Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Húsz év távlatából, a szlovákiai együttélés nyolc éve

BORITO.QXD 2010. 03 29save 18:34 StrÆnka 1 Húsz év távlatából Az Együttélés nyolc éve 1990 – 1998 Emlékkönyv 2010 20 év távlatából – Az Együttélés nyolc éve, 1990–1998. * Emlékköny, 2010 Szerkesztette Pogány Erzsébet és Oriskó Norbert. Források: Az Együttélés öt éve c kiadvány (2005), Duray Miklós: Önkormányzati kísérleteink (1998, Méry Ratio), az Együttélés periodikus kiadványai: a Hónap és a Figyelő, az Együttélés volt honlapja (www.hhrforg/egyutt), a Felvidék Ma (wwwfelvidekma) és a Fórum (wwwforuminstsk) internetes portálok, valamint Duray Miklós honlapja (www.duraysk) Fotók: Az Együttélés képarchívuma. Húsz év távlatából Az Együttélés nyolc éve, 1990–1998 TARTALOM Előszó . 5 Szemelvények az Együttélés történetéből . 6 Eseménynaptár . 17 Duray Miklós: Értéket teremtettünk . 127 Képmelléklet .

140 Előszó Az Együttélés politikai mozgalom 1990. március 31−én tartotta alakuló kongresszusát, és 1998. június 13−án az utolsó közgyűlését. Ezt követően 1998 június 21−én az addigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével lét− rejött a Magyar Koalíció Pártja. Az Együttélés működésének több mint nyolc éve nem párttörténet csupán, hanem a Szlovákiában (illet− ve 1990–1992 között Csehszlovákiában) élő magyar nemzeti közösség politikatörténete. Az újraépítkezés története, az európai értékek újraélesztésének történe− te, és egy új korszak bevezetése. Az Együttélés politi− zálása a leghűbb bizonyítéka annak, hogyan lehet egy− szerre helyi és egyetemes politikát művelni. Az Együtt− élés politikai dokumentumaiból ugyanis nyilvánvaló, hogy nem csupán egy új típusú politikát fogalmaztunk meg a szlovákiai magyarság

számára azzal, hogy az autonóm cselekvésre helyeztük a hangsúlyt, hanem megteremtettük a szlovák−magyar viszony rendezésé− nek új dimenzióit is a társnemzeti kapcsolat és szerke− zet felvázolásával. Ez azonban egyúttal egy új magyar nemzetpolitika alapját is jelentheti, mert sem a hegemonista, sem a defenzív hagyományokkal nem vállal közösséget. A magyar és a szomszéd nemzetek kiegyezésének első demokratikus lehetőségét fogal− mazza meg a szubszidiaritás elvi rendszerének a med− rében, ami a nyugat−európai fejlődésben elvezetett a maastrichti szerződéshez. A szerkesztők 6 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Szemelvények az Együttélés történetéből Új politikai érték születik Az új politikai versenyfeltételek egyik legfontosabb eleme a megszer− veződés, a szervezettség lett. Akik még emlékeztek a többpártiságra, tudták, akik pedig nem emlékezhettek, sejtették, érezték, hogy a ma− gyarság kollektív

társadalmi érvényesülésének egyetlen lehetséges eszköze a politikai szervezettség. Néhányan ezt − a negyvenéves kom− munista hagyományok szerint − úgy képzelték el, hogy szervilisen be kell épülni a többség nagy pártjába, ahol majd csurran−cseppen vala− mi a jól viselkedő személyeknek. A felvidéki magyarság gondolkodó ré− sze – azaz a zöme – viszont az önálló szerveződés mellett döntött. En− nek köszönhetően alakult meg 1990 januárja és márciusa között az Együttélés Politikai Mozgalom. Az Együttélés alapítása (Duray Miklós nyilatkozata, Új Szó, 1990. február 7, Pozsony) 1990. január elején munkabizottság alakítását kezdeményeztük azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk: hogyan lehet megvalósítani a politikailag pluralista körülmények között a nemzeti kisebbségek hatékony politikai képviseletét és érdekvédelmét. Egy hónap leforgása alatt széles körű eszmecserét folytattunk a Füg−

getlen Magyar Kezdeményezés, a Csemadok, a Csehszlovákiai Ma− gyar Pedagógusok Országos Szövetsége, a Nyílt Fórum, a Szabadfó− rum stb. számos képviselőjével, továbbá közgazdászokkal, jogászok− kal és szociológusokkal, valamint vitafórumokon vettünk részt Loson− con, Füleken, Rimaszombatban, Kassán, Párkányban, Vágsellyén, Lé− ván, Komáromban, Pozsonyban. Az elhangzott vélemények túlnyomó többsége – közöttük a szakvé− lemények is – az önálló politikai szervezet megalakítását sürgette. Leg− többször az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a magyarság kiszo− rul a politikai élet peremére, és a létező politikai erők nem tudják integ− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 7 rálni, sőt inkább szétmorzsolják az amúgy is megtépázott társadalmi szerkezetét Ha nem alakul rövidesen egy olyan politikai szervezet, amelyet az ország túlnyomó többsége elfogad, a magyar társadalom egyrészt áldozatává

válhat a szélsőséges (főleg nacionalista) erőknek, másrészt a sztálinizmus maradványait átmenteni igyekvő csoportosu− lásoknak. Véleményünk szerint szükséges egy olyan ideológiamentes párt vagy politikai mozgalom megszervezése, amely felvállalná a magyar kisebbség politikai képviseletéért folytatandó harcot. Ez azonban nem választható el a többi nemzeti kisebbség hasonló igényétől. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot együtt kell vállalni a többi nemzeti ki− sebbséggel, egyetemben a nemzeti kisebbségek által lakott területek egész lakosságának érdekvédelmével, beleértve a szlovák lakosságot is. Meggyőződésünkben az is megerősített, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációjának prágai konferenciája 1990. január 20−án a nemzeti kisebbségek érdek− és politikai képviselete kialakításának szükségességéről fogadott el nyilatkozatot. Erről és hasonló kérdésekről folytattunk 1990. február

3−án tárgyalást Schwarzenberg herceggel, a Helsinki Föderáció elnökével. Közösen jutottunk arra az álláspontra, hogy a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedése nemcsak alapvető jog, de szükségszerűség is. Mindezek után a losonci, kassai és komáromi pártkezdeményezésre alapozva megalakítottunk egy bizottságot, hogy összegezzük az eddig felhalmozott ismereteinket, közös nevezőre hozva a szándékokat és a lehetőségeket. A rendszerváltást követő harcaink jogállásunk javításáért Mindannyian sok reményt fűztünk a rendszerváltozáshoz, voltak, akik túlzott reményeket is. Az első nagy arculcsapást 1990 tavaszán kaptuk, amikor az első rendszert változtató kormány belügyminisztere (Vladimír Mečiar) nyil− vánosan börtönnel fenyegette meg a helyzetükkel elégedetlen magya− rokat. A másik pofon sem váratott magára sokáig Ugyanez év őszén a szlovákiai rendszert változtató nagy pártkonglomerátum, a VPN (ma−

8 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL gyarul: Nyilvánosság a Erőszak Ellen) és a berkeiben meghúzódó ki− csiny Független Magyar Kezdeményezés előterjesztette az első hiva− talos nyelvhasználati törvénytervezetet, amelyet 1990. október 25−én elfogadott a szlovák parlament, és ezzel kezdetét vette a szlovák nyel− vi imperializmus új szakasza. A következő nagy csalódás akkor ért bennünket, amikor a prágai Szövetségi Gyűlésben elfogadták az Emberi Alapjogok és Szabadság− jogok Alkotmány levelét, amely oly módon szüntette meg az 1968−ban keservesen kiharcolt „nemzetiségi alkotmánytörvényt“, hogy korlátozot− tabb jogbiztonságot nyújtott helyette. A legnagyobb kiábrándultságot az okozta számunkra, hogy a jogaink bővítéséhez nem kaptunk támo− gatást a kommunista időszakban üldözött ellenzékiekből törvényhozó− vá vált cseh barátainktól sem. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya másfél év múlva tovább fokozta

a felvidéki magyarság újabb jogfosz− tását. Az önrendelkezésről Úgy képzeltük el, ha Csehszlovákia mégsem szűnik meg, akkor át− alakul. Ezt néhány cseh és szlovák is hasonlóan gondolta De míg mi azt reméltük, hogy az esetleges átalakulás meghozhatja a magyarság helyzetének a javulását, addig az a néhány cseh és szlovák a csehek és szlovákok közös nemzetállamának megmaradásában bízott. Emiatt kezdeményezték a népszavazás kiírását is az ország jövőjéről, abban reménykedve, hogy túlsúlyba kerül a jelenlegi állapot megmaradását óhajtó konzervatív szemlélet. A népszavazásra tett javaslat azonban megbukott. Ezután már a kételkedők is biztosak lehettek abban, hogy elkövetkeztek Csehszlovákia végnapjai. Mi úgy gondoltuk, hogy a szlo− vákság önrendelkezési óhaja jogos, ugyanakkor a magyaroktól sem le− het megvonni ezt a jogot. A szlovákiai magyar politikában ezúttal sem alakult ki egyetértés. AZ

EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 9 Milyen legyen Csehszlovákia? (Az MKDM–Együttélés képviselői klubja által az ország jövőjéről ki− írandó népszavazásról folytatott parlamenti vita során előterjesztett ja− vaslat a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamará− jának együttes ülésén, 1991. november 13−án, Prágában A javaslatot Duray Miklós fogalmazta meg és Bajnok István terjesztette elő.) Határozati javaslat A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája az 1991−ben kiadott 327−es Tt. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyének 2 bekezdése és 3 cikkelyé− nek 1. bekezdése értelmében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár− saság elnökének javasolja, hogy a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban egyidejűleg írjon ki népszavazást, amelynek során az állampolgárok a következő kérdésre válaszolnának: „Kívánja−e a Cseh

és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak, mint nemzetközi jogalanynak a jogfolytonosságát, amelyben teljes mérték− ben tiszteletben tartják a nemzetek, a nemzeti és etnikai kisebbségek önrendelkezési jogát, amely a köztársasági és tartományi önigazgatás− ban, területi és kulturális autonómiában nyilvánulna meg?“ Indoklás: A kérdés megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy az állam – mint a nemzetközi jog alanya – jogfolytonosságának megtartása a kö− zép−európai térség politikai stabilitása szempontjából fontos. Eközben az államformát az államon belüli nemzeti, kulturális, nyelvi, történelmi és etnikai szempontból különböző alanyok közötti konszenzus alapján kell megállapítani. Az állam fogalma nem azonosítható és nem cserélhető fel a nemzet fogalmával vagy egyéb, pontosan meghatározott entitással, de a pol− gári alapelveken kialakított állam azokat – mint létező államalkotó ele− meket

– egységes és egyedülálló társadalom−politikai és történelmi egységbe foghatja. A kérdés alapvetően az emberi jogok általános deklarációjából, a politikai és polgári jogokról szóló egyezségokmá− nyokból és az emberi dimenzióról tartott konferencia záródokumentu− mából (Koppenhága, 1990) indul ki, és tiszteletben tartja az általános biztonság 1990−ben Párizsban kimondott követelményeit. 10 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Legitimnek csak azt tartjuk, ami a nép akaratából történik (Részlet Duray Miklós utolsó – magyarul is elhangzott – felszólalá− sából a prágai Szövetségi Gyűlésben 1992. december 17−én) Most is hasonló helyzetben vagyunk, mint hetvennégy évvel ezelőtt. Akkor sem a népakarat szerint alakult meg ez az ország, most sem a nép döntése által szűnik meg. Elődeink akkor sem értettek egyet az− zal, ami történt, mi sem értünk egyet ezzel a törvénytelenséggel. Legi− timnek csak azt

tartjuk, ami a nép akaratából történik. Az ország meg− alakulásához és hagyományaihoz hűen szűnik meg. Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet! 1993. január 1 Csehszlovákia megszűnt – megalakult a független Szlovákia. A Szlovákiában élő magyarság jogállását újra kell fogalmaz− ni. Elképzelésünk kialakításában a természettudományos szemlélet győzött. Ellentétben az ember által felállított rendszerekkel, amelyek− ben erőszakkal is fenntartható a kiegyensúlyozatlanság állapota, a ter− mészetes rendszerekben az egyensúlyi állapot, az ekvivalencia meg− teremtése irányában zajlanak a folyamatok. A különböző példák tanul− mányozása és a logikus okfejtés révén jutottunk arra a meggyőződés− re, hogy az államok külső határainak változatlansága mellett –− melyet egy nemzetközi egyezményes rendszer biztosít – csak akkor teremthe− tünk etnikai békét és utalhatjuk végleg a múltba a

magyarság trianoni traumáját, ha a magyarság és a szomszédos nemzetek közötti társ− nemzeti – azaz egyenrangú partneri – viszonyt teremtünk. A társnem− zeti elképzelés azonban még nagyobb elutasításba ütközött politikai partnereink részéről, mint a korábbi elképzeléseink. Csak tényként kell elmondanunk, hogy mindazok, akik folyamatosan elutasították javasla− tainkat, kezdeményezéseinket, egyetlen egy esetben sem javasoltak más megoldást. Nem folyt dialektikus párbeszéd AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 11 Kisebbség helyett közösség! (Az Együttélés IV. Országos Kongresszusának felhívása a szlováki− ai magyarokhoz, 1993. február 27, Komárom A javaslatot Duray Mik− lós és Fuksz Sándor dolgozta ki.) A magyar nemzet Szlovákiában élő része a magyar nemzet szlová− kiai nemzeti közössége. Ezen alapul a szlovák nemzettel egyenrangú, partneri viszonya, amely azonos jogok és kötelességek eredője a poli− tikai,

társadalmi és gazdasági élet minden területén. A szlovákiai magyar nemzeti közösség alapvető joga, hogy önrendel− kezését érvényesíthesse mind helyi, mind területi önkormányzat formá− jában és a személyi elvű autonómia keretei között. Kérünk minden szlovákiai magyart, hogy önmeghatározásunk és ter− mészetes jogaink ezen elveinek megvalósításához magatartásával és tevékenységével járuljon hozzá. Összegzések 1993 az erő− és helyzetfelmérés éve volt. Ennek az évnek első nap− ján jött létre az önálló Szlovákia, Ekkor tartotta az Együttélés a prog− rambővítő negyedik kongresszusát, és tettük meg az előkészületeket az önkormányzati nagygyűlésre. Ez az év volt az Együttélés legsikere− sebb éve, az utolsó előtti sikeres éve. Az elképzelések kikristályosod− tak. Az Együttélés módosított programjában az önkormányzatiság ke− rült az első helyre. A belügyminisztérium kétszer

visszadobta a prog− ram megújított szövegét, arra hivatkozva, hogy olyan kifejezések talál− hatók benne, amelyek nem lelhetők az alkotmányban (pl. nemzeti kö− zösség, egyenrangú partneri viszony stb.) A kongresszus által elfoga− dott programértékű dokumentumok meghatározták az önkormányzat− ok, a közigazgatási−területi felosztás és a gazdaságpolitika számunkra fontos céljait. A kongresszus szentesítette, hogy a magyarok és a szlo− vákok között az egyenrangú partneri viszony (a társnemzeti viszony) megteremtésére kell törekedni. Felkészültünk az egész szlovákiai ma− gyarságot összefogó program megvalósítására. Céljainkat, terveinket írásba foglalva átnyújtottuk partnereinknek, akiktől azonban nem érke− zett válasz. Meglátogattuk a magyarországi parlamenti pártok elnökeit és ismertettük velük programunkat. Elképzeléseinket Magyarország miniszterelnöke elé tártuk. 12 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL

Önkormányzati nagygyűlés Az Együttélés programja megújításának 1993 februárjában az is egyik oka volt, hogy a párt alkalmassá váljon az 1992 ősze óta terve− zett nagygyűlés (nemzetgyűlés) összehívására. Az eredeti elképzelés szerint ezen az önkormányzati (önrendelkezési) nagygyűlésen kellett volna megválasztani a felvidéki magyarság pártok fölötti népképviselet− ét, amely a magyar pártok civakodásán felülemelkedve jelenítette vol− na meg önrendelkezési törekvéseinket. Az alapötlet első alkalommal a pálos rend Gellért−hegyi sziklakápol− nájában rendezett értekezleten hangzott el a nyilvánosság előtt. Ez− után vált az Együttélés politikai szervei által is jóváhagyott tudatos párt− programmá, majd 1993 februárjában ezt politikai célkitűzésként fogad− ta el az Együttélés IV. Országos Kongresszusa Koalíciós partnerün− ket, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat egy év alatt sikerült

meggyőznünk arról, hogy a trianoni rendszer felbomlása új magatartást követel tőlünk. Első feladatunk, hogy meghatározzuk az önrendelkezés kereteit. A Magyar Polgári Párt folyamatosan elutasította elképzelésün− ket. A nagygyűlés megszervezésében kapóra jött a második Mečiar− kormány közigazgatási területi felosztási terve, amely ellentétben az Európa Tanács elvárásaival, rendkívül hátrányosan sújtotta volna a fel− vidéki magyarságot. A komáromi nagygyűlésen 1994. január 8−án teljes a felvidéki ma− gyarság politikai egysége soha nem látott módon jelent meg. A Szlo− vák Információs Szolgálat (titkosszolgálat) kiküldött ügynökei döbben− ten állapították meg ezt, és saját megnyugtatásukra azt írták jelenté− sükben, hogy egy ilyen egységet csak az országon kívülről lehet táp− lálni. Ugyanakkor azt javasolták, hogy mivel ez megtörtént, mindent el kell követni az egység megbontására.

(Ekkor Vladimír Mitro volt a tit− kosszolgálat igazgatója, akit később Iván Lexa váltott fel, majd a har− madik Mečiar−kormány bukása után, 1998 novemberében ismét Mitro vette át az igazgatói széket.) A titkosszolgálat javaslatainak megvalósítása nyomán kezdett csök− kenni az Együttélés statisztikailag kimutatható népszerűsége. A jelleg− zetessége ennek a folyamatnak az volt, hogy nemcsak a Mečiar− kormány, hanem politikai ellenlábasai is ugyanazt a programot hajtot− ták végre ellenünk. Ehhez párosult néhány hónap múlva a magyaror− szági kormányváltás. A Magyar Szocialista Párt–Szabad Demokraták Szövetsége kormánykörei is a szlovák titkosszolgálat elképzeléseihez AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 13 hasonló célkitűzést képviseltek. A különbség csupán az volt, hogy szlo− vákiai ellenfeleink céljaikat más személyek által akarták elérni, mint a magyarországiak. Kormányközelben és utána

Lezajlott a komáromi nagygyűlés, amely egyértelműen bizonyította, hogy a magyarság politikai értéke sokkal nagyobb, mint azt a szlovák politika képviselői korábban képzelték. Ennek ellenére a nagygyűlést nem követte az akkori Magyar Koalíció részéről semminemű érték− és érdekérvényesítő cselekvés. Nyilván elkezdett működni a Szlovák In− formációs Szolgálat azon ajánlása, hogy a nagygyűlés kezdeményező− inek félreállítása érdekében azokat kell előtérbe helyezni, akik a gyű− lés ellenzői voltak vagy csak nehezen álltak kötélnek. Ez utóbbiak kö− zül ugyan hányan teljesítettek titkosszolgálati megbízatást már a nagy− gyűlés előkészítése során is? A SZISZ ajánlásai teljesítésének alapfel− tétele az volt, hogy a nagygyűlésnek ne legyen semminemű folytatása – ennek érdekében állították csatasorba az Új Szót is, főleg annak fő− szerkesztőjét. Ilyen körülmények között

kerestek fel bennünket azok a szlovák po− litikusok Roman Kováčcsal az élen – akik meg akarták buktatni a má− sodik Mečiar−kormányt, és arra kértek, hogy támogassuk őket ebben. Ezt követően alakult ki az a helyzet, amelyben az akkori Magyar Koa− líció eljátszotta a kormánypárti „harmadik hegedűs“ szerepét, azaz a kormányon kívüli kormánypártiságot. A Magyar Koalícióban 1994−ben egyértelművé vált egy kétirányú fo− lyamat: a komáromi nagygyűlés jelentőségének folyamatos aláásása, valamint azon magyar politikusok és politikai erők súlyának látszólagos növelése, akik nem vettek részt a nagygyűlés szervezésében vagy csak felszínesen vállalták az eredményeit. Az 1994−es parlamenti vá− lasztások eredménye ezt csak részben tükrözte, hiszen a legtöbb kép− viselőt a parlamentbe ezúttal is az Együttélés juttatta be. Michal Kováč köztársasági elnök strassbourgi beszéde azonban azt jelezte,

hogy si− került a nagy nehezen megszerzett közösségi tekintélyünket aláásni. Ha ugyanis megmaradt volna, akkor a köztársasági elnök nem mond− hatott volna ilyen beszédet a „kisebbségi keretegyezmény“ elfogadásá− nak napján anélkül, hogy egyeztetne velünk. A szlovák közvélemény− kutató intézetek is azt jelezték, hogy csökkent a Magyar Koalícióban az 14 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL értékteremtő politika súlya. Az 1990−től épülő értékteremtő politika 1994 második felében visszavonulásra kényszerült. A szlovákiai magyar pártok egyesüléséért Az Együttélésnek a szlovákiai magyar pártok egyesüléséért vívott küzdelme a kevés sikertörténetek egyike, noha személyiséget és jelle− met gyilkoló körülmények között zajlott. Már az Együttélés megalaku− lása előtt az alapítók zöme egy pártban tervezte a szlovákiai magyar politizálást, s nem rajtuk/rajtunk múlt, hogy évekig a sokpártiság

út− vesztőjében tévelyegtünk. Az egyesülési programot 1992 novemberében hirdettük meg, és ak− kor is tudtuk, hogy a megvalósításához türelem, valamint kötélidegek kellenek. Már 1992−ben tudtuk, hogy a pártegyesülés az Együttélés ré− széről „vezéráldozattal“ fog járni. Ez 1998−ban bebizonyosodott A pártegyesítési törekvéseinket politikai partnereink éveken keresztül elutasították, végül is a választójogi törvénymódosítás kényszerének engedve fogadták el. Ez is azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyar po− litikai elit jelentős része és a „nép“ között szakadék tátong. A magyar közösség ugyanis kezdettőt fogva a pártegyesülést, az egységet kíván− ta, de a pártok nem tettek eleget elvárásuknak. A „nép“ ennek ellené− re bizalmával tisztelte meg a közóhajt évekig elutasító politikusokat. A „magyar–magyar” csúcsértekezlet Az ún. magyar−magyar kapcsolatok a magyar

közéletnek teljesen más dimenziója, mint az egy−egy országon belüli magyar közélet. A „magyar−magyar kapcsolat“ kifejezés és elképzelés a nyugaton élő ma− gyaroktól származik. Sejtésem szerint legelőször az amerikai magya− rok fogalmazták meg, és abban a szellemi körben kelt életre, amely a Lake Hope−i augusztus végi találkozókon alakult ki. A „magyar−magyar csúcsértekezlet“ néven ismertté vált esemény azonban nem azonos a nyugati magyarság elképzelésével, noha azzal nem is ellentétes és attól nem jelentéktelenebb. Kezdete 1990–91−től számítható, amikor Felsőőrön megalakítottuk a Közép−Európai Nép− csoportok Fórumát, amely azonban rövidesen átalakult a Magyaror− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 15 szággal szomszédos országokban élő magyarok politikai pártjainak és érdekvédelmi szervezeteinek rendszeres találkozójává. Tagja volt az Együttélés, az RMDSZ, a VMDK, a KMKSZ valamint a

horvátországi, a szlovéniai és a burgerlandi magyarok szervezete, de a zürichi Ki− sebbségvédelmi Társaság is. Név szerint Borbély Imre, Szőcs Géza, később Markó Béla, Takács Csaba, Fodó Sándor, majd Milován Sán− dor, Kovács Miklós, Ágoston András, Hódi Sándor, Bálint Sándor, Csörgits József, Jakab Sándor, Göncz László, Tomka Gyula, valamint Szabó Péter, Komlóssy József, Gyarmaty György és az Együttélés tisztségviselői vettek részt a találkozókon. A találkozásokat hallgatóla− gosan támogatta az Antall−kormány, a szervezési feladatokat az MDF látta el, névszerint Olajos Csaba és Nahimi Péter. Az MDF−kormány 1994−ben elszenvedett választási veresége után a szervezet felbomlott. A Horn−kormány idején nem lehetett újraéleszte− ni a rendszeres találkozókat, noha az igénye létezett. A Horn−kormány félidejében, 1996 januárjában Takács Csaba és jómagam jutottunk ar− ra az ötletre, hogy meg

kellene szervezni a magyar politikai szerveze− tek csúcstalálkozóját, beleértve a magyarországi parlamenti pártokat és a magyar kormányt is. A gondolat a Magyarok Házának liftjében pattant ki. A hivatalos nevén „Magyarország és a határon túli magyarság“ c. konferencián aláírt közös nyilatkozat 11. pontja tartalmazza a hasonló találkozók rendszeresítését és intézményesítését. A kötelezvény elle− nére a Horn−kormány idején erre nem került sor, hacsak nem tartjuk ennek az 1996 szeptemberében megrendezett pápai „csonka csúcsot“, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A pápai találkozó megszervezé− sének egyetlen oka volt: akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a Horn és az Iliescu kormány megegyezett a románmagyar alapszerződés szöve− gében, amelyben elutasították az etnikai elvű területi autonómiát mint az erdélyi kérdés lehetséges megoldását. A csonka csúcs eredmény− telenül zárult, a két kormányfő

változtatás nélkül aláírta az alapszerző− dést. Változás a FIDESZ−MDF−kisgazda kormány hivatalba lépésével kez− dődött, 1998 júniusában, elsősorban azáltal, hogy a FIDESZ felvállalta a magyarmagyar csúcs folytatását és intézményesítését. Ennek kö− szönhetően került sor 1999. február 20−án a következő – immár har− madik – magyar−magyar csúcsértekezlet összehívására, amelyen Ma− gyar Állandó Értekezlet néven megalakult az intézményesített csúcs. 16 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Biztos vagyok abban, hogy az összmagyarság viszonylatában egy közös dinamikus program alapján bekövetkezik a paradigmaváltás. Ha erre nem gyülemlik fel elegendő erő Magyarországon, akkor a szomszéd országokban élő magyar kö− zösségek fognak törvényszerűen a folyamatba belépni. A trianoni Magyarországon kívül rekedt magyarok számára létkérdés, hogy olyan paradigmális helyzet alakuljon ki, amelyben az

