Földrajz | Felsőoktatás » Történeti földrajz

Történeti földrajz A történeti földrajz vizsgálati körébe tartozik a történeti topográfia, az emberiség történetében megjelenő klimatológiai, biogeográfiai változások kutatása, a belső erők (pl. vulkanizmus) működésének vizsgálata, stb. Mind a földrajztudósok, mind a történészek munkáját segíti (ld földrajzi determinizmus és történelmi determinizmus ellentéte). Ha történeti földrajzzal kívánunk foglalkozni, akkor ismernünk kell a gazdasági-társadalmi folyamatok törvényszerűségeit is, a történelmi folyamatok törvényszerűségeinek megismeréséhez pedig szükséges az adott terület természetföldrajzi sajátosságainak ismerete is (a vizsgált korban). 1 A térképészet története I. Egyetemes térképészet-történet 1. A térkép fogalma és jellemzői A térkép a földrajz talán legáltalánosabban használt terméke, mellyel munkája során a történész is kapcsolatba kerül. Mivel a gömb alak síkba vetítése

torzítás nélkül megoldhatatlan, ezért két főbb torzítástípus létezik: az ortografikus (iránytartó), mely az irányokat változatlanul hagyja, s a terület torzul, ill. a sztereografikus (területtartó), melynél a területek maradnak változatlanul, s a köztük levő irány torzul. A térkép vetületrendszerrel (koordinátarendszerrel) rendelkezik, szerepel rajta a lépték (azaz a méretarány 2 (ortografikus térképnél)), ill. sztereografikus térkép esetében a torzítási fok A térképek másik jellegzetessége a befogadóképesség: minél nagyobb a térkép méretaránya, annál kisebb a befogadóképessége. A térkép kicsinyíti és generalizálja a valóságot, a méretarány csökkenésével tehát növekszik a térkép generalizáltsági foka, míg egy nagy méretarányú térképnél akár a kis méretű tereptárgyak (fák, kerítés, stb.) is ábrázolható A publikációkban felhasznált térképek esetén helyesen kell kiválasztani a használt

térképtípust, meg kell adni a méretarányt, fel kell tűntetni az északi irányt, meg kell adni a jelkulcsot, ill. keretbe kell foglalni a térképet. A térképet szerzői jog védi, mely (ellentétben más történeti dokumentumokkal) még a levéltárakban megtalálható térképekre is kiterjed, másolásuk, digitalizálásuk, stb. csak a levéltár engedélyével, licencdíj megfizetése ellenében törvényes 1. A térképészet őskori kezdetei - iránycsillagos navigáció (Fidzsi-szigetek), - hullámjáráson alapuló navigáció (Marshall-szigetek): az állandó széljárás miatt a hullámok iránya is változatlan, s a hajó útiránya és a hullámokkal bezárt szög alapján navigálhatunk, - az első bizonyíthatóan térképszerű ábrázolás i. e 3500 körül készült, s a Tiroli Alpokból (Val Camonica) került elő. Feltehetően a környék mezőgazdaságát szemlélteti, - az Észak-Kaukázusban előkerült Majkopi váza egy dombot és két folyót ábrázol,

2. Mezopotámia - az első mezopotámiai térképszerű ábrázolás az i. e III-II évezred körül készült Nuzi-i agyagtábla, mely a Folyóköz területét ábrázolja néhány várost is jelölve, 1 Ld. pl a honfoglalás kori természetföldrajzi viszonyok eltérő elemzését (egyesek szerint a bővizű, sok helyen mocsaras környezet miatt kellett lemondani az állatállomány egy részéről, s emiatt váltak szükségessé a kalandozó hadjáratok, mások szerint épp az ilyen környezet a legeltető-nagyállattartó gazdálkodásnak. Amikor a búzatermesztés és a pillangósok termesztésén alapuló tejeltető szarvasmarhatartás vált jövedelmezőbbé, szükségessé vált a folyószabályozás is, hisz az Alföldön vagy túl jó volt a talaj a pillangósnövényeknek, vagy túl kevés a csapadék a termesztésükhöz). 2 A méretarány alapján megkülönböztetünk nagy méretarányú (1 : 1000), ill. kis méretarányú térképet Gudea lagasi ensi i. e 2150

körül készült egyik szobra ölében térképszerű tervrajzot tartva ábrázolja az uralkodót, - az i. e VIII századból származik az a Nippur városából előkerült agyagtáblás térkép, mely egy nagyon pontos és valósághű városi tervrajzot tartalmaz, - az i. e VI században készült el az ún babiloni világtérkép, mely a Föld közepének Babilon városát jelöli. Mezopotámia vidékét (korong alakú Föld) a keserű vizek fogják közre. 3. Egyiptom - a térképészet, a térképkészítés önálló papi kaszt, a harpedonaptok feladata volt, - bár nem maradt fenn ókori egyiptomi térkép, de tudjuk, hogy léteztek, - az egyiptomiak ismerték a földmérést és a szintezést, meg tudták határoznia az É-D-i irányt, a birodalom határait pedig határkövekkel jelölték meg, - tudjuk, hogy II. Ramszesz hódításai idején készült egy térkép, mely a fáraó által meghódított vidékeket ábrázolja, - II. Nekó fáraó föníciai hajósokat (Hanno)

bízott meg azzal, hogy a Vörös-tengeren hajózva eljussanak Punt országba. Az expedíció leírása Hérodotosz közvetítésével maradt ránk, aki nagyotmondással vádolja a föníciaiakat (noha azok valós jelenségeket – pl. az egyenlítőn déli irányban való áthajózás után más csillagképeket láthatunk az égbolton, mint az északi féltekén – írnak le), - tkp. speciális térképnek tekinthető az útleírás is, ilyen pl az egyiptomi Két Út Könyve, ill a Halottak Könyve, mely a halott lelkének a túlvilágra vezető útját mutatja be. 4. Hellén térképek - i. e 530-ban Megarában olyan alagutat fúrtak, mely 2,5 km hosszan szel át egy helyet Az építésnél az alagutat egyszerre kezdték el fúrni a hegy két oldalán, s középütt találkoztak, ami jól illusztrálja a görögök kiváló földmérési ismereteit, - a görög térképészet fejlődését segítette a matematika és a filozófia fejlődése, azaz pl. Thalész (Thalész-tétel,

korong alakú Föld, melyet teknősbékák tartanak), Anaxagorasz (a végtelen kicsiny mennyiségek megalkotója), Hipokratész (nem az orvos, hanem a matematikus, aki még Euklidész előtt összefoglalta a matematikáról addig tudottakat) és Démokritosz (a kúp és a gömb térfogatának megközelítő kiszámítása a π ismerete nélkül) munkássága is, - a logográfoszok (Hérodotosz, Sztrabón) útleírásai tkp. útikönyvként is használhatók, - Anaximandrosz: korong alakú, lapos Föld (a teknősbékák mellőzésével), - Püthagorász szerint a Föld gömb alakú, hisz a gömb a tökéletes geometriai forma. Arisztotelész nemcsak elfogadja a gömb alakot, hanem már bizonyítani is igyekszik (pl. hajóárboc feltűnése a horizonton, a holdfogyatkozás és a Föld gömb alakjának összefüggése), - Alexandria, Muszeion: Euklidész Elemek című munkája Bolyai fellépéséig (sőt máig) a geometria alapmunkája. Arisztakhosz: heliocentrikus világkép

bizonyítása, a végtelen nagy mennységek ismerete (általuk bizonyítható be, hogy a Sarkcsillag látszólagos mozdulatlansága ellenére mégis mozog), az égitestek méretének meghatározása (Arisztakhosz a méretekben téved, de az arányok tkp. helyesek) Hiparkhosz: a koordináta-rendszer megalkotója, a gömb-háromszög tan kidolgozója (a gömb leképezéséhez szükséges). Meghatározta a Hold keringési ciklusát (mindössze néhány másodperc tévedéssel), s első ízben ő készített csillagkatalógust (a csillagok pontos helyének meghatározása). Erathosztenész a szöggeometria segítségével kiszámította a Föld kerületét (mindössze kb. 15%-os eltéréssel): két, egymástól nagy, de ismert távolságra levő bot árnyékát mérte meg ugyanazon napon, délben, s a kettő különbségét felhasználva végezte el a számítást, - Ptolemaiosz (i. sz II század): nyolckötetes Geographika című munkája 8000 földrajzi nevet tartalmaz, 400 hely

