Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Alkotmányjog tételek, 2003

1 Alkotmányjog tételek - 2003 1. AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI Elméleti alapok: Az államilag szervezett társadalomban az embert megillető jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése. A megközelítés általában mindig egységes volt abban, hogy az államnak el kell ismerni és biztosítani kell az állampolgár alapvető jogainak érvényesülését. A korai társadalomelméletek általában abból indultak ki, hogy az alapvető jogok az „isteni jogból” erednek, amely felette áll az államnak, így azok érvényesülését az államnak el kell ismerni. Jellemző volt a görög társadalomelméletekben és a keresztény középkor jogfilozófiai gondolkodásában is. Aquinói Szent Tamás, a középkor nagy filozófusa az isteni törvényből vezette le az élet, a szabadság és a tulajdon védelméhez fűződő jogokat, amelyeket az uralkodónak tiszteletben kell

tartani. Az újabb felfogás az égtől elválasztva, a „földre helyezve” alapozta meg az emberi jogok biztosításának szükségét. Az emberi jogok világias természetjogi felfogásának megalapozói között különösen az angol John Locke (1632-1704) és a svájci-francia Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) munkásságának volt nagy szerepe. Lényege: az emberek társadalmi szerződéssel államot hoztak létre. Megőrizték azonban az ember természetéből eredő jogaikat Ezek mindenekelőtt a szabadság és a tulajdon. Az államnak ezen jogokat el kell ismerni és védeni kell Ezen felfogás elméletileg megalapozta a polgári átalakulás menetében született első polgári alkotmányokban az emberi jogok elismerésének szükségét. A XIX. szd második felétől került előtérbe a pozitivista jogi felfogás Eszerint a jogok a bíróság előtt is érvényesíthető jogszabályokból erednek. Vagy a jogok nem mások, mint az államhatalom által önmaga számára

jogszabályban állított korlátok. Az államhatalommal szemben nincs szó alanyi jogokról, de a tárgyi jogot érvényesíteni kell (amely pl. az állami szervek hatáskörére vonatkozik). Ennek reflexhatásaként következik be, hogy az állampolgár is védelemhez jut (Reflexjogi elmélet: egyik fő képviselője a német Paul Laband (1838-1918). Ezek és a hasonló pozitivista jogi felfogások szerint az állam mindenható, államon kívüli normák ebben nem korlátozzák. A szocialista jogelmélet is elvetette az állampolgári jogok természetjogi megalapozását. A jogok nem az egyedülálló, önmagában vett, természetes ember állapotát fejezik ki az államhoz való viszonyában, hanem a társadalmi emberét, az embernek mint társadalmi, politikai lénynek a viszonyát a politikai államban szervezett társadalomhoz. Az állam nem döntheti el, hogy biztosítja-e az állampolgári jogokat. Az állami jogalkotást determinálják (determinál = kijelöl, meghatároz,

megszab), illetve befolyásolják az alábbi körülmények: - a korábbi, vulgarizáló marxista felfogások szerint a gazdasági vagy termelési viszonyok határozzák meg a felépítményt, közte a jogot és az állampolgári jogok biztosítását. - A 60-as, 70-es évektől kezdődően tért nyert az értékközpontú megközelítés. Eszerint az állampolgári jogok biztosításával elő kell segíteni az általános szocialista értékek, a demokrácia, a szabadság, a törvényesség és a személyiség szabad fejlődését. 2 - Legutóbbi felfogás: a jogrendszerben biztosítani kell a nemzetközi standardnak megfelelő jogok gyakorlását. Az emberi jogok nemzetközi jogi szabályozása és belső állami elismerése a jelenkori társadalmak egyre általánosabban érvényre jutó jelensége lett. Az emberi jogok biztosítása internacionalizálódott. Meghatározó lett a „természetjogias” felfogás olyan értelemben, hogy egy államon kívüli külső

tényező, a nemzetközi jog feltétlenül érvényesítendő követelményeket támaszt a belső jogalkotással és jogalkalmazással szemben. Történeti alapok: Az államok pozitív jogában az alapvető jogokat elismerő vagy biztosító alkotmányos dokumentumok között kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az angol jognyilatkozatoknak, közjogi paktumoknak, szerződéseknek (végül is törvényeknek), amelyekben a királyok a XIII. szd-tól kezdődően elismerték bizonyos alapvető jogok biztosítását. - A Magna Carta Libertatum (1215 – Nagy Szabadságlevél) János király és a Magna Cartát fegyverrel kikényszerítő bárók megállapodása 63 cikkelyben sorolta fel a hűbéri jogokat és kötelezettségeket, rögzítette a király és a „szabad emberek” közötti viszonyt. Pl: király és tisztségviselőinek önkénye, a jogtalan letartóztatás, száműzetés elleni védelem. Ide sorolható még pl.: II András 1222 évi Aranybullája - A Petition of

Rights (1628 – Jogok Kérvénye) az I. Károly által elismert, Parlamentben összegyűlt lordok és közrendűek által megfogalmazott követeléseket tartalmazta, melyeket már a Magna Carta is tartalmazott. - A Habeas Corpus Act (1679) biztosította, hogy kérelemre, ill. bírói parancsra a fogságban lévő személyt a bíróság elé állítsák, hogy az döntsön a fogvatartás törvényességéről. - Az Orániai Vilmos által kiadott 1689. évi szabadságlevél, a Bill of Right ugyancsak az ősi jogok megerősítésével kívánt gátat vetni a törvénysértéseknek, valamint annak, hogy a vallás, a törvények és a szabadságok veszélybe kerüljenek. Ezeknek az angol dokumentumoknak nagy hatása volt az 1776-ban függetlenné váló amerikai gyarmatokon, majd az USA-ban kiadott alkotmányos dokumentumok elfogadására: - Declaration of Rights (1774 - Jogok Deklarációja) - Bill of Rights (1776 – Virgíniai Jognyilatkozat) - 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat -

1791. Bill of Rights-al kiegészített szövetségi alkotmány, az 1787 évi USA Alkotmány Az 1789. augusztus 26-án elfogadott Az ember és a polgár jogainak Deklarációja (Déclaration des Droits de l’Homme et du Citoyen) elismeri és kinyilatkoztatja az emberek természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, azt, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlőnek születnek és azok is maradnak. Ilyen jogok pl: tulajdon, szabadság, biztonság Megkülönbözteti az állampolgári jogokat, ami főleg a törvényhozásban való részvétel joga és az egyenlő hivatalviselési jog. Ez a deklaráció később szerves részét alkotta az 1791 évi francia Alkotmánynak. Az alapvető jogok katalógusában a „jóléti” vagy „szociális” állam koncepciójának előtérbe kerülésével történt jelentős változás. Ez abból indult ki, hogy az államnak beavatkozással is kötelessége az állampolgárok számára bizonyos életnívót biztosítani. Az

állampolgároknak 3 intézményesen biztosítani kell a gazdasági-szociális-kultúrális jogokat (= második generációs jogok). Ezt tükrözi az 1919 évi weimari alkotmány Ez kimondta: - a munka állami védelmét, - a munkához való jogot, - a szakszervezeti szervezkedés jogát, - az állam részvételét a társadalombiztosításban, - a szociális ellátáshoz való jogot stb. Az oroszországi forradalom első napjaiban elfogadott, „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól” szóló Deklaráció előtérbe állította: - az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetését, - a társadalom osztályokra tagozódásának kiküszöbölését, - a termelési eszközök társadalmasítását. pl.: a véleménynyilvánítási szabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot Ezeket általában csak a dolgozók jogaiként fogalmazta meg. Az 1918. évi orosz Alkotmány már megfogalmazott néhány klasszikus szabadságjogot, 1936 évi szovjet

Alkotmány propagandisztikus okokból már az alapvető jogok jóformán teljes katalógusát felvette rendelkezései közé, de egyes jogokat még mindig csak a dolgozók számára biztosított (pl.: sajtószabadság, gyülekezési jog). Ezek voltak a jellemzői a II világháború után szovjet mintára elfogadott számos európai szocialista alkotmánynak. A 60-as, 70-es évektől kezdődően jelentős szemléleti változás jelentkezett az alkotmányozásban: - az alkotmányok egyre inkább már mindenki jogaként fogalmazták meg az alapvető jogokat, - előtérbe került a jogi garanciák kiszélesítésének igénye, - az alkotmányi szabályozás egyre inkább internacionalizálódott ( elismerték a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat is). A 80-as évek végétől, a rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai országokban előtérbe került az alapvető jogok nemzetközi standardnak megfelelő teljes körű biztosítása. Az alapvető

jogok Magyarországi szabályozása: 1. 1222 évi Aranybulla: - kodifikálta a szokásjog korlátait - kodifikálta a király törvénysértő aktusaival szembeni garanciákat - rögzítette az ellenállás jogát (ezt az 1688. évi ogy hatályon kívül helyezte, de mint élő jogra hivatkoztak Rákóczi és mások). 2. 1608 évi törvények (a Bocskai felkelés eredményeként): pl a vallásszabadságról szóló Az abszolutizmusra törekvő királyi udvar elleni nemzeti küzdelmek bázisává váltak  a király köteles volt magát megkoronáztatni, letenni a koronázási esküt, szentesíteni a koronázási hitlevelet. 3. Az 1848 évi törvények főleg az úriszék megszüntetésével megteremtették a jogegyenlőséget 4. Magyarország első kartális alkotmánya, a Tanácsköztársaság 1919 június 23-i Alkotmánya külön rögzítette a dolgozók jogait. 5. 1945 után az ún „kisalkotmány”, a Magyarország államformájáról szóló 1946 évi I tc preambuluma

biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ezek különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes élethez, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog stb. 4 6. Az 1949 évi Alkotmány az 1936 évi szovjet Alkotmány példájára tartalmazta az állampolgári jogok széles katalógusát, számos jog gyakorlását mégis csak a dolgozók számára biztosított. 7. Az 1972 évi átfogó alkotmánymódosítással a jogokat már a korábbinál szélesebb körben mindenki számára biztosították és elismerték a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat. 8. Az 1989 évi átfogó alkotmánymódosítással az alkotmányos jogok körét kiszélesítették, számos jogi garanciát is alkotmányba iktattak az alapvető jogok biztosítására. 5 9. 2 AZ ALAPVETŐ JOGOK SZABÁLYOZÁSÁNAK, CSOPORTOSÍTÁSÁNAK ÉS GARANCIÁINAK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI Alapvető

jogoknak az állam belső jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából. Ezekről a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik. Az alkotmány az állampolgárok egyes jogait alapvető vagy alkotmányos jogként is deklarálja, kötelezettséget vállalva ezzel arra, hogy ezen jogokat különös súllyal érvényesíti és biztosítja. A hatályos magyar Alkotmány is deklarálja az állampolgárok alapvető jogait. Deklaratív jellegű  nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és lehetséges korlátairól, az érvényesülésük jogi garanciáiról. Az alkotmányos jogok tényleges magvalósulása ezért feltételezi az alsóbb szintű részletes jogi szabályozást. Azért, hogy az alsóbb szintű végrehajtási szabályok ne tartalmazzanak indokolatlan korlátozásokat, az alkotmány

általános feltételeket is megállapít. Ezek közül a legfontosabb: az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az Alkotmányon kívül törvény állapítja meg, alapvető jog „lényeges” tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint viszont nem tekinthető lényeges tartalom korlátozásának az olyan korlátozás, amelyet egy másik alapvető jog érvényesülése, védelme tesz szükségessé. Egyes alapvető jogok gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idejére törvény alapján sem függeszthető fel, és nem korlátozható. (Pl: az élethez és emberi méltósághoz való jog.) - Az Alkotmányban biztosított valamennyi alapvető jog érvényesülésének végrehajtási szabályait a legmagasabb szinten törvényben kell megállapítani. Rendeleti jogalkotásban a végrehajtási szabályokat csak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI tv korlátai között lehet

kiadni. Az alapvető jogok szabályozása tekintetében a nemzetközi eredetű normák és a belső jogszabályok viszonya: - A szabályszerűen megkötött nemzetközi szerződések arra kötelezik az államot, hogy a belső jogalkotást a nemzetközi szerződéseknek megfelelően alakítsa. - Az azonos formában kiadott szabályok között a nemzetközi eredetű megelőzi a belső eredetű jogszabályt. - A nemzetközi szerződés szabálya nem mondhat ellent az Alkotmánynak, de más belső jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés ellentmondhat az azonos vagy alacsonyabb szintű belső jogszabálynak. - A belső jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés a belső jog integrális része lesz. Az alapvető jogok többféleképpen csoportosíthatók: 1. Beszélhetünk emberi és állampolgári jogokról Emberi jog: az ember természetéből eredő, örök és elidegeníthetetlen jog. Állampolgári jog: a pozitív jog által biztosított jog Az emberi jogok az

ország területén mindenkit, az állampolgári jogok csak az állampolgárokat illetik meg. 2. Beszélhetünk egyéni és kollektív jogokról Az egyéni jogok egyénileg, a kollektív jogok együttesen gyakorolhatók (kollektív jog pl.: egyesülési jog, gyülekezési jog) 3. A jogok tárgya szerint az alábbi csoportok különböztethetők meg: - egyenjogúság vagy jogegyenlőség - alapvető személyi jogok és szabadságok - alapvető politikai jogos és szabadságok 6 - gazdasági – szociális – és kulturális jogok státusjogok és harmadik generációs jogok. 4. A joggyakorlás feltételei szerint: - Jogoknak nevezik az állam által jogszabályban biztosított, de konkrét jogalkalmazó eljárás következtében realizálható jogokat. Pl: a szociális ellátáshoz való jog keretében a szociális segély biztosítása. - Szabadság alatt az értendő, hogy minden megtehető, amit a jogszabály nem tilt, vagy jogszabály alapján hatósági aktus konkrétan nem

korlátoz. A jogok érvényesüléséhez szükséges politikai, anyagi és jogi garanciák: - Politikai garancia különösen az alkotmányosság és törvényesség mellett elkötelezett demokratikus politikai rendszer. - Anyagi garancia különösen a megvalósulás anyagi előfeltételeit biztosító társadalmi és gazdasági rendszer. - Jogi garanciák pedig azok a garanciák, amelyek a jog kötelező erejénél fogva intézményesen teremtenek kedvező lehetőséget az alapvető jogok érvényesüléséhez. A jogi garanciák csoportjai: 1. Alkotmányban vagy más jogszabályokban biztosított jogi garanciák 2. Anyagi jogi, eljárási jogi és szervezeti jogi garanciák - Anyagi jogi garancia az olyan jogi szabályozás, amely az egyes alapvető jogok minél teljesebb körű érvényesítését teszi lehetővé. Ezen jogok sérelme esetén biztosítja a jogsértés megszüntetését, illetve kiküszöbölését. A felelősségi szabályok megállapításával lehetőséget nyit a

jogsértések következményeinek kiküszöbölésére, illetve a jogsértés megelőzésére. - Eljárási jogi garancia az olyan eljárási jogi szabályozás, amely biztosítja az alapvető jogokat érintő hatósági eljárásokban az indokolatlan korlátozásokat, biztosítja az elfogulatlan döntés meghozatalát. - Szervezeti jogi garancia az olyan szabályozás, amely tekintettel van arra, hogy a jogosítással, korlátozással, jogsértés kiküszöbölésével kapcsolatos hatósági eljárásokban olyan szerv kapjon hatáskört, ahol a törvényesség fokozott garanciái állnak rendelkezésre (pl.: bíróság) 3. A jogérvényesülés általános jogi garanciái, amelyek az alapvető jogok védelmét is szolgálják, illetve az alapvető jogok védelmét szolgáló speciális jogi garanciák. Az 1989 évi XXXI törvénnyel átfogóan módosított Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII törvény ilyen garanciái: - az előbbi kilátásba helyezte

az állampolgári jogok általános hatáskörű országgyűlési biztosa intézményének életre hívását. Feladata: az alkotmányos jogok védelme - az utóbbi intézményesítette az Alkotmánybíróság előtt benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét az Alkotmányban biztosított jogok érelme esetén. Az alapvető kötelességek: Az alapvető kötelességekről szóló deklarációt már az 1795. évi francia Alkotmány is tartalmazott Ugyan ez csak másodlagos fontosságú maradt, de a polgári alkotmányokban és a szocialista alkotmányokban is jelentkezett. 7 3. EGYENJOGÚSÁG, STÁTUSJOGOK Egyenjogúság 1.) A jogképesség elismerése A jogok, így az alapvető jogok érvényesülésének is általában feltétele a jogképesség elismerése, az, hogy az embereknek jogai és kötelességei lehetnek. Elismeri minden ember jogképességét a magyar Alkotmány 56. §-a is A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV törvény és későbbi módosításai)

részletesebben rendelkezik a jogképességről. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tarozásra tekintet nélkül egyenlő. Ez átvezet az egyenjogúság kérdéséhez 2.) Egyenjogúság Már az ókori görögöknél Platón szerint az emberek természettől fogva egyenlők. Az 1789. évi francia Deklaráció 1 cikkelyében kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlőnek születnek és azok is maradnak. Társadalmi megkülönböztetés csak közhasznon alapulhat. Ez a következőket jelentette: - mindenki ugyanolyan jogalany és a jogalanyok egészével szemben a törvény egyformán intézkedik, - érvényesül az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség, - érvényre jut a közhivatalokhoz és közalkalmazáshoz való egyenlő hozzáférhetőség, - az adózás szempontjából mindenki egyenlő. Az egyenjogúság kérdése bekerült

kisebb-nagyobb eltérésekkel a később elfogadott alkotmányokba is. Ezt rögzíti hatályos Alkotmányunk is. Így: - Az alapvető jogokat általában mindenki jogaként fogalmazza meg (kivétel  egyes jogok csak az állampolgárokat illetik meg). - A hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. - Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésével segíti. - Külön rögzíti a férfiak és a nők egyenjogúságát. - Kimondja a bíróság előtti egyenlőséget. Státusjogok Státusjogok: a személyek állampolgári, nemzeti-etnikai kisebbségi, menekült, külföldi, illetve a határon kívül élők magyar nemzetiségi státusával (= helyzetével) összefüggő jogokat értjük. 1.) Az állampolgársággal összefüggő alapvető jogok Egyrészt azt jelentik, hogy bizonyos alapvető jogok csak az állampolgárokat illetik meg. Ilyenek: - a választójog és

választhatóság, - a közhivatal viselésének joga, 8 - az Alkotmány szerint a szociális biztonsághoz, ellátáshoz, valamint a művelődéshez való jog. (Ez nem teljesen így van, mert  a tanuláshoz való jogot a közoktatásról szóló törvény – 1993. évi LXXIX. tv – általános elvként mindenki számára biztosítja) Másrészt azt jelentik, hogy az állampolgárt a magyar állammal szemben külön garanciák illetik meg. Ezek a következők: - senkit sem lehet a magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, - magyar állampolgárt nem lehet a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani, - a magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet, - minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. 2.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Magyarország fogadta el az egyik legrégebbi törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, az 1868.

évi XLIV. (44) törvényt, amely az egyenjogúság elvére és a nyelvhasználat biztosítására épített Ezt kiegészítették: - a trianoni békeszerződés (1921. évi XXXIII tv) határozmányai, - 1945. után az 1949 évi Alkotmány, - 1972-ben átfogóan módosított Alkotmány biztosította: a nemzetiségei egyenjogúságot az anyanyelv használatát az anyanyelven való oktatást a nemzetiség számára saját kultúrája megőrzését és ápolását. Tért nyert az a felfogás, hogy a nemzetiségi lakosság kollektív joga egyesületeket, érdekvédelmi szervezeteket kíván, és indokolt valamilyen intézményes formában biztosítani a nemzetiségek képviseleti szervekben való részvételét. Az 1989-ben átfogóan, majd később az 1990. évi LXIII tv-nyel módosított Alkotmány leszögezte, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok egyenjogúak, megkülönböztetés a személyek között nem tehető. A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és

etnikai kisebbségeket, és biztosítja kollektív részvételüket: - a közéletben, - biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, - a Magyar Köztársaság törvényei biztosítják az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét. Ezek végrehajtásáról és a kisebbségek jogairól átfogó jelleggel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII tv intézkedett A törvény szerint a nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet. A törvény alapján a kisebbségekhez tartozó személyeket megillető egyéni kisebbségi jogok pl.: - a kisebbségekhez tartozó személyek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, - valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tarozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, - a kisebbséghez tartozó személynek

joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, - joga van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, - joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, - joga van anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, - joga van más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra, 9 - közéletben való részvétele nem korlátozható. A kisebbségek közösségi jogai: - Mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos. - A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. - A közszolgálati rádió és televízió biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását. - A kisebbségi közösségeknek joguk van anyanyelvű óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni. - Azokon a településeken, ahol nem

kisebbségi települési önkormányzat működik, a kisebbséghez tartozó gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhet. - A Magyar Köztársaság biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik megtartásához, kulturális emlékeik megőrzéséhez fűződő jogait. - A kisebbségeknek joguk van az országgyűlési képviseletre. - A kisebbségek társadalmi szervezeteket, továbbá helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségek önkormányzatai: kisebbségi települési önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, országos kisebbségi önkormányzatok. Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint a felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg. Ha a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzat képviselőtestületének legalább 30%-át egyazon kisebbség jelöltjeként

választották meg, e képviselők közvetett módon legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak. A helyi kisebbségi önkormányzatok általában rendeletalkotási és hatósági jogkörrel nem rendelkeznek. Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló látja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik. Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve több nemzeti vagy etnikai kisebbség közös országos önkormányzatot hozhat létre. Nincs hatósági jogköre, de széles körben véleményezési és egyetértési, sőt döntési jogkörrel is rendelkezik. Legfontosabb, hogy intézményeket (színházat, közgyűjteményt) hozhat létre és összehangolja ezek működését. A kisebbségeket és szervezetiket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának joga. A Kormány az igazságügy-miniszter felügyelete alatt

működő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének elősegítése érdekében az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. 3.) A menedékjog A menedékjog a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárok közül a menekültek részére biztosított alapvető alkotmányos jog. A menedékjogról jelenleg az 1997. évi CXXXIX (139) törvény és későbbi módosításai rendelkeznek: 10 - Menekültként való elismerésre kérelem alapján az a személy jogosult, akinek azt a tvr-el kihirdetett nemzetközi Egyezmény az Alkotmányban is említett okokból biztosítja. A menekültek jogállását főleg a következők határozzák meg: a menekültként elismert személyt a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, pl. azzal az

eltéréssel, hogy a menekültet: - nem illeti meg választójog, - nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, melynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti, - nem hadköteles, - jogosult személyazonosító igazolványra és kétnyelvű úti okmányra, - tv-ben és korm. rendeletben maghatározott körben és feltételek szerinti ellátásra, támogatásra, - nem illetik meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, - a menekült magyar állampolgárság honosítással történő megszerzése iránti érelmét kedvezményes szabályok szerint bírálják el. Menedékes: a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás miatt menekülni kényszerültek. 4.) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldi külön alkotmányos joga Az

Alkotmány szerint a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.  Ha a közrend érdekében szükséges, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják. 5.) a határon kívül élő magyarok jogai Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A Magyarországon illetve a szomszédos államokban igénybe vehető kedvezményekre, támogatásra jogosultak. 11 4. ALAPVETŐ SZEMÉLYI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK Olyan alapvető jogok, melyek a személyek „magán” vagy személyi integritását védelmezik. 1. Az élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog Az Alkotmány szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Így a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint: - ha a halálbüntetést nem törölték el, ezt csak az elkövetés idején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bűncselekmények miatt lehet kiszabni, az illetékes bíróság ítéletével. A halálra ítéltnek joga van kegyelmet vagy a büntetés megváltoztatását kérni Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bűncselekmények miatt és azt terhes nőkön nem lehet végrehajtani. A halálbüntetést a háború vagy háború közvetlen veszélyének idejét kivéve el kell törölni.  Mo: 1995 évi II tv - a PPE és az Európai Egyezmény is rögzíti, hogy senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani,

kényszer- vagy kötelező munka végzésére kötelezni. Megengedett azonban pl.: bűncselekmény miatt büntetésként kényszermunkával járó szabadságvesztés kiszabása, törvényes bírói határozattal az előzetes letartóztatásban lévőtől vagy feltételesen szabadlábra helyezett személytől munka vagy szolgálat követelése. - Az 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezményt Magyarországon az 1995. évi III tv-nyel hirdették ki. Belső eredetű jogunk megfelel ezeknek a követelményeknek. Magyarországon a halálbüntetés az Alkotmánybíróság 23/1990. (X31) AB határozatának következtében szűnt meg. 2. A gyermek, az ifjúság, a család és a házasság védelme Az Alkotmány az általános elvek között rögzíti, hogy az állam: - különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi érdekeit, - védi a

házasság és a család intézményét, - minden gyermeknek joga van családra, az állam részéről arra a gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez kell, - a szülőket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, - az anyáknak a gyermek születése előtt és után támogatást és védelmet kell biztosítani, - a munkavégzés során a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. Az elvek körét a PPE az alábbiakkal egészíti ki: - minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell és nevet kell neki adni, - minden gyermeknek joga van arra, hogy születésével állampolgárságot szerezzen, - a házasságkötésre alkalmas korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni, - házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése alapján lehet kötni, - a házasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt

és felbontása után egyenlők, - a házasság felbontása esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelméről. 12 3. Személyes szabadság és mozgásszabadság A személyes szabadság: A személyes szabadsághoz való jog az egyik legrégebben elismert alapvető szabadságjog. Azt jelenti, hogy senkit sem lehet a szabadságától önkényesen megfosztani. Szabadság megfosztására csak jogszabályban kivételesen meghatározott okokból és esetekben, garanciák biztosítása mellett kerülhet sor. A személyes szabadsághoz való jog nem abszolút szabadságjog, lehetnek törvényekben meghatározott korlátai. Az Alkotmánnyal, a PPE-vel és az Európai Egyezménnyel összhangban megengedett pl.: - a Btk-ban meghatározott bűncselekmények miatt bírói ítélettel szabadságvesztés büntetés kiszabása, - a szabálysértési kódex (1999. évi LXIX tv) szerint szabálysértés miatt törvényben meghatározott esetekben 60 (90) napig terjedő elzárás

kiszabása, illetve a kiszabott pénzbírság – meg nem fizetési esetén – maximum 60 (90) napig terjedő elzárásra átváltoztatása, - bizonyos feltételek fennállta esetén a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I tv szerint a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy előzetes letartóztatásba helyezése, - bizonyos feltételek mellett a 3 napos őrizetbe vétel, - az egészségügyi jogszabályok szerint a veszélyeztető állapotú pszichés- ill. szenvedélybetegek pszichiátriai intézetben tartása. Az Alkotmány szerint az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. A mozgásszabadság: Magában foglalja a szabadság megfosztásának tilalmát, de jelenti azt is, hogy a személyek szabad mozgása önkényesen nem korlátozható. A hatályos jog szerint a mozgásszabadság korlátai: - a jogszabályban erre felhatalmazott hatóság rendeletére a

rendőrség a határozatban megjelölt személyt meghatározott helyre kíséri ( elővezeti), - népegészségügyi okokból a fertőző betegségek elterjedésének megelőzése érdekében az ÁNTSZ szervei személyeket pl. járványügyi zárlat alá helyezhetnek A zárlat helyét nem szabad elhagyni. - Mások jogainak védelme érdekében nem lehet másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére bemenni, vagy ott bennmaradni, stb. 4. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog Alkotmányunk szerint e jogok a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek. A PPE kimondja, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

Ezen jogokat az Európai Egyezmény is védi - A jó hírnév sérelmét különösen az jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A magánlakás sérthetetlenségének sérelmét jelenti, ha valaki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az azokhoz tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy azzal rendelkezőnek 13 akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, bennmarad, vagy mást akadályoz abban, hogy oda bemenjen. (Nyilvánvaló kivétel a házkutatás) - A magántitok védelméhez való jog azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve tilos a levéltitkot megsérteni, a magántitokhoz jogosulatlanul hozzáférni, valakinek a birtokába jutott magántitkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, vagy azzal egyéb módon visszaélni. A magántitok védelme esetleg átfogja a személyes adatok védelmét is, de ezt az Alkotmány

külön is kiemeli. Magyarországon az Alkotmánnyal összhangban az Országgyűlés 1992-ben fogadta el a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII (63) tv-t A személyes adatok védelmének biztosítása szempontjából kiemelést érdemel: - személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet, - az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező, - az adatkezelés során az egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos, - az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy tv. megengedi, - az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A személyes adatok védelme érdekében az o.gy adatvédelmi biztost választ 5. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Az Alkotmány szerint ez a jog

magában foglalja: - a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés (tulajdonképpen megválasztását vagy elfogadását, - vallását és meggyőződését mindenki szabadon kinyilváníthatja. világnézet) szabad A PPE és az Európai Egyezmény kimondja továbbá, hogy: - a vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek, - tiszteletben kell tartani a szülők és a tv-es gyámok szabadságát abban, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák. 6. A „megfelelő” vagy tisztességes eljáráshoz való jog Alkotmányunk szerint ezen jogok: - A szabadságtól senkit sem lehet másként, mint tv-ben maghatározott okokból és a tv-ben meghatározott eljárás alapján megfosztani. - A bűncselekmény

elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy bíró elé kell állítani. - Biztosítva van az ártatlanság vélelme ( senki sem tekinthető valamely bűncselekmény elkövetésében bűnösnek addig, amíg büntetőjogi felelősségét jogerős bírói határozat nem állapította meg). - Független és pártatlan bíróság döntéséhez való jog. - Büntető eljárásban a védelemhez való jog. - A nyilvános bírósági tárgyaláshoz való jog. - A „nullum crimen sine lege” követelménye ( senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. - Jogorvoslathoz való jog. 14 - Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelességekkel kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. 15 5.

ALAPVETŐ POLITIKAI JOGOK ÉS SZABADSÁGOK A politikai jogok és szabadságok csoportjába azok az alapvető jogok és szabadságok sorolhatók, amelyek az emberek közéletben való részvételét érintik. 1. Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága Alkotmányunk csupán deklarálja ezt a szabadságot, indokolása szerint olyan értelemben, hogy bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt nyilváníthat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. A PPE és az Európai Egyezmény már valamivel konkrétabb rendelkezéseket is tartalmaz. Így pl: a szabad véleménynyilvánítás magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát is. E jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ezért bizonyos korlátozásoknak vethető alá Pl: mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben

tartása, nemzetbiztonság vagy a közrend, a közegészség védelme érdekében szükségesek. 2. Sajtószabadság Az Alkotmány biztosítja a sajtószabadságot, azzal az indokolással, hogy a sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek kiemelkedő szerepe van a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul A sajtószabadság érvényesülését is korlátozhatják a PPE-ben és az Európai Egyezményben a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó általános tilalmak. Magyarországon a nyolcvanas években már viszonylag liberális sajtógyakorlat érvényesült, ennek ellenére még a sajtóról szóló 1986. évi II tv és ennek vh rendelete (12/1986/IV22/MT sz rendelet) is széles körű előzetes állami engedélyeztetési kötelességet írt elő. Nagy változás történt ebben az utóbbit módosító 58/1989.(VI15)MT sz rendelettel, amely pl: - 1947

óta először megszüntette az időszaki lap alapításának és nyilvános közlésének engedélyeztetését, - az előzetes engedélyezés körét szűkítette. A sajtótörvény 1990. évi módosításával (1990 évi XI tv) további oldások is előtérbe kerültek, így pl. nemcsak jogi személy, hanem, természetes személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai is alapíthattak rendszeresen megjelenő időszaki lapot, helyi rádió- vagy TV stúdiót. Az utóbbihoz engedély volt szükséges A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, és nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. 3. Közérdekű információhoz való jog Ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot jelenti. A sajtótörvény rögzíti, hogy Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szűkebb

környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata – a hírközlés más eszközeivel összhangban – a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. 16 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII tv. szerint: - a törvény biztosítja, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse, - az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa ellenőrzi a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog érvényesülését. 4. Egyesüléshez való jog Az egyesüléshez való jog az egyének különböző, de meghatározott célok érdekében állandó szervezetben való tömörülését jelenti. Az Alkotmány kimondja,

hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, ill. azokhoz csatlakozni Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. A PPE szerint: mindenkinek joga van másokkal szabad társulásra, ideértve azt a jogot is, hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alapítson, ill. azokhoz csatlakozzon E jog gyakorlását csak olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állambiztonság, közbiztonság, közrend, közegészség, közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II tv szerint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása: - nem irányulhat a hatalom

erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására, - nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, - nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. 5. Gyülekezési jog Alkotmányunk elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A PPE és az Európai Egyezmény ugyancsak biztosítja, kimondva, hogy e jog gyakorlását csak a törvényben magállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és közrend, ill. a közegészség, közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. Magyarországon hosszú ideig a gyülekezéssel kapcsolatos jogi szabályozás alacsony szintű, esetleges volt. Ezt a problémát oldotta meg a gyülekezési jogról szóló 1989 évi III tv A törvény szerint: - békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések

(rendezvények) tarthatók, melyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. - A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. - A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy annak elkövetésére való felhívást. - A gyülekezési jog nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A közterületen tartandó rendezvényt az illetékes rendőrkapitányságnak 3 nappal előtte be kell jelenteni. Erre a szervező köteles, aki magyar állampolgár, vagy itt tartózkodási, ill letelepedési engedéllyel rendelkező személy lehet. 17 A résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen vagy felfegyverkezve a rendezvényen. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. 6. Panaszjog Az Alkotmány szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ez

a panaszjog nem a jogalkalmazói eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőséget, hanem az ezen túl biztosított panaszjogot jelenti. Pl: az Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezése, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa eljárásának kezdeményezése, az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelem. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I tv szerint: - a közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, ill. megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja; - a közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés; - a szoros értelemben vett panasz a tv. szerint olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más jogilag szabályozott államigazgatási eljárásra. Ha a panasz valamely szerv

tevékenysége (mulasztása) ellen irányul, azt a szerv vezetője intézi el, a vezető vagy dolgozó magatartása ellen irányuló panaszt a felettes intézi. 7. A közügyek vitelében való részvételhez és a közhivatal viseléséhez való jog Az állampolgárok közügyekben való részvételének biztosítása: Az Alkotmány szerint: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében.  Mindenekelőtt a jogalkotásban és a képviseleti szervek munkájában való közvetett (választójogon keresztül realizálódó), valamint a népszavazásban és népi kezdeményezésben való közvetlen részvétel jogát jelenti. A közhivatal viseléséhez való jog: A mai nemzetközi standardot a PPE úgy fogalmazza meg, hogy az egyenlőség általános feltételei alapján minden állampolgár a hazájában közhivatali tisztséget viselhet. Az Alkotmány szerint: minden állampolgár rátermettségének, képzettségének és szakmai

tudásának megfelelően közhivatalt viselhet. 8. Választójog Népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga Az 1994. évi LXI tv-nyel módosított Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Nincs választójoga annak: - akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek, - aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, - aki jogerős szabadságvesztés büntetését, - aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 18 6.GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS JOGOK, 3 GENERÁCIÓS JOGOK ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEK I.

Gazdasági-szociális-kulturális jogok: az emberek gazdasági, szociális és kulturális létfeltételeivel összefüggő alkotmányos jogai. 1.A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemhez, a pihenéshez, az érdekvédelemhez és a sztrájkhoz való jog E jogokat deklarálja az Alkotmány; a részletes szabályokat pedig a Munka Törvénykönyve; a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselők jogállásáról szóló tv-ek és ezek vh szabályai tartalmazzák a. A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadott munka útján való megélhetésre. b. Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog azt jelenti, hogy biztosítják különösen: a méltányos munkabért és egyenlő díjazást a tisztességes megélhetést a biztonságos és egészséges munkakörülményeket magasabb kategóriába lépés lehetőségét

a pihenést, szabad időt. c. A szakszervezeti érdekvédelemhez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme érdekében másokkal szakszervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. d. Az állam elismeri a sztrájkjogot, amelynek azonban a GSZKE ( Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya) szerint a fegyveres erők, a rendőrség és az államigazgatás tagjai általi gyakorlása korlátozás alá eshet. 2.A magántulajdon védelméhez és a vállalkozáshoz való jog A magántulajdon védelméhez való jog elismerésre talált már az 1789. évi francia Deklarációban, majd a polgári alkotmányokban is. A szocialista alkotmányok a magántulajdont jelentősen korlátozták, azonban ezek a korlátozások fokozatosan szűkültek, sőt a rendszerváltás során megszűntek. Az Alkotmány az alábbiakat rögzítette: - Mo. gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a

magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. - Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét tv. határozza meg. - A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. - A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. - Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 3.Szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. 4.Egészségvédelemhez való jog Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Eszerint: 19 - intézkedéseket kell tenni a halvaszületés, a

csecsemőhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történő megjavítása érdekében, járványos, foglalkozási és más megbetegedések megelőzése, gyógyítása és ellenőrzése érdekében, feltételek megteremtése, melyek megbetegedés esetén mindenkinek biztosítják az orvosi ellátást és kezelést. 5.Művelődéshez való jog A tanítás szabadsága és a tanszabadság A tanulással összefüggő jogok és szabadságok legalább 3 elemet foglaltak magukban: - a tanuláshoz való jogot, - a tanítás szabadságát, és - a tanulás szabadságát. a. - Tanuláshoz való jog: Az általános iskolai oktatás kötelező és általános A középfokú oktatás képességei alapján mindenki számára hozzáférhető. A felsőfokú oktatás képességei alapján mindenkinek hozzáférhető. Az általános (és középfokú) oktatás az állami – önkormányzati

iskolákban ingyenes. A tanuláshoz való jogot az állami (önkormányzati) iskolák egységes rendszere biztosítja. A rossz anyagi helyzetben lévők anyagi segítséget kapnak tanulmányaikhoz. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak az állami (önkormányzati) iskolákban. b. A tanítás szabadságának elve: - Az iskolák a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve meghatározzák saját szakmai, nevelési, ill. pedagógiai programjukat. - A tanítás szabadságának fontos garanciája az iskolák széles körű autonómiája. c. A tanulás szabadsága (tanszabadság) főleg a következőkből tevődik össze: - Az általános iskolai oktatás kötelező, de a tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthető. - A szülőt megilleti az oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. - Az állami, ill. önkormányzati általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a

lakóhelye a körzetében van. - A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, ill. a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító állami, ill önkormányzati általános iskolába fel, ill. át kell venni - Az állam, ill. az önkormányzatok által fenntartott iskolákban tiszteletben kell tartani a szülőknek azt a jogát, hogy a gyermek az egyházak által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek. - Szabadon választható a felsőfokú oktatási intézmény is. d. Művelődéshez való jog Ide értjük a művelődés terjesztésével kapcsolatos valamennyi formát: TV, rádió, színház, könyvtár, múzeumok útján történő művelődés. Az Alkotmány kimondja, hogy biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. 6.A tudományos és művészeti élet szabadsága 20 Ennek nyilvánvaló korlátja, hogy gyakorlása nem ütközhet büntető törvényi

tényállásba. A tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. II. 3 generációs jogok A 3. generációs (vagy szolidaritási) jogok fogalma és biztosítása a 70-es években nemzetközi szinten merült fel, az államban élő egyének és közösségek, továbbá a nemzetközi közösség szolidaritására hivatkozva. Ide sorolták pl a békéhez való jogot, a fejlődéshez való jogot (mindenekelőtt a „harmadik világ” országaira tekintettel), az emberiség közös örökségének hasznosításához való jogot, a környezetvédelemhez való jogot, stb. Ezek igen fontosak, mert elősegíthetik a mindenoldalú emberi fejlődést, és nélkülözhetetlen előfeltételei lehetnek valamennyi jog hatékony gyakorlásának is. A magyar Alkotmány elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethet. III. Alapvető kötelességek Az alapvető kötelességek

között Alkotmányunk a haza védelmének kötelességét, a közterhekhez való hozzájárulás kötelességét és a kiskorú gyermek taníttatásának kötelességét említi. 1. A haza védelme Alkotmányunk szerint minden állampolgárnak kötelessége ( fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat, polgári szolgálat). Az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeiről a honvédelemről szóló 1993. évi CX (110) tv, vh szabályai és későbbi módosításaik rendelkeznek. 2. Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyon viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez elsősorban az adójogi szabályok szerint realizálódik. 3. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesen kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. E kötelezettség a szülői felügyeletet gyakorló szülőt, a gyámot, a nevelőszülőt (hivatásos nevelőszülőt), helyettes

szülőt terhelik. 21 7. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÓJOG ALAPELVEI ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER Választójog A korai társadalmakban is megjelent a választás mint módszer, de itt egyes tisztségeket töltöttek be. A görög – római társadalmakban politikai eszközzé váltak.  Nem képviseleti, hanem vh. szervek tisztségviselőit választották meg A középpontban nem a politika állt. Csak a szabadok egy szűk rétege volt érdekelt  nem kellett bonyolult eljárás. Sokszor sorsolással döntötték el az eredményt. Ny-Európai hűbéri államok: Kezdeti időszak  a föld-magántulajdonos parasztok faluközösségeiben volt választás. A rendi képviselet intézménye legkorábban Angliában jelent meg.  Az angol alsóház képviselőit előbb grófságokban választották. A föld-magántulajdonos parasztok is részt vettek a választásban. Ekkor alakult ki a relatív többségi elv: ki kap legtöbb szavazatot. A modern választójogi rendszer a

polgári átalakulás időszakában alakult ki. Az Ember és polgár jogairól szóló Deklaráció lehetőséget biztosított arra, hogy a tv-hozó hatalomba a nép képviselői kerüljenek. De: a rendi képviselet ( népképviselet) nem jelentett általános választójogot, mivel 200 font vagyonhoz kötötték. Később: 600 fonthoz kötötték városban és 300 fonthoz vidéken a passzív választójogot. Az 1791-es francia Alkotmány szerint a 25 évet betöltött férfinek van választójoga. A jakobinus Alkotmány közvetlen, általános választójogról rendelkezett. Ez az alkotmány azonban nem lett bevezetve. 1795-ös Thermidori Alkotmány: visszalépést jelentett. A polgáros összessége szuverenitását mondja ki. A vagyoni cenzus megjelenését mutatja A választójog a XX. szd közepére vált általánossá XIX. szd: a választójogot tv határozta meg, és azoknak volt, akiknek a pozitív jog alapján az állam biztosította. A választójog funkciói A modern

demokráciákban meghatározó a szerepe. Képviseleti szervek megválasztása  konstitutív funkció  legitimálja a politikai hatalmat. 22 Fontos szerepet játszanak a békés kormányzati hatalom-választásban. 1. Konstitutív funkció: a választójogosult polgár szavazataival dönt a tv-hozó és a kormányzati hatalom letéteményeseiről. Személyek és pártok közül választva hozza létre a hatalmat 2. Legitimációs funkció: a hatalom társadalmi elfogadottságát legitimálja a választás, a többségi akaratot törvényesíti. A legitimációs funkció kritériumai: - biztosítani kell lényeges korlátozás nélkül a felnőtt lakosság választásban való részvételét (aktív – passzív), - rendszeres időközönként választásokat kell tartani, - szabad párt- és jelöltállítás, - a képviselőhelyekért szabad verseny alakuljon ki, - tiszta választási kampányt kell biztosítani, - biztosítani kell a választás szabadságát és

tisztaságát, - a választás eredményeinek tisztességes megállapítása, - a törvényesen megválasztott képviselő mandátumát a ciklus elejétől a végéig biztosítani kell. 3. Békés kormányzati hatalomváltás: a többséget szerzett pártok alakítanak kormányt Választójog 1. Politikai alapjog, melyet az Alkotmány biztosít minden állampolgár számára, és abból következik, hogy nemzetközi alapjogok kötelezővé teszik az alapjogok védelmét. 2. Alkotmányjogi értelemben: mindazon anyagi és eljárási szabályok összessége, melyek a képviseleti hatalmi szervek megválasztásának módját és feltételeit határozzák meg. 2 normacsoport van: anyagi eljárási. Anyagi normák: szűk terület, arra ad választ, mi az aktív és passzív választójog. XIX. szd vége – XX szd eleje: a passzív választójogot ( választhatóság) magasabb életkorhoz kötötték. XX. szd második harmada: akinek aktív választójoga van ( választhat), az

választható is Összeférhetetlenségi szabályok: pl. polgármester nem lehetett képviselő, de ma már ez nem így van 1989. évi XXXIV (34) tv  az Országos Egészségbiztosítás és a Nyugdíjbiztosítás képviselői még jelölhetők sem voltak. Ma már ez nincs Fegyveres erők tagjai, rendészeti szervek tagjai: jelöltsége napjától fel kell függeszteni e tevékenységét. Eljárási normák: ezek a szabályok nagy részét teszik ki. A választások kitűzésétől átfogják a teljes szabályozást. Korábban: amíg nem a szabad mandátum elve érvényesült, a kötött vagy félig kötött mandátum időszakában a képviselők a választók által felelősségre vonhatók, beszámoltathatók, visszahívhatók voltak ( visszahívási normák: megszűnt, mert megszűnt a kötött mandátum is). A választási rendszerek szoros kapcsolatban vannak azzal a politikai kurzussal, ami azt létrehozta. A választójog szabályai I.Mandátumszerzés szempontjából van:

többségi arányos rendszer. 23 vegyes Többségi: - relatív  aki több szavazatot kapott a jelöltek közül (Anglia) - abszolút  2 fordulós. Az érvényes szavazatok több mint felét meg kell szerezze Arányos: a rájuk adott szavazatok arányában részesüljenek (ez volt a követelésük). Listás rendszerrel valósítható meg. Listás rendszer formái: kötött vagy zárt  szabadlistás forma v. preferenciális megoldás  A párt által állított lista sorrendje a meghatározó. (speciális forma, megjelölheti a választópolgár a preferált jelöltet. A választópolgár jogosult a listán is változtatni, kihúzhat, beírhat neveket. Vegyes: az előző kettő kombinációja. Pl: Németország Ennek egy változata: Magyarország  a töredékszavazatok alapján az országos listáról további mandátumokat osztanak ki. II.Választókerületi struktúra alapján: - egymandátumos (1 mandátumot lehet szerezni) - többmandátumos (2 vagy több

mandátumot lehet szerezni). - Többségi: általában 1 mandátumos választókerületeknél van. - Többmandátumos: általában az arányos rendszerben van. III.Szavazati struktúra szerint: - egyszavazatos (vagy csak többségi vagy csak arányos) - két vagy több szavazatos (kettő kombinációja). Magyar választási rendszer szabályai Alkotmány rendelkezései szerint: - az országgyűlésre vonatkozó fejezet - a köztársasági elnökre vonatkozó fejezet - az alapjogokra vonatkozó fejezet - a választójogi alapelvekre vonatkozó fejezet. 1989. évi XXXIV (34) tv 1997. évi C (100) tv az országos választási eljárásról Önkormányzati választás: külön tv. Választási alapelvek Az állam demokratizmusát meghatározza, hogy érvényesülnek-e: - általánosság 24 - választójog egyenlősége a szavazás közvetlensége és titkossága választójog szabadsága (egyes szerzők szerint nem általánosan elfogadott). Általánosság elve: az ország

lakosságának 60-70%-a választójogosult. Kivéve: természetes kizáró okok fennállása esetén. Ezek a következők: - bűncselekmény elkövetése által megvalósuló - elmeállapottal összefüggő. Ezen okok tv-ben maghatározottak és csak emiatt lehet kizárni nagykorút. Ha a 60-70%-nál lényegesen kisebb a választójog, diszkriminációk, cenzusok vannak. Cenzusok kombinációjának eredménye: 5 – 10% rendelkezik választójoggal. Leggyakoribb cenzusok: - korcenzus  nagykorúságnál magasabb életkor kell. - nemek közötti megkülönböztetés cenzusa  Ny-Európa jelentős államaiban (Olaszország, Franciaország 1948.) a nők számára általános választójogot biztosítottak Svájc: 1958  népszavazás a nők választójogáról. Választójogot 1976-tól kaptak - vagyoni cenzus  vagyon meglétéhez, az egyenes adóhoz kötötte a választójog megadását. USA  politax választási adó. Aki nem fizette be, kizárták 1848 évi V tvcikk 

Mo-on azoknak volt választójoga, akik legalább ¼ jobbágytelekkel rendelkeztek, városokban 3 lakrészt birtokoltak. Egy időben: adóhátralékosok sem voltak választójogosultak - műveltségi cenzus  iskolai végzettséghez kötött, az értelmi szintet vizsgálták. 1930-as évek Magyarország  6 elemivel nem rendelkezőknek a hatodikos olvasókönyvből kellett olvasni és ezt értelmezni. - egy helyben lakás cenzusa  egy helyben lakáshoz és adófizetéshez kötött. - faji cenzus. Hatályos magyar szabályozás Választójogosult: minden nagykorú magyar állampolgár. Akadályozott: az élhet a választójoggal, akinek Magyarországon lakóhelye van, a választás napján Magyarországon tartózkodik. Kizárt: szabadságvesztés büntetését tölti, közügyektől el van tiltva, intézeti kényszergyógykezelését tölti, büntetőeljárás alapján, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. Mindez csak jogerős bírósági határozat alapján

lehetséges Választójog egyenlősége: Mindenkinek azonos számú szavazata van és minden szavazat egyenértékű. Megsértés esetei: - plurális (= többes) szavazati jog - nem azonos nagyságú választókerületek (Spontán és tudatosan is alakulhat így. Tudatos: Mo 1920-as évek: az Egyesült Párt a szavazatok 40%-ával a mandátumok 70%-át szerezte meg.) Hatályos szabályozás: Úgy alakították ki a 176 egyéni választókerületet, hogy figyelembe vették nagyjából a népességszámot, és a megyehatáron belül vannak. Figyelembe vesznek egyéb feltételeket is (pl történelmi, földrajzi). Listás választókerületek: 20 van, ez a megyék + a főváros. Időnként felül kell vizsgálni a választókerületek területét. 25 Szavazás titkossága: A választójogi tv., az eljárási tv, büntető és anyagi jogi tv rendelkezései alapján teljes mértékben megvalósulhat. Sérülhet: az ajánlás rendszere ezt lehetővé teszi. 750 ajánlóra van szükség

a jelöltnek Az ajánlócédulán név, cím, személyi igazolvány szám kell szerepeljen. Szavazás közvetlensége: A választópolgár közvetlenül 1 jelöltre, listára szavaz. USA  elektori rendszer van: a polgárok elnökválasztó elektorokat választanak (600 főt)  így kicsit törik ez az elv. A képviselő testület választhat tagot: Ez a kooptálás. Erről a következő tv-ek születtek: - Az 1945. évi VIII tv kimondta, hogy a nemzetgyűlés 10 tagot kooptálhat a magyar tudományos élet emberei közül. Így került be Kodály Zoltán, Szentgyörgyi Albert - 1990. évi XVIII tv: feljogosítja a megválasztott országgyűlést, hogy a tv-ben foglalt 13 nemzetiség tagjaiból 13 képviselőt kooptáljon. De ez nem valósult meg, mert az 1990 évi XL (40) tv-nyel bekövetkezett Alkotmánymódosítás az előző tv-t hatályon kívül helyezte. Ma sem megoldott a direkt módon történő etnikai képviselők megválasztása. 26 8. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI

ELJÁRÁS: A VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA, JELÖLÉS, VÁLASZTÁSI KAMPÁNY, VÁLASZTÁSI SZERVEK Magyar választási rendszer Vegyes: többségi  egyéni választókerületek arányos  listák bevezetésével jelenik meg.  176 egyéni választókerület van. Területi lista: 152 mandátumot lehet szerezni. Országos lista: 58 mandátum szerezhető. Nem minden listát indító párt szerezhet mandátumot, csak ha a szavazatok 5%-át megszerezte. Az első demokratikus választási kísérlet nagy figyelmet váltott ki más országok részéről. A választók nyilvántartása: A választási iroda vezetőjeként a jegyző állítja össze és folyamatosan gondoskodik a karbantartásáról (a választási névjegyzékről). Kit vesznek fel a választói névjegyzékbe? Az 1997. évi C (100) tv szerint választójoggal rendelkező személyeket, akik lakóhelye vagy tartózkodási helye a szavazókörben van. Betűrend szerint és körzetek szerint tartják nyilván A választás

napja előtt 60 nappal a Polgármesteri Hivatalban ki kell függeszteni. Kell egy másik nyilvántartás is: nagykorú magyar polgárok vannak rajta, akik kizártak a választójog alól. Ezt a listát nem szabad nyilvánosságra hozni. Amennyiben valaki nincs rajta a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztett listán, kifogással élhet, illetve, ha lát valakit, aki nem lehetne ott. A jegyző bírálja el Ha helyt ad a kifogásnak, a jegyzéket ki kell javítani. Ha elutasítja, az illetékes városi bírósághoz, vagy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet fordulni. A bíróság egyes bíróként eljárva 3 napos határidővel dönt A választópolgárok értesítést kapnak a szavazásról, valamint megkapják az ajánlószelvényt, mellyel egyéni választókerületi jelöltet ajánlhatnak. A névjegyzéken aláírással kell átvenni a két szavazólapot. A választójogosultság névjegyzék általi rögzítése nem jelenti azt, hogy mindenki tud élni jogával. Az 1989.

évi XXXIV (34) tv szerint akadályozott, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon, vagy nem tartózkodik a választás napján Magyarországon. A jelölés 1. Egyéni választókerületekben 2. területi listákon 3. országos listán történik. Egyéni választókerületekben: A jelölt az lesz, aki 750 ajánlószelvényt összegyűjtött. Tartalmazza az ajánlott személy nevét és azt, hogy függetlenként vagy pártjelöltként indul. az ajánló nevét, lakóhelyét, személyazonosító jelét, aláírását is tartalmazza. Enélkül érvénytelen az ajánlószelvény A jelölés vissza nem vonható Ezután a Választási Bizottsághoz viszik be az ajánlószelvényeket, ez dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről. Területi lista: 27 20 területi választókerület van  a 19 megye + a főváros. Az állíthat listát, aki az adott megye választókerületének ¼-ében, de legalább kettőben jelöltet tud állítani. Országos lista:

Országos listát az a párt állíthat, aki legalább 7 választókerületben képes volt képviselőt állítani. Közös listát is állíthatnak a pártok. A területi és az országos listára háromszor annyi jelöltet lehet állítani, mint amennyi a megszerezhető mandátumok száma. Az első 20 kerül a listára, mert zárt listáról van szó Egy személy 1 választáson lehet: párt jelöltjeként egyéni választókerületben, párt jelöltjenként területi listán, párt jelöltjenként országos listán. Az elfogadott jelölt nyilatkozik, hogy: - vállalja-e a jelöltséget, - választójogosult-e, nincs összeférhetetlenségi ok a képviselőséggel, vagy azt megszünteti. A jelölteket legkésőbb a választást megelőző 23 nappal kell bejelenteni a megfelelő választási Bizottságnál: Egyéni Választókerületi Választási Bizottság, Területi Választási Bizottság, Országos Választási Bizottság. Választási szervek 2 csoport van: választási irodák

választási bizottságok. Választási irodák: Élén a jegyző, megyei főjegyző, belügyminiszter által kinevezett köztisztviselő áll. Feladata: a választások adminisztratív teendőiben való közreműködés, nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatás, hirdetmények közzététele, szavazóhelyiségek előkészítésének biztosítása, választási bizottságok tevékenységének szakmai segítése. Választási Bizottságok: Szavazatszámláló Bizottságok Egyéni választókerületi Választási Bizottságok Területi Választási Bizottságok Országos Választási Bizottság. A választópolgárok független szervei. Kizárólag a törvénynek vannak alárendelve Gondoskodik a választások tisztaságáról, pártatlanságáról, törvényességéről, szükség esetén a törvényes rend helyreállításáról. Fontos összeférhetetlenségi szabályok: - helyi vagy országgyűlési képviselő - állami vezető - megyei közigazgatási hivatal vezetője -

főjegyző, jegyző nem lehet tag. 28 Együttalkalmazási tilalom: nem lehet rokoni kapcsolatban álló személy, ahol a másik kifogásait elbírálják. Az OVB ( Országos Választási Bizottság) tagjait a belügyminiszter javaslatára az országgyűlés választja meg. Az EVKVB és a TVB tagjait a főjegyző javaslatára a megyei, fővárosi közgyűlés választja meg. A Szavazatszámláló Bizottság tagjait az önkormányzat képviselő testülete választja meg. A Bizottságot az elnök vezeti. Maga a Bizottság hatóság, tagja hivatalos személy Döntéseit szótöbbséggel hozza, tartózkodás nincs. Szavazatszámláló Bizottság Feladata: a szavazás lebonyolítása, a szavazók azonosítása, a szavazólap átadása, annak biztosítása, hogy minden a törvény szerint folyjék, a szavazás eredményének megállapítása. Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Feladata: a jelöltek nyilvántartásba vétele, döntés a szavazólapok

adattartalmáról, döntés a Szavazatszámláló Bizottságok ellen benyújtott jogorvoslatokról, a választás eredményének megállapítása, a megbízólevél átadása. Területi és Országos Választási Bizottság Feladatában az előzőekhez képest különbség mutatkozik. Ez a következő: - a Területi Választási Bizottságban nem 1 mandátum kerül kiosztásra. - Az Országos Választási Bizottság plusz feladata: az országgyűlés alakuló ülésén beszámol a választás eredményéről, lefolyásáról, tapasztalatairól. 29 9. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS: SZAVAZÓKÖRÖK, SZAVAZÁS, A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, IDŐKÖZI VÁLASZTÁS, JOGORVOSLATOK (VÁLASZTÁSI „BÍRÁSKODÁS”) Választókerületek Kialakítására törvény alapelveket állapít meg: - Fővárosban és a megyékben az egyéni választókerületek számát, - hány egyéni választókerület van. Területi választókerületben a törvény melléklete

meghatározza, hogy hány mandátum szerezhető listánként. Az egyéni választókerületek létrehozásának alapelvei: - A megye illetve a főváros határain belül kell kialakítani. - A települési önkormányzat egész területe azonos választókerületbe kell, hogy essen. - A város és a közvetlen városi körzet is azonos választókerületbe kell, hogy essen. - A választás kitűzése után 10 napon belül a jegyző kialakítja a szavazóköröket, számát és területi beosztását. - 620 – 1200 választópolgárra alakítanak ki 1 – 1 szavazókört. - Létre kell hozni 620 főnél kisebb településen is a szavazókört. - Ahol több szavazókör van, a jegyző megállapítja, melyik az a szavazókör, ahol azok a választópolgárok adhatják le szavazataikat, akik személyi igazolványában csak település vagy fővárosi kerület van megjelölve. Ők a hajléktalanok A választás időpontja Alkotmány 20. szakasza (1) bekezdés: - Az országgyűlési

képviselők általános választását (kivéve a feloszlás) az előző választást követő 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani - Ezt a köztársasági elnök állapítja meg. Választási eljárásról szóló tv. szerint: - A választást legkésőbb a szavazás napja előtt 72 nappal kell kitűzni. - A választás 2. fordulójának időpontját az első fordulót követő 14 napon kell tartani - Ha a szavazást a Választási Bizottság vagy a Bíróság megismételteti, a Választási Bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazástól számított 7. napon tűzi ki Az 1989. évi XXXIV (34) tv a választásokról: - A választás napját úgy kell kitűzni, hogy a két forduló ne essen ünnepre, munkaszüneti napra, közvetlenül megelőző vagy követő napra ( nem szombatot és vasárnapot jelent!!). Szavazás Kizárólag személyesen lehet szavazni, a lakóhely szerinti szavazóhelyiségben. Mozgáskorlátozott személyt

mozgóurnával a Szavazatszámláló Bizottság legalább 2 tagja keresi fel. A szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart a választás napján. A reggeli időpont 1 órával korábbra hozható, az esti időpont nem hosszabbítható meg. 30 A szavazóhelyiséget olyan helyiségben nem lehet létrehozni, ami valamely párt kizárólagos tulajdonában van. A szavazóhelyiség nem zárható be a szavazás időtartama alatt. Ha a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak száma 3 alá csökken, fel kell függeszteni a szavazást. Fel kell függeszteni a szavazást bombariadó esetén is. Minden szavazóhelyiségben legalább 2 szavazófülkét és benne tollat kell elhelyezni, valamint legalább 2 urnát. A nap első választópolgára megérkezésekor a következő a teendő: - megállapítják személyazonosságát, - átadják neki a szavazólapokat + a borítékot, - bedobja az urnába, ami nyitott, - ezután következik az urna lezárása, pecsétet tesznek rá,

belehelyezik az ellenőrző lapot, melyet minden akkor jelenlévő aláírt.  Ahol ez nincs, az ott lévő összes szavazat érvénytelen. A Szavazatszámláló Bizottság a szavazólapot lepecsételi. Egyéni Választókerületi szavazólap: ABC sorrendben tartalmazza a jelölteket, feltüntetve, hogy egyéni-e vagy párté. Listás: Területi Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben a listák megnevezését, a párt által megjelölt sorrendben az első 20 jelöltet tartalmazza. A pártok neve felett illetve a jelöltek neve mellett lévő körben tollal 2 egymást metsző vonallal ( + vagy X) kell elhelyezni a szavazatot. Csak 1 párt vagy jelölt neve mellé lehet tenni a jelet. A szavazólapra bármit írhatnak pluszban, a szavazólap érvényes!! Ha valaki elrontja a szavazólapot, lehet kérni a szavazólap kicserélését. A régit átadják, újat kap, jegyzőkönyvet vesznek fel. Csak 1x lehet cserélni A szavazás lezárása után: akik 19 órakor még a

szavazóhelyiségben vannak, szavazhatnak. Utána: a Szavazatszámláló Bizottságtól elveszik a tollat. A fel nem használt lapokat egybe kötik és lepecsételik. Külön válogatják az érvényes – érvénytelen és az egyéni – listás szavazatokat.  Az egészről jegyzőkönyvet vesznek fel. Beviszik az összes dokumentumot az EVKVB-hoz és a TVB-hoz. Az EVKVB az összes dokumentum alapján megállapítja az egyéni választókerületben a választás eredményét. Érvényes az első választási forduló: ha a választók több mint fele leadta a szavazatát. Eredményes: ha valamelyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. 31 Ha érvénytelen vagy eredménytelen az első választási forduló, második forduló kell. Érvénytelenség esetén mindenki indul, aki az elsőben indult. Eredménytelenség esetén csökken az indulók száma, csak az indul, aki az első fordulóban legalább a 15%-ot megszerezte, ha ilyen nincs, akkor az első 3.

Második forduló: Érvényes: ha a választók több mint ¼-e szavazott. Eredményes: aki a legtöbbet kapta, az lesz képviselő. Ha a 3 közül 2 visszalép: ha a megmaradt 1-nél az ¼ legalább részt vesz, ő lesz a képviselő. Ha ketten ugyanannyi szavazatot kaptak, időközi választás kell. Listás mandátumok elosztása Megyei listák: először országos összesítést kell végezni. Ezt összeadni, megállapítani, hogy milyen pártok szavazata éri el a legalább 5%-ot. Ha nincs meg az 5%, olyan, mintha nem lennének ezen szavazatok, így nincs mandátum sem. Ezután következik a mandátumok szétosztása megyénként a Hagenbach-Bishoff formula alapján. A Hagenbach-Bishoff formula lényege: Mondjuk maradt 4 párt: ABCD Meg kell határozni, hogy 1 mandátum hány szavazattal szerezhető meg.  A + B + C + D szavazatok száma   X N+1 N = a területi listán megszerezhető összes szavazatszám. X = 1 mandátumra jutó

szavazatszám. Ezután kiszámítják a következőket: A B  X azután  X stb. Megkapják, hogy melyik párt hány mandátumot kapott. Szétosztották a mandátumot. Ha marad valamennyi betöltetlen mandátum: 2/3-os szabály következik. Megnézik, melyek azok a pártok, ahol az 1 mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok 2/3-a megvan, és az nyeri el. Ha 2 ilyen párt van, akkor az nyeri el, aki a sorsolásnál alacsonyabb sorszámot kapott. Ha így is marad, azok csúsznak fel az országos listára. Országos lista A töredékszavazatokat összesítik az országos listán. Töredékszavazat: 32 - a választás első érvényes fordulójában leadott olyan szavazat, mellyel nem szerzetek mandátumot. olyan szavazat, mely 1 mandátum megszerzéséhez nem bizonyult elégségesnek a területi listáról. Ezt növeli az Egyéni Választókerületben pártjelöltként indulókra adott szavazatszám az 1. fordulóból, amellyel a jelölt egyik fordulóban sem

szerzett mandátumot. Ezután következik a D’hondt ( dont) módszer. X 600 000 Y 400 000 Z 200 000 Q 100 000 Minden párt töredékszavazatok szerint megkapott szavazatszámát elosztják: 600 000 : 2 = 300 000 600 000 : 3 = 200 000 600 000 : 4 = 150 000 600 000 : 5 = 120 000 600 000 : 6 = 100 000 600 000 : 7 = 85 714 Szerezhető minimum 58 mandátum, maximum 152 mandátum. A pártok között csökkenő arányban kezdik leosztani. Ez a legnagyobb átlag módszere Időközi választás Csak egyéni országgyűlési választókerületben tartják. Akkor tartják, ha: - az egyéni választókerületben a 2. forduló érvénytelen (a rendes választások évében nem lehet tartani) - valamelyik képviselőnek megszűnik a megbízatása, ha egyéni választókerületben szerezte mandátumát. (Delegálás: ha nem egyéni választókerületi listás képviselő megbízatása szűnik meg.) Időpontját az Országos Választási Bizottság tűzi ki. Választási bíráskodás,

jogorvoslatok Célja: a választás törvényességével kapcsolatos viták elbírálása. 1848-tól a képviselőház döntött 1874-től a képviselőház + a kúria döntött 1913-tól a képviselőház döntött 1925-től a közigazgatási bíróság döntött 1849-től erre feljogosított külön szervek döntött. Ma 2 forma létezik a C. (100) tv szerint: 1. Panasz: a választási tv-ek megsértése miatt; élhet vele jelölt, párt, választópolgár 2. Kifogás: a Választási Bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntései ellen lehet benyújtani, jelölt, párt, választópolgár nyújthatja be. A Szavazatszámláló Bizottság döntéseivel szemben I. fokon az EVKVB vagy a TVB jár el, másodfokon a Fővárosi, Megyei Bíróság. 33 Az EVKVB döntéseivel szemben első fokon a TVB, másodfokon a Megyei, Fővárosi Bíróság jár el. TVB döntéseivel szemben első fokon az OVB, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság jár el. OVB-nál csak első fok van: Legfelsőbb