összmagyarságra kiterjedő programok működ− nek. A határon túlra szorult magyar közösségek előtt csak két lehetőség áll: bevetni magukat az asszimiláció sodrába, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak a nemzetükhöz való ragasz− kodás terhétől, vagy kikényszeríteni egy nemze− tet átfogó, kezdeményező politikát. A harmadik alternatíva: ismét berendezkedni a túlélésre, a politikai pluralizmus viszonyai között egyenlő a lassú haldoklással, mert társadalmi degradálás− hoz vagy a szülőföld elhagyásához vezet. Duray Miklós AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1990 17 A következőkben eseménynaptár formájában – a teljesség igénye nélkül – visszatekintünk az Együttélés működésének legfontosabb mozzanataira, illetve esetenként olyan további történésekre is, melyek meghatározónak tűntek az adott időszak politikai−társadalmi viszonyainak jellemzésére. ESEMÉNYNAPTÁR 1990 Február 7. –

Megjelent az Együttélés politikai mozgalom programnyilatkozata. Az előkészítő bizottság tagjai – Duray Miklós, Gyurcsík Iván, Harna István, Ró− zsa Ernő, Kmeczkó Mihály, Kura Sándor, Puntigán József, Juhász Ilona, Ambrus Ferenc, Gál Sándor, Gyimesi György – a mozgalom fő célkitűzéseként a demokrá− ciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmet jelölik meg. Február 9. – Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képvise− lők a Szövetségi Gyűlés elnökének, Ale− xander Dubčeknek előterjesztették a Jó− kai Mór Egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyetem javasolt székhelye Komárom. Az előterjesztést Komárom városi és járási szervei, a Cse− madok és a Csehszlovákiai Magyar Pe− dagógusok Szövetsége támogatták: mint− egy 22 ezer támogató aláírás gyűlt össze. – A Csemadok Központi Bizottságá− nak Elnöksége nyilatkozatban üdvözölte az

Együttélés szervezését. Február 11. – Duray Miklós lakossági fórumon vett részt Komáromban a Ma− gyar Területi Színház épületében. Február 14. – Duray Miklós az Együtt− élés előkészítő bizottsága nevében tájé− koztatta a Nyilvánosság az Erőszak El− len koordinációs bizottságát a mozgalom programjavaslatáról. Február 21. – Duray Miklós Rima− szombatban, a gömöri magyarok fóru− mán vett részt. – A választójogi törvény tervezetével kapcsolatban az Együttélés állásfogla− lást tett közzé a sajtóban. Február 22. – Duray Miklós a duna− szerdahelyi Vámbéry Ármin klubban tar− tott előadást. Február 27. – A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma a 15/1990 Tt. ( az ún. párttörvény) alapján AVS/1−514/90 szám alatt bejegyezte az Együttélés po− litikai mozgalmat. – A Szövetségi Gyűlés ülésén Duray Miklós, Popély Gyula, Sidó Zoltán és Vi− téz Erika bírálták a

parlamenti választá− sokra vonatkozó törvényjavaslatnak a ki− sebbségekre hátrányos tételeit. Március 1. – A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma NVVS/2−430/90 szám alatt bejegyezte az Együttélés− Spolužitie politikai mozgalmat. Március 5. – A szlovák kormány ko− máromi kihelyezett ülésén az Együttélés nevében Bauer Edit szólalt fel. Március 13. – Český Těšínben (Czie− szyn) találkoztak a mozgalom szlovákiai és csehországi ágának képviselői, hogy véleményt cseréljenek a parlamenti vá− lasztásokról, a koalíciós lehetőségekről és a mozgalom országos alakuló kong− resszusának előkészületeiről. Március 15. – Duray Miklós ünnepi beszédet mondott a pozsonyligetfalusi Petőfi−szobornál tartott ünnepségen. 18 Eseménynaptár 1990 Március 22. – A mozgalom előkészítő bizottsága levelet intézett a köztársasági elnökhöz és a szövetségi kormányhoz, amelyben azt kérték,

hogy Csehszlová− kia fejezze ki tiltakozását a román illeté− keseknél a március 19−i marosvásárhelyi kisebbségellenes atrocitások miatt. Március 31. – Az Együttélés Pozsony− ban megtartotta alakuló kongresszusát. A résztvevők elfogadták a mozgalom prog− ramját, alapszabályát. Megválasztották a tisztségviselőket: az elnök Duray Miklós, az alelnökök Stanislav Gawlik és Gyimesi György, a vezető titkár Gyurcsík Iván lett. Az Együttélés választási koalíciós szerző− dést kötött a március 19−én bejegyzett Ma− gyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Április 9. – Az Együttélés és az MKDM összeállította és leadta a parla− menti választások jelölőlistáit. A mozga− lom a Cseh Köztársaságban a Szövetsé− gi Gyűlés Népi Kamarájába minden vá− lasztókerületben, a Szlovák Köztársa− ságban a Szövetségi Gyűlés mindkét ka− marájába és a Szlovák Nemzeti Tanács− ba minden

választókerületben állított képviselőjelölteket. Április 16–22. – A németországi Borken−Gemenben megtartott negyedik magyar ökumenikus találkozón részt vett az Együttélés küldöttsége is (Duray Mik− lós, Popély Gyula, Sebők Zoltán, Erdélyi János). Április 20. – Kisorsolták a parlamenti választásokon induló pártok és mozgal− mak sorrendjét. Az Együttélés és a Ma− gyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójának a 12−es szám jutott. A vá− lasztásokon országosan 23, a Szlovák Köztársaságban 16 párt, illetve mozga− lom vett részt. Április 21–22. – A mozgalom küldött− sége Magyarországon, Dobogókőn részt HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL vett a kisebbségi jogokról tartott nemzet− közi konferencián. Május 2. – Duray Miklós vendége volt a Magyar Országgyűlés alakuló ülésének. Május 15. – Az Együttélés és az MKDM vezetősége együttes ülést tartott Léván. Az Együttélés felhívta

koalíciós partnere figyelmét arra, hogy a szavazó− lapokat hibásan nyomtatták (felcserélték a sorrendet a két mozgalom között, el− maradt a magyar elnevezés) Május 17. – František Tomašek bíbo− ros fogadta az Együttélés küldöttségét. – Az Együttélés Simonyiban megtar− tott választási gyűlésén Habodász Elem− ér adományával útjára indította a szlová− kiai magyar felsőoktatásért tett – a ké− sőbbiek során Simonyi Alapítvány néven bejegyzett – kezdeményezést. Május 22. – Az Együttélés és az MKDM elnöksége közös panasszal fordult a Köz− ponti Választási Bizottsághoz (KVB) a helytelenül kinyomtatott szavazólapok mi− att. (Ezt megelőzően május 21−én az MKDM nevében Rajczy László főtitkár és Püspöki Nagy Péter független főtanácsos emelt panaszt ugyanennél a KVB−nél.) Május 24. – Az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége Prágában tár− gyalást folytatott a KVB

elnökével a sza− vazólapok ügyében. A választási bizott− ság elutasította a koalíciónak a szavazó− lapok újranyomására irányuló kérelmét. Június 8–9. – A parlamenti választá− sok során a 12−es lista sikerrel szerepelt. Az Együttélés–MKDM alkotta koalíció 292 636 szavazattal és 8,66%−os orszá− gos eredménnyel 14 képviselőt juttatott be a szlovák parlamentbe. A Szövetségi Gyűlésben hasonló eredmények szület− tek, a 75 tagú Nemzetek kamarájába 7, a 49 tagú Népi Kamarába 5 képviselő ju− tott mandátumhoz az Együttélés és az AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1990 MKDM színeiben. Az Együttélés megvá− lasztott képviselői: Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László (Szövetsé− gi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Gyimesi György, Niedoba Vladislav (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa

Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács). Június 26. – Megkezdte munkáját a Szlovák Nemzeti Tanács. Az Együttélés és az MKDM képviselői közös klubot ala− kítanak, a parlamenti képviselők klubjá− nak elnöke dr. Szabó Rezső lett Június 30. – Losoncon ülésezett a mozgalom II. kongresszusa A küldöttek értékelték a választási eredményeket, módosították az alapszabályt, megvá− lasztották a Központi Ügyvivő Testület tagjait, és foglalkoztak az önkormányzati választások előkészületeivel. Az Együttélés II. Országos Kongresz− szusán 1990. június 30−án, Losoncon megválasztott tisztségviselők: Elnök: Du− ray Miklós, alelnökök: Gyimesi György, Szabó Rezső, Stanislav Gawlik, főtitkár: Gyurcsík Iván. Az Intéző Bizottság to− vábbi tagjai: Bauer Edit, Somorja; Dobos László, Pozsony; Fuksz Sándor, Nagy− kapos; Gawlik Stanislav, Czieszyn; Har− na István, Pozsony; Mihályi Molnár Lász− ló, Szepsi; Pázmány

Péter, Dunaszer− dahely; Popély Gyula, Pozsony; Rózsa Ernő, Galánta; Sebők Zoltán, Komárom; Szabó Rezső, Pozsony. Központi Ügy− vivő Testület: Ambrus Ferenc, Rozsnyó; Bajnok István, Komárom; Bajusz Barna− bás, Lelesz; Balassa Zoltán, Kassa; Bélik György, Ipolyság; Bodzsár Gyula, Nagykürtös; Bohák Béla, Érsekkéty; Bölcs József, Komáromfüss; Borbély Jó− zsef, Olgya; Bordács Erzsébet, Pozsony Böszörményi István, Losonc; Brogyányi 19 Mihály, Pozsony; Csáji Etelka, Rozsnyó; Csomós Barnáné, Rimaszombat; Csuthy Ferenc, Sellye; Dolník Erzsébet, Léva; Dubovszky Alica, Fülek; Duka Zó− lyomi Árpád, Pozsony; Duray Éva, Lo− sonc; Fazekas Mátyás, Lédec; Fegyve− res Margit, Csilizradvány; Filakovszky János, Érsekújvár; Fister Magda, Somor− ja; Forró László, Érsekújvár; Gallo Pál, Tornalja; Gerő Ervin, Losonc; Gyurián Gábor, Nagycétény; Hajós László, Duna− szerdahely; Hammersmidt János, Muzsla; Hegedűs

István, Nagymegyer; Horkai László, Kisráska; Hrubík Béla, Szécsénykovácsi; Juhász Róbert, Kőhíd− gyarmat; Kajla János, Pelsőc; Karvai Sándor, Pozsony; Kele Lajos, Tardos− kedd; Kelemen László, Komárom; Kiss Mihály, Komárom; Kmeczkó Mihály, Ko− márom; Kolár Péter, Kassa; Komjáti Atti− la, Kassa; Kónya Ferenc, Rimaszombat; Köteles László, Szepsi; Kuczy Lajos, Bo− ri; Kukel Imre, Komárom; Kvarda József, Nagymagyar−Csenke; Ladányi Lajos, Kalász; Lépes László, Fél; Melczer Lász− ló, Zselíz; Mészáros György, Felsőszeli; Mészáros Miklós, Szenc; Miklós István, Rimajános; Motesíky Árpád, Verebély; Nagy Gábor, Hetény; Nagypál Ferenc, Balogújfalu; Pandi Lajos, Királyhelmec; Panyik Ernő, Galánta; Papp Zoltán, Buzita; Pásztor Árpád, Pered; Pelle Ti− bor, Rimaszombat; Reiter Krisztína, Kas− sa; Simon János, Fülek; Soóky Árpád, Párkány; Szabó Sándor, Sókszelőce; Szokolay Imre, Fél; Szomolay Ferenc,

Pozsony; Tokár Lajos, Vága; Tóth Emil, Barsbese; Ulbrik Zoltán, Krasznahor− kaváralja; Urbán Aladár, Ipolyvarbó; Végső Viktor, Rozsnyó; Vincze Gábor, Vágkirályfa; Zachariás István, Szepsi. Július 3. – A Szövetségi Gyűlésben az Együttélés és az MKDM képviselői közös 20 Eseménynaptár 1990 parlamenti klubot alakítottak, amelynek elnökévé Duray Miklóst választották. Július 5. – Az Együttélés és az MKDM képviselői közös levélben kö− szöntötték Václav Havel köztársasági el− nököt újraválasztása alkalmából, egy− ben kérték őt, hogy fogadja a képviselői klub küldöttségét. Augusztus 4. – Az Együttélés levél− ben gratulált Göncz Árpádnak köztársa− sági elnökké való választásához. Augusztus 16. – Pozsonyban találkoz− tak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és az Együttélés vezetői, hogy véleményt cseréljenek a készülő nyelvtörvényről. (Augusztus 11−én volt a Matica

slovenská országos közgyűlése, ahol a szélsőséges magyarellenes támadásokon túl a nyelv− törvény elfogadása mellett szálltak síkra. Augusztus 14−én pedig tíz nemzeti jellegű párt − köztük a Kereszténydemokrata Mozgalom is, mely később az aláírását visszavonta − közös nyilatkozatban köve− telte a szlovák nyelv kizárólagosságának elvére épülő nyelvtörvény elfogadását és az önálló szlovák állam kikiáltását.) Augusztus 17. – Az Együttélés kidol− gozta nyelvtörvény−javaslatának alapel− veit. A mozgalom Központi Ügyvivő Tes− tületének nyugati csoportja Érsekújvárott megtartott ülésén az alapelveket jóvá− hagyta. A testület foglalkozott az önkor− mányzati választások előkészületeivel is. Augusztus 24. – Az Együttélés képvi− selői találkoztak František Mikloškóval, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével. Augusztus 25. – A Központi Ügyvivő Testület keleti csoportja

Szepsiben tartot− ta ülését, amelyen elfogadták a mozga− lom nyelvtörvény−javaslatának alapelveit. Augusztus 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén a Szlovák Nemzeti Párt képviselői napirenden kívül felvetették a HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL nyelvtörvény kérdését. A Szlovák Nem− zeti Tanács októberi ülésének program− jába beiktatta a hivatalos nyelvről szóló törvény megalkotását. A parlament asz− talára két képviselőcsoport tette le javas− latát: egyrészt a nemzeti csoport a kizá− rólagosságra épülő, a Matica slovenská elképzeléseit felvállaló nyelvtörvény−ja− vaslatot, másrészt a kormánykoalíciót al− kotó pártok képviselői mérsékeltebb hangvételű nyelvtörvény−javaslatukat. Augusztus 28. – A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a helyhatósági válasz− tásokról szóló törvényt, mely a többségi elven alapul. Az Együttélés képviselői ja− vasolták, hogy a választójogi

törvény az arányosság elvéből induljon ki, így min− den közösség képviseltethetné magát a nemzeti kisebbségek által lakott területe− ken. Ezt a képviselői javaslatot az SZNT elvetette. Augusztus 30. – Az Együttélés és az MKDM komáromi szervezeteinek jelöltjei a helyhatósági választásokon ismét kö− zös listán indulnak, és felhívással fordul− tak a két mozgalom többi helyi csoportjá− hoz is az országban, hogy helyi szinten működjenek együtt. Szeptember 1. – Az MKDM elnöksége nevében Püspöki Nagy Péter, Rajczy László és Janics Kálmán felhívást jelen− tetett meg, amelyben kérte az MKDM he− lyi csoportjait, hogy mindaddig tartózkod− janak a helyi koalíciók kötésétől, amíg az MKDM közgyűlése ebben a kérdésben kötelező határozatot nem hoz. (Szeptem− ber 5−én Janics Kálmán úgy nyilatkozott, hogy a cikket nem ő írta alá, és nem ért egyet a felhívás hangnemével.) Szeptember 3. – Marian

Čalfa, a szö− vetségi kormány elnöke fogadta az Együttélés képviselőit. Szeptember 7. – Ján Čarnogurský, a AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1990 szlovák kormány alelnöke tárgyalt az Együttélés vezetőivel. Szeptember 15. – A Központi Ügyvivő Testület Losoncon ülésezett. Megalakult a történelmi emlékbizottság, elfogadásra került a Simonyi Alapítvány statútuma. A KÜT Gyurcsík Iván lemondása után a mozgalom vezető titkárává Fuksz Sán− dort választotta. Szeptember 22. – Pozsonyban a mozgalom gazdasági értekezletet tartott. Szeptember 26–30. – Az Együttélés küldöttsége az ausztriai Villachban jelen volt a Szabadság a sokféleségben cím− mel a kisebbségi jogokról tartott nemzet− közi konferencián. Október 3–7. – A mozgalom külügyi bizottságának tagjai, Gyurcsík Iván és Flórián László vendégként részt vettek a Liberális Internacionálé Helsinkiben megtartott 34.

konferenciáján, felszólalá− saikban vázolták a csehszlovákiai politi− kai változásokat és a nemzeti kisebbsé− gek helyzetét. Október 5. – az Együttélés képviselői 1876/90 számmal állásfoglalást tettek közzé a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Október 25. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács elfogadta a nyelvtörvényt – a kor− mánykoalíció képviselőinek javaslatát. A parlament épülete előtt a Szlovák Nem− zeti Párt és a Matica slovenská által szervezett tömegtüntetés kísérte végig a törvény vitáját, majd ezután több napon át nacionalista tüntetések voltak Po− zsony főterén, éhségsztrájk a kizáróla− gos „maticás“ nyelvtörvény elfogadásá− ért, a nyelvtörvény kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt hatalomátvételt kísérelt meg, a párt elnöke állampolgári engedet− lenségre szólította fel a lakosságot. Október 31. – Václav Havel köztársa− sági elnök fogadta az Együttélés és az 21

MKDM küldöttségét, meghallgatta tájé− koztatásukat a nyelvtörvényről. November 5. – Az Együttélés Intéző Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A nyelvtörvényt diszkriminatívnak és jog− sértőnek ítélte. Ezzel egyidőben szakér− tői vélemény kidolgozására kérte fel Dr.YJD Peeters−et, a montreáli Nyelvi Jogok összehasonlító Nemzetközi Inté− zetének igazgatóját. November 15–17. – Az Együttélés képviseltette magát a strasbourgi Nyelvi jogok/emberi jogok nemzetközi konfe− rencián. Gyurcsík Iván a konferencia résztvevőit tájékoztatta a nyelvhasználat kapcsán Szlovákiában kialakult helyzet− ről. November 23–24. – A Szlovák Köz− társaságban helyhatósági választásokat tartottak, ezen a pártokat illetően követ− kező eredmény született: A megválasztott képviselők számát te− kintve: 1. KDM – 10564 (27,4%), 2 NYEE – 7844 (20,4%), 3. SZLKP – 5252

(13,6%), 4. Együttélés – 2416 (6,3%), 5 SZNP – 1233 (3,2%), 6. MDM – 1177 (3,1%), 7. MKDM – 1153 (3,0%), 8 DP – 874 (2,3%), 9. CSMP – 575 (1,5%), 10. FMK – 482 (1,3%) A megválasztott polgármesterek szá− ma alapján kialakult sorrend: 1. SZLKP – 660 (24,2%), 2. KDM – 541 (19,9%), 3 NYEE – 476 (17,5%), 4. Együttélés – 102 (3,7%), 5. MDM – 43 (1,6%), 6 SZNP – 43 (1,6%), 7. DP – 37 (1,4%), 8 MKDM – 35 (1,3%), 9. FMK – 27 (1,0%), 10. CSMP – 25 (0,9%) December 7–8. – A mozgalom kül− döttsége részt vett a Kisebbségi jog − ki− sebbségi önkormányzat címmel Buda− pesten rendezett konferencián. December 12. – A Szövetségi Gyűlés 22 Eseménynaptár 1990/1991 szenvedélyektől sem mentes vita után elfogadta az illetékességi törvényt. A mozgalom képviselői annak érdekében emeltek szót, hogy a nemzeti kisebbsé− gek ügye szövetségi hatáskörben ma− radjon, s ez a törekvésük sikerrel járt. December 15.

– Losoncon ülésezett a Központi Ügyvivő Testület: határozatá− ban megerősítette az Intéző Bizottság− nak a nyelvtörvénnyel kapcsolatos állás− foglalását, megvitatta a mozgalom azon képviselőinek magatartását, akik a Szlo− vák Nemzeti Tanácsban a nyelvtörvény mellett szavaztak. December 19. – A képviselői mandá− tumáról lemondó Tamás András helyére a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamará− jába Miklós István rimajánosi református lelkész került, aki az Együttélés listáján független jelöltként indult a választáso− kon. 1991 Január 9. – A Szövetségi Gyűlés jó− váhagyta az alapvető emberi és szabad− ságjogokról szóló alkotmánylevelet. A vi− tában Duray Miklós ismertette azt a ja− vaslatot, melyet a klub az alkotmányle− vélnek a nemzeti kisebbségeket érintő részeivel kapcsolatban dolgozott ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők indítványai a koppenhágai emberjogi

konferencián, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1990 október elsejei ajánlásából indulnak ki. Az Együttélés−MKDM parlamenti klub nevé− ben beterjesztett javaslatokat a Szövet− ségi Gyűlés elvetette. Az Együttélés− MKDM képviselői ezért az alkotmányle− vélről való szavazáskor tiltakozásul el− hagyták a termet. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Január 10. – A Szövetségi Gyűlés képviselői határozatban követelték, hogy a legfelsőbb állami szervek tisztségvise− lői, a parlamenti képviselők, a szövetsé− gi parlament irodájának és a szövetségi kormány hivatalának munkatársai ves− sék magukat alá a feddhetetlenségi vizs− gálatnak. Egyben felszólították azokat, akik az említett tisztségekben tevékeny− kednek és együttműködtek az egykori ál− lambiztonsági rendőrséggel, hogy mond− janak le. A Szövetségi Gyűlés képviselői a november 17−i eseményeket vizsgáló bizottságot

bízták meg a feddhetetlensé− gi vizsgálatok elvégzésével. Az Együtt− élés és az MKDM támogatta a határoza− tot. Január 10–11. – Prágában tartózko− dott az Európa Tanács emberjogi bizott− ságának küldöttsége. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés képviselőivel is, akik beszámoltak arról, hogy az alkot− mánylevél és a szlovákiai nyelvtörvény tükrében miként értékelhető a csehszlo− vákiai nemzeti kisebbségek helyzete. Január 21. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága állásfoglalást fogadott el a szlo− vák kormánynak a bősi vízi erőművel kapcsolatos azon döntéséről, hogy a Du− na csehszlovák területen történő elzárá− sával akarja befejezni az erőművet. Az Együttélés úgy véli, hogy a szlovák kor− mány ezzel a döntéssel az elmúlt rend− szer környezetellenes, energetikailag el− hibázott politikáját folytatja, a közvetlenül érintett lakosság véleményének

figyel− men kívül hagyásával. Felhívta a figyel− met arra, hogy az új gátszakasz megépí− tése egyoldalú döntés alapján nemzetkö− zi jogi problémákat okozhat. Január 22. – A mozgalom vezetői, Fuksz Sándor vezető titkár és Stanislav Gawlik alelnök fogadták a Csehszlováki− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 ai Németek Szövetségének képviselőjét, Franz−Karl Stanzellt. Január 28–29. – Az Együttélés kül− döttsége Varsóban sajtókonferencián tá− jékoztatta az összegyűlt újságírókat a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek, el− sősorban a lengyelek helyzetéről. Február 1. – Az Együttélés küldöttsé− ge Duray Miklós vezetésével Budapes− ten hivatalosan felvette a kapcsolatot a Magyar Demokrata Fórummal. Február 4–9. – Az Együttélés magán− vállalkozók részére tanfolyamot szerve− zett Gímesen. Február 9. – A Központi Ügyvivő Tes− tület Galántán ülésezett, a

napirenden elsősorban a mozgalom III. kongresszu− sának előkészítése szerepelt. Február 12. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács nyilatkozatot fogadott el a szlováki− ai németek kitelepítéséről, amelynek zá− ró részében bocsánatot kér a kitelepítet− tektől és utódaiktól. Az MKDM és az Együttélés parlamenti klub tagjainak ne− vében Csáky Pál (MKDM) szólalt fel a parlamentben. Felszólalásában kifejtette, hogy a parlamenti klub minden tagja elégtétellel fogadta, hogy az elmúlt év decemberében a zsidó deportáltaktól, most pedig a német kitelepítettektől kért bocsánatot a szlovák parlament. Utalt azonban arra, hogy a kollektív bűnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie. Február 14. – Szabó Rezső interpellá− ciót nyújtott be a szlovák kormány első alelnökéhez, Ján Čarnogurskýhoz a nép− számlálás előkészítését illetően. Arra kérte, hogy a

kormány alelnökeként in− tézkedjen a kérdőíveknek a nemzetisé− gek nyelvén történő kinyomtatásáról és kikézbesítéséről. 23 – Bauer Edit a belügyminiszterhez nyújtotta be kérdését: adott−e ki a bel− ügyminisztérium olyan rendeletet, amely− lyel megtiltja a helységek, közterületek, hivatalok kétnyelvű megjelölését. Ugyan− is a dunaszerdahelyi járásból olyan érte− sülésük van, hogy a minisztérium belső rendelete alapján el akarják távolítani a kétnyelvű feliratokat. Február 16. – Třinecben került sor az Együttélés csehországi konferenciájára, amelyen megválasztották a mozgalom csehországi regionális tanácsát és an− nak vezetőjét Stanislav Gawlik szemé− lyében. A konferencián részt vett Duray Miklós országos elnök is. Február 17. – Vladimír Mečiar kor− mányfő TV−beszédében kitért a kárpótlá− si törvény „magyarveszélyére“ is. A Szö− vetségi Gyűlés bizottságai