pontos meghatározása szerepel benne. A kilencedik kötet 26 lapos világtérkép (latin nyelvű, a római provinciákat ábrázolja), melynek térképei koordinátarendszert használva készültek, s tkp. már valódi térképeknek tekinthetők A geocentrikus világkép megalkotásával megmagyarázta azokat a problémákat, melyekre a heliocentrikus világkép nem tudott választ adni (pl. a bolygók látszólagos spirális pályája az égbolton). 5. Római térképészet - a rómaiakat a racionalitás jellemezte: nem foglalkoztatta őket a Föld alakjának filozófiai problémája, a térképekre gyakorlati hasznuk (kolóniák építése (tájolás, alaprajz), útépítések) miatt használták, - itineráriumok (itinerek): az úthálózat leírása, elkészítésüket még Iulius Caesar rendelte el, de csak Augustus idején, Agrippa irányítása alatt készültek el, - O-T térképek (orbis terrum): szimbolikus alkotások, melyeken a Föld a T-alakban elhelyezkedő három

tengert (Földközi-tenger, Adria, ?) veszi körül. 6. A középkori Európa térképészete - kolostori kartográfia: az egyházi világképet tükrözik, a térképeken valós helyként szerepel a Paradicsom, a Pokol, s középpontjuk mindig a világ köldökének tekintett Jeruzsálem (köldöktérképek), - portolánok: elnevezésük Porto kikötőváros nevére utal, megjelenésük oka a hajózás megváltozása (a partvonal mentén történő hajózást felváltják a távolsági hajóutak). Tkp művészi alkotások, melyek értéke vetekedett egy-egy hajó értékével. Középpontjuk valamely jelentős kereskedőváros (kezdetben általában itáliai, utóbb portugál kikötővárosok). Iránytartóak (nem helytartóak) 7. Reneszánsz térképészet - elfogadottá válik a Föld gömb alakja (a felfedezések hatása a térképészetre), - Ptolemaiosz újrafelfedezése, a kilencedik kötet térképeinek újrakiadása (Tabula Nova) még mindig a római provinciabeosztás

alapján, de a változások feltüntetésével, - Gutenberg: térképnyomtatás, a térkép megfizethetővé válik, üzletszerűvé válik a térképrajzolás, - Mercator: Atlas című munkájában szög- és iránytartó hengervetületet alkalmaz, melynek módosított változatát máig használják (Mercator-vetület). II. A magyar térképészet története a. térképek a koraújkorból - Henricus Martellus Germanus 1490 körül készült kéziratos térképe jelöl először magyar helyneveket (1000 magyarországi helységnév, Eger – révesen – Ragla néven szerepel), - Lázár deák valószínűleg Itáliában szerezte térképészeti ismereteit, s Bakócz Tamás egyik titkáraként dolgozott. 1528 körül készült térképe jelöli a mohácsi csatát A térkép 1400 helységnevet tartalmaz, innen rekonstruálható a török hódítás előtti magyar településszerkezet. Valószínűleg ismerte Ptolemaiosz Pannónia-térképét, ill Germanus térképét is, hisz

ábrázolása megtartotta a ptolemaioszi térkép sajátosságait (ld. Duna vonala), ill. Eger nevét Rgria formában jelöli meg, - Wolfgang Lazius (1556): Hungariae Descriptio (a török hódoltság korának állapota), - Hevenesi Gábor (1689): a török kiűzése utáni településszerkezet, 2600 helységnév, b. a török háborúk utáni térképészet - Johann Christoph Müller (1709): 1 : 550 000, pontatlan hosszúsági adatok, - Mikovinyi Sámuel (1735): Bél Mátyás munkájának illusztrálásához készült megyetérképek, - [Mária Terézia idején készült el a Balaton kiszárítási térképe], - - első katonai felmérés (1763-1787): kezdetleges vetületalappal és geodéziai eszközökkel dolgoznak, méretaránya 1 : 28 000, - második katonai felmérés (1806-1869): a Katonai Földrajzi Intézet végzi, méretaránya 1 : 28 000 (az első felmérésnél nyert adatok felhasználhatósága miatt), c. a folyamszabályozások hozadékaként készült térképek -

Vedres István (1805): a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatorna szükségességét és megépíthetőségét bizonyítja, - Vásárhelyi Pál: 204 lapos Duna-térképe a Duna szabályozásának legfontosabb alapdokumentuma, - Görög Demeter – Kerekes Sámuel: 1802-1811 között adják ki a Magyar Atlast, mely 1890-ig alapmunkának számít, d. modern magyar térképészet - Tóth Ágoston hadmérnök térképész 1846-ben elkészíti az első magyar szintvonalas térképet (Pétervárad). 1867-től a honvédség ezredese, az önálló Magyar Térképészeti Intézet megalapítója, - harmadik katonai felmérés (1869-1887): 1 : 25 000, csillagászati helymeghatározás, precíziós teodolitok alkalmazása. Elkészül a birodalom háromszögelési alappont-hálózata (Magyarország térképészeti alappontja Nadap községnél (Pákozd közelében) található), - Kogutovitz Manó: a Földtani Intézet (s ezen belül a Térképészeti Intézet) megalapítója. Már

színezett, jelmagyarázattal, mértékkel ellátott térképeket készítenek, - negyedik katonai felmérés (1896-1915): 20 méteres szintvonalas térképrendszert szerettek volna kidolgozni, ám a projektet az I. világháború kitörése elsodorta III. A földrajzi helymeghatározás fejlődése a. háromszögelés - XVIII. századi francia térképészet, - 1791. március 26-án – a Konvent döntése alapján – a Párizson átmenő délkör meghatározott részét etalonnak minősítik (méter). b. magasság (tengerszint) - 1875-től az OMM-ban a trieszti Molo Sartorio szintje a hivatalos tengerszint, - 1953 után a leningrádi (Kronstadt) kikötő középvízszintje volt a tengerszint, mely 67,5 cm-rel magasabb az Adriáénál (ez magyarázza a Kékestető magasságának eltérő jelölését az 1953 előtti (1014 m) és utáni (1013 m) térképeken). c. GPS (Global Positioning System): legalább három geostacionárius műhold segítségével bármely földrajzi hely

koordinátáját meg tudja határozni (az ideális geoidtól való eltérés figyelembevételével), Hidrográfiai alapismeretek A Föld felszíne 29%-71% arányban oszlik meg a szárazföld és a felszíni vizek között, ám utóbbiaknak csak mintegy 1-2%-a édesvíz (sokak szerint az édesvíz lesz a „XXI. század kőolaja”). A víz körforgása (ld ábra) I. Felszíni vizek 1. Világtengerek - Csendes óceán (46%), - Atlanti óceán (23%), - Indiai óceán (20%), - Jeges-tenger (4%), - egyéb (7%). 2. Folyóvizek A folyók különböző vízjárás-típusokkal rendelkeznek. Az állandó vízjárású folyók állandó csapadékkal rendelkező területről erednek v. állandó vízhozamú forrással rendelkeznek A változó vízjárású folyók (pl. Magyarország folyóvizei) vízállása nem állandó (apadás, árvíz, stb.) a. a folyók szakaszjellege a munkavégző-képesség (M) és az elvégzendő munka (E) aránya alapján (Cholnoky Jenő) - felsőszakasz-jelleg: M

> E; meredek part alakul ki, V-alakú völgy képződik: (pl. Aranyosvölgy, Tarjánka-szurdok, Vargyas-szurdok, Bryce-kanyon (Utah, USA)), - középszakasz-jelleg: M ≈ E; a magyar folyók legtöbbjére jellemző, dinamikus egyensúlyi állapot alakul ki térben és időben. A folyó kanyarogni kezd (pl Tisza, Amazonas), oldalazó erózió (domború part: hordaléklerakás, homorú part: bemélyítés), tál alakú völgy. A kanyarulatok hajózási problémákat, ill árvizeket okoznak, - alsószakasz-jelleg: M< E; feltöltődés, zátonyok, szigetek, elágazások kialakulása, hordalékkúpok keletkezése. Ellehetetleníti a hajózást, - nem törvényszerű, hogy egy folyóra csak egy szakaszjelleg jellemző (ld. a Duna szakaszjelleg-változásait), - a szakaszjelleg a földrajzi térben és időben is változhat (pl. tengerszintváltozás, tektonikus mozgás, éghajlatváltozás miatt), ez vezet az ún. folyóterasz-képződéshez Magyarország teraszrendszerét Cholnoky

Jenő (1924), Bulla Béla (1941), ill. Pécsi Márton (1959) írta le, utóbbi 8 különböző folyóteraszt különböztet meg. A teraszszintek alapul szolgálnak az emberi megtelepedéshez 3 (az első teraszszint a hullámtér, stb.), - folyamszabályozás: ld. a Nyírség, az Alföld, a Kiskunság és a Hortobágy jellegének megváltozását. b. folyótorkolatok - deltatorkolat: az állóvízbe (kis árapálymozgású tengerbe) érkező folyó hordalékát lerakja, hordalékkúp alakul ki; az ilyen jellegű folyótorkolat (emberi beavatkozás nélkül) alkalmatlan a kikötőépítésre (ld. Duna), - tölcsértorkolat: a jelentős tengermozgás ki tudja mosni a hordalékot. Kitűnően alkalmas kikötővárosok településére (ld. Temze, Rajna) 3. Állóvizek a. lefolyás szerint - lefolyástalan: sós tavak, tengerek, melyek sótartalma akár meg is haladhatja a világtengerekét (pl. Holt tenger), - lefolyásos. b. a meder keletkezése szerint - tektonikus tavak (Balaton,

Velencei-tó), - eolikus tavak: a szél ereje által kiváltott erózió mélyíti a medret (a Szeged melletti tórendszer, ill. bizonyos vélemények szerint a Fertő-tó), - glaciális tavak: a jég ereje, a jég mozgása révén végbemenő szelektív pusztítómunka (denudáció) mélyítette a tó medrét (Finn tóvidék, Nagy tavak, lengyelországi tavak), - hegyomlással keletkező tavak (Gyilkos tó), - mesterséges tavak (Tisza-tó). c. a tavak életkora - a feltöltődés szerepe: elmocsarasodás, a tó megszűnése (Balaton, Hámori tó), - kiszáradás (Aral-tó). II. Felszín alatti vizek 1. Talajvíz - a legfelső vízzáró réteg felett elhelyezkedő víz, az ember és a bioszféra számára a legősibb, legfontosabb vízkészlet (volt, amíg az emberi beavatkozás el nem szennyezte). 3 A budai Várpalota pl. maga is egy teraszszintre épült A kapilláris vízemelés révén a növények gyökerei a talajvízből nyerik a számokra szükséges vizet, - a

talajvízszint megváltozása a felszíni növényzet megváltozásához is vezet, mely lehet elsivatagosodás (ld. Kiskunság) vagy belvizesedés is (a gátak közé szorított folyó a gátakon kívül megemeli a talajvízszintet), - szennyvízdóm: a nagyvárosok alatt a nem megfelelően elvezetett szennyvízből alakul ki. 2. Rétegvíz: két vízzáró réteg között helyezkedik el - ásványvíz: ha a felszínre törő víz ásványianyag-tartalma jelentősen magasabb az átlagnál (és nem mérgező), - hévíz: ha a feltörő víz hőmérséklete legalább 20 °C-kal magasabb az adott terület éves középhőmérsékleténél, - ártézi víz: ha a mélyből a nagy nyomás hatására minden külső segítség nélkül is fel tud törni a víz (a jelenséget először Artois grófságban (Franciaország) írták le, itt egy völgy alján tör fel a völgy geológiai szerkezetéből adódóan összegyűlő csapadékvíz. Az ilyen jelegű ártézi forrás gyakorlatilag

kiapadhatatlan, míg a másik típusú ún. fosszilis vízkészletekből (pl. szénlelőhelyeken földfelszín alá került vizek) táplálkozó ártézi források vízkészlete véges, - karsztvíz: a mészkőfelszínen átjutó csapadék felszínre töréséből keletkező, rendkívül tiszta vizű források (az emberi tevékenység (pl. bauxitbányászat, szénbányászat (ld Tatabánya) veszélyt jelent a karsztvíz tisztaságára. Ipartelepítő tényező, a városok vízellátásában is fontos szerepet tölt be (pl. Diósgyőr) Éghajlati alapfogalmak I. Az éghajlati övezetesség kialakulása 1. Az időjárás - időjárási elemek: napsugárzás, hőmérséklet, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék, légmozgás, szél, - időjárás: a levegő fizikai állapotának egy adott helyen, rövidebb időszak alatt lejátszódó változása. 2. Az éghajlat Az éghajlat vagy más néven klíma meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere. 3. Az éghajlatot

kialakító tényezők - napsugárzás (ez a legfontosabb), - földfelszín: módosítja a napsugárzás hatását, - uralkodó szelek és tengeráramlások: az előző két tényező hatására, más területekre is kiterjed, 4. A napsugarak nyílásszöge (beesési szöge) szerint kijelölt éghajlati övezetek - A napsugarak csak a térítők között érkezhetnek merőlegesen a keringő Földre. A Ráktérítő és a Baktérítő a legtöbb napsugárzásban részesülő forró vagy trópusi övezet határát jelöli ki, - A sarkkörökkel határolt sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg, mert ezek kapják a legkisebb hajlásszögben a napsugárzást, ill. azért, mert ezeken a területeken napokig, hetekig, hónapokig állandó az éjszaka, - A térítők és a sarkkör között elhelyezkedő két éghajlati övezet átmeneti jellegű. 5. A módosított éghajlati övezetek - a napsugarak hajlásszöge alapján megállapított éghajlati övezetek határait főként a

tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják. II. A nagy földrajzi övezetek 1. Az övezetek kialakulása - az összefüggő és egymásra kölcsönösen ható éghajlat, növény- és állatvilág, valamint a talaj övezetes elrendezésű, - a felszínformák elterjedésében is övezetesség figyelhető meg, - az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, ill. a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenését földrajzi övezetességnek nevezzük, - forró, mérsékelt és hideg földrajzi övezetek különíthetők el, - az övezeteken belül övek, ill. vidékek különíthetők el 2. A talajképződés - a talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege, - a kőzetek pusztulásával kőzetmálladék keletkezik. A málladékban lévő élőlények elhalt részeit lebontják, ami humusszá alakul. A kőzetmaradék csak humusz képződése segítségével válik talajjá. 3. A talajtípusok kialakulása - a talajtípusok

kialakulásában az éghajlat, a növény- és állatvilág, a vízrajzi adottságok, a domborzat és a felszínalkotó kőzetek egyaránt szerepet játszanak, ill. tükröződnek, - a humuszképződés egyrészt attól függ, hogy mennyi és milyen elhalt növényi részt szolgáltat a természetes növényzet. Ezek humusszá való alakításában jelentős szerepe van az éghajlati, ill. nedvességi viszonyoknak, - a másik fontos folyamat a kilúgozás, azaz a viszonylag könnyen oldódó talaj egy részének mélybe szállása (a csapadék, stb. miatt) III. Forró övezet A forró övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 °C-ot, a hőmérséklet évi közepes ingása pedig kicsi. A passzát szélrendszer uralma alatt áll; egyenlítői, átmeneti és térítői övre, ill. monszun vidékre oszlik 1. Az egyenlítői öv - az északi és déli szélesség 10°-ig terjed, - éghajlatát egyetlen évszak, a forró, fülledt és csapadékos nyár

jellemzi egész évben, - a nappal és az éjszaka hossza alig változik az év folyamán, - bő csapadék, - trópusi esőerdő -> hármas lombozatszint -> az esőerdő állandóan zöld, - a talaj jellegzetesen téglavörös színű, - a magas hőmérséklet és csapadék miatt a kőzetek rohamosan mállanak. 2. Az átmeneti öv - kb. a 10 és 20 szélességi fok között húzódik, - két évszak különíthető el: az éghajlat az esős évszakban az egyenlítői éghajlathoz, míg a száraz évszakban a térítőövi sivatagok éghajlatához hasonló, - mivel a csapadék nyáron érkezik, az övet a nyári esők övének is szokás nevezni, - természetes növénytakarója a szavanna (ligetes erdőség), - a talaj gyors lepusztulása miatt harang, ill. méhkas alakú trópusi szigethegyek alakulnak ki. 3. A térítői öv (trópusi sivatagok) - legfőbb jellemzője a rendkívüli szárazság, - hűvös-száraz (tél) és forró-száraz (nyár) évszak váltja egymást, - a

napi hőingás elérheti a 30 °C-ot is, - a növények közül leginkább csak az oázisokban zöldellő datolyapálma fordul elő, - a futóhomokból a homoksivatagokban homokbuckák épülnek, - a durva kőtörmelékből szikla és kavicssivatagok alakulnak ki, - a sós tavak és mocsarak feltöltődése-kiszáradása után agyagsivatagok maradnak. 4. A trópusi monszun vidéke - ott, ahol a forró övezetben található nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos, a trópusi nyári és téli monszun szerint változik az esős és száraz évszak, - a trópusi nyári monszun sok csapadékot szállít, de a csapadék területi megoszlásában a domborzat játssza a döntő szerepet, - legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten figyelhető meg, - az erdős szavannák al-ázsiai változata a trópusi monszunerdő (dzsungel). IV. Mérsékelt övezet Az övezet egész területén négy évszak váltakozik, mivel a Föld kering a Nap körül, ill. tengelyének ferdesége

és a tengely iránya a keringés során nem állandó. Az egész övezet a nyugati szelek uralma alatt áll. 1. A meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv - a szárazföldek nyugati oldalán mediterrán, a keletin szubtrópusi éghajlat alakul ki, - a mediterrán éghajlatot forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél jellemzi, - a mediterrán területek uralkodó növényzete: örökzöld keménylombú erdő, ám ezt mára nagyrészt kiirtották, helyébe a macchia (örökzöld növényekből álló cserjés) lépett, - a szubtrópusi monszun éghajlat tele hűvös (vagy hideg) és csapadékszegény, a nyár forró és csapadékos. A tél sokkal hidegebb, az évi csapadék lényegesen több, mint a mediterrán területeken, - a szubtrópusi területek uralkodó növényzete az örökzöld babérlomú erdő, legértékesebb növényei a bambusz, a teacserje, il. az eperfa 2. A hideg mérsékelt öv - csak az északi félgömbön alakul ki, - szubarktikus éghajlat uralja, - a

szubarktikus éghajlat tele hosszú és igen hideg, míg nyara rövid, viszonylag meleg és csapadékos, - természetes növényzete a tajga (fenyőerdő). 3. A valódi mérsékelt öv b. általános jellemzők - a hideg és a mérsékelt öv között fogja át a szárazföldet, - éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg, b. az övön belül négy területet különböztetünk meg: - óceáni területek: tele enyhe, nyara hűvös, az évi csapadék egyenletesen oszlik meg. A hőmérséklet évi közepes ingása 20 °C-nál kisebb, gyakori a köd Uralkodó növényzete a lombhullató erdő; a fű egész évben zöld marad, - mérsékelt szárazföldi területek: éghajlatuk nedves-kontinentális, tele hideg, nyara meleg. A hőmérséklet évi közepes ingása meghaladja a 20 °C-ot Legjellemzőbb növénye a tölgyesek, ám a szárazföld belseje felé haladva az erdőségek helyét az erdős sztyeppe foglalja el, - szárazföldi területek:

száraz-kontinentális éghajlat, tele hideg, nyara meleg. Természetes növénytakaróját, a füves pusztát Eurázsiában sztyeppének, ÉszakAmerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának nevezik. 4. Szélsőségesen szárazföldi területek - ide tartoznak a mérsékelt övezet sivatagai, félsivatagjai (csak az északi félgömbön), - leginkább a szárazföldek belsejében találhatók, de olyan óceánközeli területeken is előfordulnak, ahol az adott területet pl. magas hegységek zárják körbe, melyek megakadályozzák a csapadékot szállító légtömegek bejutását. V. A hideg övezet Az Északi- és Déli-sarkon féléves éjszaka váltja a féléves nappalt. A sarkoktól távolodva egyre rövidebb időközönként váltakozik az (állandó) nappal és éjszaka. A felmelegedés még az állandó nappal időszakában is csekély mértékű marad. 1. Sarkköri öv - a hideg övezet még növénytakaróval fedett része (tundra: mohák és zuzmók), - a

hosszú, zord telet rövid, hűvös nyár váltja fel. 2. Sarkvidéki öv - állandóan fagyos éghajlatú, jégpáncéllal fedett terület, - a lehulló hó jéggé préselődik össze, - a növényvilágot csak az algák képviselik, - a jégpáncél miatt talaj nem képződhet. VI. A hegyvidékek függőleges övezetessége - a földfelszín övei vertikális irányban, a magashegységekben is változnak, - a hegyvidéki éghajlat jellemzője, hogy a hőmérséklet egész évben alacsonyabb, az éves csapadék mennyisége pedig egész évben több, mint a környező dombságokon és síkságokon, - amilyen gyorsan változik az éghajlat a magasság növekedésével, olyan gyorsan változik a hegyvidékek növényzete is, - az évi középhőmérséklet 100 m-es magasságemelkedésenként 0.5 °C-kal csökken Domborzati alapfogalmak 1. A Föld jellegzetes adatai A naprendszer kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett "A Föld az föld alakú" A Föld adatai: - az

egyenlítő hossza: 40076 km, - egy hosszúsági kör: 40008 km, - sarki sugara: 6357 km, - egyenlítői sugara: 6378 km. 2. Földrengések Minden földrengésnek van központja, hipocentruma, ahol kirobban, kezdődik a rengés, és van epicentruma (felszíni vetülete), ahol kitör és pusztít. A földrengések eloszlása: cirkumpacifikus öv, az amerikai kontinenseken (Andok), alpinhimalájai öv, Európa és Ázsia egyes részeit érinti, és a harmadik térség az óceánközépi hátsági öv, ezeken a területeken a leggyakoribbak a földrengések. A leghíresebb földrengések: 1556, 1976, 1927 3. A föld belső szerkezete A Föld csupán 0,5%-át alkotja a szilárd kéreg, a bolygó többi részét a felső és alsó köpeny, illetve a külső és belső mag teszi ki. Az óceáni kéreg kb 6 km vastag, bazalt jellegű alapkőzettel. A kontinentális kéreg 35-40 km vastag A földkéreg és a földköpeny legfelső része a litoszféra, a kőzetburok. 4. A lemeztektonika

elmélete (Wegener) A lemezhatárok típusai: távolodó, vagy divergens, közeledő, vagy konvergens lemezek, elcsúszó, transzform lemezek. Lemezütközési típusok: óceáni-óceáni: szigetívek jönnek létre, így jöhet létre a szigetvilág. Óceáni-kontinentális: hegységrendszer, vagy part menti szigetívek jöhetnek létre (pl. Japán) Kontinentális-kontinentális: megszűnt egy óceán, két lemez összeforr, de a mozgás nem áll le (pl.: Szent-András törésvonal, Kalifornia) 5. Kőzettan a. vulkanizmus Mélységi magmás kőzetek és ércek (legalul): gránit, vas, króm, nikkel, platina. Középső magmás kőzetek és ércek: urán és ón. A felső réteg ércei: arany, ezüst, ólom, cink réz Ezek fölött még vastag szálkőzet helyezkedik el. Kiömléses magmás kőzetek: bazalt, andezit (Mátra, Börzsöny), riolit (Zemplén, Dél-Bükk). A bazalt vulkanikus, kopásálló kőzet Az andezit a magyarországi vulkanizmus tipikus kőzete. A történelem

legismertebb vulkánkitörései: Mount Pelée (1902. 05 08), Krakatau (1883 08 26) b. evaporit Evaporit-képződés, sóképződmények (sóképződések): száraz körülmények között, lefolyástalan tavakban alakul ki, kiszáradáskor gipsz, kősó, kálisó, és agyag rakódik ki sorrendben. b. kőszén Szénképződés: dús vegetáció szükséges hozzá, és felhalmozódó elpusztult növényzet, melyre iszap rakódik, majd újabb szervesanyag-réteg, ismét iszapréteg, stb. Ezután a rétegek mélyen a föld alá süllyednek, ahol nagy nyomás alá kerülnek. Ekkor kezdődik a szenesedés, melynek folyamata: tőzeg – lignit (pl. Vadna) – barnakőszén (ami fekete, csak kisebb fűtőértékű) – feketekőszén – antracit – grafit – gyémánt. A szénhidrogének a tengerek planktonikus élőlényeiből keletkeznek. A planktonok pusztulása az édes és sós vizek találkozásánál a legerősebb, ha rárakodik valami az elpusztult szervezetekre, és nagy nyomás

alá a mélybe kerül, akkor kőolaj és földgáz keletkezhet. c. szénhidrogének A tengerek planktonikus élőhelyeiből keletkezett. A legkedvezőbb fedőréteg a só A kőolaj mellékterméke a földgáz (a Közel-Keleten az összes felesleges földgázt elégetik). Magyarországon a zalai, a szegedi-algyői és a püspökladányi kutak a legismertebbek. 6. A szárazföldek a. a szárazföldek fejlődése - az egyes szárazföldek ősi magjához, az ősmasszívumokhoz a későbbi hegységképződések során újabb területek gyűrődtek, s ezek a hegységrendszerek még láncszerűen kapcsolódtak egymáshoz -> lánchegységek. Ezeket külső erők lepusztították, későbbi törések rögökre darabolták -> röghegységek, - ma még lánchegység a Pacifikus- (a Kordillerák és az Andok), ill. az Eurázsiaihegységrendszer (utóbbi tagja pl az Aplok, Kárpátok, stb), - a szárazföldekhez tartozó másik fontos felszíni képződmény a síkság is, - a 200 m-nél

sekélyebb vízzel borított kontinensszegélyeket, ill. a kontinentális talapzatot szintén a szárazföldekhez soroljuk. b. az ősmasszívumok - a Föld ősi kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek maradványaiból állnak, - felszínük: hullámos síkság, ill. egyes helyeken hegyvidékké alakultak (pl Brazil ősmasszívum, Dél-kínai hegyvidék), - ásványkincseik: az ősmasszívumban vas-, nikkel-, platina- és krómtelérek, a rájuk rakódott üledékes kőzetekben kőszén, kőolaj, földgáz, kősó és kálisó található. c. röghegységek (pl Velencei hegység, Dunántúli középhegység), - a lánchegységek lepusztulásával, feldarabolódásával alakulnak ki, - a kiemelt rögök (hegyek) közé medencék és árkok süllyednek, - felszínük igen változatos, - ásványkincsekben gazdagok. d. a lánchegységek - a jelenlegi fiatal lánchegységek a még ma is aktív lemezszegélyek mellett alakultak ki, - egymással párhuzamos

vonalak alkotják, - a gyűrt formákat a belső erők hozzák létre, az egyes hegységek formakincsét viszont már a külső erők határozzák meg. e. síkságok - síkság: olyan terület, ahol a viszonylagos magasságkülönbség km2-enként 200 méternél kisebb, a lejtés pedig nem haladja meg a 6 ‰-et (60 cm / 100 m), - ha a magasságkülönbség nem éri el a 30 métert, a terület tökéletes síkság, ha ennél magasabb, akkor tökéletlen síkság. - Síkságok keletkezése: vagy süllyedő medence feltöltődésével (üledék és folyóvíz) által (pl. Nagyalföld), vagy – tökéletlen síkságok esetén – letarolással (pl Balti- és Kanadaiősmasszívum fedetlen része) f. alföld, fennsík, mélyföld - a síkságok nagyrészt a tengerszint fölött (ritkábban alatta) helyezkednek el, - ha a tengerszinttől számított magasság nem haladja meg a 200 métert, akkor a síkság alföldnek minősül (pl. Nagyalföld, Kisalföld), - a 200 méternél

magasabban fekvő síkság fennsíknak számít (pl. Bükk-fennsík), - mélyföld: a tengerszintnél mélyebben fekvő síkság (pl. Hollandia) g. az alföldek jelentősége - szántóföldek, - felszínük a legkönnyebben művelhető, - éghajlatuk kedvező, - a legtöbb világváros alföldre épült. Gazdaságföldrajzi alapfogalmak I. Szektorok 1. Gazdasági szektorok - primer szektor: kitermelőipar (bányászat) és mezőgazdaság, - szekunder szektor: feldolgozóipar (termelőeszközöket és fogyasztási eszközöket előállító ipar) - tercier szektor: szolgáltatás, infrastruktúra és kereskedelem - quartier szektor: K+F szektor, kutatás-fejlesztés, - a premodern időkben a mezőgazdaság, a modernizáció idején az ipar, a modern korban a harmadik szektor dominál (ugyanakkor Magyarországon pl. a két világháború között is megmarad az ipar jelentős szerepe, s az ’50-es (’60-as, ’70-es években is az ipar (erőszakos) fejlesztésére helyezik a

hangsúlyt a mezőgazdaság rovására). 2. Foglalkoztatási szerkezet - a gazdasági átalakulással párhuzamosan változik, - Magyarországon a rendszerváltást követően viszonylag gyorsan kialakulhatott a modern foglalkoztatási szerkezet, 3. Iparszerkezet a. felosztása - bányászat, - nehézipar, - könnyűipar, - feldolgozóipar. b. húzóiparágak - halmozott modernizációt eredményezhetnek, - csak olyan iparág válhat húzóiparággá, amely a növekedés központi régióiban is annak számít (a rendszerváltás után idetelepült iparágak (pl. autógyártás) vagy az olcsó munkaerő miatt megjelent vállalatok tehát nem számít ilyennek), - minél előbb szeretne bekapcsolódni valamely ország a modernizációba, annál nagyobb a bejutás feltétele. Egy modernizálódó ország még optimális körülmények között sem tudja önállóan megteremteni a bejutási feltételek megteremtéséhez szükséges forrásokat. A lassú felzárkózás tkp. egyenlő a

lemaradással, ezért elkerülhetetlen a hitelfelvétel és a hitelek megfelelő 4 felhasználása. 4. A mezőgazdaság típusai - talajváltó (szárazművelés), - árasztásos, klasszikus - nomád pásztorkodás, - mediterrán (szőlő, gyümölcs, olíva), ♦ tejgazdaság, ♦ ültetvényes, ♦ ranch, modern, piacra termelő ♦ nagyüzemi gabonatermesztés. 4. Infrastruktúra a. felosztása TERMELŐI (műszaki, technikai) SZOCIÁLIS (lakossági, települési, humán) - közlekedési, hírközlési, energetikai, környezetvédelmi, raktározási, szellemi. - Lakás és kommunális, egészségügyi, oktatási-művelődési, javítás, szolgáltatás, szervezeti, települési, környezeti, stb. b. közlekedési infrastruktúra - a vasútépítés Magyarországon (1846-1900): előfeltétel, bekapcsolódási szektor, ill. – közvetett és közvetlen hatásai, igényei révén (pl. sín, talpfa, mozdony, stb) – húzóágazat is az adott korban, - kezdetben magántőke,

magánvasutak, - a szabadságharc után állami tőkével folytatódik az építés, - az 1854-es államcsőd után a vasutakat államosítják, az új vonalak koncessziós szerződések alapján épülnek, - az 1850-es években vasútépítési láz indul, mely egészen 1900-ig folytatódik, - a „befulladt” vonalakhoz a MÁV hozzáférhet, így épül meg pl. a Pest-Hatvan-Salgótarján „szénvasút” is, - az 1870-es években megindul a vasút államosítása, az állam a fővonalak tulajdonosává, ezáltal meghatározóvá válik a vasutat érintő kérdésekben (noha a vonalak nagy többsége még így is magánkézben marad), - a kamatbiztosítás gyakorlatilag bújtatott hitelfelvétel (ahogy napjainkban az autópályaépítésnél alkalmazott PPP (Public Private Partnership) szisztéma is). II. A gazdasági teljesítmény összehasonlíthatósága - GDP (Gross Domestic Product)– bruttó hazai termék. Az ország területén egy év alatt megtermelt javak összessége.

Magyarország 1991-ben tért át a GDP alkalmazására A GDP eltakarja a regionális különbségeket (bruttó érték lévén), 4 Ellenpéldaként ld. Szerbia esetét, mely a XX század elején hadseregének fejlesztésére fordította a felvett külföldi hiteleket. A hadsereg az I világháborúban összeomlott, s a szerb gazdaságot csak az mentette meg, hogy Trianon után jelentős területekkel gyarapodott (melyeket aztán kizsákmányolhatott). - GNP (Gross National Product) – bruttó nemzeti termék. Az országban lévő cégek által elért, és kivitt haszon különbsége, GNI (Gross National Income) – bruttó nemzeti jövedelem. Gazdasági modernizációs elméletek I. W W Rosztov elmélete szerint 1. A hagyományos társadalom időszaka (prekapitalista időszak): a társadalom már képes bővített újratermelésre (értéktöbblet létrehozására), ám azt nem forgatja vissza a gazdaságba, hanem háborúkra, luxuscikkekre, stb. költi Van valamelyes

fejlődés, de a társadalom egésze nem, vagy alig változik, 2. Az előfeltételek kora Átmeneti időszak, melyben megjelennek a modernizáció előfeltételei. A Rosztov-féle modell legproblémásabb szakasza, hisz nem feltétlenül biztos, hogy az ekkor megjelenő feltételek vajon valóban előfeltételei vagy inkább következményei a modernizációnak? Kultúra terjedése, népességnövekedés megindulása, alapszintű találmányok megjelenése, városiasodás megindulása. 3. Nekilendülési (nekirugaszkodási) szakasz (take off): egy adott gazdasági ágazat (pl Angliában a textilipar) domináns, vezető szerepre tesz szert, s elindul a gazdasági-társadalmi szerkezet átalakulása. 4. Út a magas szintű tömegtermelés felé: átmeneti szakasz, ekkor dől el, hogy a beindult gazdasági növekedés kisugárzódik-e a gazdaság egészére vagy lehanyatlik (az angol textilipar az 1830-as évekre már hanyatlóban van, ám új húzóágazatként megindul a nehézipar

fejlődése). 5. A magas szintű tömegtermelés kora A fejlődés fenntartásában a társadalmi fogyasztás játssza a legfontosabb szerepet. A gazdaság domináns ágazata már nem a mezőgazdaság és nem is az ipar, hanem a harmadik (szolgáltató) szektor, amelynek konjunkturális hullámai még az iparénál is jelentősebbek lehetnek az állam számára (pl. idegenforgalom) Nem tudjuk, hogy miért következnek be ezek a modernizációs folyamatok, ill. hogy miért épp ott következtek be, ahol bekövetkeztek (Nyugat-Európa, USA), ill. máshol (pl India, Kína, Dél-Amerika) miért nem indul meg a modernizáció. Max Weber szerint a kapitalista ethosz sajátosan az európai kultúrkörre, s ezen belül is elsősorban a protestantizmus által áthatott területekre jellemző, ahol a társadalom nem "herdálja el" a jövedelmeit. A demokrácia csak azokban az országokban alakul ki, ill. stabilizálódhat, ahol a társadalom nagy többsége független anyagi

egzisztenciával rendelkezik. A modernizációs folyamat beindulásához a kezdeti szakaszban nagyon kis lökés is elégséges, hisz pl. a textilipar csak minimális tőkebefektetést igényel A piacszerzés viszont már pénzbe kerül (hadiflotta építése, gyarmatosítás, a gyarmatok hagyományos textiliparának tönkretétele, stb.), a fejlődés, a piac bevonása tehát külső forrásokból indul meg (világméretű kizsákmányolás). A modernizációs folyamat eredménye, azaz egy adott állam felemelkedése csak globálisan érzékelhető, nem elégséges csupán az adott gazdaság folyamatait vizsgálnunk. Az ún. később indulók elméletileg kedvezőbb helyzetben vannak, hisz ők elméletileg azonnal tudják alkalmazni a legmodernebb technikát, ill. technológiákat Csakhogy a korábban indulóknál elméletileg mindig rendelkezésre áll a kellő tőke és szellemi tényező a modernizáció folytatásához, míg a később indulók rendelkezésére álló munkaerő

képzetlen, ill. csak minimálisan képzett, nincs kellően kiépített közlekedési infrastruktúrájuk, nincs megfelelő mennyiségű tőke, stb. A később indulók a modernizációt csak külső tőke felhasználásával tudják megindítani és folytatni. Ezeket a sajátosságokat elemezve Emanuel Wallerstein arra a megállapításra jutott, hogy Európában kb. a XVI század közepén indul meg az a radikális változás, ami a világgazdaság kialakulásához vezet. Wallerstein két fázist különít el: gazdaságvilágot és világgazdaságot. A gazdaságvilág olyan, tkp önellátó birodalom, amely minimális gazdasági kommunikációt folytat a külvilággal (pl. levantei kereskedelem). Ilyen birodalom Kína, India, ill Nyugat-Európa is A XV század közepén beinduló, ill. lendületet vevő földrajzi felfedezések hatására megkezdődő gazdasági folyamatok elkezdik lebontani a hagyományos struktúrákat (pl. a hollandok megalapítják Batáviát a

Fűszer-szigeteken, ahonnan fűszert szállítanak Spanyolországnak, amely ezért az Amerikából behozott ezüsttel fizet). A gazdaságvilág átvált világgazdaságba Hollandia azonban - lévén tkp. csak városállamok laza szövetsége - nem tud versenyre kelni Angliával, s a világgazdaság központja Amszterdamból Londonba kerül át (ami már nem az első - és nem is az utolsó - központváltás a gazdaságvilág/világgazdaság történetében, ld. a VelenceGenova-Lisszabon-Amszterdam-London-New York váltást) A folyamatot kitűnően indikálja a nagy zsidó bankárcsaládok költözése is, hisz Amszterdam jelentőségének csökkenésére Londonba települnek, az I. világháború után pedig Londonból New Yorkba A világgazdaságba bevont területek megoszlása: - centrum: a világgazdaság akcióközpontja; vándorolhat )ld. Amszterdam-London), - szemiperiféria (félperiféria): fejletlen terület, amely akár centrummá is válhat, de akár perifériává is

degradálódhat. Átmeneti állapotú terület, amely érintetlen területből perifériává vált, majd megindult a gazdasági szigetek kifejlődése, s ezzel párhuzamosan az állam felső vezetése is megkezdte a modernizációhoz szükséges lépések megtételét (oktatás fejlesztése, vízszabályozás, közlekedés fejlesztése, stb.), melyeket kezdetben hitelből finanszíroz A modernizációs szigetek elkezdenek kommunikálni a vidékkel, s a félperiféria akár centrummá is emelkedhet (ld. a XIX század közepén Olaszország északi része tkp az OMM fejlettségi szintjén áll, déli része viszont meglehetősen fejletlen. Olaszországot mind az I, mind a II világháború sújtja, napjainkra azonban már egyike Nyugat-Európa centrum-országainak. Ld továbbá Írország, ill. Finnország esetét), ez a folyamat viszont több évtizedet - vagy akár egy évszázadot - is igénybe vehet, - periféria: olyan földrajzi terület, amely gazdaságilag tökéletesen ki van

szolgáltatva a centrum érdekeinek. Létezhet ugyan egy-két fejlett iparág, létezhet(nek) fejlett kereskedelmi központ(ok), mindezek azonban csupán fejlődési szigetnek tekinthetők (pl. Baku), melyek elkülönülnek a hátországtól, - érintetlen terület: nagysága a gyarmatosítás, stb. következtében egyre csökken Magyarország a XIX. században perifériának számít, sőt bizonyos vidékei még teljesen érintetlen területnek minősíthetők. Az ország alapvetően nyersanyagtermelő és késztermékfelvevő vidék. A reformkor egyik fontos programpontja a modernizáció, mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben. A gazdaság fejlődése tkp a 2-3 stádiumban tart A reformkorban a reformelit egy része Kossuth - Friedrich List hatására kidolgozott - iparra koncentráló, védegyletes gazdaságpolitikáját, másik része - főleg a centralisták - pedig Széchenyi mezőgazdaságra koncentráló (de nem agrárius), szabadversenyes gazdaságpolitikai

koncepcióját követik. A nyugati textilipar versenyét nem bírná az ország, de ez tkp nem jelent problémát, hisz vannak olyan iparágak, melyeket fejlesztve kitörési pontot lehet találni, amelyeken az ország "beugorhat" a világgazdaságba. II. Alexander Gerschenkron (a tőkefelhalmozás forrásai szerint) a. alaptőke - pl Anglia, Dél-Skócia b. helyi tőke, de szétszórtan helyezkedik el, és ezt fogja majd összeszedni a bank (pl: Németország esetében, ahol a német bankok (német vállalkozóbank) termelő befektetéseket hajt végre) c. nincsenek tőkecseppek sem, csak az állam indíthatja be, pl hitelt kell felvenni, és államkölcsönt jegyezni. Népességföldrajzi alapfogalmak 1. Demográfiai alapok, népsűrűség A globális demográfia egyik legalapvetőbb jelensége, hogy a Föld lakosságának száma bizonyos időközönként megduplázódik, s a duplázódási periódusok egyre rövidülnek (ez a rövidülés a XVIII-XIX. század folyamán

vált egyre nyilvánvalóbbá) A népesség földrajzi eloszlását a népsűrűség (az egy km2-re eső lakosságszám) segítségével szoktuk megadni. A Föld népessége globálisan rendkívül egyenlőtlenül oszlik el: északi félteke: 88%, déli félteke 12%, óvilág (Európa, Ázsia, Afrika): 75%, újvilág: 25%. Az egyenlőtlen megoszlást részben földrajzi (sarkvidékek, sivatagok), részben történeti (háborúk, népirtások, menekültek) okokra vezethetjük vissza. A Föld legsűrűbben lakott területei a folyóvölgyek, ill tengerpartok, a legsűrűbben lakott ország Banglades 5 (460 fő/km2), a legsűrűbben lakott kontinens Ázsia (80 fő/km2). A legritkábban lakott területek a sarkvidékek, sivatagok, őserdők és magahegységek, a legritkábban lakott ország Mongólia (1 fő/km2), a legritkábban lakott kontinens Ausztrália (3 fő/km2). Magyarország közepesen sűrűn lakott országnak számít (135-136 fő/km2) A török hódoltság után készült

magyarországi népszámlálási adatok alapján az ország legritkábban lakott része az egykori hódoltsági terület volt (>3 fő/km2), legsűrűbben lakottnak pedig az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyarország nyugati része számított (3-9 fő/km2). Napjainkban Magyarország legritkábban lakott megyéje Bács-Kiskun, ill. Somogy, a legsűrűbben lakott megye pedig Pest, ill. Komárom-Esztergom Budapest népsűrűsége (3450 fő/km2). 2. Magyarországi népszámlálások - az első próbálkozásra a XVIII. század második felében került sor, a módszerek a XIX század végére kristályosodtak ki, - 1777: Mária Terézia elrendeli az egész birodalomra kiterjedő népszámlálást, mely 17841787 folyamán éri el a Magyar Királyságot. Rendi hovatartozás nélkül minden lakos összeírásra kerül (nemesi tiltakozást vált ki), s ezzel párhuzamosan zajlik a kataszteri összeírás is, - 1805, 1820 (Erdély), 1828: a kiváltságos rétegekre ki nem terjedő

összeírások (conscriptiók), melyek elsődleges célja a jobbágyok adóalapjának meghatározása (a dicarendszer megreformálása). Az így nyert adatok csak szigorú kritikával értelmezhetők, hisz mind a jobbágyoknak, mind a nemeseknek érdekükben állt a valós adatok kisebbítése, eltitkolása. Az 1828-as regnicolaris conscriptio fest képet a reformkor előtti magyar társadalomról, ennek adatai alapján írta meg Széchenyi István A szatmári adófizető polgárság állapotáról című művét, - az 1840-es években Fényes Elek statisztikus közöl vármegyei adatsorokat, il. Fáy András végez demográfiai adatszolgáltatást, - 1848-ban az országgyűlés által megszavazott újoncmennyiséget a népszámlálási adatok alapján bontják le vármegyei szintre (minden 130 felnőtt férfi után kell egy újoncot kiállítani), - 1850-1851, ill. 1857: népszámlálások az Osztrák Császárság területén Az 1850-1851-es népszámlálás során tudakolták meg

először a lakosság nemzetiségi hovatartozását (de nem közvetlenül a nemzeti hovatartozásra, hanem az anyanyelvre kérdezve), mely alapján a magyarság részaránya a Kárpát-medencében 39%-os volt. A kortársak tiltakoztak az eredmények ellen, a mai történészek viszont valósnak tarják őket, - a Kiegyezés után a magyar állam elemi érdeke a pontos statisztikai adatok ismerete. 1867ben alakul meg Keleti Károly irányításával a Magyar Statisztikai Szolgálat (a Földművelésügyi Minisztérium keretein belül), s 1869 (1870)-től kezdve tízévente hajtanak végre népszámlálásokat Magyarországon, 5 Ne feledjük azonban, hogy a nagyvárosok népsűrűsége akár 20-30000 fő/km2 is lehet. - 1890: az első nemzetközi analógiákkal is rendelkező, európai szintű népszámlálás. Itt már nem az anyanyelvre, hanem a nemzeti hovatartozásra (ill. az alany által legszívesebben használt, leginkább értett nyelvre) kérdeztek rá, s ennek

következtében látványosan megugrott a magyarság részaránya a Kárpát-medencén belül. 3. A statisztikai pontatlanság problémája - tkp. minden népszámlálás pontatlan, hisz egyéni adatszolgáltatáson alapulnak, - a korai időkben akár a lakosság 20%-át is elkerülhette a népszámlálás, - a modern népszámlálások sem érintettek minden állampolgárt (pl. hajléktalanok, stb), - mivel a népszámlálás egy dinamikusan változó csoportról (a társadalomról) csak pillanatnyi, kimerevített képet állít elő, így a KSH minden évben kontrollvizsgálatot hajt végre meghatározott referenciacsoport segítségével, - a magyar népszámlálási statisztika sajátos problémája Trianon; az 1920 előtti és utáni adatok csak nehezen vethetők össze. 4. A népességszám mutatói - természetes szaporodás = élveszületések – halálozások (ezrelékben), - tényleges szaporodás = természetes szaporodás + vándorlási egyenleg (bevándorlás

kivándorlás). 5. A migráció - immigráció, emigráció, - nagyobb interkontinentális migráció: pl. népvándorlások kora, kivándorlás Európából Észak-Amerikába, - kisebb interkontinentális migráció: Európából Ázsiába és Afrikába (fehér gyarmatosok), Afrikából Amerikába (rabszolgák), - zsidók kivándorlása Izraelbe, - a kínaiak kivándorlása Ázsiába és Európába, - visszavándorlási hullámok (pl. a fehér farmerek visszavándorlása Afrikából, ill a hongkongi fehérek visszatérése Európába), - országok közötti vándorlás: munkavállalás miatt vagy erőszakosan (pl. kitelepítések a II világháború után). 6. A demográfiai átmenet elmélete (Princetoni Egyetem, 1936-1945) Népességszám 1 2 Idő 3 4 a. a modell szakaszai - 1. szakasz: tradicionális időszak: magas a születések száma, de hasonló a halálozások aránya is, így a duplázódási periódus hosszú, - 2-3. szakasz: a demográfiai átmenet időszaka

Csökken a halálozások száma (területenként más-más, specifikus okai lehetnek, pl. higiénia javulása, táplálkozási szokások megváltozása, stb.), a születésszám viszont csak a 3 szakaszban kezd csökkenni (nincs születésszabályozás, stb.), - 4. szakasz: modern kor, az átmenet időszaka (népességrobbanás): bár a születések és halálozása közel van egymáshoz, a születésszám még mindig magasabb. b. a modell problémái - a II. világháború utáni amerikai optimizmust tükrözi, - nem értelmezhető általánosan, országonként változik az átmeneti szakasz beállásának ideje, - a születések számának aránya nem mindenhol azonos (ld. egykék számának növekedése Magyarországon a XIX. század elején), - Magyarországon pl. az átmenet időszakában sem nyílik ki a demográfiai olló, - A 4. korszakban sem stabil népesedési állapot áll be, hanem globális népességfogyásról kell majd beszélnünk. 7. Várható további élettartam

napjainkban (30 éves korban) - a nőknél 36,5 év (EU max.: 43,5 év, EU min: 40 év), - a férfiaknál 29 év (EU max.: 38 év, EU min: 35 év) 8. Thomas Robert Malthus (1766-1834) - 1798: Tanulmány a népesedés törvényeiről, - 1830: A népesedés elméletének összefoglalása, - Malthus szerint a népesség mértani, míg a megélhetéshez szükséges javak termelése csupán számtani haladvány szerint növekszik, s ezáltal az emberiség tkp. a kataklizma felé sodródik, hisz előbb-utóbb elérkezik az az állapot, melyben a gazdaság nem képes a népesség ellátására. Malthus a népesség növekedésének ellensúlyozására megemlít természetes fékeket (járványok, háborúk), ill. mesterséges fékeket (önkéntes cölibátus (agglegények, aggszüzek), a házasodás időpontjának kitolása), - Malthus-t kortársai erősen támadták (XIX. századi optimizmus), a II világháború után pedig az vetett árnyékot a nevére, hogy Hitler is hivatkozott rá,

amikor élettér-elméletét megalkotta (az I. világháború, az azt követő gazdasági válság és a II: világháború viszont mégis Malthus-t látszik igazolni), - Malthus globális értelmezése: az emberiség létszáma nem gyarapodhat korlátlanul. Településföldrajzi alapfogalmak 1. Természetföldrajzi tényezők - domborzat - éghajlat - termőföld mennyisége és minősége - nyersanyagforrások - tó és tengerpartok - folyótorkolatok 2. Társadalmi tényezők - vasútvonal - folyami átkelőhelyek és az itt lévő központok - közlekedési központok 3. Településtípusok a. margó települések b. állandó települések - magányos települések, pl. tanya, major, farm Tanya: eredetileg pásztorszállás volt, ebből nő ki az állattenyésztő tanya. Két típusa volt: „feketeföldi tanyák” (búza-, kukoricatermesztés), ill. a „homoki tanyák” (kertes tanyák a futóhomokon (szőlőművelés)). Sajnos az olcsó lakóhely miatt ma célterülete a

cigányoknak, - csoportos települések, - falu, amely mezőgazdasági jellegű, - város, amely általában nem mezőgazdasági jellegű. 4. A város - valamilyen központi szerepkört betöltő, általában nem mezőgazdasági jellegű település, - helyi funkció, - központi funkció, - vonzáskörzet, - ma már ez politikai döntés ( 1945: 52, 1988: 125, 2002: 252 városa van Magyarországnak). 5. Városfejlődés - városodás - a politika dönt róla, - városiasodás - pénz kell, infrastruktúra, stb. 6. Városszerkezet - övezetesség – városmag = city az V. és a VI kerület volt csak meg, - belső munkahelyöv, - belső lakóöv – bérlakások, az akkori intelligencia költözött ide, - külső munkahelyöv – gyárakat, pályaudvarokat építettek ide, - külső lakóöv – kertvárosi házak, Békásmegyer. 7. Agglomeráció - bolygóvárosok- ha elfogy az anyavárosban a hely pl. Budakeszi, Etyek, - alvóvárosok – az ember csak aludni jár ki. pl Érd A

Kárpát-medence természeti földrajza 1. Magyarország földrajzi helyzete Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik. A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 fok 48 és 48 fok 35, a keleti hosszúság 16 fok 5 és 22fok 58-e között terül el. (Ez a földrajzi helyzet magyarázza például éghajlatunk átmeneti jellegét.) Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km. A Magyar Köztársaság területe 93033 km2. Határának hossza 2442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki. Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai - tengertől 200 km-re fekszik.

Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt. Világgazdasághoz való kapcsolódásunk szempontjából igen kedvező, hogy a világkereskedelem egyik legjelentősebb pólusához, az Európai Közösséghez közeli a földrajzi fekvésünk. Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország. Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak - a szomszédos országokban - a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez. Abszolút földrajzi helyzetünk egyik - ha nem a legfontosabb - meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre

kihat, például: - domborzat: csekély szintkülönbségek - éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek - természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők - vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők - ásványkincsek: viszonylagos szegénység - gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága - közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat. 2. Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében

Vilyvitánynál. A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az ókor vége felé azonban a Variszkuszihegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt. A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld

medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya). A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek. A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez. A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk. Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli

szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-SjátoraljaújhelyKassa vonalában húzódó törésrendszer Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították. A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a

Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység és a Bükk. Kb 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost. A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon-tenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence

feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcaimedence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő). A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött

(Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros- köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség). A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel. 3. Magyarország sajátos domborzatának jellemzői A mai felszín kialakulása hosszú, soktényezős folyamat. Évmilliók során a jelen pillanatig a belső erők (kőzetlemezek mozgása, gravitáció, vetődés, vulkanizmus) és a külső erők (szél, csapadék és folyóvíz, jég, hőingás) egymásra hatása irányította a

domborzat fejlődését. Az emberi átalakító tevékenység csak pár száz éve jelentős tényező, de annál erősebb, intenzívebb hatású a táj átalakulására. Utak, települések, bányák, meddőhányók, gátak, mocsárlecsapolások, halastavak, stb. változtatják környezetünket A hazai domborzat legalapvetőbb jellemvonása a gyenge függőleges tagoltság. Ebből következik, hogy uralkodó domborzati formánk a síkság, vagyis az alföldek túlsúlya, az 1000 méternél magasabb hegységek hiánya jellemző. A kismértékű abszolút szintkülönbség mellett a hazai felszín három térszintbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek. Alföldek: síkságok, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert (tszf. 0-200 méterig terjednek). Döntően üledékgyűjtő medencék feltöltődésével keletkeztek Elsősorban a folyók, kisebb területeken a szél akkumulálta a hordalékot. Ritkán (Marcalmedence) magasabb térszín

lehordásával (lepusztulásával) jöttek létre Az Alföld és a Kisalföld területei tartoznak ide. Dombságok: Átlagos tengerszint feletti magasságuk 200-500 méter közé esik. (Szigorúan véve ide tartozik néhány hegységünk, köztük a Villányi-, Velencei-hegység és a Vértes.) Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával, ill. alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkeztek. Hazánkban önálló egységként (pl Dunántúli-dombság), vagy hegységek pereméhez kapcsolódva (Bakony-alja) lelhetők fel. Felszínükön főleg pannon tengeri üledék, ill. negyedkori lösz, kavics, Belső-Somogyban nagyrészt homok található Minél magasabban helyezkedik el a környezetéhez képest a dombvidék, felszíne annál tagoltabb (Hegyhát, Zselic, Göcsej). A Mezőföld, a Tolnai-dombság és Belső-Somogy területén a folyóvízi erózió kisebb mértékű, a formák lankásabbak, szelídebbek. Középhegységek: Magasságuk tengerszint

felett 500-1500 méterig terjedhet, hazánkban a legmagasabb pont 1014 méter (Kékes-tető). Középhegységeink építőanyaga ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Kiemelkedésük óta pusztuló felszínüket ma főleg a folyóvízi erózió alakítja, mély völgyeket hozva létre. Ide tartoznak az Alpokalja hegységei, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tagjai, valamint a Mecsek. A három térszint (alföldek, dombságok, középhegységek) egymáshoz viszonyított területe igen aránytalan. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tszf 500 méternél magasabb térség. 4. Magyarország vízrajza a. felszín alatti vizeink A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből gazdagnak mondhatjuk magunkat. A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző

erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak. A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek. Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus grádiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 ºC növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 ºC-kal a belső hőmérséklet. Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 fokos is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 fokos tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a

szénhidrogénkutatások útját követi Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó) b. felszíni vizek Folyóvizek: vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést. Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható

viszonylag "egyenes" folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbpart mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről érkeznek. A Tisza a "legmagyarabb" folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, "megszelídül", kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és

a Maros. Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók. Állóvizek: állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km2), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban aszimmetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a

hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum A Fertő-tó méginkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2˛ jut hazánk területére. Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük

szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó). A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó. Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó. 5. Magyarország éghajlatának főbb jellemzői Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön)hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra) Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli, a januári -1,7 °C, a júliusi +20,5 °C