Történelem | Középiskola » A dinasztikus politika újjászületése Európában, III. Napóleon császársága, a Krími háború

A dinasztikus politika újjászületése Európában, III. Napóleon császársága, a Krími háború I. Az 1850-es és 1860-as évek Európában: A forradalmak leverése után az ősi kényuralmi rendszerek visszatértek Európában. Királyságok és császárságok alakultak Az új uralkodók- figyelembe véve a forradalmakat- felülről kezdeményeztek reformokat. Polgári- nemzeti mozgalmak alakultak ki a földrészen. Megkezdődött az olasz és a német egység megteremtése, az önálló nemzeti államok létrejötte. Európában kezdett kialakulni a tőkés társadalmi rendszer, a klasszikus kapitalizmus. A jobbágyságot mindenhol eltörölték és a tőkésosztály mellett létrejött a munkásosztály. Nemzetközi munkásszervezet is alakult Londonban, 1804-ben Internacionálé néven. II. A második császárság Franciaországban: 1848-ban Párizsban is leverték a forradalmat. Bonaparte Lajos kezébe került a hatalom 1851-ben. Őt 1852-ben császárrá koronázták III

Napóleon néven 1870-ig uralkodott. A császár legfontosabb intézkedései: - Népszavazással törvényesítette hatalmát. - Franciaországot is vezető nagyhatalommá akarta tenni. - Erős hadsereget hozott létre. - Új választójogi törvényt alkotott. Visszaállította az általános népszavazást - A nagypolgárságot támogatta. - A pénzes arisztokráciára, az egyházakra és a nagy földbirtokosokra támaszkodott. - A gazdasági életet fellendítette. Merkantilista gazdaságpolitikát folytatott - Ellentétbe került a poroszokkal és 1870-ben kitört a porosz- francia háború, melynek során Napóleon súlyos vereséget szenvedett. A poroszok még Párizst is elfoglalták és a császár fogságba esett. III. A cári Oroszország és a Krími háború: Az 1850-es években a cári Oroszország szerepe megnőtt. Az uralkodó I Miklós cár célja, hogy Oroszország Európa vezető nagyhatalma legyen. Ezért kijáratot akart biztosítani az orosz flotta részére a

Fekete-tengerről a Földközi-tengerre. A Balkán felé szeretett volna terjeszkedni, Szerbiát és Bulgáriát elfoglalni. Közben 1853-ban Havasalföld (Románia) és Moldova elnyerte függetlenségét. Törökország jelentősen meggyengült és ezt akarta kihasználni Oroszország. 1853-ban kitört a Krími háború. Az oroszok megtámadták a félszigeten állomásozó török sereget. Anglia és Franciaország azonban beavatkozott a háborúba. Expedíciós hadsereget küldött a Krím félszigetre, és Oroszország vereséget szenvedett. 1856-ban Párizsban megkötötték a békét A cári Oroszország elveszítette nagyhatalmi pozícióját, a cár pedig öngyilkos lett