által tárgyalt, a bíróságon kívüli rehabilitációra vonat− kozó törvénytervezettel kapcsolatban ar− ra figyelmeztetett, hogy ezzel a törvény− nyel a horthystáknak és a nyilasoknak akarják visszaadni a birtokukat. (Az Együttélés kassai szervezete nyilatko− zatban tiltakozott az elhangzottak miatt.) Február 19. – A szövetségi külügymi− nisztérium nemzetiségi kerekasztal−be− szélgetés szervezett a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovák− ság kérdéséről. Az Együttélést Batta Ist− ván és Miklós István képviselte. Február 20–21. – A Szövetségi Gyű− lésben a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvény vitájában képviselőink azt szorgalmazták, hogy a kártalanítás vo− natkozzon az 1945–1948 között kollektív bűnösként megbélyegzett és kifosztott kisebbségekre is. Többek között javasol− ták, hogy a törvény hatálya ne 1948. feb− ruár 25−étől

érvényesüljön, illetve, hogy a németektől és a magyaroktól az elnöki 24 Eseménynaptár 1991 dekrétumok alapján elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Javaslatuk azonban a Szövetségi Gyű− lésben nem kapta meg a kellő támoga− tást. Elfogadták viszont azt a módosító indítványt, hogy a törvényből maradjon ki az 5/1945 számú elnöki dekrétumra való hivatkozás. Batta István úgy nyilatkozott, az egyeztető tárgyalások során meg− egyezés született, hogy a földtörvény ki− dolgozása során a felvetett problémával újra foglalkozni fog a parlament, ezért a kárpótlási törvényt szavazatukkal támo− gatták az MKDM−Együttélés klub tagjai is. Február 23–24. – Kassán tartotta III Országos Kongresszusát az Együttélés. A küldöttek megerősítették Duray Miklóst elnöki tisztségében, valamint három alel− nököt választottak: Stanislav Gawlikot, Duka Zólyomi Árpádot és Mihályi Molnár

Lászlót. Határozatba foglalták, hogy az Együttélés továbbra is mozgalom marad központilag nyilvántartott tagság nélkül. A tisztségviselőknek viszont nyilatkoza− tot kell aláírniuk, hogy egyetértenek a mozgalom célkitűzéseivel és alapszabá− lyával. A kongresszus küldöttei levelet intéz− tek Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország államfőihez, melyben üd− vözölték a február 15−ei visegrádi talál− kozót, s egyben biztosították a történelmi találkozó résztvevőit, hogy támogatni fogják a nyilatkozatban foglaltak gyakor− lati megvalósítását. Március 2. – A Független Magyar Kezdeményezés galántai közgyűlésén vendégként felszólalt Duray Miklós is. – A csallóközi és a mátyusföldi polgár− mesterek komáromi tanácskozásán Bauer Edit, Szabó Rezső és Rózsa Ernő parlamenti képviselők is részt vettek. A HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL tanácskozáson az önkormányzati szer− vek gondjairól volt

szó: a községek va− gyonának, a földviszonyoknak a rende− zetlenségéről, az önkormányzatok korlá− tozott hatásköréről. Március 3–10. – Népszámlálás Március 8–10. – Első alkalommal tar− tottak megemlékezést Pozsonyban gróf Esterházy Jánosról születésének 90. év− fordulója alkalmából. Március 11. – Az Együttélés központi irodájába látogatott a Szabad Demokra− ták Szövetségének Kis János vezette küldöttsége, mely az FMK meghívására tartózkodott Pozsonyban. Március 13. – Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely− ben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen po− litikai mozgalom kettészakadása után ki− alakult belpolitikai fejleményeket értékeli. Március 15. – Az Együttélés vezetői megfogalmazták véleményüket a földtör− vénnyel kapcsolatban, amelyet a Szövet− ségi Gyűlés elé terjesztett a szövetségi kormány. Tiltakoztak Vladimír Mečiar kormányfő

március 11−i nyilatkozata mi− att – a SMENA közölte –, mert azok el− len akar hangulatot kelteni, akiktől nem− zetiségi hovatartozásuk miatt igazságta− lanul vették el birtokukat. Az Együttélés álláspontja az, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kell szolgáltatni a mezőgazdasági vagyonát. Tehát azok− nak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat a kollektív bűnösség elve alapján vették el. Március 20. – A Szövetségi Gyűlés a sajtóra és más tájékoztató eszközökre vonatkozó hatáskörnek a föderáció és a nemzeti tanácsok közti elosztásáról tár− gyalt. Az Együttélés−MKDM parlamenti klub közös módosító indítványát Gyimesi György terjesztette be: a törvény rögzít− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 se a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő tájékoztatást. A javaslatot a par− lament két szavazat híján elvetette. Március 21. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács

elnökével, František Mikloškóval tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselői a nyelvtörvény alkalmazásá− nak következményeiről. A képviselők fi− gyelmeztették a házelnököt, hogy a bel− ügyminisztérium a törvényt helytelenül értelmezi. Március 22. – A Szövetségi Gyűlés napirendjén az 1989. november 17−i eseményeket kivizsgáló parlamenti bi− zottság jelentése, ezen belül a volt ál− lamrendőrséggel együttműködő képvise− lők névsorának nyilvánosságra hozatala szerepelt. Az ülést megelőzően lemon− dott mandátumáról az az öt képviselő, akivel a vizsgálóbizottság közölte, hogy fennakadt a feddhetetlenségi vizsgálat szűrőjén. Március 27. – Az Együttélés ismét élesen tiltakozott Vladimír Mečiarnak az előző nap folyamán a földtörvénnyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozata el− len, miszerint a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy „kollaboránsok, árulók, a szlovák és cseh

nemzet árulói“ vissza− szerezzék a földjeiket. A Szövetségi Gyűlés mezőgazdasági bizottsága ugyanis elfogadta Batta Istvánnak javas− latát, hogy a törvénytervezetbe kerüljön bele az 1945−ben elkobzott földtulajdon kérdése is. Április 6. – A Szövetségi Gyűlés nem− zetek kamarájában viharos vita után a földtörvény nem kapta meg a kellő támo− gatást. A parlament elnöke a parlamenti klubok elnökeinek bevonásával egyezte− tő eljárást indított. Április 9. – Nemzetközi sajtóértekez− letet tartottak Bécsben a Concordia saj− 25 tóházban az Együttélés vezetői: Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Stanislav Gawlik, Flórián László és Matthias Schlöger. A résztvevőket gróf Esterházy Alice köszöntötte. Duray Miklós kitért ar− ra, hogy a kassai kormányprogram és a beneši dekrétumok diszkriminatív tételei− nek hatása még ma is érződik, Szlováki− ában igyekeznek felfrissíteni a nemzetál−

lam eszméjét. „Erősödik az idegengyűlö− let és a magyarellenesség, amit az 1990−ben tartott demokratikus választá− sok után alakult kormánykoalíció tagjai is támogatnak“. Újságírói kérdésre vála− szolva leszögezte, „jogaink biztosításá− ban a kommunista időszakhoz képest romlott a helyzetünk“. Április 22. – František Mikloško, az SZNT elnöke külön−külön fogadta a par− lamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a belpolitikai válság megoldásának lehetőségeit. Duray Miklós így fogalmaz− ta meg az Együttélés álláspontját: „meg− érett az idő a kormány átalakítására“. Április 23. – Az SZNT Elnöksége vis− szahívta miniszterelnöki tisztségéből Vla− dimír Mečiart, és Ján Čarnogurskýt ne− vezte ki a kormány élére. Ezzel egyidőben több tárca élén is személy− csere történt. Szabó Rezső ezzel kap− csolatban úgy vélte, Szlovákia gazdasá− gi és társadalmi

helyzete megköveteli a parlament elnökségétől, hogy éljen alkotmányadta jogával, és hajtson végre változtatásokat a kormányban. Április 26. – Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke reagált Ján Čarnogurskýnak arra a kijelentésére, hogy a kormánykoalícióban a kommunis− tákon és az Együttélésen kívül bármelyik parlamenti párttal el tudja képzelni az együttműködést. Egy korábbi interjúban Ján Čarnogurský azt nyilatkozta a 26 Eseménynaptár 1991 Lidové novinynak, hogy az Együttéléssel tárgyalni sem hajlandó, mert a mozga− lom diszkvalifikálta magát, amikor az al− kotmánylevél szavazásakor képviselői kivonultak a szövetségi parlamentből. Duka Zólyomi érthetetlennek tartja Čarnogurský nyilatkozatait, mert miköz− ben a kormányfő úgymondotta elzárkó− zott a tárgyalástól, ugyanaznap asztal− hoz ült az Együttélés vezetőivel. Április 27. – Surján László, a KDNP elnöke az Együttélés

központi irodájában találkozott Duray Miklóssal, hogy hivata− losan felvegyék a kapcsolatot a két szer− vezet között. Mindkét fél annak a meg− győződésének adott kifejezést, hogy együttműködésük mind a kétoldalú kap− csolatban, mind a nemzetközi fórumokon eredményes lesz. Május 5. – Komáromban ismét vissza− került – eredeti formájában – a városhá− za előtti térre Klapka György szobra. Az ünnepség szónoka volt Szabó Rezső, az Együttélés parlamenti képviselője. Május 10. – Hivatalos kapcsolatfelvé− telre került sor Budapesten a FIDESZ és az Együttélés között. Május 11. – Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója Budapesten tar− tott 18. kongresszusán a szervezet sora− iba társult tagként felvette az Együttélés politikai mozgalmat. A kongresszuson a küldöttséget Duray Miklós vezette. Május 13. – A Csemadok Országos Választmánya találkozót kezdeménye− zett az Együttélés, a

Független Magyar Kezdeményezés és a Magyar Keresz− ténydemokrata Mozgalom vezetőivel, az eszmecserén az alkotmánytervezet és a nemzetiségi oktatásügy kérdései szere− peltek. Május 14. – A Szövetségi Gyűlésben a mandátumukat visszaadó Gyimesi HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL György és Miklós István helyére Mihályi Molnár László, illetve Boros Zoltán lé− pett. Rajczy László az ügyrendi törvény− re hivatkozva magyar tolmács biztosítá− sát követelte, hogy anyanyelvén szólal− hasson fel a parlamentben. Duray Miklós így fogalmazta meg erről a véleményét: „A javaslat jogszerű, ám mi úgy gondol− juk, hogy a túlnyomó többségben cseh és szlovák anyanyelvű parlamenti kö− zegben hatásosabban lehet úgy politi− zálni, ha a képviselőtársainkhoz az ő anyanyelvükön szólunk. A parlamenti klub alakulásakor mi ezt a kérdést úgy zártuk le, hogy esetleg a megszólításkor használjuk a magyar vagy a lengyel nyelvet,

de egyébként csak rendkívüli helyzetben óhajtunk élni ezzel a jogunkkal“. Május 15. – A Szövetségi Gyűlés új házszabálya értelmében újjáalakultak a parlamenti klubok. Az Együttélés öt kép− viselője – Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Mihályi Molnár László és Vladislav Niedoba – Coexistentia néven alakított klubot. A klub elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Mihályi Molnár Lász− lót választották. Egyben levelet intéztek az MKDM−hez tartozó képviselőtársaik− hoz, hogy csatlakozzanak a parlamenti klubhoz, és újítsák fel együttműködésü− ket. Május 18. – A felhívásra Magyar Fe− renc, Novitzky Béla, Szőcs Ferenc és Varga Olivér beléptek a parlamenti klub− ba, és az első megbeszélésen elhatároz− ták, hogy a továbbiakban MKDM − Együttélés képviselői klubja néven fejtik ki tevékenységüket. Május 19. – Bugár Béla és Vincze Dá− niel levélben utasították el a közös

parla− menti klub megalakítását, hivatkozva az MKDM Országos Közgyűlésének határo− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 zatára, amellyel a közös klubba koráb− ban belépő négy parlamenti képviselőt kizárták az MKDM−ből. Május 21. – A Szövetségi Gyűlés jó− váhagyta a földtörvényt. A többhónapos egyeztetés eredményeként megfogalma− zott – a magyar nemzetiségű személyek elkobzott mezőgazdasági vagyonára vo− natkozó – 6. (2) bekezdése a következő− képpen rendelkezik: „a kiadási kötele− zettség vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a természetes személyeknek egyedi előírások alapján keletkezett igé− nyük arra, hogy a mezőgazdasági va− gyonukat kivonják a konfiskálás alól.“ Az említett egyedi jogszabály a Megbízottak Testületének 26/1948 Tt. sz rendelete, amely a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiská− lás alóli mentesítését

szabályozta. Május 24. – Bauer Edit az oktatásügyi minisztérium illetékesével való tárgyalás után nyilatkozta: lesznek kétnyelvű bizo− nyítványok a magyar tanítási nyelvű is− kolákban. Május 25–26. – Duray Miklós Nagy− kaposon tanácskozott az Együttélés ke− let−szlovákiai szervezőivel, majd a kisráskai Erdélyi János Cserkészcsapat fogadalomtételén vett részt. Május 27. – Sárospatakon a reformá− tus kollégiumban Duray Miklós Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével ta− lálkozott. Május 31. – Alkotmány előkészítő ta− nácskozást tartottak Budmericében a parlamenti pártok vezetői, Václav Havel köztársasági elnök és Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Az Együttélést Duray Miklós képviselte, aki kifejtette: „Nagyon fontos, hogy Cseh− szlovákia megtartsa a szövetségi állam− formát, de ne államszerződés helyette− 27 sítse az alkotmányt. Az alkotmány ne a

nemzeti elvből induljon ki, hanem magát a polgárt tekintse szubjektumnak. A pol− gári elv mellett viszont kifejezésre kell jutnia, hogy az országon belül élnek nemzeti kisebbségek, és ezek csoportér− dekeit biztosítani kell. A tárgyalások az egyik képviselő váratlan halála miatt félbeszakadtak.“ Június 2. – Az Együttélés képviselői – Bauer Edit, Gyurcsík Iván, Rózsa Ernő és Szabó Rezső – fogadták Entz Gézát, a magyarországi miniszterelnöki hivatal államtitkárát, Wolfart Jánost, a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal vezetőjét, valamint Boros Jenő főkonzult. Június 3. – Az Együttélés által jelölt polgármesterek és önkormányzati képvi− selők konferenciát tartottak Szepsiben, amelyen Duray Miklós A régiók Európá− ja, regionalizmus és etnikum címmel tar− tott előadást, Kvarda József az önkor− mányzatok lehetőségeiről és feladatairól, Rózsa Ernő pedig a földtörvényről mond− ta el a

legfontosabb tudnivalókat. Június 6. – A Szövetségi Gyűlés ma− gyar képviselői felszólították Rajczy Lászlót, hogy mondjon le, mert közne− vetség tárgyává vált a parlamentben, és hátráltatja a törvényhozás folyamatossá− gát. Június 7. – Dieter WBricke, a Német Szövetségi Köztársaság pozsonyi főkon− zulja az Együttélés irodájában tárgyalt Duray Miklóssal és Flórián Lászlóval. Június 8. – Komáromban tartotta ülé− sét az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós a belpolitikai helyzetet úgy értékelte, hogy a Polgári Fórumban és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozga− lomban bekövetkezett szakadás nem− csak a törvényhozói munkát nehezítette meg, hanem feszültségeket okozott kü− 28 Eseménynaptár 1991 lönösen Szlovákiában. Az Együttélést ért támadások ellenére a mozgalom tovább− ra is konstruktív ellenzékként fog részt venni a parlamenti munkában. Rámuta− tott a

földtörvény hiányosságaira és a csehszlovákiai magyarokat érintő cikke− lyek többértelmű megfogalmazására. Az OT kimondta, hogy az Együttélés támogatja a szövetségi államformát és szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbsé− gek jogait a szövetségi alkotmányban rögzítsék, erről az OT elvi állásfoglalást adott ki. A továbbiakban megvitatta a mozgalom gazdaságpolitikai célkitűzése− it, foglalkozott az önkormányzatok és a régiók helyzetével, valamint a nemzeti− ségi oktatásügy aggodalmat keltő prob− lémáival. Június 17. – Kroměřížben folytatódott a szövetségi és köztársasági alkotmá− nyokról szóló tárgyalások újabb forduló− ja. A tanácskozáson jelen volt Václav Havel köztársasági elnök, Alexander Dubček, a szövetségi parlament elnöke, valamint a koalíciós és ellenzéki pártok képviselői. Az Együttélésből a tárgyalá− son Duray Miklós vett részt. Másnap saj− tótájékoztatón

fejtette ki véleményét: a három magyar pártnak megegyezésre kellene jutni az új alkotmányt illetően. Június 20–21. – A Vajdasági Magya− rok Demokratikus Közösségének kezde− ményezésére Ópusztaszeren tanácskoz− tak a kisebbségi magyar szervezetek ve− zetői. A találkozón Csehszlovákiából az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát. A résztvevők elha− tározták, hogy a kisebbségi magyarság létével kapcsolatos problémák kezelésé− re nemzetközi szervezetet hoznak. (En− nek eredménye volt a Közép−európai Népcsoportok Fórumának megalakulása 1991. november 30−án, Csölösztőn) HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Június 21. – Az Együttélés központi irodájába látogatott Miloš Žiak, a köztár− sasági elnöki hivatal pozsonyi irodájának helyettes vezetője. – A Szlovák Nemzeti Tanács luszt− rációs bizottságot hozott létre, amelybe az Együttélés részéről Rózsa Ernőt vá− lasztották

meg. Június 28. – Az Együttélés központi irodájában találkozott Bugár Béla, az MKDM elnöke és Duray Miklós, az Együttélés elnöke, hogy egyeztessék ál− láspontjukat az új alkotmánnyal kapcso− latban. Egyetértettek abban, hogy az új alkotmányba be kell építeni a helsinki fo− lyamatban megfogalmazott elveket. – Nyilvánosságra hozták az 1991−es népszámlálás eredményeit: Szlovákiá− ban eszerint 566 741 – tehát a tíz évvel korábbi népszámláláshoz viszonyítva 7 251−gyel (1,3%−kal) több – magyar él. Csehországban a magyar nemzetiségű− ek száma 14 112, Morvaországban 6 031. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelen− tése nem tér ki arra, hányan vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Július 3. – Az Eurolánc polgári kezde− ményezés aktivistái különböző hazai, osztrák és magyarországi környezetvédő mozgalmakkal együtt a bősi vízi erőmű építése elleni tiltakozásul jelképesen el−

foglalták a körtvélyesi tározó területén épülő, a felvízcsatorna feltöltésére szol− gáló szivattyúállomást. Július 5. – Lemondott mandátumáról Rajczy László, MKDM−es szövetségi gyűlésbeli képviselő. Július 13. – A vízi erőmű ellen tiltako− zók támogatására Csölösztőre utazott az Együttélés parlamenti képviselőinek egy csoportja Duray Miklós vezetésével. A képviselők a szivattyútelepen tett látoga− tásukkal a tiltakozókhoz hasonlóan meg− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 szegték az illetékesek által foganatosított belépési tilalmat. Duray Miklós kijelentet− te, eltekintve attól, hogy mentelmi joguk van, a képviselőknek kötelességük meg− védeni a lakosságot, ha meg akarná va− laki akadályozni őket abban, hogy jogos aggályaikra választ követeljenek. ígéretet tettek arra, hogy személyes jelenlétükkel fogják védeni a tüntetőket a kilátásba he− lyezett rendőri

beavatkozás ellen. – Az Együttélés Intéző Bizottsága ki− bővített ülést tartott, amelyen részt vettek a mozgalom járási elnökei is. Az IB meg− állapította, hogy a mozgalom parlamenti képviselői hozzájárultak a földtörvény ér− telmezési zavarainak tisztázásához, s az SZNT olyan végrehajtási törvényt foga− dott el, amely csökkenti a magyar ki− sebbség diszkriminálásának lehetősé− gét. Kiemelkedő jelentőségű az Együtt− élés parlamenti képviselőinek erőfeszíté− se az 1944−46 között a Szovjetunióba „málenykij robot“−ra elhurcolt civilek kár− talanítása érdekében. Július 17. – Az SZNT Elnöksége a rá− dióról és a televízióról szóló törvény ér− telmében kinevezte a két intézmény ta− nácsát. Az Együttélést Ozogány Ernő képviseli a televízió−, Lacza Tihamér pe− dig a rádiótanácsban. – A parlamentben Rózsa Ernő és Harna István tiltakozott az ellen, hogy a

belügyminiszter a csehszlovákiai magya− rokat marasztalta el a bősi vízi erőmű el− leni tiltakozó akció miatt, és nemzetiségi kérdést akar csinálni Bős−Nagymarosból. – Ugyanaznap este rendőrkülönítmény számolta fel a körtvélyesi víztározó terü− letén két hete tartó tiltakozó akciót. Az akció során először az újságírókat és a külföldi állampolgárokat vették őrizetbe és vitték be a somorjai rendőrségre, a csoport többi tagját az építkezés terüle− 29 téről kiszorították. Az Együttélés, a dunaszerdahelyi járási ügyvivő tanács és a somodi művelődési tábor résztvevői a tiltakozókat támogató nyilatkozatot adtak ki. Július 23. – A helyi lakosság kétség− beesett tiltakozása ellenére a szlovák kormány úgy döntött, üzembe helyezi a bősi vízlépcsőt, megépíti az ún. C vari− ánst. – Az Együttélés Intéző Bizottsága ne− vében Duray Miklós felhívással fordult az

önkormányzatokhoz, hogy fejezzék ki egyetértésüket a vízi erőmű ellen tiltako− zó környezetvédőkkel, és biztosítsák tá− mogatásukról azokat, akik a helyi lakos− ság érdekében emelik fel hangjukat. A felhívás gyors visszhangra talált. Augusztus 1. – Ján Čarnogurský kor− mányfő fogadta a vízi erőmű ellen tiltako− zó polgárok küldöttségét, az Eurolánc vezetőit. Az Együttélés parlamenti képviselői nyílt levelet intéztek a kormányfőhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyja a la− kosság véleményét, és rendőri beavat− kozással akadályozza a polgári kezde− ményezés tiltakozó akcióját. Augusztus 3.– Kommandósokat ve− tettek be a bősi vízi erőmű területén tar− tózkodó tiltakozók ellen. Augusztus 6. – A bősi vízi erőmű épí− tésével kapcsolatos szakmai és jogi kér− désekről, valamint a beruházó és építő− vállalat által ideiglenesen

használt terü− letekről kezdeményezett tanácskozást a Csallóközi Régió nevében Pázmány Pé− ter. A dunaszerdahelyi tanácskozáson részt vettek az érintett községek polgár− mesterei, a környezetvédelmi hivatal elöljárói, valamint dr.Rózsa Ernő parla− menti képviselő. 30 Eseménynaptár 1991 Augusztus 21. – Az Együttélés javas− latot dolgozott ki a Szlovák Televízió nemzetiségi műsorainak sugárzására. Augusztus 28. – Duray Miklós a bel− politikai helyzetről tárgyalt a Nyilvános− ság az Erőszak Ellen vezetőivel. Egybe− hangzóan úgy értékelték a helyzetet, hogy Szlovákiában túlsúlyba kerültek azok a politikai erők, melyek a szlovák alkotmány elfogadását szorgalmazzák, és ez meggyorsíthatja Csehszlovákia szétesését. „A választások óta semmi− lyen előrelépés nem történt a nemzeti ki− sebbségek jogbiztonságának növelésé− ben, amiért a kormánykoalíció a felelős. Ez a helyzet

olyan lépésre kényszeríthe− ti az Együttélés képviselőit, hogy nem fogjuk tudni támogatni a kormány javas− latait a Szlovák Nemzeti Tanácsban“ − hangsúlyozta Duray. A Magyar Demokrata Fórum képvise− lői Nahimi Péter vezetésével egynapos pozsonyi látogatásuk során az Együtt− élés központi irodájába látogattak. Augusztus 30. – Hivatalos kapcsolat− felvételre került sor a Polgári Mozgalom és az Együttélés között. A Jiří Dienstbier vezette küldöttség az Együttélés irodájá− ban találkozott Duray Miklóssal, Sta− nislav Gawlikkal és Dobos Lászlóval. –Az Intéző Bizottság kijelölte azt a csoportot, amely az FMK−val és az MKDM−mel egyezteti az alkotmányozási folyamatban a lépéseket. Stanislav Gawlik a mozgalom lengyel szárnyának, Mikuláš Hirjak pedig az ukrán és a rutén kisebbségnek a helyzetéről számolt be. Szeptember 2. – Az Együttélés veze− tői fogadták Urs Schöttlit, a Liberális

