Legal knowledge | Higher education » PSZF Jogi alapfogalmak, 2005

Datasheet

Year, pagecount:2005, 16 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:753
Uploaded:November 14, 2005
Size:239 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!


Comments

Nobody commented on this document yet. You can be the first one!


New comment

Content extract

ALAPFOGALMAK Jog: magatartási szabályok összessége, jogszabályokban ölt testet. Az állami szervek jogalkotó magatartásához fűződik, általában mindenkire nézve kötelezőek. Érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják, tehát az egyének és a közösség cselekvéseit alakítja, befolyásolja és szankcionálja. Jogalkotás: az állami szervek céltudatos szabályozó tevékenysége, mely során az életviszonyok jogi szabályozást nyernek. Jogforrás: a jogszabályokat létrehozó állami szerv, illetve az a forma, ahogy a jogi norma megjelenik. Törvény→Országgyűlés ↓ rendelet Rendeletet kibocsáthat: • miniszterelnök • kormány • szaktárcák miniszterei • önkormányzat képviselő szervei Köztársasági elnök határozatokat hoz. Törvények jelölése: 1991. évi IL tv (római számmal) Rendeletek jelölése: 49/1991. (IX 12) Miniszterelnöki rendelet, Kormány rendelet, Pénzügyminisztériumi rendelet.

Törvény erejű rendeletek jelölése: 1994. évi 29 tvr (arab számmal) A törvényeket minden évben előröl kezdik számozni. Az új rendelet hatályon kívül helyezi az előzőt. Alsóbb szintű rendelet nem mondhat ellent felsőbb szintű rendeletnek. Jogág: azoknak a jogszabályoknak az összessége, melyek az azonos nemű életviszonyokat azonos módszerrel szabályozzák. Jogrendszer: az adott állam által kibocsátott és adott pillanatban hatályos jogszabályok és jogágak összessége, melyben a jogágak egymásra épülnek. Jogviszony: a jogilag szabályozott társadalmi viszony. Jogi tények: azok a tények, körülmények, melyekhez a jogszabályok, jogviszonyok keletkezését, változását és megszűnését kapcsolják. Jogi norma szerkezete: hipotézis, diszpozíció, szankció Hipotézis: (tényállás, feltétel) a tények olyan összessége, melyhez valamilyen joghatás fűződik. Ennek fennállása vagy bekövetkezése esetén a jogszabály meghatározott

magatartást ír elő. Diszpozíció: (rendelkezés) a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósulása esetére szóló rendelkezés. Szankció: amennyiben a jogalanyok a diszpozícióban foglalt parancsot nem teljesítik vagy a tilalmat megszegik azon esetre meghatározott jogkövetkezmény. A jogszabály akkor érvényes, ha: • a kibocsátásra jogosult szerv hozta • az adott eljárási szabályokat betartotta • a törvényes előírásoknak megfelelő helyen és módon kihirdették A jogszabály hatálya lehet: Időbeli: arra ad választ, hogy a jogszabály mely időszakban lehet az életviszonyok alakítója. A jogszabály visszamenőleg hátrányos következményeket illetve kötelezettségeket nem tartalmazhat. Területi: azt jelenti, hogy a jogszabály mely földrajzi területen alkalmazható. Személyi: azoknak a személyeknek a meghatározását jelenti, illetve jogalanyoknak a körét melyekre a jogok és kötelezettségek vonatkoznak. ALKOTMÁNYJOG Alkotmányjog:

(1949. évi XX tv) államjog, a jogrendszer egyik ága, a jogágak élén helyezkedik el A Magyar Köztársaság állami, társadalmi rendjére, kormányzati szerveire, államszervezetére és az alapvető állampolgári jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. Törvényt előterjeszthet: • köztársasági elnök • kormány • országgyűlési bizottság • országgyűlési képviselők A törvényhozás menete: 1, A törvényjavaslatot írásban, indoklással kell benyújtani a házelnökhöz. 2, A törvényjavaslatot a házelnök kiadja az illetékes bizottságnak, amely dönt a tárgysorozatba való vételről. A házelnök tájékoztatja a képviselőket a törvényjavaslatról Egy idő múlva az összes bizottság megnézi a törvényjavaslatot. 3, A törvényjavaslatot plenáris ülésen két olvasatban (általános vita és részletes vita) tárgyalják. 4, Szavazás: először döntenek a módosító javaslatról, majd az egész törvényjavaslatról. 5, Ha

megszavazták, akkor három eset lehetséges: • A házelnök és a Köztársasági elnök aláírja a törvényjavaslatot, s megjelenik a Magyar Közlönyben. • A Köztársasági elnök visszaküldi a törvényjavaslatot módosításra a T. Háznak • A Köztársasági elnök elküldi a törvényjavaslatot az Alkotmánybíróságnak, de ha a törvényjavaslat nem alkotmánysértő, akkor alá kell írnia (a törvényjavaslatot közvetlenül a szavazás előtt is meg lehet küldeni az Alkotmánybíróságnak). Országgyűlés: a legfelsőbb szintű államhatalmi és népképviseleti szerv, amely gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, az államszervezet csúcsán helyezkedik el, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányítását, feltételeit. Ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés feladatai: • meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét • törvényhozás • jóváhagyja a költségvetést • jelentős

nemzetközi szerződések megkötése • dönt a hadiállapot kinyilvánításáról, békekötésről • kihirdeti a rendkívüli állapotot háborús veszély esetén • kihirdeti a szükségállapotot szükséghelyzetben • megválasztja a: - köztársasági elnököt (5 évre) miniszterelnököt - Alkotmánybíróság tagjait (9 évre, 11, 45 év feletti embert) - ombudsmanokat (6 évre) (- állampolgári jogok országgyűlési biztosa - nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa adatvédelmi biztos) - Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit (12 évre) - Legfelső Bíróság elnökét (6 évre) - Legfőbb ügyészt (6 évre) • dönt a népszavazásról • alkotmányellenesség esetén feloszlathatja a helyi önkormányzatok képviselőtestületét • meghatározza a megyék határát, nevét • dönt a megyei várossá nyilvánításról • dönt főváros kerületeiről • dönt a közkegyelemről Köztársasági elnök • a fegyveres erők főparancsnoka

• 5 évre választják • választása három nap alatt történik (az összes képviselő 2/3-ának szavazata szükséges) • csak főállású lehet tisztségében, kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, kivétel ez alól a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység • távollétében a házelnök helyettesítheti, de: - nem küldhet vissza törvényjavaslatot - nincs kegyelmezési joga A köztársasági elnök feladatai: • törvények aláírása • kegyelmi jog gyakorlása • a Magyar Köztársaság képviselete • nemzetközi szerződések megkötése a Magyar Köztársaság nevében • követek, nagykövetek fogadása • nagykövetek kinevezése, megbízása • részt vehet, felszólalhat az Országgyűlésen • népszavazást kezdeményezhet • törvényjavaslatot kezdeményezhet • egyetemi tanárokat, bírákat nevez ki A köztársasági elnök megbízatása megszűnik, ha: • lejár • elhalálozik • feladata ellátására 90 napon túl alkalmatlan

• összeférhetetlenség esetén • lemond • tisztségétől megfosztják Ombudsman 1, Állampolgári jogok országos biztosa 2, Nemzeti és etnikai kissebségi jogok országos biztosa 3, egyéb az Országgyűlés választása alapján • megválasztásukhoz valamennyi képviselő 2/3-ának szavazata szükséges • a köztársasági elnök javasolhatja • 6 évre választják Az ombudsmanok feladatai: • az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja (kivizsgáltatja) és orvoslására intézkedéseket kezdeményez • tevékenységéről, tapasztalatairól évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek Kormány • miniszterek kinevezésével alakul meg • az ország gyűlés által megválasztott kormányfő javaslatot tesz a kormány tagjaira a köztársasági elnöknek, majd a köztársasági elnök megválasztja őket • a miniszter lehet: - tárca nélküli: nincs alárendelt szervezete - tárcával rendelkező (12

minisztérium van) - ellenőrző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Iroda A miniszterek megbízatása megszűnik: • új Országgyűlés alakulásával • a kormány vagy a kormányfő lemondásakor • a miniszterelnök halálával • bizalom megvonásával (Magyarországon konstruktív bizalmatlansági indítvány intézvénye működik, amikor a képviselők minimum 1/5-e indítványozza a bizalmatlanságot, akkor pontosan meg kell jelölni az új miniszterelnök-jelöltet) A kormány általában hetente egyszer ülésezik (csütörtökön), s akkor határozatképes, ha a képviselők 51%-a ott van. Döntéseiket szótöbbséggel hozzák A miniszterek feladatai: • rendeleteket bocsát ki • határozatokat hoz • irányelveket és elvi állásfoglalásokat fogad el • biztosítja a törvények végrehajtását • irányítja a minisztériumokat és a nekik alárendelt szerveket • a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok

törvényességi ellenőrzését Önkormányzat: a közigazgatási egységek választó polgárai közössége által létrehozott alkotmányosan elismert autonóm közjogi testület. Képviselői testület    hivatal polgármester bizottságok  jegyző A hivatal a képviselőtestület szakigazgatási szerve, aminek működéséért a jegyző felel. A polgármestert mindig közvetlenül választják, társadalmi megbízatásban is elláthatja feladatát egy maximum 3000 fős településen. Főpolgármester csak Budapesten van Önkormányzat alatt a helyi önkormányzatot értjük. A képviselő testület kizárólagos (át nem ruházható) hatásköre: • rendeletalkotás (önkormányzati rendeletek) • szervezetének megalakítása • helyi népszavazás kiírása • önkormányzati címek, kitüntetések adományozása • az önkormányzat költségvetésének elfogadása • helyi adók megállapítása (hat adónem közül választhatnak) • településrendezési

terv elkészítése, elfogadása • hitelfelvétel, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál • intézményalapítás • közterületek elnevezése • emlékműállítás • polgármester sorozatos jogellenes tevékenysége, mulasztása miatt kereset indítása a megyei vagy fővárosi bíróságnál Az önkormányzatok kötelező feladatai: • helyi közlekedés • alapfokú egészségügyi és szociális ellátás • ivóvíz, csatornázás, temetők • közvilágítás, utak • környezetvédelem • lakásgazdálkodás • köztisztaság, tűzvédelem • sport, tudomány, művészetek támogatása • óvodai nevelés, alapfokú oktatás Közigazgatási Hivatal: jogorvoslatokat ellátó különálló egység, a hivatal után másodfokon van döntési joga, a bíróság felé kereseteket nyújthat be. Bírósági szervezetek A bíróságok feladata: • védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit •

büntetik a bűncselekmények elkövetőit • ellátják a közigazgatási határozatok törvényességi ellenőrzését A bíróság decentralizált szervezet, melynek felépítése: II. fok Legfelső bíróság II. fok Megyei vagy fővárosi bíróság I. fok I. fok Helyi bíróságok A bírák: • függetlenek: - eljárási függetlenség - szervezeti függetlenség - személyes függetlenség politikai függetlenség • a köztársasági elnök választja őket Igazságszolgáltatási alapelvek: • bírói függetlenség elve • társas bíráskodás elve (II. fokon) • néprészvétel (népi ülnök) (I. fokon) I. fok  B   Nü Nü II. fok   B B    b b b b b b háromtagú tanács öttagú tanács • nyilvánosság • anyanyelv használata • védelem joga • ártatlanság vélelme • büntetőjogi felelősség törvényhez kötöttsége Ügyészség I. fok Magyar Köztársaság legfőbb ügyészsége II. fok Megyei illetve fővárosi

főügyészség III. fok Helyi illetve budapesti kerületi ügyészségek Szigorúan centralizált szervezet. Az ügyészek nem lehetnek politikai párt tagjai Az ügyészég feladatai: • gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről • üldözik az alkotmányos rend elleni cselekmények • bizonyos ügyekben nyomoz • felügyeli a nyomozás és a büntetés-végrehajtás törvényességét • bírósági eljárásban képviseli a vádat • egyéb törvénysértés esetén fellép Állami Számvevőszék • vezetőit és helyetteseit az Országgyűlés választja 12 évre • 1870-ben alakult meg először, de 1949-ben megszüntették, majd 1990-ben újra megalakult. Az Állami Számvevőszék feladatai: • az Országgyűlés ellenőrző szerve • ellenőrzi a költségvetésből gazdálkodó szerveket, a költségvetésből juttatott támogatások felhasználását • ellenőrizheti a pártok gazdálkodását • ellenőrizheti az illetékhivatalokat,

vámhatóságokat, az APEH adóztatási tervét, az MNB érmekibocsátási adatait • ellenjegyzi az Állami Számvevőszék elnöke a hitelfelvételre vonatkozó szerződéseket • véleményezi a kormányprogramot az Országgyűlés megalakulásakor Alkotmánybíróság • 1990-től működik nyugati országok mintájára • székhelye Esztergom, de ideiglenesen Budapesten van • tagjainak száma 1993 óta 15 fő helyett 11 fő Az Alkotmánybíróság feladatai: • felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség esetén megsemmisíti azokat • előzetes normakontrollt végez • utólagos normakontrollt végez • nemzetközi szerződéseket és a belső jog vizsgálata • alkotmányjogi panaszok elbírálása • hatásköri összeütközések megszüntetése (állami szerv önkormányzat) Az Alkotmánybíróság eljárása: • döntéseit többnyire írásbeli indítvány alapján hozza (illeték és költségmentes eljárás) • döntéseit

