Arcok > Magyar politikusok > Gyurcsány Ferenc (1961 - napjainkig)


Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Apja, Gyurcsány Ferenc lecsúszott középosztálybeli család sarja, ötévesen vesztette el szüleit. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsaládból származott, egy gyárban dolgozott. A család Pápán, egy egykori gazdag kereskedő házában telepedett le egy komfort és fürdőszoba nélküli lakrészben. A házban egyszerre több szegény család is lakott. Az apa gyakori és túlzott alkoholfogyasztása és rendszertelen munkaviszonya nehéz életkörülményeket teremtett a gyermekek számára, mégis normálisan nőhettek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően. Édesapját többször megbüntették kisebb bűncselekményekért, 11 hónap börtönre is ítélték. 1976-ban az akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött a család, mely lényegesen jobb körülményeket biztosított a gyermekek számára. [1]

A család Pápára költözése után a belvárosi Zalka Máté Általános Iskolában (2003-tól Tarczy Lajos Általános Iskola) tanult. Az iskolai életben aktívan részt vett, matematika versenyekre járt, különféle szakkörökön vett részt, sportaktivitása sem volt elhanyagolható, mivel atlétikára járt. Az úttörő-csapattanács elnökének választották meg hetedik osztályos korában. Osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumába és Kollégiumába járhassanak állami támogatással, térítésmentesen. Gyurcsány Ferenc pályázott és nyert. Középfokú tanulmányait itt a Gyakorlógimnáziumban kezdte, de nem volt elég pénze, hogy megvegye a tanulmányokhoz szükséges tanszereket, ruhákat, így magát tizenhat évesnek kiadva, a pápai textilgyárban dolgozott három műszakban. Könnyen tudott alkalmazkodni az új iskola szigorú követelményrendszeréhez, de a második év befejezése után konfliktusba keveredett a kollégium igazgatójával a második nyelv kötelezettségéről, így tanulmányait egy Pápai középiskolában, Türr István Gimnáziumban folytatta. Itt is érettségizett 1979-ben. [1]

Az érettségit követően jelentkezését a pécsi Janus Pannonius Főiskola tanárképző karára adta be, itt szerezte első diplomáját 1984-ben, majd ugyanott a közgazdaság-tudományi karon szerzett egyetemi diplomát 1990-ben. [1]

1981-ben lépett be a főiskolai Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) bizottságába, ahol elsősorban diákprogramok, rendezvények szervezésének feladatát látta el. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd ezt követően megválasztották a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnökévé, mely tisztséget 1988-tól töltötte be. A KISZ felbomlása után, a szövetség jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) alelnöki tisztségét látta el, ahol viszonylag radikális reformer irányvonalat képviselt. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és megalapította az Új Nemzedék nevű ifjúsági szervezetet kb. harminc támogatója segítségével, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, mivel a rendszerváltás forgatagában nem nagyon figyeltek fel rá. Észrevétlenül szűnt meg, ezzel hosszú időre befejeződött Gyurcsány aktív, ámde nem túl sikeres politikai pályafutása. [1]

1990-től, tanulmányai és politikai kudarcai után az üzleti szektorban találta meg a helyét, politikával jó ideig nem foglalkozott. Budapesten a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél dolgozott, ahol először önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozícióba tornászta fel magát. A Creditumnál tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, a nemzetközi piacot célzó céggel, az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. (kezdetben a tulajdonjog 60, majd 100%-át birtokolta) vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke.[1]

Politikai újrakezdése Medgyessy Péter 2002-es országgyűlési választási kampányában valósult meg. Ennek keretében az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére (2001), de később Gyurcsány Ferenc javaslatára a választási kampányban a 23 millió román munkavállaló rémképével kampányoltak. 2002-től a miniszterelnök főtanácsadója volt, 2003-tól a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választmányi tagja. 2003 májusában gyermek-, ifjúsági és sportminiszter lett, mely tisztséget 2004 szeptemberéig, a Medgyessy kormány bukásáig töltötte be. [1]

2004 február és szeptember között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöki tisztségét töltötte be. [1]

2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek lecserélésének gondolatát nem vette jó néven a közvélemény. [1]

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A 2004-es Európai parlamenti választásokon Medgyessy és a párt száz napos programja miatt (ami összesen 190 milliárd forintba került) az MSZP gyengén szerepelt (34,3%, a Fidesz 47,4%-val szemben), ezért a párt vezetői úgy gondolták, hogy Medgyessyvel nem tudnak újra választást nyerni Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben. A céltudatos Gyurcsány Ferenc – akkori sportminiszter – viszont ezalatt kialakította magáról azt a képet, hogy igazi baloldali politikusként komoly elképzelései vannak Magyarország ideális jövőképéről és alkalmas a miniszterelnöki poszt betöltésére. Nyíltan mutatkozott a Medgyessyvel szembeni alternatívának. A tisztségét vesztett Medgyessy leváltotta volna az akkori gazdasági minisztert, a liberális Csillag Istvánt, de ezért a koalíciós partner, az SZDSZ Medgyessy leváltására bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, amit a volt miniszterelnök lemondásával megelőzött. [1][2]

Az MSZP 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte a kormány miniszterelnökének. Gyurcsány ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg a kormány vezetésével, majd szeptember 29-én választotta meg az Országgyűlés Magyarország miniszterelnökének. [1]

Kormányának első megmérettetése a 2004. december 5-én tartott népszavazás volt a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett, a határon túli magyarok számára adandó „kettős állampolgárságról” és a Munkáspárt által kezdeményezett a „kórházak privatizációjának megállításáról”. Bár mindkét kérdés azt igenek győzelmével zárult, az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett a referendum. Ez a „nem” szavazatokra buzdító Gyurcsány-kormány számára jelentett pozitív politikai hozadékot belföldön. Ezzel szemben a határon túli magyarok körében népszerűsége a mélypontra süllyedt. [3]

Politikai ellenfelei kétségbe vonják azt, hogy törvényesen szerezte vagyonát. Hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. [1]

2005 tavaszán, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait, mely nagy port kavart a nemzetközi médiában, de nem sokkal a félresikerült tréfa után, hivatalosan kért elnézést az érintettektől. [1]

A 2006. április 9-én és április 23-án megrendezett kétfordulós országgyűlési választáson az MSZP szerezte meg a legtöbb mandátumot, így az MSZP a szabad demokratákkal koalícióban, Gyurcsány Ferenc vezetésével folytatta a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya volt az első, amely kormányzati ciklusának lejárta után is hatalomban maradt. Gyurcsány a pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány, Gyurcsány Ferenc vezetésével. [1]

A választások után, 2006. szeptember 17-én azonban nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének („Hazugság beszéd”, vagy „Öszödi beszéd”) hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. [1]

Az őszödi beszéd következtében a szocialista párt a rendszerváltás utáni történetének legsúlyosabb vereségét volt kénytelen elkönyvelni a 2008. október 1-jén tartott önkormányzati választásokon. Ennek eredményeként több MSZP-s politikus által vezetett megyei jogú város élén történt őrségváltás, valamint Budapest és Heves megye kivételével az összes többi megyének Fideszes politikus lett a vezetője. [4]

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa az egyetlen jelöltet, Gyurcsány Ferencet 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz: minimum 75%-os támogatottsággal volt hajlandó elfogadni a pártelnöki tisztséget. Abban az esetben, ha a rá szavazottak aránya nem érte volna el a háromnegyedes többséget, maradt volna csupán miniszterelnök. [1]

A 2008. március 9-i „Szociális népszavazás” (Egyetért-e a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésével?) a kormány, s benne az MSZP számára katasztrofális vereséggel zárult, mind az igenek kimagasló 82-84%-os aránya, mind a relatíve magas 50,51%-os részvételi arány miatt. A népszavazás következtében a belső válsággal küzdő SZDSZ 2008. április 30-i hatállyal visszahívta minisztereit a kormányból, amely a koalíció végét jelentette. Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy tisztán MSZP-s politikusokból, valamint a baloldalhoz kötődő párton kívüliekből álló kisebbségi kormányt állított össze. [5]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé athéni XXIII. kongresszusán a szervezet egyik alelnökévé választották. [1]

A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége erőteljesen megkopott, de a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült. [1]

2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett. Az emberek mindössze 18%-a tartotta volna hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mentek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb eredményt jelenti. [1]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, akit konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszanak meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, hogy úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének. Habár a kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. [1]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi és Glatz később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget. Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ - ahogyan Vértest is - elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot - akit egyébként az MSZP sem támogatott -, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta az MSZP, de ő sem vállalta. [1]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki végül április 14-én váltotta Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az új miniszterelnök kiválasztása körüli kaotikus helyzet (több, mint egy tucat jelölt neve forgott a médiában) véget ért. [1]

Miután Gyurcsány Ferenc minden egykori tisztségét elvesztette, a Táncsics Alapítvány (az MSZP pártalapítványa) élére nevezték ki. [1]

Nős, felesége 1994 óta Dobrev Klára. Két közös gyermekük van Anna (1996) és Tamás (1997). Előző házasságaiból két gyermeke van: Péter (1988) és Bálint (1990). [1]

A 2010-es országgyűlési választásokon az MSZP listájának 4. helyéről nyert parlamenti mandátumot. Ettől kezdve pártja politikai irányvonalát élesen kritizálta, majd 2010. októberében életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel politikai hatalomgyakorlása az MSZP megváltoztatására kudarcba fordult, platformjával 2011. októberében kilépett a Magyar Szocialista Pártból, s Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult. Az új párt elnöke Gyurcsány Ferenc lett. [1]

A Demokratikus Koalíció tagjai ekkor: Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos. [6]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán. Ezt azonban sem igazolni, sem cáfolni nem lehetett, mert a szakdolgozat minden példánya eltűnt. [1]

2014-ben több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, de a DK csak négy mandátumot szerzett, így nem tudott frakciót alakítani; a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lett az Országgyűlés tagja.

2020-ban pártjával csatlakozott a 2022-es országgyűlési választás miatt alakult Ellenzéki összefogáshoz. A közös lista 8. helyéről jutott a parlamentbe.

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyurcs%C3%A1ny_Ferenc
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyessy_P%C3%A9ter
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/2004-es magyarországi népszavazás
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/2006-os önkormányzati választások
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-as magyarországi népszavazás
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokratikus Koalíció

Kapcsolódó olvasnivalók

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

Kapcsolódó doksik

Gyurcsány Ferenc kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!