Architecture | Building materials » Építőanyagok II

Datasheet

Year, pagecount:2007, 8 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:159

Uploaded:July 24, 2009

Size:560 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Építőanyagok II 2007/2008 1. félév Mátyás templom felülvizsgálata BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Gyakorlatvezető: Dr. Arany Piroska 2007-12-03 Építőanyagok II 1 Tartalomjegyzék:  3. oldal: - Az épület megnevezése, mai formájának története:  4. oldal: - Az épület szerkezeti leírása  5-6-7. oldal: - A kiválasztott műszaki problémák részletezése  8. oldal: - A főbb problémák vizsgálatai, megoldások: Építőanyagok II 2 Az épület megnevezése, mai formájának története: A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom.I Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. Schulek a

volt jezsuita épületek közé zárt templomot a szomszédos épületrészek lebontása árán kiszabadította, visszaadva eredeti, különálló jellegét. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt eltávolította a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította. Így került sor a Zsigmond-féle mellékszentélyek lebontására és az eredeti, egyszerűbb záródások visszaállítására, a Nagy Lajosféle Mária-kapu kibontására, Mátyás harangtornyának megújítására ugyanakkor szinte valamennyi eredeti oszlopfő hűen újrafaragott másolattal való cseréjére is. Ahol már támpontot sem talált, ott saját tervezésű részeket iktatott be: így a Mária-kapu elé előcsarnokot emelt, az elpusztult Gara-kápolna helyére felépítette az új Szent

István-kápolnát. Az északi oldalhajóhoz csatlakozó barokk kápolnasort neogótikus stílusban újjáépítette, a déli harangtornyot korábbi ábrázolások alapján a mai pazar kősisakkal koronázta meg és neogótikus erkélykoszorúval díszítette, az északi tornyot későromán modorú fiatornyos sisakkal látta el, a két torony közé áttört oromzatot helyezett, fölépítette a két sekrestyét és a szentélyhez északról csatlakozó királyi oratóriumot. Az 1780-ban kialakított kriptát is szabad neogótikus stílusban újította meg. Manapság igen romos állapotban kapta meg az egyház az államtól. Külső belső felújításra szorul, sőt az életveszély elkerülése érdekében, 2001-nyarán az épületet körbe kellett zárni, hogy a mozgó homlokzati kőfaragványokat eltávolítsák. (forrás: Wikipédia) Építőanyagok II 3 Az épület szerkezeti leírása: A statikai vizsgálatok alapján a szerkezet ép, szerkezeti javításra nincs

szükség, szerkezeti károsodások nincsenek. Ellenben szükséges a közel 20000 m2 kiterített felület (épület belső és külső) gondos végigvizsgálása és javítása. A Mátyás templomot két fő kőzettípusból, a durva mészkőből és a forrásvízi, más néven édesvízi mészkőből, mint természetes kőanyagból építették. A két fő kőzettípus megjelenésében és fizikai tulajdonságaiban is különbözik, de elkülönítésük problematikus lehet, ha fekete elszíneződés vagy bevonat található rajtuk és a kőzetfelület nem megközelíthető. A javítások egy része műszaki más része művészeti beavatkozást igényel. Tehát a fő probléma a kőzetanyag tönkremenetele, nem megfelelő fugairány, és a már megerősített toronyban a vaspászmák korrodálása. 1. kép: Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia templom déli homlokzati vázlat (forrás: építészfórum) Építőanyagok II 4 A kiválasztott műszaki problémák

részletezése: Az épület tetejétől lefelé haladva vizsgáljuk végig a szerkezeti és esztétikai problémákat:  A kőanyag legrosszabb állapotban a toronytetőtől a párkányig terjedő szakaszon van. Itt egyes elemek cseréjével, újrafaragásával, kezelésével, fugajavítással, fémcsap javításával kell számolni. A legfőbb probléma, hogy a toronyban a fugák befelé lejtenek, és ezért folyamatos beázás nyomok láthatóak a torony belső felén. Ez belső károsodáshoz vezet! A felső párkányon a látható járófelület teljes szétfagyott 2. kép: a toronytető rossz állapotban lévő kövei Építőanyagok II 3. kép: a teljesen szétfagyott járófelület 5  A párkány alatti felületek jobb állapotúak. Felújításuk tisztítást, fugázást esetenként cserét, hidrofobizálást igényel. 4. kép: egyes kicserélt kőtömbök  A tető faszerkezetének 10%-a cserére szorul és teljes felületén védő kezelést (gomba, rovar,

tűzvédő) igényel. 5.kép: a faszerkezet egyes elemei cserére szorulnak Építőanyagok II 6  A héjazatokat (színes pirogránit tetőcserép, vörösrézlemez fedés) célszerű újjáépíteni, mert a nem megfelelő szigetelés miatti beázások súlyos károsodásokat idéztek elő a templom freskóiban. 6. kép: a beázás miatt teljesen tönkrement freskók A főbb problémák vizsgálatai, megoldások: Építőanyagok II 7 Kőzetanyag vizsgálata:     Roncsolásmentes szilárdsági vizsgálatok digitális Schmidt-kalapáccsal. A Schmidtérték 23-ra adódott a durva mészkő esetén, (Műszer: Digi Schmidt 2) Minden szilárdsági vizsgálat alá esett tömbnek meghatározzuk a nedvességtartalmát (Műszer: GANN Hydromette) A jellemző kőzettípusoknak vízbeszívását, helyszíni pipás vízbeszívásos módszerrel megmérjük Roncsolásos vizsgálattal: a toronyból nyert mintákból a szabványosan kialakított próbatesteken egyirányú

nyomóvizsgálatot végezünk. A nyomószilárdságok átlaga: 78 MPa-ra adódhat durva mészkő esetén Az édesvízi 50 MPa értéket is elérheti A vizsgálatokból kiderült, hogy jellemzően 2 fő kőzettípus van jelen: durva mészkő, ill. édesvízi mészkő.   A durva mészkövet Schulek Frigyes a templom átépítésénél a következő felületek építésénél használta fel: a) burkolókőként külső falburkolatok, támpillérek burkolatnál, b) tömbkőként támpillérekben és egyes falszakaszokban. A templom teherviselő kőszerkezeteinek jó része forrásvízi mészkőből készült. Emellett még a nagy igénybevételnek és erős időjárási hatásoknak kitett formákat is ebből a kőzetből készítették el. Burkolókőként a külső falburkolatnál a lábazati rész, a támpillérek lábazata áll forrásvízi mészkőből. Faszerkezet vizsgálata:  A tető faszerkezetének 10%-a cserére szorul és teljes felületén védő kezelést (gomba,

rovar, tűzvédő) igényel. A korhadt, statikai szerepét nem teljesítő gerendák szemrevételezéssel megvizsgáljuk, majd kicseréljük. Tetőszerkezet vizsgálata:  A héjazatokat a beázás megszüntetésére indokolt kijavítani, javasolt a teljes héjazatcsere. Megfelelő tetőfólia, vörösrézlemez fedés, majd a zsolnai pirogránit mázas tetőcserép teljes cseréje. Fugák, vaspászmák kijavítása:  A szakszerűtlen javítás, a mállás vagy a hő- és szerkezeti mozgások következtében a fúgák szétnyíltak vagy elmozdultak. A rossz fúgázó-anyag választás miatt, ami az utólagos „javításoknál” feltűnő, a fúga több helyen kiesett vagy megrepedezett. Ez hozzájárul a kőzettömbök elmozdulásához, szétnyílásához. A nyitott fúgákban, a párkányokon, ahol szerves anyag, por felhalmozódik és időszakos nedvesség is van növények telepedtek meg. A kiálló vastüskék erőteljesen korrodáltak, szerepüket nem töltik be.

Mindenképpen cserére szorulnak (forrás: A kiránduláson elhangzott előadásból) (képek forrása: magam készítettem 2007 november 18-án) Építőanyagok II 8