Földrajz | Felsőoktatás » Történeti földrajz

Történetfilozófia Először is meg kellene határozni a történelem lényegét. Napóleon szerint a történelem az elfogadott hazugságok összessége. Az angol Hume szerint a történelem az emberi természet állandó felismerése. Ezek után mi tehát a történetfilozófia? Vannak-e a történelemben törvényszerűségek? Van-e fejlődés a történelemben vagy csak ismétlődésről lehet beszélni? Hogyan ismerhető meg és hogyan értelmezhető a történelem? Milyen szerepe van a történelemben az egyénnek? Ezek után a klasszikus történetfilozófia a történelemről szól. Az eredmény nem követhetően az, hogy a mindenkori történetfilozófiát mindig az idő előrehaladásában értelmezik. Mindez elkötelezettséget jelent de nem ideológiait A legfontosabb a tárgyilagosságra való törekvés. Újkori szerződés-elméletek: Hobbes, Locke, Rousseau Hogyan lett az emberi természetből, szervezetlenből egy egységes szervezet? 1. Hobbes (1588-1679) Hobbes

legjelentősebb műve a Leviatán (1651). Mi jellemző a természetes állapotban lévő emberre? Az ember jellemzője szerinte az egoizmus a birtoklásvágy. Mindenki harca mindenki ellen. Az ember embernek farkasa Ezért válik szükségessé az állam létrehozása, mert ez a szükségszerű. Tudatosan a társadalmi szerződés kifejezést használja Az önbíráskodás jogáról való lemondás és a mások feletti hatalom átruházása egy kiválasztott személyre. Tiszteletben tartani minden embernek az élethez való szabadságjogát Ez a természetes állapot hogyan viselkednének az emberek, ha nem lennének alárendelve a politikai hatalomnak. 2. John Locke (1632-1704) Locke Értekezés a politikai kormányzásról című művét 1679-83 között írta. Azokat az elveket fogalmazza meg, ami a parlamentáris rendszernek az alapja. Abból indul ki, hogy természetes erkölcsi törvény kormányozza a közösségek életét. Mindenkinek = joga van a szabadsághoz Hangsúlyozza a

munkának a jelentőségét. Vallja hasznos intézmény az állam Fontos az önbíráskodás jogáról való lemondás. A hatalom átruházása másra, erősen bírálja az egyeduralmat, a polgárok képviselői közül kerüljön ki a vezető. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztása. Véleménynyilvánítás szabadsága, vallási tolerancia Elismeri isten személyét, Locke szemében a lázadó az nem más, mint zsarnok. Szerinte a zsarnok az, aki rendet megbontja. A polgári hatalom képviselői a megbomlott rendet állítják helyre. Felfogásának központjában a bizalom van 3. J J Rousseau (1712-1778) Rousseau felteszi a kérdést: javított-e az erkölcsön a tudomány? Szerinte nem. 1750 körül már az Enciklopédia is születőben van. Gyűlölte a zsarnokságot, a rabszolgaságot Fő műve az Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenségről (1754). A természeti állapotot egyfajta aranykornak írja le, ahol az önzések szabad versenye

jelenik meg. Elutasítja a feudális kiváltságokat. A történelem fejlődése és az általa leírt társadalmi szerződés állapotában jöhet létre egy olyan természet, amely ideális lehet. A Társadalmi szerződés (1762) a francia forradalom idején a jakobinusokra volt nagy hatással. Elutasítja az erősebb jogát szerinte ez nem helyes. Mit ért ezalatt? Megtalálni a társulás olyan formáját, változatlanul önmagának engedelmeskedik, olyan szabad marad, mint amilyen először volt. Minden egyes polgár részt vehet a törvények meghozatalában. Egy viszonylag kisebb számú közösségben lehet ezt működtetni. Felkérték a szardíniai alkotmány elkészítésére is Végül benne van a zsarnokság veszélye. Individuumok állnak szemben az általános akarattal A törvényhozó szava kezdeményezi a törvénykezést. „Csak állam ereje biztosítja a polgárok szabadságát” A törvény és morál viszonyáról ír. Igazi demokrácia nem létezett és nem

is fog létezni soha A vallási könyvek alapja az a fontos, amelynek az alapja az erkölcs. Bárkit száműzhet az államból A felvilágosodás történelemszemlélete: Vico, Montesquieu, Rousseau 1. G G Vico (1668-1740) Először Vico írt történelemfilozófiát a XVII-XVIII század fordulóján. Nápolyban tanított retorikát, és történelmet, fő műve az Új Tudomány. Azt vallja, hogy a történelem a dolgok elejénél fogva megy végbe. Organikus történelemfelfogást képvisel Az egyes népeknél hasonló ciklusokkal találkozhatunk, de ezek nem hatnak egymásra. Egyszerre a természet és az isteni gondviselés irányítja. A történelemben a valamilyen szükségszerű dolog érvényre jut A német történelemnek szerinte három korszaka volt: barbarizmus (patriarchális korszak), hősi korszak (arisztokrata alkotmányok korszaka, középkor), klasszikus kor (a gondolat uralkodik a képzelet, a szabad monarchiák korszaka fölött). Szerinte a jog is természetesen

alakult ki. Az általa felvázolt esetben az emberiség kétszer járta be az utat Az antikvitásban, valamint a középkorban a kettő között volt az ún. barbárság A történelemszemlélet és történetírás a XVIII. századra újul meg, a felvilágosodás - a hatalomra törekvő (francia) polgárság ideológiája - eszmerendszerének keretében. Bár a történetírás megszabadulása a teológiai gondolkodás különböző sémáitól a keresztény Európában Machiavelli és számos humanista kortársának munkásságával folytatódott, a történelem alapvetően profán felfogásának kialakulásáról a XVIII. század elejéig mindazonáltal nem beszélhetünk. A döntő áttörés a történelemfelfogás szekularizálódása terén Giovanni Gianbattista Vico nápolyi egyetemi tanár nevéhez köthető, akinek Scienza Nouva (Az új tudomány) című történelemértelmezése 1725-ben látott napvilágot. Bár Vico is hívő katolikus volt, s az isteni gondviselés

szerepét sem iktatta ki teljesen, a transzcendentális erő mellett az evilági (természeti és emberi) tényezőknek minden korábbinál nagyobb szerepet tulajdonított. Givanni Vico alkotta meg az ún vicói axiómát: a történelem emberi alkotás, az emberek maguk alakítják történetüket, de - s ez még tükrözi a középkor történelemszemléletének hatását - annak szabályszerűségeit Isten határozza meg. Vico azt gondolta, hogy a történelem az emberek döntésein és cselekedetein, nem pedig Isten állandó beavatkozásain keresztül engedelmeskedik az amúgy egyébként isteni eredetű belső szükségszerűségeknek. A linearitás és az eszkatológia eszméjét, vagyis azt, hogy a történelem valamiféle nagy céllal rendelkezik és a végső beteljesülésre előbb, vagy utóbb sor kerül, Vico ugyancsak elvetette. Ehelyett ő is ciklikus ritmus szerint írta le a történelem menetét Nála azonban - eltérően Khaldúntól - a ciklusok nem egyszerűen

ismétlik, hanem spirális módon követik egymást, vagyis egyre magasabb szinten jelennek meg. Minden ciklus - az antik és az európai egyaránt - négy stádiumból áll. Ezek a barbarizmus, az ún istenek kora, az arisztokratikus hősi korszak és az ész, a tudás által dominált klasszikus korszak. Minden ciklus kimerüléssel és hanyatlással fejeződik be, amelyet újabb barbarizmus követ, majd kezdetét veszi az újabb szakasz. A felvilágosodás korszakának másik újítása a természet és a társadalom egységes kezelése. Ahogyan a természetben a természeti törvények érvényesülnek, úgy az emberi társadalomnak, a történelemnek is megvannak a maga törvényei (melyeket Vico szerint Isten alkotott meg). A mozgatórugók tekintetében a felvilágosodás korának történetírói a földrajzi környezetet, az éghajlatot, stb. tekintik alapvető meghatározó tényezőként egy nép történelmének alakulásában (földrajzi determinizmus). 2. Montesquieu

(1689-1755) Montesquieu jogot, földrajzot, és etnográfiát is tanult. A felvilágosodás korának gondolkodója volt. Kiemelkedő munkái: a Rómaiak nagysága és hanyatlása, melyben a történetírás, ill a történelem feladatának az emberi élettan bemutatását tartja, ill. a Törvények szelleme, melyben vallja, hogy háromfajta célja volt (filozófiai, történeti és polémikus). Milyen szerepet játszik a történelemben? A komplex fizikai törvények hogyan változtatják a társadalmat. A történelem befolyásolják a fizikai meghatározások földrajzi determinizmusok. Az orvostudomány is befolyásolta mindezt. Az ún hideg népeknél alakul ki a demokrácia Míg a meleg népeknél alakul ki a zsarnokság. A történelemben van valamiféle törvényszerűség, az egyik az éghajlat a másik pedig a kultúra. A fejlődés foka a pásztortársadalmak kora, a pénz megjelenése, használata az ügyesség lép a puszta erőszak helyébe. Az ész rákényszeríti a

hatalmat a természetre. A törvények befolyásolják egy nép szellemét A földrajzi determinizmus egyik legjelesebb képviselője Montesquieu történeti munkássága. Montesquieu a francia felvilágosodás történetírásának legkiemelkedőbb képviselője. Egyik legismertebb munkája, A törvények szellemében (LEspirit des Lois), melyben kifejti, hogy a történelmet objektív törvényszerűségek vezérlik, s fontos, hogy az emberek milyen törvényeket hoznak (az államforma határozza meg a törvényeket). További művei: Perzsa levelek, Elmélkedés a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól. A harmadik új vonást egy - nagyon optimista - haladásfelfogás jelenti. Az emberi történelem lineárisan halad előre, megszakítatlan, folyamatos. előre haladó mozgással, melynek végcélja az Ész (Ratio) társadalmának (uralmának) megvalósítása. A felvilágosodás korának történetírása térben és időben is kiszélesíti a történelmi

látószöget. Ismét megerősödik az egyetemes történeti látásmód, s az uralkodócsaládok, stb. történetének elbeszélése mellett megjelenik a mindennapi élet, a gazdaság, stb. történetének leírása, s Nyugat-Európa mellett már Ázsia és Afrika országainak történetéről is jelennek meg beszámolók, leírások. Még Montesquieu-nél is nagyobb hatással volt a felvilágosodás történelemszemléletének alakulására Voltaire, a bölcselő historikus, aki egy személyben volt filozófus, író és történetíró. Voltaire történelemfelfogása teljesen szekularizált, racionális, mentes minden transzcendens elemtől. Istent teljesen kiiktatta a történelemformáló tényezők közül A múltat nem csupán politika-, ill. esemény-centrikus szemszögből próbálja ábrázolni, hanem megpróbálja bemutatni a korabeli viszonyokat, a kultúrát, gazdaságot, stb. is (ld a XIV Lajos százada című művét). Másik híres műve (Essay - Tanulmány a

nemzetek erkölcseiről és szokásairól) jól illusztrálja a korszak világtörténelmi érdeklődését. Az Essay valódi világtörténet, rendkívül alapos munka, mely nagymértékben alapoz a korban fellelhető forrásokra is (köszönhetően pl. a reformáció-ellenreformáció korában megjelent forrásgyűjteményeknek is). 3. J J Rousseau (1712-1778) Rousseau felteszi a kérdést: javított-e az erkölcsön a tudomány? Szerinte nem. 1750 körül már az Enciklopédia is születőben van. Gyűlölte a zsarnokságot, a rabszolgaságot Fő műve az Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenségről (1754). A természeti állapotot egyfajta aranykornak írja le, ahol az önzések szabad versenye jelenik meg. Elutasítja a feudális kiváltságokat. A történelem fejlődése és az általa leírt társadalmi szerződés állapotában jöhet létre egy olyan természet, amely ideális lehet. A Társadalmi szerződés (1762) a francia forradalom idején a jakobinusokra volt

nagy hatással. Elutasítja az erősebb jogát szerinte ez nem helyes. Mit ért ezalatt? Megtalálni a társulás olyan formáját, változatlanul önmagának engedelmeskedik, olyan szabad marad, mint amilyen először volt. Minden egyes polgár részt vehet a törvények meghozatalában. Egy viszonylag kisebb számú közösségben lehet ezt működtetni. Felkérték a szardíniai alkotmány elkészítésére is Végül benne van a zsarnokság veszélye. Individuumok állnak szemben az általános akarattal A törvényhozó szava kezdeményezi a törvénykezést. „Csak állam ereje biztosítja a polgárok szabadságát” A törvény és morál viszonyáról ír. Igazi demokrácia nem létezett és nem is fog létezni soha A vallási könyvek alapja az a fontos, amelynek az alapja az erkölcs. Bárkit száműzhet az államból. Kant történelemfelfogása I. Kant (1724-1804) Kant nagyon termékeny gondolkodó volt. Königsbergben (ma: Kalinyingrád (Baltikum)) született ott élt,

az ottani egyetemen tanult, később tanított és ott is halt meg. A Föld keletkezéséről is írt egy nagyon komoly művet. Sok mindennel foglalkozott Munkáira jellemző, hogy szerinte a történelemben egy egyértelmű törvényszerű fejlődés alakult ki. Az ember maga okozta kiskorúságát. Az emberiség egyetemes történelemnek eszméje világpolgári szempontból. Vallás a puszta ész határain belül Kilenc tételben fogalmazza meg a lényeget: – az ember az egyetlen lény és értelmes. – az észhasználat az emberben és nem az individuumban fejlődik, egyfajta értelmes berendezkedés. – a természet azt akarja, hogy az ember önmagából saját eszével hozza létre önmagát. – antagonizmusban látja az embert. Minden ember közösségi lény, de van becsvágya, uralomvágya, ez lesz az, hogy rangot szerezzen társai között. – általánosan jogszerű polgári társadalom elérése ez a legnehezebb. – – – – a tökéletes alkotmány elérése

a végső lépés a morális lépések kialakítása az általános világtörténet leírása megvilágítani ezt a rejtett tervet ez volt művének a legfontosabb mondanivalója. Herder és Fichte történelemszemlélete 1. Herder (1744-1803) Kant kortársa, a herderi jóslat megalkotója (mely szerint a magyar nyelv hamarosan el fog tűnni, fel fog oldódni a Magyarországot körülvevő szláv tengerben). Az emberiség történelmét valamiféle organikus folyamatként írja le, kiindulópontja az organikus világkép. A fejlődés iránya egy részben előrehaladó progresszív fejlődés. Minden népnek megvan a sajátos fejlődéselmélete. Az emberi természet, különböző fejlődéstípusokra oszlik „Minden népnek megvan a maga külön útja a humanitáshoz.” Nem vehetjük egy másik modernebbnek vélt korszak eszméjéül. Nagy hatással volt a romantikára A felvilágosodás egyoldalú ész elméletének elutasítása. Szerinte egyfajta célszerűség van a világon

Az emberiség saját kezébe adta sorsának kifejlődését. Levelek a humanitás előmozdításáról c művében kifejti az idő előrehaladását, amely magába foglalja az emberi nem előrehaladását is. Morális közösségek létrejöttéről beszél. A felvilágosodás eszmerendszere - a helyi, nemzeti specialitásokkal fűszereződve - a német és angol történetírásra is hatott. Johann Gottfried Herder, az egyetemes történeti látásmód képviselőjeként úgy vélte, hogy van haladás a történelemben, ám haladásfelfogása nem folyamatos, hanem szakaszokra bontható. Minden szakaszban sajátos vonások érvényesülnek, minden nép, minden kultúra rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyek miatt az egyes korszakokat csak önmagukban lehet vizsgálni. Herder nem ismerte el, hogy általános érvényű törvényszerűség létezne a történelem folyamatában. Egyik legfontosabb műve az Értekezés az emberiség történetének filozófiájáról

(világtörténetet ír, az emberi civilizáció bölcsőjének Kínát tekinti). 2. Fichte (1762-1814) Az ő munkássága is szorosan kapcsolódik Kanthoz. Nem tartja elég következetesnek Kant filozófiáját. Azt vallja, hogy ha elismerjük az anyagi világot, nem lehet meghatározni az emberi szabadságot, kivéve, ha abszolút idealista állapotra helyezkedik. A világot az emberi akarat határozza meg. A világ az abszolút én meghatározása Fő műve: Az ember rendeltetése, ebben a népszerű formában határozza meg a filozófiát. Az ember két világ része, úgymint a tiszta szellemi világ, és az érzéki világ. „Szabad vagyok”- írja Amit mennyországnak neveznek az nem a földöntúli világ. Ő vezette be azt a szót, hogy patriotizmus. A napóleoni háborúk alatt lelkesítette a porosz hadsereget beszédeivel Szerinte az emberiség történetének öt nagy korszaka van: 1, Ártatlanság, avagy az ész-ösztön kora 2, a keletkező bűnök kora 3,

kiteljesedett bűnösség kora, az önzés 4, a kezdődő ész uralom korszaka 5, a kiteljesedett megszentelődés, avagy az ész uralom állapota. Hegel a világtörténelem filozófiájáról Hegel (1770-1831) A francia forradalom és Rousseau szenvedélyes olvasója. Egyetemista társa volt Holderlin is Számára nagyon fontos volt a szabadság eszméje. A természetes vallás a hagyományos közösségeknek a vallása. Pl a kereszténység + vallás = intézményesült vallás Külsődleges hatalomként jelenik meg. Fontos a fejlődés eszméje Egységes fogalomrendszer az alapja, jobban megismerje az ember saját lényét. Hegeli módszer - dialektikus módszer magát a történelmet is ezzel fogalmazza meg. A történelemben előrehaladott fejlődést lát, és ennek a mozgatórugói az ellentmondások. A tagadás tagadásának törvényszerűsége szerinte a szintézis. Dialektikus ellentétpárok: mennyiség- minőség, lényeg-jelenség, szabadságszükségszerűség,

látszat-valóság, úr-szolga A hegeli rendszer három fő része: 1. A logika tudománya 2. A természetfilozófia 3. A szellem filozófiája – visszatér önmaga saját lényegéhez a) szubjektív szellem tana b) objektív szellem tana c) abszolút szellem tana – művészet, vallás, filozófia A szubjektum az abszolút megismeréssel eggyé válik. Történelemfilozófiája: Az emberi cél a szabadság eszméje, amelyek az egyetemes fejlődést szolgálják. Minden, ami ésszerű valóságos, és minden, ami valóságos ésszerű. A jelen betetőzése az addigi történelmi folyamatoknak. Azt vallja a történelemben már nem lesz több fordulat A történelem filozófiája szerinte nem más, mint a gondolkodó ember. A népszellem az egyik fontos kifejezése. A rossz is ott van a történelemben Az emberiség történetében egy progresszív fejlődés fog bekövetkezni. A XIX. században, a világtörténet filozófiájáról írott munkájában (Előadások a

világtörténet filozófiájáról - Vorlesungen über die Philosophie der Weltgeschichte) Georg Wilhelm Friedrich Hegel immár teljes mértékben elvetette az isteni gondviselést, mint a történelem irányító elvét. Helyébe az „abszolút szellemet” állította, amely a dialektika törvényei szerint valósítja meg önmagát. Míg a keresztény felfogás szerint az emberek azért nem ismerik cselekedeteik valódi célját, mert a történelmet Isten irányítja, Hegelnél az ész tölti be ugyanezt a szerepet. A világtörténet egységének és linearitásának Ágostonig visszanyúló keresztény elvét viszont megtartotta. Az állandó haladás Hegel szerint abban jut kifejezésre, hogy minden korszak átad valamit a maga értékeiből a következő korszaknak: a keleti világ a görögnek, a görög a rómainak, s római a germánnak. A germán világ felvilágosodással azonosított harmadik periódusát Hegel a minden tekintélytől mentes "ész

uralmaként", vagyis az emberiség fejlődésének addigi csúcsaként jellemezte. Marx történelemfilozófiájáról Marx (1818-1883) Jól ismerte a hegeli filozófiát. A doktoriját a görög filozófiából írta Dialektikus módszert vezetett be. Az előfeltételek tisztán tapasztalat