Történelem | Középiskola » A római császárság virágkora, az I-II. század

A császárság virágkora, az I-II. század A császárság megerősödése az I. és II században Az I. és II sz a római birodalom virágkora Róma az ókor leghatalmasabb birodalma Az állam politikailag megerősödik katonailag, és gazdaságilag óriásit fejlődik. Rómában a trónuralkodásnak sajátos formája alakult ki. A császárok jórészt már életükben kijelölték az őket, követő uralkodót, akikhez többségében nem fűzte vérségi kötelék, esetleg annyi, hogy örökbe fogadták kiszemelt utódukat. Mégis egy uralkodóházhoz, dinasztiához tartozóként kezeljük azokat, akik elődjük akaratából kerültek az állam élére. A rossz császárok közé tarozott a már idős 50 éves Tiberius (i.u 14-37) Nem követte Augustus politikáját, nem volt tekintettel a köztársasági hagyományokra, korlátlan uralkodóként kormányzott. Végül egy Tirrén-tengeri szigetre vonult vissza, s rendeletekkel kormányzott. Kijelölt utóda Caligula (i.u 37-41)

rémuralmának a testőrgárda vetett véget Legrosszabb császár volt Néró (i.u 54-68) uralkodott Kezdetben anyja és nevelője Seneca (filozófus volt) kormányoztak helyette. Később azonban ő vette a kezébe a hatalmat, s megölette vagy halálba, kergette környezetének szinte minden tagját. Azt, hogy a nép mennyire gyűlölte bizonyítja, hogy Róma pusztulását okozó nagy tűzvész is az ő művének tartották. Ezek az uralkodók diktatúrát vezettek be Rómában, és kegyetlen módszerekkel irányították a birodalmat. A jó császárok közé tartozott Claudius (i.u 41-54) akinek az idején a gazdaság fejlődött, sok rabszolgát szabadítottak fel, és a polgárjogot kiterjesztette Galliára is. A birodalom lakossága nyugalomban élt, és gyarapodott, a provinciák kezdték átvenni a római műveltséget. Ezt a folyamatot romanizálódásnak nevezzük. A Claudius dinasztia (uralkodócsalád) után következett a Flavius dinasztia, leghíresebb császár

Vespasianus (i. u 69-79) Újjáépítette Rómát, igyekezett helyreállítani a belső rendet, együttműködött a senatussal. Polgárjogot adott Hispániának, a hivatali szervezetet megerősítette. Ő kezdte építeni a Colosseumot (amfiteátrum) Titus császár fejezte be az építést. Az ő idejében épült fel a Cirkus Maximus (hatalmas tér). A dinasztia utolsó tagja Domitianus volt (i.u 81-96) nyílt egyeduralomra tért át, mire összeesküvés vetett véget a Flaviusok uralmának. Az ő nevéhez fűződik még a római hadsereg megerősítése. Ezután következett az Antonius uralkodócsalád. Az új korszak uralkodói belső nyugalmat teremtettek, visszatértek Augustus politikájához, szelídebb egyeduralomhoz. Legjelentősebb uralkodó volt Traianus (i.u 98-117) Kiemelkedő hadvezér volt számtalan csatát vívott a különböző népekkel. Elfoglalták, és provinciává szervezték Mezopotámiát és Armeniát Elfoglalta Dacia-t (Erdélyt), s legyőzte Decebált,

a drákok fejedelmét. Az ő idejében volt a római birodalom a legnagyobb 3,5 km2 területű. Hősi tetteit a Fórum Románum téren felállított emlékművön örökítették meg. A következő kiemelkedő császár volt Hadrianus aki (i.u 117-138) uralkodott Kezdetben helytartó volt Pannóniában és utána lett császár. Szakképzett hivatalnok rendszert vezetett be Brittánniában védővonalat épít ki melyet Limesnek, nevezünk. Ő építette fel a világhírű angyalvárat, melyet Rómában találunk a Vatikáni álam mellett. A következő jelentős császár volt Marcus Aurelius (i.u 161-180) Ő egy tudós filozófus császár volt, a birodalom felvirágoztatását tűzte ki célul. Jólétet biztosított a római polgárok részére kénytelen volt harcolni a barbárok támadása ellen. Északról a Germánok veszélyeztették a római birodalmat. Mivel híres író és tudós volt, filozófiai elméleti kérdéseit elmélkedések című művében fejtette ki. A

gazdasági élet alakulása az I. és II sz-ban A római birodalomban az életszínvonal igen magas volt, a gazdasági élet fejlettsége biztosította a lakosság jólétét. A római birodalom lakossága 200 körül volt 46 millió volt A hadsereg 28 légióból állt, kb. 200 ezer katonát tettek ki Virágzott a mezőgazdaság, a termelő erők fejlődtek a termelés intenzív módon folyt. (A termelés eredmények magasak voltak) Az élelmiszer termelés biztosította a lakosság szükségletét. Az ipar elsősorban a birodalom keleti részében és a nyugati provinciákban (tartomány) volt jelentős. A tartományok is fejlődtek, és gazdaságilag fellendültek A kereskedelem is jelentős volt, különösen a külkereskedelem volt fejlett. Sok drágakövet, tömjént, selymet és luxuscikkeket hoztak be külföldről. A római birodalom tehát a II. sz-ban az ókori világ legerősebb legfejlettebb és legszervezettebb állama volt