Economic subjects | Economical geography » PSZF Gazdaságföldrajz tételek, 2005

1/b Mit értünk népességrobbanás fogalmán és milyen társadalmi-történelmi tényezők segítették kialakulását? Az emberiség pályafutásának első, hosszabb felében, az ősközösségi, a rabszolgatartó és a feudális rend időszakában csak rendkívül lassan gyarapodott. A természettől való függés, a táplálék korlátozottsága, a termelés kezdetleges színvonala, az ismétlődő éhínségek és pusztító járványok, a gyakran kirobbanó háborúk mérsékelték a Föld lakosságának növekedését. Csak az ipari forradalom hatására változtak meg gyökeresen az életkörülmények. Főképpen a XIX Század kezdetétől gyorsult meg a népesség növekedése. A termelési tapasztalatok, a tudományos ismeretek gazdagodása, az élelmezési és egészségügyi ellátottság javulása, az életkor meghosszabbodása nyomán az utolsó másfél évszázadban az emberiség száma megtöbbszöröződött, napjainkban pedig olyan ütemben növekedik, hogy

jogosan beszélhetünk népességrobbanásról. Földünk népessége 1830 táján érte el az 1 milliárdot, míg 1930-ra meghaladta a 2 milliárdot. A népességnövekedés gyorsuló ütemére utal az a tény, hogy az újabb 2x-hez már csak 45 évre volt szükség (az európai átlag 100 év). Évente mintegy 98 millió fővel gyarapodik az emberiség Ez a növekedés és ütemének alakulása a fejlődő országok népességének szaporodására vezethető vissza. Az elmúlt 15 évben a gyarapodás 85%-a ezekre az országokra jutott Az emberiség többségét hordozó fejlődő térségekben átlagosan 2.5%-os az évi növekedés üteme, a világ gazdaságilag fejlettebb övezeteiben pedig csupán ennek e fele. A Föld fejlett és fejlődő térségei között a természetes szaporodásban mutatkozó különbségek nem véletlenszerűek. Általában a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődésével függnek össze A természetes szaporodás az élveszületések és halálozások

számának különbsége. A születési és halálozási arányok változása alapján 4 történelmi szakasz állapítható meg a világ népesedési folyamatában. Az első szakaszban a magas születésszám magas születésszám magas halálozással párosult, a népesség növekedése lassú volt. Az élveszületettek nagy része néhány éven belül elhalálozott A gyermekeket és a felnőtteket egyaránt tizedelték a járványok és éhínségek. A várható átlagos életkor 30 év körül mozgott. Az ipari forradalom előtti Anglia volt ilyen A jelenlegi fejlődő országok nagy részét a II. Világháború előtti időszakban jellemezte Ma már Földünk valamennyi társadalma túllépett ezen a szinten. A második szakaszban a születési arány magas marad, a halálozások száma viszont gyorsan csökken, mert javul a táplálkozás, visszaszorulnak a járványok. A népesség ugrásszerűen felduzzad A fejlődő országok jelentős része ebben a szakaszban van, de már

túljutottak a legviharosabb növekedési ponton. Ezekben az országokban a népesedési politika a születések számának visszaszorítására irányul. A harmadik szakaszban tovább csökken a halálozási arány, de a születések száma is gyorsan visszaesik, a népesség gyarapodása mérséklődik. A fejlett országok közül Írország, Ausztrália, Kanada, Lengyelország, stb. tartozik ebbe a típusba A negyedik szakaszban mind a születési, mind a halálozási arány alacsony szinten állandósul, a népesség növekedése teljesen lelassul, esetleg csökkenésbe vált át. Eddig kizárólag európai országok lépték át ennek a szakasznak a küszöbét, közöttük Magyarország is. 2/bFöldünk energiagazdaságának központi problémái valamint a szén és kőolaj szerepe A modern társadalom gazdasági tevékenységében, a mezőgazdaságban, iparban, közlekedésben valamint az ember mindennapi életében egyaránt alapvető szerephez jut az energia. A természetben

előforduló, energiát tartalmazó anyagokat (fa, tőzeg, kőszén, kőolaj, földgáz, hasadó anyag) vagy a hasznosítható mozgásfolyamatokat (folyóvíz, tengerjárás, szél) és a föld hőjét elsődleges energiahordozóknak nevezzük. Az ember az elsődleges energiahordozókból hőt és munkává alakítható energiát, gőzt, gázt és elektromos áramot állít elő. Ezeket hívjuk másodlagos energiahordozóknak Az emberi tudás gyarapodásával párhuzamban nőtt a felhasznált energia mennyisége. Kezdetben az ember saját fizikai erejét, igás állatok erejét használta fel, míg később a malmokat hajtó szél, folyó (víz), valamint a fa és a tőzeg kapott egyre nagyobb szerepet. Az ilyen módon nyert energiának a mennyisége szerény volt, másrészt nem lehetett átalakítani más energiafajtára. Az iparosodás termelése aztán felgyorsította az ásványi energiahordozók termelését. 1850-től napjainkig az előállított energia mennyisége több

mint 60x nőtt (az emberiség száma eközben megnégyszereződött). Az energiafogyasztás földrajzi eloszlása nagyon egyenlőtlen: kb 33%-át az USA, 20-20%-át pedig Nyugat-Európa, illetve a Kelet-Európa használja föl. A világnépesség fennmaradó 80%-ra az energia 25%-a jut. Sok ázsiai, afrikai, dél-amerikai országban ma is nélkülözhetetlen az állati és emberi izomerő (Pl.: rizstermelés). Az energiahordozókkal szűkösen ellátott afrikai és dél-amerikai trópusi övben a kitermelt fa legnagyobb részét elégetik. A szén és kőolaj őrségváltása: Az ipari forradalom vívmánya, a gőzgép indította el diadal útjára az első nagyhatású energiahordozót, a szenet. Az új fűtőanyag színre lépése egy csapásra megsokszorozta az energiatermelést. Ettől kezdve a gazdaság fejlődése, az ipar elhelyezkedése szorosan összefonódott az energiahordozók előfordulásával, illetve feltárásával. A kőszén két évszázadon át uralta az

energiagazdaságot. Századunk elejére az összes energiaigény 80%-át fedezte, azóta fokozatosan halványul jelentősége. Jelenleg 31%-a az energiatermelésnek noha termelése felfutóban van. A világ szénkészletének 95%-a az északi féltekén helyezkedik el, egyenlőtlen eloszlásban. Ennek ellenére a szállítás nagy költségei miatt a szénnek csak 5%-a kerül nemzetközi forgalomba. A jelenlegi éves világkitermelés mellett (feketekőszénből 3,5 milliárd t, barnakőszénből 1,3 milliárd ) a készletek több száz (kb. 200) évre elegendőek Az utóbbi fél évszázad folyamán új energiahordozók, a szénhidrogének jelentek meg. A kőolaj és földgáz kitermelésének költsége kedvezően alakult és így olcsó energiája visszaszorította a kőszén és más hagyományos energiahordozók arányát. Versenyképességüket fokozta szállításuk egyszerűsége és olcsósága. Tengeri szállításra az egyre növekvő űrtartalmú tankhajók szolgálnak, a

szárazföldön pedig a csővezetéken való továbbítás a leggyorsabb és legolcsóbb. Az 1970-es évek elején a kőolaj részesedése a világ energia háztartásában megközelítette az 50%-ot, azóta mérséklődött a szerepe (39%). A legjelentősebb kőolaj lelőhelyek a feltöltődött sekély tengeröblökben és a kontinenseket szegélyező talapzaton helyezkedik el. Ilyen jellegű a világ leggazdagabb kőolaj lelőhelye a Közel-Kelet (A világtermelés 26%-a, 1990). A világ jelenleg ismert, kitermelésre alkalmas kőolaj készlete a fogyasztás jelenlegi üteme mellett 40 évre elegendő. A új feltárások nagy része tenger alatti vagy nehezen megközelíthető lelőhely. A kőolaj a világkereskedelem legnagyobb mennyiségben szállított árúja és ez hatalmas szállítási költséget von maga után. Emiatt és a véges készletek miatt egyre kevésbé hasznosítják a kőolajat az energiagazdaságban, a vegyészetben viszont fokozódik jelentősége (1990: 136

