Arcok > Magyar uralkodók > III. Ferdinánd (1637 - 1657)

III. Ferdinánd Grazban született 1608. július 13-án. Apja II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, anyja pedig Mária Anna bajor hercegnő volt. A jezsuitáknál vallási és gazdasági ismereteket tanult, s apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe. 1625-ben koronázták magyar királlyá, 1627-ben pedig a cseh trónt is elfoglalhatta. Az 1630. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak 1636-ban lett római király. [1]

III. Ferdinánd parancsoló, de béketűrő személyiség volt. Hét nyelven beszélt: németül, latinul, magyarul, csehül, franciául, spanyolul és olaszul. A béke érdekében hajlandó volt teret engedni a protestánsoknak. Érdekelték a természettudományok és a művészet. 1657-ben olasz irodalmi akadémiát alapított Bécsben. Legnagyobb szenvedélye a zene volt. Maga is komponált. [1]

1634-től a császári seregek főparancsnoka lett. A harmincéves háborúban is szolgált, s itt szerzett hadsereg-szervezési tapasztalatokat. 1634. májusában részese volt Donauwörth és Regensburg elfoglalásának és a franciák felett aratott nördlingeni győzelemnek (1634. szeptember), illetve sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból. [1]

1637. február 15-én elhunyt apja, II. Ferdinánd; ekkor lett fiából a Német-római Birodalom császára. Ettől kezdve folyamatosan azon munkálkodott, hogy véget vessen az 1618 óta tartó háborúskodásnak. [1]

1647-ben fiát, Ferdinándot IV. Ferdinánd néven magyar királlyá választották és megkoronázták. [1]

A törökökkel sikerült jó kapcsolatban maradnia, és a korábban megkötött békeszerződéseket meghosszabbítania. 1640-ben újabb 22 évre békét kötött a törökökkel. Ezzel egyidejűleg megtiltotta a magyar főurak, köztük Zrínyi Miklós horvát bán portyázásait a törökök ellen, mivel ezekkel a békét veszélyeztették. Amiatt is komoly ellenzéke támadt Magyarországon, hogy a szarvasmarha-kereskedelmet külföldi bérlők kezébe adta. [1] [3]

1644-ben I. Rákóczi György támadást intézett ellene, de 1645-ben Linzben sikerült békét kötniük egymással. A béke számos pontjában megismételte az 1621-1622. évi nikolsburgi szerződés szakaszait. Rákóczi élete végéig megkapta a hét magyarországi megyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa), valamint még Tokajt, Regécet, Tarcalt és Ecsed várát. Ugyanakkor Szabolcs és Szatmár megyéket életükre még fiai is örökölhették. Mindezekért a fejedelem megfogadta, hogy felbontja a franciákkal és svédekkel kötött szövetségét, seregét pedig visszavonja az említett megyékbe és Erdélybe, továbbá többé nem avatkozik be a királyság ügyeibe. Mindemellett a magyar rendek számára a béke garantálta a szabad vallásgyakorlatot, valamint a rendi országgyűlés három hónapon belüli összehívását. [1] [2]

Ezzel párhuzamosan a francia és a svéd csapatok sorozatos győzelmeket arattak; Nápoly fellázadt a spanyol uralom ellen, a birodalmi Habsburgok pedig kimerültek. A francia csapatok Conde hercegének a vezetésével újra legyőzték a spanyolokat Lensnél. Ezután Franciaországban a parlament, a nemesség, és az egész francia polgárság a háború befejezését követelte, ráadásul megkezdődött a Fronde ellenállási mozgalom, amely sok belpolitikai bonyodalmat okozott. Összességében elmondhatjuk, hogy mindkét tábor békét akart. [2]

1644-ben megkezdődtek a béketárgyalások, s végül 1648-ban, a vesztfáliai békében sikerült lezárni a harmincéves háborút. [1]

A békét több részletben kötötték meg. A Habsburgok a hollandokkal és a svédekkel Ostnabrückben, a franciákkal és a birodalom protestáns fejedelmeivel Münsterben írták alá a békét. Elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét és a Német-római Birodalomból való kiválását. Svédország megszerezte a Balti-tenger német partvidékét, Franciaország megkapta Elzászt, és megerősítették Metz és Verdun birtoklásában. Brandenburg és Bajorország is területeket nyert. A békeszerződések garantálták a szabad rajnai hajózást, tiltva minden fél számára a hajóforgalom akadályozását, vagy új adók kivetését. [2]

1654-ben IV. Ferdinánd trónörökös váratlanul meghalt, ezért III. Ferdinánd országgyűlést hívott össze a következő évben, ahol fiát, Lipót főherceget választották királlyá. [1]

1631-ben feleségül vette Mária Anna spanyol infánsnőt, III. Fülöp spanyol király leányát; a házasságból négy gyermekük született. Második felesége Habsburg Mária Leopoldina hercegnő (1632–1649) volt, akitől egy fiúgyermeke született. Harmadik feleségét, Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt 1651-ben vette feleségül, akitől két leánya született. [1]

III. Ferdinánd Bécsben halt meg 1657. április 2-án. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ferdin%C3%A1nd
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA
[3] Officina Nova - Királyok Könyve

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

• Bogdán István - A lékai (hámori) papírmalom a XVIII. században / 2013, 50 oldal
  
  
• Balogh-Bukoveczky - Gépszerkezettan III / 2006, 207 oldal
  
  
• Dr. Marczell Mihály - A bontakozó élet III., a gyermek és serdülőkor lelki képe / 2010, 91 oldal
  
  
• Pálfi Zoltán - Az első kiérlelt világbirodalom, a III. Ur-i dinasztia / 2005, 12 oldal
  
  
• A magyar feudális állam és társadalom változásai a XIII. század folyamán / 2010, 5 oldal
  
  

I. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...

Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein. A Dunánál A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról...

A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. Ahhoz, hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék, vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig, meg kellett adni a valóság illúzióját, s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának...