Történelem | Középiskola » A Földközi-tenger medencéjének meghódítása, a Pun háborúk

A Földközi-tenger medencéjének meghódítása, a Pun háborúk 1. Róma és Karthágó viszonya Karthágó Afrika északi partján fekszik. A várost a föníciaiak alapították kereskedelmi támaszpontként. Az ókorban erős katonai állam Szicília, Korzika, Szardínia, Észak-Nyugat Afrika partvidéke, valamint a mai Spanyolország déli része is fennhatósága alá tartozott. Róma Dél-Itália meghódítása után Szicília szigetét akarta megszerezni. Az érdekellentétek kiéleződtek Róma és Karthágó között. Ez háborúhoz vezetett A pun háborúk 100 évig folytak. 2. Az I Pun háború (ie 264-241) Miután Róma Itália urává vált, Karthágó legfőbb vetélytársává lépett elő. További hódításai Szicília irányába már a kereskedőbirodalom érdekeit sértették. A harcok e tájon robbantak ki Róma a szárazföldön volt erősebb, Karthágó a tengeren volt fölényben. A rómaiak egy technikai újítás, a csapóhíd segítségével a tengeren is

győztek, fokozatosan kiszorították a punokat a szigetről. Szicília Róma kezébe került A punok vezére: Hamilcar Barkas volt A római csapatok partra szálltak Afrikában, de kezdetben vereséget szenvedtek. Később a punok békét kértek. A béke értelmében Karthágó elveszítette szicíliai, szardíniai és korzikai birtokait. 3. A II pun háború (ie 218-201) Karthágó ereje nem tört meg, virágzó kereskedelme pótolta a veszteségeket. Új, gazdag terültekre is rátették a kezüket. Az ókor kiváló képességű hadvezér került a pun seregek élére Hannibál, aki Róma esküdt ellensége volt, családja már egy sor hadvezért adott hazájának. Hannibál váratlanul akart Itáliára törni, ezért a hosszabb szárazföldi utat választotta. Elindult hatalmas seregével végigvonult Afrika északi partján, és átkelt a gibraltári szoroson. Ezután Az ibériai félszigeten (Spanyolország) ment tovább, hadseregének jelentős része odaveszett az úttalan

utakon a menetelésben, de az Alpokon átkelve a Rómával ellenséges gallonokból feltölthette csapatait. A döntő csata ie 216-ban volt a CANNAE városa mellett A római sereg vereséget szenvedett. A punok 80 ezer főt kitevő római hadsereget teljesen felmorzsolták. Ezután a rómaiak rendezték soraikat, és a visszavonuló punokat, akik egyre veszítettek erejükből a METAURUSI csatában (i.e 206-ban) legyőzték A szívósan ellenálló Róma egy Hannibálhoz hasonlóan tehetséges hadvezért is kiállított: CORNELIUS SCIPIÓT. Scipió csapataival átkelt Afrikába, hogy maga után csalja a pun vezért. Nem is csalódott, Karthágó hazarendelte hadvezérét, aki kénytelen volt Itáliában hagyni katonái többségét. A seregei nélkül maradt Hannibált i.e 202-ben Zamánál Scipió legyőzte (ekkor lesz teljes neve Cornelius Scipio Africanus). Így Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura lett 4. A III pun háború (ie 149-146) A rómaiak ezután a keleti

területeket foglalták el. Sorra legyőzték a hellenisztikus államokat Először Macedóniát szabadították fel, majd a görög városállamokat (Athén, Spárta, Théba, Olimpia) foglalta el. Az elfoglalt területek Róma tartományai lettek Ezután került sor a III pun háborúra. A római hadsereg bevonult Karthágó városába és azt földig lerombolta 150 ezer embert mészároltak le. Az elfoglalt területeket AFRICA néven provinciává szervezték, és Róma fennhatósága alá kerültek. Ezzel Róma az egész Földközi-tenger medencéjének ura lett, az ókor legerősebb birodalma