In− ternacionálé ügyvezető elnökét, és tájé− koztatták őt a kisebbségek jogi helyzeté− ről, a parlamentek és az önkormányzat− ok munkájáról. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Szeptember 4. – Az Együttélés veze− tői Ján Čarnogurský kormányfővel, a KDM elnökével, majd Vladimír Mečiarral, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökével tárgyaltak. A kormányfővel folytatott tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támo− gatja a föderatív államjogi elrendezés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Kifejtette, hogy Szlovákia önállósulása más fénybe állít− ja az itt élő nemzeti kisebbségek helyze− tének megítélését. Vladimír Mečiarral va− ló találkozásuk során az Együttélés poli− tikusai azt hangsúlyozták, hogy a ma− gyarság félelme az önálló Szlovákiától jogos, hiszen a szlovák politikusok nem tudnak olyan koncepciót felmutatni, amely

szavatolná a nemzeti kisebbségek jogait. Szeptember 6. – Václav Havel köztár− sasági elnök a pozsonyi várban fogadta a szlovákiai politikai pártok – köztük az Együttélés – vezetőit. Duray Miklós, Bauer Edit, Stanislav Gawlik és Duka Zólyomi Árpád az állam jövőjéről folytat− tak eszmecserét az államfővel. – Az FMK irodájában találkoztak az Együttélés, az MKDM és az FMK kül− döttségei. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Rózsa Ernő képvi− selték. A megbeszélésen véleményt cse− réltek Csehszlovákia és Szlovákia jöven− dőbeli államjogi elrendezéséről, a nép− szavazás kiírásának lehetőségéről. Meg− egyeztek abban, hogy rendszeresítik a három párt közti találkozókat. Szeptember 7. – Luzernben tartotta kongresszusát a Liberális Internacionálé, az Együttélést Flórián László és Gyurcsík Iván képviselték. Szeptember 9. – Szabó Rezső a Szlovák Nemzeti Tanács,

illetve a Cseh AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 Nemzeti Tanács Elnökségének együttes tanácskozásán Pozsonyban ismertette az Együttélés–MKDM parlamenti klub ál− lásfoglalását Csehszlovákia államjogi el− rendezéséről. Szeptember 13. – A Csemadok szék− házában első ízben találkoztak a Szövet− ségi Gyűlés és az SZNT magyar nemze− tiségű képviselői. Az Együttélésnek 11, az MKDM−nek 7, az FMK−nak 4, a DBP− nek 1 képviselője volt jelen. Jelen volt az MNP és több más magyar szervezet képviselője is. A tárgyalás folyamán csak nagyon kevés kérdésben volt nézetazo− nosság, ezért a nyilatkozat is szűkszavú lett. Kinyilatkoztatták, hogy a cseh és szlovák nemzet között a jelen és a jövő igazságait kereső párbeszéd folyik, amelyben nagy jelentőségű a demokrati− kus megoldási módokról folyó vita. Meg− egyeztek abban, hogy alapvető cél a de− mokratikus jogállam kiépítése, a

környe− zetkímélő, szociális piacgazdaság létre− hozása, az alkotmányos rend betartása, az emberi és kisebbségi jogok biztosítá− sa. A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a ki− sebbségek jogi helyzetéről, az önigazga− tás kérdéséről, az önrendelkezés alkot− mányos úton történő eléréséről. Szóba került továbbá a feddhetetlenségi vizs− gálat, a regionális önszerveződések, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése. Szeptember 16. – Az Együttélés Inté− ző Bizottsága a szeptember 13−i pártta− lálkozót értékelte. Mivel az FMK sajtónyi− latkozatban elmarasztalta a pártokat a nem konstruktív hozzáállásukért, fontos− nak tartotta a saját véleményének a megfogalmazását is a közvélemény szá− mára. 31 Szeptember 19. – A Szövetségi Gyű− lés környezetvédelmi bizottsága újra a bősi vízi

erőmű kérdésével foglalkozott. Határozatot fogadott el, amelyben java− solja a szövetségi kormánynak, hogy vizsgálja felül az építkezés biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, valamint nemzetközi jogi vonatkozásait − valamennyi variánsra vonatkozóan. Az ülésen részt vett az Eurolánc polgári kezdeményezés néhány képviselője is. Duray Miklós, mint a bizottság tagja nagy előrelépésnek tartotta a bizottság határozatát. Szeptember 20. – Az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetői megbeszélést folytattak. Egyetértettek abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében ellenez− nek minden alkotmánysértő kezdemé− nyezést. Elhatározták, hogy a parlament− ben képviselőik együtt fognak működni. Két közös bizottságot hoznak létre, az egyik a kisebbségi jogok alapelveivel foglalkozik majd, egy további pedig a közigazgatás területi átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket hangolja össze. Szeptember 24.

– A Szövetségi Gyű− lésben beszédet mondott Václav Havel államfő. Az állam létét fenyegető hely− zetben három megoldási javaslatot ter− jesztett a parlament elé: fogadják el a népszavazásról szóló alkotmánytörvény végrehajtási törvényét, tegyék lehetővé a népszavazás kihirdetését úgy, hogy az még decemberben megtartható legyen, végül határozatban támogassák a két nemzeti tanács tárgyalásait a tagköztár− saságok közötti szerződésről. A parla− ment magyar képviselői támogatták az államfő indítványait. Szeptember 26. – Az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád vett részt azon a ta− 32 Eseménynaptár 1991 lálkozón, amelyet a Csehszlovák Szocia− lista Párt szlovákiai szervezete kezde− ményezett. A résztvevő 14 politikai szub− jektum képviselői a közös állam fennma− radása mellett szálltak síkra. Szeptember 27. – A Szövetségi Gyű− lésben heves vita alakult ki a bősi vízi

erőmű kapcsán. Jozef Zlocha, a nemze− tek kamarája környezetvédelmi bizottsá− gának titkára kétségbe vonta a bizottság szeptember 18−i határozatát, elmarasz− talta az erőmű elleni tiltakozás szervező− it a közvélemény félrevezetésében, ba− gatellizálta a lakosság állásfoglalását. A vitában felszólaltak a magyar képviselők, és visszautasították Zlocha jelentését. Szeptember 29. – Az Együttélés Inté− ző Bizottsága nyilatkozatban értékelte az államjogi elrendezés kérdése körül kiala− kult helyzetet. A testület hangsúlyozta, hogy támogatja a közös állam nemzetkö− zi jogi folytonosságának megőrzését, amely Közép−Európa stabilitása és a kontinenshez való csatlakozás szem− pontjából egyaránt jelentős. Október 4. Az Együttélés és az MKDM képviselői a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották az al− kotmány önálló kisebbségjogi fejezetére vonatkozó

javaslatukat. A Szlovák Nem− zeti Tanácsban az alkotmány−kiegészí− tés előterjesztői között a magyar koalíci− ón kívül három szlovák parlamenti képvi− selő is szerepelt (Ivan Brndiar, Miroslav Kusý és Peter Tatár). Október 5. – Érsekkétyen ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós politikai helyzetelemzésében le− szögezte, hogy a kisebbségeknek az erősödő demokrácia, a stabil politikai helyzet kedvez, ezért létérdekünk a szö− vetségi köztársaság megmaradása. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Ugyanakkor számolnunk kell Csehszlo− vákia szétesésével is. Dr Rózsa Ernő az alkotmány−kiegészítő tervezetet ismertet− te és indokolta meg. Dr Szabó Rezső a szlovák belügyminisztérium által kidolgo− zott választójogi törvénytervezet fonák− ságaira mutatott rá. Az Országos Tanács ezután Merre tart Csehszlovákia címmel memorandumot fogadott el a csehszlo− vákiai nemzeti kisebbségekről.

Október 7–8. – A Magyar Vállalkozói Kamara küldöttségének vezetője, Olajos Csaba kétnapos kapcsolatépítő körútjuk végén sikeresnek értékelte az Együttélés vezetőivel és gazdasági szakemberekkel folytatott megbeszéléseket. Azt javasolta tárgyalópartnereiknek, hogy Szlovákiá− ban is hozzanak létre egy vállalkozói ér− dekképviseleti szervezetet. Október 9−11. – A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága tagjaként Duray Miklós részt vett a bizottság buda− pesti tárgyalásán. A meghívó fél a Ma− gyar Országgyűlés környezetvédelmi bi− zottsága volt. Október 14. – Az Együttélés központi irodájában találkoztak a három magyar párt vezetői. A találkozóról kiadott közle− ményben megerősítették, hogy mindhá− rom párt a közös államért száll síkra, és az államjogi elrendezés kérdésében az alkotmányos utat támogatják. Az FMK képviselői kijelentették, hogy támogatják az

Együttélés és az MKDM közös alkot− mány−kiegészítő javaslatát. A tárgyaló felek fontosnak ítélték a Szlovákiai Ma− gyar Pedagógusszövetséggel való együttműködést. Október 17. – Véleménycserére került sor az Együttélés és a Demokratikus Baloldal Pártja vezetői közt. A népszava− zással kapcsolatban mindkét fél egyetér− tett abban, hogy ezt az összes alkotmá− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1991 nyos lehetőség kimerítése után kellene kiírni. Szó volt arról is, hogy a parlament− ben a DBP képviselői rendszeresen olyan álláspontra helyezkednek, amely nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek. Október 18. – Duray Miklós sajtótájé− koztatón kijelentette: Bőst nem szabad megépíteni. Október 22. – A szlovák belügymi− nisztérium körlevelet adott ki a belügymi− niszter−helyettes aláírásával, amelyben a járási hivatalok igazgatóit a nem szlovák nyelvű feliratok

eltávolítására szólítja fel. Egyben arra utasítja őket, hogy novem− ber 5−ig jelentsék a belügyminisztérium− nak azon községek nevét, amelyekben a helység vagy az utcák, terek, közterüle− tek nevét magyarul is feltüntették. A saj− tóban Ladislav Pittner belügyminiszter is megerősítette, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mert be kell tartani a nyelvtörvényt. Bauer Edit és más képviselők koráb− ban már többször interpelláltak ez ügy− ben, most az MKDM–Együttélés frakció képviselői közös levélben tiltakoztak a parlament elnökénél a nyelvtörvény hely− telen értelmezése miatt. Október 28. – Václav Havel elnököt nacionalista hangoskodók nem engedték szóhoz jutni a Csehszlovákia megalaku− lásának tiszteletére rendezett ünnepsé− gen Pozsonyban. Az Együttélés nyilatko− zatban ítélte el a szélsőséges megnyilvá− nulásokat. November 1. – Az Együttélés és az MKDM prágai

parlamenti képviselői a Szövetségi Gyűlésben benyújtották ja− vaslatukat, amelyben népszavazás kiírá− sát indítványozták. November 3. – Az Együttélés köz− pontjában Duka Zólyomi Árpád, Harna István és Dobos László fogadták a Ke− 33 reszténydemokrata Párt delegációját, melyet Václav Benda vezetett. Arra a megállapításra jutottak, hogy a közös ál− lam magasabb szinten garantálhatja az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A felek megegyeztek a további politikai együttműködésben is. November 15. – Bauer Edit a hely− ségnevek ügyében interpellált: „1948− ban az új elnevezéseket ránk erőszakol− ták, ezért nem honosodtak meg. Jogos tehát az érintett községek lakóinak nép− szavazás útján kinyilvánított kérése, hogy állítsák vissza az eredeti elnevezéseket“. Rózsa Ernő a földtörvénnyel kapcso− latban interpellált, rámutatva, hogy a központi végrehajtó és a

közigazgatási szervek irányzatosan félremagyarázzák a földtörvényt. November 20. – Az Együttélés önkor− mányzati Tanácsa az MKDM−mel karölt− ve a polgármesterek, önkormányzati képviselők számára Komáromban szak− mai konferenciát tartott. Előadók voltak többek közt: Václav Klaus pénzügymi− niszter, Harna István, az Együttélés par− lamenti képviselője és Szomolay Ferenc, az Együttélés szaktanácsadója. November 25. – Václav Havel fogad− ta az Együttélés képviselőit. A Duray Miklós vezette delegáció a köztársasági elnöknek egy kísérőlevéllel átadta a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről szóló memorandumot. November 30. – Somorja mellett Csölösztőn tartotta alakuló ülését a Kö− zép−európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt államból külön− böző népcsoportok érdekeit védő politi− kai szervezetek vezetői kapcsolódnak be. A találkozó résztvevői megválasztot−

ták a vezetőség tagjait: az elnöki tiszt− 34 Eseménynaptár 1991/1992 ségbe Hódi Sándort, a VMDK alelnökét, valamint a három alelnököt: Duray Mik− lóst, az Együttélés elnökét, Vasil Lizakot, a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokrati− kus Ligájának elnökét, Borbély Imrét, az RMDSZ politikai titkárát. December 2. – Ismét találkoztak a há− rom magyar párt vezetői, és közös gaz− daságpolitikai bizottság létrehozásában állapodtak meg. Megegyeztek abban, hogy a következő találkozón már a vá− lasztási előkészületekről lesz szó. December 3. – Lemondott Mikuláš Hir− jak, az Együttélés képviselője. Helyébe Hornyák János MKDM−es képviselő került. December 4. – Az Együttélés képvi− selői átadták a memorandumot a Szö− vetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a cseh kor− mány, a szlovák kormány vezető tiszt− ségviselőinek, valamint a lengyel és a magyar

külképviseleteknek. December 6. – A Szövetségi Gyűlés− ben Jiří Dienstbier külügyminiszter elis− merte Batta István azon kérésének jo− gosságát, hogy a helsinki folyamat fő ok− mányait minden csehszlovákiai polgár számára az anyanyelvén kell hozzáfér− hetővé tenni, tehát magyarul, lengyelül és a többi kisebbség nyelvén is. A kül− ügyminiszter ígéretet tett, hogy beszerzi az okmányokat a kért nyelveken. December 19. – Az SZNT−ben a költ− ségvetési tervezet vitájában Dobos László javasolta a nemzetiségi kultúrára szánt összeget 140 millióval megemelni. A Szlovák Rádió nemzetiségi műsorának 1,5, a Szlovák Televízió nemzetiségi adásának 10 millió koronával több költ− ségvetési juttatást javasolt. A javaslatot a parlament megszavazta. A költségve− tésről szóló törvény közös előadója Harna István volt. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL December 20. – Duray Miklós lemon− dott a

szövetségi gyűlésbeli MKDM− Együttélés parlamenti klub elnökének tisztségéről, a képviselők a feladattal Mi− hályi Molnár Lászlót bízták meg. 1992 Január 4. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága a parlamenti választásokra való felkészülést és a koalíciós tárgyalások megkezdését tartotta a legfontosabb fel− adatának. Január 10. – A Szövetségi Gyűlés bi− zottságaiban folyt a választójogi törvény− tervezet vitája. Az Együttélés előterjesztet− te saját tervezetét, amelyben kombinált választási rendszert javasolt. Duray Miklós szerint a köztársasági elnök nyilvánosság− ra hozott törvényjavaslata összhangban van az Együttélés javaslatával, és előnyös a nemzeti kisebbségek számára. Január 18. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága megvitatta a választási koalíció kialakításának alapelveit. Leszögezte, hogy természetes szövetségesének tart− ja a Magyar Kereszténydemokrata