Bíróság. Sérelmezett tevékenység esetén: 3 napon belül kell benyújtani, és 3 napon belül bírálják el. Döntés lehet: - elsőfokú döntést helybenhagyó, - elsőfokú döntést megváltoztató, - új eljárásra utasító. 10. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI, HATÁSKÖRE, MEGALAKULÁSA ÉS MEGBÍZATÁSÁNAK IDŐTARTAMA Az Alkotmány az Országgyűlés jogállását úgy határozza meg, hogy a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója: - az Alkotmány alapján az állampolgárok képviseletében a törvényhozó hatalom gyakorlása, a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Az Országgyűlés feladatainak ellátása során az Alkotmány által korlátozott. Csak az Alkotmányban meghatározott hatásköröket

gyakorolhatja. Eszerint: 1. Megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, amelynek elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-os többsége szükséges. Ez magában foglalja az Alkotmány módosításának jogosultságát is. 2. Törvényeket alkot 3. Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét (1989 óta gazdasági terv elfogadására nem került sor). 4. Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását. 5. Dönt a Kormány programjáról, ami összekötődik a miniszterelnök megválasztásának aktusával 6. Megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket. 7. Dönt: - a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről, - a hadiállapot, rendkívüli állapot bevezetéséről és a Honvédelmi Tanács létrehozásáról, - szükséghelyzet esetén a szükségállapot kihirdetéséről. A szükségállapot

kihirdetésének alapjául szolgálnak az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények; az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények; az elemi csapás; az ipari katasztrófa. Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályozott, a köztársasági elnök jogosult mindezekre. 34 Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait, dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint rendkívüli intézkedések bevezetéséről. Rendeletet alkothat, amelyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti. Szükségállapot idején a külön tvben meghatározott rendkívüli intézkedéséket rendeleti úton a köztársasági elnök

vezeti be 8. Dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról 9. Dönt közhatalmi tisztségek betöltéséről E jogkörében megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét. 10. Feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes 11. Területszervezésekkel kapcsolatos hatáskörében dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, megyei jogú várossá nyilvánításról és fővárosi kerületek kialakításáról. 12. Közkegyelmet gyakorol 13. Országos népszavazást rendelhet el, amelynek elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. Az Országgyűlés megalakulása és megbízatásának időtartama Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze az

országgyűlési választást követő 30 napon belüli időpontra. Az alakuló ülésen történik: - a képviselői mandátumok igazolása, - az Országgyűlés belső szervezetének kialakítása. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd a megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából átadja az Országgyűlés korelnökének. A tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök és a korjegyzők végzik. A korelnök a korban legidősebb képviselő. A korjegyzői feladatokat a négy legfiatalabb képviselő látja el. Ezután az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság elnöke, a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter beszámol az Országgyűlésnek. A korelnök és korjegyzők mint mandátumvizsgáló biztosság a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselők

megbízólevelének szabályszerűségét. A mandátumvizsgálat eredményéről szóló jelentés beterjesztése után az Országgyűlés határoz a mandátumokról. Ezzel megteremtődik a parlament közjogi legitimitása. A mandátumigazolás után a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A képviselőcsoportok (frakciók) bejelentik megalakulásukat. Ezt követi az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, jegyzők) titkos szavazással történő megválasztása a korelnök javaslata alapján. Az alelnökök és a jegyzők számát az Országgyűlés határozza meg. Jelenleg 3 alelnök és 8 jegyző működik A Házszabály rendelkezik a tisztségviselők megbízatásának megszűnéséről is. A tisztségviselők megbízatása fő szabály szerint a mandátum megszűnéséig tart. Megszűnik még: - a képviselőcsoportból való kilépéssel vagy kizárással, - független képviselőnek frakcióhoz való csatlakozásával, -

képviselőcsoportjának megszűnésével, - felmentéssel, 35 - tisztségről való lemondással. A tisztségviselők megválasztásával és a frakcióvezetők nevének bejelentésével létrejön a Házbizottság. Az alakuló ülésen létrehozzák az Országgyűlés állandó bizottságait is, melyek a parlamenti munkaszervezet meghatározó elemei. Kötelező létrehozni: - alkotmányossággal - költségvetéssel foglalkozó - külügyekkel állandó - honvédelemmel bizottságot. - mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel Egyéb bizottságok is létrehozhatók. Paritásos bizottság: valamennyi bizottságba mind a koalíciót alkotó, mind az ellenzéki pártok együttesen ugyanannyi képviselőt küldenek. Az Országgyűlés megbízatása négy évig, az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés megbízatása a megbízatási idő lejárta előtti időpontban is megszűnhet, kétféle módon: - az Országgyűlés

kimondhatja feloszlását, - az Országgyűlést a köztárssági elnök feloszlathatja.  A köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatása megszűnt és a miniszterelnöknek jelölt személyt 40 napon belül nem választják meg. A feloszlatás előtt a köztársasági elnöknek ki kell kérnie a Házelnök, a miniszterelnök és a parlamenti pártfrakciók vezetőinek véleményét. A vélemények nem kötik döntése kialakításában a köztársasági elnököt. Az Országgyűlés népszavazással nem kényszeríthető feloszlásának kimondására, sem a köztársasági elnök általi feloszlatásra. Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel. 36 11. AZ ORSZÁGGYŰLÉS BELSŐ SZERVEZETE, APPARÁTUSA A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA Az

Országgyűlés tisztségviselői - elnök alelnökök jegyzők. Az Országgyűlés elnöke: Megbízatása kiemelkedő fontosságú közjogi tisztség, amelyet jeleznek az Alkotmányban meghatározott jogosítványai is. Alkotmányos szokás, hogy a legtöbb szavazatot szerzett parlamenti pártbók kerül az elnöki tisztségbe. Feladatai: - képviseli az Országgyűlést más állami és egyéb szervekkel való kapcsolatban, - összehangolja a bizottságok tevékenységét, - átveszi az Országgyűléshez érkezett javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket, beadványokat, - összehívja az Országgyűlés ülésszakait, üléseit, vezeti a tanácskozásokat, kihirdeti a szavazás eredményét, - az Országgyűlés hivatali tevékenységével kapcsolatban gyakorolja a Házszabályban meghatározott kinevezési jogköröket. Az alelnökök: Az Országgyűlés elnökét akadályoztatás esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök helyettesítik. Az ülések

vezetését az elnök és az alelnökök egymást váltva végzik. Az elnöki és az alelnöki tisztséggel összeférhetetlen bármely más kereső foglalkozás vagy egyéb tevékenység, kivéve a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység. A jegyzők: Legfontosabb feladata az elnök segítése az ülések vezetésében. Ezt a feladatot a soros jegyzők végzik. A jegyzők vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, jelzik a beszédidő lejártát, felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét. Kézfelemeléssel történő szavazásnál összeszámolják a szavazatokat, névszerinti szavazásnál olvassák a képviselők nevét és a név mellé bejegyzik a szavazatot. Titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként működnek. Hitelesítik az Országgyűlés üléséről készült szószerinti jegyzőkönyvet. Az alelnöki és a jegyzői tisztségekre történő jelölésnél figyelembe veszik a

parlamenti párterőviszonyokat. A Házbizottság A magyar parlamenti gyakorlatban a II. világháborút követő rövid átmeneti időszakot kivéve – amikor működött a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága – ismeretlen volt a Házbizottság. A Házbizottságot az 1990-es választásokat követően hozták létre. 37 Elnöke: az Országgyűlés elnöke. Tagjai: az alelnökök és a képviselőcsoportok vezetői. Állásfoglalásait általában egyhangúlag hozza. Működési rendjét maga határozza meg A Házszabály széles körben javaslattételi, véleményezési, egyetértése, döntési és állásfoglalási hatáskört biztosít a Házbizottság számára. Az Országgyűlés bizottságai A bizottságoknak – a Házbizottságon túl – három típusát különböztetjük meg: - állandó bizottságok, - ideiglenes bizottságok, - eseti (ad hoc) bizottságok. Az állandó bizottságok: Az állandó bizottságok szakterületek, ágazatok szerint különülnek el. Ez a

képviselőktől specializálódott szakismereteket követel. Az Országgyűlés bármikor létrehozhat, átalakíthat, megszüntethet bizottságot. Lehetőség van albizottságok létrehozására. Kötelező a bizottság hatáskörébe tartozó tv-ek végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság létrehozása. Tagjai: csak országgyűlési képviselők lehetnek. A bizottság elnöke szakértőt hívhat meg tárgyalásaikra. A bizottság üléseit rendszeresen tartja. Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze, azok a sajtó számára nyilvánosak. A bizottság tanácskozóképességéhez a tagok több mint egyharmadának, határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének a jelenléte kell. Az állandó bizottság jogállása: - kezdeményező, - javaslattevő, - véleményező, - ügydöntő, - a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az állandó bizottságot törvénykezdeményezési jog illeti

meg. Az Országgyűlés elnöke döntési javaslat, vagy bizottsági ajánlás készítésére két vagy több bizottságot is kijelölhet. A bizottság a tv-javaslat általános vitájához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas-e, és milyen várható társadalmi és becsült gazdasági hatások várhatók. A részletes vitához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány: - összhangban áll-e az Alkotmánnyal, - beilleszkedik-e a jogrendszerbe, - rendelkezései egymással nem ellentétesek-e, - megfelel-e a jogszabályszerkesztés követelményeinek. E kérdéseket az Alkotmányügyi Bizottság akkor is vizsgálhatja, ha nem kijelölt bizottságként jár el. A Költségvetési Bizottság ajánlást nyújthat be minden tv- vagy határozat javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van. Az állandó bizottságok között sajátos szerepe van: a mentelmi, összeférhetetlenségi

és mandátumvizsgáló bizottságnak. Hatásköre csak vizsgálatra és javaslattételre terjed ki 38 Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat és abban állást foglalhat. Állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja Az állandó bizottságok folyamatosan segítik az Országgyűlést ellenőrző tevékenysége gyakorlásában. Eseti bizottság: Az Országgyűlés meghatározott ügynek meghatározott ideig történő intézésére hozza létre. Tagjainak legfeljebb a fele nem országgyűlési képviselő is lehet, akiket nem illet meg szavazati jog. Elnök és alelnök csak országgyűlési képviselő lehet. Vizsgáló bizottság: Az Országgyűlés meghatározott ügy vizsgálatára hozza létre, a képviselők legalább 1/5-ének indítványára. Tagja csak országgyűlési képviselő lehet Kormány, kormányzati szerv és minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke csak

ellenzéki képviselő lehet. A parlamenti képviselőcsoportok (frakciók) Ugyanazon párthoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolására hoznak létre képviselőcsoportot. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja Nem köteles azonban egyetlen képviselő sem arra, hogy tagja legyen képviselőcsoportnak. A frakciótagság kilépéssel vagy kizárással szűnik meg, az így függetlenné vált képviselő azonban 6 hónapig nem csatlakozhat más frakcióhoz. A képviselőcsoport akkor szűnik meg, ha ezt határozatban kimondja. Ezt köteles a frakcióvezető az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. A képviselőcsoportok kiemelkedő közjogi helyzetét alátámasztó garanciális szabályok: - A frakcióvezetők tagjai a Házbizottságnak. - Ajánlást tesznek a bizottságok elnökeire, alelnökeire és tagjaira. - Megilleti őket a napirend előtti felszólalás joga. A képviselőcsoportok működése költségeiről az

Országgyűlés költségvetésén belül elkülönítve gondoskodnak. Az Országgyűlés hivatali szervezete Az Országgyűlés Hivatala: - előkészíti az ülésszakokat, üléseket, bizottsági üléseket, - gazdasági, műszaki és általános ügyeket intéz, - ellátja az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatait, - az Országgyűlés nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenységet lát el, - végzi az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenységet, - gondoskodik a könyvtári dokumentumok bibliográfiai feldolgozásáról, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít. A képviselők jogállása 1. Mandátumtípusok a parlamenti képviseletben: 39 Két képviseleti típust különböztethetünk meg: - kötött mandátum. - szabad mandátum. A kötött (= imperatív) mandátum azt jelenti, hogy a megválasztott küldötteket kötik a választók utasításai. A mindenben kötött prohibitív imperatív mandátum

mellett megjelent a limitatív imperatív mandátum elmélete is, amely szerint a képviselők a választóktól kapott általános politikai irányelvek által megszabott keretek között szabadon mozoghatnak. A szabad mandátum (a korábbi elnevezés szerint: abszorptív mandátum) szerint a képviselő az egész nemzetet képviseli, nem köti sem a választói utasítás, sem a képviselőjelöltként tett ígéret, saját belátása szerint dönt és szavaz. A választókerület nem vonhatja felelősségre A képviselő mandátuma jogilag a választás tényével keletkezik. A képviselő megbízatása megszűnik: - az Országgyűlés működésének befejezésével, - a képviselő halálával, - az összeférhetetlenség kimondásával, amelyre akkor kerül sor, ha a képviselő a megbízatásával összeférhetetlen helyzetet (összeférhetetlenségi okot) önkéntesen nem szünteti meg. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés bármely képviselő

indítványára a jelen lévő képviselők 2/3-os többségével dönt. - lemondással, amelynek érvényességéhez nem kell az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata. 2. A mentelmi jog A képviselők munkájának támogatása A mentelmi jog történelmi előzményei a középkorra nyúlnak vissza. Az uralkodók egyes személyeknek salvus conductus-t (= királyi menlevelet) adtak, amely jogot adott az ország területén való szabad mozgásra és véleménynyilvánításra. Ezek nem mindig biztosítottak sérthetetlenséget A polgári parlamentekben a mentelmi jog kialakulásának oka a hatalmi ágak elválasztásában keresendő. A tv-hozó hatalomnak a függetlenségét kívánja biztosítani a vh hatalommal szemben 1867 után jogban is élő a mentelmi jog. A mentelmi joga a hatályos szabályozás (1990. évi LV (60) tv) szerint kettős tartalmú: - felelőtlenséget (immunitás), - sérthetetlenséget (inviolabilitás) jelent. Felelőtlenség: a képviselő és a volt

képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata és képviselői minőségében tett nyilatkozata miatt. A mentesség nem terjed ki: - államtitoksértésre, - rágalmazásra, - becsületsértésre, - képviselők polgári jog felelősségére. Sérthetetlenség: a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, illetve büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedéseket alkalmazni. Az országgyűlési képviselő a mentelmi jogáról nem mondhat le, mentelmi joga megsértését köteles haladéktalanul bejelenteni az Országgyűlés elnökének. A képviselő tiszteletdíjra jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Pótdíjban az országgyűlési képviselő legfeljebb két országgyűlési bizottság tagjaként részesülhet. 40 Az országgyűlési képviselők havonta

jogosultak költségtérítési általányra, szállásköltségre, irodai ellátásra, gépírói és hivatali személyzetre, ingyenes postai és távközlési szolgáltatásra stb. 3. A képviselői összeférhetetlenség Az összeférhetetlenségre vonatkozó jogi normák biztosítják a parlament és képviselő függetlenségét, a nem kívánatos befolyásoktól való mentességét. Az összeférhetetlenség hatályos törvényi szabályozása: az Alkotmány 20. § (5) bekezdésén, valamint az 1990. évi LV (60) tv módosításáról szóló 1997 évi V tv rendelkezésein alapul Fajtái: - Hivatali – politikai összeférhetetlenség. A hatalmi ágak elválasztásának elvéből kiindulva kizárt, hogy más hatalmi ághoz tartozók legyenek. - Érdekeltségi összeférhetetlenség. Ez jelenti egyrészt a média vezetői tisztségeinek összeférhetetlenségét a képviselői mandátummal, másrészt a gazdasági összeférhetetlenség különböző formáit. - Közbenjárói

– érdekkijárói összeférhetetlenség. Az országgyűlési képviselő nem járhat el az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban álló szervezet jogi képviselőjeként. - Méltatlansági összeférhetetlenség. Részben büntetőjoggal összefüggő alakzatai léteznek, de ezokból kell megszüntetni annak a képviselőnek a mandátumát is, aki az állammal szembeni köztartozását nem rendezi. A képviselőt az összeférhetetlenséggel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli. Köteles a képviselő a mandátum megszerzését, majd annak megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. 41 12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKAI, ÜLÉSEI, TANÁCSKOZÁSI RENDJE Az Országgyűlés működésének szabályait az Alkotmány és a Házszabály állapítja meg. 1. Ülésszakok, ülések Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit az Országgyűlés elnöke hívja össze. Az Országgyűlés évenként két

rendes ülésszakot tart, február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15ig. Rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása: - a köztársasági elnök, - a Kormány vagy - a képviselők 1/5-ének írásbeli kérelmére történik. Az elnök köteles összehívni a rendkívüli ülésszakot a javasolt időpontra, de legkésőbb azt követő nyolc napon belülre. Az összehívásra vonatkozó írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell az összehívás indokát és a napirendet. Egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani ülésszak  ülés  ülésnap. Az ülésnapok várható számát az ülés összehívásakor jelezni kell. A jogállamiságból fakadó alkotmányos követelmény az Országgyűlés működésének folyamatossága. A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb 30 napra – elnapolhatja, azonban az Országgyűlés elnöke az elnapolt

Országgyűlést a képviselők 1/5ének kérelmére nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni. A határozathozataloknál minden alkalommal vizsgálni kell a határozatképességet. Az Országgyűlés határozatképes, ha: - a képviselők több mint fele jelen van, - az Alkotmány vagy más tv. által meghatározott esetekben ettől eltérő számú képviselő jelen van. 42 Az Országgyűlés a határozatait általában a következő szavazatarányokkal hozza meg: a) a határozatképes Országgyűlés jelenlévő tagjai - több mint a felének, - kétharmadának, - négyötödének szavazatával, b) az összes képviselő több mint felének a szavazatával, c) az összes képviselő - kétharmadának, illetve - négyötödének szavazatával. A szavazásokon a képviselő köteles jelen lenni vagy távolmaradását előzetesen kimenteni. Az Országgyűlés ülésén a képviselőkön kívül részt vehet és felszólalhat: - a köztársasági elnök, - a Kormány

tagja, - az Alkotmánybíróság elnöke, - a Legfelsőbb Bíróság elnöke, - a legfőbb ügyész, - az országgyűlési biztos, - az ÁSZ ( Állami Számvevőszék) elnöke. A felsoroltak a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kivételével, kötelezhetők a részvételre. Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás magyar nyelven folyik. A nem magyar anyanyelvű képviselő anyanyelvén is felszólalhat (e szándékát az ülésnapot egy nappal megelőzően kell jelezze). A tolmácsról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak.    média folyamatos részvétele az Országgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet az Országgyűlés könyvtárában helyezik el mindenki számára hozzáférhetően. a karzaton lévő férőhelyek erejéig más is részt vehet. A köztársasági elnök, a Kormány, illetve bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés zárt

ülés tartását határozhatja el, ahol a képviselőkön kívül csak a főtitkár, az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők lehetnek jelen. 2) Az Országgyűlés tanácskozási rendje Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat és sürgősségi javaslatokat, majd a Házbizottság ajánlása alapján javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyben fel kell tüntetni a szavazások várható időpontját. A napirendi javaslat módosítását a Kormány vagy legalább 15 képviselő javasolhatja. Felszólalások: 43 - Napirendhez kapcsolódó felszólalás: erre a soros jegyzőknél kell jelentkezni, vita közben további felszólalásra az elnök ad engedélyt. A felszólalások sorrendjét az elnök határozza meg úgy, hogy lehetőleg az ellenzéki és a kormánypárti képviselők felváltva kapjanak szót. - Napirenden kívüli felszólalások: a) A napirendi pontos tárgyalása

előtt az ülés első napján a képviselőcsoport nevében a frakcióvezető felszólalhat (5 perc) a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. b) A köztársasági elnök, a miniszterelnök (időkeretet a Házszabály határozza meg) és a Kormány tagjai (legfeljebb 5 perces felszólalás) rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. c) Az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után rendkívüli ügyben bármely képviselő felszólalhat. - A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor ügyrendi javaslatot tehet. A tanácskozások időkerete A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. A határozatban külön időkeretet kell megállapítani az általános, a részletes és a záróvitára. A kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll

rendelkezésére. Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai - A tárgyra térésre való figyelmeztetés, - a képviselő rendreutasítása. Ha az elnök valakit harmadszor szólít fel a tárgyra térésre vagy másodszor utasít rendre, attól megvonja a szót. - A tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. - Az elnök a Kormány vagy bármelyik frakcióvezető kérésére a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során, egy-egy alkalommal legfeljebb két órai időtartamú szünetet rendelhet el. Határozathozatal - általános szabály szerint nyílt szavazással, - névszerinti szavazással ( a nyílt szavazás sajátos formája), - titkos szavazással ( szavazni csak „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet). Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szószerinti jegyzőkönyv készül, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek. Az ülés

berekesztése előtt az elnök a Házbizottság javaslata vagy az Országgyűlés határozata alapján összehívja a következő ülést. 3) Az indítványok - önálló indítványok: tv-javaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés. nem önálló indítványok: sürgősségi javaslat, kivételességi javaslat, módosító javaslat és bizottsági ajánlás. 4) A törvényjavaslat 44 A törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottság vagy képviselő nyújthat be az Országgyűlés elnökénél. A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot csak akkor lehet a tárgysorozatba felvenni, ha azt a kijelölt bizottság támogatta. Az előterjesztő kérheti a tv-javaslat sürgős, ill. kivételes eljárásban történő tárgyalását Ha az Országgyűlés a sürgősséget elrendelte, a tv-javaslatot legkorábban az elrendelést követő legközelebbi ülésen lehet, legkésőbb

pedig az elrendeléstől számított 30 napon belül kell napirendre tűzni. A kivételes eljárásban történő tárgyalás azt jelenti, hogy a tv-javaslat vitája a kijelölt bizottságban történik, a döntéshozatalra az Országgyűlés ülésén kerül sor. A jelentős tv-javaslatot az Országgyűlés két fordulóban tárgyalhatja: előbb a tervezett tv. elveit, majd a tv-javaslat szövegét. A tv-javaslat tárgyalása az általános vitával kezdődik. A tv-javaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, kapcsolódó módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. Az előterjesztő a tv-javaslatot a zárószavazás megkezdéséig visszavonhatja, vagy átdolgozásra visszakérheti. Az általános vita lezárása után dönt az Országgyűlés a részletes vitára bocsátásról. Részletes vita: a tv-javaslat módosítással érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatása. A részletes vita lezárása

után az Országgyűlés a módosító javaslatokról szavaz. Az Országgyűlés által elfogadott tv-t az Országgyűlés elnöke 15 napon belül aláírja és haladéktalanul megküldi – kihirdetés céljából – a köztársasági elnöknek. 3) Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége elsősorban a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenőrzését jelenti. A kormányprogram és a politikai vitanap az ellenőrzés szolgálatában áll. Az Országgyűlés az ellenőrző tevékenységet gyakorolhatja: - közvetlenül, - az ÁSZ útján, - az állampolgári jogok országgyűlési biztosai ( ombudsmanok) útján. Az ellenőrzés eszközei: - Jelentés: valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. Jelentéstételre kötelezettek: Kormány, országgyűlési bizottság, ÁSZ elnöke, ombudsman, legfőbb ügyész, miniszterek, MNB

elnöke, és mindazok, akiket erre tv. kötelez - Interpelláció és kérdés. a) Interpelláció: a parlamenti ellenőrzés egyik legmarkánsabb eszköze. Az interpellációra adott válaszra viszontválaszt lehet adni, melyben a képviselő nyilatkozik arról is, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ. b) Kérdés: az ellenőrzés kevésbé hatékony eszköze, képviselő nyújthatja be. Kérdés esetén nincs lehetőség viszontválaszra. 45 13.ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSAI Az Állami Számvevőszék ( ÁSZ) Igény jelentkezett, hogy legyen egy ellenőrző szerv, ami a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrzi. Magyarország: 1870. évi XVIII: tvcikk hozta létre az ÁSZ-t 1949-ben tvr-tel megszüntették. Olyan anomália keletkezett, hogy a költségvetés ellenőrzésére a KNEB-et hozták létre, mely a kormány alá tartozott. Rendszerváltás: újra létrehozták az ÁSZ-t. 1989. évi XXXVIII (38) tv

