Amerikai államférfi és hadvezér, az amerikai függetlenségi háború vezéralakja, az Egyesült Államok első elnöke. [5]
Virginia államban született 1732. február 22-én. Szülei brit ősöktől származó, jómódú rabszolgatartó ültetvénytulajdonosok voltak. Washingtonnak egy féltestvére volt: Augustine. Fiatalkorának nagy részét a Ferry Farmon töltötte, ahol arisztokratikus nevelést és tanítást kapott. Mindazt megtanulta, amit egy XVII. századi gentlemannek tudnia kellett az akkori viselkedésről, finom modorról, valamint tudományos ismeretekből is széleskörű tanulmányokat folytatott. Miután bátyja 1743-ban meghalt és egyedüli gyermek maradt, sokat segített anyjának. [1] [4] [6]
Tanulmányait otthonában kezdte, mint magántanuló. A számtan, az olvasás és az írás mellett a későbbiekben mértant, könyvelést, földmérést, valamint latin és görög nyelvet is tanult. A College of William and Mary Egyetemen végzett vámtisztviselőként. Tanulmányai befejeztével Lord Fairfaxnak készített kutatásokat a Shenandoah völgyben. Ekkor kezdett el érdeklődni a nyugati területek, főleg a Potomac folyón túli térség iránt. [1] [3] [6]
1752-ben nagybátyja, Lawrence meghalt, így Washington örökölte a családi birtokot, valamint átvette nagybátyja katonai posztját is a virginiai seregben. Ez volt az első lépés a katonai karrier felé. [1] [6]
1754-ben kitört a francia-indián háború, mely alatt egy kisebb alakulatot vezetett. 1755-ben Edward Breddock tábornok vezetése alatt vívott meg egy csatát, amely során négy golyó találta el a kabátját és két lovat is kilőttek alóla – mindezt az isteni gondviselésnek köszönhetően sérülés nélkül úszta meg. [1]
1755-ben államának képviselője lett az első kontinentális Kongresszuson. 1759-ben feleségül vette Martha Dandridge Custis özvegyet, akinek már előző házasságából négy gyermeke született. [1]
1760-ban ezredesi rangra emelték. [1]
1759-től 1774-ig George Washington Mount Vernon-i farmján tevékenykedett. Fejlesztette, tökéletesítette házát, új gazdálkodási módszereket fejlesztett ki, bővítette ültetvényét, s dohány helyett búzát kezdett el termeszteni. 1774-re már Virginai állam legtehetősebb emberei között tartották számon. [1] [6]
1775-ben az angolok ellen fölkelt gyarmati seregek főparancsnokává választották. Erős jellem, elszántság és egyenesség tette népszerűvé katonái között, akiket sokszor vezetett győzelemre (Trenton és Princeton - 1776, Yorktown - 1781), de vereséget is szenvedett, például a New Yorki csatában (1776). [2]
Bostonból kiűzte a briteket, majd Ticonderogánál elfoglalta a brit nehézágyúk nagy részét. Egy nagy erejű brit ellencsapás miatt azonban vissza kellett vonulnia csapataival; december 25-én visszatért, s a Trentoni csatában legyőzte a brit gyalogságot. Szeptember 11-én Brandywine-nál egy brit ellentámadás újabb vereséget hozott Washington számára. Az 1777-78-as tél a függetlenségi háború mélypontja volt; a hideg idő miatt több embert vesztettek el (fagyhalál, egyéb betegségek), mint a harcok következtében, a csatamezőn. A döntő ütközet a yorktowni csata volt. A brit és az amerikai seregek nagyjából megegyező haderőt vonultattak fel, de végül a Washington vezette csapatok kerekedtek felül a briteken, így a küzdelem amerikai győzelemmel zárult. [1]
A háborúnak a párizsi béke vetett véget 1783. szeptember 2-án. A békekötésnél Washington nem tudott jelen lenni, ezért John Adams, Benjamin Franklin és John Jay írták alá a békét igazoló papírokat. [1]
1787-ben Washington az alkotmányozó gyűlés elnöke lett, amely az USA ma is érvényes alapdokumentumát, a philadelphiai megállapodást alkotta meg. Washington nem szólt bele döntő mértékben az alkotmány formálásába - ezt a feladatot a politikában jártasabb honfitársaira bízta. A gyűlésben egyfajta moderátori feladatot látott el. [1]
Mivel minden állam Washingtont jelölte az Egyesült Államok elnökválasztása során, ő lehetett az USA első elnöke (1789-1793). Népszerűségének köszönhetően 1793-1797-ig ismételten ő lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Washington nevéhez fűződik az amerikai elnöki intézmény formai kereteinek kialakítása, de sokat tett az ország függetlenségének megszilárdításáért is. Mint elnök nem volt hajlandó a forradalmi Franciaországhoz csatlakozni. Nagy szerepe volt abban, hogy az egymással is vetélkedő tizenhárom volt gyarmatból megszületett az államszövetség. Második elnöki ciklusát számos személyes támadás keserítette meg. [1] [2] [6]
Kormányzása alatt az Egyesült Államok és az indiánok között háború dúlt, ami nagy veszteségeket okozott az új államnak. Végül a Fallen Timbers-i csata hozta meg a várva várt győzelmet az amerikaiaknak; a háborút a greenville-i béke zárta le. [1]
Washington a második ciklusa alatt többet foglalkozott a külpolitikával; főleg a britekkel való békés viszony megszilárdításának célja vezérelte, ezért a francia forradalom kapcsán semleges álláspontra helyezkedett, Thomas Jefferson véleményével szemben. [1]
1797-ben a második terminusa is lejárt, azonban a harmadik ciklust már nem vállalta. Elnöki búcsúbeszédében arra figyelmeztette az új nemzet politikusait, hogy óvakodjanak a hosszú távra szóló szövetségektől. 1797. márciusában tért vissza virginiai földjére. [1]
1798-ban John Adams felkérte Washingtont, hogy álljon az ideiglenes amerikai hadsereg élére, és védelmezze a hazát a közelgő francia invázió ellen - a támadás végül nem következett be. [1] [6]
1799. decemberében torokgyulladást kapott, amikor hózáporban lovagolt hazafelé. Állapota egyre rosszabbá vált, mígnem december 14-én este elvitte a betegség. [6]
Tettei miatt az Egyesült Államokban a
Nemzet Atyjának hívják; a főváros, Washington D.C. (District of Columbia) is róla kapta a nevét. [1]
Első volt a háborúban, első a békében, s első honfitársainak szívében - mondta róla Henry Lee. [2]
Forrás:
[1]
http://hu.wikipedia.org/wiki/George_Washington
[2]
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/angl/George_Washington.htm
[3]
http://www.ma.hu/page/cikk/afc/0/141659/1
[4]
http://www.whitehouse.gov
[5] Szabolcs Ottó és Závodszky Géza: Ki Kicsoda a világtörténelemben.
[6]
http://www.mountvernon.org/learn/meet_george/index.cfm/ss/21/
Kapcsolódó olvasnivalók
A számítógép története
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
Pálmák
A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.
Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik
George Washington kortársai:
- Thomas Jefferson
- Bonaparte Napóleon
- Henry Kissinger
- Lech Walesa