milliárd tonna kőolaj, 2056 milliárd m földgáz). 3/b Milyen tényezők serkentették az USA északi körzetének rohamos fejlődését? Az északi körzetet 3 részre osztották, melyek keletről nyugatra haladva a következők: Észak-atlanti partvidék, a Nagy-tavak vidéke, Közép-nyugat. Észak-atlanti partvidék: Az észak-atlanti partvidék kikötői esnek legközelebb Európához. Itt szálltak partra a bevándorlók milliói, bőven volt tehát munkaerő azt iparosodáshoz, és a nyersanyagok is jobbára tengeri úton érkeztek. Energiahordozókban sem volt hiány, mert kezdetben az Appalache fáit, majd nagyesésű folyóit, később széntelepeit hasznosította az energiaéhes ipar. A munkaerő, az ásványkincsek (kőszén, vasérc) és az energia bőségének (vízerőművek) köszönhetően a helyi gyáripar sokáig vetélytárs nélkül uralta az amerikai piacot. A munkaerő időközben felértékelődött, és a sok olcsó munkáskezet igénylő iparágak

kivonultak a térségből. A nehézipar (vaskohászat, acélgyártás) jó része a periféria államokba, a textilipar a déli körzetbe költözött. Ennek fő oka az Appalache vasércének kifogyása, valamint a keleti parton létrejövő megapolisz (Boston, New-York, Philadelphia, Baltimore, Washington összenövése, melynek lakossága: 45 millió fő) volt. Helyükre a modern iparágak, elektronika, elektrotechnika, atomipar, precíziós gép- és műszergyártás stb. kerültek Ezek az iparágak a munkaerő szakképzettségét és a közeli híres egyetemek (Harward, Yale, Princeton) kamatoztatják. New-Yorkban futnak össze a kereskedelmi és pénzügyi élet szálai, itt van a legtöbb bank (Wall Street) és monopólium központja. A metropolisz világpolitikai rangját az ENSZ székháza fémjelzi Gyors fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy a Hudson völgye itt nyit utat a Nagy-tavak felé. Nagy-tavak vidéke: A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA

nehéziparának legfontosabb telephelyei. A kohászat először az Appalache kokszolható széntelepeinek közelében, kis helyi vasérclelőhelyek felhasználásával bontakozott ki (Pl.: Pittsburgh, Bethlehem) A szénvegyészet, az üveg- és kerámiaipar is gyorsan fejlődött. Itt azonban a kohászat jelentősége évtizedek óta csökken, és a vegyipar is a csővezetéken érkező kőolaj és földgáz feldolgozására tért át. A Felső-tó vidékén kitermelt vasérc és az appalache-i szén szállítási útvonala mentén jöttek létre Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, és Duluth kohóművei. Amióta a Felső-tó környékén is kimerültek az érctelepek (kivétel: Mesabi Range), a kohászat egyre nagyobb mértékben támaszkodik a kanadai Labrador-félsziget vasércére. Ehhez azonban meg kellett építeni a Szent Lőrinc-víziutat (1959), így a tengerjáró hajók is fel tudtak hajózni a Nagy-tavak kikötőihez. A tóvidék városai kitűnnek sokoldalú

gépiparukkal. Detroitban összpontosul az autógyártás (General Motors, Ford, Chrysler), amely a legnagyobb acélfogyasztó. A környéki kisvárosok alkatrészek előállításával szolgálja a detroiti összeszerelő üzemeket. Detroit kedvező földrajzi fekvésének köszönheti fellendülését. Detroit lett az USA legforgalmasabb légügyi és vasúti csomópontja (Lakossága: 8 millió fő). Hatalmas kohói mellett gépgyártásáról és élelmiszeriparáról is nevezetes Innen látják el gépekkel a kukoricaöv mezőgazdaságát. Közép-nyugat: Ipari jelentősége kisebb és ennél fogva a népsűrűsége is. Ellenben a mezőgazdaságban betöltött szerepe annál jelentősebb. A három I betűs állam (Indiana, Iowa, Illinois) kukorica és szója termesztés a legjelentősebb. A farmerek fő bevételi forrása a sertés és marhahízlalás A 100. délkörtől nyugatra, a szárazabb Préri-fennsíkon a búza kerül előtérbe, a pusztai legelőket pedig a szarvasmarha

tenyésztő gazdaságok hasznosítják. A városhálózat gyér, hézagait farmok töltik ki. A nagyvárosokban (Minneanapolis, St Paul St Louis, Kansas City) a malom- és húsipar a domináns. 4/b Milyen iparágak kialakulása csökkentette az USA déli körzetének a lemaradását? Ezt a területet kezdetben az ültetvényes gazdálkodás jellemezte. A földeket az 1600-as évek kezdetétől Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal műveltették meg. A földeken elsősorban gyapotot, valamint kisebb részben cukornádat és dohányt (Virginia, Kentucky) termesztettek. A gyapot fő kiviteli céljai az angliai textilüzemek voltak. Ennek a folyamatnak a déli államoknak az 1865-ös polgárháborúban elszenvedett veresége és a rabszolga-felszabadítás vetett véget. A dél ezek után nem tudott versenyre kelni az erős, iparosodott északkal s ennek köszönheti a viszonylagos mai szegénységét. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés volt

megfigyelhető, mely részben az állam tudatos fejlesztésének, részben a következő tényezőknek köszönhető: Ásványkincsek: a XX. Század elején Texasban és Louisianában tárták fel az ország leggazdagabb kőolaj- és földgáztelepeit, melyekre korszerű petrolkémiai ipar épült. Az USA legnagyobb kőolajfinomítói a Mexikói-öböl partján sorakoznak A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (Pl.: műtrágyagyártás) alapját képezik (vegyipari központok: Dallas, Houston, San-Antonio). Energiabőség: a 30-as években a Tennesse-folyó völgyében hatalmas vízerőmű-rendszer épült. Az olcsó elektromos áram vonzotta ide az alumíniumkohászatot, az ország első nagy urándúsító üzemét. Kereskedelmi kapcsolatok: Latin-Amerikából ércek (bauxit, vasérc) és mezőgazdasági termékek (nyerscukor, kakaó) érkeznek. Amelyek főként a legforgalmasabb déli kikötőváros,

New Orleans és környéke iparát táplálják. Földrajzi fekvés: eleinte az alacsonyabb földrajzi szélességről könnyebb volt feljuttatni a műholdakat, ezért választották Houstont az űrkutatás központjául. Ma már a földrajzi szélességnek nincs különösebb jelentősége, de a legforgalmasabb űrrepülőtér mégis a floridai Cape Canaveral. A rakétaipar sok iparág fejlődését is serkentette (elektronika, híradástechika). Olcsó munkaerő: az északról kiszoruló textilipar a munkaerőbőséget kihasználva délen nyitott új gyárakat, így a pamutfonás és –szövés a nyersanyagforrás is közelebb került. A lakosság mobilitása: a képzett munkaerő szívesen költözik a déli „napfényövezete” (Sunbelt). Sok üzem vagy intézmény emiatt választott magának déli telephelyét. Éghajlat: Florida az idegenforgalom kedvelt központja lett. Miami szállodái világhírűek Környékén még új települések is születtek a jómódú

nyugdíjasok kedvéért, akik idős korukra Floridában kerestek otthont maguknak. A fentieken kívül még nagyon fontos központok: Atlanta, mely pénzügyi központ, repülőgépgyártásról, textiliparáról és a Coca-Coláról híres, és Dallas, amely az olajnak köszönheti felvirágzását. 5/b Milyen kedvező adottságok segítik az USA nyugati körzetének rohamos fejlődését? Ez a terület, mely a ny. h 100-tól nyugatra fekvő területeket jelenti, bővelkedik ásványkincsekben, a korábban rögös Sziklás-hegység újbóli kiemelkedésének valamint a fiatal Parti-hegységnek köszönhető (utóbbi tagja a Pacifikus-hegységrendszernek). A Sziklás-hegységben találhatók az USA legnagyobb színesérc- és uránlelőhelyei. A Colorado és Columbia folyó hatalmas vízerőművei olcsó elektromos árammal segítették az alumínium- és színesfémkohászat kibontakozását. A Kaliforniai-medencében található kőolaj- és földgáztelepek a petrolkémiai ipar

alapját vetették meg. Északon, ahol a Parti-kordilerrák lejtőit sűrű erdőrengeteg borítja, a folyók partján fűrésztelepek és óriás papírgyárak sorakoznak. Földrajzi fekvéséből kifolyóan ez terület népesült be a legkésőbb (Vadnyugat) és az első betelepülési hullám is csak a Nagy-kaliforniai aranyláznak volt köszönhető. Ekkor lettek jelentékeny várossokká a nyugati part nagyvárosai. Az igazi népességbeáramlás azonban a II. Világháborúban, majd a koreai háború idején következett be. Ez, az országrész hátországgá válásának volt köszönhető, azaz a hadiipar beruházásai ide öszpontosúltak (San-Francisco) s ehhez munkaerőre volt szükség. A rakéta- és repülőgépgyártás, valamint az atomipar legfontosabb telephelyeit a nyugati körzetekben találjuk. A kikötővárosok, San Diego, Los Angeles, San Francisco és Seattle (Boeing központja) fejlődésében fontos szerepet játszott a katonai-ipari komplexum. San Francisco