teljes ülésen (minimum 8 fő részvételével) vagy háromtagú tanácsban hozza • döntéseit, határozatait valamint végzéseit megjelenteti a Magyar Közlönyben (Ha az indítványt érdemileg megvizsgálja az Alkotmánybíróság, akkor hozhat érdemi döntést, azaz határozatot, vagy hozhat érdemtelen döntést, azaz végzést.) • fellebbezni nem lehet az Alkotmánybíróság döntései ellen POLGÁRI JOG a jogrendszer egyik ága, az autonóm, egyenrangú, egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és vagyoni vonzatú viszonyait szabályozó jogág. Alapelvek: • elvárhatóság mértékének elve (az egyedi helyzetben az általában elvárható magatartás lesz a mérték, de alapvetően az adott helyzetet kell tekinteni) • rendeltetésszerű joggyakorlás elve • tulajdon védelmének elve • joggal való visszaélés tilalma • együttműködés elve A polgári jog alanyai: - Ember: jogképes, cselekvőképes. Jogképes: minden ember jogképes, azaz jogai és

kötelességei lehetnek a fogantatástól (születéstől visszaszámított 300 nap) haláláig. Cselekvőképes: az embernek az a tulajdonsága, hogy saját nevében és saját akarat-elhatározásából szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. (- cselekvőképes: aki 18 életévét betöltötte és nem áll gondnokság alatt korlátozottan cselekvőképes: aki 14 - 18 év között van vagy gondnokság alatt áll - cselekvőképtelen: aki 14 év alatti vagy gondokság alatt áll) - Állam: jogképes, mely mindenre kiterjed ami nem kizárólag az emberhez kötődik. Polgári jogi viszonyokban az államot a pénzügyminiszter képviseli, vagy az azzal felruházott szerv. - Jogi személyek: meghatározott, megengedett cél szolgálatára rendelt szervezet, amely államilag elismert szabályzat vagy jogszabály szerint működik, elkülönült vagyona van és jogi cselekményeiért önálló vagyoni felelősséggel tartozik. Tulajdonjog: A tulajdonjog tárgya minden

birtokba vehető dolog lehet, dolog pedig mindaz ami birtokba vehető. A tulajdonjog kiterjed a fődologra és a mellékdologra, alkotórészre, tartozékra, gyümölcsre, növedékre. A tulajdonjog elemei: • Birtoklás • Használat • Hasznok szedése • Rendelkezési jog: a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát, hasznok szedésének a jogát másra átruházza a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Közös tulajdonjog: a tulajdonjog ugyanazon a dolgon, meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Mindegyik személy jogosult a dolog birtoklására, használatára, de egyik sem gyakorolhatja a többiek jogainak és törvényes érdekeinek sérelmére. Szótöbbséggel döntenek, ha a birtoklás, használat, hasznosítás valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében kell dönteni. Egyhangú szavazat kell, az egész dolog

feletti tulajdon átruházásához és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vonatkozásában. Minden tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezik, de a többi tulajdonostársat elővásárlási jog, előhasználati jog, és előbérleti jog illeti meg. Használati jog: • földhasználat • haszonélvezet • használat • telki szolgalom A haszonélvezőt megilleti: • haszonélvezeti jog • használati jog • hasznok szedésének joga • birtoklási jog Telki szolgalom: ingatlan tekintetében létesíthető jog, mely alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja. GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK Gazdasági társaságokról szóló törvény: 1988. évi VI tv Gazdasági társaság: üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy annak előmozdítására alapított szervezet: Gazdasági társaság lehet: • Jogi személyiséggel nem

rendelkező: - BT - KKT • Jogi személyiséggel rendelkező: - KFT - RT - KV - Egyesülés Gazdasági társaságot alapíthat: • állam • jogi személy • jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • természetes személy KIVÉTEL: KV-t és Egyesülést csak jogi személy alapíthat. Gazdasági társaságot két személy alapíthat. KIVÉTEL: KFT-t és RT-t egy személy is alapíthat. Gazdasági társaságot társasági szerződéssel lehet alapítani. KIVÉTEL: egyszemélyes KFT-t alapító okirattal, RT-t alapszabállyal. KIVÉTEL: egyszemélyes RT-t és zártkörű RT-t alapító okirattal. Az okiratban szerepelnie kell: • az elnevezésnek • a székhelynek • a tevékenységi körnek • a vagyon mértékének A létesítő okiratot minden tagnak alá kell írnia. KIVÉTEL: RT Az aláírt létesítő okirathoz ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés kell, vagy az aláírásnak közjegyző előtt kell megtörténnie. A létesítő okiratot a vonatkozó

mellékletekkel együtt az aláírást követő 30 napon belül be kell nyújtani a cégbírósághoz. Alapítás: • BT, KKT és KV: kell alapítói vagyon, de nincs meghatározva a minimum összeg. • KFT: törzstőke minimum 1 millió FT. • RT: alaptőke minimum 10 millió FT. • Egyesülés: nem kell a létrehozásához alapítói vagyon Megszűnés: • a létesítő okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult • jogutód nélküli megszűnés elhatározása esetén • más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik vagy más társasági formába átalakul • tagjainak száma egy főre csökken KIVÉTEL: RT, KFT • a cégbíróság valamely törvényességi megfontolásból megszűntnek nyilvánítja • a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti Gazdasági társaság vezetője: • 5 évre választják • visszahívható • újraválasztható Gazdasági társaság vezetője nem lehet: • az, akit

olyan tevékenységtől tiltottak el, amely a társaság tevékenysége • az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és még nem mentesült a büntetett élethez fűződő hátrányoktól KIVÉTEL: A BT és a KKT nem nevez meg vezetőt, de akit megbíznak az vezetőnek számít. Cégbíróság: GT feletti törvényességi felügyeletet. Cégjegyzés: a gazdasági társaság képviseletére jogosult személy, a társaság cégnevéhez saját aláírását csatolja. Apport: minden, a társaság rendelkezésére bocsátott vagyon, ami nem pénz. Gazdasági társaság vagyona alapításkor: • a tagok pénzbetéte • a tagok által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betét (apport) Apport lehet: • bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolog • szellemi alkotás • vagyoni értékű jog Közkereseti Társaság A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A KKT elnevezésnek a cégnévben szerepelnie kell A társaság tagja nem lehet tagja más hasonló tevékenységű gazdasági társaságnak, ha a többi tag nem járult hozzá. KIVÉTEL RT-nek Döntés: - szótöbbséggel Egyhangú szavazat szükséges: • társasági szerződés módosításához • a társaság szokásos üzleti tevékenységéhez nem tartozó ügyekben • társasági szerződés szerinti más esetekben 2/3-os szótöbbség szükséges • üzletvezetési megbízatáshoz • képviselő kijelöléséhez • képviselet megvonásához • tag kizárásához • társasági szerződés szerinti más esetekben Foglalkoztathat: • segítő családtagot • bedolgozót • alkalmazottat • szakmunkás tanulót A tagot személyes közreműködéséért díjazás illeti meg. Felelősség: a KKT kötelezettségeiért a

társaság saját vagyonával felel, ha ez a követelést nem fedezi, marasztaló ítélet után a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Tagi viszony megszűnése: • rendes felmondással • rendkívüli felmondással • kizárással A társaságtól megvált tag a megválásáig keletkezett tartozásokért a többi taggal azonos módon a tagság megszűnését követő 5 évig felel. Betéti Társaság Alapításához minimum egy beltag és minimum egy kültag szükséges. A BT elnevezésnek a cégnévben szerepelnie kell. A beltag nem kötelezhető munkára, csak akkor dolgozik, ha akar A kültag megállapodás alapján végez munkát a BT számára. Kültag: • nem jogosult üzletvezetésre • nem lehet a BT képviselője Felelősség: a társaság saját vagyonával felel, azonban marasztaló ítélet után a beltag és az a kültag, akinek neve szerepel a cégnévben vagyonával korlátlanul felel. Döntés: • szótöbbséggel Egyhangú szavazat

szükséges (beltag és kültag együtt dönt): • nem szokásos üzleti ügyekben • üzletvezetésre jogosult tag tervezett intézkedése elleni tiltakozás ügyében Megszűnés: • a létesítő okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult • jogutód nélküli megszűnés elhatározása esetén • más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik vagy más társasági formába átalakul • beltagjainak száma egy főre csökken • a cégbíróság valamely törvényességi megfontolásból megszűntnek nyilvánítja • a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti - Ha a kültagok kiváltak, akkor tovább folytathatja tevékenységét a társaság minimum két beltaggal KKT-ként. - Amennyiben a gazdasági társaságról szóló törvény a BT vonatkozásában valamely körülményre nem tér ki, az esetben a KKT szabályai alkalmazandók. Korlátol Felelősségű Társaság Gazdasági társaság, amely

előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A KFT elnevezésnek a cégnévben szerepelnie kell. Felelősség: a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel, a társasággal szemben viszont felelőssége törzsbetétének szolgáltatására valamint egyéb, társasági szerződésben megállapított szolgáltatás nyújtására terjed ki. Alapítható: • egy fővel (alapító okirat) • több fővel (társasági szerződés) Tilos a tagokat nyilvános felkérés alapján gyűjteni. Létesítő okiratban szerepelnie kell: • törzstőke és a tagok törzsbetéteinek nagysága • a teljes egészében be nem fizetett pénzbetét befizetésének módja és határideje (maximum 1 év) • szavazati jog mértéke • szavazategyenlőség esetén követendő eljárás • első ügyvezető • felügyelő-bizottság tagjai, vezetője • nem pénzbeli betétek mértéke • tagok mellékszolgáltatásai - A társaság törzstőkéje a tagok

törzsbetéteinek összességéből áll. A tagok betétje eltérő lehet, azonban a törzsbetét minimális nagysága 100 ezer Ft, a törzstőke pedig minimum 1 millió Ft. A betétek összege nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál, illetve 500 ezer Ft-nál. - A társaság működése során évente egyszer taggyűlést tart. A taggyűlés határozatképes, ha a törzstőke legalább felének képviselete jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, vagy 3/4-es szótöbbséggel hozza. A törzstőke 10 %-át képviselő tagok is indítványozhatják a taggyűlés összehívását, és ha az ügyvezető mégsem hívja össze, akkor az indítványozók jogosultak azt megtenni. - A KFT üzletrészére a többi tagot elővásárlási jog illeti meg. Részvénytársaság Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapuló gazdasági társaság. Felelősség: a tag felelőssége a részvény névértékének illetve kibocsátáskori

értékének szolgáltatásáig terjed. (Névértéken alul nem szabad kibocsátani) A társaság tartozásaiért a tag nem felel Részvény: tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír. Az összes részvény névértékének az összege az RT alaptőkéje. Nyomdai úton kell előállítani A részvényen szerepelnie kell: • az RT cégneve, székhelye • a részvény sorszáma • a részvény névértéke • az a tény, hogy a részvény névre szóló, vagy bemutatóra szóló • a részvény fajtája és az azokhoz fűződő jogokra való utalás • a részvény kibocsátási ideje • az RT alaptőkéjének nagysága a részvény kibocsátásakor • részvények száma • aláírás A részvények fajtái: 1, Dolgozói részvény: kibocsátható ingyenesen vagy kedvezményes áron. Csak névre szóló lehet Az RT dolgozói és nyugdíjasai között szabadon átruházható. Halál vagy munkaviszony megszűnése esetén elővásárlási joga van az RT-nek a részvényekre.

A dolgozói részvényt az RT alaptőkén felüli vagyonából az alaptőke egyidejű felemelése mellett, a felemelt alaptőke maximum 10 %-áig lehet kibocsátani. 2, Előre meghatározott kamatra jogosító részvény (fix kamatra jogosító részvény): az alaptőke 10 %-áig lehet kibocsátani. 3, Elsőbbségi részvény: az alaptőke 50%-áig lehet kibocsátani. Jellemzője, hogy a részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosult osztalékra. Az osztalék elsőbbségi szabályait az alapszabály határozza meg. Alapítás: a zárt alapítású vagy egyszemélyes RT létesítő irata az alapító okirat, a nyílt alapítású RT létesítő irata az alapszabály. Az RT-nek egy alapítási tervezetet is ki kell bocsátani Létrehozásához minimum 10 millió forint kell. (RT-ként működő takarékpénztárt minimum 10 millió Ft-tal, szakosított pénzintézeteket vagy befektetési bankot minimum 500 millió Ft-tal, kereskedelmi

bankot pedig 1 milliárd Ft-tal lehet létrehozni.) Az RT legfőbb szerve a közgyűlés, melyet a részvényesek alkotnak és az igazgatóság hívhatja össze. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő jelen van. A szavazati jog a névértékhez igazodik Gyakorlásának módját a létesítő irat határozza meg (igazgatótanács 3-11 tagú) Egyesülés Csak jogi személyek alapíthatják. Olyan gazdasági társaság, amely a jogi személy alapítók gazdálkodásának eredményességét hivatott előmozdítani, illetve gazdasági tevékenységük összehangolására valamint szakmai érdekeik képviseletére alakult. Az Egyesülés elnevezésnek a cégnévben szerepelnie kell. Képviselője az igazgató, legfőbb szerve az igazgatótanács, melynek legalább évente egyszer üléseznie kell. A tag csak év végén léphet ki, s e szándékát az első félévben köteles bejelenteni. Felelősség: a társaság

vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A kilépő tag 5 évig felel Közös Vállalat Jogi személy, olyan gazdasági társaság, amely tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Minden tag egy képviselőt küld az igazgatótanácsba, amely legalább évente egyszer ülésezik. Képviselője az igazgató, legfőbb szerve az igazgatótanács Alapítás: társasági szerződéssel. Felelősség: ha a vállalati vagyon a tartozást nem fedezi, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelnek. Külföldiek magyarországi befektetéséről szóló jogszabály (1988. évi XXIV tv) A törvényalkotás célja: • nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése • a külföldi műkődőtőke megjelenjen Magyarországon • a műszaki fejlődés előmozdítása - A külföldi számára nemzeti elbánást biztosítunk. A külföldi alapíthat gazdasági

társaságot vagy működőbe beléphet. A külföldi magyarországi vagyona teljes védelmet és biztonságot élvez Ha kivételesen államosításra vagy kisajátításra kerül sor, a külföldit tényleges értéken, haladéktalanul, a befektetés pénznemében kártalanítani kell. Az államigazgatási szerv határozata ellen bírósághoz lehet fordulhat. A külföldi lehet tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag vagy alkalmazott Gazdasági társaságot alapító külföldi: • nem kell, hogy devizahatósági engedélyt szerezzen, az apport behozatalára vámtörvények vonatkoznak • szerezhet ingatlant, de nem szerezhet termőföldet és természetvédelmi területet • belföldi piaci magatartására a TPT-t (Tisztességtelen Piacmagatartást Tiltó törvényt) kell alkalmazni. - A külföldi alapította gazdasági társaság vagyonát forintban kell kifejezni, könyveit forintban kell vezetni, számvitelére a magyar szabályokat kell alkalmazni. Fizetésképtelenség

esetén a csődtörvény vonatkozik rá. Társasági szerződéssel kapcsolatos jogvitában a belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói illetve tagjai ezt írásban kikötötték. Alapítvány Alapító okirattal jön létre, létrehozhatják természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező. Tartós közérdekű célra alakul Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem lehet alapítani. Szabályait a PTK tartalmazza Nincs meghatározva az alaptőke nagysága. Az Alapítvány jogi személy, s bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Az Alapítvány lehet zárt és nyílt. Az Alapítvány felügyelőszerve az ügyészség Kuratórium: az Alapítvány képviselője és vagyonának kezelője, tagjai a kurátorok, legalább hárman kell, hogy legyenek. Az Alapítvány megszűnése esetén a megszűnt Alapítvány vagyonát a bíróság más hasonló célú Alapítvány

támogatására köteles fordítani, kivétel, ha az alapító másként rendelkezik. Közalapítvány Alapító okirattal jön létre, ami meg kell, hogy jelenjen a Magyar Közlönyben. Alapíthatja az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő testülete. Közfeladat ellátásának céljából jön létre. Közfeladat: olyan feladat, melyről az állam illetve az önkormányzat köteles gondoskodni. Az Országgyűlés és a Kormány által létrehozott Közalapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. A Közalapítvány felügyelőszerve az ügyészség Egyesület Jogi személy, olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely alapszabályban meghatározott célra alakult. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, s célja elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. Minimum 10 fő alapíthatja Nem lehet alapítani elsődlegesen gazdasági célból, csak célja megvalósítása érdekében végezhet

gazdasági tevékenységet. Nem lehet fegyveres szerv. Nem lehet alapítani mások jogainak, törvényes érdekeinek vagy szabadságának korlátozása céljából és BTK -ba ütköző célra. A megyei illetve fővárosi bíróságon jegyzik be. Vagyonával önállóan gazdálkodhat, legfőbb szerve a Közgyűlés Felelősség: a tagok csak tagdíj fizetésére kötelezhetőek, az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. Köztestület Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet. Létrehozását törvény rendeli el Közfeladatot lát el. (Törvény meghatározhat olyan közfeladatokat, amelyet Köztestület köteles ellátni illetve előírhatja, hogy mely közfeladatokat csak Köztestület láthat el.) Jogi személy Alapszabállyal jön létre, bíróság veszi nyilvántartásba. A Köztestületre, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen az MTA, gazdasági szakmai kamarák. Egyéni

vállalkozás (1990. évi V tv) Természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Üzletszerű: ellenérték fejében nyereség és vagyonszervezési célból rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység Egyéni vállalkozó lehet: belföldi természetes személy, aki cselekvőképes, állandó lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás gyakorlásából ki van zárva: • akit gazdasági vagyon elleni vagy közélet tisztsége elleni bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, s még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól • akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól • akit valamely foglalkozástól eltiltottak, amíg az ítélet hatálya alatt áll (ha ezt a tevékenységet szeretné folytatni) • akinek vállalkozói

igazolványát visszavonták, mert adó-, vám-, TB-tartozása áll fenn (ha kiegyenlítette már lehet vállalkozó) • aki egy gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja Felelősség: a vállalkozó korlátlanul felelős. - Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott tevékenységet folytathat. Nagyságrendje nem korlátozott (annyi telephelye és munkása van, amennyit akar). Cégbíróságnál nem muszáj bejelentkeznie, a vállalkozásban személyesen kell közreműködnie. Szövetkezet A szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott olyan közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. Alapítható 5 főtől KIVÉTEL: • Iskola Takarékszövetkezet • Hitelszövetkezet • Biztosító Szövetkezet Ezek 15 főtől alapíthatóak. Az alapításhoz

szükséges vagyon mértéke nincs meghatározva. Létesítő irata az alapszabály, felügyelőszerve a közgyűlés. Az alapszabályt az alapító közgyűlés fogadja el. Az alapszabályt vagy köziratba foglalják, vagy pedig ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magániratba. Az alapszabályt 30 napon belül kell benyújtani a Cégbírósághoz Alapszabály tartalmazza: • cég neve • cég székhelye • vezető tisztségviselők nevei • szervezetére, szervei működésére vonatkozó fő szabályok • tagok jogai, kötelezettségei • részjegyek összegét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát • volt taggal való elszámolás módját • az üzletrész elővásárlási jogának gyakorlása • tagnak járó szolgáltatások - 50 fő felett legalább 3 tagú igazgatóság szükséges, 50 fő alatt egy titkos szavazással választott vezető kell. A közgyűlést évente egyszer kell összehívni A közgyűlés határozatképes, ha: • a

tagok legalább fele jelen van • nem a szervezeti átalakulás és megszűnés kérdésében dönt A közgyűlés témái: • alapszabály módosítása • igazgatóság, felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása • vezető tisztségviselő díjazása • tisztségviselő elleni kártérítési per indításának kérdése • részjegyek összegének és szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása • éves beszámoló elfogadásának kérdése • adózott eredmény felhasználásának kérdése Cégbíróság és a cégek törvényességi felügyeletei 1840-től veszik nyilvántartásba a tevékenységet folytatókat. 1970-es évek végétől, 1980-as évek elejétől kezdtek fellendülni a gazdasági társaságok. Cég: cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy vagy természetes személy vagy természetes személy társasága, amely saját cégneve alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, jogokat szerezhet,

