Arcok > Magyar uralkodók > Géza fejedelem (970 - 997)

A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek, mivel a hibás olvasásnak köszönheti eredetét. A név eredeti kiejtése a Gyevü, Gyeü, Győ, Gyű formák valamelyike lehetett. [1]

Taksony halála után fia, a 949 környékén született Géza vette fel a nagyfejedelmi címet, aki erős fejedelmi pozíciót alapozott meg, mégpedig a törzsi keretek szétzúzásával. Valószínűleg nem ment minden zökkenőmentesen, hiszen ekkor még a szeniorátus öröklési rendje volt érvényben, tehát a legidősebb törzsfő követte volna a fejedelmet, nem pedig a Taksony-ág egy fia. Géza legnagyobb ellenfele Koppány volt, aki Géza fiától, Istvántól is el akarta venni a hatalmat. Géza ezért a somogyi országrésszel próbálta enyhíteni Koppány hatalomvágyát. [1] [2]

Géza megfontolta helyzetét a két nagyhatalom, Bizánc és a Német-Római Birodalom között, végül pedig nyugat felé nyitott. I. Ottóhoz fordult, akitől térítő papokat kért. Így érkezett Magyarországra Bruno, Sankt Gallen szerzetese, akit a magyarok püspökké szenteltek. Ő keresztelte meg Gézát, aki az István nevet is felvette. Valószínűleg csak taktikai okokból szánta el magát erre a lépésre, ugyanis haláláig a pogány isteneket és a keresztény Istent egyaránt tisztelte. Ezt többször is szemére vetették, amire állítólag csak annyit válaszolt, hogy ő elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtehesse. [1] [2]

973-ban Géza 12 magyar főembert küldött Quedlingburgba I. Ottó császárhoz követségbe, hogy elnyerje barátságát. Szüksége is volt erre a lépésre, hiszen ekkor még csak az ország dunántúli része tartozott fennhatósága alá. Az erdélyi területeken bizánci rítusú egyházi liturgia hódított, amivel szemben Géza nem tudta érvényre juttatni akaratát. [1] [2]

Géza felesége, Sarolt is a dunántúli országrészről származott, de ez a tény Géza politikáját nem befolyásolta. Nagyon valószínű az is, hogy Sarolt kezdeményezésére jött létre az ortodox veszprémvölgyi apácakolostor. Saroltról a források mint kemény, férfias nőről írnak, aki ivott, lovagolt, sőt dühében még egy embert is megölt. [1] [2] [4]

Géza és Sarolt egyformán kivették részüket az uralkodásból. Lányukról és Istvánról szólnak a legtöbbet a krónikák. Lányaik férjhez adásával is új szövetségeseket kívántak keresni, s nem rajtuk múlott, hogy két lányukat férjeik eltaszították maguk mellől. [1] [2] [3]

Géza, hogy országát építeni, fejleszteni tudja, nyugodt, háborúmentes környezetre törekedett, s a szomszédokkal való jó viszonyt is ápolni igyekezett. Amikor Civakodó Henrik megtámadta a nyugati területeket, két csatát is vívott vele, melyek után területeket kellett feladnia (a mai Bécsi-medencét).
[1] [2] [3]

Géza követei által akarta kifejezni, hogy a magyarság Európa része akar lenni, s hogy a magyarok szándékai békések. [2]

Fiát ennek megfelelően Civakodó Henrik lányával, Gizellával házasította össze 995 táján. Ez a házasság gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az ifjú arával térítőpapok és harcosok érkeztek, akik a magyar fejedelem pozícióit erősítették. A keresztény térítés azonban korántsem volt zökkenőmentes, hiszen a salzburgi érsekség magának követelte a térítés és az egyházi főhatalom jogát. Géza azonban nem akart senkinek sem a vazallusa lenni, de a magyar egyházat sem akarta a német érsekség alá rendelni. [3]

996-ban az Észak-Dunántúlon, Győrtől délre, Szent Márton hegyén monostort alapított. [3]

Szükség is volt a monostorra, mert Koppány egyre hevesebben küzdött az ország trónjáért. Somogy-országi területéről kétségbe vonta István utódlását, de fegyveresen csak Géza 997-ben bekövetkező halála után lépett fel. [2]

Géza a fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni kívánó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az akkori feljegyzések „véreskezű”-nek nevezik. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9za_fejedelem
[2] Veresegyházi Béla: Magyar uralkodók
[3] Csorba Csaba: Magyarország képes története
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarolta_fejedelemasszony

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

• Géza, ha nálunk született volna, rovásírással / 2008, 3 oldal
  
  
• Erdős Géza - Mágneses tér mérések a helioszférában / 2010, 118 oldal
  
  
• S. Horváth Géza - A szó teste / 2015, 12 oldal
  
  
• Tóth Géza - A logisztika és szerepe a regionális fejlődésben / 2011, 9 oldal
  
  
• Németi Imre - Gárdonyi Géza élete és A láthatatlan ember című regényének elemzése / 2003, 5 oldal
  
  

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

A vesztett háború, a forradalmak elbukása megrendítette az írót. A Nyugat 1920-as évfolyamában közölte regényét, melynek címe: Légy jó mindhalálig. Műve nem ifjúsági regény: Nyilas Misi alakjában a meghurcolt író emelte fel szavát mindenféle embertelenséggel szemben. A 20-as évek elején Móricz egyedül maradt. Tétován kereste a válságsorozat után a megoldást, az utat, amelyen ki...

Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Álomképekből szerkesztett színdarab, bölcseleti dráma vagy egy XVI. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége volt, sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Ez a műve még a legelsők egyike;...