Nyelvtanulás | Magyar » A névmások szerepe a szövegszerkesztésben

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:84

Feltöltve:2009. december 20.

Méret:38 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A névmások szerepe a szövegszerkesztésben Névmások osztályozása - egyirányú névmások - egyirányú névmások csak főnévre vonatkozhatnak - elsősorban utalással helyettesítenek többirányú névmások főnévre, melléknévre, számnévre, határozószóra vonatkozhatnak - utalás mellett sajátos szerepet is betöltenek a mondatban a csoportokat a helyettesítéshez társított sajátos jelentéstöbblet alapján tovább bonthatjuk többirányú névmások - ragozatlan alakok ragozott személyes én, te, ő, mi ti, ők, maga, velem, - külön jelentésárnyalat nélkül helyetnévmás tesít főnevet, elsősorban személyeket maguk, ön, önök melletted, hozzánk, - az 1–2. személyű névmás csak beszédhelyzetben kap tartalmat nélküle - én a beszélő, te a hallgató - a 3. személy utalhat egy harmadik személyre, de egy már említett szóra is visszaható magam, magad, maga, magammal - főnévre utal, de sajátos jelentéssel névmás - a tárgy

vagy határozó azonos az magunk, magatok, maguk alannyal kölcsönös egymás - főnévre utal, de sajátos jelentéssel egymást névmás - két cselekvés egymásra irányulását fejezi ki a tárgy vagy a határozó birtokos - két szó, a birtokos és a birtok viszoenyém, tied, övé, mienk, enyéim, névmás nyára utal tietek, övék tieddel - a birtok mondatbeli szerepében áll - megnevezi a birtokos személyét és számát, és a birtok számát mutató név- ez, az, emez, ugyanez, ezt, ezzel, - azonosítás, nyomósítás kifejezése más - érintkezik a személyes névmással, de ilyen, ugyanolyan, ekko- ebben, gyakran nyomatékosabb ra, ennyi, ugyanennyi, itt, ilyennél, - utalószóként állhat a főmondatban ott, ekkor, akkor, így, úgy ekkorát kérdő - a kiegészítendő kérdés legfontosabb ki, mi, melyik, milyen, kit, mekifejezőeszköze mekkora, mennyi, hány, lyikhez - egy a kérdezőtől nem vagy nem jól hol, hová, meddig, mióta, ismert fogalomra utal

hogyan - minden a mondat főhangsúlyos része vonatkozó aki, ami, amely, amelyik, akinek, - kötőszóként bevezeti a tagmondatot, egyúttal teljes értékű mondatrész is amilyen, amekkora, amihez amennyi, ahány, ahonnan, ahogyan határozatlan, mindenki, bármi, seme- mindenki- - kifejezhet határozatlanságot, általánoáltalános, sítást, tagadást lyik, másik, akármilyen, től, bármitagadó minden, valamennyi, né- ben hol, sehogyan 1 A névmások és szerepük Névmások jelentése - közvetlenebb kapcsolat a valósággal - teljes jelentéstartalom csak adott beszédhelyzetben vagy élő szövegben Szerepük a közlésfolyamatban - más szavak helyettesítése („nevek másai”) - a mondat, tagmondat korábbi vagy későbbi szava, szószerkezete - egy mondat vagy bekezdés tartalmának összefoglalása - utalhat a beszédhelyzetben jelenlevő tárgyakra, személyekre - tömörítő szerep, szóismétlés elkerülése - a szöveg egységének és

érthetőségének eszközei - kapcsolatteremtés a részek között, utalás, nyomosítás, összefoglalás Mondatrészi szerepük - névszókat, határozószókat mondatrészi szerepükben is helyettesíthetik - mindenféle mondatrész szerepét betölthetik - általában nem lehetnek szintagmák alaptagjai - csak nagyon korlátozott mértékben lehet bővítményük (pl. értelmező) Alaktani viselkedésük - kaphatnak jeleket és ragokat - képzőt csak kivételesen Névmásítás és törlés - az ismétlődő főnevet nem kell mindig névmásítani, gyakran ki is lehet hagyni - az igei személyrag utal az alanyra és sokszor a tárgyra is 2