közelében a híres egyetemek (Stanford, Berkeley) kutatói tették a mikroeletronika központjává a Szilícium-völgyet. Itt gyártottak először személyi számítógépet A turizmust segítik elő a természeti szépségek, a Yellowstone park (1872), valamint az indián rezervátumok. A hegyvidékek és sivatagok ranch-eiben szarvasmarhát és juhot tenyésztenek, de ennél jóval nagyobb jelentőséggel bír a Nagy-völgy öntözéses gazdálkodása (gyümölcs, zöldség, délen gyapot). Nyáron a szüretnél sok mexikói vendégmunkást alkalmaznak. Ezt a mediterrán éghajlat és a több száz kilométer hosszú öntözőcsatornák teszik lehetővé. A víz az északi hegyi folyókból és a Colorádóból származik. Főbb sivatagi városok: Salt-Lake city (legmagasabb életszínvonal az USA-ban az alacsony árak miatt), Las Vegas (szerencsejáték), Phoenix. 6/b Mi az oka Japán gazdasági sikereinek, valamint melyek a főbb ipari húzóágazatok? Japán az elzárkózási

politikának köszönhette, hogy nem vált gyarmattá s így nem lett kizsákmányolva. 1854-ben azonban az USA kikötői megnyitására kényszerítette A II Világháború előtt beszállt a gyarmatosítási versenybe, melyet a század elején megindult iparosodás nagyban elősegített. Ehhez nagyban hozzájárult a császár általi állami támogatás Ekkor meghódította Koreát (ércek) és Mandzsúriát (szén). A II Világháború után aztán minden gyarmatát elvesztette és az USA „elvállalta” katonai őrzését. A japánoknak ezután mindent a semmiből kellett újrateremteni s rendkívüli szorgalmuknak és a vallásaiknak köszönhetően (sintoizmus, taoizmus) a 70-es évekre ipari nagyhatalommá váltak. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hadseregnek szánt költségeket ezután az infrastruktúrába tudták irányítani. Mezőgazdaság: Mindig is önellátásra törekedtek, de az ország 15%-a lévén csak szántó, nem tudja eltartani a 124 milliós

lakosságot. A birtokok többsége bár csak 1 hektár körüli a mezőgazdaság mégis magas színvonalú, de mindent egybe vetve az ország behozatalra szorul (USA). Japánban a mezőgazdaság terén is a bedolgozó rendszer a jellemző. A földeken elsősorban rizst termesztenek, de nagy jelentősége emellett az árpának, rozsnak, búzának. Fontos szerep jut még a dohánynak, teának, zöldségeknek valamint a rohamosan fejlődő gyümölcstermesztésnek (mandarin, cseresznye). A japánok korábban ritkán ettek húst s akkor is jobbára halat, de az utóbbi évtizedekben növekedésnek indult a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány. A selyemhernyó tenyésztés ma már nem jelentős. Az állattenyésztés speciális ágaként van még gyöngykagyló és osztrigatenyésztés Halászata világelső s ezt a bérelt halászati jogok nagy száma is fémjelzi. Bár az ország területének 65%-át erdő borítja, a fát mégis importálják (az ország területén 23

nemzeti park van). Ipar: A gazdaság szervezésében kiemelkedő szerep jut az államnak, melyet a történelem mérföldkövei is fémjeleznek. Az ipar fejlődését három történelmi szakaszra oszthatjuk: 1. 1854-1900 Ebben az időben indultak rohamos fejlődésnek a kikötők (Osaka, Nagoya, Tokió) Ekkor még Japán ipari termelésének 70%-át a textil- és az élelmiszeripar adta, valamint elterjedt volt a kézműipar. 2. 1900-1945 Ekkor a kohászat, nehézgépgyártás és a vegyipar előretörése volt a jellemző A Japán gazdaság a háborúra készülődött. A háború jelentősen visszavetette a gazdaságot, mely 1951-re találta meg újra háborúelőtti szintjét. 3. 1945-2000 Az USA támogatásával a háta mögött (a SZU miatt) a dinamikus iparágak fejlődése jellemezte az országot. Ennek köszönhetően jött létre a világelső színesfémkohászata valamint a szintén jelentékeny alumíniumkohászat. A belső fogyasztás mértéke és az energiahordozók

hiánya miatt azonban az ország még így sem önellátó kohászati termékekből. Az energiagazdaság elsősorban kőolajra épül, de az atomenergia (24%) és a vízenergia (13%) sem jelentéktelen. Gépipara igen sokoldalú Kiemelkedő a szerszám- és közlekedésgép-gyártás Ez utóbbit bizonyítja, hogy autó- és hajógyártásban is világelső (tankhajók). Jelentős még a vonat-, robot- és nem utolsó sorban a kocsigyártás (Mitsubishi, Nissan stb.) Japán területén 4 nagy ipari körzetet lehet megkülönböztetni, ezek: 1.Tokió-Kawasaki-Yokohama agglomeráció, mely az ország ipari termelésének 29%-át adja 2.Osaka-Kiotó-Kobe körzet (25%) 3. Nagoyai agglomeráció (14%) 4. Dél-Honsú-Észak-Kjúsú körzete (10%) Külkereskedelem: Az export kb. 10x-se az importnak s az így felhalmozódott hatalmas tőkét más országokban fektetik be a világ minden táján (Pl.: Esztergom- Suzuki) 7/b Milyen tényezők segítették az EGK (ma EU) létrejöttét, valamint

mely országok a tagállamai a közösségnek? A II. Világháború végére egész Európa romokban hevert, valamint létrejött két szuperhatalom, a kelet-európát megszálló Szovjetunió és az USA, akik ebből a háborúból megerősödve kerültek ki. Európa szabad országainak be kellett látniuk, hogy együttműködésre van szükség, ellensúlyozandó a két óriás politikai, gazdasági fölényét. Az európai egyesülési folyamatot az USA is támogatta annak ellenére, hogy a részben ellene is irányult, mert a Szovjetunió ellen egy erős szövetségesre volt szüksége. A politikai okok mellett gazdasági okok is indokolták az egységre törekvést: 1. A kutatás mind nagyobb jelentőségre tett szert az ipari termelésben. Ezeket a hatalmas kiadásokat a nagyhatalmak óriásgazdaságai ki tudták fizetni, a kicsi európai országok azonban nem. Közös kutatási programra volt szükség, hogy versenyben maradjanak. 2. A gazdaságosság érdekében nagyobb

üzemekben kellett termelni, mint korábban Az európai országok hazájukban nem tudnak ennyit eladni, mert kicsik ezért célszerű volt egyesíteni piacukat. Elsőként a Szén és Acél közösség (Montánunió) 1951-ben alakult, mely a lotharingiai vasércen és a Ruhr-vidéki feketeszénen alapult. Az alapító tagok Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg voltak. A tagok megszüntették az egymás közti szén és acélkereskedelem korlátit, és közös szabályok szerint ellenőrizték a vállalatokat, az árakat és a termelést. 1957-ben a Római Szerződéssel két új közösséget hoztak létre: Az Euratomot, amelynek az atomenergia békés felhasználása és a drága atomipari kutatások összehangolása volt a feladata (innentől rendelkezik Fr. És GBr atombombával), és az Európai Gazdasági közösséget, amely a gazdasági integráció létrehozásáért alakult. A Montánunió és az EGK egyesülésével jött létre az

Európai Közösség (EK, 1993-tól Európai Unió EU). Ezek mellett biztosították a szabad kereskedelmet. A tagok egymás országaiba vámok és mennyiségi korlátok nélkül szállíthatnak árúkat. Bevezették a közös védővámokat, valamint kifelé egyforma vámokat építettek ki (Ennek ellenére az USA és Japán be tudott törni az EU piacaira itteni gyárak vásárlásával, ahol azután saját termékeiket állították elő.) Biztosították a tőke és a munkaerő szabad áramlását, azaz bárki bárhol beruházhat, vagy vállalhat munkát. Létrehozták a közös mezőgazdasági politikát, jogrendszert, pénzrendszert (Euró) Az új EU tagok belépése: 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország. Jelenlegi EU tagok (17): Belgium, Dánia, Németország, Finnország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Portugália,

Svédország, Spanyolország, Svájc, Norvégia, Luxemburg. 8/b Hasonlítsa össze az EU északi és déli területeinek mezőgazdaságát, milyen hátrányt jelent a közösség agrárpolitikája a külső országok számára? Az EU-ban igen magas színvonalú árutermelő farmgazdálkodás a jellemző, de Dél-Európa országaiban a nagybirtokrendszer is jelen van. A farmok kisebbek, mint Észak-Amerikában, ami azzal jár, hogy az EU-ban drágább a termelés. A kisebb földeket nehezebb gépesíteni, és ezért a farmereknek több alkalmazottat drágábban kell foglalkoztatniuk, mint amerikai kollégáiknak. Az éghajlat és talajviszonyok se olyan kedvezőek, mint az USA-ban. Következésképp, ha szabad verseny érvényesülne, az európai farmerek hamar tönkremennének. Ezért az európai kormányok három módon támogatják a farmereket: 1.Garantált felvásárlási árakat határoznak meg Ha a termelő nem tudja ennél drágábban eladni termékeit az állam garantáltan

átveszi. 2.Lefölözési rendszer A Miniszteri Tanács a legfontosabb terményekre minden évben meghatároz egy zsilipárat. Ez a világpiaci árnál jóval magasabb Ha valamely kereskedő az EU-n kívülről a zsilipárnál olcsóbban vásárol az adott termékből, akkor a vásárlási és a zsilipár közti különbséget be kell fizetni a mezőgazdasági alapba. Tehát a közösség lefölözi a hasznot A behozatal így csak akkor jár haszonnal, ha a belső árak a zsilipár fölé kúsznak. 3. A kormányok adminisztratív intézkedéseikkel is kitilthatják a kívülállók termékeit Pl: A csernobili katasztrófa idején a zöldségféléinket. Területi különbségek a mezőgazdaságban: Az EU mezőgazdaságát az éghajlatok határozzák meg. Északon az óceáni, középen a nedves kontinentális, míg délen a mediterrán éghajlat a jellemző. 1. A Benelux-államokban, a Brit-szigteken, valamint Franciaország és Németország északi részén és a

Skandináv-államokban a szarvasmarha tenyésztés játssza a vezető szerepet. Az óceáni éghajlat különösen a szálas és lédús takarmányoknak kedvez. Az rétek, legelők hozamát trágyázással, takarmányfüvek rávetésével fokozzák. A parasztgazdaságok legfőbb jövedelmi forrása friss tej vagy tejtermékek értékesítése. A gondos tartás és fajnemesítés eredményét a világviszonylatban is kiemelkedő fejésátlagok adják. Hollandiban kiemelkedő a jelentős történelmi múlttal rendelkező zöldség- és virágkertészet. A legfejlettebb állattenyésztő mezőgazdaság Dániában fejlődött ki, ahol a tejgazdálkodáshoz hússertéstenyésztés és nagy tojáshozamú baromfitartás párosul. Az állatok takarmányozására egész Észak-Európában az árpa és a rozs szolgál. Nagy-Britannia mezőgazdasága a gyarmattartó múlt folyományaként továbbra is a volt gyarmatokról szerzi be az élelmiszert. 2. Franciaország, Ausztria és Németország

nagy részén a növénytermesztés és az állattenyésztés közel egyenrangú. A szántók fő növénye a lágy őszi búza, amelyet a vetésforgóban cukorrépa, burgonya vagy takarmánynövények váltanak fel. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés egyaránt fejlett, valamint a jelentős a Dél-Franciaországi borszőlőtermesztés. 3. Az EU mediterrán országaiban a növénytermesztés kerül túlsúlyba, mert a nyári aszály felperzseli a legelőket. Jobbára csak igénytelen igavonó állatokat, kecskét, juhot, baromfit, tartanak A fontosabb élelmiszerekből Dél-Európa országai behozatalra szorulnak. Fontos exporttermék viszont a Földközitenger partvidékén, a Rhöne völgyében és az Alpok déli lejtőin termesztett gyümölcs és zöldség, valamint a szőlő és a citrusfélék. 9/b Jellemezve Németország gazdasági fejlettségét, valamint legfontosabb ipari ágazatait és azok központjait. Németország a világ 3. legnagyobb ipari hatalma az USA és

Japán után, valamint Európa vezető ipari hatalma. Bizonyos termékek exportjában azonban világelső Gazdasági fejlődése vagy hanyatlása ennél fogva nemcsak Németországra, hanem egész Európára is kihat. Ennek oka, hogy több ország elsődleges külkereskedelmi partnere Németország. A mezőgazdaság a 10-20 hektáros családi birtokokon alapszik. Bár a természeti feltételek nem kedvezőek, a korszerű agrotechnikai módszerekkel az élelmiszerszükségletek 90%-át képesek fedezni a német gazdák. Az északi területeken a szarvasmarha- és sertéstenyésztés a domináns valamint a burgonya és takarmánynövény termesztés. Délebbre megjelenik a cukorrépa és búza, valamint a gyümölcs, zöldség és szőlőtermesztés. Az igazi gazdasági húzóerőt Németországban azonban az ipar adja, azon belül is a gépipar és a vegyipar. Ezek felfutásában jelentős szerepük volt a Németország területén megtalálható ipari nyersanyagoknak és

erőforrásoknak: a barnaszénnek (Cseh érchegység), feketeszénnek (Ruhr-vidék, Rajnai-palahegység, melyek a korai kitermelések folytán mára már kimerülő félben vannak), kősó, kálisó, kén (Német-középhegység). Ezek mellett feketeszenet Lengyelországból, míg vasat Svédországból és Franciaországból importálnak. Németország fő iparvidékei a Ruhr- és Saar-vidék, de nem elhanyagolhatóak a „kisebb” ipari körzetek sem. Németországban a gépipar és vegyipar minden ágazata megtalálható A gépiparon belül az autógyártásnak és a hadiiparnak van nagy jelentősége. Autógyártás központjai: Daimler-Benz (Stuttgart), BMW (München), Porsche (Wolfsburg), Volkswagen, Skoda, Seat, Audi. A nagy múltú Messerscmitt művek a hadi- és repülőgépipar egyik fellegvára, melynek központja Münchenben található. A vegyipari termékek exportjában Németország világelső, melyhez jelentékenyen hozzájárulnak a szintén világelső német

vegyipari cégek: Basf (Ludswighafen), Hoechst (Frankfurt), Bayer (Köln). Még fontos volt NDK vegyipari központok: Chemnitz, Lipcse, Halle. A jelentékeny ásványkincs behozatal folytán a 4 nagy német kikötőváros közül 3 ipari nagyváros: Hamburg, Bréma, Rostock. Németország végül, de nem utolsó sorban pénzügyi nagyhatalom is, melynek központja Frankfurt. 10/b Ismertesse Ausztria jellegzetes alpi mezőgazdaságát, valamint min alapul az ország idegenforgalma? Ausztria döntő részben a Keleti-Alpok területén terül el, de a lakosság többsége ennek ellenére az ország kisebb hányadát kitevő alacsonyabb tájon él. Ezek: a cseh masszívum déli része (dombvidék), Bécsi-medence (a kisalföld nyugati része), Grazi-medence (a Dunántúli-dombság folytatása). Ezek éghajlata nedves kontinentális, míg Magas-Ausztria hegyvidéki éghajlatú. A hegyvidéken az állattartás a jellemző, azon belül is az alpesi tehenészet. Tavasztól őszig a rideg

külterjes állattartás jellemző, amikor is az állatokat tavasszal felhajtják az alpesi legelőkre és onnan csak ősszel hajtják le őket. Télen viszont korszerű belterjes istállózó állattartást folytatnak (a világon a legfejlettebb). Alacsony-Ausztriában a növénytermesztés dominál, mely korszerűen gépesített 10-20 holdas családi birtokokon folyik. A Bécsi-medencében jelentős gabonatermesztés (búza, rozs, kukorica) folyik. A kukoricatermesztés a Grazi-medencében medencében is jelentős, így mindkét medencében jelentős sertésállomány található. Jelentős még a zöldség- és gyümölcstermesztés, mely a völgyekben jelentős, valamint a komló (cseh-masszívum) és szálas-takarmány termesztés. Az ország idegenforgalma jelentős, főleg a téli szezon idején (téli sportok), de nem jelentéktelen a többi évszakra jellemző kulturális turizmus (Bécs, Salzburgi zenei hetek stb.) Az átmenő tranzit forgalomból van még az országnak

