Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - Végvári harcok és a török hódoltság viszonyai

1/1 Történelem II évf. 12 tételkészítette: Bozó BernátBozó Bernát; dátum: 99 04 17 tanár: Gresó Tiborné XII. tétel A) Ismertesse a fontosabb végvári harcokat és a török hódoltság viszonyait! B) Az orosz nép harcai az idegen hódítók ellen a XIII. században C) Jellemezze a magyarországi mezővárosok viszonyait! A. Az oszmán-török birodalom a XVI század közepén II Szulejmán uralkodása alatt élte fénykorát. A meghódított magyar területeket katonai célú közigazgatási egységekre bontották, úgynevezett vilajetekre, ezeket pedig szandzsákokra A vilajetek élén a pasa, a szandzsákok élén a bég állt. Az adónyilvántartást a defterdár vezette, az egyházjogász pedig a mufti, a bíró pedig a kádi volt Mindannyian megvesztegethetők voltak Az elfoglalt földek a szultán tulajdonát képezték, ebből kaptak a szpáhik (lovas katonák) és a tisztviselők. A földet nem lehetett örökölni, a szultán bármikor visszavehette, ezért

a török földesurak megpróbáltak minél több adót behajtani a néptől, ez nevezzük rablógazdálkodásnak A lakosok terménnyel és pénzzel is adóztak, különböző adónemeket vetettek ki, ilyen volt pl. a kapuadó, állami adó (hárádzs) Az állami robothoz tartozott a várépítés, a hadsereg felszerelésének a szállítása és a postaszolgálat. A török területen élőket a birtokaikról elmenekült magyar földesurak is megadóztatták, ez volt a kettős adóztatás Végvárak: az 1550-es évektől megkezdődik a végvárrendszer megerősítése. A kővárakhoz bástyákat építettek és palánkvárakat is emeltek (pl. Ságvár) A több mint 10000 fős végvári katonaság különálló társadalmi réteggé vált, amely a parasztság és a nemesség között helyezkedett el Részt vettek a marhakereskedelemben, valamint szőlőt és földet műveltek 1532-ben a török Bécs ellen indult, de Jurisics Miklós által védett Kőszeg vára visszaverte a

támadást. 1552-ben a török egy nagyarányú összevont támadást indít, amelynek a célja Magyarország kettészakítása, a felvidéki bányavárosok megszerzése és Bécs elfoglalása. A támadás főbb eseményei: Temesvárt Losonczy István védte 2500 fővel, és Ahmed másodvezér ostromolta 80000 fővel. Losonczy a várat négy hetes ostrom után kénytelen feladni Drégely várát Szondi György védte 150 fővel és Ali budai pasa foglalata el 10000 fővel (Arany János: Szondi két apródja). Ezután Ahmed és Ali serege együttesen indul Eger ostromára. Egert Dobó István védte 3500 fővel. A török eredménytelen harc után elvonult (Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Székely Bertalan festménye az Egri nő). 1566-ban a török ismét Bécs ellen indult, és Szigetvárnál Zrínyi Miklós állítja meg. Zrínyi saját költségen fegyverezi fel a kb. 2500 fős sereget Zrínyi kirohanásokkal zavarja meg az ellenség sorait, majd az égő várból az ellenség

közé rontott és hősi halált halt (Székely Bertalan festménye a Zrínyi kirohanása, Zrínyi műve A szigeti veszedelem). Az ostrom közben meghalt Szulejmán, amit a török vezér eltitkolt a serege elől. Halála után II Szelim 1568-ban megköti Habsburg Miksa császárral a drinápolyi békét, mely rögzíti Magyarország területi felosztását B. IV B tétel C. A XIV században a mezőgazdaság fejlődése során a jobbágyok egyre többet termeltek, így egyre több árút vihettek piacra. Ezekből a piacokból (vásároshelynek is hívták) fejlődtek ki a mezővárosok Nagyrészük egy-egy birtok központja volt, amelyek megkapták a vásártartás jogát. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, de voltak kézművesek is A földesúri adót egyben, egy összegben fizették Az adó akkor sem nőtt, ha a lakosok száma gyarapodott A mezővárosok önállóan választottak bírót és esküdtet, de a földesúr is beleszólhatott az igazságszolgáltatásba