Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Mikszáth Kálmán irodalmunk egyik legnagyobb művésze. Jókai mellett a legolvasottabb XIX. századi író. Nagyságát elsősorban nem regényei, hanemkisebb terjedelmű alkotásai tükrüzik. Munkásságának egyik legfontosabb állomása A jó palócok és a Tót atyafiak című novellásköteteinek kiadása 1880-ban. A kis novellák hozták meg számára a régen várt sikert és az elismerést. A jó palócok című kötet 15 kis palóc elbeszéléséből áll. Ebben a kötetben az író szülőföldjére,gyerekkori ismerősei közé, a palócok világába vezetnek el a novellák. Ilyen kisnovella pl.: A kis csizmák csímű mű is. A történet viszonylag rövid, de tartalmilag annál hosszabb.Az öregkorára jó utra tért kapzsi öregember nem a pénz, hanem a szeretet és jóság segítségével nyeri vissza Isten kegyét. A novella címe igencsak találó, hiszen a "csizmák" szó ebben az esetben egy eszközre utal, amely a szeretet kimutatásának az eszköze lesz a mű végén. Ez vezet el bennünket majd a megoldásig. A "kis" jelző pedig egy gyermek részvételét sejteti a műben.
A művet 5 szerkezeti egységre bonthatjuk:
Az expozíció egy természeti leírással, egy vihar utáni állapot leírásával kezdődik. Megfigyelhetjük,hogy a természet, az időjárás összhangban van a történet alakulásával. Külön ki lehet emelni Istent,akinek a haragjával a vihar tökéletesen hasonul. Az "égiháború" szó azért fontos, mert balsejtelmes és szomorú hangulatot kelt, az isteni haragra utal. A harag képe akkor válik teljessé, amikor a bonyodalomban áthelyeződik a hangsúly a természetről a civilázicóra, a falura, és ott is éppen a templomra. Itt találkozunk első főszereplőnkkel, Bizi apóval. A leírásból megtudhatjuk élete szerencsétlen történetét. Az olvasó szinte megsajnálja,annak ellenére is, hogy fösvény volt. A kibontakozásban megismerhetjük a másik főszereplőt, a "falu gyermekét", Andrist, aki anyátlan-apátlan árva. Andris a munkájukat végző, pletykálkodó asszonyok körül sündörög. Itt megtudhatjuk azt is,hogy Bizi apó a temetőbe ment, ahol a vihar összetörte a nagy kőkeresztjét. Ezt a véletlen eseményt Bizi apó szenvedésének fokozására használja fel Mikszáth. A temetőben - azon a sivár helyen - találkozik és beszél egymással a két főszereplő. Itt érkeztünk el a történet tetőpontjához:
"Hogy nevelkedik ez föl, ha még a szeretet sem ösmeri?..." A kulcsszó a "szeretet". Ez lesz a megoldás kulcsa. A költői kérdést három pont követi.Ez a balladai hangulat fokozásásra szolgál, mivel az olvasó kénytelen továbbgondolni a mondatot. A következő bekezdésben az író stílusának egy újabb elemét fedezhetjük fel: más novellákból származó szereplők is megjelennek, így ez a mű is beleilleszkedik egy nagyobb, egybefüggő történetbe. Személy szerint a "pogány" Filcsik csizmadiával találkozunk. Bizi apó benyitott egy házba, amelynek kapuján egy pár díszes csizma volt kifestve. Ez a ház Filcsik csizmadiamesteré volt, aki rögvest hozott is egy pár kis csizmát a gyermeknek. Innentől kezd jóra fordulni a szereplők sorsa:a gyerek lába nem fázik többé, az idő megjavul, és Bizi apó haldokló fia is meggyógyul. A művet csak egyféle képpen értelmezhetjük: az ember akkor érheti el saját lelki nyugalmát és Isten kegyét, ha megtalálja az élet egyik alapvető értelmét, a szeretetet. A novella három helyszínen játszódik: az első helyszínen van Andris, aki a lekvárfőző asszonyok nagylelkűségét élvezi, ehet a lekvárból. A második helyszín a temető. Ez egy nagyon rideg hely, itt törött össze az apó kőkeresztje, amit isten egyik bűntetésének is tekinthetünk Bizi apó korábbi életviteléért. Az utolsó hely a csizmadiamester háza. Itt mutatja ki Bizi apó először szeretetét, innentől fordul jóra atörténet. A mű cselekménye egyszerű, csupán egy szálon futnak az események. A kiindulási helyzet Isten haragját mutatja be, de a mű végére ez a harag átcsap a szeretetbe, a megbocsájtásba. A novella időszerkezete egységes, a múltból indul a jövő felé. A természeti leírásoknál és a mű végén a hosszú mondatok használata lelassítja az események pergését, ennek ellenére a novella gyors lefolyású. A közvetlen, paraszti nyelvhasználat könnyen olvashatóvá teszi a művet.
Budapesten született 1888. július 1-én. Eredeti neve Fürst Milán Konstantin. Elszegényedett zsidó kispolgári családban született. Apja Fürst Márton hivatalnok, anyja Weisz Jozefin.1904-ben tüdőbetegsége miatt Abbáziába került, naplóírásba kezdett; ezt 1944-ig folytatta. 1944-45-ben naplójának nagyobb része megsemmisült.1908-ban megismerkedett Osvát Ernővel, megjelent
