Középiskola > Műelemzések > Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz c. művének elemzése

A címbeli „töredék” utalhat arra, hogy a vers valójában episztolaként indul- megszólítással, az érdeklődő kérdésre adott válaszlátszólagos megtagadásával-, de hamarosan elejti a levél címzettjét, s a költő figyelme önmagára irányul; vonatkozhat melankolikus, letört hangulatára is, mely képtelenné teszi egy episztola szabályos kikerekítésére, befejezésére. A remek elégia a címe ellenére- természetesen – nem töredék, hanem tökéletesen zárt.

A vers első szakaszában személyes utalások találhatóak a címzetthez: „Ne kérdezd barátném!...”. Az első vsz. még a távol levő barátnő kérdését fáradt mélabúval utasítja el, hiszen úgyis ismeri- őt nélkülözve - társtalan magányát, a további vsz.-ok mégis a megtagadott választ fejtik ki, valójában az elhárított kérdésre felelnek.
Ezt a strófát követően döbben rá az olvasó, hogy nem költői levelet olvas, hanem egy szimpla elégiát. Berzsenyi a levélszerű megszólítást követően átcsap gondolatai szárnyán egy természeti kép kibontásához. A szüret-esti magány a költő életének reálisan bemutatott helyzetképe: cselédei már nyugovóra tértek, ő pedig egyedül-, mint mindig – a többiekkel lelki közösséget nem találva agg diófája alatt tüzet gerjeszt. Gondolati párhuzamot a „szüretem”, „estvéli óráit” és az „agg diófám” kelt. Idillikus hangulat tárul elénk. A kanóc („parázs”) pislogó lángjába nézve megindul az ábrándozás folyamata: elszakad a környező világ kiábrándító szürkeségéből „s egy szebb lelki világ szent óráit” éli át. Kínzó ellentét tárul fel itt is a száműzöttség, a kiábrándító jelen s a színes, az érzelmekben és hajdani „tükörképekben” gazdag múlt között- tudatosítva a pótolhatatlan veszteségeket.

A külső világ sötétségbe burkolózik, mely az apró fényvillanásoknak köszönhetően teszik érzékletesebbé a sötétséget. A költő lelkében világos van. A külső és belső világot összekapcsoló elemek: „Kanócom pislogó lángjait szemlélem, a képzelet égi álmába merűlök”, „Az őszibogárnak búsongó hangjai felköltik lelkemnek minden érzéseit”.

A költő a mű végén a korábbi reális képsor életsorsát összegző jelképpé emeli: így lesz a magányos szüreti este az élet estéjévé, az öregedés jelképévé. Vizuális elemek: A költeményen végigvonul a tűz metaforája: „kanócom pislogó lángjait szemlélem”, „szelíd szerelem hamvadó szikrája”. A kanócpislogó lángja a hamvadó, kihűlő szerelmet asszociálja. Hanghatások: Az őszibogár busongó zümmögése pedig melankolikus lírájának „szomorgó nótáját”asszociálja.

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

• Berzsenyi Dániel műveinek elemzése / 2000, 8 oldal
  
  
• Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz c. költeményének elemzése / 2004, 4 oldal
  
  
• Berzsenyi Dániel, Levéltöredék barátnémhoz című művének elemzése / 2006, 1 oldal
  
  
• Kovács András - Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében / 2004, 3 oldal
  
  
• Berzsenyi Emese - Nők az iszlám világban, muszlim nők a modern Európában / 2013, 9 oldal
  
  

Költészete a halál közelségében teljesedett ki igazán. 1885. március 29-én született Szabadkán 1901. október 26. - Első versének megjelenik a Budapesti Naplóban 1903 - A budapesti bölcsészkar magyar-német szakos hallgatója, barátság Babitssal és Juhásszal 1907 - Első verseskötete Négy fal között címmel 1908 -tól a Nyugat alapításától annak rendszeres munkatársa...

Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszódik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől „A Hon” közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es...

Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...