kötelezettségeket vállalhat, s a cég nevet használja. Kötelező bejelenteni a cégbírósághoz: • gazdasági társaságokat • szövetkezetet • közhasznú társaságot (KHT) • erdőbirtokossági társulást • vízgazdálkodási társulatot • külföldiek közvetlen kereskedelmi képviseleteit, információs és szervizirodákat A létesítő iratot és a hozzá tartozó mellékleteket 30 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Azonos tevékenységen belül nem lehet több cégnek ugyanaz az elnevezése. A cégnévben nem szerepelhet idegen szó. A cégnevet cégoltalom illeti meg, átruházható és örökölhető Cégnyilvántartás jellemzői: • Hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, jogok, tények fennállását és ezek változásait. • Nyilvános, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy az ott bejegyzettek fennállásáról nem tudott, s vélelmezni kell azoknak a jóhiszeműségét, akik a cégnyilvántartásban bízva ellenérték

fejében szereznek jogot. (A cégkivonatot és a nyilvános cégiratokat bárki megtekintheti) • Bejegyzés csak kérelemre történik. A cégbíróság a Megyei illetve fővárosi bíróság elkülönült egysége. Dönt 1 fokon a nem peres kérdés eljárásában, s végzést hoz a benyújtott papírok alapján. 2 fokon a Legfelsőbb bíróság 3 tagú tanácsa dönt. A cégbíróság intézkedései lehetnek: • A cég képviselőjét felszólítja a törvényes működés helyreállítására. • Bírság kiszabása (5 ezer - 100 ezer). • Összehívhatja a legfőbb szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. • Felfüggesztheti a cég tevékenységét. • Eltilthatja a céget a további tevékenységtől. Cégmásolat: a cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló és törölt bejegyzést tartalmazza. Cégkivonat: a fennálló adatokat tartalmazza. Cégbizonyítvány: a cégjegyzékben egyes törölt vagy egyes fennálló adatokat tartalmazza.

SZERZŐDÉSEK Kötelmi jogviszonyok alapvető jellegzetessége: meghatározott személyek között jön létre. Kötelmi jogviszonyok tárgya: vagyoni értékű szolgáltatás, melynek teljesítését a jogosult követelheti, illetve amellyel a kötelezett tartozik. Kötelmet keletkeztet: (kötelmi jog fajtái) • szerződések joga • jogalap nélküli gazdagodás • szerződésen kívüli károkozás Szerződés: a felek akaratának egybehangzó és kölcsönös kifejezésével jön létre. Létrejöttéhez a feleknek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Szerződés tárgya: Szolgáltatás: az a magatartás, melyet a jogosult (a szerződés egyik alanya) a kötelezettől követelhet illetve, amelyet a kötelezett (a szerződés másik alanya) a szerződés értelmében teljesíteni köteles. Szerződés alakja: • szóban • írásban • ráutaló magatartással A szerződés bárhogy köthető, kivéve

ha a jogszabály másképp rendelkezik. Szerződés tartalma: olyan lehet amilyet akarok, de szerepelnie kell benne: • felek meghatározása • szolgáltatás • akarategyezőség Szerződés érvénytelen, ha: 1, a szerződés semmis, ha • jogszabályba ütközik • jogszabály megkerülésével kötötték • uzsorás szerződés: valaki más nehéz helyzetét kihasználva akar haszonhoz jutni • nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik • lehetetlen szolgáltatás 2, megtámadás folytán érvénytelenné vált, ha • tévedésből kifolyólag kötötték • megtévesztés által kötötték • fenyegetés által kötötték • kényszer által kötötték - A szerződéskötésnél a felek együttműködni kötelesek és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötés általában ajánlattétellel indul A felek előszerződést is köthetnek Az előszerződés alakjának ugyanolyannak kell lennie, mint a szerződésnek, célja a végleges

szerződéskötés. A szerződéskötést bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötése után beállt körülmények miatt a szerződés teljesítésére nem képes. Szerződés módosítás esetei: • közös megegyezéssel • egyezséggel • bírósági vagy hatósági határozattal Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: 1, Foglaló: a foglaló elveszik, ha az a hibás, aki adja; ha az a hibás, aki kapta, akkor annak a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie. Visszajár a foglaló, ha mindkettő vagy egyik sem hibás, vagy ha a foglaló beszámításra nem alkalmas. A túlzott mértékű foglalót a bíróság csökkentheti 2, Kötbér: írásban kell rögzíteni, általában ahhoz kapcsolódik, hogy a kötelezett határidőben teljesítsen. Mértékét a felek határozzák meg 3, Jótállás: csak akkor van, ha a jogszabály előírja vagy a felek külön vállalták. Írásban kell rögzíteni 4, Bankgarancia: írásban kell

rögzíteni; a bank fizetési kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezett helyett meghatározott feltételek esetén, meghatározott helyen és időben fizetést fog teljesíteni. 5, Zálogjog: dologi biztosíték, tárgya minden, ami nem értékpapír, takarékbetétkönyv vagy pénz. Általában írásba foglalják. Általában bírósági utat kell igénybe venni, kivéve a kézi zálognál, s olyan esetekben, amikor a jogszabály másképp rendelkezik. 6, Óvadék: (kaució) dologi biztosíték, tárgya csak értékpapír, takarékbetétkönyv vagy pénz lehet. Nem kell írásba foglalni. A jogosult az óvadék összegéből közvetlenül elégíti ki követelését 7, Kezesség: személyi biztosíték, írásban kell rögzíteni. - Egyszerű kezesség: először a kötelezettséget vállalónak kell fizetni, s csak akkor fizet a kezes, ha az eredeti kötelezett nem tud. (Sortatozási kifogást lehet emelni, ami azt jelenti, hogy csak akkor fizet a kezes, ha az eredeti

kötelezett és az előző kezesek nem képesek.) - Készfizető kezesség: ha az eredeti kötelezett nem fizet, rögtön a kezességet vállaló fizet, függetlenül attól, hogy a kezes nem tud vagy nem akar fizetni. 8, Jogvesztés kikötése: írásban kell rögzíteni, a felek írásban megállapodnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, ami őt egyébként a szerződés értelmében megilleti. Szerződésszegő: minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, vagy amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait. Szerződésszegő magatartás: • kötelezett késedelme • jogosult késedelme • hibás teljesítés • szerződés megtagadása Szerződés megszűnése: ha a szerződés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. • közös megegyezéssel • felmondással • elállással • személy egyesüléssel • jogosult

