Történelem | Középiskola » A kommunista diktatúra kiépülése Magyarországon (1945-1949)

A kommunista diktatúra kiépülése Magyarországon (1945-1949) Magyarország a II. világháború után A II. világháború végén Magyarország veszteségei: -kb. 800000 halott (1/3-a katona, a többi polgári áldozat), (500000 – 1 millió elmenekült) -gyárak 90% megsemmisült. -a nemzeti vagyon 40%-át felemésztették a károk. A Vörös hadsereg megszállása után tömegével szállítják el az ipari berendezéseket, műalkotásokat, nemzeti kincseket Gyakoriak a rablások, a nők meggyalázása, munkatáborokba való elhurcolások (malenkíj robot). 1944. végén 4 nagyobb politikai párt létezik: MKP – Magyar Kommunista Párt. Tagok: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révay József, Nagy Imre, Gerő Ernő, Rajk László, Kádár János. Cél az egy pártrendszer kiépítése a népi demokrácia kiépítése. SZDP –Szociáldemokrata Párt. Tagok: Szakasits Árpád, Kétli Anna Munkáspártnak tartja magát. Célja a szocializmus megteremtése a demokratikus

hagyományok figyelembevételével FkgP – Kisgazdapárt. Tagok: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Ortuthay Gyula, Dobi István Paraszti bázissal rendelkeznek Demokrácia megteremtése a céljuk Jobboldali párt NPP – Nemzeti Paraszt Párt. (Népi Írók Szövetsége) Bázisa a parasztság és a falusi értelmiség Tagok: Veres Péter, Illyés Gyula A pártok szövetségeként megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF), 1944. decemberében, Szegeden (Kisgazdák, Kommunisták, Szociáldemokraták). Követelte: Magyarország üzenjen hadat Németországnak Vonják felelősségre a háborús bűnösöket Földreform A Vörös hadsereg által megszállt területeken nemzeti bizottságokat hoztak létre, melyek követeket küldenek az ideiglenes nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlés decemberben alakult, Debrecenben, ahol megválasztják az ideiglenes kormányt, Dálnoki Miklós Béla vezetésével Ez a kormány hadat üzent Németországnak. Fegyverszüneti megállapodást köt az

SZU-val, melynek értelmében Magyarország visszatér az 1937-es határaihoz Létrejön a Szövetségesek által irányított SZEB – Szövetséges Ellenőrző Bizottság. Gyakorlatilag ez Magyarországon a szovjet megszállás intézménye A SZEB vezetője Magyarországon Vorosilov marsall Politikai kérdésekben az ő szavuk dönt. Intézkedések: (1945) -igazoló bizottságok létrehozása: mindenkinek bizonyítani kellett, hogy nem követett el háborús bűnöket. -felszámolták az összes fasiszta és szélsőjobboldali szervezetet és pártot. -népbíróságokat állítottak fel – áldozatai – Bárdossy László, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla. -földreform, földosztás: kisajátítottak minden 100 hold feletti birtokot. A háborús bűnösök földjeit kisajátították. Magyarországon megszűnt a nagy és középbirtok Kisbirtokok maradnak A Jaltai megállapodás értelmében minden országban demokratikus választásokat kellett tartani.

Magyarországon 1945 novemberében történtek Előválasztójog módosítás: minden 20 év feletti választhat, általános és titkos szavazás. 1 Győztes a FKgP – 57% MKP – 17% SZEB nyomására koalíciós kormány alakul. A kommunistákat is beveszik a kormányzásba Magyarország miniszterelnöke Tildy Zoltán lett. A választás után összeült az országgyűlés, Tildyt köztársasági elnökké választják, helyette Nagy Ferenc lett a miniszterelnök. 1946 január 31-én Magyarország köztársaság lett(ez a második köztársaság, az első az őszirózsás forradalom után volt, a harmadik pedig 1989-ben alakult). A földművelésügyi miniszter Nagy Imre lett. A kommunisták kezébe került a Gazdasági Főtanács és a gazdasági élet egészét irányította, a belügyminiszter Rajk László lesz Gazdaság helyzete: Az ipari létesítmények nagy része tönkre ment, ami megmaradt azt a jóvátételi kötelezettség miatt a szovjetek elszállították. Az

infláció a legnagyobbá válik a világtörténelemben A bérek a háború előtti felére csökkennek. Az iparcikkek árai növekednek 1946 augusztus 1-én új pénz a forint bevezetésére kerül sor. A pengőt felváltja a forint MKP célja: A kedvezőtlen választási eredmények módosítása. Végső soron az egyeduralom megszerzése. Szalámi – taktika: konfliktusok előidézése a pártokon belül Alapja: 1946/7.tv a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről- A törvény büntetett mindenfajta szervezkedést propagandát és aki erről tudott, de nem jelentette. A taktika része a Baloldali Blokk létrehozása (az FKgP ellen jön létre) az MKP, SZDP, MPP részvételével. A blokk követelte, hogy a kisgazdapártból zárják ki a „reakciós tagokat, azaz a kisgazda jobbszárnyat. Sulyok Dezső vezetésével + 20 embert zártak ki a pártból B-lista és a közalkalmazottak besorolása kategóriákba: A-kategória: megbízható; B - kategória:

elbocsátható, de 1 év múlva visszavehető; C – kategória: politikailag megbízhatatlan. Ez alapján 60000 embert bocsátottak el állásából. A Magyar Közösség elleni per: Egy asztaltársaság több kisgazda politikussal. A kommunisták hamis vádakkal a 1946/7tv értelmében a vezető kisgazda politikusokat gyanúba keverték pl. Kovács Béla főtitkárt (mivel nem vonják meg mentelmi jogát), a SZEB SZU-ba hurcolta. Belekeverik a miniszterelnököt is, aki Svájcban marad (kiküldetésen van). Az ország irányítása az MKP kezébe kerül Az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lett. 1947-ben új választások (kékcédulás választások) történtek. A kommunisták szűkítik a választójogi törvényt A koalíciós pártok közös listán indulnak Kékcédula: aki nincs otthon szavazáskor az a választási bizottságtól kapott kék színű névjegyzék kivonattal bárhól szavazhatott Az MKP hamis kékcédulát osztott ki az aktivisták között, akik 10-15 helyen

is szavaztak kb. 150.000 voksot szereztek így Ennek ellenére a kommunisták csak 20%-ot szereztek Ismét koalíciós kormány alakul Dinnyés Lajos vezetésével. A kommunisták mellett az SZDP jelentett politikai erőt, ennek felszámolása következett A kommunisták kiszorítják az ún jobboldaliakat (polgári demokrácia híveit) a pártból, majd a 2 párt egyesült és 1948 júniusában megalakult a Magyar Dolgozók Pártja Államosítások: 1947-48-ban államosítottak minden nagy bankot, ipari vállalatot, üzemet, gyárat. Bevezetik a tervgazdálkodást Megalakul a Szakszervezetek Országos Tanácsa Létrejön még 1946-ban az ÁVO, azaz az Államvédelmi Osztály, mely 1950-től a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályát beolvasztva ÁVH-ként működik. Vezetője: Péter Gábor Tildy helyett a köztársasági elnök Szakasits Árpád lett. 1948 a kommunista fordulat éve és az egypártrendszer kialakulásának időpontja. Párizsi békeszerződés 2

1947. február Magyarország elveszette a háború alatt szerzett területeit, sőt Pozsonnyal szemben lévő 3 falut is Csehszlovákiának ítéltek Magyarországot a békeszerződés jóvátételre kötelezte A békeszerződés a kisebbségek jogairól nem rendelkezett Következmény: Csehszlovákiában a kassai program és a Benesi – dekrétumok következtében a csehszlovákiai magyarok elvesztették állampolgárságaikat. Megszűnik a magyar nyelv oktatása, megszűnnek a magyar iskolák. Eszterházy János a csehszlovákiai magyarok érdekeit képviselte, börtönben halt meg. Lakosságcsere egyezmény: a csehszlovákiai kormány annyi magyart utasíthat ki, mint amennyi magyarországi szlovák önként átköltözik Csehszlovákiába. Megindul a reszlovakizációs program – visszaszlovákosítás. A jogaiktól megfosztott magyarok, ha szlováknak vallották magukat visszakapták állampolgárságukat A II világháború után a határon túlra 30.000000 magyar került

Románia: könnyebb volt a helyzetük. Működhetett magyar egyetem (Kassa) Az 50-es években indul meg a magyarellenesség Börtönbüntetést kapnak: Márton Áron gyulafehérvári püspök, Scheffler János szatmári püspök (ő belehalt a kínzásokba) Az egypártrendszer működése (Rákosi rendszer): 1949. májusában újabb választásokat tartanak MDP a szavazatok 96%-át megnyerik Befejeződött Magyarországon a parlamentális demokrácia korszaka és létrejön az egypártrendszer (proletárdiktatúra). A politikai életet egyetlen párt uralja A párt felépítése: Élén áll Rákosi Mátyás – főtitkár, közvetlen kapcsolat Sztálinnal (1952-től miniszterelnök is). Négyes fogat: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő (gazd.ügyek), Farkas Mihály (fegyverők), Révay József (kult. ügyek) Rákosi kultusz: Sztálin mintájára Rákosi önmagát hatalmas propaganda kampánnyal népszerűsítette (transzparensek, fényképek, rádióadások). Következmények,

intézkedések: (megváltoztak az elnevezések): A köztársasági elnök helyett elnöki tanács lesz, ill. az új alkotmány (szovjet modellre épül) nevében Magyarország népköztársaság lesz. Intézkedések: -Államosítások 1949-50-ben befejeződnek, megjelennek a szocialista típusú szövetkezetek. -Egyházellenes intézkedések: már 1948-ban államosítják az egyházi iskolákat és betiltják a különböző egyházi szervezeteket is pl. cserkészszövetség, KALOT (Katolikus Legény Egylet), KALÁSZ (Katolikus Leány Egylet)stb 1948 végén letartóztatják Mindszenty József esztergomi prímás érseket koholt vádak alapján (kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés és valuta üzérkedés vádjával). Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban kiszabadul, majd az amerikai nagykövetségen kap menedéket 1970-ig, majd Bécsbe kerül 1973-ban meghal Börtönbe kerül Ordass Lajos evangélikus, Ravasz László református

püspök. 1950-ben feloszlatják a szerzetesrendeket, csak 8 szerzetesgimnáziumot hagynak meg Az egyházi személyeknek esküt kellett tenniük az alkotmányra (2 ferences: Pannonhalma, Győr; 2 piarista, 2 bencés, 2 apáca kolostor). Mindennapi élet: Kötelező az orosz nyelv tanulása. A mozik, a színházak orosz műveket játszottak A művészeti stílus a szocialista realizmus Felhasználják a sportot is propaganda célokra (pl 1952 Helsinki olimpia, Népstadion felavatása, Aranycsapat) A népi demokráciának hívott rendszerben tilos ellenvéleményt mondani, nyugati rádiót hallgatni, politikai vicceket mondani. Plakátok, filmek azt sugallják, hogy a nép boldog, mindenki elégedett. Rákosi Sztálinhoz hasonlóan személyi kultuszt épít ki (film, plakát, két) A nép bölcs vezére. 3 Gazdaság: 1950-ben indul meg az első 5 éves terv. A háborús veszélyre hivatkozva elsősorban a nehézipart fejlesztik Új iparvárosok jönnek létre

(Sztálinváros=Dunaújváros, Leninváros = Tiszaújváros), így a nyersanyagbázissal nem rendelkező ágazatok nyerték el a beruházások többségét. Erőltették az ún sztahanovista munkaversenyt Ez a selejtes és eladhatatlan áruk tömeges felhalmozódásához vezetett. 1949-en létrejön a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) ami a kommunista országok gazdaságát hangolta össze Mezőgazdaság: Az erőteljes ipari fejlesztés miatt a mezőgazdaságra alig jut pénz. Bevezetik a kötelező beszolgáltatási rendszert és meghatározzák, hogy adott földterület után mennyi terméket kell leadni az államnak. Tömegessé vált a menekülés a mezőgazdaságból Feketevágás címén (közellátási bűntett) közel 400000 embert ítéltek el Újra bevezetik a jegyrendszert (élelmiszerre és iparcikkekre). Rajk per: Rákosiék az MDP-n belül is ellenséget kerestek. Tiltólista kémkedés vádjával letartóztatják Rajk Lászlót (részt vett a spanyol

polgárháborúban, 40-es évek végéig belügyminiszter volt). A koncepciós per után kivégezték és jelöletlen sírba temették Tábornok perek: A katonai bíróságok 1949-1952 között több mint 24.000 személyt ítéltek el többek között halálra ítélték Sólyom László vezérkari főnököt és 9 társát. Rákosi-rendszer válsága: A rossz gazdaságpolitika miatt csökkent az életszínvonal, a megfélemlítettség és kiábrándultság válsághelyzetet teremtett Magyarországon. Ebben a hangulatban 1953 március 5-én agyvérzés következtében meghalt Sztálin Utóda Hruscsov A szovjet vezetők Moszkvába rendelték a magyar küldöttséget (Rákosi, Gerő, Nagy Imre) és élesen bírálták Rákosi tevékenységét Ennek eredménye a júniusi határozat, mely bírálta a pártvezetés hibáit, előírta, hogy csökkentsék az iparosítás ütemét, a szövetkezetesítést. Fel kel oszlatni az internáló (munka) táborokat (Recsk, Kazincbarcika, Kistarcsa).

Csökkenteni kell az apparátus létszámát Nagy Imre legyen a miniszter (53-55) Rákosi azonban vonakodva hajlandó végrehajtani a határozatot. Az MDP két táborra oszlik A Nagy Imre képviselte reformerek (akik gyökeres változásokat akarnak) és Rákosit követő ortodox-kommunisták. Rákosiék győznek és Nagy Imre 1955 elején kénytelen lemondani és a pártból is kizárják. Utóda Hegedűs András Rákosiék megpróbálnak visszatérni az 1953 előtti gyakorlathoz, ez azonban nem működik. A börtönből kiszabadult kommunisták, Nagy Imre és társai politikai-kört szerveznek: ez volt a Petőfi-kör. E mellett Szegeden Független Ifjúsági Szervezet (MEFESZ) is alakul. A közvéleményben mind többen követelték Nagy Imre viszszahelyezését a hatalomba A szovjet pártvezetés végül is elszánta magát a lépésre A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán Hruscsovék a személyi kultuszt elítélik és azt várták, hogy ezekből Rákosi is levonja a

következtetést. Ezt nem teszi meg ezért 1956 júniusában leváltják és az SZU-ba távozik. Utóda Gerő Ernő lett 4