Arcok > Magyar uralkodók > II. József (1780 - 1790)

II. József Mária Terézia és I. Ferenc császár gyermekeként született Bécsben, 1741. március 13-án. Ő tekinthető a Habsburg-Lotharingiai-ház első uralkodójának. [1]

Mindjárt élete kezdetén, 1741. szeptember 11-én a nagypolitika részesévé vált: az osztrák örökösödési háborúban magyar rendektől segítséget kérő Mária Terézia vele a karján jelent meg Pozsonyban. A magyarországi nemesek a hagyomány szerint ekkor biztosították támogatásukról a híres „Vitam et sanguinem!” („Életünket és vérünket!”) felkiáltással. [1]

II. József gyermekkorában makacs és önfejű volt. Tanáraira – többek között Batthyány Károly gróf, Bajtay Antal későbbi erdélyi püspök, Martini bécsi jogászprofesszor – később sem hallgatott, inkább autodidakta módon művelődött. Nagy hatással volt rá a kameralizmus és a felvilágosodás eszmevilága. Az udvari élet, a bálok untatták, inkább magányosan töltötte idejét. Már korán magáévá tette a felvilágosult abszolutizmus, az emberek üdvéért munkálkodó koronás fő eszményét. József római katolikus volt, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy később a saját államfelfogása szellemében irányítsa az egyházat. 1763-ban papírra vetette elképzeléseit Álmodozások (eredeti francia címén Rêveries) címmel, amelyben a reformok alapjául a korlátlan teljhatalmat jelölte meg. [1]

Kibontakozni azonban nagyon sokáig nem volt lehetősége. 1764-ben római királlyá, a következő évben, apja halála után pedig német-római császárrá koronázták. 1765-ben egyúttal anyja társuralkodója lett a Habsburg Birodalom élén, ám az erős akaratú Mária Terézia nem hagyta, hogy beavatkozzon a politikába. [1]

József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről. Emiatt nevezte el Ányos Pál „kalapos királynak”, amely ragadványnév igen elterjedtté vált. A kalapos király mentesült minden kötöttségtől, amik elődei és a rendek egyezségeiből származtak: nem kellett garantálnia a rendi szervezetek, jogok megmaradását. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy saját elképzelései szerint átalakíthassa az államberendezkedést. Nagyon sok rendeletet hozott, aminek nagy része logikus és ésszerű volt, ezért nagy részben meg is valósították azokat. [1]

József kétszer nősült, de mindkét feleségét betegség vitte el. Egyetlen lánya született. [1]

II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a korábbinál. Még a türelmi rendelet évében zárolta a Rómának küldött egyházi jövedelmeket, majd kimondta, hogy a pápai bullákat kihirdetésük előtt ellenőrzi majd az udvar. II. József állammodelljében az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „jozefinista” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat 1782. január 12-én meghozta a szekularizációs rendeletet, amiben 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat pedig a Vallásalapba olvasztotta, amivel kivívta a Pápai állam rosszallását: 1782-ben a pápa maga utazott Bécsbe („fordított Canossa-járás”), de József nem változtatott politikáján. Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az egyházfőnek, hanem kézfogással üdvözölte. 1783-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült őt meggyőzni intézkedései visszavonásáról. Még 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. A következő évben áttette a helytartó tanács székhelyét Budára, központosítva ezzel az államot. [1]

1784 és 1787 között József több rendelettel erősítette meg a jobbágyok helyzetét, például a röghöz kötés feloldásával, a jobbágy elnevezés megszüntetésével és a parasztok fizikai bántalmazásának megszüntetésével. [1]

1784. május 6-án megjelent nyelvrendelete alapján az államigazgatás nyelvének a németet jelölte meg, majd átszállíttatta Bécsbe a Szent Koronát. [1]

A vele szemben megmutatkozó ellenállást fokozta az is, hogy a tradicionális politikai berendezkedést felrúgva Erdélyben az addigi közigazgatás helyett 10 új megyét alakított ki. 1785-ben vármegyereformot indított Magyarországon, aminek értelmében onnantól kezdve a kormányzás választotta ki az alispánokat a területek élére. 1786-ban eltörölte a halálbüntetést. [1]

A hagyományos közigazgatás lerombolása hatalmas felháborodást, zúgolódást váltott ki a magyar nemesség körében; a vita odáig fajult a királlyal szemben, hogy 1790-ben a magyarok a poroszokkal kezdtek el szervezkedni József ellen. Ennek hatására József halálos ágyán visszavonta az államszervezetet érintő rendeleteket. [1]

II. József uralkodása utolsó éveiben, hogy a belső ellenállást tompítsa, a külpolitika terén próbált maradandót alkotni. 1787-ben szövetkezett II. Katalin cárnővel, s még abban az évben kitört az új orosz-török háború. Az oroszokkal egyesült császári hadsereg több területet elfoglalt az oszmán birodalomból. II. József támogatta Lengyelország további felosztását birodalma, illetve Oroszország és Poroszország között. [1]

II. József 1790. február 20-án hunyt ul. Halálos ágyán 3 rendeletének kivételével minden rendelkezését visszavonta. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

A lőpor nagy gázkibocsátással égő robbanóanyag. Meggyújtva égése olyan heves, hogy hirtelen igen nagy mennyiségű gáz (égéstermék) keletkezik. Mivel a gáznak sokkal nagyobb a térfogata, mint a szilárd halmazállapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska vagy ágyú csövére, vagy pl. a csövet elzáró lövedékre. Ez az erőhatás veti ki a csőből a lövedéket.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

• Stágel Imréné - Az áruforgalmi tevékenység hatása az eredményre II / 2014, 25 oldal
  
  
• Érdekességek és tabuk II. Nagy Ramszesz életéből / 2010, 12 oldal
  
  
• Köpeczi-Várkonyi - II. Rákóczi Ferenc / 2008, 6 oldal
  
  
• HFF Logisztika II. - Logisztika - Kontrolling vizsgálati módszerek, 2003 / 2003, 21 oldal
  
  
• Vállalati gazdaságtan II / 2002, 48 oldal
  
  

I. Vagyoni vagy szellemi szegénység? „A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” „A szellemi milliomosok” II. Goriot apó önzetlen szeretete Rastignac és az élni tudás Előítéletek és tanácsok A pénz hatalma A pénz szaga és egy mai ember gondolatai III. Záró gondolatok Manapság a pénz a legnagyobb gond és...

Mikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel. (FÁBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. Ráfizetek" - hangzik a válasz...

Szokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!) A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény...