Willy Loman, az ügynök fáradtan érkezik haza, két nagy, árumintákkal megrakott bőröndöt cipelve. Bostonba kellene utaznia, de nagyon fáradt, így úgy dönt, hogy visszafordul. Linda, a felesége jó kedélyű, kedves asszony, aki szereti és félti a férjét. Megkéri őt, beszéljen a főnökével, hogy New York-ban kapjon állást, hiszen már hatvanéves is elmúlt, nem való neki a sok utazás.
Két felnőtt fiuk nem sokra vitte, s viszi az életben. Biff 35 éves, Happy 33 éves. Arról ábrándoznak, hogy közösen kezdenek vállalkozásba, s majd sportszerekkel foglalkoznak. Míg a két fiú a jövőt tervezgeti, addig Willy a múltba tekint.
Az egész műben két idősík található, a jelen és a múlt. Megtudjuk a múltból, hogy Bernard, Biff barátja, egy komoly, szorgalmas, jó tanuló fiú, aki segít Biffnek matematikából, hogy barátja elkerülje a bukást. A család rosszul áll anyagilag is, más ügynököknek sokkal könnyebb eladni a termékeket, hiszen sokkal ügyesebbek, mint apjuk. Miután Biff megbukott matematikából, apjához utazik Bostonba, ahol rájön, hogy apjának szeretője van. Kapcsolatuk megromlik, amit most a jelenben is érezhetjük.
Visszatérünk a jelenbe. Linda a fiúkkal beszélget; aggódik férje életéért. Willynek megvonták a havi fix fizetését, ezért minden héten Charley-tól kér 50 dollárt, azt adja haza, mintha ő kerreste volna. Linda mérges lesz a fiaira, hiszen ők se vitték semmire, pedig az apjuk egész életükben dolgozott, s kiszolgálta őket. Nem érti, hogy mi lehet Biff és az apa között a probléma. Linda szerint apjuk öngyilkosságra készül, hiszen több balesete is volt, amelyek nem lehettek véletlenek; a pincében pedig egy gázvezetékhez illeszthető gyanús csövet is talál.
Willy visszatér a sétából, s a fiúk azonnal új vállalkozásuk terveivel kezdik ostromolni, illetve próbálják jobb kedvre deríteni. Másnap Willy kipihenten ébred. Elmegy főnökéhez, hogy előleget kérjen, de nem jár sikerrel. Főnöke kirúgja őt, s azt sem engedi neki, hogy Bostonba utazzon.
Este Willy a fiúkkal vacsorázik egy vendéglőben. Elmondja az igazságot, hogy kidobták az állásából, és muszáj, hogy valami jó hírrel menjen haza Lindához, hiszen az asszony csak erre vár. Biff hiába is szeretné, nem tudja elmondani az igazságot, hogy őt a régi barát Oliver még meg sem hallgatta, a nagyszerű vállalkozásukkal kapcsolatosan. Biff teljesen kihozza a sodrából apját, ezért Willy pofont ad neki, majd elmegy az asztaltól.
Willy felriad a vendéglőben, észreveszi, hogy a fiai már fizettek és elmentek. A hazatérő fiúkat anyjuk fogadja. Nagyon haragszik rájuk, amiért ilyen kegyetlenül viselkedtek apjukkal. Egész nap a fiaival való közös vacsorára készült, s erre ők otthagyják. Ilyen kegyetlenségre senki nem lenne képes.
Biff belejelenti, hogy végleg elmegy hazulról, s még csak írni sem fog szüleinek. Biff és apja nagyon összeszólalkoznak. Megmutatja apjának, hogy megtalálta a gumicsövet, valamint apja arcába vágja, hogy ő csak egy tucatember. Végül Biff zokogva borul apja nyakába, és Willy boldogan veszi tudomásul, hogy fia nagyon szereti őt.
Mindenki aludni megy, egyedül Willy marad még kinn. Feltűnik Ben bácsi, aki Willy tervét helyesli – valamelyik nap arról beszélgetett ugyanis Willyvel, hogy remek húszezer dolláros üzletet lehetne összehozni biztosítással. Ben szerint a biztosítótól kapott húszezer dollárral Biff sokra vinné. Willy retteg a félelemtől, mivel nem tudja, hogyan is csinálja az ügyletet. Nemsokára egy induló és elrohanó kocsi hangját lehet hallani – mindenki megijed, majd kiáltozva fut ki a házból.
Az utolsó rész a rekviem. Temetés utáni jelenet, a családon kívül csak Charley jön el a temetésre. Végül Linda egyedül marad férje sírjánál, s nem érti, hogy miért tette ezt magával, pont most, amikor már a házat is kifizették. Hiába, ez a ház már sose lesz az otthonuk.
Az asszony zokogva mondja: „Szabadok vagyunk…Szabadok!”
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az acélról átlagembereknek
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik
- Frank birodalom kialakítása, berendezkedése Nagy Károly idején, és a birodalom jelentősége / 2009, 2 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 27 oldal
- Lengyel Attila - Egységes irodalom középszintű szóbeli tételgyűjtemény / 2009, 51 oldal
- Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján / 2008, 2 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II / 2003, 247 oldal
Középiskolai anyagok
Hazaszeretet a magyar irodalomban
A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette.
A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula
1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...
Toldi-trilógia
A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan műre hirdetett pályázatot, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendő múlva elkészült a művel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a...