Cikkek » Kísérleti állatok utolsó percei

Dátum: 2025. szeptember 15. | 00:10:02. Forrás : Origo

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Valahol ebben a pillanatban is épp elér a végzete egy laboratóriumi egeret vagy patkányt, és majdnem biztosan szén-dioxid által. A gázosítás vált a legelterjedtebb módszerré, mivel egyszerű, olcsó és a kutató számára sem megrázó. A rágcsáló látszólag békésen elszenderül. Néhány kutató szerint azonban a szén-dioxid használata korántsem fájdalommentes, és szenvedéssel jár.

Jobb volna drágább altatókat használni, vagy ha nem, akkor marad a kézi megoldás: a nyak eltörése, vagy hogy jobban hangozzék: a cervikális diszlokáció.

Becslések szerint 10-100 millió laboratóriumi egér és patkány pusztul el minden évben. A pontos szám ismeretlen, és a legnagyobb felhasználó, az Egyesült Államok esetében nincs is bejelentési kötelezettség. A Home Office nevű felügyelő szervezet szerint Nagy-Britanniában 2004-ben 2,4 millió rágcsáló pusztult el a tudományos kísérletek során.

Mély álom

És ez a szám egyre nő. "Amíg a kísérletes állatmodellek állatigénye csökken, a felhasznált állatok száma mégis nő a transzgenikus technológia előretörése miatt" - nyilatkozza George Goodno, a Foundation for Biological Research, egy washingtoni, állatkísérletekért lobbizó csoport tagja. A kutatóknak manapság már rendelésre szállítják a különböző transzgenikus (genetikailag módosított) egereket. A kereskedelmi forgalom meg persze kitermeli a selejtet: akad, amelyiknek hibás a génkészlete, nem mind egészséges, vagy egyszerűen fölöslegessé válik.

A szén-dioxiddal történő gázosítás során egy vagy több állatot behelyeznek a megfelelő kamrába, a gázt pedig fokozatosan adagolják. Ahogyan a szén-dioxid-szint növekszik (altatógázként hatva), az állatok először elalszanak, majd az oxigénhiány miatt el is pusztulnak. A szén-dioxid lassú adagolása azért szükséges, mert így elkerülhető a magas koncentráció okozta fájdalom, mely akkor keletkezik, amikor a gáz beoldódik a nyálkahártyába és szénsavat képez. Így viszont, mire ez bekövetkezne, az állatok remélhetőleg már alszanak.

Az Egyesült Államokban néha szén-dioxiddal már előre feltöltött kamrába helyezik az állatokat. Így már 40 másodperc alatt elpusztulnak, viszont haláluk fájdalmasabb. Az Egyesült Királyságban nem támogatják ezt a módszert. Egyik eljárás sem száz százalékos biztonságú. Az NIH (az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet) laboratóriumi állatokkal foglalkozó irodája beszámol esetekről, amikor is az állatok felébredtek, miután kivették őket a kamrából. Emiatt szokás némely laborban, hogy eltörik az elgázosított állatok nyakát.

Az egerek és patkányok megölésének természetesen megvannak a szabályai, a részleteket azonban rábízzák a kutatókra. A legfontosabb útmutató szabályok éppen átdolgozás alatt állnak az Egyesült Államokban, Európában és Japánban egyaránt. A szén-dioxid használata a vitás kérdések között szerepel.

Az állami pénzeken finanszírozott amerikai kutatók kötelesek követni az Amerikai Állatorvosi Szövetség eutanáziával foglalkozó bizottságának 2000-es ajánlását. A riport nem tartalmaz konkrét módszerleírást, inkább csak az egyes módszerek előnyeit és hátrányait taglalja. Némely módszert egyértelműen elítél, míg az egyedül szén-dioxiddal történő gázosítást elfogadhatónak találja, mivel azzal az ajánlás szerint megbízhatóan, humánusan lehet az állatokat elaltatni. A cervikális diszlokációt (a nyaktörést) ezzel szemben "feltételesen elfogadhatónak" ítéli, mivel ügyességet és hozzáértést igényel. A beszámoló a különböző módszereknek a kutatókra gyakorolt hatását is elemzi, de megállapítja, hogy "bizonyos esetben az, ami humánus és az, amit annak gondolunk, nem egyezik meg".

Idén februárban harmincnégy tudós és a laborállat-piacon érdekelt cég képviselője gyűlt össze a newcastle-i egyetemen, hogy megvitassák a szén-dioxiddal történő gázosítás alternatíváit. Huw Golledge newcastle-i neurofiziológus, az egyik szervező elmondta: a konferencia meggyőzte arról, hogy - legalábbis patkányok esetében - az öntudatlanság elérhető, mielőtt az eljárás fájdalmassá válna, amennyiben a gázt egy percig kevesebb mint 30%-ban adagolják. De mielőtt elpusztulnak, a patkányok vajon nem kapkodnak levegőért és nem pánikolnak?

Lélekszakadva

"Erős a gyanú, hogy az a szén-dioxid -szint, ami fájdalmat nem okoz, szenvedéssel még járhat" - mondta Golledge. Ha van rá lehetőségük, a patkányok gyorsan elmenekülnek a legalább 15% szén-dioxidot tartalmazó kamrából - ami jóval az eszméletvesztéshez szükséges koncentráció alatt van.

Robert Banzett harvardi kutató munkája győzte meg igazán Golledge-et. Banzett a nehézlégzés (dyspnoea) okozta szenvedést vizsgálta. "Állatmodellt keresett emberi vizsgálataihoz, így találtunk rá" - mondja Golledge. "Találkozásunkig úgy gondoltam, hogy ha megfelelően használják, a szén-dioxid rendben van. Amit azonban Bob Banzettől hallottam a nehézlégzésről, az nagyban megváltoztatta a véleményemet."

Kathleen Conleenek, egy washingtoni állati jogi szervezet munkatársának nem is kell több bizonyíték. Úgy véli, az egyedül szén-dioxiddal történő gázosítás szadista, és inkább az altatókat javasolja, illetve ha ezek használata befolyásolná a kísérletet, akkor a guillotine-t. "Amennyiben kevés számú állatról van szó és a kutató felkészült, alkalmazzon dekapitációt (lefejezést). Nagyobb mintaszámnál az altatókat javasoljuk, azután jöhet a szén-dioxid, ha még valaki úgy gondolja."

"Személyesen is megérint a dolog" - teszi hozzá Conlee. "A szóban forgó állatok száma hatalmas. Van bizonyíték. Létezik más megoldás. A helyzet egyértelmű."

A szén-dioxid alkalmazásának feladása azonban két akadályba is ütközik: ez a kutatók kényelme és a pénz. "Olyan elterjedt, kényelmes és a kutatók már úgy megszokták, hogy nagyon nehéz lesz megváltoztatni" - nyilatkozza David Morton, a birminghami egyetem bioetikai központjának vezetője, aki az Európai Bizottság számára is írt tudományos elemzést a kérdésben. A bizottság az ajánlás alapján vizsgálja majd felül a laboratóriumi állatok jogairól szóló irányelveket. Az ajánlás előnyben részesítette az altatók használatát a szén-dioxiddal szemben és kimondta: "a kizárólag szén-dioxiddal történő altatást amilyen hamar lehet, abba kell hagyni."

Más kutatók szerint azonban a szén-dioxiddal kapcsolatos irodalom egyelőre túl ellentmondásos ahhoz, hogy elzárkózzunk a használatától. "Nem egyértelmű a szén-dioxid használatának megítélése. Nagyon következetlen ezeknek a cikkeknek a módszertana" - állítja B. Taylor Bennett, a chicagói egyetem munkatársa. "Kutatnunk kell, de ilyesfajta kutatásra csak nagyon szűk keret áll rendelkezésre."

Szép halál?

Mindeközben a legtöbb kutató tovább használja a szén-dioxidot. "Ameddig helyesen használják, nincs bajom vele" - mondja Claire Pollock sejtbiológus, aki amikor egereket kezdett gyilkolni az NIH-ben, Bethesdaban, azzal csillapította ellenérzését, hogy tudományosan is megvizsgálta a kérdést, és kurzusokat is tartott a témában. "Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy minden módszer csak annyira jó, amennyire az azt végző kutató. Inkább kerülnék egy szén-dioxidos kamrába, mint egy olyan kutató kezébe, aki nem tud rendesen cervikális diszlokációt végrehajtani" - mondja.

A legtöbb kutató az intuíciójára bízza, melyik is a leghumánusabb halálnem, talán azért, mert a laboratóriumi állatok nem tudnak a kérdésben nyilatkozni. Valóban, az averziót mérő kísérletek során nehéz értelmezni az állatok viselkedését. Golledge például előnyben részesíti a lassan növekvő szén-dioxid-koncentrációt a hirtelen elárasztással szemben. Robert Banzett pont ellenkezőleg nyilatkozott.

A szén-dioxidnak alternatívát jelentő gázokat (így például a szén-monoxidot) az emberre gyakorolt hatásuk alapján ítélhetjük meg. Gyakran követnek el öngyilkosságot szén-monoxid által - leginkább fájdalommentes volta miatt." Egy másik lehetőség az argon, amelytől a laboratóriumi patkányok is kevésbé irtóznak. Argont használnak a baromfik leölésekor, és az állatok jogaiért kampányolók is lobbiznak mellette.

Ne felejtsük el azonban, hogy az összes fent említett laboratóriumi módszer messze humánusabb, mint a háztartásokban használt egérfogók, ragadós csapdák, vagy az egyszerű vízbefojtás.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

A munka ünnepének eredete

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

Kapcsolódó doksik

• Állattartás tételek / 2006, 26 oldal
  
  
• Epilepszia a kisállatpraxisban / 2018, 93 oldal
  
  
• Marosi Krisztina - A rendszeres testmozgás hatása az agy öregedésére állatkísérletes modellekben / 2012, 123 oldal
  
  
• Kisállattenyésztő, szakmaismertető információs mappa / 2008, 9 oldal
  
  
• Egysejtű állatok törzsei / 2003, 1 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

József Attila költészete a 30-as évek második felében

Ezidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...

Mario és a varázsló

1. Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, s a fiú nyelvet ölt a publikumra. 2. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, letakarja egy papírlappal, s a közönségből akar kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember áll ki szülőfaluja mellett - hascsikarás. Kimegy egy fiú, vállalva az írnok...

Sorstalanság

Első regénye már megjelenése évében (1975) is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi posztmodern („utómodernség”) alapművei közé sorolják. A mű megírásának hátteréről az 1992-ben kiadott személyes és olvasói naplójában számolt be. (Gályanapló) Kertész Imre írásainak...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan