Földrajz | Tanulmányok, esszék » Németország gazdaságáról

Németország gazdasága Németország, hivatalos nevén Németország Szövetségi Köztársaság, vezető ipari állam Európa Északi- középső részén. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, Luxemburggal, Belgiummal és Hollandiával. Északon két tenger határolja: Dániától keletre a Balti- tenger, nyugatra pedig az Északi- tenger. Hivatalos fővárosa: Berlin Területe: 356 854 km2. Az ország lakossága 1999-ben 82 931 000 főre becsülték Németország fejlett piac gazdasága nagyrészt a feldolgozóiparon és a szolgáltatásokon alapul. Az 1980-as években mind Nyugat- Németország bruttó nemzeti terméke (GNP), mind Kelet- Németország nemzeti jövedelme kiegyensúlyozottan növekedett, bár a 1960-as és az 1970-es évekbeli ütemnél lassabban. Az egy főre jutó GNP a világon a legmagasabbak közé tarozik. A munkaerő 6%- át

foglalkoztató mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 2%- át termeli meg. A legfontosabb termék a cukorrépa, az árpa, a búza, a burgonya, a zab és a rozs A zöldségek közül a káposzta, a sárgarépa és a karfiol termelése a legnagyobb, a gyümölcsök közül az alma, a körte a ribiszke, az eper, a cseresznye, a málna és a meggy a legfontosabb. Az ország világhírű söripara a hatalmas komlóültetvényeken alapul. A Rajna és a Mosel völgyében termő szőlőkből kiváló bort készítenek. Fontos termék a finomított cukor is Az ország területének hatodát legelők foglalják el, a legfontosabb haszonállat a sertés, a szarvasmarha és a juh. A szarvasmarha- állomány 2/5-e tejelőfajta: a hazai igények kielégítése mellett tejből, sajtból és vajból exportra is jut. A marhabőrt a cipőipar hasznosítja Az ország területének 30%-át erdők borítják. Fejlett a fafeldolgozó ipar, termékeik a fűrészáruk, a forgácslemez, a rétegelt

lemez, a cellulóz és a papír- nagyrészt fedezik a hazai igényeket. A halászflotta az Atlanti- és Csendes- óceán, valamint az Északi- és a Baltitengeren működik Legnagyobb mennyiségben Atlanti tőkehalat, lazacot, makrélát és heringet fognak. A legfontosabb ásványkincs a barna- és a feketeszén, az antracit, a kálisó, a só, a kvarchomok és az üveghomok, a tűzálló anyag és a kaolin, valamint a vasérc. Kisebb mennyiségben földgázt és kőolajat is kitermelnek az energia- és nyersanyagszükséglet nagy részét, azonban importból elégítik ki. A villamos áram 2/3-át hőerőművek, több mint 1-4-ét atomerőművek állítják elő. A rendkívül sokoldalú feldolgozóipar a GDP legnagyobb hányadát (mintegy 2/5-ét) termeli meg, s a munkaerő csaknem 1/3-át foglalkoztatja, a legnagyobb iparvidék nyugaton, Ruhr- 1 folyó völgyében alakult ki. A főbb ipari termékek: finomított kőolajszármazékok, acélöntvények, hengerelt acél,

nyersvas, cement, széngáz és propán-bután gáz, vegyszerek, gyanták, műanyagok, műtrágyák, gépkocsik, mozdonyok és vasúti kocsik, hajók, tartós fogyasztási cikkek, szintetikus pamut- és gyapjúszálak, ill. textíliák, gépek és kéziszerszámok, textilipari gépek, mezőgazdasági gépek, építőipari berendezések, felvonók, órák, fényképező gépek, és elektronikai cikkek. A munkaerők 6%-át foglalkoztató építő ipar a GDP hasonló hányadát termeli meg. Fejlett az idegenforgalom, a legtöbb turistát a bajorországi téli üdülőhelyek, történelmi nevezetességek, nemzeti galériák, és múzeumok, valamint a kulturális rendezvények vonzzák. A látogatók nagy része európai országokból érkezik, de utaznak ide Észak-Amerikából is. A külföldre látogató németek azonban több pénzt költenek el, mint az ország idegenforgalomból származó bevétele. A szakszervezeti mozgalom rendkívül erős, a munkavállalók és a munkáltatók,

illetve a szakszervezetek közötti viták eldöntésére külön bíróságot állítottak fel. Úttörő jelentőségű programot indítottak az automatizáció miatt állás nélkül maradt munkások átképzése és elhelyezkedésének támogatására. A vasúthálózat fővonalain nagysebességű vonatok kötik össze egymással a német nagyvárosokat. A közúthálózat csaknem 90%-a szilárd burkolatú, az autópályák aránya mintegy 3%. A folyókból és csatornákból álló, több mint 6650 km hosszú belsővízhálózat összeköttetést teremt az Északi-, Balti-, és a Fekete- tenger között. A főbb kikötők: Bréma, Hamburg, Bremerhaven, Lübeck és Rostock. A legnagyobb nemzetközi repülőterek Berlinben, Bonn és Köln között, Düsseldorfban, Frankfurtban, Drezdában, Erfurtban, Hamburgban, Lipcsében és Münchenben működnek. Németország külkereskedelmi rendre többletet mutat. A legfontosabb export cikkeket (gépkocsik és alkatrészek, elektromos

berendezések, vegyszerek, vas-és acéltermékek) elsősorban Franciaországba, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába, Hollandiába és Olaszországba szállítják. A behozatalban Franciaország, Hollandia, Olaszország, NagyBritannia részesedése a legnagyobb; gépeket, közlekedési eszközöket, élelmiszereket, italokat, vegyszereket, ásványi energiahordozókat és ruhaneműket importálnak. 2