jelentékenyebb bevétele. 11/b Mi jellemzi India népességét és mezőgazdaságát, valamint melyek az ország főbb exportcikkei? India egyike Földünk nagy múltú államainak, de az angol hódítás előtt szinte sose volt egységes, s ezért tudta Anglia viszonylag gyorsan meghódítani, és gyarmati sorba dönteni ezt a hatalmas területet. 1947-ben az angol hadsereg kivonult Indiából, de előtte vallási alapon felosztotta azt. Így jött létre a mai hindu vallású India, a muzulmán vallású Nyugat-Pakisztán (a mai Pakisztán) és Kelet-Pakisztán (a mai Banglades), valamint a teájáról elhíresült Sri-Lanka (más néven Ceylon). Ennek a felosztásnak az eredménye az India és Pakisztán között ma is fenn lévő feszült viszony, melyet Kasmír hovatartozása csak tovább erősít. India a Föld második legnépesebb állama (kb. 1 milliárd lakos) Lakossága évente mintegy 15-17 millióval növekszik. Ennek a folyamatnak a lassítása a kormány első

számú feladatai közé tartozik Széles körű felvilágosító munkával, a fogamzásgátló-eszközök ingyenes osztogatásával igyekszik az állam csökkenteni a születések számát, de az eredmények a kívánatostól elmaradnak. A népesség eloszlása egyenetlen és vegyes etnikai összetételű. Legelterjedtebb a hindi nyelv, mely 250 millió indiainak anyanyelve. 15 nyelvet ismernek el hivatalosnak, közöttük az angolt, melyet bár kevesen beszélnek, mégis fontos közvetítő szerep jut neki az oktatásban. India 25 tagállamának határait igyekeztek a nyelvi határokhoz igazítani, de így is sok konfliktus forrása volt már a nemzetiségi kérdés. Itt nincs egységes írás, különben is a lakosság 42%-a analfabéta, ezért jut jelentős szerep a filmeknek (India a világ legnagyobb filmgyártója). A nyelv mellett a vallási kép is tarka. A világvallások közül innen indult útjára a buddhizmus, ma azonban a lakosság 0,7%-a buddhista. A legjelentősebb

vallások a hindu (83%) és a mohamedán (10%). Ezek egyfajta hibridje a szikh (1,9%) vallás Közülük kerül ki az indiai katonaság és értelmiség jelentős része. Mezőgazdaság: Korábban nagybirtok rendszer volt Indiában. Később a földeket államosították, de a parasztok helyzete az államosítással mégsem sokat változott. Ugyanúgy bérlik kicsi parcelláikat, csak most már az államnak fizetik a bérlet díjat. Az indiai parasztok munkájának színvonala elképesztően alacsony. A gépesítés, vegyszerezés, a biotechnológiai újdonságok alkalmazása elenyésző Faekével szántanak, mert az igás állataik nem bírnák a vasból készült ekét, sarlóval aratnak, az öntözés pedig csak töredéke a kívánatosnak. Árutermelésről már csak azért sem beszélhetünk, mert a falvak nagy részének nincs kapcsolata az országos úthálózattal. Legfontosabb gabonanövénye a rizs. Sokhelyütt lehetséges az évi kétszeri aratás is A rizs mellett

szárazabb területeken búza, köles, cukornád és földimogyoró terem. Ez utóbbiból sajtolják az étolajat India a világpiacon fűszerekkel (bors, szegfűszeg, szerecsendió), teával, jutával, gyapottal jelentkezik. Ezek az árutermelő ültetvények általában a tengerpart közelében találhatók, ahonnan könnyen elérhetők az exportkikötők. A gyapot fő termőkörzete a Dekkán-pajzs bazalttal fedett északnyugati része, a jutát pedig főképp a Gangesz-deltában termesztik. Az állattartás nem jelentős, mert a hindu vallás korlátozza a húsevést. Mégis Indiának van a világon a legnagyobb szarvasmarha-állománya, mert a hindu a hindu vallás szent állata a tehén. A tehenek így szabadon kóborolhatnak az egész országban, és így nagy okozva a vetésben. 12/b Ismertesse Latin-Amerika legfontosabb ásványkincseit, valamint mely országok függvénye ez a térség? Latin-Amerika rendkívül gazdag ércekben és energiahordozókban, mely a hatalmas

kiterjedésű röghegységeknek és síkságoknak köszönhető. Röghegységek: Brazil-felföld Guyanai-hegyvidék Andok (Ez bár lánchegység, de a vulkáni tevékenységnek köszönhetően gazdag ércekben.) Síkságok: Amazonas-medence Paraná-alföld Orinoco-alföld Ércek: Vasérc: Brazília, Chile, Peru, Venezuela, Kolumbia, Mexikó Réz: Chile, Peru, Bolívia, Argentína, Mexikó, Kuba Ón: Bolívia, Argentína Cink: Argentína, Bolívia, Peru, Brazília, Honduras, Guatemala, Mexikó Ezüst: Peru, Mexikó, Chile, Bolívia, Brazília, Honduras Arany: Chile, Peru, Ecuador, Brazília, Guyana, Kolumbia, Nicaragua, Mexikó Feketekőszén: Kolumbia, Chile, Argentína, Brazília, Mexikó Üledékes kőzetek: Kőolaj: Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Argentína, Ecuador, Peru, Chile Bauxit: Suriname, Jamaica, Guyana, Brazília, Haiti, Dominikai Köztársaság Latin-Amerika ásványi nyersanyagokat és kisebb részben mezőgazdasági termékeket exportál. Egyegy ország kiviteli

cikkei között nagyon kevés árufajta szerepel, így ezeknek áringadozásai érzékenyen érintik az egész gazdasági életet. A legtöbb ország fő kereskedelmi partnere az USA A nyersanyagok és a cserébe szállított ipari cikkek árai többnyire az USA érdekei szerint alakulnak. Argentína és Uruguay kevésbé kapcsolódik az USA külkereskedelmi érdekkörébe, mert hagyományos exportcikkeinek, a húsnak és a nyersbőrnek legfőbb felvevő piaca az EU. A Latin-Amerikai országok hasonló termékekkel, vetélytársként jelentkeznek a világpiacon, és egymás közt igen csekély forgalmat bonyolítanak le. Emiatt integrációs törekvéseik kevés eredményt hoztak. A legtöbben a NAFTA-hoz szeretnének csatlakozni Erre Chilének van a legnagyobb esélye, míg Mexikó már tag. Fejlettebb országok: Brazília, Argentína, Chile Lemaradtabbak: Peru, Ecuador 13/b Hol helyezkednek elé az arab világ legfontosabb kőolaj lelőhelyei, és milyen célra fordítják az ebből

származó bevételeket? A mai arab világ országai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon, Irak, Irán, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Omán, Jemen. Az arab világ a középkor első felében a világ legfejlettebb területének számított, de a széthúzás és az idegen hódítók (török, angol, francia) megrekesztették őket a XX. Század közepéig ezen a középkori fejlettségi színvonalon. A kőolaj kitermelés megindulása azonban egy csapásra megváltoztatta az arab világ helyzetét. A 70-es évekre az életszínvonal a világelsők közé repítette az olajjal rendelkező országokat. Az előrelátóbb országokban a befojt hatalmas összegeket nem csak luxuscikkekre, hanem az életszínvonal emelésére és a gazdaság fejlesztésére fordítják (Pl.: Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok). Az exportra termelő nagyipari létesítmények sorát a kőolaj-finomítók nyitották

meg. A finomított termékek szállítása drágább, mint a nyersolajé, ezt a hátrányt azonban ellensúlyozza, hogy a kőolaj lepárlásához szükséges energia szinte ingyen van. A kőolaj-finomítók fokozatosan petrolkémiai kombinátokká bővülnek, ahol vegyipari alapanyagokat (Pl.: alkohol, etilén), nitrogénműtrágyát és műanyagokat állítanak elő A földgáz olcsó energiaforrás a hőerőművek és a tengervíz-sótalanító üzemek számára. Ezek látják el ivóvízzel a gombamód szaporodó korszerű városokat. A földgázból kivont kén és a tengervízből visszamaradt sók a szervetlen vegyipar nyersanyagai. A kőolajbányászat a csőgyártás (kőolajvezetékek), illetve a vaskohászat, az építkezési láz a cementgyártás (új városok) fejlesztését ösztönzi. Az olcsó elektromos áramot a nagy alumíniumkohókban hasznosítják. Mindezek mellett rohamos fejlődésnek indult az infrastruktúra is: modern utak, kőolaj-kikötők, repülőterek,

csatornák stb., épültek az országokban Növekedett a lakosok életszínvonala és ellátottsága: iskoláztatás (szakképzett munkaerő), korház hálózat kiépítése. A kőolajjal „nem” rendelkező arab országok (Egyiptom, Szíria) is fejlődésnek indultak a kiküldött munkaerő folytán, mivel a vendégmunkások a fizetésüket hazautalják az anyaország bankjaiba. Ellenben egyes országok csak luxuscikkeket vásárolnak nyugatról, vagy a hadseregre költik a befolyt hatalmas összegeket (Irak). Ez viszont nagy hiba, ugyanis a kőolaj fogyó eszköz és kifogyása után másból kell majd előteremteni az ország fejlesztésére szánt pénzt, de mivel más ilyen volumenű energiahordozó nincs a térségben, ezek az országok ismét vissza fognak esni a fejlettségi létrán. 14/b Ismertesse a kínai mezőgazdaság fő feladatát a népességrobbanás tükrében, valamint melyek a legfontosabb termesztett növények? Népességrobbanás: A „Mennyei Birodalom”

már az ókorban a Föld legnépesebb állama volt. Krisztus születésekor már 60 millió ember élt a Han-dinasztia uralma alatt. Ez a szám 1982-re elérte az 1 milliárdot s napjainkra pedig meghaladja az 1.25 milliárdot Az új népesedéspolitika célja a születési arányszám gyors csökkenése és a népesség számának a stabilizálása. E célt szolgálja az egygyermekes családok fokozott anyagi és erkölcsi támogatása, a házasságkötés korhatárának felemelése, a fogamzásgátló-szerek ingyenes osztása stb. 1983 óta a természetes népszaporulat 12 ezrelék körül stabilizálódott, vagyis az utóbbi esztendőkben 11-13 millióval nőtt a lakosság száma. A népesség kor szerinti összetétele még a demográfiai robbanás hatását tükrözi: évente 20 millió új munkaalkalmat kell teremteni. A lakosság Kína területén egyenlőtlenül oszlik el: az átlagos népsűrűség 122 fő/km2 roppant szélsőségeket takar. A délkeleti országrész (mely

az összterület egyharmada) lakik a lakosság 85%-a. Mezőgazdaság: Kínában 1949 óta kommunizmus van és ez hatalmas méretű állami kommunákat eredményezett. A 70-es évek végétől az éhínségek hatására a pártvezetés egész parasztföldeket adott bérbe háztáji megművelésre, mely formálisan továbbra is a kommuna része maradt. Noha jogi értelemben ezek a földek visszavehető a bérlő parasztcsaládtól, a gyakorlatban a változás a föld felosztását jelentette a parasztcsaládok között. Kína mezőgazdaságilag 2 nagy részre osztható a ny. h 100 foka mentén: 1 Száraz Kína, 2 Nedves Kína. Száraz Kína további két részre osztható: Tibet: Hegyvidéki éghajlat, állattenyésztés Sivatagok: Mérsékelt sivatagi éghajlat, oázisgazdálkodás Nedves Kína további három részre osztható: Mandzsúria: Nedves kontinentális éghajlat Kínai-alföld: Szubtrópusi éghajlat Dél-kínai-hegyvidék: Szubtrópusi éghajlat. Kína legfontosabb

élelmiszer növénye a rizs, melyet az öntözhető földeken országszerte termesztenek. A búza a kevésbé csapadékos északi országrészekre szorul. Délen a szárazabb téli évben másodvetésként fordul elő a rizsföldeken. A déli országrész nem öntözhető lejtőin kedvelt az édes burgonya. Mellettük még igen elterjedt a köles és a kukorica Az olajnövények közül a szója és a földimogyoró, a rostnövények közül a gyapot a legfontosabb. A Dél-kínai-hegyvidék jelentős ősi kultúrnövénye a teacserje. A nagy népsűrűség miatt a földek túlnyomó részét közvetlen táplálékul szolgáló növények foglalják le, s a takarmányféléknek alig jut hely. A mégis hatalmas sertés- és baromfiállomány a háztartási hulladékot hasznosítja A szarvasmarha- és bivalytartás fő célja az igaerő biztosítása. A táplálkozásban fontos fehérjeforrást jelent a belvízi és partmenti halászat. Dél-Kína hagyományos selyemhernyó-tenyésztése

is említést érdemel. Nyugat-Kína száraz pusztáit az ott élő népek, mongolok, ujgurok, tibetiek nomád pásztorkodással juh, kecske, jak legeltetésével hasznosítják. 15/b Hol találhatóak Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna legfontosabb foszilis energiahordozói, milyen változás történt kitermelésük térbeli eloszlásában? Jellemezze az energiahordozók szerepét a világkereskedelemben? Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna gazdag szénben és kőolajban, emiatt legfőbb és egyetlen ütőképes exportcikke az energiahordozó. A felbomlott Szovjetunió területén itt voltak/vannak a legjelentősebb ásványkincs telepek. A legfontosabb szénlelőhelyek: Ukrajna: Donyeck-medence (feketeszén) Lvov-környéki-szénmedence (barnaszén) Kazahsztán: Karaganda-szénmedence (feketeszén) Turáni-alföld (Orosz-kazah határ, barnaszén) Oroszország: Moszkva-környéki-szénmedence (A moszkvai hőerőműveknek) Pecsora-szénmedence (feketeszén) Kuznyecki-szénmedence

Kurszk-Acsinszki-szénmedence (feketeszén, Itt vannak a világ legnagyobb hőerőművei) Irkutszki-szénmedence Tunguzka-szénmedence (A világ egyik legnagyobb szénmedencéje) Lénai-szénmedence Szahalin-sziget A legfontosabb kőolaj lelőhelyek: Baku-környéke (Azerbajdzsán, Ez volt a legelső a Szovjetunióban) Volga-Urál közti terület Baku 2. (Északkelet Kaszpi-tenger) Baku 3. (Északkelet Kaszpi-tenger) Nyugat-szibériai-alföld nyugati része Nyugat-szibériai-alföld északnyugati része Léna-völgye Szahalin-sziget Kazahsztán Mind a kőolaj, mind a kőszén kitermelése egyre inkább a szibériai területeken koncentrálódik. Ennek oka a korán (az ipari forradalom idején) feltárt bányák kimerülésében keresendő. A hajdan híres Bakui olajat ma már csak kiváló minőségéért bányásszák. Az 50-es évektől a Volga-uráli kőolaj-vidék, míg az utóbbi két évtizedben a Nyugat-szibériai alföld kőolaja került az előtérbe. A

feketeszén-bányászat legfontosabb körzete továbbra is a Donyecki-szénmedence, de egyre inkább előtérbe kerülnek a kuznyecki- és karagandai-szénmedencék. A szibériai bányászat nagy hátránya azonban a nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető helyek sokasága. Ennek oka a 6-9 hónapig tartó tél, amikor a talaj kb fél méter mélységig lefagy, míg a pár hónapos meleg időszak idején a tajga egy összefüggű sártengerré válik. Az itteni bányászat másik nagy hátránya a fogyasztóktól való nagy távolság, azaz a szállítási költség. Ennek ellenére több (2) olajvezeték is ellátja Európát olajjal (Európa az orosz olaj fő célállomása). Ez Európa számára számottevően olcsóbbá és gyorsabbá teszi a kőolaj importálását, mivel nem kell „kis űrtartalmú” tankhajókkal az arab öbölből importálni az olajat. Ezzel a „monopóliumával” Oroszország lett Európa (főleg kelet-közép Európa) fő olajellátója. 16/b

Hasonlítsa össze Csehország és Szlovákia gazdasági életét! Csehszlovákia 1919-1939 és 1945-1992 között állt fenn. Megalakulása előtt mindkét tagállam a Monarchia részét képezte, s már ekkor megvolt az a fejlettségbeli különbség, ami még ma is megkülönbözteti Csehországot és Szlovákiát. A Monarchia Csehországnak ipari, míg Szlovákiának mezőgazdasági szerepet szánt. A két világháború között lényegében nem csökkent a két országrész különbsége. A háború után a nehézipar fejlesztésére és Szlovákia iparosítására is sor került. A Szlovákiába telepített üzemek jó része a Prágai központú gyárak leányvállalatai voltak, tehát a központ továbbra is Csehországban maradt. A mezőgazdaság terén már 80-90%-ban önellátó mindkét ország. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. Míg Csehországban a szarvasmarha, addig Szlovákiában a sertés és juhtenyésztés a domináns. Emellett mindkét

országban felelhetők a búza, kukorica és rozs termőterületei, melyek e térség fő étkezési növényei. Jelentős még emellett az ipari növények termesztése: cukorrépa, komló. Ez utóbbion alapszik a híres Cseh söripar (Prága, Plzen, Budweis). Csehország nehézipara az ország területén nagy mennyiségben fellelhető szénen és vason alapul. Feketeszenet Ostrava mellett, valamint a Cseh-medence nyugati részén bányásznak, emellett jelentős barnaszén készletek találhatók az Érchegységben. Vasércet a Cseh-medence délnyugati részében bányásznak. E nyersanyagoknak köszönhetően válhatott Prága milliós lakosú ipari központtá Csehország fellehetőek még jelentős mértékben grafit (Budweis: ceruzagyártás, elektromosipar), valamint kaolin készletek (porcelángyártás). Az ország ipari központjai: Prága (gépipar), Ostrava (vasés acélgyártás), Plzen és Kladno (kohászat), Brno (könnyűipar: cipőgyártás) Csehország ipara a

nehéziparon (gépek, berendezések, szerszámgépek, atomerőmű turbinák, villamosok, vagonok, autók), és a hadiiparon alapul. Az ország legnagyobb cége a Plzen központú Skoda művek, melynek az autógyártó részlegét megvette a német Porsche. Szlovákiában két nehézipari központ alakult ki: 1. Kassa, ahol hatalmas acélipar alakult ki, melyet az oroszok láttak el nyersanyaggal. 2 Pozsony, ahol az orosz olajon alapuló petrolkémiai dominál A pozsonyi finomító és a szlovák petrolkémia a MOL tulajdonában van. Szlovákia emellett fejlett hadiiparral, valamint jelentős fa- és papíriparral rendelkezik. Jelentős még a komáromi folyami hajógyártás. 17/b Jellemezze Lengyelország mezőgazdaságát, valamint milyen gondokat okoznak a kedvezőtlen természeti adottságok? Lengyelország mezőgazdasága hasonló fejlettségű, mint hazánké. Bár Lengyelország területének kétharmadát síkság borítja (Lengyel-síkság), ennek ellenére itt

kedvezőtlenebbek a termelési viszonyok. A Lengyel-síkság a jégkorszakban jött létre a jég pusztító munkájának következményeként. A jég elolvadása után azonban a jég által ideszállított moréna-halmok, melyek sziklakupacok formájában láthatók ma a Lengyel-síkságon. Emiatt a síkságon gyenge minőségű talaj jött létre. Lengyelország nagy részének éghajlata nedves-kontinentális. Mivel északabbra van, ezért nyara hűvösebb, mely a tenyészidő rovására megy, valamint Lengyelország teljesen nyitott az északról betörő sarki szeleknek. Emellett a mezőgazdaság harmadik nagy hátránya a történelmi, társadalmi örökség. A világháború után a mezőgazdaság nehezen állt talpra. Az állatok nagy része elpusztult s az újonnan betelepített gazdák nem tudták, hogy a helyi körülmények között hogyan kell dolgozni. Ennél régebbi örökség a hithű katolikusság, mely az elnyomó protestáns németek és ortodox oroszokkal

magyarázható. Emiatt náluk nem „divat” az abortusz, amely magas népszaporulatot eredményez. Ez a mezőgazdaságban az egyre kisebb „nadrágszíj” parcellák öröklésében nyilvánul meg. Így a gazdáknak nem jut pénz a modernizálásra, s emiatt még manapság is lovas szekereken szállítják a terményeiket a piacra. Termesztett növények: A szántók felén gabonát termesztenek. Kiemelkedő jelentőségű a rozs, bár az utóbbi időben a búza előretörése tapasztalható. Jelentős a burgonya termesztése is, melyet táplálkozáson kívül takarmányozásra és szeszfőzésre is felhasználnak. Nagy jelentősége van még a tavaszi árpának és a déli dombvidék medencéiben termő komlót is, melyek a söripar alapanyagai (Ennyire északra már terem a szőlő, ezért a borivást a sör helyettesíti.) Az ipari növények közül még a cukorrépának és a dohánynak van nagy szerepe. Az állattartásban szarvasmarha, sertés, juh, baromfi a fontossági

sörrend. A lovat még napjainkban is igásállatként hasznosítják. 18/b Jellemezze Románia lakosságának összetételét, valamint melyek az ország ásványkincsei és a legfontosabb ipari ágai? Románia etnikai szempontból sokszínű. A trianoni békediktátum után a nemzetiségek aránya 26% volt. Legnagyobb számban magyarok és németek, valamint Észak-Dobrudzsában bolgár, török, míg az ukrán határ mellett számottevő ukrán kisebbség él. A II Világháború után tömegesen telepítették ki a szászokat. Ma már csak Beszterce környékén élnek számottevő német, míg a szászföld már jobbára már román. A románok természetes szaporulata is magasabb így 1985-re elérték a 89%-ot (magyar: 7.7%, német: 1.5%) Székelyföldön és a magyar határ mellett azonban a magyarság megőrizte egységét és többségét az erőltetett lakosságcserék és fogyás ellenére. A magyarság száma Erdélyben 2 millió körül van. Románia rendkívül gazdag

energiahordozókban és ásványkincsekben. A világháború után a nehézipar erőltetett fejlesztésére került sor. A villamos energia-ipar, a kohászat, a nehézipar és a nehézvegyipar egészségtelenül nagy. Hatalmas kiváló minőségű kőolaj készletekkel rendelkezik, mely a Kárpátok déli előterében található, de régóta tartó kitermelés folytán már kifogyófélben van. Ezen alapszik Pitesti kőolajvegyészete és gépgyártása (fúrótorony alkatrészek, autógyártás: Dacia). Nagy mennyiségű földgáz készletekkel rendelkezik, mely az Erdélyi-medencében található. Az innen felszínre hozott csaknem színtiszta metánt egyre inkább a vegyiparban hasznosítják a hőerőművek fűtése helyett. Ennek központjai Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár Erdély délnyugati részén kokszolható kőszén valamint vasérc található, mely a Vajdahunyad és Resica vaskohászatának alapját képezi. Jelentős acélipar alakult ki a Duna menti Galac és

Breila városokban is. Ez utóbbi két város ukrán nyersanyagokat hasznosít Bukarest és Brassó az ország két legnagyobb ipari centruma. Mindkét város jelentős gépgyártó kapacitással rendelkezik. Brassó felemelkedését a kedvező földrajz fekvésének köszönheti (itt futnak össze az útvonalak). Kolozsvár központtal jelentős vegyipar alakult ki Erdélyben is, mely az erdélyi-medence kősóját hasznosítja (marónátron, sósav, szóda). Ezen kívül jelentős színes érc készletek (arany, ezüst) található a Bihar-hegységben, melynek kitermelése évezredes múltra tekint vissza. 19/b Hogyan változott Magyarország népességi településhálózatának kedvezőtlen vonásai? mutatója, valamint melyek hazánk Hazánk Trianon előtt rohamos népességnövekedésen ment keresztül, mely folytán a történelmi Magyarországon 1910-re a lakosság meghaladta a 20 millió főt. Ez a folyamat a II népesedési folyamatba tartozik, ahol is a halálozási

arány csökken, míg a születési arány magas, mint korábban. Ilyenkor a népesség rohamos gyarapszik. Trianon következtében hazánk elvesztette területének (325411 km2 / 93036 km2) és lakosságának (20.8 millióról 76 millióra) kétharmadát A lakosság csökkenés másik oka az I Világháború volt 1918-től aztán hazánk belépett a III. népesedési szakaszba, ahol is a halálozási arány még alacsonyabb, de a születési arány is mérséklődik. Ekkortájt ráadásul még fogyott is néhány évig a lakosság, de a bevándorlás pótolta a hiányt. A II. Világháború ismételten visszavette a szaporodás ütemét, de az utána következő baby bumm (1945-1946) folytán ismét növekedésnek indult a lakosság. Normális körülmények között a háborúk után pár évvel visszaáll a növekedés normális üteme, de hazánkban a kommunista intézkedésre mesterségesen (tilos volt az abortusz) fenntartották a baby bumm szaporodási ütemét (Ratkó-korszak:

1946-1956). A forradalom után eltörölték az abortusztilalmat, s így ismét természetes lett a szaporodás üteme (1956-1960), de 1960 után a növekedés üteme vészesen lelassult (1960-1970), ezért az állam skandináv mintára család és gyermekbarát intézkedéseket hozott a szaporodási kedv feltüzelésére (GYES, GYED stb.: 1968-1972) E intézkedések folytán 1970-1975 között ismét emelkedett a népességnövekedés üteme. 1981-ben végül 10714000 lakosnál a növekedés üteme csökkenésbe csapott át és ez a folyamat még napjainkban is tart, bár a csökkenés mértéke napjainkban mérséklődni látszik. A fogyás okai alkoholizmusban, drogokban, cigaretták, valamint a sok idegeskedésben és stresszben keresendő. Napjainkban az iskolások 20%-a túlsúlyos (magas vérnyomás lehetősége). Település szerkezet: Országunkra a túlzott Budapest központúság jellemző, mely rányomja bélyegét az egész ország település szerkezetére. Budapest

tömöríti hazánk lakosságának majd egyötödét, s ez az ország gazdasási életére is rányomja a bélyegét. Budapest szerepét 5 tehermentesítő város próbálja mérsékelni nem sok sikerrel: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr. Trianon előtt Magyarország egészségesebb városszerkezettel rendelkezett, mert akkor még megvoltak az „egészséges” méretű tehermentesítő városok: Pozsony, Kassa, Nagyvárad stb. Hazánk másik nagy problémája a tanyák és apró falvak nagy száma. Ezek a települések nem képesek önerőből iskolát, korházat stb. fenntartani A diákok iskolába eljuttatása is problémákba ütközik. Tanyáink a török kiűzése után alakultak ki Egy család akkor költözött ki a telekre, ha túl messze volt a várostól, s így jöttek létre a tanyák. 20/b Melyek legfontosabb gabonaféléink és azok termőkörzetei, melyek zöldség és gyümölcskultúránk legismertebb termékei, valamint milyen exportcikkekkel jelentkezik

élelmiszer gazdaságunk a világpiacon? Magyarország természeti adottságai kimagaslóan jók a mezőgazdasági növények termesztése terén. Éghajlatunk nedves kontinentális, mely meleg nyarat von maga, ugyanakkor magába foglal két negatívumot is (április fagy, augusztus eleji aszály). Ugyanakkor az ország területének a felén jó minőségű termőtalajok sorakoznak. Ennek a talajnak az egyik harmada kiváló minőségű fekete mezőségi talaj, második harmada jó minőségű barna föld, míg csak az utolsó harmada mondható gyenge talajnak. Összesítve az ország területének 80%-a megművelhető 1918-ig országunkra a monokultúrás gabonatermesztés volt a jellemző. Az I Világháború előtt ennek következtében hatalmas malmok jöttek létre hazánkban, melyek közül a ferencvárosi malomkombinát a világ második legnagyobbjává nőtte ki magát (legnagyobb: Minneanapolis). Trianon után azonban át kellett állni más növények termesztésére

is, ugyanis a kisantant szankciói folytán csak erősen korlátozott mértékben tudtunk kereskedni a világgal. Ennek köszönhetjük a mai sokszínű magyarországi növénytermesztést. Gabonafélék: Búza: Elsősorban a fekete földeken termesztjük őket az ország szántóinak az egynegyedén. Szereti a sok napsütést és nagyon talajigényes A magyar búza kiváló minőségű, de nagyon érzékeny ezért egyre inkább ellenállóbb fajtákat ültetnek helyette. Termőterületei: BékésCsanádi löszhát, Hajdúság, Szolnok környéke, Észak-Bácska, Mátraalja, Bükkalja, Mezőföld, a Duna és a Tisza völgye. Éves búzatermelésünk 14-15 millió ember igényeit tudják kielégíteni évente, így exportra is jut belőle. Kukorica: A szántók második negyedén termesztik. Elsősorban takarmánykukoricát termesztünk Ez is nagyon igényes növény. Termőterülete megegyezik a búzáéval Rozs: Hűvös, nedves éghajlatot kíván, ugyanakkor talajigénye kicsi.

Vetésterülete folyamatosan nő (igény van rá, mivel egészséges). Termőterülete: Dunántúli-dombság, Sajó-Hernád völgye Rizs: Legigényesebb növényünk. Csak magas hőösszegü, vízzel elárasztott területen lehet termeszteni Itthoni termésátlaga alacsony. Termőterülete: Tisza és a Körösök partvidéke Árpa: Rossz minőségű, inkább terményárpa, mint sörárpa. Ipari növények: Cukorrépa: Csapadék, fény és kisebb részben talajigényes. A cukorgyárak 50 km-es körzetében termesztik őket (Pl.: Kaba, Szerencs Hatvan stb) Napraforgó: Magas a hő és talaj igénye. Kis mértékű exportot produkál a napraforgó termesztés Termőterületei: Hajdúság, Nagykunság, Mezőség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Zöldség, gyümölcs: Gyümölcs és zöldségtermesztésünk 1919-től meghatározó hazánkban. A sok napsütés miatt kiváló lehetőségekkel rendelkezünk termesztésükben, ezért növelni kellene termesztésüket. Ezek a növények

érzékenyek a tavasz végi fagyokra és szeretik a homokos talajokat Alma: Termelésében a világelsők vagyunk, míg exportjában az első öt helyet foglaljuk el. Jó minőségű a nyugatra menő alma, de a többsége, amely keletre, az orosz piacra megy, rossz minőségű. Fajták: Jonathán (a termelés 80%-a), Starking, Golden. Termőterülete: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kiskunság, Zala. Problémák: Betakarítása nem gépesíthető, nagy tőke kell hozzá, vigyázni kell a betegségekkel, eladási problémák (egyszerre érik be). Szilva: Igénytelen a többi gyümölcsféléhez képest. Nagy mennyiségben termesztjük ezt is Termőterülete: Szatmár, Tisza-Maros összefolyásánál, Északi-középhegység. Kajszibarack: Nagy terméshozamú gyümölcsünk. Termőterülete: Cegléd-Kecskemét- Nagykörös között. Őszibarack: Napfényigényes, szereti a mészben gazdag területeket. Termőterülete: Tétényi-plató, Mecsek déli lejtői. Szőlő: Évszázados múltra

tekint vissza termesztése. Történelmi borvidékeink: Tokaj, Bükkalja (Eger, Noszvaj), Mátraalja (Gyöngyös), Sopron, Somló, Badacsony, Csopak, Mór, Szekszárd, Villány, Noszvaj, Balatonboglár, Alföld (nagyüzemi). Bogyósok (málna, eper): Nehezen szállítható ezért a felvevőpiac mellé települtek: Dunakanyar, Börzsöny, Győr, Miskolc környéke. Zöldségfélék: Paprika (Kalocsa, Szeged), paradicsom, hüvelyesek (zöldborsó, bab), káposzta (Vecsés, Csány), hagymafélék (Makó). Exportcikkeink: búza, napraforgó, alma, fűszerpaprika, hagyma. 21/b Ismertesse a legfontosabb energiahordozóink főbb lelőhelyeit? Mennyire elégíti ki bányászatunk a hazai igényeket, valamint hol találhatóak legfontosabb hőerőműveink? Energiahordozóink kitermelése a múlt században vette kezdetét az iparosodás következményeként. Hazánk energiaigénye többször változott történelmünk folyamán, pl. az 1980-as gazdasági világválság idején csökkent,

míg napjainkban nő. Ezt az energiaigényt nem a gyáripar, hanem a lakossági igények növekedése szüli. Energiahordozóink: Feketekőszén: Pécsvárad és Komló mellett található, de porózus, szennyezett és gazdaságtalan kitermelni a vékony rétegek miatt. Ezek a készletek csúcstermelés idején is csak 10%ban tudták fedezni az országos igényeket A komlói bányát már bezárták Ukrajnából, Lengyelországból és Csehországból importálunk feketeszenet. Barnaszén: Gyengébb minőségű, de több van belőle. Csak hőerőművek fűtésére jó A nógrádi és borsodi szénmedencékben, már leállt a kitermelés, míg a Tatabánya-Oroszlány, Várpalota, Ajka szénmedencék még ma is „üzemelnek”. Lignit: Ebből van a legtöbb. Ezt is erőműfűtésre használják Gyöngyös-Visonta (14%), Bükkalja, Torony. Kőolaj: Kevés van belőle. Csúcstermelés idején a hazai igények hatodát elégíti ki (jelenleg a nyolcadát). Eddig a zalai Nagylengyel és

Lovászi voltak a kitermelés központjai, de a kitermelés központja már átkerült az Alföldre: Szeged, Algyő, Zsana, Pusztaszabolcs, Hajdúszoboszló. Kőolajat az oroszoktól importálunk a Barátság kőolaj vezetéken, valamint az Adria kőolajvezetéken nagy ritkán arab olajat. Földgáz: Ugyanott van, ahol kőolaj, de Marosvásárhelyről is importálunk. Uránérc: Elegendőt bányásztunk Kővágószőlősön, de már bezárták. Paks (42%) Áramot csak nagy ritkán kell télen importálnunk, egyébként önellátóak vagyunk