A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat.
Herder negatív utópiája nemcsak sértette a nemzet önérzetét, de ösztönzőleg is hatott rá. A gondolat, hogy a magyarság csupán a kereszténység bástyájaként az európai hitet és kultúrát volt hivatott védeni, és most szerepének betöltése után mint használt árucikk eltűnhet a történelem süllyesztőjében, megrázta értelmiségi köreinket. A vészjósló jövőkép és a felismerés reformok sorozatát indította el. Bessenyei György -Mária Terézia bécsi testőrgárdájának tagja- az első, aki felismeri, hogy egy nemzet a nyelvétől nagy és büszke. "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem." Anyanyelvünk fontosságának belátása megindította a nyelvújítást. Kazinczy, Kölcsey és társai megújították, köznyelvi és kulturális használatra is alkalmassá tették a nyelvet, mely újabb reformok lavináját indította el.
A nemesi réteg felismerte, hogy reformokra szükség van, többek közt azért is, mert az elavult feudális törvények az ő kezeiket is megkötik. A gazdaság újjászervezése döntő szerephez jutott. Széchényi Ferenc felajánlotta a nemzetnek, fia pedig egyévi jövedelmét áldozta egy Tudós Társaság (később Magyar Tudományos Akadémia) felállítására.
A politika és az irodalom egymással párhuzamosan lendítette a társadalmat előre. Verseikben a reformer költők romantikus stílusban énekelték meg a dicső múlt és a silány jelen közötti szakadékot, ezzel ösztönözve mindenkit a haladás fontosságának felismerésére. Hirdették, hogy boldog csak úgy lehet az ember, ha fáradságot és áldozatokat nem kímélve a hazát és annak haladását szolgálja. Példával elöljárva áldozták életüket és tehetségüket egy jobb jövő megalapozására.
Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata egyaránt büszke az értékgazdag múltra, de feladatának a jövő (és jelen) hasonlóan virágzó állapotának megteremtését tekinti. A reformok törvényes úton való, békés érvényre juttatása a felvilágosult nemesség és az értelmiségiek feladatává és életcéljává vált. Kölcsey Szatmár megye küldöttjeként próbálja a nemzetet az "épen maradással" párhuzamosan kor szerinti haladásra bírni. Mikor lemond képviselői tisztéről, Búcsú az Országos Rendektől című prózai művében összefoglalja politikáját. Sorsunk, létünk boncolgatása után nem ad egyértelműen optimista, elégedett választ. Az utolsó szó, az örök jelszó: "A haza minden előtt" (Parainesisből)
Vörösmarty egy új generáció vezéregyéniségeként -kevésbé konzervatívan és pesszimistán, mint Kölcsey- szolgálja tehetségével a nemzet fejlődését. Fiatalon írja meg Zalán futása címmel műeposzát, kitöltendő a magyarság naiv eposzának helyén tátongó űrt. Kisfaludy Károly, Toldy Ferenc és Vörösmarty lesznek az irodalmi élet vezérei. A könyvnyomtatás négyszázadik évfordulójára írott alkalmi, filozófiai vers a tudományt, az írásba foglalt értékeket, a könyveket magasztalja. A könyv -mint irodalmi toposz- több önmaga tárgyi valójánál; az emberiség történelmi és kulturális fejlődésének lenyomata, amelyből nemcsak a jelen, de a jövő is tanulhat.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A láthatatlan ember
A történet röviden:
A trák származású művelt görög, Zéta maga vállalja a rabszolgaságot, csakhogy szerelme, Emőke közelében lehessen. A regény sikerének oka legfőbb érékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, melyet a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak.
A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga...
Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése
A vers a Szeszek c. kötetben jelent meg 1913-ban, s az úgynevezett „Annie-versek” sorába tartozik, tehát a költő Annie Playden iránt táplált szerelmének gyümölcse.
A mű legfőbb jellemzője a kötetlen versépítés: a sorok hosszának hullámzó váltakozása, a párrímekből felépülő rímképlet váratlan megtörése (a Legelget a tehén félsorral), a motívumok és képek...
A Mester és Margarita
Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...