Földrajz | Felsőoktatás » Bozó Bernát - A Föld belső hője, óceánok, tengerek, trópusi monszun

2/1 Földrajz II. évf 02 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 02 10 tanár: Hegedűs Zsuzsanna Föld belső hője, óceánok, tengerek, trópusi monszun A) Honnan származik, és hogyan változik a Föld belső hője? B) Óceánok, tengerek sótartalma, mélysége, hőmérséklete. C) Trópusi, szubtrópusi monszun. A. A föld belső hőmérséklete 30 – 40 méterig a napsugárzás határozza meg Ennél mélyebben a belső hő válik uralkodóvá A föld belsejében a hőmérséklet átlagosan 100 méterenként 3C°-al emelkedik, ezt geotermikus grádiensnek nevezzük Ez a föld felszínén nem mindenütt egyenletes: 1) van, ahol ez az érték magasabb, és pl. az alföldnél 100menként 8-9C° emelkedik 2) van, ahol ez az érték alacsonyabb 1C°-nál pl. Dél-Afrika A föld belső hőmérsékletét a radioaktív anyagok bomlásából adódik (uránium, tórium). A szerepük rendkívül fontos, mert ezek tartják mozgásban a hőáramokat és a magmaáramlást, melyek

a geológiai folyamatokat irányítják (pl. vulkáni működés, földrengések, hegységképződés) B. A Föld vízkészletének 97%-a sós víz A Föld összefüggő vízburkát világtengernek nevezzük Az egységes világtengert a kontinensek óceánokra és tengerekre tagolják A Föld felszínének (510 billió km2) 71%-a víz Óceánok: A Föld legnagyobb medencéit foglalják el. Átlagos mélységük nagy (4000m) A sótartalmuk alig változik A hőmérsékletük is állandó A legnagyobb óceánok: Csendes-óceán Atlanti-óceán Indiai-óceán Tengerek: Az óceánoktól elválasztott önálló medencével nem mindig rendelkező víztömeg. Sótartalmuk erősen változó, és a hőmérsékletük is a) peremtengerek: a szárazföldek peremén helyezkednek el, nincs önálló medencéjük, és széles kapukkal kapcsolódnak az óceánokhoz. Északi-tenger Kelet-kínai-tenger Japán-tenger b) Beltengerek: a kontinensek belsejében helyezkednek el. Önálló medencével

rendelkeznek és keskeny szorosokkal kapcsolódnak az óceánokhoz Fekete-tenger Balti-tenger Földközi-tenger Vörös-tenger A tengervíz sótartalma: a tengervíz keserű, sós oldat. Emberi fogyasztásra alkalmatlan Átlagos sótartalmuk 35‰ (1l tengervízben 35g só található), ennek a 70% konyhasó. A sótartalom függ: a csapadék mennyiségétől, a párolgástól és a beleömlő folyóvizek mennyiségétől. Erre jó példa a Vörös-tenger, mert ott a sivatagok miatt kevés a csapadék, nagy a párolgás, tehát nagyon sós a vize A tengervíz sótartalmától függően átlagosan –2C˚-nál fagy meg. Hőháztartás: a tenger nagyobb mélységig melegszik fel, mint a szárazföld, ez hosszabb ideig tart, de hosszabb idő alatt is adja ezt le. Hűtő-fűtő hatása érvényesül a szárazföld 2/2 Földrajz II. évf 02 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 02 10 tanár: Hegedűs Zsuzsanna éghajlatában. A tengerek 1000m mélységnél mélyebben a

földrajzi szélességtől függetlenül –1 C˚ és 3 C˚ közötti hőmérsékletűek A tengervíz jelentősége: fontos élelemforrás, rendkívül jelentős a közlekedésben és a kereskedelemben, ezen kívül pedig jelentős nyersanyagforrás. C. A monszun évszakosan erősen változó irányú szél (min 120˚ az irányok eltérése) Nyáron a tenger felől fúj a szárazföld felé, csapadékot szállít, télen a szárazföld felől fúj a tengerek felé, és száraz. Trópusi monszun: A forró övezetekben található, kialakulási helye Délkelet-Ázsia és a Hindusztánifélsziget. Kialakulásának oka: a passzátszél eltérüléséből adódik. Az északi félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele átlépve a földrajzi egyenlítőt, mint délnyugati monszun folytatja útját a hőmérsékleti egyenlítő felé. A hőmérsékleti egyenlítő nem más, mint a föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. A hőmérsékleti egyenlítő nem párhuzamos a

földrajzi egyenlítővel. Jellemzői (3 évszak van): tél: meleg és száraz tavasz: forró és száraz nyár: fülledt meleg és csapadékos Természetes növénytakarója: monszunerdő vagy más néven dzsungel (ébenfa, tika). Aljnövényzete gazdag. Talaja ennek a területnek a tápanyagszegény sárga és vörös földek (a vastartalmú anyagokat nem bírja kioldani a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, és emiatt lesz tápanyagszegény a talaja, mert azt meg kimossa az eső). Folyóinak vízállása ingadozó. Szubtrópusi monszun: A mérsékelt övezet meleg mérsékelt övében található, főleg a kontinensek keleti partvidékén, pl.: Kelet-Ázsia, Florida Kialakulásának oka: a szárazföld és a tenger különböző felmelegedése. Jellemzői (2 évszak): tél: enyhe és száraz nyár: meleg és csapadékos A csapadék sok és egyenlőtlen eloszlású. Természetes növénytakarója: babérlomb(?) erdők (babérfa, eperfa, bambusz).A talaj sárga és

vörös föld, de valamivel tápanyagdúsabb, mint a trópusi monszuné