Arcok > Magyar politikusok > Kóka János (1972 - napjainkig)

Kóka János 1972. július 5-én született Budapesten. 1986-tól az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója volt, itt is érettségizett 1990-ben. A bizonyítvány megszerzését követően tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1996-ban szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan 1994 és 1996 között az Elender Computer Kft. projektmenedzsere, majd kereskedelmi igazgatója volt. 1996-ban kinevezték a cég ügyvezető igazgatójává, mely tisztségét 1998-ig viselte. Az Elender részvénytársasággá válása után, 1998 februárjától 2000-ig vezérigazgatója volt a vállalatnak. [1][2]

1999 szeptemberétől country menedzser volt a PSINet Magyarországnál, míg 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. Ugyanekkor a Webigen Rt. igazgatóságának elnöke is volt. 2002-ben visszatért korábbi munkahelyére, és az Elender üzleti kommunikációs leányvállalatának lett a vezérigazgatója. Igazgatósága alatt tizenéves hackerek kétszer egymást követően feltörték az Elender 11 legfontosabb szerverét, majd közzétették több tízezer ügyfél felhasználónevét és jelszavát, ezzel óriási károkat okozva a cégnek. [1][4]

2000-ben megválasztották az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnökségi tagjának, majd 2003-ban elnökének. [1]

2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított, az "Év Informatikai Menedzsere" díjat. [2]

2003-ban a brüsszeli székhelyű European ICT Association (EICTA) elnökségi tagjának választják, mely posztot miniszteri kinevezéséig töltötte be, majd ezt követően a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnöke volt. 2004 augusztusától a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Technológiai Hivatal (NKTH) Egészségügyi Informatika Szakmai Kollégiumának tagjaként, majd 2004 szeptemberétől 2004 októberéig az Informatikai Program Tanács elnökeként tevékenykedett. [2]

2004-ben, Gyurcsány Ferenc és a miniszteri posztra jogosult SZDSZ őt jelölte az akkori gazdasági és közlekedési tárca élére, Csillag István utódjának. Miniszteri esküjét 2004. október 4-én tette le. Politikai pályára lépésekor minden üzleti tisztségét maga mögött hagyta. [1]

2006 januárjában lépett be az SZDSZ-be, ahol ő jelentette a csökkenő népszerűséget elszenvedő párt egyik új reménységét. [1]

A 2006-os országgyűlési választásokon az SZDSZ jelöltjeként indult Budapest 1. számú választókerületében; a szocialista jelölt még az első forduló előtt visszalépett a javára. Ellenfele a budavári önkormányzat polgármestere, a Fidesz színeiben induló Nagy Gábor Tamás volt, akivel szemben a választás második fordulójában alulmaradt. Kóka János így pártja országos listájának második helyéről szerzett mandátumot. [1][5]

2006-tól a második Gyurcsány-kormányban ismételten a gazdasági tárca élén lett miniszter. Gazdasági miniszterként az adócsökkentés, a privatizáció, a versenyképesség, a hatékonyabb, de kevesebb politikust eltartó állam szószólója lett. Gyurcsány Ferenc bizalmasai között tartják számon. [1][3]

A szabaddemokratáknál többször felmerült Demszky Gábor neve mellett Kóka János, mint budapesti főpolgármester-jelölt arra az esetre, ha Demszky nem vállalta volna el az újabb megmérettetést. [1]

Népszerűségének romlásában nagyrészt közrejátszott a 2006 júliusában meghirdetett vasúti „reform”, melynek eredeti tervezetében 28 vasútvonalon állt volna le a személyforgalom. A megszűnő vonalak száma később 14-re csökkent, az utazási kedvezmények mérséklése és folyamatos jegyáremelések mellett. [1]

2007. február 7-én indult az SZDSZ elnöki tisztéért, amelyben a leköszönő elnök, Kuncze Gábor, valamint a párt „nagy öregjei” is támogatták őt. 2007. március 31-én az SZDSZ küldöttgyűlésén szavazategyenlőség (377:377) után szoros verseny eredményeként 380:367 arányban megválasztották Fodor Gáborral szemben a párt elnökévé. Ezt kővetően pártja parlamenti frakciójának vezető-helyettesévé, majd decembertől frakcióvezetőjévé választották. [1][2][3]

2008 februárjában a HírTV Célpont című műsora választási csalásra utaló dokumentumokat mutatott be, mely anyag szerint Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. [1]

Miután a sajtóban részletek szivárogtak ki egy SZDSZ ügyvivői testületi ülésről, 2007. július 20-án Horn Gábor ügyvivő megerősítette, hogy az év végéig Kóka otthagyja a gazdasági és közlekedési miniszteri székét, majd a hírt megerősítette maga a gazdasági miniszter is. Utódja Kákosy Csaba lett. [1]

2008. február 8-án a HírTV Célpont című műsora interjút közölt egy, akkor még neve elhallgatását kérő SZDSZ-es politikussal, aki állítása szerint más nevében szavazott az SZDSZ közgyűlésén Kóka Jánosra. Kóka nem volt hajlandó válaszolni a csalással őt megvádoló személy kérdéseire. Horn Gábor kijelentette, hogy a küldöttlistát nem hajlandó kiadni a nyilvánosságnak. A HírTV azonban nyomozni kezdett és a bírósági irattárban megtalálta a küldöttek neveit tartalmazó dokumentumot, majd a Célpont február 15-i adásában bemutatták a hamisított aláírásokkal együtt. A tudósításban elhangzott továbbá, hogy Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. Ezt követően Kóka János elismerte, hogy a HírTV-ben és a Magyar Nemzetben bemutatott dokumentumok alapján lehetséges, hogy voltak szabálytalanságok a 2007-es SZDSZ-es elnökválasztáson. [1]

2008 tavaszára a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szerint országosan a legnépszerűtlenebb politikus lett, az SZDSZ nagy reménységének tartott politikusból. Ezt követően azonban 1 év alatt olyan mélyrepülést mutatott be a népszerűségi indexe, amelynek produkálására őt megelőzően csak Torgyán József volt képes. [1]

A 2008. március 9-i „Szociális népszavazás” a kormány, s benne az SZDSZ számára katasztrofális vereséggel zárult, amelyet tetézett a népszavazás előtt kirobbant botrány, az SZDSZ egy évvel korábbi elnökválasztásán történt csalásokkal kapcsolatban. Ezért, valamint a liberális párt 1%-ra olvadt népszerűsége miatt, Kóka János és a párt vezetősége az SZDSZ-es miniszterek kormányból történő visszahívása mellett döntöttek, s 2008. április 30-i hatállyal az SZDSZ kilépett a második Gyurcsány kormányból. [6]

A 2008. június 7-én tartott rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort választották meg szoros csatában (346:344-es szavazataránnyal) Kóka posztjának betöltésére. [1]

2009-ben az SZDSZ széthullása után is az országgyűlési képviselőcsoport frakcióvezetője és az Országgyűlés Nabucco bizottságának elnöke maradt. [1]

Politikai karrierje után visszatért az üzleti életbe: 2011-ben a Cellum csoport elnök-vezérigazgatója lett. Társalapítója volt az Aquincum Incubator startupkeltetőnek, illetve tagja lett a szingapúri TripleP hatásbefektető tanácsadó testületének is. [7]

Politológus-hallgató barátnőjét, Szandrocha Kamillát 2009. szeptember 12-én vette feleségül. Hobbijai a vitorlázás, repülés és az utazás. [1][3]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3ka_J%C3%A1nos
[2] http://parlament.hu
[3] http://reakcio.hu
[4] http://www.kokajanos.hu
[5] http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-as_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
[7] https://cellum.hu/our_company/management

A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

• Dr. Kókai Sándor - A Bánság történeti földrajza (1718-1918) / 2010, 438 oldal
  
  
• Kóka térképe és rövid története / 2000, 1 oldal
  
  
• Kóka Krisztina - Levelezek, leveles tésztából készülő termékek készítése / 2010, 54 oldal
  
  
• Kókai Mónika - Csipkefonal / 2014, 7 oldal
  
  
• Kókai Mónika - Horgolt karácsonyfagömbök / 2014, 8 oldal
  
  

A hazaszeretet az iránt az ország iránt való érzelmi kötődés, ahol élünk vagy ahol születtünk. Ez megjelenhet tetteinkben, viselkedésünkben vagy szavainkban. A hősisség lehet a hazaszeretet tettbeli megnyilvánulása vagy egy közösség érdekében végzett önzetlen cselekvés. Ez a két fogalom kedvelt témája a magyar verseknek. Általában együtt jelennek meg és az ideális hazafit jellemzik...

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Bevezetés költészetébe: “Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem...

Kóka János kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál