Szociológia | Szociológiatörténet » Rendszerszemlélet, funkcionalista megközelítés

Rendszerszemlélet, funkcionalista megközelítés (T. Parsons és R Merton) 1. A struktúra elmélet lényege A XIX. században úgy tekintettek a kutatók a társadalomra, mint aminek szerkezete van Az egyének rendben csoportosulnak (feudalizmus). struktúra: viszonylag állandó a társadalom szerkezete, benne helyzetek öröklődnek. A struktúra hierarchikus (alá – fölérendeltség van benne). Ez a társadalom makro-csoportokra bomlik. Valamilyen szempontból megoszlik a társadalom A demokratikus társadalomban is megvan a kiszolgáltatottság 2. T Parsons (1902-1979) harmóniaelmélete A társadalom egy rendszer, amelynek alrendszerei vannak. A társadalom működése azon múlik, hogy benne cselekvések vannak. A társadalomnak 4 alrendszere van: 1. politikai alrendszer 2. gazdasági alrendszer 3. kulturális alrendszer 4. személyiségi alrendszer politikai alrendszer: meghatározza a társadalom funkcióit, a társadalommal kapcsolatos célokat. gazdasági alrendszer:

olyan cselekvés folyik, amely megteremti a célokhoz az eszközöket. kulturális alrendszer: a társadalom integrálódik a társadalmi célok eszközében. személyiségi alrendszer: megtanulják az értékeket és a normákat. Megértik a célokat és tesznek a célokért. Nem teszik az emberek a dolgukat, mert: • nem tudják tenni (beteg, fogyatékos) • nem akarják tenni (deviáns) Attól működik harmonikusan a rendszer, ha mindenki funkcionál (teszi a dolgát). A cselekvések integrálják a társadalmat Nincs hierarchia (mindenki munkája fontos) A tevékenységek kiegészítik egymást A társadalom egyensúlyi állapotba van N. Luhmann (1927- ) a szociálpolitikai alrendszerrel kibővítette az alrendszereket 3. R Merton (1910) elmélete R. Merton tanítványa volt T Parsonsnak Merton funkcionalista volt Alkotott: Harmóniaelméletet, Középszintű elméletet, Elmélettörténetet. Harmóniaelmélet: Merton egyetértett azzal, hogy a harmóniára törekvés benne van

az emberekben. Látta rendszerben is a társadalmat, de felfogta struktúrájában is A társadalom valóban funkcionálisan működik. Vannak: • manifest funkciók  megvalósult funkciók. • diszfunkciók  nem megvalósult funkciók  nem mindenki teszi a dolgát. • látens (lappangó, nem látható, a közlésben rejlő) funkciók  nem mindig az lesz, amit elterveztünk. Mertont a deviancia (társadalomellenes magatartás, normaszegés) foglalkoztatta. Megnézte, hogy milyen az emberek viszonya a célokhoz Hogyan viszonyulnak az amerikaiak a társadalomhoz. Amerikában a társadalmi cél az anyagi siker elérése Anyagi siker szerint 5 társadalmi csoportot állapított meg.: csoport konform rituális (szakemberek) újító (nem az anyagi siker a cél  deviáns  az anyagi sikert minden áron el akarja érni. visszahúzódó (Deviáns) cél + + eszköz + + - nem ért egyet az anyagi sikerrel lázadó reformer (viszi előre a társadalmat) + elvi alapon

nem értenek egyet, de képesek új célokra, új eszközök létrehozására. nincsen meg az anyagi siker megvalósításához szükséges eszköz + elvi alapon nem értenek egyet, de képesek új célokra, új eszközök létrehozására. Továbbfejlesztette Durkheim anómia - elméletét  anómia akkor áll elő, ha a célokhoz nincsenek meg a legális eszközök. Illegális eszközökhöz nyúlhat az ember Az újító ember nyúlhat, a visszahúzódó viszont nyúl is. Középszintű elmélet: az emberek a szerep szerepét kutatják. A kutatók egyre bonyolultabb kérdéseket kutatnak. Merton kutatta a kiscsoportokat és az anómiát (gyökértelenség) Úgy gondolkodik, hogy ha a szociológusok nem alkotnak nagy elméleteket, nincs szükség elméletekre. Merton szerint hipotézist alkot az ember. Ez igazolja vagy cáfolja az elméletet Visszajut az eredeti elmélethez. Ilyenkor annak a kérdésnek az elméletét kutatja az ember, amilyen témában kutat. Ha egy problémát

kutatok, annak az elméletét ismernem kell Kell egy vezérfonal Merton állította vissza az elmélet fontosságát a szociológiában. Merton a XX. században azok közé tartozott, akik tudták, hogy most már a kutató is kutatható Az elméletet, mint tudományos problémát kutatta Vizsgálta a folytonosság és a megszakítottság dialektikáját  elmélet A generáció folytonosságában újul meg a társadalom. A szakmai műveltségnek vagy az eredetiségnek van nagy jelentősége. Az újrafelfedezések és a párhuzamosságok kérdése Herbert Spencer az íróasztalának dolgozott. Megalkotta, amit Darwin, de tőle függetlenül Merton kritikus szemléletű volt. Elmélettörténet: a tudományt és az elméletet is a kutatás részévé lehet tenni, vizsgálni lehet. Van a tudománynak története és rendszere  elméletek rendszere Folytonosság és megszakítottság kérdése a tudományban: • újrafelfedezések ügye • párhuzamos kutatások ügye Mi a

fontosabb? A képesség vagy aki rendelkezik egy átlagos képességgel és rendelkezik szorgalommal is? Fejlesztik a képességeket. Megnő a véletlenek szerepe a kutatásban