Cikkek » Az amazónok

Dátum: 2025. október 03. | 00:10:02. Forrás : Wikipedia

Az amazónok a görög mitológiában szereplő nép. A legenda szerint Arésztől származtatták magukat. Nem kizárt, hogy a mondabeli amazónokat a valóságban is létező népről mintázták. Valószínűleg a Kis-ázsiai Pontuszban éltek, és kalandozásuk során bejárták az egész ókori világot Egyiptomtól Hellász északi részeiig.

Úgy tartják, hogy több várost is alapítottak, így például Ephesszoszt vagy Szmürnát. Az amazonók két istenséget tiszteltek a leginkább: Artemiszt és Árészt.

Harcra készülő amazón, Pierre-Eugčne-Emile Hébert szobra

Csak a nők harcoltak, ők töltöttek be minden tisztséget, s királynők uralkodtak felettük. A hagyomány szerint egyszerre kettő, az egyik a hódításokat vezette, a másik a meghódított területeken uralkodott.

A kizárólag női társadalom utánpótlását többféle módon oldották meg. Egyrészt a közeli településekről csábítottak férfiakat magukkal az erdőbe, és a megszülető gyermeket, ha leány volt megtartották, ha viszont fiú, akkor vagy megölték, vagy őt is felnevelték, és szolga lett belőle, aki gyermeket nemzett nekik. A csatákban is több hadifoglyot ejtettek, akik közül a legrátermettebbektől szültek gyermeket, utána kivégezték őket.

Nevük ókori magyarázat szerint onnan eredt, hogy a harcra kiképzett leányoknak eltávolították (levágták, kiégették vagy elszorították) a jobb mellét, amely akadályozta volna őket a nyilazásban és a dárdavetésben (amadzoi görög nyelven annyit tesz: kebeltelenek).

Müriné királynő vezetésével a legendák szerint ők tudták először feldúlni Atlantiszt, elfoglalni Gorgont és Líbiát valamint Frígiát. A trójai háborúba az amazónokat Pentheszilea királynő vezette Trója oldalán, Priamosz királyt támogatva. Akhilleusz nyilával jobb mellénél megsértette Pentheszileát, aki nem halt bele sérülésébe, és nagy szerelem lángja lobbant fel közöttük.

Harcoló amazon egy ókori görög cserépedényen

Héraklésznak a kilencedik feladata kapcsolódott az amazónokhoz, amelyben az amazónok királynőjének, Hüppolitének az övét kellett megszereznie. Az öv az amazonok legszentebb ereklyéje volt, amelyet apjuktól, Arésztól kaptak. Anyjuk egyébként a legenda szerint Otréra volt. Héraklésznek sikerült teljesíteni a feladatát, de meg kellett ölnie hozzá Hüppolitét. Thészeusz elrabolta Hüppolité húgát, Antiopét és magával vitte Athénba, ahol feleségül kényszerítette magához.

Az amazónok vissza akarták kapni királynőjüket, és feldúlták egész Attikát, ám Athén seregei győztek.

Az ókorban több, mint négyszáz vázafestményen találkozhatunk amazónokkal, főképp Héraklésszel vívott harcaik közben. Pheidiasz híres szobra, a „Sebesült amazón" római másolatokban maradt fenn. Az újkorban a hasonló témájúak közül a leghíresebb Peter Paul Rubens festménye, az „Amazónok harca".

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Az erdőirtásról

Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.

Az 1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Kapcsolódó doksik

• Görög istenek / 2010, 3 oldal
  
  
• A görög építészet / 2015, 4 oldal
  
  
• Lengyel Attila - Az ókori görög dráma jellemzői, színház, színjátszás, dráma / 2009, 3 oldal
  
  
• Nagy Judit - Görögország és az Európai Unió / 2003, 41 oldal
  
  
• Dr. Málnási Bartók György - A görög filozófia története / 2002, 209 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése

Csokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...

Candide, vagy az optimizmus (tartalom)

Szereplők: - Candide - Kunigunda, Thunder-ten-Tronckh báró húga - Thunder-ten-Tronckh báró - Pangloss úr, német filozófus - Jacques, holland anabaptista - Don Issacar, zsidó kalmár - Don Fernando d'Ibaraa y Figueora y Mascarenes y Lampourdos - y Souza, Buenos Aires kormányzója - Cacambo, Candide szolgája - Vanderdendur úr, holland hajótulajdonos - Martin, amszterdami tudós -...

Arany János Vörös Rébék című művének elemzése

A magyar költészetben talán Arany János volt az, akinek szívéhez legközelebb a ballada műfaja állt. Egy kevésbé ismert műve a Vörös Rébék. A balladát öreg korában, 1877-ben a Margitszigeten írta, ezért az Őszikék versei közé soroljuk. Az ekkor írt verseket még családja elől is rejtegette, bár ez alatt a pár hónap alatt több költeménye született, mint az eddig eltelt húsz év...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan