Arcok > Magyar uralkodók > II. Lajos (1516 - 1526)

II. Lajos Prágában született 1506. július 11-én. Édesapja II. Ulászló király, édesanyja Foix Anna, Candale grófnője volt. Lajos volt a második magyar király a Jagelló-házból. [1]

1515-ben II. Ulászló, Habsburg Miksa és I. Zsigmond bécsi királytalálkozóján a 9 éves Lajos trónutódlásáról egyeztek meg a felek. [1]

1516. március 13-án meghalt II. Ulászló. A magyar nemesség korábban ugyan fogadkozott, hogy többé nem választ meg királynak mást, mint magyar embert, Ulászló fia mégis megörökölhette a trónt. A 10 éves Lajost az áprilisi országgyűlés nagykorúvá nyilvánította és megkoronázta. [1]

II. Lajos korántsem volt annyira tehetetlen uralkodó, mint apja, II. Ulászló. Igyekezett megerősíteni hatalmát, s külföldi szövetségeseket is keresett. 1521. január 13-án feleségül vette V. Károly német-római császár leánytestvérét, Máriát. A házasságtól a törökök ellen bevethető fegyveres és pénzbeli segítséget remélt. [1]

A törökök 1521-ben bevették a legfontosabb magyar végvárat, Nándorfehérvárt. Ezután sikerült még kisebb-nagyobb győzelmeket aratni a törökök felett, de nem volt pénz a hadi kiadásokra, így a határok tartós védelmét nem lehetett hatékonyan biztosítani. [1]

1522 februárjától 1523 májusáig Lajos Csehországban tartózkodott, hogy rendezze az ottani ügyeket, és a törökök ellen harchoz segítséget szerezzen. 1523. május 4-én országgyűlést hívott össze Budára, ahol leváltotta Báthorit nádori méltóságáról, Szapolyaitól pedig visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat. A német, főleg lutheránus befolyás erősödött az udvarban. [1]

1523. október-decemberben csúcstalálkozóra került sor Bécsújhelyen II. Lajos király, Ferdinánd főherceg, Krzysztof Szydłowiecki lengyel kancellár, a cseh főurak és a pápai, valamint a moldvai követek részvételével. Megtárgyalták azokat az erkölcsi kifogásokat is, amelyek Lajos király magatartására vonatkoztak. Felrótták neki például, hogy kamarásai előtt mezítelenül mutatkozik, emellett tékozlóan és könnyelműen költekezik, és súlyos felelősség terheli személyes tekintélyének csökkenéséért. [1]

Az 1525. május 7-i országgyűlésen a rendek követelték Lajostól a Fuggerek (Európa egyik leggazdagabb családja) kiűzését, és Szerencsés Imre alkincstárnok leváltását is. Ezeknek a követeléseknek végül nem tett eleget, sőt az 1525. július 3-ai hatvani országgyűlés már felmentette Szerencsés Imrét minden korábbi vád alól. [1]

Tomori Pál már 1525 őszén értesült arról, hogy a következő évben a szultán hadjáratot készít elő Magyarország ellen, mégsem történt semmi a védelem megerősítése érdekében. 1526 tavaszán, amikor a törökök csakugyan megindultak, sebtében kellett a magyar hadat összeszedni. Tomori javasolta, hogy a Száva, majd ennek átlépése után a Dráva mocsarainál állítsák meg az ellenséget, de ezzel elkéstek. [1]

Lajos király – mindössze 20 évesen – nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor felvállalta a csatát Mohácsnál, a túlerőben lévő törökökkel szemben. A vesztes csata után a király – menekülés közben – a Csele-patakba fulladt (1526. augusztus 29.). Más vélemények szerint viszont meggyilkolták. Holttestét Szapolyai János megkerestette, Székesfehérvárra vitette, majd a királyi kápolnában eltemettette. [1]

Lajos király trónjának örököseként ketten is felléptek: Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, cseh király és Szapolyai János erdélyi vajda. Néhány hónapon belül mindkettőjüket magyar királlyá koronázták, az őket támogató bárói csoportok és egyházi főméltóságok segítségével. A mohácsi csatát követő évtizedben a két király egymással harcolt a főhatalomért, Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király viszont a török szultán segítségét vette igénybe. Szapolyai János halála után I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, ss megkezdődött Magyarország három részre szakadása: nyugati részén a Habsburgok rendezkedtek be, középső részét a törökök néhány évvel később teljesen megszállták, majd az Oszmán Birodalom tartományává tették (budai vilajet). A keleti területeken az Erdélyi Fejedelemség szerveződött meg, török hűbéresség alatt. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Cikkünk célja a guargumi bemutatása, amely évekkel ezelőtt a dioxin- és pentaklórfenol-szennyezés miatt került az európai országok figyelmének középpontjába. A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Éder-Kovácsházy-Hartványi - SZIF Számítógép Hálózatok II., 2000 / 2000, 58 oldal
  
  
• Bider-Lászlóné-Tóth - Gépszerkezettan II / 2006, 252 oldal
  
  
• Bors Mónika - A XII. századi Magyarország gazdasága / 2006, 1 oldal
  
  
• Dr. Gárdus Zoltán - Digitális rendszerek II / 2005, 40 oldal
  
  
• A XIII. századi nyugat-európai városok kialakulása / 2007, 2 oldal
  
  

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...

A századforduló táján a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere - így pl. az Éjjeli menedékhelynek -, amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének festetlen és piszkos tárgyakkal berendezett sötét, barlangszerű...

Élete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...