– az ÁSZ részletes szabályait tartalmazza Az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a tv-eknek alárendelten működik. Ellenőrzést végez mindenütt, ahol Állami Költségvetési pénzt használnak. 1. Ellenőrzi a költségvetéssel kapcsolatos ügyeket Ezen belül: - az Államháztartás gazdálkodását, - az Állami költségvetés magalapozottságát, - átcsoportosítás csak országgyűlési felhatalmazással, - a Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos zárszámadást. 2. Ellenőrzi az állami vagyon megérzését és gyarapítását Ezen belül: - az állami vagyon kezelését ellenőrzi, - véleményezi az Országgyűlés elé kerülő kormányprogramok indokoltságát, célszerűségét, - ellenőrzi az MNB bankjegy- + érmekibocsátását, - ellenőrzi az MNB Államháztartással való hitelkapcsolatait, - ellenőrzi a TB alapok kezelését, felhasználását. 3. Ellenőrzi az APEH, VPOP, Önkormányzati

adóhatóság, Pénzintézeti Központ, Illetékhivatal tevékenységét. 4. Ellenőrzi a pártok gazdálkodó tevékenységét Elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételre vonatkozó szerződéseit. Az ÁSZ szervezete: - elnök - alelnök - számvevők - vezetők - kisegítő alkalmazottak. Az elnököt és az alelnököt 12 évre, újraválaszthatóan az Országgyűlés választja. Összeférhetetlenségi szabályok és együttalkalmazási tilalmak vonatkoznak rájuk. Tisztségükre jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyet a Képviselő Bizottság véleményez. Összeférhetetlenségi szabályok: - Az elnöknek, a vezetőknek, a számvevőknek nem lehet tisztsége olyan szervnél, amely költségvetési támogatást kap. - nem lehet képviselő, nem lehet érdekképviseleti szervnek tisztségviselője, - a megelőző 4 évben nem lehet kormánytag vagy párt vezető tisztségviselője, - sem egymással, sem a kormánytagokkal közeli hozzátartozói kapcsolatban nem

állhat (Ptk rendelkezése). 46 Az elnöknek és a helyettesnek mentelmi joga van. Az elnök és a helyettes megbízásának megszűnése: - letelik az idő, - 70. életév betöltése, - lemondással ( az Országgyűlés fogadja el), - összeférhetetlenség megállapításával, ha nem szünteti meg az összeférhetetlenséget. Az Országgyűlés mondja ki, - halállal, - felmentéssel ( ha neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni a feladatának), - kizárással ( felróható okból vagy jogerős ítélettel megállapított bűncselekményt követett el vagy méltatlanságból). Ellenőrző tevékenység: - célszerűségi - eredményességi - törvényességi okból. Lehet: - évente, - rendszeresen, - esetenként. Elnök: éves ellenőrzésről köteles az Országgyűlésnek írásban beszámolni, ezrt nyilvánosságra hozzák. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (= ombudsman) Jogvédelmi szervek: - állampolgári jogok országgyűlési biztosa -

ügyészség - bíróság - Alkotmánybíróság. Az áll.pjogok ogybizt és az Alkotmánybíróság új, a rendszerváltozás után az 1989 évi XXXI alkotmánymódosító tv-nyel jött létre. Feladatuk: az alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítása. Erre jogi garancia a hatalommegosztás elve. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Már az Ókorban megjelentek elődei. Az állam kialakulásával az uralkodó kötelezettséget rótt az alattvalóira, de felmerült az az igény, hogy az uralkodói utasítást számonkérő szervek ne lépjék túl hatalmukat. I.e 2155 – Piramisépítő munkások már nyújtottak be panaszt a vizsgálóbiztoshoz Köztársasági Róma: 2 cenzor vizsgálta az igazgatási szervek elleni panaszokat. Az ókori Kínában is van jogelőd. Középkor: az egyházakhoz + a királyi udvarokhoz csatlakoztak a panaszokat vizsgáló biztosok. Polgári állam: A panaszvizsgáló biztosok intézményét a Parlamenthez tették át. Az

ombudsman kifejezés a középkori germán törzsektől ered. Feladata volt a bűncselekményt elkövetőtől behajtani a sérelmezett fél javára a kártérítést. 47 Maga az intézmény előzménye: 1713. – Svédország  A király a törökországi emigrációból hozta létre ezt az intézményt, amíg ő vissza nem jött. A közigazgatás elleni panaszokat vizsgálta 1730-as évek: a svéd Parlament beszámolásra kötelezte. 1809. – Svédország  Mai ombudsmannak megfelelő intézmény létrehozása Az Országgyűlés választotta, feladata a közigazgatási panaszok elbírálása volt. 1915 – 1968. – Katonai ombudsman is volt Svédországban Csak a parlamentnek felelős jogvégzett, kiemelkedően becsületes ember lehet. Nincs közvetlen döntési joga. Kivizsgál, kivizsgáltat, ezzel szerveket késztet intézkedésre A nyilvánosságot hívja segítségül. Finnország: 1919-ben jött létre, de itt katonai ombudsmani intézmény volt. Az 1950-es évektől

kezd kialakulni Norvégiában, Dániában, az NSZK-ban, Angliában, Franciaországban [ itt közvetítő (= mediátor) a neve]. Majd: az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága felhívja az államokat ennek létrehozására. A Maastrichti szerződés hatályba lépése után jön létre az EU ombudsmana. Az Európai Parlament választja. Vizsgálja az EU szerveit, kivéve az Európai Bíróság mint elsőfokú bíróság intézkedéseit Van: önkormányzati ombudsman, üzleti, versenyszféra ombudsman, egyes minisztériumokban is van ( nem azonos az áll.pjogok ogy bizt intézményével) USA: nincs szövetségi ombudsman. Funkciói: - Pótlólagos garancia a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzésére. - Pótlólagos garancia az állampolgári alapjogok biztosítására. Jellemzője: - Általában a Parlament hozza létre és menti fel. - Külön jogok ombudsmanja (pl.: adatvédelmi) is van - Vannak országok, ahol az államfő mellett hozzák létre ( fejlődő országok) -

Hivatal segíti tevékenységében. - Elsődleges feladata a közigazgatás ellenőrzése, de a közszolgáltatást ellátó szerveket is vizsgálja. - A törvényesség megvalósulását vizsgálja, de vizsgálja azt is, hogy a közfeladatot ellátó szervek mulasztást nem követtek-e el, valamint, hogy milyen módon bánnak az ügyféllel, milyen döntést hoztak mérlegelési jogkörben. Ellenőrző jogkörét csak a rendes jogorvoslat után gyakorolhatja. Vizsgálatot kezdeményezhet: - általában bárki, - van, ahol szűrőket építenek be, pl.: csak az Országgyűlés szervei, - hivatalból történő eljárás. Gyenge jogvédelmi szerv, mert nincs intézkedési jogosítványa, csak: - javaslatot tehet, - vizsgálhat, - jogorvoslatot lehet, - intézkedést kezdeményezhet. De: maga nem intézkedhet! Magyarország: az 1989. évi XXXI átfogó Alkotmánymódosító tv létesített 48 Az 1990. évi LX (40) tv változtatott: létrehozták a nemzeti és etnikai kisebbségi

ombudsman intézményét. 1992. évi LXIII (63) tv: az adatvédelmi biztos intézményéről rendelkezik Az Alkotmányban még ma sem szerepel. 1993. évi LIX (59) tv: az állpjogok ogy bizt hatásköréről, eljárásáról, jogállásáról rendelkezik 1993. évi LXXVII (77) tv: a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól rendelkezik Ettől kezdve ez nem kollektív, hanem egyéni ombudsman. 1995: először ekkor választottak ombudsmant Magyarországon. Az Alkotmány szerint: az ombudsman feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatosan tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása és orvoslásuk érdekében intézkedés kezdeményezése. Kezdeményezheti: Bárki, ha szerint valamely hatóság vagy közszolgálati szerv eljárása során hozott határozat vagy az intézkedés elmaradása miatt alkotmányos jogaival kapcsolatban sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, ha már közigazgatási jogorvoslati jogait kimerítette ( ide nem

értve a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát), vagy a jogorvoslat lehetősége nem áll fenn. Bárki: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A beadvány illetékmentes. Ha a panaszbenyújtó kéri, a nevét nem hozzák nyilvánosságra. A vizsgálat törvényi korlátai: - jogerős határozat meghozatalából számított 1 éven belül, - az 1989. okt 23-a után keletkezett ügyekre nézve lehet kérni Mely szervek eljárásával kapcsolatosan lehet kérni? - közigazgatási feladatot ellátó szerv, - közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek, - fegyveres erők és rendvédelmi szervek, - nemzetbiztonsági szolgálatok, - nyomozóhatóságok (+ ügyészségi nyomozószervek), - helyi és kisebbségi önkormányzatok, - kötelező tagság alapján működő köztestület (pl.: kamarák), - közjegyző, - bírósági végrehajtó. Nem terjedhet ki: - Országgyűlésre, - bíróságra, -

Alkotmánybíróságra, - ÁSZ-ra, - Ügyészségre, kivéve az ügyészségi nyomozószervek. Az ombudsman jogosítványai: Jogerősen befejezett ügyre vonatkozóan bármely hatóságot ellenőrizhet. Ennek keretében: - helyiségbe beléphet, - felvilágosítást kérhet, - iratokba betekinthet (államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokba is), - ügyintézőt vagy érintett szerv bármely munkatársát meghallgathatja, - bármely szervtől írásbeli nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet. Ha visszásságot észlel, ajánlatot tehet az érintett szerv felügyeleti szervének a megszüntetésre, vagy az érintett szervet keresi meg ezért. A bejelentéseket köteles vizsgálni, kivéve, ha alaptalan volt, vagy ugyanabban az ügyben tettek bejelentést új bizonyíték nélkül. 49 Nem kell vizsgálni a kisebb súlyúakat, erről csak tájékoztat. Az alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra, jogszabályok vagy az állami irányítás

egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütközésének elbírálására indítványt tehet, az Alkotmánybírósági panasz elbírálására az Alkotmány rendelkezésének értelmezését kezdeményezheti. Óvás benyújtását kezdeményezheti. Szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Bűncselekmény gyanúja esetén köteles kezdeményezni. Jogszabály kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti. Évente jelentést készít az Országgyűlés számára, és ezt nyilvánosságra kell hozni. Ha a visszásság kihívóan súlyos, vagy sok embert érint, kérheti az ügy napirendre tűzését az Országgyűlésnél. Létrejön: Az Országgyűlés kizárólag neki felelős megbízottjaként országgyűlési biztost és annak helyettesét választja. Egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára 6 évre, 2/3-os többséggel választja az

Országgyűlés, 1x újraválasztható. Előtte véleményezi az Alkotmányügyi Bizottság, Kisebbségi Bizottság. Feltétel: - büntetlen előélet, - magyar állampolgárság, - jogi egyetem, - kiemelkedő elméleti tudás vagy legalább 10 év joggyakorlat alkotmányos jogokkal kapcsolatban. Kizáró felsorolás: A választást megelőző 4 évvel - országgyűlési vagy helyi képviselő, köztársasági elnök, alkotmánybíró vagy ügyész, - a kormány tagja, - államtitkár, - helyettes államtitkár, - jegyző, főjegyző, - fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, - párt tagja volt. Jogállása: - összeférhetetlenségi szabályok, - mentelmi jog. Összeférhetetlenségi szabályok: Összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztséggel. Nem kizárt, hogy valamely párt tagja legyen, de nem folytathat politikai tevékenységet, politikai nyilatkozatot sem tehet. Más kereső foglalkozást nem

folytathat Kivéve: tudományos, művészeti, oktatási, szerzői jogvédelem alá eső tevékenységet. Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja. Ha fennáll összeférhetetlenségi ok és azt 10 napon belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenséget az Országgyűlés mondja ki, megbízatása megszűnik. 50 Mentelmi jog: - felelőtlenség, - sérthetetlenség, - tettenérést kivéve büntetőeljárási kényszerintézkedés. Megbízása megszűnik: - megbízási idő leteltével, - halálával, - lemondással  az Országgyűlési elnökéhez nyújtja be, aki köteles elfogadni. - összeférhetetlenség megállapításával, - felmentéssel, ha neki fel nem róható okból 90 napon túl nem tudja feladatát ellátni (2/3-os többség), - megfosztással  neki felróható okból, - jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekményt követett el, - egyéb

módon válik méltatlanná. 14. AZ ÁLLAMFŐ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG MAGYARORSZÁGON 1) Az államfő az állami szervek rendszerében: Az államfő a történelem során meghatározó szerepet játszott a közhatalom gyakorlásában. Hűbéri állam: abszolút uralkodó korlátlan vagy alig korlátozott hatalma. Polgári államok: enyhébb formák. Montesquieu-i hatalom-elválasztás elmélete alapján az államfő a végrehajtó hatalom gyakorlója lett, majd Benjamin Constant szerint önálló hatalmi ággá vált. Az államfői hatalom gyakorlásának meghatározó formája az egyszemélyi államfői intézmény. Az államfő lehet 15. uralkodó, aki hatalmát az elsőszülöttség jogán nyeri el és életre szólóan gyakorolja, vagy 16. határozott időtartamra a nép, a parlament, esetleg más választó testület által választott köztársasági elnök. Az államfő alkotmányos helyzete, jogállása a kormányforma függvénye. 17. Prezidenciális

köztársaságokban: a végrehajtó hatalom gyakorlója az államfő 18. Félprezidenciális államokban: dualista vh hatalom van, amely az államfő és a kormány között oszlik meg, de az államfő meghatározó szereppel bír. 19. Parlamentáris államokban: az államfő vagy csak formálisan, vagy még úgy sem része a végrehajtó hatalomnak. 20. Polgári államokban: előfordult a kollektív államfői intézmény is Pl: 1795-99 között Franciaországban a direktórium, ahol az elnöki funkciót többtagú elnökség töltötte be; általában a szocialista államokban, ahol államtanácsok jöttek létre. 2) A magyar kormányzati rendszerek és az államfő: Magyarország a XI. szd elejétől királyság volt Az 1791 évi XII tvcikk alkotmányos monarchiát hozott létre. A tv-hozás joga az Országgyűlést és a királyt együttesen illette meg, a vh hatalmat a tv-ek keretei között a király gyakorolta. 1848. évi III és V tvcikk: megteremtette a parlamentarizmus

alapjait A király gyakorolta a vh hatalmat. A Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását követően megvalósult az „első magyar köztársaság”. A kiegyezéstől az I. világháború utáni forradalmakig Magyarországon parlamentáris monarchia volt. 51 Második köztársaság: 1918. november 16 1919. március 21: Tanácsköztársaság Az 1920. évi I tvcikkel megszületett a „király nélküli királyság” rendszere Az államfői jogokat a kormányzó gyakorolta. 1946. évi I tvcikk: parlamentáris köztársságot hozott létre Az 1949. évi XX tv elfogadásától 1989 októberéig a parlamentarizmus nem működött, a köztársasági elnök helyébe az Elnöki Tanács lépett, majd 1989. október 23-án ismét kikiáltották a parlamentáris köztársaságot. A köztársasági elnök jogállása Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki: 21. kifejezi a nemzet egységét és 22. őrködik az államszervezet demokratikus működése felett Az

államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának elhárítását szolgálhatják az elnök önálló politikai döntései. Ezek véglegesek és felülbírálhatatlanok, amelyért sem az elnök, sem más szerv nem visel politikai felelősséget. Ilyen jogköre pl az elnöknek: -az Országgyűlés feloszlatása, -a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés összehívása rendkívüli állapot vagy szükségállapot estén. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A fegyveres erőknek nem vezetője, hanem irányítója. Béke idején legfeljebb a személyügyi és reprezentatív hatásköröket gyakorolhatja A köztársasági elnök hatáskörei 1) Az államfő és az Országgyűlés kapcsolata A hatályos szabályozás szerint Magyarországon: 23. Az elnököt az Országgyűlés választja meg 24. Az Országgyűlés dönt az elnökkel szembeni összeférhetetlenség megállapításáról, az elnök lemondásának elfogadásáról, feladatainak

ellátásában való átmeneti akadályoztatás megállapításáról, az elnökkel szembeni jogi felelősségre vonási eljárás kezdeményezéséről, illetve megindításáról. 25. A köztárssági elnök tűzi ki az országgyűlési képviselők választásának időpontját A választás eredményének megállapítása után átveszi a képviselők megbízóleveleit, majd összehívja az Országgyűlés alakuló ülését és megnyitja azt. Összehívhatja a feloszlott, vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén. 26. Az elnök írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre kell összehívnia az Országgyűlés elnökének. 27. A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb 30 napra – elnapolhatja. 28. Behatárolt döntési joga a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatásának joga 29. Részt

vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésein, javaslatot tehet intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet, zárt ülés tartását javasolhatja, törvényt kezdeményezhet. 30. Köteles a tv kihirdetéséről gondoskodni Ide tartozik az egyszeri halasztó hatályú (relatív) vétó és az előzetes normakontroll kezdeményezése is. 31. A rendkívüli jogrend bevezetésére okot adó körülmények bekövetkezése esetén az Országgyűlés nem ülésezik. A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli- és szükségállapot kihirdetésére. 2) Az elnök és a Kormány kapcsolata 52 A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A köztársasági elnök nevezi ki a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára, a minisztereket is a miniszterelnök javaslatára menti fel. 3) A miniszteri ellenjegyzés intézménye,

különös tekintettel az elnök kinevezési jogkörére A magyar alkotmányos szabályozás szerint: Megállapítható az elnök politikai felelősségének hiánya, amiből következik, hogy aktusainak döntő többsége a végrehajtó hatalom ellenjegyzéséhez ( miniszterelnök vagy az illetékes miniszter) kötött. A köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörei: 32. a magyar állam képviselete, 33. az országgyűlési, a helyi önkormányzati választások kitűzése és az országos népszavazás időpontjának megállapítása, 34. népszavazás kezdeményezése, 35. a bírói függetlenség alapelvének érvényesülésével összhangban a bírák és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek kinevezése. A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei: 36. a nemzetközi szerződések kötése a Magyar Köztársaság nevében, 37. aktív és passzív követségi jog gyakorlása, 38. tv-ben meghatározott címek, érdemrendek,

kitüntetések adományozása és viselésük engedélyezése, 39. egyéni kegyelmezési jog gyakorlása, 40. állampolgársági ügyekben való döntés, 41. a köztársasági elnök: a) kinevezi és felmenti az államtitkárokat, b) kinevezi és felmenti az MNB elnökét, alelnökeit c) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, d) kinevezi és felmenti beosztásából a honvédség parancsnokát, vezérkari főnökét és a határőrség országos parancsnokát; kinevezi, előlépteti, elbocsátja, felmenti beosztásából, lefokozza, rendfokozatban visszaveti, nyugállományba helyezi a tábornokokat, e) kinevezi a legfőbb ügyész helyetteseit, f) megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, g) az MTA elnökét megerősíti tisztségében. A köztársasági elnök választása, a tisztség megszűnése. Az elnök sérthetetlensége és jogi felelőssége A parlamentáris köztársaságokban az elnökválasztásnak különböző formáival találkozunk. Pl: 42. Ausztriában

közvetlen választással, 43. Németországban választótestület, 44. Magyarországon, Görögországban a parlament által történő választással A hatályos magyar szabályozás szerint a köztársasági elnököt 5 évre választják, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójogosult magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte Az elnököt az Országgyűlés választja, a választást az országgyűlés elnöke tűzi ki. A választás: 45. a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, 53 46. az elnöki magbízatás idő előtti megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül történik. A választást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez legalább 50 országgyűlési képviselő ajánlása szükséges, de mindenki csak egy jelöltet ajánlhat. A választás titkos szavazással történik, és 2/3-os

többség kell hozzá. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, vagy a megbízás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Előtte az Országgyűlés előtt esküt tesz 1) A köztársasági elnöki tisztség megszűnése 47. a megbízatás idejének lejártával, 48. halálával, 49. a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, 50. az összeférhetetlenség kimondásával, 51. lemondással, 52. az elnöki tisztségtől való megfosztással A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az elnök nem folytathat más kereső foglalkozást, és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz a képviselők 2/3-ának szavazatával, titkos szavazással. Az

összeférhetetlenségi eljárást bármely képviselő indítványozhatja A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Közjogi provizórium keletkezik a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása, vagy az elnök megbízatásának a megbízatási idő lejárta előtti megszűnése esetén. Ilyenkor a köztársasági elnöki jogkört az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja, a következő korlátozásokkal: 53. tv-t az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetve az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, 54. az Országgyűlést nem oszlathatja fel, 55. a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet 2) A köztársasági elnök sérthetetlensége és jogi felelőssége Az Alkotmány 31/A §-ának (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök személye

sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön tv. biztosítja A hatályos magyar szabályozás szerint: jogi felelőssége csak akkor áll fenn, ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti. Vele szemben felelősségre vonást csak az országgyűlési képviselők 1/5-e indítványozhatja. Az eljárás megindításához a képviselők 2/3-ának szavazata kell. A szavazás titkos Az elnök a felelősségre vonási eljárás befejezéséig hatáskörét nem gyakorolhatja. Ha az Alkotmánybíróság (csak az AB jogosult) a tv-sértés tényét megállapítja, megfoszthatja tisztségétől a köztársasági elnököt. Ha szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találja, vele szemben a tisztségétől való megfosztás mellett a Btk-ban az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést kiszabhat, és intézkedést alkalmazhat. 54 55 15.A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA 1) Jogállása: alkotmányos szerv 

az Alkotmány hozza létre + a rá vonatkozó legfontosabb rendelkezések. 2) Önálló hatalmi ágként funkcionál a hatalmi ágak megosztásánál. 3) Testületi szerv  működése kizárólag testületi formában létezhet. Tevékenysége: 1) Kormányzati tevékenységet lát el. Az állam tevékenységének legfontosabb irányát, céljait és az ezeket megvalósító eszközöket határozza meg. 2) A végrehajtó rendelkező tevékenységet végez. Vezeti és irányítja a törvények rendelkezésére, vh-ra létrejött államigazgatás tevékenységét. Parlamentáris kormányforma: A parlament + a kormány fúziós egységet alkot. A kormány életben maradásához parlamenti többség kell. Kormánymodellek: 1) Kabinetkormány: Magyarország: a kormány belső szerve. Angolok: a kormány több mint 100 fős testület. A miniszterelnök hozza létre a kabinetet, ami a legfontosabb tárcákat vezető miniszterekből áll. Franciaország: a kabinet maga a kormány, ha az

államfő vezeti a kormánymodellt. 2) Minisztertanácsi típusú kormány: Minden miniszter azonos jogú, a miniszterelnök is. 3) Kancellária típusú kormány: Ma Magyarországon ez valósul meg. A miniszterek egyenlő jogúak De: a miniszterelnök az első az egyenlők között. Számos plusz hatásköre van: 56. kormányülés létrehozása, 57. felelősség, 58. kormány elmozdítása 4) Prezidenciális kormányzás: Az államfő kormányfő is egyben. Jogi felelőssége van A kormány helye a magyar államszervezetben A végrehajtó hatalom letéteményese, az Országgyűlésnek felelős. Önálló hatáskörei vannak. Tevékenységéről beszámolni köteles a parlamentnek A parlamenti munka meghatározó szerve a kormány. 59. A kormány és a közigazgatás az Országgyűlés döntéseinek végrehajtását végzi 60. Beszámolásra kötelezett: plenáris ülés kérdés előterjesztés. Nyilvánosság jellemző rá. A kormány tevékenysége: 56 A 2002. decemberi

alkotmánymódosítás óta a kormány beszámolásra kötelezett az Unió döntéshozatali szerveiben napirendre kerülő tárgykörökben ( Ez az Uniós csatlakozás után lesz érdekes.) Az Országgyűlésnek maghatározó szerepe van a kormány megalakulásában és megszűnésében. Az Országgyűlés és a kormány közötti viszonyt a bizalmi viszony határozza meg  bizalmi szavazás ezért van. Plenáris ülés Bizottság Külön szervek ( ombudsman, ÁSZ)  itt is ellenőrizhet. Megalakulása: Alkotmányos szokás alapján: 1) A köztársasági elnök a 4 évenkénti parlamenti választást követően a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét vagy a második fordulónál a koalícióban megjelölt személyt jelöli ki. 2) A miniszterelnök megválasztása az Országgyűlés által a kormányprogrammal együtt abszolút többséggel történik. 3) A miniszterek kinevezése a miniszterelnök javaslatára az államfő által történik. 4) Eskü: innét alakul

meg a kormány. Felelősség Kétféle felelősség van: jogi politikai. Jogi felelősség: 1848. évi III tv  a kormány tagjai megbízatás során hivatalos minőségükben alkotmány- és törvénysértés esetén speciális eljárás alapján felelősségre vonhatók az alsóház indítványára a felsőház 12 tagú testülete által. Ez az alkotmányjogi vagy államjogi felelősség Speciális szerv speciális eljárásban speciális bűncselekményekért vonja felelősségre a kormányt. Magyarországon ez a törvény nem tudjuk, meddig volt hatályban, mert nem helyezték hatályon kívül, csak nem alkalmazták. A jelenleg hatályos helyzet: a miniszterek felelőssége csak abban különbözik a köztisztviselő jogi felelősségétől, hogy szándékos károkozás esetén 6 havi illetménnyel felel (nem 3 havival, mint a köztisztviselő). Politikai felelősség: A kormány a parlament bizalmával kell rendelkezzen, enélkül a kormány nem működik. Bizalomvesztés

 nincs többsége  nem tudja javaslatait keresztülvinni. 1848: Angol mintára vettük át. Bizalmi szavazások és válságok követték egymást 1849: a politikai felelősség nem létezett. 1989. évi VIII tv – bevezette a bizalmatlanság intézményét a miniszterrel szemben az Országgyűlés által. 57 1990. évi XL (40) alkotmánymódosító tv: bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. A bizalmatlansági szavazás 3 formája ismeretes: 1) Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a képviselők 1/5-e kezdeményezheti írásban a miniszterelnökkel szemben. De ha a parlament elfogadja, az egész kormány bukását vonja maga után. Meg kell jelölni az indítványban az új miniszterelnök személyét  ezért konstruktív, mert így épít egy új kormányt. 3 és 8 napon belül kell dönteni a képviselőknek Ha nem ülésezik az Országgyűlés, rendkívüli ülést kell összehívni. Módosító indítványt nem lehet benyújtani

Abszolút többség kell az elfogadáshoz. A másik két eset a kormányból indul ki 2) A kormány a miniszterelnök útján saját maga ellen kérhet bizalmi szavazást, ha úgy érzi, hogy vele szemben megrendült a bizalom. 3) A miniszterelnök javasolja az Országgyűlésnek, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. pl: Költségvetési tv esetén A politikai felelősség kollektív, az egyes miniszterrel szemben nem alkalmazható, pozíciójából nem távolítható el. Politikai felelőssége az Országgyűlés és a kormány irányában van A kormányfő kezdeményezheti a felmentését az államfőnél. Felelőssége: 61. reszortelv ( saját területéért való felelősség) 62. kollegialitás elve ( kormány döntéseiért való felelősség) A kormány megbízatásának megszűnése 1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülésén. 2) A miniszterelnök lemondásával (egész kormány lemondása). Az

Országgyűlés elnökéhez írásban, 30 napos határidő megjelölésével történik. Az Országgyűlés jóváhagyása nem kell  A miniszterelnök ügyvezető miniszterelnökként hivatalában marad, de: 63. új miniszter kinevezésére, felmentésére nem tehet javaslatot, 64. rendeletet csak jogszabály felhatalmazása alapján, rendkívüli esetben hozhat 3) miniszterelnök halálával, 4) miniszterelnök választójogának elvesztésével, 5) miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával  nem ügyvezető miniszterelnök van, hanem kormánytag veszi át a miniszterelnök helyettesítését. Ma ez a miniszterelnöki hivatal tagja. Ügyvezető kormány intézménye: A kormány megbízatásának megszűnését követően hivatalában marad az új kormány megalakulásáig. Az alakuló üléstől addig tart, amíg az új kormány meg nem alakul (esküig) Ellátja az kormány hatáskörét, de: 65. nemzetközi szerződést nem köthet, 66. kormányrendeletet

csak kormány felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben adhat ki A kormány feladat- és hatásköre 1) Kormányzással kapcsolatos: 67. Alkotmány végrehajtásának biztosítása, 68. alkotmányos jogok és alkotmányos rend védelme, 69. közreműködik a külpolitika meghatározásában, 70. képviseli a Magyar Köztársaságot az EU kormányzati kérdésekben részt vevő intézményekben, 58 71. autonóm rendeletet adhat ki (tárgykört legfelsőbb szinten szabályozzák) 2) Végrehajtó hatáskör: 72. az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá rendelheti, 73. jogszabály kivételével alárendelt szervek által hozott intézkedést, határozatot megváltoztathat, illetve megsemmisíthet, 74. biztosítja a tv-ek végrehajtását a közigazgatás szervezetrendszerén keresztül, 75. irányítja, összehangolja az alárendelt szervek működését, 76. a Belügyminisztérium közreműködésével végzi az önkormányzatok törvényes ellenőrzését, 77.

irányítja a fegyveres erők és a rendőrség tevékenységét, 78. minősített helyzetben (veszélyhelyzet) tvr-ket alkothat A kormány összetétele Tárcavezető miniszter Minisztériumot vezető miniszter (4) Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Tárca nélküli miniszter  2 funkciója van: - kiemelt fontosságú ügyek kezelése, ami sehova sem vonható, - koalíciós kormányon belül a kormányzó párti többséget lehet biztosítani. Nincs státuszbeli különbség köztük. A kormány munkáját segítő szervek Ezeket a kormány ügyrendje határozza meg. Döntés-előkészítő szervek jórészt Kabinet: döntés-előkészítő szerv, konzultatív funkciót is ellát, véleményt állásfoglalásként nyújt be az ülés előtt. Kabinetek: 79. Nemzetbiztonsági, 80. Gazdasági, 81. Integrációs, 82. Ifjúságpolitikai, 83. Oktatásügyi. Kormánybizottságok: döntés-előkészítő szervek. Önálló döntési jogkörük van Eredménye lehet a

kormánybizottsági határozat (normatív határozat). Kollégiumok, tanácsadó testületek: döntés-előkészítő szerep. Szakértői bizottságok: a kormány előterjesztéseinek vizsgálata. Kormánybiztos: kiemelt tevékenység (pl.: Nemzeti Színház) Hivatala a kormánybizottság Kormánymegbízott és kormánymeghatalmazott: önálló döntési jogköre van. Miniszterelnöki Hivatal: a miniszterelnök munkaszervezete, de nem csak ez ilyen szerv. Miniszteri vezetésű szervezet. Feladatai: 84. összkormányzati érdek érvényesítése, 85. érdekegyeztetésben közreműködés a társadalmi szervekkel, 86. a kormány testületi működési feladatainak ellátása, 87. a miniszterelnök részére döntés-előkészítés, 88. menedzseli a kormány parlamenti előterjesztéseit a parlamentnél, 89. jogszabály előkészítésben, kiadásban részt vesz, 59 90. szerkeszti a Magyar Közlönyt, 91. szakterületi munkát végez 10 politikai államtitkáron keresztül, 92.

bizonyos szervek működésének irányítása Közigazgatási államtitkári értekezlet: ülést megelőzően ülésezik. Utolsó szakmai szűrő A kormány működése Általában csütörtökön ülésezik hetente. Állandó résztvevői a kormánytagok Határozatképes, ha a kormánytagok több mint fele részt vesz. Az üléseken előterjesztéseket vizsgálnak. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Döntés lehet: kormányrendelet, kormányhatározat Véleményezhet is. 16. A KÖZPONTI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A MINISZTERI FELELŐSSÉG Központi szakigazgatási szervek: minisztériumok országos hatáskörű államigazgatási szervek. Minisztériumok A minisztériumok alkotmányos helyzete: A minisztérium az államigazgatás egy-egy ágazatának központi szerve az Alkotmány szerint. Jelenleg az alábbi minisztériumok működnek: - Belügyminisztérium, - Eü., Szociális és Családügyi, - Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, - Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési, - Gazdasági és Közlekedési, - Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, - Honvédelmi, - Igazságügyi, - Informatikai és Hírközlési, - Környezetvédelmi és Vízügyi, - Külügyminisztérium, - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, - Oktatási és - Pénzügy minisztérium. A minisztériumok irányítása és vezetése A miniszter: A klasszikus értelemben vett minisztériumi modell szerint a minisztérium élén a miniszter áll, aki egyszemélyi felelős vezetőként vezeti és irányítja a minisztérium tevékenységét. A minisztérium a miniszternek alárendelten működik. A miniszter szakmai és politikai felelősséggel tartozik a minisztérium tevékenységéért. 60  Hazánkban is eszerint működnek a minisztériumok. A minisztériumokon belül munkamegosztás alakul ki. A miniszter helyettesei – az államtitkárok: 1990 előtt kétféle államtitkári funkciót különböztettek meg: - az országos hatáskörű

államigazgatási szerv vezetésével megbízott államtitkárt, - a minisztériumi államtitkárt. Az 1990. évi XXXIII tv újra szabályozta az államtitkári funkciót Megszüntette az országos hatáskörű szervet vezető államtitkári funkciót. Minisztériumon belül intézményesítette a következő államtitkári tisztségeket: politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár. A politikai államtitkár: Feladata: - rendszerint a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, - kapcsolattartás a pártok képviselőcsoportjaival és a képviselőkkel, - együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, - a miniszterelnök és a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása, - akadályoztatása esetén a minisztert helyettesíti ( Országgyűlés ülésein teljes jogkörrel, a kormány ülésein szavazati joggal), - meghatározott feladatkör elvégzésére is kinevezhető. A politikai államtitkári beosztás

politikai funkció, ezért a megbízatás a kormány megbízatásának megszűnéséig tart, de az új kormány megalakulásáig a hivatalában marad. Tehát megszűnhet: - a kormány megbízatásának megszűnésével, - lemondással, - felmentéssel, - halállal, - a választójog elvesztésével, - összeférhetetlenség megállapításával. A közigazgatási államtitkár: A minisztérium első igazgatási szakembere, felelőssége döntően a szakapparátus irányítására terjed ki. Legfőbb feladata: a minisztérium hivatali apparátusának jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő irányítása. - Ez a munkakör képesítéshez kötött Megbízatása határozatlan időre szól. A címzetes államtitkár: Ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. Az államtitkárokat a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A javaslatot a miniszterelnök terjeszti elő. Az államtitkárokat a helyettes államtitkárok követik a

minisztérium vezetési struktúrájában. Feladatuk a miniszter által hatáskörükbe utalt szervezeti egységek munkájának jogszabályok és 61 szakmai követelmények alapján történő irányítása és a hatáskörükbe tartozó ügyekben való döntés. Megbízatásuk határozatlan időre szól. A minisztériumok főbb feladatai Feladataikat és hatáskörüket általában a Kormány (rendeletben) állapítja meg. Legjellemzőbb feladatai: 1. A Kormány kormányzati tevékenységének segítése Ennek során előkészítik az egyes kormányzati döntéseket, feladataiknak megfelelően fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, részt vesznek a tv-ek és kormányzati döntések vh-ban. 2. A szakigazgatási tevékenység tekintetében ellátják az egyes szakigazgatási ágak központi irányítását. 3. Gazdasági ágazati irányítási feladatok ellátásában a gazdasági ágazati minisztériumok vesznek részt. 4. Felügyeleti tevékenységük keretében felügyelik a

Kormány irányítása alatt, de a kijelölt miniszter felügyelete alá tartozó országos hatáskörű államigazgatási szerveket. 5. Hatósági ügyintézés során ellátják a hatáskörükbe tartozó tennivalókat A miniszterek (és más állami vezetők) jogállása, felelőssége A miniszteri felelősség intézményének megjelenése a polgári államokkal egyidős. Magyarországon a miniszteri felelősség intézményét az 1848. évi III tvcikk vezette be Az Alkotmány alapján jelenleg az 1997. évi LXXIX (79) tv és későbbi módosításai rendezik a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét. Az állami vezető választásának (miniszterelnök választásának) és kinevezésének feltétele a büntetlen előélet és a választójog, a közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár és helyettes államtitkár esetében ezen kívül a felsőfokú iskolai végzettség, a közigazgatási szakvizsga, vagy azzal egyenértékű

képesítés. Működésüket az eskütételt követően kezdik meg Az állami vezetők tevékenységével összeférhetetlen: - az Alkotmány vagy tv. eltérő rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése ( kivéve: tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység), - a munkaköri feladataival kapcsolatos nyilvános szereplésért való díjazás, - hivatalához méltatlan tevékenység folytatása, - a Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdekképviseleti szervezet tisztségviselője, - a közigazgatási, címzetes és helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. Ha az összeférhetetlenségi okot megválasztásától, kinevezésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a választásra, ill. kinevezésre jogosult

dönt az összeférhetetlenségről A Kormány tagjai a tevékenységükért politikai felelősséggel tartoznak. A felelősség érvényestésének eszköze a beszámolási kötelezettség, valamint az interpellációkra és a kérdésekre adott válaszadási kötelezettség. Tisztségük betöltéséhez csak a miniszterelnök bizalmával kell rendelkezniük. 62 A miniszterek és a politikai államtitkárok „alkotmányjogi felelőssége”: anyagi (ártérítési) felelősségükre több szempontból a köztisztviselőkre vonatkozó általános szabályoktól eltérő (erősebben szankcionáló) rendelkezések alkalmazandók. A miniszter megbízatása megszűnik: - a kormány megbízatásának megszűnésével, - lemondással, - felmentéssel, - összeférhetetlenség megállapításával, - halálával, - választójogosultságának elvesztésével. Országos hatáskörű államigazgatási szervek Az országos hatáskörű szervek létrehozása Az országos hatáskörű

szakigazgatási szervek csoportosítása: - a Minisztertanács, a miniszter, esetleg más országos hatáskörű szakigazgatási szerv irányítása alatt működők, - önálló vagy nem önálló költségvetési fejezetet alkotók (1981-től), - államtitkár, vagy nem államtitkár vezetése alatt állók. Az országos hatáskörű szervek rendszerének átalakulása az utóbbi években Az 1987-91 közötti időszakban az országos hatáskörű szervek rendszere átrendeződött, számuk a harmadára csökkent. Ennek okai voltak pl: - a politikai változások miatt bizonyos állami funkciók és szervek megszűntek, - nem minősültek országos hatáskörű államigazgatási szervnek azok a szervek, amelyek korábban sem gyakoroltak államigazgatási jogkört, - az államszervezet átalakulásával egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek megszűntek, helyettük jogutódként a kormányzati struktúrán kívül álló szervek jöttek létre. Az országos hatáskörű

államigazgatási szervek napjainkban 1) A Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szervek: E szervek tv. vagy a Kormány rendelete alapján jönnek létre, feladataikat és hatáskörüket önállóan gyakorolják. Vezetőik felelősek a jogszabályok és a kormánydöntések vh-ért, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási területek és az alárendelt szervek irányításáért. Vezetőiket a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Tevékenységüket a miniszterelnök, vagy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, ill. a Kormány kijelölt tagja felügyelheti 2) Központi hivatalok (= miniszteri irányítású országos hatáskörű államigazgatási szervek): a jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel tevékenykednek. 3) A tárca szervezetén belül elhelyezkedő minisztériumi hivatalok (pl.: Természetvédelmi Hivatal). Többnyire a minisztériumi szervezet részeként működnek és a jogszabályok

által meghatározott önálló feladatot látnak el. 63 17. ÁLLAM-TERÜLETI BEOSZTÁS A DEKONCENTRÁLT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK. A HELYI-TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK Meghatározza: gazdaság, terület, etnikai csoportok stb. Cél: mindenhol működjön igazgatási szerv. Alkotmány 41. szakasza szerint: Magyarország területe: a Fővárosra, megyékre (19), városokra, községekre tagozódik. A Főváros kerületekre tagozódik, a városokban kerületek alakultak ki. Nagyközség: 5000 fő feletti település. Megyei jogú város: 50 000 főnél nagyobb állandó lakosú városok (pl.: Dunaújváros) Területszervezési kérdések: - az Országgyűlés - a köztársasági elnök döntési hatáskörébe tartoznak. A köztársasági elnök: új községet alapíthat, ha - elkülönült település, - minimum 300 fő lakik helyben, - képes gyakorolni az önkormányzati jogokat, - a kötelező önkormányzati feladatok végrehajthatók sérelem nélkül. Új község alapítása

helyi népszavazással kezdeményezhető, az alapításról az államfő dönt. Településegyesítés és megszüntetés: - népszavazással, - államfő dönt. Lehetséges még területrész átadása, átvétele települési önkormányzatok között. Várossá nyilvánítás: nagyközség kezdeményezheti. Erről az államfő dönt Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik: - település átcsatolása más megyébe ( helyi népszavazással, érintett megyék jóváhagyásával, az Országgyűlés dönt), - megyei jogú várossá nyilvánítás, - megyei beosztás, elnevezés, székhely megállapítása, megváltoztatása, - fővárost és a kerületeket érintő ügyek ( kerületek tevékenységének megváltoztatása, a kerület fővárosból kiválása, a kerület fővárosba integrálása). Helyi típusú államigazgatási szervek: - dekoncentrált szervek, decentralizált szervek. 64 Dekoncentrált szervek: - általános hatáskörű szervek, - különös típusú

szervek. Általános hatáskörű szervek: Közigazgatási Hivatalok. Jelenleg 20 van Jogelődje: köztársasági megbízott 7 régióban 1997 december: átalakult Közigazgatási Hivatallá. Feladata: Az önkormányzat törvényességi ellenőrzése. A Közigazgatási Hivatal vezetője megvizsgálja, hogy eljárása, szervei megfelelnek-e a jogszabálynak. Törvénysértés esetén, ha a kiküszöbölésre fennálló határidő eredménytelenül telik el, akkor: - kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál az utólagos normakontrollt, - önkormányzatik határozattal szemben bírói felülvizsgálatot kérhet 30 napon belül, - képviselőtestület összehívását kezdeményezheti, - gazdálkodást illetően vizsgálatot kezdeményezhet az ÁSZ-nál. Információ: jegyzőtől.  a képviselőtestületi ülést követően a jegyzőkönyvet a Hivatalnak megküldi 15 napon belül. Egyéb feladatok: - szakmai segítség az önkormányzatnak, koordinálja több ágazatot érintő

kormányzati döntések végrehajtását, - tv. által megállapított, kormány által hatáskörébe utalt hatáskörök gyakorlása, - dekoncentrált szervek működtetése, - közigazgatási szakemberek képzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Irányítása: - 1990-től a belügyminiszter általános hatáskörrel, - szakmai irányítás: illetékes miniszter is. A kormány középszintű államigazgatási szerve. A kormány a belügyminiszter közreműködésével irányítja. A munkáltatói jogköröket a belügyminiszter gyakorolja A Hivatal tagozódása: - a hivatalvezető közvetlen alárendeltségében lévő szervezeti egységek, - dekoncentrált szervek: pl.: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Különös hatáskörű dekoncentrált szervek: Szakigazgatás 1–1 területét a központi szakigazgatási szervek irányítása alatt végzik. Ide tartozik: - Gyámhivatal, - Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, - ÁNTSZ, - Földhivatalok, - Egyéb szervek, pl.:

rendőrség dekoncentrált szervei Önkormányzatok 65 Az 1990 évi LXV. (65) tv rendelkezik róluk Vannak: települési és területi önkormányzatok. Települési: község, város, főváros, fővárosi kerületek. Területi: megyei. A kettő között nincs hierarchikus viszony!!! Feladata: Helyi közügyek ellátása, ezen belül: - lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátása, - helyi közhatalmi tevékenységek ellátása, - előbbi kettő működéséhez szükséges személyi, anyagi feltételek biztosítása. Alapvető jogai: az Alkotmány 44. szakasz a) pontja szerint az önkormányzati alapjogok Önkormányzati alapjog: azon jogok, melyek minden önkormányzatot megilletnek. Ezeket tv sem csorbíthatja. Ezek a következők: - Önkormányzat önkormányzati ügyben önállóan szabályoz, igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül. - Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, a

bevételekkel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. - Törvényben meghatározott feladat ellátására megfelelő saját bevételre jogosult, a feladatokkal arányban álló állami támogatásban is részesül. - A vonatkozó tv-i szabályozás keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és működése rendjét. - Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetést, elismerő címet adhat. - A helyi közösséget érintő ügyben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez. - Szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekszövetséget hozhat létre, együttműködhet más önkormányzattal. Az önkormányzati jogok védelme: Bírói védelemben részesülnek. Ide tartozik az Alkotmánybírósági védelem is Érdekvédelem: - petíciós jog, - felterjesztési jog. Feladatok: Feladatkör = - szerv tevékenységének a részletezése, - történhet kívülről ráruházással, - történhet belülről önként

vállalt feladattal. Hatáskör = eljárási jogosultság és kötelezettség. Feladatai: - kötelező (= obligatórius), - szabadon választott (= fakultatív). Kötelező feladatok a települési önkormányzatoknál: - ivóvíz, - oktatás, - egészségügyi ellenőrzés, - közvilágítás. Kötelező feladatok a területi önkormányzatoknál: - idegenforgalom, 66 - művelődés, középfokú oktatás. Szabadon vállalható feladatok települési önkormányzatoknál: Más szerv feladatköre nem vállalható át és a szabadon vállalt feladat nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladat teljesítését. Szabadon vállalható feladatok területi önkormányzatoknál: Nem sértheti a megyében lévő városok érdekeit, más szerv feladatköre nem vállalható át. Az önkormányzat gazdasági alapjai: Elismeri a tv. az önkormányzati tulajdont megilleti a tulajdonhoz való jog A joggyakorlásról a képviselő testület gondoskodik. Vagyona: 1) Törzsvagyon:

közvetlenül az önkormányzati feladatkörök ellátását szolgálja. Egy részre forgalomképtelen, másik része korlátozottan forgalomképes. 2) Vállalkozói vagyon: forgalomképes. csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége a vagyoni hozzájárulás mértékét nem haladja meg. Az önkormányzat bevételei: - saját forrású, - átengedett központi adók, - normatív hozzájárulás, - költségvetési támogatás. Saját forrás: illeték, vállalkozási tevékenység, birság stb. Átengedett központi adók: SZJA meghatározott része, gépjármű súlyadó. Normatív költségvetési hozzájárulás: kb. a bevételek 40%-át teszi ki, szabadon felhasználható Költségvetési támogatás: nem állami, állami  céltámogatás, címzett támogatás, kiegészítő állami támogatás. Pénzügyi ellenőrzést a költségvetési és pénzügyi bizottság végzi. A gazdálkodás szakszerűségéért a polgármester felel. A gazdálkodás

jogszerűségéért a jegyző felel. Ellenőrzést gyakorolhat: ÁSZ. Társulások: vannak feladatok, melyeket az önkormányzatok együtt jobban tudnak ellátni. Formái: - hatósági igazgatási társulás, - intézményirányító társulás, - közös képviselőtestület, - agglomerációs társulás (Főváros esetén). Szervezete: - Képviselő testület: tagjai az önkormányzati képviselők. Döntéseit általában nyílt ülésen hozza Minimum 6 ülés kell. A határozatképességhez a tagok több mint 50%-a kell Döntéseit minősített többséggel hozza  az összes képviselő több mint fele igen szavazata kell!!! - Képviselő testület bizottsága: (2000-nél több fős településen pénzügyi bizottság kell) előkészítő, ellenőrző, átruházó döntési jogköre van. 67 Települési önkormányzat: Sajátos arculatú, önálló részek a településen. Polgármester: 1994 óta közvetlenül választják, tagja a képviselőtestületnek. 3000 fős

lakosság felett csak főállású lehet. Alpolgármester: Nem közvetlenül, hanem az önkormányzat testülete titkos szavazással választja meg. Feladata az önkormányzati ügyek segítése, előkészítése Önálló jegyzőség: 1 település – 1 jegyző. 2000-es lakosságszám felett van Egymással határos települések esetében 1 megyén belül, 2000 fő alatt létrehozható a körjegyzőség. Területi önkormányzat szervezete: Közgyűlés. Elnökét közvetett módon a közgyűlés választja meg titkos szavazással 18.A FEGYVERES ERŐK ÉS A RENDŐRSÉG ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOZÁSA ÜGYÉSZI SZERVEZET A fegyveres erők és a rendőrség A fegyveres erők és a rendőrség a végrehajtó hatalom intézményei, és „működésüket” nagyrészt a végrehajtó hatalom szervei irányítják. Az Alkotmány VIII. fejezete szerint: Az 1989. évi XXXI alkotmánymódosító tv-nyel módosított Alkotmány új fejezete (VIII fejezet) két szervezeti egységet szabályoz a

fegyveres erőkön belül: a Magyar Honvédséget és a Határőrséget. Az Alkotmány szerint a fegyveres erők alapvető feladat a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határőrség ellátja: - az államhatár őrzését, - a határforgalom ellenőrzését, - a határrend fenntartását. A hatályos szabályozás különbséget tesz a fegyveres erők külföldön, valamint belföldön történő alkalmazását illetően: - Határozatképesség esetén a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával hozott döntés szükséges a fegyveres erők külföldi alkalmazásához, békefenntartásban való részvételéhez, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéhez, valamint külföldi állomásoztatásához. Más esetekben a fegyveres erők határátlépéséről való döntési jogosultság a Kormány hatáskörébe tartozik. - A fegyveres erők belföldön történő

alkalmazására ugyancsak az Országgyűlés minősített többséggel hozott döntése alapján kerülhet sor. - Hadiállapot vagy háborús veszély esetén az Alkotmány szerint kihirdetett rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy belföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásoztatásáról a Honvédelmi Tanács dönt. A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A fegyveres erők irányítása 68 A fegyveres erők irányítására kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. Különbséget kell tenni a békés és rendkívüli helyzet esetén történő irányítás között. A békés állapot azt jelenti, hogy nem áll fenn hadiállapot, rendkívüli állapot vagy szükségállapot. A fegyveres erők

irányítása és vezetése a szervek eredményes működésére irányul. 1) az Országgyűlés a hatáskörének keretei között az irányítás közvetlen és közvetett eszközeit alkalmazza. Közvetlen pl: a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról döntés. Közvetett pl: hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot kihirdetése, Honvédelmi Tanács létrehozása. 2) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát a Htv. (Honvédelmi tv) szerint ellenőrzési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jog illeti meg. A Honvédelmi Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésükre bocsátott anyagi szerközök felhasználását. 3) A köztársasági elnök a fegyveres erők irányítása tekintetében kettős hatáskört gyakorol. Egyrészt rendkívüli körülmények között átmenetileg helyettesítheti az

Országgyűlést, másrészt gyakorolja a „főparancsnoki” funkcióból adódó jogosítványokat. 4) Az Országgyűlés átmeneti akadályoztatása esetén a köztársasági elnök jogosult kinyilvánítani a hadiállapotot, kihirdetni a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot, valamint létrehozni a Honvédelmi Tanácsot (Alkotmány: 19/A§ - 19/C §). 5) A köztársasági elnök a fegyveres erők „főparancsnoka” (Alkotmány: 29. § (2) bekezdés  - Az Országgyűlésről szóló fejezetben található szabályok szerint pl. a köztársasági elnök jóváhagyja az ország védelmének tervét, - a köztársasági elnökről szóló III. fejezet rögzíti, hogy a köztársasági elnök kinevezi és előlépteti a tábornokokat, - a Htv. kimondja, hogy az elnök nevezi ki és menti fel a honvédelmi miniszter javaslatára a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát. A fentiekből kitűnik, hogy a

fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül helyezkedik el, azoknak irányítója és nem vezetője. A Kormány hatásköre A fegyveres erők és a rendőrség „működésének” irányítása a Kormány vonatkozásában hatásköri szabály. A Kormány alkotmányos irányítási joga a „működés” tekintetében minden olyan általános irányítási hatáskört felölel, amely a hatályos jog szerint nem tartozik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. A Kormány hatáskörei a Htv. 8 §-a szerint: - az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, - dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását, - gondoskodik a szövetségi kötelezettségekből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről, - dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait,

hadiipari kapacitását, a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait, - meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait stb. A fegyveres erők működésének irányítása körében pl.: - meghatározza a fegyveres erők kormányzati irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat, 69 - meghatározza az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat. A határőrségek a belügyminiszter irányítja. Ügyészi szervezet Kialakulása a vádjog fejlődésével függ össze. Kezdetben a tiszta magánvád intézménye volt Később: egyes bűncselekmények közérdeket sértő jellegének felismerésével megjelent a közvád intézménye (Római jog). Polgári államok: vádemelés + vádképviselet  államügyészség létrehozása. Vádemelésben sok államban részt vesznek más szervek is. Pl: USA:

vádzsűri Vizsgálóbíró és vádtanács vizsgálja, hogy indokolt-e a vádemelés. Modern államügyészség kialakulása Franciaországra vezethető vissza.  Az állam érdeke volt a pénzbüntetés végrehajtása. Királyi biztos intézménye volt az Ügyészség elődje. Az ügyészi funkció a büntetőhatalom gyakorlásához kapcsolódik. Az ügyész fő feladata: - bűnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete, - a felelősségre vonás érdekében bíróság előtti eljárás kezdeményezése, - vád képviselete, - büntetés-végrehajtás felügyelete. Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntető politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg Van, ahol - a kormánynak, - az igazságügy-miniszternek, - a belügyminiszternek, - a tágabb értelemben vett vh. hatalomnak, - a királynak, - a köztársasági elnöknek alárendelt. Jellemző: -

hierarchikus centralizáltság, - a felettes ügyész(ség) konkrét ügyben utasíthatja az ügyészt, - nincs függetlenség. Az Ügyészség funkciói: - vádemelés, - vádmonopólium nem teljes, de az ügyek többségére kiterjed. Főmagánvád intézménye. Konkurens magánvád intézménye  a sértett is vádat emel. Szubszidiárius magánvád  ha az ügyész nem, a sértett emel vádat. Ismert még: Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni. Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat. Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz. A bírósági határozatok végrehajtásában közreműködik. Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet. 70 Közreműködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás) Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett. Szocialista országok: Szervezetileg a törvényhozó hatalomnak alárendelt

önálló szervtípus, de nem önálló hatalmi ág. Kiemelkedő feladata volt a közigazgatási szervek ellenőrzése. Jellemző: centralizáltság, hierarchikus felépítés. Általános törvényességi jogkört kapott. Ez kiterjedt különböző gazdasági, társadalmi szervek tv-es működésének vizsgálatára. 71 19.AZ ÜGYÉSZSÉG TEVÉKENYSÉGI KÖRE Az ügyészi funkció a büntetőhatalom gyakorlásához kapcsolódik. Az ügyész fő feladata: - bűnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete, - a felelősségre vonás érdekében bíróság előtti eljárás kezdeményezése, - vád képviselete, - büntetés-végrehajtás felügyelete. Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntető politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg Az Ügyészség funkciói: - vádemelés, - vádmonopólium nem teljes, de az ügyek többségére kiterjed.

Főmagánvád intézménye. Konkurens magánvád intézménye  a sértett is vádat emel. Szubszidiárius magánvád  ha az ügyész nem, a sértett emel vádat. Ismert még: Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni. Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat. Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz. A bírósági határozatok végrehajtásában közreműködik. Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet. Közreműködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás) Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett. Magyarország: Előzmények: A XV. szd-ig magánvádlóként a sértett lépett fel XVI. szd-tól a hűtlenségi és felségsértési perekkel kapcsolatosan jött létre az ügyészség intézménye. XVIII. szd eleje: bizonyos bűncselekmények ügyében más ügyekben is közreműködnek ügyészek (megyei, városi

ügyészségek). 1843. – Tv-javaslat  nem hoz változást Osztrák abszolutizmus  korábbi intézmények visszaállnak. 1871. évi XXXIII (33) tv  polgári ügyészség intézménye az igazságügyminiszternek alárendelt lesz. Szintek: - koronaügyész, - királyi főügyész, - királyi ügyész, - ügyészségi megbízott. A feladatok itt is a büntetőeljárással voltak kapcsolatosak. Század vége: - sajtóperek, 72 - státuszperek, tv-hatóságok közigazgatási munkája, ügyvédek fegyelmi ügyei is ide tartoztak. Így működött az Ügyészség 1949-ig. De: 81/1945. mine rendelettel létrehozták a Népügyészség, Népfőügyészség és a Népbíróság intézményét. 1949-ben a Magyar Alkotmány a tv-hozó szervnek rendelte alá az ügyészi szervezetet. A részletes szabályokat később tv. állapította meg 1953. – tvr 1954. – kiegészíti egy tvr a katonai ügyészséggel kapcsolatosan 1959. – újabb tvr  bővíti hatáskörét 1972-es

Alkotmánymódosítás után 1972. évi V tv – az ügyészségről Ez az első tv erről!!! 1989-ben átfogó Alkotmánymódosítás: ügyészség szervezeti elhelyezésével kapcsolatban nem történt változás. 1997. – Szervezeti változás  Legfőbb Ügyészség, Fellebbviteli Ügyészség, Megyei Fellebbviteli Ügyészség létrehozása. ’90-es választások után igény: az ügyészség államszervezeti helyét változtassák meg, legyen a vh. hatalomnak alárendelve. Közigazgatási bíráskodás általánossá válásával + az ombudsman-i intézmény megjelenésével a közigazgatási bíráskodás létének fontossága, indoka megszűnt. Az Országgyűlésnek alárendelt Ügyészség szervezete, hatáskörei, tevékenysége Alkotmány 1972. évi II tv 1994. évi LXXX (80) tv tartalmazza az ügyészségről való rendelkezést. Az Ügyészség szervezete élén a legfőbb ügyész áll. Szigorú centralizáltság, alá- és fölérendeltségi viszonyok jellemzik. A

legfőbb ügyész: - a Legfőbb Ügyészséget vezeti, - az Országgyűlés választja 6 évre, - egyszerű szótöbbséggel választja meg, - a képviselők interpellálhatják, - helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, - köteles beszámolni az Országgyűlésnek. Az ügyészi szervezet szintjei: 1) Legfőbb Ügyészség 2) Fellebbviteli Főügyészség (Budapest, Szeged, Pécs) 3) Megyei Főügyészség (élén a megyei főügyész áll) 4) Városi, helyi Főügyészség. Katonai Ügyészség: bizonyos mértékig elkülönül. De: a katonai főügyész a legfőbb ügyész egyik helyettese. Van ezen belül: helyi és regionális katonai ügyészség 1997. – Ítélőtábla mellett Fellebbviteli Főügyészség megjelenése 73 2003. – Katonai Főügyészség megjelenése Centralizáltság jellemzői: - a legfőbb ügyész irányítja, vezeti az ügyészi szervezetet, - a helyetteseit ő nevezi ki és menti fel, első ízben 3 évre,

majd határozatlan időre. Ügyész lehet: - magyar állampolgár, - büntetlen előítéletű, - választójogosult, - jogi egyetemi végzettségű, - jogi szakvizsgával rendelkező, - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállalt, - 1 éves bírói titkári gyakorlattal rendelkezik. A munkáltatói jogokat a legfőbb ügyész gyakorolja, egy részét átruházhatja. Legfőbb Ügyészség: konkrét ügyben utasítást adhat. Korlátai: - írásban kell, ha az utasított kéri, - az ügyész köteles megtagadni, ha ezzel bűncselekményt követ el, - megtagadhatja, ha életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, - kérheti mentesítését, ha családtagját érinti az ügy. Felettes ügyész: felülvizsgálhatja az alsóbb ügyész döntéseit. Összeférhetetlenségi szabályok: a függetlenség biztosítékai. Ügyész: - nem lehet politikai párt tagja, - nem folytathat politikai tevékenységet, - nem tehet politikai nyilatkozatot, - nem folytathat más kereső

foglalkozást (kivéve szerzői jogvédelem alá tartozó stb), - egyéb tevékenységéért nem fogadhat el díjazást, - gazdasági társaság tagja nem lehet. Az ügyészt mentelmi jog illeti meg: sérthetetlen.  Tettenérés esetét kivéve a legfőbb ügyészt csak az Országgyűlés, a többi ügyészt csak a legfőbb ügyész javaslatára lehet őrizetbe venni. Büntetőügyben nem mondhat le mentelmi jogáról, szabálysértési ügyében igen. Legfőbb ügyész jogosult: - részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén, tv-ben meghatározott esetben a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásában, - jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti, - a tv. tervezeteit véleményezheti, - normatív utasítási joga van. Ügyészi tevékenységek: - nyomozás, - nyomozás felügyelete, - bírósági eljárásban részvétel, - büntetés-végrehajtás felügyelete, - törvényességi felügyelet. Nyomozás: 1) Személyi

kör, akikre kiterjed. 74 2) Meghatározott bűncselekmények, amikre kiterjed. Ilyenek: - országgyűlési képviselőnek és az Alkotmányban felsorolt intézmények Országgyűlés által megválasztott vezetőinek büntetőügyeiben, akár ellene, akár ő (hamis vád, hamis tanúzás, zugírászat), - hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények. Nyomozás felügyelet: 1) Biztosítja a bűncselekmények terjedésének megfékezését, 2) megakadályozza, hogy bárkit felelősségre vonjanak ártatlanul. Elrendelhet: nyomozást, pótnyomozást, nyomozás-kiegészítést. Utasíthatja a nyomozati szerveket cselekményre  kötelesek végrehajtani. Magához vonhatja a nyomozást. Bírósági eljárásban való részvétel Ha a nyomozati szerv vádindítványt terjeszt elő, és az ügyész egyetért, a bróság előtt ő képviseli a vádat. Az ügyész jogosult az ügy összes iratait megvizsgálni, és a vádlott terhére vagy javára jogorvoslattal élni. A

bíróság előtt: - polgári eljárást indíthat, - polgári peres és polgári nem peres eljárásba beléphet, ha a jogosult nem képes jogai érvényesítésére. Nem illeti meg a jog, hogy a jogosult nevében a jogosult jogairól lemondjon, ill. nevében kötelezettséget vállaljon, egyezséget kössön. Felügyelet gyakorlása a büntetés-végrehajtás felett: Főleg a BV Intézetre terjed ki, de az előzetes fogvatartást foganatosító szervre is. Utasítást adhat a büntetés-végrehajtást foganatosító szerveknek, akik azt kötelesek végrehajtani. A pénzbüntetésnél vizsgálhatja, hogy a behajtás, megfizetés megtörtént-e. Törvényességi felügyelet: Kiterjed a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek normáira, a jogalkalmazás körében hozott egyedi döntéseire, bíróságon kívül jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire, gazdálkodó szervek munkaviszonnyal, tagsági viszonnyal kapcsolatos egyedi döntéseire, vagy a kollektív

szerződésekre. Hogyan szerez tudomást ezekről? - Kérhetik az érintettek a vizsgálatot, - közérdekű bejelentés alapján, - maga is észlelheti. Intézkedések: 1) Óvással élhet: - jogszabály vagy általános érvényű utasítás esetén az azt kibocsátó szervnél, ha nem ért egyet a szerv az ügy az Alkotmánybírósághoz kerül. - Egyedi ügyben: a szerv vezetőjénél él óvással. Ha a vezető nem ért egyet, 30 napon belül a felettes szervhez terjeszti fel. 2) Felszólalás: 75 - Törvénysértő gyakorlat esetén, mulasztásban megnyilvánuló tv-sértés esetén. 3) Figyelmeztetés: Ha törvénysértés veszélye áll fenn. Az ügyész büntető, fegyelmi, szabálysértési és kártérítési eljárást kezdeményezhet. Köteles kezdeményezni eljárást bűncselekmény alapos gyanúja esetén. Szingalizáció joga: jelzés joga. 76 20A BÍRÓI HATÁSKÖRÖK ÉS A BÍRÓI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALKOTMÁNYOS ALAPELVE (A BÍRÓSÁGOK

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI „MONOPÓLIUMA”). A BÍRÁK FÜGGETLENSÉGE Bíróságok, igazságszolgáltatás Feudalizmus: bíra  király. igazságszolgáltatás  király által kinevezett hivatalnokok. - földesúri bíróság, - egyházi bíróságok, - városi bíróságok városi statutumok alapján, - nemesi bíróságok, - szakmai bíróságok. Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a tv előtti egyenlőség sem Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok. Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem. A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak. Polgári átalakulás: Kell  igazságszolgáltatás megváltoztatása. - ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert, - meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát, - meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat, - előtérbe került a demokrácia, - fontos cél még: a

bírák függetlensége  a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása, valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése.  Magyarországra is eljutnak. 1848. – Úriszék megszüntetése 1848. – Sajtócenzúra ügyekben esküdtszéki bíróság létrehozása 1869. évi IV tvcikk  az igazságszolgáltatás közigazgatástól való különválasztása 4 szinten működik bírósági szerv: 1) királyi kúria, 2) ítélőtáblák, 3) megyei törvényszékek, 4) járásbíróságok. Függetlenség garanciáinak kiépítése: külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság Új bíróság: közigazgatási bíróság Létrehozzák: a főudvarnagyi bíróságot. 1883. – Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata 1896-tól: esküdtbíráskodást kibővítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el. I.Világháború után: esküdtszéki

bíráskodást megszüntették 77 Szocialista országok: Orosz forradalom után  létrehozták a népbíróságokat, forradalmi bíróságokat, ahol a bírák a nép által választott laikusok voltak, forradalmi meggyőződéssel. 1922.  rendes bíróságok visszaállítása De: pártirányítás valósult meg Magyarország: ’49. évi XX tv  szovjet megoldás Négy alkotmányos elv: - az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges, - egységes bírósági rendszer kiépítése, - igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása, - bíróságok függetlensége. Bírói függetlensége: - a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyűlésnek, - a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálható. 1972. évi IV tv: Nem hoz lényeges változást. De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. 1989.: nem változtak alapjában a rendelkezések De: az új Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság

elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát 1997-től az Igazságügy-minisztériumnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenysége megszűnik. 1997. évi LXVI (66) tv – megerősíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben. Bíróságok jogforrásai: 1949. évi Alkotmány az azóta történt módosításokkal, 1997. évi LXVI (66) tv a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, 1997. évi LXVII (67) tv a bírák jogállásáról és javadalmazásáról A bíróságok hatáskörének, szervezetének alkotmányos alapjai (az igazságszolgáltatás monopóliuma) A polgári átalakulásból következik, hogy az igazságszolgáltatás ellátását külön szervre, a bíróságokra bízzák. Az igazságszolgáltatás jogsértések ill jogviták jogszabályok alapján történő elbírálása. A célszerűségi okok miatt a

különböző országokban a bíróságok mellett más szervek is végeznek igazságszolgáltatási tevékenységet. Tehát az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma sehol sem érvényesül maradéktalanul. Elterjedt, hogy kvázi bírói szerveket hoznak létre bizonyos viták elbírálására, ezek a paritásos bíróságok (pl.: egyenlő százalékban vesz részt a munkaadó és a munkavállaló) Ma Magyarország: Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Eljárnak büntetőügyekben, polgári jog, családjogi, munkaügyi és más jogvitákban. Ténylegesen ilyen ügyekben más szervek is eljárhatnak, bár 1989. óta a kvázi bírói szervek működése lehetősége leszűkült. Bíróságszerű szervek pl: közbeszerzési döntőbizottság 78 Az igazgatási szervek is végeznek bírói tevékenységet, pl. szabálysértések, birtokvita, családjogi viták első fokon. Követelmény: nem bírói szervek döntéseivel szemben a bírósághoz jogorvoslattal

lehessen fordulni. A bíróságok végezhetnek nem kifejezett igazságszolgáltatási jellegű tevékenységet. A bírói függetlenség elve - Kiterjed a bíróra és a nemzetre (Act of Settlement, Weimari alkotmány), A bíró ítélkező tevékenysége során független, csak az Alkotmány, a törvény, jogszabály és a bíróságra vonatkozó jogi norma alapján dönt, konkrét ügyben nem utasíthat, nyomást nem gyakorolhat. A bírói függetlenség elve úgy valósul meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének nincs politikai felelőssége, nem interpellálható. A függetlenség garanciái: - Politikai- társadalmi közfelfogás, amely nem engedi meg a beavatkozást, befolyásolást. - Jogi garanciák: a bíróságok fellebbviteli jogegységi kapcsolatát más szervekkel úgy határozzák meg, hogy kizárja a befolyásolást, nincs alá- fölérendeltségi viszony. - Személyi garancia: bírák egzisztenciája, kinevezés határozatlan időre szól. 79 21. A

BÍRÓSÁGI RENDSZER EGYSÉGÉNEK ALAPELVE ÉS A BÍRÓSÁGOK RENDSZERE Bíróságok, igazságszolgáltatás Feudalizmus: bíra  király. igazságszolgáltatás  király által kinevezett hivatalnokok. - földesúri bíróság, - egyházi bíróságok, - városi bíróságok városi statutumok alapján, - nemesi bíróságok, - szakmai bíróságok. Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a tv előtti egyenlőség sem Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok. Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem. A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak. Polgári átalakulás: Kell  igazságszolgáltatás megváltoztatása. - ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert, - meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát, - meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat, - előtérbe került a demokrácia, - fontos cél még:

a bírák függetlensége  a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása, valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése.  Magyarországra is eljutnak. 1848. – Úriszék megszüntetése 1848. – Sajtócenzúra ügyekben esküdtszéki bíróság létrehozása 1869. évi IV tvcikk  az igazságszolgáltatás közigazgatástól való különválasztása 4 szinten működik bírósági szerv: 5) királyi kúria, 6) ítélőtáblák, 7) megyei törvényszékek, 8) járásbíróságok. Függetlenség garanciáinak kiépítése: külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság Új bíróság: közigazgatási bíróság Létrehozzák: a főudvarnagyi bíróságot. 1883. – Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata 1896-tól: esküdtbíráskodást kibővítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el. I.Világháború után: esküdtszéki

bíráskodást megszüntették 80 Szocialista országok: Orosz forradalom után  létrehozták a népbíróságokat, forradalmi bíróságokat, ahol a bírák a nép által választott laikusok voltak, forradalmi meggyőződéssel. 1922.  rendes bíróságok visszaállítása De: pártirányítás valósult meg Magyarország: ’49. évi XX tv  szovjet megoldás Négy alkotmányos elv: - az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges, - egységes bírósági rendszer kiépítése, - igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása, - bíróságok függetlensége. Bírói függetlensége: - a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyűlésnek, - a Legfelsőbb Bíróság elnöke interpellálható. 1972. évi IV tv: Nem hoz lényeges változást. De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. 1989.: nem változtak alapjában a rendelkezések De: az új Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság

elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát 1997-től az Igazságügy-minisztériumnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenysége megszűnik. 1997. évi LXVI (66) tv – megerősíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben. Alapelvek: - a Bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumáról a Magyar Alkotmány rendelkezik az alapvető jogok között is, - Magyarországon az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, Ítélőtáblák, megyei, városi munkaügyi bíróságok látják el, tv. külön bíróságok létrehozását is elrendelheti Más szervek is megbízhatók kvázi igazságszolgáltatási tevékenységgel: - döntőbizottság, - igazgatási szervek, pl.: szabálysértési ügyekben, - paritási döntőbizottságok, pl.: munkaügyi vitákban  Követelmény: döntései ellen jogorvoslattal a bírósághoz

lehessen fordulni. A bíróság ellenőrizheti a közigazgatási határozatok törvényességét is. A bíróság eljárhat nem igazságszolgáltatási ügyekben is. Külön jogszabályok alapján pl: - egyházak, egyesületek, cégek bejegyzése, - döntenek az előzetes letartóztatás elrendeléséről. Bíróságok rendszere Egységes: ez a tv. előtti egyenlőség miatt kell 81 1) Rendes bíróságok, 2) Külön bíróságok, 3) Rendkívüli bíróságok. Rendes bíróságok: Állandó igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek. Általános hatáskörű igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek. Több szinten működnek az államigazgatási területi beosztás szerint. Kivétel: Ítélőtábla Külön bíróságok: Állandó igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek. De: az ügyek maghatározott csoportjára nézve hozzák létre őket. Célja: szakszerűség jobb biztosítása. Pl: Közlekedési, Katonai Bíróság működött Munkaügyi Bíróság

működik Személyi és szervezeti különös sajátosságok jellemzik. Rendkívüli bíróságok: Az ügyek maghatározott csoportjára nézve hozzák létre. Nem állandó jelleggel működik. Rendkívüli körülmények idején a rendes bíróságtól eltérő szervezettel, eljárási szabályokkal működik. Általában nem biztosított a jogorvoslat. Nem érvényesülnek az igazságszolgáltatás alapelveként felfogható garanciák. Magyarország 1945. – Népbíróságok: 1. szint: Népbíróságok: a koalíciós pártok hozták létre 2. szint: Országos Népbíróságok Tanácsa: a koalíciós pártok jogi végzettségű bírákat jelöltek Az Igazságügy-miniszter nevezett ki elnököt jogi végzettséggel. 1956. – Népbírósági tanácsokat hoztak létre Városi Bíróság: általános hatáskörű első fokú bíróság. A fővárosi kerületi bíróság: városi bíróságnak felel meg. Összevontan is létrehozható, pl: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budai

Központi Kerületi Bíróság. A Fővárosban a választással összefüggő ügyekben egész Fővárosra kiterjedő illetékességgel a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A Munkaügyi Bíróság és a Városi Bíróság nem jogi személy. Élén a bíróság elnöke áll Hivatásos bírák és ülnökök működnek benne. 82 22.A HIVATÁSOS BÍRÓI TISZTSÉG BETÖLTÉSE ÉS A LAIKUSOK RÉSZVÉTELE A BÍRÓSÁGOK MUNKÁJÁBAN. A TÁRSAS BÍRÁSKODÁS ALAPELVE A BÜNTETŐ ÉS A POLGÁRI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALKOTMÁNYOS ALAPELVEI A hivatásos bírói tisztség betöltése Általában háromféle módon lehet: - választással, - kooptálással  bírói szerv hozzájárulása is kell, - kinevezéssel  ma ez az általános. Magyarország: 1949. évi Alkotmány: a bírákat választották 1954. évi II tv: a megfelelő szintű tanácsok választják a bírákat 1989 óta: kinevezése a köztársasági elnök hatásköre, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A

Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettese: csak olyan lehet, aki egyébként bíróvá kinevezhető, tehát: - büntetlen előélet, - választójogosult magyar állampolgár, - egyetemi jogi végzettség, - jogi szakvizsga, - legalább 1 éves bírósági vagy ügyészségi titkári gyakorlat. Kivétel, ha: - bíró, - ügyész, - alkotmánybíró, - közjegyző volt korábban. - vagyonnyilatkozatot tesznek, - katonai bírák  hivatásos katonatiszt kell, hogy legyen. Első alkalom: pályázat alapján 3 évre nevezik ki. A pályázatot az elnök írja ki, a bírói tanácsok nyilvánítanak véleményt, az elnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki őket. 3 év után: a munka értékelése, ezután határozatlan időtartamra való kinevezés következik. Még 4 alkalommal 6 évente értékelik őket. Koruk maximum 75 életév lehet A Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettese esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is meghallgatják.

Bírósági elnökök: - 6 évre kinevezik, - akaratuk ellenére is fel lehet menteni, ha a tevékenysége alapján alkalmatlannak találják. Ez esetben azonnali hatállyal kell felmenteni. De: 15 napon belül jogorvoslatért a Bírósághoz fordulhat. Bírói tisztség megszűnése: - lemondás, - 3 év letelte után ha alkalmatlan, - egészségügyi vagy szakmai okból alkalmatlan, - fegyelmi büntetést hozott a Fegyelmi Tanács, 83 - nem tesz vagy hamis vagyonnyilatkozatot tesz, jogerős szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy kényszergyógykezelést szabnak ki, nyugdíjazás. A laikusok részvétele az igazságszolgáltatási eljárásban Egyes helyeken alsó szinten csak laikusok vehetnek részt. Pl: USA  békebírák Miért van szükség a laikusok részvételére? - bírói önkény kizárása, - demokratizmus érvényesülése, - szakszerű bíráskodás, - bírói rutin eszköze lehet. 2 formája van: 1) Zsűri- vagy esküdtbíráskodás. Általában

angolszász területen van Esküdtbíróság ténykérdésben, hivatásos bírák jogi kérdésben foglalnak állást. 2) Európai terület: ülnökrendszer. Közös tanácsban van a hivatásos bíró és az ülnök Együtt döntenek a tény- és jogkérdésben. Ülnök lehet: - választójogosult magyar állampolgár, - büntetlen előéletű, - 30. életévét betöltötte, - katonai bíróságok esetében hivatásos katona. Jelölésben részt vesz: - állampolgár, - hivatalos szervek, - tantestület a pedagógus ülnök esetében, - parancsnokok a katonai ülnök esetében, - érdekképviseleti szervek a Munkaügyi Bíróságon.  Önkormányzat választja meg 4 évre, a katonait az állománygyűlésen választják. A Bíróság elnöke osztja be. Tiszteletdíjban részesül ( nyugdíj), a dolgozó átlagkeresetet kap. Társasbíráskodás elve Gondos ítélkezés követelménye. Fő szabály Magyarország: a tv. kivételt nem tesz, a társasbíráskodás elve érvényesül

Elsőfokú Bíróságnál: 1 bíró és 2 ülnök a tagja. Ha megyei Bíróság jár el első fokon: 2 bíró és 3 ülnök kiemelkedő ügyben. Másodfokú Bíróságnál: 3 bíró.  Törvény rendelkezhet ettől eltérően is. 84 Legfelsőbb Bíróság, ha az általa első fokon hozott határozat ellen jogorvoslatot kérnek, 5 tagú tanácsban határoz. A büntető és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei I.Tisztességes eljáráshoz való jog A nyilvános tárgyaláshoz való jog kizárólagos az Alkotmány szerint. Kivétel: a Büntetőeljárás és a Polgári Perrendtartás szerint: államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz a vallomás vagy erkölcsi okból indokolt, zárt tárgyalás kell. A banktitok és biztosítási titok esetén az ügyfél kérelmére kell zárt tárgyalás. a) Ártatlanság vélelmének elve: Jogerős bírói ítélet nélkül senki sem tekinthető bűnösnek. b) Védelemhez való jog: Büntetőeljárás alá vont személyt

az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog  saját maga; védő; kirendelt védő, ha kötelező a védelem. c) Jogorvoslathoz való jog: Mindenkit megillet, ha az ítélet jogát vagy jogos érdekét sérti. 2/3-os tv-ben korlátozható Rendes jogorvoslat: fellebbezés.  Ma Magyarországon egy fokú Rendkívüli jogorvoslat: - perújítás  jogerős befejezés után, ha új tények merülnek fel, melyek nem voltak ismertek és pozitív elbírálásra van lehetőség. A Legfelsőbb Bíróság bírálja el - felülvizsgálati indítvány  büntető eljárásban. - felülvizsgálati érv  polgári eljárásban. Ezek jogerős bírósági határozat ellen nyújthatók be. A Legfelsőbb Bíróság bírálja el Ennek eredménye lehet: kasszáció, reformáció. Indítvány irányának megfelelően bírálja el ( súlyosbító is lehet). - jogorvoslat a törvényesség érdekében: a Bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen a terhelt

javára lehet benyújtani. A legfőbb ügyész nyújthatja be, a Legfelsőbb Bíróság bírálja el d) Anyanyelv használatának joga: A Bíróság köteles tolmácsról gondoskodni, ha nem beszéli jól a magyar nyelvet az ügyfél. 85 23. ALKOTMÁNYVÉDELEM ÉS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az alkotmányvédelem a jogszabályalkotásban nyilvánul meg.  Garanciák: - Társadalmi közfelfogást követel, hogy az Alkotmányt mindenki tartsa be  társadalmi-politikai garancia. - Jogi garancia  hatósági jogalkalmazás: a jogalkalmazó szervek jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, döntenek jogvitás ügyekben, jogsértés esetén alkalmazzák a jogágakra jellemző felelősségi szabályokat. Jogorvoslati rendszer: tv és Alkotmánysértő határozatok felülvizsgálata. Felettes v irányító szervek alkotmányos, felügyeleti, törvényességi ellenőrző tevékenysége. - Utólagos normakontroll érvényesül  jogszabályokat vizsgáló szervek jönnek létre.

Azt vizsgálják, hogy a jogszabályok nem ellentétesek-e az Alkotmánnyal, magasabb szintű jogszabályokkal. Alkotmánybíráskodás: Polgári állam terméke, de visszavezethető előzménye Spártára és Krétára is. Spárta: Eforátusz, Kréta: Kozmosz intézménye. Franciaország: Abszolút monarchia idején a Bíróságoknak jogszabály-regisztrálási joga volt. Anglia: 1610. – Edward Cook nevű bíró tiltakozott egy Parlament által kibocsátott tv ellen Modern Alkotmánybíráskodás: USA-ban alakult ki.  A bírók az Alkotmányra esküsznek  kötelesek az Alkotmány védelméről gondoskodni, beleértve a normakontrollt is. USA: 1803. – Konkrét ügy kapcsán egy szövetségi törvényt az Alkotmányhoz mértek Az amerikai alkotmánybíráskodás jellemzői: A Bíróság vizsgálja, nem ellentétes-e a jogszabály magasabb szintű jogszabályokkal és az Alkotmánnyal. Ha ellentétes, olyannak tekinti, mintha nem volna  Nem alkalmazzák gyakran, mert

jogbizonytalanságot eredményezne. Akkor szűnik meg a jogbizonytalanság, ha a Legfelsőbb Bíróság is Alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi Bíróság nem alkalmazhatja. Európai alkotmánybíráskodás: XX. szd második évtizede: Ausztria  első Alkotmánybíróság Két világháború között: sorra alakulnak az alkotmánybíróságok. Az Alkotmánybíróság jellemzői: - Külön szervezetben jön létre. - Nem a konkrét normakontrollt alkalmazzák, hanem absztrakt módon előzetesen vizsgálhatnak, utólagos normakontrollal is vizsgálhatja az ellentétességet. - Függetlenség még szigorúbb. - Egzisztenciális biztonságot kell teremteni az alkotmánybíráknak. - Az alkotmánybírák magasan kvalifikált jogászok. - 6 – 12 év közötti időszak a kinevezés időtartama. - Általában a két kamarás Parlamentű államokban 1/3 (első ház) – 1/3 (második ház) – 1/3 (köztársasági elnök) arányban nevezik ki az alkotmánybírákat.

86 Magyarországon az alkotmányvédelem szervezetrendszere: 1949-es Alkotmány – az Országgyűlés megsemmisíthet minden olyan jogszabályt, amely ellentétes az Alkotmánnyal. 1972-es Alkotmány módosítás: plusz az Elnöki Tanács megsemmisíthet és megváltoztathat minden olyan jogszabályt, mely magasabb szintű jogszabállyal vagy az Alkotmánnyal ellentétes. - Az államigazgatás szervezetrendszere által kibocsátott minden jogszabályt megváltoztathat ill. megsemmisíthet a Kormány - A Legfőbb Ügyészség kormányrendelet és magasabb szintű jogszabályok tervezeteit vizsgálhatja. 1983. évi II tv által létrehozott Alkotmányjogi Tanács: - az Országgyűlésnek alárendelt, - tagjai fele képviselő kell, hogy legyen, - a másik felében lehetett külső szakértő, - nincs megsemmisítési joga, - tv-t, tvr-t nem vizsgálhat, - alacsonyabb rendű jogszabályt vizsgálhat, de csak figyelmet hívhat fel. 1989. dec 31-ig működött 9 ügyet vizsgált, 1

esetben talált Alkotmány-ellenességet Tehát: nem töltötte be feladatát igazán. 1989. évi I Alkotmánymódosító tv: az Alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság létrehozását 1989. évi XXXII (32) tv rendelkezett csak az Alkotmánybíróság szervezetéről, működéséről, hatásköreiről. 1990. jan 01 – az Alkotmánybíróság megkezdte működését Az alkotmánybírák létszáma 11 fő. Tv. kimondja, hogy Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye De: Budapesten működik, csak az alakuló ülése volt Esztergomban. Az Alkotmánybíróság bíráit az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 9 évre, 1x újraválaszthatóan, de eddig nem került rá sor, hogy újraválasszák őket. A függetlenség biztosításának érdekében a tisztségviselőket, az elnököt, az alelnököt 3 évre maga választja az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybírák jelölését parlamenti jelölőbizottság végzi. Javaslatba hozható: - büntetlen előéletű, -

magyar állampolgár, - 45. életévét betöltötte, - jogi egyetemi végzettsége van vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tudományos életben vagy legalább 20 éves gyakorlata van a jogi eljárásban. Összeférhetetlenségi szabályok: - kormány tagja, - magas rangú tisztviselő, - párt tagja volt a megelőző 4 éven belül, - más kereső foglalkozást nem folytathat, - gazdasági társaság tagja nem lehet, - politikai párt tagja nem lehet, nem folytathat politikai tevékenységet, - kereső tevékenysége csak kutatói, szerzői jogvédelmi, oktatói tevékenység lehet. Mentelmi jog: ugyanaz, mint az országgyűlési képviselőknél. A leadott szavazataival kapcsolatban nem lehet felelősségre vonni. 87 Az alkotmánybírák megbízatása megszűnik: - ha az összeférhetetlenségi okot 10 nap alatt nem szünteti meg, az Alkotmánybíróság teljes ülésén kimondja a megszűnést, - 70. életévét betöltötte, - halálával, - megbízási idő

leteltével, - lemondással  az Alkotmánybíróság elnöke köteles elfogadni, - felmentéssel  ha neki fel nem róható okból feladatát nem tudja ellátni, - kizárással  ha neki felróható okból nem látja el feladatát vagy jogerős büntetőbírói ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, szándékosan megszegte vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, vagy hamis adatokat közölt vagyonnyilatkozatában, - 1 éven át nem látta el tisztségét, - egyéb okból vált méltatlanná. Az alkotmánybírósági eljárás: Hivatalból: ex offició. Külső kezdeményezésre: többség ez. Zár ülésen történik. Nem jellemző a kontradiktórius ( a tárgyaláson mindkét felet meghallgató) eljárás. Az ügyek törvényben meghatározott részében teljes ülésben, más esetben 3 tagú tanács határoz. A teljes ülés határozatképes, ha 8 tag jelen van. A 3 tagú tanács határozatképes, ha mindhárom tag ott van. Teljes ülés: -

előzetes normakontroll, - utólagos normakontroll  törvényt vizsgálnak, - Alkotmány értelmezése esetén. Az Alkotmánybíróság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, mindenkire nézve kötelező a döntése. Az Alkotmánybíróság hatásköre: Kiterjedt hatásköre van, + amit tv. a hatáskörébe utalt 1) Előzetes normakontroll. Szűk körre terjed ki: az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvényre, a Kormány által még meg nem erősített nemzetközi szerződésre, az Országgyűlés és a Kormány még el nem fogadott házszabályára. Ezekben az esetekben az Országgyűlés kezdeményezi a kontrollt.  Ha Alkotmány-ellenes, nem lehet kihirdetni, megerősíteni, elfogadni, amíg meg nem szüntették az Alkotmány-ellenességet. 2) Utólagos normakontroll: jogszabály + az állami irányítás egyéb jogi eszközei esetében lehet, melyek hatályosak.  Ha Alkotmány-ellenes, az Alkotmánybíróság megsemmisíti A bírók a

bírósági eljárás felfüggesztése mellett is kezdeményezhetik az utólagos normakontrollt, ha az alkalmazandó jogszabály Alkotmány-ellenes, és kérheti, hogy az Alkotmánybíróság ne csak a jövőre nézve, hanem az adott eljárásban is mondja ki a jogszabály alkalmazhatatlanságát. 3) Annak vizsgálata, hogy jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem ütközik-e jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésbe. Ha azonos vagy alacsonyabb szintű jogszabályról van szó és ellentétes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Ha magasabb szintű jogszabályról van szó és ellentétes, az Alkotmánybíróság felkéri az Országgyűlést, hogy a törvényt változtassa meg. 88 Ha a nemzetközi szerződés előírja, végrehajtási jogszabály kiadását és a szerv ennek nem tett eleget, az Alkotmánybíróság felhívja határidő mellett a hiány pótlására. 4) Alkotmányossági panaszok elbírálása. Élhet vele, akinek az

ügyében Bíróság határozatot hozott és nincs helye jogorvoslatnak. A sérelmet szenvedett fél alapíthatja arra a panaszát, hogy azért sérelmes a döntés, mert az Alkotmány-ellenes jogszabály alapján született. 60 nap áll az érintett rendelkezésére A sérelmet szenvedett félnek lehetőséget kell adni, hogy a Bíróság úgy bírálja el a panaszt, hogy nem alkalmazhatja az Alkotmány-sértő jogszabályt. 5) Mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés elbírálása. A jogalkotó szerv elmulasztotta a jogszabályi felhatalmazásban foglalt kötelezettségét, és ezzel Alkotmány-sértést követett el.  Felhívja az érintett szervet az Alkotmánybíróság a megszüntetésre határidő mellett. Baj: nincs szankció 6) Hatáskörű bíráskodás. Állami szerv és állami szerv, állami szerv és önkormányzat, önkormányzat és önkormányzat között hatásköri összeütközés esetén, ha nincs megegyezés, az Alkotmánybíróság állapítja meg, ki

rendelkezik hatáskörrel. 7) Absztrakt Alkotmány-értelmezés. A szervek különbözőképpen értelmezik az Alkotmány rendelkezéseit. 8) Amelyet hatáskörébe utalnak