajdonosa volt. (és ezt igazolja) Aki alaposnak látszó igényt jelentett be. Akitől azt lefoglalták. A terheltnek. Az államnak (ha kétségtelenül mást illet, de annak kiléte nem állapítható meg.)  Milyen esetekben lehet a lefoglalt dolgot visszatartani? A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított: 1) 2) 3) 4) 5) pénzbüntetés

pénzmellékbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani. (Erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni.) 115 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Polgári jogi igény esetén mennyi időre van lehetőség a lefoglalás visszatartására? A magánfélnek 60 nap áll rendelkezésére, hogy: a) Ha a bíróság a polgári jogi igény kérdésében érdemben döntve annak helyt adott, a megállapított teljesítési határidőtől számítva ezen időn belül végrehajtást kérjen. b) Ha a bíróság az igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, ezen időn belül kell igazolnia, hogy polgári pert indított, és ebben biztosítási intézkedés iránti kérelmet nyújtott be.  Mi a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés fogalma? A megőrzésre kötelezés a bűncselekmény

felderítése és a bizonyítás érdekében a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat birtokosának, feldolgozójának, illetőleg kezelőjének a számítástechnikai rendszer útján rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának ideiglenes korlátozása.  Lényegében a későbbi esetleges lefoglalás sikerességét hivatott biztosítani.  Mi a megőrzésre kötelezés célja? A büntetőeljárás sikere érdekében az (1) adat változatlan megőrzése, (2) biztonságos tárolásának biztosítása, illetve (3) annak megakadályozása, hogy azokhoz illetéktelen személy hozzáférjen.  Mi a megőrzésre kötelezés tárgya? Annak az adatnak a megőrzése rendelhető el, amely, amely (1) bizonyítási eszköz, vagy (2) más bizonyítási eszköz felderítéséhez, (3) a gyanúsított kilétének, (4) tartózkodási helyének megállapításához szükséges.  Ki kötelezhető az adat megőrzésére? Mindazok a személyek, akik az

adatokkal dolgoznak, azzal rendelkezhetnek, azaz az adat: 1) Birtokosa 2) Feldolgozója 3) Kezelője (a 3 együttesen: kezelő) 116 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi a megőrzési kötelezettség tartalma? a) Megőrzési kötelezettség: 1) Változatlan megőrzés. 2) Biztonságos tárolás biztosítása. (ha szükséges más adatállománytól elkülönítve) 3) A rögzített adat (1) megváltoztatásának, (2) törlésének, (3) megsemmisítésének, (4) továbbításának, (5) másolat készítésének, (6) az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésnek a megakadályozása. b) Tájékoztatási kötelezettség: ha mégis sor kerül a jogosulatlan, megváltoztatásra, törlésre stb. vagy ezeket megkísérlik, haladéktalanul tájékoztatnia kell az elrendelő hatóságot.  Melyek az adatokhoz való hozzáférés szabályai a megőrzésre kötelezés esetén?     Ahhoz az adathoz, amelyet a

megőrzésre kötelezés érint, az intézkedés tartama alatt kizárólag az elrendelő bíróság/ügyész/nyomozó hatóság, valamint az elrendelő engedélyével az adat birtokosa vagy kezelője jogosult hozzáférni. Arról az adatról, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az adat birtokosa vagy kezelője az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő kifejezett engedélyével adhat más részére tájékoztatást. Ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más adathordozóra vagy más számítástechnikai rendszerbe történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó adathordozóra és számítástechnikai rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.  Mik a

megőrzésre kötelezés foganatosításának szabályai? A hatóság tevési kötelezettsége csak annyi, hogy elrendelő haladéktalanul megkezdi az érintett adatok átvizsgálását, és ennek eredményéhez képest az adatnak a számítástechnikai rendszerbe vagy más adathordozóra történő átmásolásával az adat lefoglalását kell elrendelni, vagy a megőrzésre kötelezést meg kell szüntetni.  További biztosíték, hogy az elrendelő fokozott biztonságú elektronikus aláírással láthatja el az érintet adatot.  Mennyi a megőrzésre kötelezés időtartama? 117 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György Maximum 3 hónapig tarthat. Ez alatt vagy (a) le kell foglalni az adatot, vagy (b) meg kell szüntetni a megőrzésre kötelezést.  Mi a zár alá vétel lényege?    Míg a lefoglalás a birtok elvonását jelenti, és a tulajdonos rendelkezési jogával élhet, addig a zár

alá vétel a rendelkezési jogot függeszti fel, és a birtoklás megmaradhat. Vagyoni szankció (vagyonelkobzás) végrehajtását, vagy egyéb kötelezettséget (polgári igény megfizetése) hivatott biztosítani. Azért rendelik el, hogy a dolog tulajdonosa a fedezetül szolgáló dolgot ne idegenítse el, ne terhelhesse meg.  Mik a zár alá vétel feltételei? Akkor kerülhet rá sor, ha: a) Ha az eljárás olyan bcs miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye. b) Ha polgári jogi igényt érvényesítenek, (ekkor nem hivatalból, hanem csak kérelemre)  és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják.  Mi lehet a zár alá vétel tárgya? A terhelt vagyonára terjed ki, de kiterjedhet: 1) Egész vagyonára 2) Vagyona egy részére 3) Egyes vagyontárgyakra A zár alá vétel – ha van ilyen – közhitelű nyilvántartásba (pl. ingatlan nyilvántartás) bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell, vagy

értesíteni az érintett gazdálkodó szervezetet.  Mely hatóság jogosult elrendelni a zár alá vételt? Kizárólag a bíróság (vádemelés előtt a nyomozási bíró) jogosult elrendelni.  Mikor kerülhet sor a zár alá vétel feloldására? 1) Ha az elrendelésének oka megszűnt. 2) Ha a nyomozást megszüntették. 118 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) Ha a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt (ideértve a.) 4) Ha a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték. 5) Ha az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be. 6) Ha a polgári jogi igényt elutasították. 7) Ha a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül nem kért végrehajtást. 8) Ha a polgári jogi igény egyéb törvényes útra

utasítása esetén az ügyész, illetőleg a magánfél 60 napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.  Az 1)-3) pontok esetén kivétel, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetőleg vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében 60 napon belül polgári eljárást indított.  Az 1)-3) és 7)-8) pontokban írt határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi igény megítélésre, illetőleg az egyéb törvényes útra utasításra vonatkozó határozat közlésétől kell számítani.  Mi a biztosítási intézkedés célja? A biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az ingó és ingatlan vagyona, vagyoni jogot megtestesítő értékpapírjai, pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az őt megillető üzletrész vagy

vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.  Ki rendelheti el a biztosítási intézkedést? Az ügyész, és a nyomozó hatóság.  Mi a biztosítási intézkedés feltételei? 1) Ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető ÉS 2) a terhelt vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetőleg ha ez megalapozottan feltehető.  Mi a biztosítási intézkedés tartalma? A biztosítási intézkedés a felsorolt dolgok lefoglalását, illetve más hatóságok megkeresését jelenti. (A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt haladéktalanul tájékoztatni)  Kivel szemben alkalmazható a biztosítási intézkedés? 119 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) Elsősorban azzal szemben

alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát függesztené fel. b) Alkalmazható más olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel - a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából - kapcsolatot tart, vagy megalapozottan feltehető, hogy kapcsolatba lép.  Milyen egyéb szabályok vonatkoznak a biztosítási intézkedésre?      A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére vonatkozó megkeresést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt tájékoztatni kötelesek. A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően

a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. A biztosítási intézkedést követően a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni kell, és - ha ez a foganatosítást nem veszélyezteti - az érintettet értesíteni kell. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendelte el, a biztosítási intézkedést haladéktalanul fel kell oldani.  Melyek az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések? 1) Rendbírság 2) Elővezetés 3) Testi kényszer alkalmazása  Mennyi lehet a rendbírság összege? a) Főszabály szerint: 1000 Ft – 200 000 F b) Különösen súlyos/ismételt esetekben: max. 500 000 Ft  Ki jogosult kiszabni a rendbírságot? Csak az ügyész és a bíróság jogosult. (Az átváltoztatásról csak a bíróság dönthet)  Mik a rendbírság lehetséges okai? 120 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely

György 1) Megjelenési kötelezettség nem teljesítés:     Tanú, védő, szakértő szabályszerű idézésre nem jelenik meg, illetve önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem kihallgatható vagy eljárási kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. A gondozó, ha az idézett kiskorú nem jelenik, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen. A terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg. A pótmagánvádló képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg. 2) Más eljárási kötelezettség vagy a hatóság határozatának nem teljesítése:      A védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, vagy ezek képviselője az ügyben ugyanazon hatósági tag ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot. A terhelt nem jelenti be 3 munkanapon belül lakóhelyének (tartózkodási

helyének) megváltozását. Számítástechnikai rendszer (ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó) birtokosa vagy az adat kezelője a keresett dolgot nem adja át. A terhelt kivételével az, aki a házkutatást, motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza. A kirendelt védő a felülvizsgálati indítványt nem vagy hiányosan nyújtja be. 3) Közreműködés jogosulatlan megtagadása:      A megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja. A tanú a vallomástételt (az eljárási cselekménynél való közreműködést) jogosulatlanul megtagadja. A sértett a szakértőnél való közreműködést jogosulatlanul megtagadja. A szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást jogosulatlanul megtagadja vagy a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. A sértett vagy más

személy a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak nem veti magát alá. 4) Rendzavarás:    Aki az eljárás rendjét zavarja vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget. A bírósági tárgyaláson rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja. A bírósági tárgyaláson rendzavaró védő.  Mit jelent a rendbírság átváltoztatása? 121 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok    Készítette: Székely György Néhány esetben a rendbírság meg nem fizetése esetén sor kerülhet annak elzárásra történő átváltoztatására. Az átváltás kulcsa: 1-5000 Ft/nap DE: a szabadság elvonás hossza: min. 1 nap, max 100 nap lehet  Milyen esetekben kerülhet sor a rendbírság elzárásra történő átváltoztatására? A rendbírság lehetséges okairól szóló kérdésben a dőlt betűvel szedett részek esetén kerülhet sor az

átváltoztatásra.  Hogyan történik az elzárás végrehajtása? Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok alapján büntetés-végrehajtási intézetben kerül sor. (Elhalasztás, félbeszakítás: csak kórházi kezelés esetén)  Milyen jogorvoslati lehetőség van a rendbírság ellen? Az elrendelő határozat ellen önálló jogorvoslattal lehet élni, amely szuszpenzív jellegű, azaz a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.  Mi az elővezetés? Az elővezetés személyi szabadságot korlátozó intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való részvételét.  Ki rendelheti el és hajtja végre az elővezetést?   Elővezetés elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre, de az általa nyomozott ügyben az

illetékességi területén eljáró más nyomozó hatóság is végrehajthatja.  Mik az elővezetés fajtái? 1) Előállítás: a rendőrség az érintett személyt az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt helyre kíséri, ennek érdekében a reá irányadó törvény szerint szükség esetén kényszert és más intézkedést alkalmazhat. 2) Útbaindítás: a rendőr az elővezetés foganatosítása helyett az érintett személy útba indulását ellenőrzi ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja ezzel is elérhető. 3) Megkeresés: Katona elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni. 122 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mikor kell végrehajtani az elővezetést? Az elővezetést általában a napnak a 6. és 24 órája között kell végrehajtani  Milyen szabályok vonatkoznak az elővezetés költségének megtérítésére? Az elővezetés

külön jogszabályban meghatározott költségének megfizetésére az elővezetettet kell kötelezni.  Mikor kell testi kényszert alkalmazni? Ha megalapozottan feltehető, hogy (1) eljárási cselekmény biztosítása vagy (2) bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából alkalmazása szükséges.  Kivel szemben lehet testi kényszert alkalmazni? Testi kényszer (1) a terhelttel, (2) a sértettel, (3) a tanúval, valamint (4) az eljárási cselekményt akadályozó más személlyel szemben alkalmazható.  Ki rendelheti és ki hajthatja végre a testi kényszert? a) Elrendelés: bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság. b) Végrehajtás: (1) a rendőrség (2) kivételesen a bv. őr (csak elj csel biztosítására) 7. A nyomozás  Melyek a nyomozás sajátosságai?     Őrzi az inkvizitórius hagyományokat: a nyomozó hatóság dominanciája érvényesül. Az eljárás zárt, a nyilvánosságot, kontradiktórius elemeket, és a

közvetlenséget nélkülöző, írásbeli eljárás. A terhelti jogok és a védelem elve korlátozottan érvényesül. (De a magyar Be szélesebb jogokat biztosít, mint nyugat-európai társai.) Hiányzik az ügyfélegyenlőség.  Mi a nyomozás célja? a) Szakmai cél: a bcs és az elkövető felderítés. (Ennek során: adatgyűjtés, bizonyíték gyűjtés, akták létrehozás, ezekhez számos technikai és szakmai eszközök felhasználása, kényszerintézkedések alkalmazása, titkos adatgyűjtések stb.) b) Szervezeti cél: az adott szervezet társadalmi elismertségének növelése, felderítési arány növelése, közbiztonság megteremtése és fenntartása (De: fontos a szervezet ellenőrzése a látszateredmények kiszűrésére és a szakmai hibák kiküszöbölésére) 123 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Mi a nyomozás célja a magyar Be. szerint?   A nyomozás során fel kell

deríteni a bűncselekményt, az elkövető személyét, fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e.  Milyen modellek léteznek Európában a nyomozóhatóság és az ügyész kapcsolatára? a) Angol modell: a rendőrség vezető szerepe b) Kontinentális modell: az ügyész vezető szerepe  Melyek az angol modell sajátosságai?         A nyomozóhatóságok és az ügyész kapcsolata laza. A nyomozóhatóság saját döntése alapján rendeli el és folytatja le a nyomozást. (Erről nem köteles értesíteni az ügyészséget.) A nyomozás lefolytatásába az ügyésznek nincs beleszólása. Az ügyész nem nyomozhat önállóan, nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. A nyomozás befejezése után a rendőrség vezetője dönti el, hogy az ügy alkalmas-e a vádemelésre. => Ha alkalmas, megküldi az ügyésznek Ha

megszünteti az eljárást, az ügy befejeződik. (Ez ellen nincs jogorvoslat) Az ügyész a megküldött iratok alapján dönti el, hogy vádat emel-e. Az ügyésznek nincs joga arra, hogy a nyomozás hiányainak pótlására kötelezze a nyomozóhatóságot (Csak indítványozhatja. Az egyetlen nyomásgyakorlási módszer, ha nem emel vádat).  Melyek a kontinentális modell sajátosságai?      A nyomozás feletti rendelkezés az ügyész kezében van. Ha bcs elkövetése jut a nyomozóhatóság tudomására, értesíteni kell az ügyészt (azonnal, késedelem nélkül, haladéktalanul). Az ügyész rendeli el a nyomozást és határozza meg az elvégzendő nyomozási cselekményeket. A nyomozó hatóságok még funkcionális függetlenséggel sem rendelkeznek. Feladatuk kimerül az ügyész utasítások teljesítésében. Ez kétféle módon történhet: a) Az ügyész nyomoz, és ennek során nyomozási cselekmények elvégzésére utasítja a nyomozó

hatóságot. Ilyenkor a nyomozó hatóság az ügyész nevében jár el (Pl Olaszország, Németország) b) Az ügyész nyomoztat, a nyomozó hatóság segítségét veszi igénybe. Ilyenkor a nyomozó hatóság a saját nevében, önállóan, de az ügyész érdekében jár el. (Pl Franciaország, Belgium) 124 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok       Készítette: Székely György Mindkét esetben a nyomozó hatóság csak végrehajtó-segítő szerepet tölt be. A rendőrség csak némely esetben végezhet önállóan, előzetes ügyészi engedély nélkül nyomozási cselekményeket. (Pl tettenérés, késedelem veszélye áll fenn De jelentést kell készíteni, és a jogszerűségét az ügyész ellenőrzi) Az ügyész hatalmát bizonyos esetekben delegálhatja a nyomozó hatóságnak, de bizonyos intézkedések kizárólagos ügyészi hatáskörben maradnak (pl. terhelt, tanú elővezetése, szakértő kirendelése,

gyanúsított kihallgatása, elfogató parancs kibocsátása tettenérés esetén stb.) Az ügyész késedelem esetén olyan cselekményeket is elrendelhet, mely kizárólagos bírói hatáskörbe tartozik (de: utólag engedély megszerzése). A nyomozás befejezését követően az ügyész dönt a vádemelésről. (kiv pl Belgium) Ezután az ügyész vagy köteles vádat emelni (legalitás pl. Németország, Olaszország), vagy joga van dönteni az eljárás megszüntetéséről (opportunitás pl. Hollandia, Franciaország, Belgium)  Melyek az ügyész ellenőrzés problémái?        Főként szociológiai értelemben jelent problémát. Az ügyészi munka inkább íróasztal munka, mint terepmunka. Az ügyész ritkán végez érdemi terepmunkát a bcs helyszínén, legtöbbször nem is ért hozzá. Csak a nyomozóhatóságok aktáin keresztül kapcsolódik a büntetőügy felderítéséhez. Tehát a tények ura a nyomozóhatóság, ez alapján viszonylagos

önállósággal rendelkezik a nyomozás során, és lehetősége van az ügyek szelektálásra. A folyamatban lévő nyomozások során végzett cselekményekről sem mindig szerez tudomást az ügyész.(Pl Franciaországban 1993 előtt az őrizetbe vételről) Az utasítás és az ellenőrzés másik korlátját a szervezeti viszonyok jelentik. A kontinentális országokban kétféle bűnügyi rendőrségi modell létezik: a) Az ügyészségtől független rendőrség modellje: A rendőrség közigazgatásilag független szervezet, csak a büntetőeljárás révén kapcsolódik az ügyészséghez. (Pl Németország) b) Az igazságszolgáltatási (bűnügyi) rendőrségi modell: a bűnügyi rendőrséget kiemeli a többi rendőri szerv közül, és az ügyész irányítása alá helyezi. Itt a rendőrség kettős irányítás alatt van: egyrészt az ügyész alatt, másrészt azon főhatóság alatt, ahova közigazgatásilag tartozik (a közigazgatási a domináns). (Pl

Franciaország, Belgium, Olaszország. => ennek részletei: TK 194-195 o)  Mi jellemezte és jellemzi a rendőrség és az ügyész kapcsolatát Magyarországon?   Az 1950-es évektől kezdve kialakult egy belügy(rendőr)minisztériumi struktúra, melybe a nyomozó hatóság teljes önállóságot élvezett a nyomozás során. Az ügyész lassan eltűnt a „terepről”, ülő foglalkozássá vált, és jogköre csak a törvényességi felügyeletre terjedt ki. Az 1980-as évektől felmerült az igény az esetlegesen minőségtelen, megalapozatlan nyomozási munka ellenőrzésére. 125 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  Készítette: Székely György Az új Be. kodifikációja során a német modell az ügyész már meglévő hatáskörét kívánták bővíteni, és átvették a nyomozási bíró intézményét. Ez mind a rendőrség, mind az ügyészek ellenállását kiváltotta, ezért kompromisszumos megoldás született.

Ennek eredményeként: - Az ügyész nyomoz, nyomoztat (ezeknél utasíthatja a nyomozó hatóságot), vagy a rendőrség önállóan nyomoz. - A nyomozásban a nyomozó hatóság köteles közreműködni. - Ha az ügyész nyomoz, a nyomozó hatóság az ügyész nevében, ha nyomoztat a saját nevében, de az ügyész érdekében jár el. - A nyomozás jogszerűségéért, alaposságáért, eredményességéért az ügyész felel. - H a nyomozó hatóság önállóan nyomoz, ezt a saját nevében teszi, és maga felel érte. Az ügyész ilyenkor csak felügyeletet gyakorol  Mi jellemzi az ügyész és a nyomozóhatóság kapcsolatát a hatályos Be. szerint? 1) Az ügyész rendelkezik a nyomozásról. 2) Az ügyész a nyomozó hatóságot utasítja. 3) Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóságok külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásaiba, és ezek adatait felhasználhatja. 4) Egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozó

hatósághoz fordulhat, ha egyébként a nyomozást maga végzi. 5) A nyomozó hatóság az ügyésznek az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti, az ügyészt - annak rendelkezése szerint - a nyomozás elrendeléséről és az ügy állásáról írásban vagy szóban tájékoztatja. 6) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. 7) Az ügyész a határozatai előkészítésére a nyomozó hatóságot utasíthatja. 8) A fentiekben írtakat akkor is alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság a nyomozást önállóan végzi. 9) Az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást írásban vagy szóban adhatja. 10) Az utasítást a nyomozó hatóság kérésére írásba kell foglalni.  Mi lehet a nyomozás megindításának alapja? 1) Feljelentés 2)

Magánindítvány előterjesztése 3) Ha hivatali minőségben jut a nyomozó hatóság tudomására a bcs.  Mit jelent, ha hivatali minőségben jut a nyomozóhatóság tudomására a bcs. elkövetése?  Ha hivatali tevékenysége során (pl. járőrözés, vizsgálati anyag megismerése) jut tudomására az információ. 126 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György A nyomozó hatóság vagy tagja köteles az ilyen információt a parancsnokkal közölni. Ide tartozik, mikor más hatóságok (adóügyi, önkormányzat) átteszik a hivatalos eljárásban tudomásukra jutott ügyet, melyek bcs gyanújára utalnak.  Mi a feljelentés? A feljelentés magánszemélytől, hivatalos vagy jogi személytől származó, formai kötöttség nélküli [írásban, szóban (ekkor jegyzőkönyvbe), telefon stb.] információ [tény, adat], melynek célja –bár ennek kifejezetten nem kell kitűnnie belőle – a

büntetőeljárás megindítása és az elkövető felelősségre vonása.  Mikor kötelező a feljelentés? a) A (1) hatóság tagja és a (2) hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a (3) köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. (A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.) b) Ha annak elmulasztása bűncselekmény: 1) Az állam elleni bcs-ek (Btk. 150§) 2) Emberrablás (Btk. 175/A§) 3) Államtitoksértés (Btk. 223§) 4) Vesztegetés (Btk. 255/B§) 5) Terrorcselekmény (Btk. 261§) 6) Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261§)  Mi a magánindítvány? A magánindítvány a büntetőeljárás megindítását és a felelősségre vonást célzó nyilatkozat, amelyet csak meghatározott bcs-ek esetén az arra feljogosított személy terjeszthet elő. 

Büntetőjogi kategória.  Előterjesztésére a sértett jogosult.  Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen kizárólag törvényes képviselője terjesztheti elő. => Ezekben az esetekben előterjesztésére a gyámhivatal is jogosult.  Ha a sértett meghalt, hozzátartozója jogosult előterjeszteni.  A magánindítvány oszthatatlan és visszavonhatatlan  Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett valamennyi elkövetőre hatályos.  A magánindítványra vonatkozó szabályok irányadók a kívánatra is. (Tehát arra az esetre, amikor a diplomáciai mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás/becsületsértés a sértett által diplomáciai úton kijelentett kívánatra üldözendő.  A büntetőeljárás megindítására vonatkozó információk alapján a nyomozó hatóság milyen döntéseket hozhat? 127 Büntetőeljárási jog:

önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) Elutasítja a feljelentést b) Elrendeli a nyomozást  Mikor kell a feljelentést elutasítani? 1) 2) 3) 4) 5) 6) Ha a cselekmény nem bűncselekmény. Ha a bűncselekmény gyanúja hiányzik. Ha a büntethetőséget kizáró ok állapítható meg. (Btk 22 §) Ha eljárás halál, elévülés vagy kegyelem folytán nem indítható. [Btk 32 § a)-c) pont] Ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik. Ha a cselekményt már jogerősen elbírálták.  Az ügyész a feljelentés elutasításával egyidejűleg megrovást alkalmazhat  Ki utasíthatja el a feljelentést? a) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést 3 napon belül határozattal elutasítja. b) Az feljelentés elutasítása okainak 1)-2) és 4)-6) pontjai esetében, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22 § a) pont], a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság is jogosult. 

Hogyan csoportosíthatók a feljelentést elutasító okok? 1) 2) 3) 4) 5) A magyar joghatóság hiánya Alkotmányjogi akadályok Büntetőjogi akadályok Büntetőeljárási akadályok Bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek  Mit jelent a magyar joghatóság hiánya? Hiányzik a joghatóság, ha diplomáciai vagy más, nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyt terhel bcs elkövetésének megalapozott gyanúja.  Ilyen személy ellen a mentesség felfüggesztéséig eljárási cselekmény nem végezhető.  Mik az alkotmányjogi akadályok? Ha bcs megalapozott gyanúja mentelmi jogot élvező személyt terhel, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, ellene büntetőeljárás nem indítható. 128 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Ide tartozik: az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a

kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az ÁSZ elnöke és elnökhelyettesei.  Melyek a büntetőjogi akadályok? a) Büntethetőséget kizáró okok: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) Gyermekkor Kóros elmeállapot Kényszer és fenyegetés Tévedés Társadalomra veszélyesség csekély foka Jogos védelem Végszükség Büntethetőséget kizáró egyéb okok b) Büntethetőséget megszüntető okok: 1) Az elkövető halála, elévülés, kegyelem 2) A társadalomra veszélyesség csekéllyé válása, illetve megszűnése 3) Büntethetőséget megszüntető egyéb okok (az utolsó kettő nem lehet feljelentést elutasító ok, mert akkor még nem ismert)  Melyek a büntetőeljárási akadályok? a) Bűncselekmény gyanújának hiánya b) Ha a bűncselekményt már jogerősen elbírálták (a kétszeres eljárás tilalma)  Mik tartoznak a bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekek közé? a) Az együttműködő terheltre és b) A fedett

nyomozóra vonatkozó szabályok  Ki az együttműködő terhelt?    Olyan bűnelkövető, akit bűnüldözési én nemzetbiztonsági érdekből az tesz fontossá, hogy az általa, más bcs felderítéséhez szolgáltatott információ másképp nem szerezhető meg. Ennek ellenszolgáltatásaként az állam – bizonyos feltételek teljesülése esetén – lemond büntető igényének érvényesítéséről. Olyan együttműködő terhelttel szemben, akit bcs megalapozott gyanúja terhel, az ügyész, vagy ügyészi engedéllyel a nyomozóhatóság akkor utasíthatja el a feljelentést, ha a terhelt a büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva 129 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez

fűződő érdek.  Melyek a fedett nyomozóra vonatkozó szabályok?      A fedett nyomozó olyan nyomozó, aki ebbéli minőségének leplezésével végez bűnfelderítő, információszerző munkát. Ennek során beépülhet a bűnözők közé és maga is a bűnözőkhöz hasonló életmódot folytat, sőt lelepleződésének elkerülése érdekében maga is bcs-t követ el. Fedett nyomozót a nyomozó hatóság csak ügyész engedéllyel vehet igénybe. A bcs elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fedett nyomozóval szemben az ügyész határozattal elutasítja a feljelentést, ha a fedett nyomozó a bcs-t szolgálati feladata teljesítése közben, bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, hogy az állam a büntetőjogi igényét érvényesítse. Az ilyen tevékenység során okozott kárt az állam téríti meg polgári per során.  Mikor nem utasítható el a feljelentés az együttműködő

terhelt és a fedett nyomozó esetén? Ha az együttműködő terhelt vagy a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bcs elkövetésével gyanúsítható, velük szemben a feljelentés nem utasítható el.  Mikor nem lehet elutasítani a feljelentést? A feljelentést nem lehet elutasítani, ha a) Kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek, b) Elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak a büntethetőségtől függetlenül helye van. => Kivéve, ha az elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak.  Mennyi időn belül kell dönteni a nyomozás elrendeléséről? A feljelentés áttételéről, elutasításáról, vagy a nyomozás elrendeléséről a feljelentés beérkezésétől számított 3 napon belül kell dönteni.  Mi a büntetőeljárás feltétele? A büntetőeljárás akkor indulhat meg, ha: 130 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és

válaszok Készítette: Székely György 1) A negatív feltételek ( a feljelentés elutasításának okai) hiányoznak és 2) megállapítható: a) a bűncselekmény gyanúja vagy b) a bűncselekmény megalapozott gyanúja, ha a büntetőeljárás meghatározott személy ellen indul meg.  Milyen módon indulhat meg a büntetőeljárás? Kétféle módon indulhat meg: a) A nyomozás elrendelése nélkül: ha az ügyész vagy a nyomozóhatóság a (1) bizonyítási eszköz biztosítására, (2) az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, (3) elrejtőzésének, (4) a bcs befejezésének, vagy (5) újabb bcs elkövetésének megakadályozása érdekében, vagy (6) késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez. (Utólag haladéktalanul feljegyzés!) b) A nyomozás elrendelésével: A nyomozást feljelentés vagy hatósági észlelés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatság indítja el az elrendelésről szóló feljegyzés

elkészítésével. (Feljegyzésben: ki, mikor, milyen bcs stb Ha a nyomozóhatóság rendelte el, 24 órán belül értesítenie kell az ügyészt. Ha nem a sértett tett feljelentést, őt is értesíteni kell)  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozás határidejére? a) Bűncselekmény gyanúja esetén: 1) 2 hónapon belül be kell fejezni. 2) 2 hónap után az ügyész 2 hónappal hosszabbíthatja. 3) Ezután a megyei főügyész legfeljebb a büntetőeljárás megindulásától számított 1 évig hosszabbíthatja. 4) 1 év után a legfőbb ügyész hosszabbíthatja. (Nincs megadva, hogy meddig, valószínűleg, amíg a nyomozás folytatásától eredmény várható.) b) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén: (tehát meghatározott személy ellen) A gyanúsított első kihallgatásától számított 2 évig tarthat a nyomozás.  Mi a jegyzőkönyv lényege? A nyomozási cselekményekről - ideértve az ügyész, valamint a nyomozó hatóság intézkedéseit -, ha

Be. másképp nem rendelkezik, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság 131 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel.  Mit kell rögzíteni a jegyzőkönyvben? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) Az eljáró hatóság megnevezését. Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét. A nyomozási cselekmény helyét és idejét. A jelen lévő ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevő személy és képviselője, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és jegyzőkönyvvezető nevét. A kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértő nevét, valamint az e törvényben meghatározott más személyi adatokat. A nyomozási cselekmény menetének rövid leírását, melyből ellenőrizhető annak törvényessége. A szükséges

részletességgel a terhelt és a tanú vallomását, a nyomozási cselekmény során tett észrevételeiket, indítványaikat. (A kihallgatott indítványozhatja a szó szerinti jegyzőkönyvezést) A jegyzőkönyvet a nyomozási cselekményt végző ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírja. A gyanúsított, a tanú és a tolmács a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. (Ha a gyanúsított, a tanú vagy a tolmács a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.)  Mik a jegyzőkönyv kijavításának és kiegészítésének szabályai? 1) A jegyzőkönyvet az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, a kijavítást és a kiegészítést aláírja, és arról az érdekelteket értesíti. 2) A nyomozási cselekményen jelen voltak a jegyzőkönyv általuk történt megismerését

követően a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. 3) A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban fel kell tüntetni.  Milyen lehetőségek vannak valamely esemény jegyzőkönyvbe vételének kérésére?   A kihallgatott indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. (Ha ez nem indokolt, elutasítható) Ha a nyomozási cselekményen jelen lévő gyanúsított, védő, sértett, egyéb érdekelt, tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd az eljárással összefüggő esemény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét kéri, ez csak akkor tagadható meg, ha ennek megtörténtéről az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának nincs tudomása. 132 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen egyéb módjai vannak a

nyomozási cselekmény rögzítésének?    Az ügyész, valamint a nyomozó hatóság elrendelheti a nyomozási cselekménynek gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel történő rögzítését; elrendeli, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza. A rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság által készített, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő felvétel esetében a jegyzőkönyvben mindössze a jelenlevőket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni. A gyorsírói feljegyzést, a kép- vagy hangfelvételt vagy a nyomozási cselekménynek egyéb módon történő rögzítésével létrejött felvételt külön jogszabály rendelkezései szerint kell megőrizni. (A gyorsíróra a szakértőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók.)  Mi a jelentés?     

A nyomozó hatóság tagja az általa végzett nyomozási cselekményekről - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - jegyzőkönyv helyett jelentést készíthet. Az ügyész elrendelheti egyes nyomozási cselekmények megismétlését, és ezekről jegyzőkönyv felvételét. A jelentés tartalmazza a jegyzőkönyvnél meghatározott leglényegesebb adatokat, az elvégzett eljárási cselekmények megjelölését, és ezek tartalmának tömör összefoglalását akként, hogy az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról készült jelentés tartalmazza a vallomás lényegét. A jelentést a nyomozó hatóság eljáró tagja írja alá.  Mik a határozatok?   Az eljárás során hozott döntések a határozatok formáját öltik A határozatok állami akarat kijelentések, melyek a döntések hivatalos és egyben kötelező jellegét adják.  A nyomozás során az ügyész és a nyomozó hatóság mely

döntésekről hoz határozatot? 1) A kizárásról 2) A védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról. 3) Az igazolási kérelem elbírálásáról 4) A mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezéséről. 5) A tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról 6) A szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról. 7) A kényszerintézkedésekről (kivéve elővezetés és testi kényszer alkalmazása) 8) A feljelentés elutasításáról 9) Az eljárás felfüggesztéséről 10) A nyomozás megszüntetéséről 11) Az ügyész a szakértő bevonásáról 133 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok 12) 13) 14) + Készítette: Székely György A nyomozás határidejének meghosszabbításáról A nyomozás részbeni mellőzéséről A panasz elbírálásáról Az ügyész,

illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.  Melyek a határozatra vonatkozó rendelkezések? 1) A határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat. 2) A határozatban fel kell tüntetni: 1. az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését, 2. a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik, 3. a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul, 4. hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani. 3) A határozatot röviden azoknak a tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak. 4) A határozatot jegyzőkönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az

eljárási jogait érinti. 5) A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni, és szóban is közölni kell, egyébként pedig kézbesítés útján kell közölni. 6) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. (ld jegyzőkönyvnél)  Mely nyomozási cselekmények végezhetők határozat nélkül? A halaszthatatlan vagy halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények végezhetők határozat nélkül (de: ilyenkor is jegyzőkönyv!): 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) Őrizetbe vételt Házkutatást Motozást Lefoglalást Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezést Szemlét Bizonyítási kísérletet Felismerésre bemutatást  Miben különböznek a határozat nélkül elvégzett és a késedelmet nem tűrő okból

elvégzett nyomozási cselekmények? Halaszthatatlan nyomozási cselekmény: 1) elvégzésére a nyomozás elrendelését követően kerülhet sor, 2) csak a törvényben meghatározott nyomozási cselekményekre végezhetők, 134 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 3) a nyomozóhatóság kényszerintézkedés alkalmazására is jogosult.  A nyomozás során milyen formában történhet adatszerzés? 1) Adatszerzés a) Nyílt adatszerzés b) Titokvédelmi szabályok hatálya adatszerzés. 2) Fedett nyomozó igénybe vétele 3) Titkos információgyűjtés alá tartozó nyilvántartásokból történő  Milyen tevékenységeket végezhet a nyomozó hatóság a nyílt adatszerzés során? 1) Igénybe veheti a rendőrség bűnüldözési, adatkezelési adatbázisait. 2) A megkeresésre vonatkozó szabályok alapján bárkitől okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását

kérheti. 3) A feljelentő vagy a sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy társadalmi szervezet vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti. 4) A bűncselekmény helyszínét megtekintheti, szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat ellenőrizheti. 5) A nyomozó hatóság az adatszerzés során fénykép vagy más adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy tárgyat kiválasztathat, illetőleg a bemutatott személyről vagy tárgyról felvilágosítást kérhet. (A fentiekről az adatszerző jelentést készít)  Milyen szabályok vonatkoznak a titokvédelmi szabályok hatálya alá tartozó nyilvántartásokból történő adatszerzésre?       Ha az ügy jellege indokolja, az ügyész, vagy ügyészi jóváhagyással a nyomozó hatóság végzi a megkeresésre

vonatkozó szabályok szerint. Az adatszerzés során a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti meghatározott szervektől (adóhatóságtól, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől). A nyomozó hatóság a közúti közlekedési nyilvántartásból és az ingatlannyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a

szervezett bűnözés elleni koordinációs központ adatnyilvántartásában kezelt adatokat. A nyomozó hatóság - az ügyész hozzájárulásával - átveheti a külön törvényben meghatározott, az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett és ügyészségi adatnyilvántartásban kezelt személyes adatokat, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartásaiban kezelt adatokat. 135 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György A beszerzett adatok csak az ügyben és csak akkor használható fel, ha az adatszolgáltatással érintett személlyel szemben az ügyész vádat emel. Ha az ügyész nem emel vádat, az átvett adatot törölni kell.  Hogyan történik egy meghatározott személy gyanúsítottként való bevonása a büntetőeljárásba?    Egy meghatározott személy gyanúsítottként való bevonása a büntetőeljárásba a gyanúsítás közlésével

történik. A bevonás formális határozat nélkül történik, ami ellen ellenvetésnek van helye. A gyanúsítás – a megalapozott gyanú – tényleges közlése az első kihallgatáson történik.  A terhelt a gyanúsításról mely időpontokban szerezhet tudomást? 1) Az őrizetbe vétel alkalmával. 2) A kihallgatásra történő idézésben, melyben meg kell jelölni, hogy gyanúsítottként idézik. 3) A kihallgatás elején, amikor közlik vele a megalapozott gyanú rövid lényegét és az erre vonatkozó jogszabályokat.  Hogyan változhat a gyanú a nyomozás során? a) Csökkenhet: több bcs esetén a csekélyebb súlyú miatt megszűntetik a nyomozást. b) Nőhet: más bcs-ekre kiterjedhet.  Erről a gyanúsítottat tájékoztatni kell, és az újabb bcs-ekre kihallgatni.  Milyen „változásokkal” jár együtt a gyanúsítás? 1) Megnyílnak a terhelti jogok 2) Alkalmazhatók a joghátrányok 3) Szociológiai következmények (megbélyegzés,

bizalom megingása stb.)  Mikor kell a gyanúsítottat kihallgatni? a) Szabadlábon történő terhelt esetén: nincs konkrét időpont megjelölve. (Taktikai okokból, míg megfelelő mennyiségű bizonyíték össze nem gyűlik, célszerű később.) 136 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György b) Fogva lévő terhelt esetén: a nyomozó hatóság elé állítástól számított 24 órán belül.  Melyek a gyanúsított kihallgatására vonatkozó szabályok? 1) Irrányadók rá a terhelt vallomására vonatkozó szabályok. (ld bizonyításnál) 2) A gyanúsítottal a kihallgatás elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok megjelölésével. 3) A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. 4) Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmeztetni kell arra is, hogy ha 3 napon belül

nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki védőt. 5) Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki.  Milyen kérdés nem tehető fel a gyanúsítottnak? a) Amely a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglalja. b) Amely a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz.  Milyen szabályok vonatkoznak a poligráfos vizsgálatra?    A gyanúsított poligráffal („hazugság vizsgáló”) is vizsgálható, ha ő ebbe beleegyezik. Ez egy olyan műszeres kriminalisztikai vizsgálat, amely arról informál, hogy a feltett kérdésekre a vizsgált személy egyes élettani funkciói (pl. vérnyomás, testhőmérséklet, légzés stb.) hogyan változnak meg DE: nem bizonyítási eszköz, és a belőle származó információ nem bizonyíték, csak következtetések levonására alkalmas.  Hogyan történik a

gyanúsított kihallgatása?    A kihallgatást végző hivatali helységében történik. (kivéve helyszíni kihallgatás) A kihallgatásról jegyzőkönyv készül. Jelen lehetnek: ( a kihallgatón, a kihallgatotton és a jegyzőkönyvvezetőn kívül) a védő (kérdést tehet fel) és az állam és jogtudományi kar nappali tagozatos hallgatója aki szakmai gyakorlatát tölti, ha ezt a kihallgató engedélyezte és a gyanúsított írásban hozzájárult. 137 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak a tanú kihallgatására?       A tanút az ügyész, illetőleg - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság, vagy a nyomozási bíró hallgatja ki. A tanút tanúvallomásra vonatkozó szabályok szerint (ld. bizonyítás) kell kihallgatni A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, 1) Amely a választ, illetőleg nem bizonyított tény

állítását magában foglalja. 2) Amely a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz. 3) Amely a feleletre útmutatást tartalmaz. A feljelentő tanúként kihallgatható, de ha a feljelentés tartalmazza a feljelentő előadását, a tanúkénti kihallgatása mellőzhető. A tanú kihallgatásán jelen lehet a vádlott védője, ha a tanú kihallgatását ő indítványozta. => A tanúhoz kérdéseket intézhet (Régi Be-től szűkebb jogok) A tanú kihallgatásán jelen lehet segítőként a tanú ügyvédje, de csak jogairól adhat felvilágosítást (nem kérdezhet, nem indítványozhat stb.) (Esetleg kifogások a jegyzőkönyv megtekintése után)  Ki a szaktanácsadó?   A szaktanácsadó az ügyész és a nyomozó hatóság segítője, aki különleges ismeretekkel rendelkezik, melynek ők nincsenek feltétlenül a birtokában. A szaktanácsadó által végzett tevékenység nem bizonyítás, hanem csak egy segítő tevékenység, mely

bizonyítékok felkutatására, összegyűjtésére irányul.  Milyen ellentmondásos szabályozás vonatkozik a szaktanácsadókra a kizárások kapcsán?   A bíró és az ügyész kizárásánál egyértelműen le van írva, hogy aki szaktanácsadóként eljárt, nem járhat el bíróként és ügyészként, viszont ez a nyomozó hatóság kizárásánál – feltehetőleg jogalkotói figyelmetlenség folytán – nincs külön megemlítve. => Ezért a kizárási ok a nyomozó hatóság tagjaira is vonatkozik Szakértő sem járhat el, ha korábban szaktanácsadóként eljárt. (Ez a korábbi Be-ben nem így volt, és vannak, akik most is aggályosnak tartják, mert a nyomok összegyűjtésében, felkutatásában való segítség nem tesz valakit elfogulttá.)  Mi a szaktanácsadó feladata? Különleges szakértelme alapján: 1) Bizonyítási eszközök felkutatása, megszerzése, összegyűjtése vagy rögzítése. 2) Az ügyésznek, nyomozó hatóság tagjainak

felvilágosítás adása. 3) Poligráfos vizsgálat lebonyolítása. (kötelező) 138 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  A poligráfos vizsgálatnál kötelező a szaktanácsadó igénybevétele, a többinél csak lehetőség.  Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyész vagy a nyomozó hatóság külön rendelkezik.  A szaktanácsadó közreműködéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a nyomozás irataihoz kell csatolni.  Ki a hatósági tanú?    A hatóság segítője, azt tanúsítja, igazolja, hogy miként zajlott le az eljárási cselekmény, amelynél jelen volt. Jelenléte során figyelemmel kell kísérnie az eljárás lefolyását és az eljárásban részt vevő személyek tevékenységét. Ezen tevékenysége során joga van észrevételeket tenni.  Hogyan

alkalmazható a hatósági tanú? a) Indítványra: (1) a gyanúsított, (2) a védője, (3) a szemlével érintett, (4) a lefoglalást, (5) a házkutatást, (6) a motozást elszenvedő és (7) az írni-olvasni nem tudó személy indítványára (erre őket figyelmeztetni!):  A szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál.  Az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél. b) Hivatalból: a fenti esetekben hivatalból is igénybe vehető.  Hogyan kell lefolytatni a nyomozási cselekményt a hatósági tanú jelenlétében?         A nyomozási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és a kötelességeiről fel kell világosítani. A nyomozási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy azt a hatósági tanú nyomon követhesse. A hatósági tanú a nyomozási cselekményre észrevételt tehet. A hatósági

tanúként közreműködésre senki sem kötelezhető. A nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hatósági tanúk nevét, lakcímét, érdektelenségét vagy esetleges érdekeltségét. Ha a hatósági tanú az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság alkalmazottja, a lakcíme helyett a munkakörét, illetve beosztását kell feltüntetni. Ha a nyomozási cselekmény során a hatósági tanú észrevételt tett, a jegyzőkönyvben ezt is fel kell tüntetni. A tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a hatósági tanú esetében is alkalmazni kell.  Ki lehet és ki nem lehet hatósági tanú? 139 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok   Készítette: Székely György Hatósági tanúként olyan, lehetőleg érdektelen személyt kell igénybe venni, aki képes érzékelni és igazolni a nyomozási cselekmény elvégzését. Nem lehet hatósági tanú az eljáró ügyész, a

nyomozó hatóság tagja; az eljáró ügyészség vagy nyomozó hatóság alkalmazottja csak akkor lehet hatósági tanú, ha más személy igénybevételének elháríthatatlan akadálya van.  Ki lehet jelen a nyomozási cselekményeknél? 1) Az ügyész és a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető (Az ügyész akkor is, ha nem ő nyomoz) 2) A nyomozó hatóság segítői (szaktanácsadó, hatósági tanú). 3) Akiket a nyomozó hatóság jelenlétre kötelez. 4) Akinek jelenléti lehetőségét a törvény biztosítja. 5) A gyanúsított és a védője (+ védő mellett vagy helyetteseként ügyvédjelölt is jelen lehet) 6) A sértett. 7) A külföldi állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője. 8) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állampolgár gyanúsított ellen, illetőleg a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett

bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. (Az értesítés mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár.) 9) Külföldi állam nyomozó hatóságának tagja - külön törvény vagy nemzetközi szerződés alapján - nyomozási cselekményeken jelen lehet. 10) Az állam- és jogtudományi kar nappali tagozatán jogász szakon hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy, ha ezt az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezi, és a jelen lévő gyanúsított, tanú vagy sértett ehhez írásban hozzájárul.  Aki a nyomozási cselekményen jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet nyomban megtekintheti.  Mik a gyanúsított és a védő jelenlétére vonatkozó szabályok?      Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. A

védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson, valamint az ilyen tanú részvételével megtartott szembesítésen is. A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdéseket intézhet. A fogva lévő gyanúsított a kihallgatása előtt a védővel értekezhet. A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. (A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja, az értesítést pedig mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának.) 140 Büntetőeljárási jog: önellenőrző

kérdések és válaszok    Készítette: Székely György A gyanúsított a szemlére és a bizonyítási kísérletre idézhető, ebben az esetben a nyomozási cselekmény a gyanúsított távollétében nem tartható meg. A gyanúsított, a védő és a sértett a nyomozás során is megtekintheti a szakvéleményt, az egyéb iratokat pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. A gyanúsított és a védő jogosult arra, hogy azokról az iratokról, amelyeket megtekinthet, másolatot kapjon.  Milyen intézkedésekre jogosult a nyomozó hatóság és az ügyész a nyomozási cselekményeknél? 1) A nyomozási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza. 2) A nyomozás elősegítése érdekében bárkit a nyomozási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet. 3) Aki az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírsággal

sújtható.  Mikor kerülhet sor a nyomozás részbeni mellőzésére? A gyanúsított kihallgatása után az ügyész a további nyomozást határozattal mellőzheti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. => Opportunitás (A nyomozás részbeni mellőzéséről szóló határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és azzal is, aki magánindítványt terjesztett elő. Ilyenkor nincs helye pótmagánvádnak.)  Mikor kerül sor a nyomozás felfüggesztésére? 1) Ha a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható. 2) Ha a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt. 3) Ha az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható. 4) Ha az eljárás

lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni. (pl kettős házasságnál a korábbi házasság megléte) 5) Ha jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs. 6) Ha nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni. 7) Ha nemzetközi büntetőbíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi.  Az 1)-3) pontok a gyanúsítotthoz kötődő okok, a 4)-7) pontok jogi kérdések eldöntéséhez kötődő okok. 141 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  A nyomozás felfüggesztése után - az 1) pontot kivéve- a gyanúsított (elkövető) személyét közvetlenül érintő nyomozási cselekmény nem

végezhető.  A nyomozás felfüggesztésének tartama sem a büntethetőség elévülésének idejébe, sem a nyomozás határidejébe nem számít bele, kivéve az 1)-3) pontok.  A nyomozást határozattal az ügyész függesztheti fel, de az 1), 3), 5) pontok esetében erre a nyomozóhatóság is jogosult.  A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot közölni kell az ismert helyen tartózkodó gyanúsítottal, a védővel, a feljelentővel és a sértettel.  A 3) pontban meghatározott esetben az ügyész és a nyomozó hatóság az ügyet nyilvántartásba veszi, és ha az elkövető személyére utaló újabb adat birtokába jut, a nyomozást folytatja.  Mikor kell folytatni az eljárást? Az eljárást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve a felfüggesztési okok 7) pontja esetén, ha a nemzetközi büntetőbíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló

törvény azt előírja.  Milyen határidőt állapíthat meg az ügyész, és milyen esetekben a felfüggesztés kapcsán? Az ügyész legfeljebb 1 éves határidőt állapíthat meg: 1) A külföldön tartózkodónak a visszatérésre. 2) Az érdekeltnek kereset benyújtására, a személyi állapot kérdésének eldöntése érdekében. 3) Ha a nyomozást jogsegély iránti megkeresés [5) pont] alapján függeszti fel.  Ha az ügyész által megállapított határidő eredménytelenül telt el, az eljárást folytatni kell.  Mikor kerül sor a nyomozás megszüntetésére? Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,: 1) Ha a cselekmény nem bűncselekmény. 2) Ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény. 3) Ha nem a gyanúsított követette el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított

követte el. 4) Ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek. 5) A gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt. 6) A törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt. 7) Ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható. 8) Ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, ideértve a Btk. 6 § esetét is 9) Ha a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától számított 2 év eltelt [176. § (2) bek] 142 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 10) Ha a bcs elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fedett nyomozóval és együttműködő személlyel szemben a feljelentés elutasítása során ismertetett feltételek fennállnak.  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozás megszüntetésére?      A megszüntetési okok 1), 5),

7) és 8) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22 § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntető határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi. A nyomozás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli. A gyanúsítottat kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel. A nyomozást megszüntető határozatot egyidejűleg közölni kell a gyanúsítottal, a védővel, a sértettel, a feljelentővel és azzal is, aki magánindítványt terjesztett elő.  Milyen szabályok szerint lehet folytatni a nyomozást?       A nyomozás megszüntetése - ha e törvény kivételt nem tesz - nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák. Az eljárás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a

felettes ügyész rendelheti el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 71 §) részesítették, az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi. Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve a felettes ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették. Ha a bíróság a nyomozás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon a nyomozás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye. A nyomozás folytatása az együttműködő gyanúsítottal szemben is elrendelhető.  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozás befejeztével a nyomozás iratainak megismerésére?     A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak

és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse. Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a határnapra - kérésére - elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell. 143 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok      Készítette: Székely György A gyanúsított, illetőleg a védő indítványáról az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz. A gyanúsított és a védő az iratok megtekintésének határnapját követően is jogosult arra, hogy

megismerje a nyomozási iratokat. Ha az iratismertetési cselekményt a nyomozó hatóság végezte, ennek megtörténte után 15 napon belül az iratokat megküldi az ügyésznek. Az iratismertetési cselekmény elvégzését követően a sértettet értesíteni kell arról, hogy a nyomozás iratait megtekintheti, és gyakorolhatja az őt a nyomozás során megillető más jogokat. Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: 1) A gyanúsítottnak és a védőnek átadott iratok megjelölését, a megtekintés kezdő és befejező időpontját. 2) A gyanúsított és a védő indítványait és észrevételeit. 3) Ha a gyanúsított vagy a védő nem él az iratmegismerés jogával, ezt a tényt.  Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a panasz során? 1) 2) 3) 4) 5) Panasz Fellebbezés a nyomozási bíró határozata ellen Felülbírálati indítvány Ellenvetés A nyomozás folytatása a kegyelem után, a gyanúsított kérelmére  Ki

terjeszthet elő panaszt? Panaszt az terjeszthet elő, akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata rendelkezést tartalmaz. (Halaszthatatlan nyomozási cselekmények miatt is)  Milyen esetekben nincs helye panasznak? 1) A más szakértőt kirendelő, és a gyanúsított vagy a védő által szakvélemény elkészítésére felkért személy szakértőként való bevonását engedélyező határozat ellen. 2) Úti okmánynak az útlevélhatóság részére történő megküldése ellen. 3) A panaszt elbíráló ügyészi határozattal szemben. 4) A vádemelés miatt.  Melyek a panasz előterjesztésének szabályai?    A panasz írásban vagy szóban (ekkor jegyzőkönyvezik) terjeszthető elő. A panaszt elbírálójának címezve, a határozatot hozó hatósághoz kell benyújtani. Általában a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet panasszal élni.  Melyek a panasz elbírálásának szabályai? 144 Büntetőeljárási

jog: önellenőrző kérdések és válaszok     Készítette: Székely György Ha a határozatot hozó a panasznak 3 napon belül nem ad helyt, köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított 15 napon, megszüntető határozat esetén 30 napon belül határozattal bírálja el. A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - a felülbírálati indítvány eseteit kivéve - nincs helye.  Mikor halasztó hatályú a panasz? A panasznak - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs halasztó hatálya. Kivételesen halasztó hatályú a panasz, ha azt a következők ellen

jelentették be: 1) A személyes költségmentesség tárgyában, illetve az okozott költség viselésére kötelező határozat. 2) A tanú mentességének helyt nem adó határozat. 3) A szakértő mentességének helyt nem adó határozat. 4) A tolmács mentességének helyt nem adó határozat. 5) A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat.  Hogyan dönthet az ügyész vagy a felettes ügyész a panasz alapján? a) A feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról, illetve a vádemelésről. b) A panaszt elutasítja, ha azt nem találja alaposnak.  Mikor van helye felülbírálati indítvány előterjesztésének? A következő határozatok elleni panaszt elutasító határozatok ellen van helye a kézbesítéstől számított 8 napon belül: 1) A házkutatást, motozást elrendelő határozat. 2) A postai és hírközlési küldeménynek, a

sajtótermék szerkesztőségi iratainak lefoglalását elrendelő határozat. 3) Az olyan irat lefoglalását elrendelő ügyészi határozat esetén, amelynél az ügyész nem volt jelen és birtokosa a tanúvallomást az önvádra kötelezés tilalmára, illetőleg a hozzátartozó vádolására kötelezés tilalmára vonatkozással megtagadhatja. 4) A számítástechnikai eszköznek vagy ilyen rendszer útján rögzített adat lefoglalását elrendelő ügyészi határozat.  Az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt 3 napon belül megküldi a bíróságnak (nyomozási bírónak).  Mi az ellenvetés, mikor van helye? 145 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok     Készítette: Székely György Ellenvetésnek a nyomozó hatóság vagy az ügyész, határozati formát nem öltő cselekményei, intézkedései vagy intézkedései elmulasztása miatt van helye. Inkább

észrevételnek/indítványnak tekinthető, mint formális jogorvoslatnak. A panaszt ellenvetésként kell elbírálni, ha elkésett, vagy nem a jogosulttól származik. Az ellenvetés alapján a szükséges és indokolt intézkedéseket az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megteszi.  Mikor van lehetőség a nyomozás folytatására kegyelem után?    Ha az ügyész a nyomozást hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szűntette meg, a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított 8 napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell. Ilyenkor az eljárás folytatására azért kerül sor, mert a terhelt az állítja, hogy nem követte el a bcs-t, vagy az eljárás megszüntetését más okból tartja szükségesnek és az eljárás folytatásától ennek igazolását várja. Ha a nyomozás eredményeként ez az állítás bebizonyosodik, az eljárás megszüntetésére

nem a kegyelem folytán kerül sor. Ha nem, ismét meg kell vizsgálni, hogy a kegyelem hatálya kiterjed-e a cselekményre, és ennem megfelelően kell új döntést hozni.  Mely esetekben léphet fel a sértett pótmagánvádlóként a panasz elutasítását követően? a) Ha a feljelentést a bcs hiánya vagy büntethetőséget kizáró ok miatt utasították el. (kivéve: gyermekkor, kóros elmeállapot) b) A nyomozást a megszüntető okok (ld. fentebb) 1)-4) pontjai alapján szüntették meg  Mely törvények tartalmaznak rendelkezést a titkos adatszerzésről? 1) 2) 3) 4) 5) 6) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV tv Az ügyészségről szóló 1972. évi V tv A vámjogról szóló 1995. évi C tv A határőrizetről szóló 1997. évi XII tv A nemzetbiztonságról szóló 1995. évi CXXV tv A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX tv  Mely törvény alapján folytatható a titkos információgyűjtés?    A fenti törvényekben

meghatározott titkos adatszerzés folyhat a büntetőeljárás megindítását megelőzően, vagy lehet a büntetőeljárás során alkalmazott eszköz. A büntetőeljárásom kívüli titkos adatszerzés [1)-5) pont] folyhat külső engedélyhez kötötten (bírósági engedéllyel, pl. telefonlehallgatás) vagy e nélkül (pl titkos házkutatás, fedővállalkozás). A büntetőeljárás megindulását követően kizárólag a Be. szabályai szerint lehet bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést végezni, még akkor is, ha az eredetileg más 146 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok  Készítette: Székely György törvény alapján rendelték el és végezték. [Kivétel néhány bcs, (pl terrorcselekmény, emberiség elleni bcs.) ezeknél más szervezet végzi] A korábban folytatott információgyűjtés adatai államtitoknak minősülnek, felhasználásukhoz ennek a minősítésnek a feloldása szükséges. (A nyomozóhatóság

mind az adatszerzés tényéről, mind tartalmáról értesíteni köteles az ügyészt.)  Mely bűncselekmények ellen indult büntetőeljárásban alkalmazható a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés? 1) 2) 3) 4) 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos Országhatáron átnyúló bűnözéssel kapcsolatos Kiskorú ellen irányuló Sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló (ideértve az üzletszerűen, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő elkövetést is), 5) Kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos, 6) Pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos 7) Fegyveresen elkövetett bűncselekmény vagy ilyen bűncselekmény kísérletének, illetőleg előkészületének gyanúja miatt.  Mi a feltétele a titkos adatszerzés folytatásának? Titkos adatszerzés csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a bizonyíték beszerzése más módon

kilátástalan volna, vagy aránytalanul nagy nehézségbe ütközne, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.  Milyen formái lehetnek a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésnek? Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül: 1) A magánlakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, 2) Levelet, egyéb postai küldeményt, valamint telefonvezetéken vagy más hírközlési rendszer útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, és azt technikai eszközzel rögzítheti, 3) A számítástechnikai rendszer útján továbbított és tárolt adatokat megismerheti és felhasználhatja.  Kikkel szemben alkalmazható a titkos adatszerzés? 1) A

gyanúsítottal. 147 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) Aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. 3) Bárkivel szemben, ha ez előző személyekkel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. => A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint. 4) A védővel: ha vele szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Ilyen esetekben a magánlakásában, irodájában, illetőleg a birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére (elektronikus is), a terhelt és a védő között a rendőrségi fogdában, a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben is folytatható titkos adatszerzés. 5) Aki a tanúvallomást megtagadhatja, azok közül: a

lelkésszel, egyházi személlyel, illetve azzal szemben, aki a tanúvallomást hozzátartozói kapcsolatra hivatkozással, vagy az önvádra, illetve a hozzátartozó vádolására kötelezés tilalma, illetve foglalkozása vagy közmegbízatása miatt megtagadhatja, ha ez előző pontban írt feltételek fennállnak.  Milyen szabályai vannak a titkos adatszerzésről való döntésnek?          A titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a nyomozási bíró dönt. Halaszthatatlan elrendelés: ha az engedélyezés olyan késedelemmel járna, mely a titkos adatszerzés sikerét veszélyeztetné, az ügyész max. 72 óra időtartamra elrendelheti a titkos adatszerzést. => Ezzel egyidejűleg az engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíróság az indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye. Az indítványhoz csatolni kell az

indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az alkalmazás meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is. A bíróság az indítvány előterjesztésétől számított 72 órán belül határoz. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad vagy részben ad helyt, meghatározza, hogy kivel szemben, a titkos adatszerzés mely eszköze, illetőleg módszere mettől meddig alkalmazható. A titkos adatszerzés legfeljebb 90 napra engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, és az engedélyezés idején a titkos adatszerzés indítvány szerinti kezdő időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja.  Mit kell tartalmaznia a titkos adatszerzés elrendelésére irányuló indítványnak? 1) A nyomozást végző ügyészi szerv vagy nyomozó hatóság

megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát, annak előadását, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően történt-e, vagy az indítvány előterjesztésekor folyik-e és milyen titkos információgyűjtés, azt mely szervezet végezte, illetve végzi, és milyen adatokat szerzett meg. 148 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 2) A titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét, telefonlehallgatás esetén a kapcsolási számot is. 3) A titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetőleg az azonosításra alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetőleg módszerének megnevezését. 4) Az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és órában meghatározva. 5) Az alkalmazás feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az

alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését és a bűncselekmény gyanújára okot adó adatokat, a titkos adatszerzés elkerülhetetlen alkalmazását indokoló körülményeket, az alkalmazás célját és annak valószínűsítését, hogy a bizonyíték a titkos adatszerzés során alkalmazott eszközzel, illetőleg módszerrel beszerezhető. 6) Halaszthatatlan elrendelés esetén annak okát és időpontját.  Milyen szabályok vonatkoznak a titkos adatszerzés végrehajtására?    A titkos adatszerzést a külön törvényben meghatározott szervezet hajtja végre. Ha az ügyészségi nyomozás során elrendelt titkos adatszerzés tárgya a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, az ügyész titkos adatszerzés elvégzésére az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti. A hírközlési szolgáltatást, a postai küldemények, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített

adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a titkos adatszerzés végrehajtását biztosítani és a titkos adatszerzésre jogosult hatóságokkal együttműködni. (Ezek köztelezettségeiről: külön jogszabály)  Mikor kell megszüntetni a titkos adatszerzést? A titkos adatszerzést az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul megszünteti, ha 1) 2) 3) 4) 5) Halaszthatatlan elrendelés esetén a bíróság az indítványt elutasította. Az engedélyben meghatározott célját elérte. Az engedélyben megállapított időtartam eltelt. A nyomozást megszüntették. Nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem várható eredmény.  A titkos adatszerzés befejezését követő 8 napon belül a titkos adatszerzést folytatott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság megsemmisíti a titkos adatszerzés célja szempontjából érdektelen, rögzített adatot és az ügyben nem érintett személy rögzített

adatait.  A halaszthatatlan elrendelést követően beszerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni. 149 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentésre?     A titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a titkos adatszerzés lefolyását, így különösen azt, hogy annak során milyen eszközt, illetőleg módszert, meddig és hol alkalmaztak, a titkos adatszerzés mely természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet érintett, a titkos adatszerzés során milyen - meg nem semmisített - adatot, milyen módon, milyen forrásból hol és mikor szereztek meg. A jelentést úgy kell elkészíteni, hogy abból a bíróság engedélyező végzésében foglaltak megtartása megállapítható legyen. A

jelentésben ki kell térni arra is, hogy a titkos adatszerzés elérte-e a célját, és ha nem, akkor annak milyen akadálya volt. A jelentést a titkos adatszerzést folytatott ügyészi szerv, illetőleg nyomozó hatóság vezetője írja alá.  Milyen szabályok vonatkoznak a titkos adatszerzés eredményének megismerésére?        A titkos adatszerzés során keletkezett és rögzített adatok megóvásáról az ügyész, illetőleg a titkos adatszerzést folytatott nyomozó hatóság az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben szabályozottak szerint gondoskodik. A titkos adatszerzés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos adatszerzés végrehajtása során, illetőleg azt követően mindaddig, amíg a titkos adatszerzésről szóló jelentést az ügyész nem csatolta az iratokhoz, az engedélyező bíró, az ügyész és a nyomozó hatóság, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság

hivatali felettese (szolgálati elöljárója) ismerheti meg. A titkos adatszerzés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró igazgatási vezetője is megismerheti. A titkos adatszerzést engedélyező bíró megkeresésére a titkos adatszerzés során a megkeresés időpontjáig beszerzett adatokat az ügyész köteles bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték, a titkos adatszerzést megszünteti, más törvénysértés esetén a titkos adatszerzést megszüntetheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A külön törvény alapján a nyomozást megelőzően végzett titkos információgyűjtés eredményét - annak a büntetőeljárásban történő felhasználásáig - a külön törvényekben meghatározottak ismerhetik meg. Az ügyész a titkos adatszerzés tényéről - annak befejezését követően - értesíti a bírói engedélyben érintettet, ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás,

és az értesítés a büntetőeljárás sikerét nem veszélyezteti.  Milyen szabályok vonatkoznak a titkos adatszerzés eredményeinek felhasználására? 150 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok     Készítette: Székely György A titkos adatszerzés adatait az ügyész a büntetőeljárás során bizonyítékként csak akkor használhatja fel, ha az mással nem pótolható. Ebben az esetben az indítványt, a bíróság határozatát, a végrehajtásról készült jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. A jelentés az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként. Ha az iratok csatolása a nyomozás iratainak megismerése után történt, a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell adni a csatolt iratok megismerésére.  Mikor használható fel titkos adatszerzés eredménye a büntetőeljárás megindítását megelőzően vagy más büntetőeljárás

során? a) Ha a titkos adatszerzési feltételek a büntetőeljárás, illetőleg a másik büntetőeljárás esetében is fennállnak, és b) a felhasználás célja megegyezik a titkos adatszerzés vagy titkos információgyűjtés eredeti céljával.  Mi a nyomozási bíró intézményének háttere?    1974-ben vezették be a jogintézményt Németországban. Mivel a vizsgálati szakaszt megszüntették (egyszerűsítési okból), megszűnt a vizsgálóbíró intézménye, de szükség volt egy független, pártatlan bíró általi közreműködésre, aki biztosítja a különböző állampolgári jogok érvényesítését, a nyomozás jogszerűségét. Eljárásának az az eredménye, hogy a tárgyalásra került bizonyítékokat a bíróság hitelt érdemlőként fogadhatja el, és aggályok nélkül használhatja fel.  Ki a nyomozási bíró? A nyomozási bíró a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró, aki a vádirat benyújtását megelőzően a

megyei bíróság illetékességi területén jár el, tekintet nélkül arra, hogy az ügy a helyi vagy a megyei bíróság hatáskörébe tartozik-e.  Mely döntések meghozatala tartozik a nyomozási bíró hatáskörébe? A nyomozási bíró dönt: 1) A vádirat benyújtása előtt a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos indítványokról. 2) A vádirat benyújtása előtt a védő kizárásáról. 3) A titkos adatszerzés engedélyezéséről és megszüntetéséről. 4) A nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről. 5) Az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról. 151 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György 6) A felülbírálati indítványok (ld. fentebb) elbírálásáról 7) A rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról. 8) Az ügyész indítványára a különösen védett, az életét

közvetlenül veszélyeztető helyzetben lévő tanú, valamint az olyan tanú kihallgatása, akiről feltehető, hogy a tárgyaláson nem jelenhet meg. 9) Az ügyész indítványára a 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatása, ha a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná. 10) Az ügyész, a gyanúsított és a védő bizonyítás indítványára bizonyítás lefolytatása, ha megalapozottan feltehető, hogy az így megszerezhető bizonyítási eszköz a bírósági eljárásban már nem állna rendelkezésre, vagy az addigra jelentős mértékben megváltozna, illetőleg bizonyítási eszköz jellegét elveszítené.  Milyen formában jár el a nyomozási bíró? a) Iratok alapján dönt: 1) zár alá vételről 2) védő kizárásáról 3) titkos adatgyűjtés engedélyezéséről 4) különösen védett tanúvá nyilvánításról 5) felülbírálati indítvány elbírálásáról 6) lefoglalás speciális eseteiről 7)

lefoglalt dolog értékesítéséről 8) ha az indítvány nem az ügyésztől származik b) Ülésen dönt: 1) minden olyan esetben, mikor iratok alapján is dönthetne 2) a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, 3) az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítása, 4) úti okmány elvétele, 5) hatáskörébe tartozó tanúkihallgatásokról, 6) óvadék elfogadása, 7) elmeállapot megfigyelésének elrendelése, 8) bizonyítási cselekmény elvégzése  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozási bíró ülésére?       A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, a nyomozási bíró intézkedik a

szükséges iratok beszerzése iránt, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt. Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, ezt úgy kell tekinteni, hogy az indítványt visszavonta. Ha az indítvány tárgya az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, és a gyanúsított az állapota miatt nem jelenhet meg, vagy a jogainak gyakorlására képtelen, az ülés a védő távollétében nem tartható meg. Az ülésen az indítványozó az indítványt megalapozó bizonyítékokat írásban előterjeszti, vagy szóban előadja. 152 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok         Készítette: Székely György A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy az indítványozó bizonyítékait megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, ezt a nyomozási bíró ismerteti. A nyomozási bíró

megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítvány megalapozottsága iránt nem támaszthatók-e ésszerű kételyek. Személyi szabadságot elvonó/korlátozó kényszerintézkedés, vagy előzetes letartóztatás meghosszabbítása esetén a vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is. A nyomozási bíró az ülést zártcélú távközlő hálózat útján is megtarthatja. Az ülésen védő részvétele kötelező, a védőnek az ülés tartama alatt a gyanúsítottal azonos helyen kell tartózkodnia. Ha bizonyítási cselekmény elvégzésére kerül sor, a nyomozási bíró az erre irányuló indítványról indokolt végzéssel határoz. Az ülésről jegyzőkönyv készül. => Különösen védett tanú esetén: jegyzőkönyv kivonat (ne lehessen megismerni belőle a személy adatait). Tanú kihallgatása esetén – indítványra – a nyomozási bíró elrendelheti

a vallomás kép-, és hangfelvétellel történő rögzítését, ami azonban a jegyzőkönyvet nem pótolja. (A tanú egyedi tulajdonságai ezen eltorzíthatók.)  Milyen szabályok vonatkoznak az ülésen való jelenlétre?      Az ülésen a bírón, ügyészen, jegyzőkönyvvezetőn és a tolmácson kívül a gyanúsított és védője is jelen lehet. => Kivétel: különösen védett vagy 14 életévét be nem töltött tanú. A védő jelenléte kötelező, ha az ülés tárgya ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, és a gyanúsított az állapota miatt nem jelenhet meg. A védő, gyanúsított és a tanú érdekében eljáró ügyvéd jelen lehet az olyan tanú kihallgatásán, akinek életét közvetlen veszély fenyegeti, vagy megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson nem jelenhet meg. A különösen védett tanú kihallgatásánál az érdekében eljáró ügyvéd is jelen lehet. A 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatásán

az érdekében eljáró ügyvéden kívül jelen lehet a tanú törvényes képviselője és nagykorú hozzátartozója.  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozási bíró határozatára?       A nyomozási bíró - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az indítvány előterjesztésétől számított 3 napon belül indokolt végzéssel határoz. Ebben az indítványnak helyt ad, részben ad helyt, vagy azt elutasítja. Az indokolás tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény rövid leírását és minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást. Ha a nyomozási bíró az indítványt elutasította, változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye. A határozatot az ügyésszel, az indítványozóval és azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz. (A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell)

A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján kell közölni. A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a nyomozási bíró az iratok alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni kell. 153 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen szabályok vonatkoznak a nyomozási bíró határozatai elleni jogorvoslatra?        A nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. (közölni pedig azzal kell, akire rendelkezést tartalmaz ld előző kérdés) A fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított 3 napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított 3 napon belül

jelentheti be. Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendelése. A személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésnek az iratok alapján történt megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés - feltéve, hogy a megszüntetést nem az ügyész indítványozta - halasztó hatályú. A fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.  Mikor nincs helye a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezésnek? 1) 2) 3) 4) Az ügyvédi irodában (stb.) házkutatást, a speciális lefoglalást, a titkos adatgyűjtést, a különösen védett, az életveszélyben lévő, és a 14. életévét be nem töltött tanú töltött kihallgatását elrendelő, 5) a rendbírságot elzárásra átváltoztató és 6) a felülbírálati indítványt elbíráló határozat ellen. 8. A vádemelés  Milyen lehetőségekkel alternatívájaként?

