Történelem | Középiskola » Vécsei Bernadett - Folyamvölgyi civilizációk kultúrája (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína)

Vécsei Bernadett - Folyamvölgyi civilizációk kultúrája (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) Mezopotámia A Tigris és az Eufrátesz között fekszik. Nagy része síkság és félsivatag, Keskeny sávban terítettek termékeny iszapot, délen pedig mocsaras síkság, hegyek határolják. A csapadékszegény területen is lehetővé tették a folyók a földművelést. Az öntözéses földművelést az itt élő népesség kezdte el a csatornák és gátak építésével. Az öntözött földeken gabonát, gyümölcsöket és zöldséget termesztettek, valamint juhot, szarvasmarhát tenyésztettek. A mocsaras területek nádat biztosítottak az itt élők számára. A többi nyersanyagot, a fát, a követ és a fémeket a környező hegyvidékekről csere útján szerezték be. Mezopotámiába Kr-e- 4. évezredben sumerok vándoroltak, akik öntözőműveket építtettek és városállamokat hoztak létre. A vallásnak fontos szerepe volt és a városállamok élén

papkirályok álltak. A szűk katonai és papi vezető csoport mellett a társadalom zömét a közrendű szabadok alkották, A rabszolgatartás csak kezdeti fokon állt. A hatalomban despotizmus jött létre: az állam élén álló személynek korlátlan hatalma volt. A despotikus állam kézben tartotta a gazdaságot: a központ a templom volt és innen irányították a termények raktározását, eloszlását és kereskedelmét. Ezt templomgazdaságnak nevezzük A folyamatos öntözés idővel tönkretette a sumérok földjét, a föld terméketlenné vált. A sumerek gyakorta háborúztak egymással és az újonnan letelepült nomádokkal. Kr.e 3 évezredben akkádok királya egyesítette Mezopotámia nagy részét és ez újabb sumer támadásokat idéztek elő. A sumer műveltség Mezopotámia kultúrájának alapjává vált. Az állam feladatai szükségessé tették az írás kialakulását: megjelent az ékírás. Eleinte képírást használtak, majd a szótagírás

váltotta fel. Agyagra írtak Iskolákat alapítottak A hitvilágban is megfigyelhető a sumérok szerepe, akik isteneiket kiszámíthatatlannak ábrázolták. Hitviláguk jellegzetes vonása a jóslás Mivel a jövőt természeti jelenségek megfigyelésével próbálták föltárni, így sok ismeretet, tapasztalatot szereztek, amik által tovább fejlődtek a tudományok pl a csillagászat és a matematika. 60as számrendszert használtak (tudták h a kör 360 fokos és ismerték az időmérés egységeit) Szoroztak, osztottak, 12 hónapos naptárt használtak. A térség legjelentősebb építményei a toronytemplomok (zikkuratok) voltak. Egyiptom Afrika északkeleti, a Nílus alsó részén terül el. Egyiptom éghajlata szárazabb, mint Mezopotámiáé, itt mezőgazdasági termelés öntözés nélkül nem folytatható. Egyiptomban az élet szorosan kapcsolódott a Nílushoz. Az árvizek és a folyamatos öntözés itt nem tették tönkre a talajt, mivel a folyó iszapja

évente megújította a föld termőerejét. Ősi kor(Kr.e 3000-2700) A neolitikumban a folyó mentén földműves falvak jöttek létre. A Kre4 évezred végére elterjedt az öntözéses földművelés. A kis falvak harcoltak egymással a termőföldekért, s két állam szerveződött: Felső-Egyiptom a Nílus felső, Alsó Egyiptom a Nílus alsó folyása mentén. Kre 2900 körül Felső-Egyiptom meghódította Alsó-Egyiptomot és kialakult az egységes Egyiptomi Birodalom. Ekkor formálódnak ki a művészet, a vallás és az írás jellemző vonásai. Az egységes egyiptomi birodalom kialakulásakor A legrégebbi egyiptomi írás a hieroglif írás (görögül: szentvésett). Írásjelei a hieroglifák, melyet kőbe véstek és ezek élethűen ábrázolják az állatokat, növényeket. A fontos szövegeket ezzel örökítették meg. Ez nem képírás, hanem egy bonyolult mássalhangzóírás Óbirodalom (Kr.e 2700-2200) A fáraónak despotikus hatalma volt, a papságra és a

hivatalnokokra támaszkodott. A termelőmunkát a közrendű szabadok végezték Az Óbirodalom első századaiban a piramisok létrejöttét. Ezek a hatalmas építmények a fáraók síremlékei voltak. A fáraók korlátlan hatalmát jelképezték Az egyiptomiak hite szerint a halál után a lélek tovább éléséhez a test fennmaradása is szükséges. Ezért alakították ki a mumifikálás eljárását, mely megvédte a testet az elenyészéstől. Ekkor ismerték fel a vérkeringést Középbirodalom (Kr.e 2060-1780) A gazdasági rendszer, az öntözéses földművelésre épült. A papok szerepe megnőtt, a fáraókkal szemben. A vezetőréteg már saját birtokkal rendelkezett Újbirodalom (Kr.e 1550-1000) Az egyiptomi nagyhatalom kora. Gyors gazdasági fellendülés jellemezte. Áttértek az ekés földművelésre Az öntözés fejlesztését tette lehetővé egy gémeskútszerű vízemelő szerkezet elterjedése. Meghonosították a juhokat, tevéket, lovakat Megtanulták a

ló tenyésztését és elkezdték alkalmazni az égetett téglát. Egyiptom hódításokba kezdett. Elfoglalták Palesztínát Megnőtt a vezetőréteg szerepe. Elterjedt a rabszolgatartás A kor leghíresebb uralkodója II Ramszesz volt aki hódításairól és építkezéséről volt híres. Az újbirodalom utolsó szakaszában tengeri népek özönlötték el Egyiptomot, ami ezután elvesztette vezető szerepét és hódítók martalékává vált. India Hatalmas méretű térség, úgynevezett szubkontinens a Himalája és az Indiaióceán között. A nagy félszigetet hegységek fogják körbe Zártsága révén eltér a többi kultúrától. Az öntözéses földművelés alapjait a dravidák teremtették meg. Virágkora kre3 és 2, évezred fordulóján volt. Árpát és búzát termesztettek Eszközeik elsősorban bronzból készültek. Matematikai ismereteik fejlettek voltak: utcáik derékszögben metszették egymást. Házakba vizet vezettek és csatornát használtak

Írásos emlékeikből kevés maradt fönt. Termőföldje kezdett kimerülni és a területet az Iráni- medence irányából harcias árja törzsek foglalták el. Sajátos társadalom jött létre, mely 4 kasztra oszlott: 1 papok 2. katonai előkelők 3. tulajdonnal rendelkező közrendűek 4. szolgák 5. elkülönült egy érintetlen csoport A kasztokba csak beleszületni lehetett! A kereskedelemben fontos volt a textilipar alapanyaga, a gyapot és a fűszerek cseréje. Ellenértékként arany áramlott az országba tengeri és szárazföldi kereskedelem révén (Selyemút) Két jelenős vallás a brahmanizmus és a buddhizmus alakult ki. A brahmanizmust sokistenhit jellemezte, a világot megváltoztathatatlannak tartotta. Változásra csak a halál után van lehetőség, a lélekvándorlással A másik gondolkodás a buddhizmus volt. Tanítása lényege, hogy a boldogságot csak a vágyainkról való lemondással érhetjük el. Ha lemondunk vágyainkról eljutunk a boldog

megsemmisülés, a nirvána állapotába. Kína Hatalmas, még Indiánál zártabb terület. Hegyekkel körülzárt alföld, melyet a Sárga-folyó és a Jangce táplál, kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az öntözött területeken főleg rizst termesztettek, mely bő termést adott. Egységes birodalommá Csin Si Huang-ti császár szervezte. Megerősítette a központi hatalmat, szigorú törvényeket teremtett és a támadó hunok ellen falat emeltetett (kínai Nagy fal). A Csin dinasztia után a Han-dinasztia került hatalomra, melynek uralkodása alatt Kína virágkorát élte. Gazdasága gyorsan fejlődött, elterjedt a fehér porcelán és a selyem. Ezek fontos export cikkek voltak és a Selyemúton szállították. Kialakult a kínai képírás, ami szóírássá fejlődött Feltalálták a papírt, amit használtak is. A kínai vallás szerint országuk a Mennyei Birodalom, melynek vezetője a császár. Két féle vallás-filozófiai rendszer alakult ki:

Kung-fu-ce, Lao-ce A Kung-fu-ce a hagyományokra és a család tiszteletére tanított, harmóniát keresett az emberek között. A Lao-ce a belső lelki és testi béke megteremtésére törekedett