vagy kötelezett halálával • bírósági vagy hatósági határozattal Engedményezés: olyan szerződés, mellyel a jogosult követelését a szerződéssel ,másra átruházza. Tartozás átvállalása: olyan szerződés, mellyel az eredeti kötelezett és a tartozás átvállalója között jön létre. Polgári jogi felelősség: a polgári jogi jogellenes magatartások esetén következik be. Felelősség esetén felmerül: • jogellenesség • kár • a kettő közötti okozati összefüggés Általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Vagyoni kár: • ténylegesen felmerült kár (mérni lehet a vagyon csökkenését) • elmaradt haszon Elévülés: az általános elévülési idő 5 év a PTK. szerint, kivéve, ha a jogszabály másképp rendelkezik, vagy a felek rövidebb időben állapodnak meg. Adás-vételi szerződés A

dolog vételárának megfizetése ellenében történő átruházása. Bármilyen alakban megköthető, kivéve, ha a jogszabály másképp rendelkezik. Eladó kötelezettségei: • a dolog tulajdonát a vevőre átruházni • a dolgot a vevő birtokába bocsátani • a dologra vonatkozó okiratokat átadni • a dolog lényeges tulajdonságáról tájékoztatni a vevőt, valamint a rá vonatkozó jogokról és kötelezettségekről • az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek viselése. Vevő kötelezettségei: • a dolog átvevése • vételár megfizetése • illetékfizetési kötelezettség esetén annak megfizetése (visszterhes vagyonátruházási illeték) • szerződéskötési költség megfizetése Csereszerződés A csereszerződés során mindegyik fél valamely nem pénznek minősülő dolog tulajdonát ruházza át a másikra, s mivel a dolog kicseréléséről van szó, az adás-vétel szabályait kell

megfelelően alkalmazni. Csereszerződés esetében mindkét fél eladó a saját szolgáltatása vonatkozásában, és vevő a másik fél szolgáltatása vonatkozásában. Ajándékozási szerződés Az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ajándék visszakövetelésének esetei: • Meglévő ajándékot akkor lehet visszakövetelni, ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, de nem kötelező visszaadni, ha azzal az ajándékozott létfenntartása kerül veszélybe. • Az ajándék helyébe lépőt vissza lehet követelni: - súlyos jogsértés esetén - téves feltevés esetén Vállalkozási szerződés Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog • tervezésére • elkészítésére • feldolgozására • átalakítására • üzembe helyezésére • megjavítására • munkával elérhető más eredmény létrehozására a

megrendelő pedig a szolgáltatás • átvételére • díjfizetésre vállal kötelezettséget. Alanyai: • vállalkozó (kötelezett) • megrendelő (jogosult) A vállalkozó alvállalkozót is igénybe vehet. A vállalkozási szerződés eredmény kötelem Célszerűtlen utasítás hatása: a vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli, elmulasztása esetén felelősséggel tartozik a károkért, azonban ha a jogosult figyelmeztetési kötelezettsége ellenére is fenntartja az utasítását, a kötelezett választhat az elállás és a jogosult kockázatára történő teljesítés között. Ez azonban nem vonatkozik élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekményre illetve arra, amit jogszabály tilt. Szállítási szerződés Ezen szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árat megfizetni. Alanyai: •

szállító (kötelezett) • megrendelő (jogosult) Lényeges tartalmi feltételek: • határidő meghatározása • szolgáltatás tárgya • mennyiség, minőség, választék meghatározása • esetleges jótállás vagy zálogjog Fuvarozási szerződés Ezen szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. Alanyai: • feladó (jogosult) • fuvarozó (kötelezett) Feladó kötelessége: • a dolgot úgy csomagolni, hogy az megóvja és ne veszélyeztesse mások személyét, vagyonát • az útközben szükséges hatósági ellenőrzéshez a vonatkozó okmányokat átadni (külön jogszabály fuvarlevél kiállítását teszi kötelezővé) A fuvarozó felel a kárért, amely a küldeményt az árvételtől a kiszolgáltatásig érte. Szállítmányozási szerződés Ezen szerződés alapján a szállítmányozó köteles a küldemény továbbításához szükséges

fuvarozási és egyéb szerződést saját nevében és megbízója számlájára megkötni. A megbízó köteles a fentiekért díjat fizetni. A szállítmányozási szerződés eredmény kötelem Szállítmányozó kötelezettségei: • gazdaságosság • a küldemény biztonságának figyelembe vétele • a megbízó utasításának végrehajtása • a megbízót figyelmeztetni, ha az utasítás veszélyezteti a küldemény biztonságát és gazdaságosságát. Szállítmányozó joga: • maga is elláthatja a fuvarozást • igénybe vehet más szállítmányozót • igényelheti a szállítmányozási díjat valamint a szükséges és hasznos költségei megtérülését • igénybe veheti az utólagos fuvardíj kedvezményt • zálogjog Bérleti szerződés Ezen szerződés alapján a bérbe adó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, birtokába bocsátani. Bérbe adó kötelezettségei, jogai: • a bérbe adó szavatol, hogy a dolog a bérlet

egész időtartama alatt a szerződés szerint használható legyen • ellenőrizheti a használatot • viseli a dolog fenntartási költségeit, közterheit • zálogjog illeti meg (a hátralékos bér erejéig) Bérlő kötelezettségei, jogai: • köteles a dolgot a szerződés szerint rendeltetésszerűen használni • időszakonként és előre bért fizetni • a dolgot másnak albérletbe vagy használatba nem adhatja a bérbe adó engedélye nélkül, kivéve ha a jogszabály másképp rendelkezik • a bérlet lejártakor a dolgot visszaszolgáltatni köteles Haszonbérleti szerződés Tárgya: földterület vagy más hasznot hajtó dolog. Bérbe adó kötelezettségei, jogai: • időlegesen köteles használatba adni illetve birtokba bocsátani • viseli a rendkívüli felújítási, javítási költségeket • ellenőrzési jog • zálogjog Haszonbérlő kötelezettségei, jogai: • viseli a rendes javítási, felújítási költségeket • viseli a közterheket

• gondoskodik a földterület rendeltetésszerű működéséről • gondoskodik a termőképesség megóvásáról Ha a szerződés tárgya föld, akkor a szerződést írásban kell rögzíteni. Bizományi szerződés Ezen szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, saját nevében adásvételi vagy más szerződést kötni. Ha a bizományos a szerződéstől eltérően kedvezőbb feltételekkel köt adás-vételi szerződést, az abból eredő előny a megbízóé, ha viszont áron alul ad el, köteles a megbízónak a különbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adás-vételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett illetve ha az eladással a megbízót kártól óvta meg és őt idejében értesíteni nem tudta. A bizományosnak díj csak akkor jár, ha az adás-vételi szerződést teljesítették. A díj magába foglalja a bizomány ellátásával kapcsolatos rendszerinti költségeket. Megbízási

szerződés Ezen szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni a megbízó utasítása szerint, érdekeinek megfelelően, valamint személyesen eljárni. Ha közreműködőt vesz igénybe, és az kárt okoz a megbízott felel, kivéve ha bizonyítja, hogy utasításadás és ellenőrzés terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben történő elmaradásáért a megbízott felel. Az ügy ellátásával kapcsolatos költség a megbízót terheli Haszonkölcsön szerződés Ezen szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatára adni. Megtagadhatja a dolog átadását, ha bizonyítja, hogy: • a szerződéskötést követően körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy e szerződés teljesítése tőle nem várható el •

a szerződéskötés után olyan körülmény állt be, amely alapján azonnali felmondásnak van helye Azonnali felmondásnak van helye, ha: • a kölcsön célja lehetetlenné vált • a kölcsönvevő a dolgot rongálja • a kölcsönvevő a dolgot engedély nélkül harmadik személynek használatba adja • felek közötti viszony megromlott • szerződéskötéskor még nem volt ismert, hogy a kölcsönadónak is szüksége van a dologra. A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti. • Köteles a kölcsönvevő a dolgot a szerződés megszűnésekor visszaadni. • Köteles a dolgot rendeltetés szerint használni • 3. személy javára illetve használatába engedély nélkül nem adhatja át a dolgot • Kölcsönvevőt terhelik a dolog fenntartási költségei Haszonköltsön megszűnik • ha a kikötött idő letelt • felmondással • dolog visszaadásával • kölcsönvevő halálával • azonnali hatályú felmondással Díjkitűzés Meghatározott teljesítés

vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan történő díj ígérete. Ígéret tevő köteles: a díjat átadni annak, aki a követelményeknek eleget tett. Ha a követelményeknek többen tettek eleget a díjat meg kell osztani vagy közreműködésük arányában vagy egyenlő arányban. - A díjkitűzés ígérete akkor vonható vissza végérvényesen, ha a díj kitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta és a visszavonás az eredmény megvalósulása előtt ugyanolyan nyilvánosan történt mint a díjkitűzés. Közérdekű kötelezettség vállalás Magán személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező BT írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy az általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. A kötelezettség vállaló megállapíthatja a feltételeket, hogy mire kell fordítani és kijelölheti azt a személyt is aki javára kell fordítani. A kötelezettség vállalás lehet egyszeri

szolgáltatásra irányuló és lehet határozatlan időre szóló rendszeres szolgáltatás. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a teljesített szolgáltatás nem követelhető vissza. A kötelezettség megszűnik: • kötelezettség vállaló halálával • ha a cél amelyre a szolgáltatást fordítani kell vagy megvalósul vagy megvalósítása többé nem lehetséges. Tartási szerződés Írásban kell kötni. Ezen szerződés alapján az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy a másik felet eltartja. Kötelezett feladatai: • gondozás • gyógyítás • ápolás • eltemettetés A tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn. Ha a jogosult a tartás fejében ingatlanát az eltartóra átruházza a tartási jogot a nyilvántartásba be kell jegyezni. Ezt követően a kötelezett nem gondoskodik a jogosultról. Arányos ellentételezésre tarthat igényt az ingatlanból. Ez a szerződés módosítható: A bíróság a tartási szerződést

módosíthatja mindkét fél érdekeinek megfelelően. Ha az eltartás az egyik fél magatartása vagy körülményei miatt természetben lehetetlenné válik. Bármelyik kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését vagy életjáradéki szerződéssé történő átalakítását. Közeli hozzátartozók közti eltartásért ellenszolgáltatás nem jár. Életjáradéki szerződés Ez alapján egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy termény mennyiség időszakonkénti szolgáltatására köteles. Ezen szerződésre a tartási szerződés szabályai vonatkoznak. Üzleti életben tilos 1996. XII 31-ig trv 1990 évi LXXXVI Trv 1997. I 1-től 1996 LVII trv Tilalom fajták: • Tisztességtelen verseny • Fogyasztók megtévesztésének tilalma • Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás • Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Tisztességtelen verseny tilalma • Jó hírnév hitelképesség sértése. • Üzleti titkok tisztességtelen

módon való megszerzése felhasználása, mással közlése. • Tisztességtelen felhívás. • Hamis árjelző használata • Versenytárgyalás árverés, tőzsdei alku tisztaságának megsértése Fogyasztók megtévesztésének tilalma • Áru tulajdonjogára vonatkozóan valótlan tényt állítani vagy megtévesztésre alkalmas illetve hiányos tájékoztatást adni. • Tilos annak elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi vagy a szokásos követelményeknek. • Különösen előnyös vásárlás látszatát kelteni. • Forgalmazási módról vagy kapcsolódó ajándékokról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást alkalmazni. Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás • Áruk eladási/vételi árának összehangolt megállapodása • Piac felosztása • Fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből kizárása • Piacra lépés akadályozása Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. • Tilos indokolatlan

egyoldalú előny kikötése • Hátrányos feltételek kikötése • Versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni. • Másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előnyszerzés céljából befolyásolni. Versenytanács Versenytanács élén az elnök és 2 helyettes őket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Tevékenysége az áru és szolgáltatáspiac felügyelésére terjed ki. Határozatait a versenytanács hozza 1997 január 1-étől a versenytanács 3 tagú tanácsban jár el. Kivéve 5 tagú tanácsban • összefonódás ellenőrzésénél • Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén. A versenytanács határozatával • megállapítja a jogsértés megtörténtét • megtiltja a törvénybe ütköző magatartás folytatását. • engedélyezi a vállalkozók összefonódását • bírságot szab ki • elrendeli a helyreigazító

nyilatkozat közzétételét • döntései ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni Csődeljárás Olyan eljárás, amely során az adós csőd egyesség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez illetve csődegyesség megkötésére tesz kísérletet. Az adós székhelye szerint megyei illetve fővárosi bíróság mint cégbíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. - Fizetési nehézség → legfőbb szerv dönt → határozat, melléklet benyújtása → 15 napon belül össze kell hívni a hitelezőket tárgyalásra → tájékoztatják a cégbíróságot → végzés → cégközlönyben megjelenteti → moratórium időszaka , ideje 90 nap + további 60 nappal meg lehet hosszabbítani. Felszámolási eljárás olyan eljárás, amely célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése után a hitelezők a csődtörvény szerint kielégítést nyerjenek. Kezdeményezhetik: • adós • hitelezők •bankfelügyelet

•végelszámolók Felszámolásnál - felszámoló Végelszámolásnál - végelszámoló Csődeljárás → Felszámolás ← Végelszámolás vagyonfelügyelő felszámoló, végelszámoló jogutód nélkül szűnik meg. Fizetési nehézség, életben maradás