   rendelkezik az ügyész a vádemelés Jellemzően az angolszász jogrendszerhez tartozó országok biztosítják az ügyész számára a diszkrecionális jogkört (opportunista felfogás) => választhat, hogy mely cselekmények miatt és mely vádlottakkal szemben emel vádat. A kontinensen az ügyésznek kényszerpálya a vádemelés (legalitás elve alapján). Alternatívák: diverziós (bírói útról való elterelés) jogintézmények: - megegyezés (konszenzus): - ügyész és terhelt között => vádemelés elhalasztása => a terhelt ígéretet tesz bizonyos kötelezettségek teljesítésére => eljárás megszüntetése (a teljesítés után!) 154 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György - ügyész és védő között => vádalku => enyhébb vagy kevesebb bcs. miatt történik vádemelés => feltétele, hogy a vádat a védelem ne vitassa (beismerő vallomás) => eredménye

az enyhébb büntetés - vádemelés részbeni mellőzése - megrovás => eljárás megszüntetése => Mindegyik esetben szükséges a terhelt beleegyezése!  Milyen jelei vannak a konszenzuális elemek megjelenésének a büntetőeljárásban? 1) Vádemelés részbeni mellőzése: olyan bcs. esetén, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bcs. mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége (az opportunitás elvének térnyerése) 2) Nyomozás részbeni mellőzése: hasonló indokkal 3) Vádemelés elhalasztása  Milyen határidő alatt kell döntenie az ügyésznek a vádemelésről az iratok megismerés után? 30 nap áll rendelkezésére, amely meghosszabbítható, de nagy terjedelmű bonyolult ügyek esetén is max. 90 nap lehet  Mit vizsgál az ügyész a vádemelésről való döntés kapcsán? 1) A bűncselekmény tényállásának felderítése megtörtént-e. 2) Felderítették-e azokat a körülményeket, amelyek az alkalmazandó

szankció, vagy a bírósági eljárás formája szempontjából jelentőséggel bírnak. 3) Betartották-e a törvényi rendelkezéseket a bizonyítási eszközök beszerzése során. 4) Nem korlátozták-e törvénysértő módon a gyanúsított vagy a védő jogait.  Milyen döntéseket hozhat az ügyész a nyomozás iratai alapján? 1) 2) 3) 4) 5) nyomozást felfüggesztheti nyomozást megszüntetheti vádat emelhet vádemelést részben mellőzheti vádemelést elhalaszthatja  Mi a vádemelés jelentősége? 1) Lezárja a nyomozási szakaszt és megindítja a bírósági eljárást. 2) A nyomozás értékelése, eredményesnek minősítése: az ügyész eldöntötte, hogy:  bűncselekmény történt  azt a terhelt követte el 155 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  akinek felelősségre vonása nem ütközik akadályba. 3) Változás az eljárási viszonyokban és az alanyok körében:  az

ügyész domináns döntési jogköre megszűnik, ezután csak a váddal rendelkezhet  az ügyész a nyomozás ura helyett ügyfél lesz, a védelemmel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg  a nyomozó hatóság a továbbiakban nem alanya az eljárásnak. 4) A vád meghatározza a védekezés kereteit: a vádirattal szemben kell előterjeszteni a védekezést. 5) A vádlott és védője jelenléti és iratbetekintési joga főszabály szerint korlátlanná válik (kiv.: különösen védett tanú kihallgatása, tanúk zártan kezelt adatai)  Mit jelent a vádhozkötöttség? 1) 2) 3) 4) 5) Bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. Ami csak addig tarthat, amíg a törvényes vád fennáll. Csak a megvádolt személy cselekményéről dönthet a bíróság. Csak olyan cselekményről lehet dönteni, amit a vád tárgyává tettek. A vádat a megvádolt személyek és a cselekmények vonatkozásában is ki kell meríteni (itt nem a vádbeli

minősítés, hanem a történeti tényállás számít miként követték el a bcs.-t)  Melyek a vádemelés jogi és ténybeli feltételei? a) Jogi feltételek: 1) A büntetőeljárás akadályainak hiánya. 2) Ne álljanak fenn a nyomozás megszüntetésének okai 3) A terhelt cselekménye bcs-nek minősüljön (Btk. különös része szerint) (Angliában: + legyen elég terhelő bizonyíték; a közérdek a vádemelés mellett szóljon) b) Ténybeli feltételek (ügyészi meggyőződésre alapozva): 1) Bcs. történt 2) A gyanú alapján azt a terhelt követte el.  Mikor beszélhetünk törvényes vádról? Törvényes a vád, ha: 1) Az arra jogosulttól származik: a) ügyész b) pótmagánvádló (sértett; halála esetén: egyenesági rokona, házastársa, élettársa, tv.-es képviselője) c) magánvádló (Btk. 52§ (1)-ben felsorolt bcs-k) 2) A tv.-ben meghatározott formai követelményeknek megfelel 3) A bíróság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezzen

 Milyen formában kerülhet sor vádemelésre? 156 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György a) Alakszerűséghez kötötten: 1) ügyész: vádirat benyújtásával (kiv.: bíróság elé állítás szóban erről feljegyzés a bíróságnak) 2) pótmagánvádló: vádindítvány formájában b) Nem alakszerűen: 3) magánvádló: feljelentéssel (szóban v. írásban, ha szóban:jegyzőkönyv)  Milyen tartalmi elemei vannak a vádiratnak? 1) A vádlott személyi adatai (név, szül.-i idő, hely, anyja neve, lakóhely és tartózkodási hely címe, szem.-i ig száma, állampolgárság) 2) A vád tárgyává tett cselekmény leírása (a tv.-i tényállás) 3) A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése (elkövetői minőség, stádium). 4) Az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel fennállása (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy

mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához). 5) A bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölése, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalás. 6) A büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítvány (ha az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson) => ha részt vesz: a vádbeszédbe foglalja. 7) A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb indítványok. 8) A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozása. 9) A bizonyítási eszközök megjelölése, illetve, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak. 10) A tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítvány.  Mikor kerülhet sor a vádemelés részbeni mellőzésére?   Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bcs. miatt, amelynek

a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bcs. mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége: - erre a vádiratban utalni, - a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell. Az ügyész a határozatban tájékoztatja a sértettet arról, hogy: - polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti - annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádlóként léphet fel.  Mikor kerülhet sor a vádemelés elhalasztására? 157 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György Csak akkor kerülhet rá sor, ha a vádemelés feltételei egyébként fennállnak, de az ügyész megítélése szerint a gyanúsítottat nem szükséges bíróság elé vinni, vele szemben a büntetőeljárás céljai azzal is elérhetők, hogy a vádemelés lehetősége még egy-két évig fennáll. (Tehát nem az eljárás megszüntetésének az

alternatívája, hanem a vádemelésnek)  Mi a vádemelés elhalasztásának feltétele? Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető.  A gyanúsított beleegyezése szükséges! (+bizonyos esetben sértetté is)  Milyen esetekben kizárt a vádemelés elhalasztása? A vádemelés nem halasztható el, ha a gyanúsított: a) Többszörös visszaeső. b) A szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.

 Milyen esetekben kötelező a vádemelés elhalasztása? a) Ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. b) Tartás elmulasztásának vétsége miatt folyó eljárásban, ha ettől az elmulasztott tartási kötelezettség teljesítése várható.  Hogyan kell dönteni a vádemelés elhalasztásáról?    Az ügyész - ha a vádemelés elhalasztása mellett magatartási szabályok megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek - a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, majd ennek elkészülte után a gyanúsítottat meghallgatja. A meghallgatás során - tekintettel a pártfogói véleményben foglaltakra is - tisztázni kell, hogy a gyanúsított a kilátásba helyezett magatartási szabályok

megtartását és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható. Meghatározott esetekben (ld. lejjebb) ügyész a sértettet is meghallgatja; a sértett meghallgatása mellőzhető, ha a hozzájárulásáról korábban nyilatkozott. A sértett hozzájárulásának hiánya nem akadálya annak, hogy a kártérítési, illetve a sértettnek 158 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György teljesítendő jóvátételi kötelezettség előírása nélkül az ügyész a vádemelést elhalassza, ha annak feltételei enélkül is fennállnak.  Milyen kötelezettségeket írhat elő az ügyész a vádemelés elhalasztása esetén? Magatartási szabályok vagy egyéb kötelezettségek (1-től 2 évig terjedő tartamban) a gyanúsított pártfogó felügyelet alatt áll. A terhelt: 1) Részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a

bűncselekménnyel okozott kárt. 2) Más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről. 3) Meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel). 4) Pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt 5) Ha a vádemelés elhalasztására a kábítószer-élvező gyanúsítottal szemben azért került sor, mert vele szemben az eljárás megszüntetésére van mód, a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, a kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson való részvételt számára kötelezettségként elő kell írnia az ügyésznek.  Mikor kerül sor a vádemelésre a vádemelés elhalasztása esetén? Az ügyész vádat emel, ha: 1) A gyanúsított a határozat ellen panasszal él, és a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg. 2) A gyanúsítottal szemben a vádemelés

elhalasztásának tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt vádat emelnek nem elég a be megindulása! 3) A gyanúsított a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy a kötelezettségét nem teljesíti. 4) A vádemelés elhalasztásának tartama alatt állapítják meg, hogy a vádemelés elhalasztása valamely kizáró ok ellenére történt. 5) Az elmulasztott tartási kötelezettség teljesítése elmaradt. 6) A kábítószer-élvező gyanúsított okirattal nem igazolja, hogy a vádemelés elhalasztásától számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. 7) A kábítószer-élvező gyanúsítottal szemben a vádemelés elhalasztásának tartama alatt kábítószerrel való visszaélés miatt újabb büntetőeljárás indult, és a nyomozás

felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye.  Mit jelent a váddal való rendelkezés? a) Ügyész: 1) A vádat elejtheti 2) A vádat módosíthatja: (a) kiterjesztheti, (b) megváltoztathatja b) Pótmagánvádló, magánvádló: csak a vád elejtése. 159 Büntetőeljárási jog: önellenőrző kérdések és válaszok Készítette: Székely György  Milyen feltételek fennállása pótmagánvádlóként? esetén léphet fel a sértett - Ha a törvény nem zárja ki. Ha az ügyész a sértett panaszát (feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése) elutasította: 30 napon belül van rá lehetőség. (A sértett ügyvédi képviselete kötelező! Kivéve, ha rendelkezik jogi szakvizsgával)  Mit tartalmaz a vádindítvány? A pótmagánvádló a vádindítvány benyújtásával emel vádat, melynek kellékei hasonlóak a vádiratéhoz: 1) 2) 3) 4) 5) 6) A vádlott személyi adatait. A vád tárgyává tett cselekmény leírását. A

cselekmény Btk. szerinti minősítését A polgári jogi igény bejelentését (esetleges). A tárgyalásra idézendőkre és arról értesítendőkre vonatkozó indítványt. Azon indokokat, melyek alapján a pótmagánvádló az eljárás folytatását indítványozza.  Mikor kerül sor a vádindítvány elutasítására? 1) 2) 3) 4) Ha előterjesztésére 30 napon túl került sor. Nem képviseli ügyvéd a pótmagánvádlót. (Kivéve, ha van jogi szakvizsgája) Nem az arra jogosult nyújtotta be. Ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik.  További jogorvoslatra lehetőség nincs. 160