Moz− galmat. Január 21–24. – A Szövetségi Gyűlés ratifikálta az emberjogi egyezségok− mányt. Václav Havel két javaslatát – a népszavazás megvalósítását szabályozó törvény módosítását és az új alkotmány elfogadásának módjára vonatkozó alkot− mánytörvény javaslatát – a parlament el− vetette. Ezután a Szövetségi Gyűlés az emberi jogok betartásának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg. A jelentés részletesen foglalkozott a nemzeti és et− nikai kisebbségek helyzetével is. Január 23. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács és a Cseh Nemzeti Tanács Elnök− sége közös bizottságot hozott létre a cél− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 ból, hogy előkészítse a két nemzeti par− lament elnökségének találkozóját és az államjogi rendezés kérdéseire vonatkozó szerződés szövegét. Február 1. – Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatal− mazta

vezetőit, hogy azok kezdjenek ko− alíciós tárgyalásokat a Magyar Keresz− ténydemokrata Mozgalommal. A résztve− vők egyetértettek abban is, hogy a koalí− ció egy harmadik taggal bővüljön, nyitott kérdés maradt viszont, hogy a harmadik tag a Magyar Polgári Párt vagy a Magyar Néppárt lesz−e. Az OT felhívást tett köz− zé a nevelés és az oktatás évéről. – Az Országos Tanács nyilatkozatot fogalmazott meg az önrendelkezésről, amelyben leszögezi, hogy az Együttélés alapkövetelése az önrendelkezési jog ki− terjesztése a kisebbségekben élő nép− csoportokra és nemzetrészekre is. Február 8. – A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közös bi− zottságának Milovy−i ülésén megállapo− dás született az államjogi szerződés leg− főbb pontjairól, a szövetség és a tagköz− társaságok hatásköréről. Az államrende− zésről kompromisszumot kötöttek: a két nép nevében a nemzeti

tanácsok kötné− nek szerződést. A Milovy−i javaslatot a nemzeti tanácsoknak kell jóváhagyniuk. Február 12. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács Elnöksége elvetette az államjogi el− rendezésről megfogalmazott Milovy−i szerződéstervezetet. A szerződés ellen szavazott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Szlovák Nemzeti Párt és rész− ben a kormánypárt, a Kereszténydemok− rata Mozgalom. Február 13. – A Matica slovenská el− nöke nyílt levélben követelte, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács mellett létrejött, 35 a nyelvtörvény betartását ellenőrző bi− zottság dolgozzon ki zárójelentést tevé− kenységről. – A szlovák közélet több személyisége diplomáciai baklövésnek minősítette, hogy Ján Klepáč, a Szlovák Nemzeti Ta− nács alelnöke magyarázatot kért az USA pozsonyi konzuljától az amerikai külügy− minisztériumnak azzal a jelentésével kapcsolatban, amely az emberi

jogok be− tartását értékeli az egész világon. A je− lentés Szlovákiát antiszemita országként jellemezte, és hangsúlyozta a magyar nemzeti kisebbség elnyomását is. Február 17. – A Szövetségi Gyűlés módosította a földtörvényt. A módosítás− sal egyszerűbbé vált a kárpótlás érvé− nyesítése. A javaslatok érintették azon magyar és német nemzetiségű csehszlo− vák állampolgárok kárpótlásának kérdé− sét is, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség vádja alapján elnö− ki rendeletekkel fosztottak meg vagyo− nuktól. Az Együttélés prágai parlamenti képviselői a sikertelen szavazást követő egyeztetések során elérték, hogy a tör− vény módosított változata jogosult sze− mélyeknek tekintse azokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgáro− kat is, akiknek vagyonát az 1945 utáni elkobzások során másoknak utalták ki. A törvény így bizonyos elégtételt adott a

csehszlovákiai magyaroknak, továbbra sem tette azonban lehetővé az 50 hektár feletti földterületek visszaigénylését. Február 20. – A szlovák kormány nemzetiségi tanácsa megtárgyalta az ál− lami költségvetésből a nemzetiségek tá− mogatására előirányzott összegek elosz− tásának szabályait: azokat az alapelve− ket, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetiségi kultúra és oktatás anyagi tá− mogatásakor. 36 Eseménynaptár 1992 Február 22. – Az Együttélés és a Ma− gyar Néppárt vezetői a választásokon való esetleges közös fellépésről tárgyal− tak. Február 25–27. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Dobos László kérte, hogy hozzák nyilvánosságra az állami költség− vetésből a nemzetiségek támogatására az erre az évre jóváhagyott összeg el− osztását. Az általános politikai vitában ugyancsak Dobos László javasolta, hogy a szlovák–magyar viszony javítása érde− kében a szlovák

parlament márciusi ülé− sén érvénytelenítse a magyar nemzeti ki− sebbséggel szemben kimondott kollektív bűnösséget. Erre válaszolva František Mikloško, a parlament elnöke megállapí− totta, hogy ezt az érzékeny kérdést csak− is a magyar parlamenttel közösen lehet tisztázni, és kilátásba helyezte, hogy még a választások előtt sor kerülhet egy közös nyilatkozat elfogadására. – A jóváhagyott választójogi törvény értelmében a szlovák parlamentbe való bejutás küszöbe egy párt esetében 5, kettős és hármas koalíció számára 7, az ennél nagyobbnak pedig 10 százalék. A választási kampány 23 napra rövidült le, s egy−egy párt az eddiginél kevesebb időt kapott a rádióban és a televízióban programja propagálására. Az előző vá− lasztásokon tízezer szavazatnál keve− sebbet kapott pártoknak – amennyiben a választásokon indulni kívánnak – aláírá− sokkal kell bizonyítaniuk, hogy legalább

tízezer tagjuk van. Továbbra is az ará− nyos képviseleti rendszer érvényesül, és változatlanok maradtak a választási kör− zetek is. Február 26. – Marián Čalfa szövetsé− gi miniszterelnök fogadta az Együttélés küldöttségét. Február 27. – A Szlovák Nemzeti Ta− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL nács a nyitrai egyetem alapításáról szóló törvénytervezetről tárgyalt. Ez az egye− tem a Nyitrán működő Pedagógiai Főis− kolát és a Mezőgazdasági Főiskolát fog− lalná magában. Az Együttélés képviselő− je, Bauer Edit a magyar iskolaügy hely− zetét ismertette, és javasolta, hogy indít− ványozzák az egyetem szenátusának in− dítványozzák: az egyetem keretében lé− tesítsenek önálló magyar pedagógiai kart. A képviselők heves vita után a ja− vaslatot elvetették, külön határozatként azonban elfogadták Berényi Józsefnek, az MPP képviselőjének indítványát, mi− szerint az SZNT javasolja az

egyetem szenátusának a nemzetiségi és etnikai kultúrák karának létesítését, amelyen pe− dagógusokat, kulturális dolgozókat és népművelőket képeznének a nemzetisé− gek számára. – Duray Miklós, az Együttélés elnöke és Bugár Béla, az MKDM elnöke aláírták a két mozgalom közti koalíció politikai alapelveiről szóló szerződést, amelyben a választásokra való felkészülésen túl a választások utáni együttműködés alapel− veit is leszögezték. Közös céljuk, hogy a kisebbségek az állam keretén belül in− tézményesen gyakorolhassák jogaikat, önigazgatási alapon lépjenek fel az okta− tás, a kultúra és a helyhatóságok ügyei− ben. Február 29. – A Rákóczi Szövetség Budapesten találkozót szervezett a má− sodik világháború után kitelepített felvi− déki magyarok számára. Katona Tamás− nak, a magyar külügyminisztérium állam− titkárának e rendezvényen elmondott szavaira reagált két

vezető szlovákiai politikus, František Mikloško és Ján Čarnogurský. Nyilatkozataikban kifejtet− ték, hogy nem ellenzik a beneši dekrétu− mok kritikáját, ám egyúttal szükségesnek AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 tartják, hogy a magyar kormány foglaljon állást a szlovákiai területek 1938−as vis− szacsatolását követő eseményekkel kap− csolatban. Március 6. – A Szövetségi Gyűlés a bős−nagymarosi vízlépcsőrendszerről tárgyalt. A magyar parlamenti képviselők indítványozták, hogy a parlament állíttas− sa le a Duna elterelésére irányuló mun− kálatokat. A módosító javaslataikat a parlament elvetette, viszont támogatta a Szövetségi Gyűlés és a Magyar Ország− gyűlés környezetvédelmi bizottságainak találkozóján közös nyilatkozatban elfoga− dott csehszlovák álláspontot. Március 8. – Rekviem Esterházy Já− nosért, halálának 35. évfordulóján Kas− sán. Az Együttélés

által szervezett ren− dezvényen részt vett Esterházy Alice grófnő, a felvidéki magyar mártír−politi− kus lánya is. Március 12. – Ismét érdemi döntés nélkül értek véget az Együttélés, az MKDM és az MPP tárgyalásai a hármas választási koalícióról. Az MKDM és az Együttélés hat pontban fektette le azokat a feltételeket, amelyekhez az MPP−vel kialakítandó koalíció létrehozását kötik. Március 17. – A hármas koalícióról folytatott megbeszélések újabb fordulója. Az Együttélés és az MKDM véleménye szerint az MPP−nek, mint a kormánykoa− líció tagjának vagy ki kell lépnie a kor− mányból, vagy el kell határolnia magát a kormány nemzetiségi politikájának mu− lasztásaitól. Vitatott pont az is, hogy az MPP elutasította a jövőbeni politikai együttműködés lehetőségét. Március 19–22. – Az MPP írásbeli nyilatkozatban határolta el magát a kor− mány nemzetiségi mulasztásaitól, és mi−

nősítette saját felelősségének arányát. Az Együttélés és az MKDM nem fogadta 37 el az MPP által kidolgozott nyilatkozatot. Március 23. – Az MKDM és az Együtt− élés megbízott küldöttsége a Magyar Néppárttal folytatott megbeszélést az esetleges választási együttműködés fel− tételeiről. Március 24. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács védelmi bizottságának a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma tevé− kenységéről szóló jelentése kitért Vladi− mír Mečiar múltbeli tevékenységére, és ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy belügyminiszteri, illetve kormányfői mi− nőségében a nyilvántartási adatokkal manipulált. A jelentés meghallgatása az SZNT−ban viharos vitát váltott ki. Míg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői védték elnöküket, a kormány− pártok egyértelműen kiálltak a jelentés tényei mellett. A három magyar politikai erő tárgyaló− küldöttségei újabb fordulóra

ültek össze. Az Együttélés és az MKDM képviselői az MPP−nek választási szerződés megköté− sére tettek javaslatot, ez azt jelentette, hogy az MPP jelöltjei pártmegjelölés nél− kül szerepelnének a listán. Március 26. – Az MKDM, az Együtt− élés és a Magyar Polgári Párt küldöttsé− gei nem tudtak megállapodni abban, hogy választási koalíciót alakítsanak, és a választási szerződés feltételeiről sem született egyezség. A tárgyaló felek kü− lön−külön közleményben értékelték a tár− gyalásokat. Március 28. – Az Együttélés Orszá− gos Tanácsa Hanván jóváhagyta az MKDM−mel kötött koalíciós szerződést. Továbbra is nyitott kérdésként kezelték a Magyar Néppárttal kötendő hármas koa− líció lehetőségét. Március 30. – Csáky Pál MKDM−es képviselő a Szlovák Nemzeti Tanács 38 Eseménynaptár 1992 ülésén felolvasta azt a nyilatkozatterve− zetet, amelyet az MKDM −

Együttélés képviselői már két hónappal korábban beterjesztettek, és amely elvetné a ma− gyarokkal szemben 1945−ben érvényesí− tett bűnösség elvét. Április 1–2. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács ülésén František Mikloško beszá− molt az államjogi elrendezésről folytatott, kudarcba fulladt több mint egyéves tár− gyalássorozatról, és megállapította, hogy az új parlamentnek kell folytatnia a meg− kezdett munkát. – Az államjogi elrendezés és Szlová− kia szuverenitásának kérdése ismét szembe állította a parlament vezetőit és nemzeti elven politizáló erőit. Viliam Oberhauser, az SZKDM képviselője, a szlovák kormány erdőgazdasági és víz− gazdálkodási minisztere felolvasta a szu− verenitást deklaráló nyilatkozatjavaslatot. Április 2. – Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt között megállapo− dás született a hármas választási koalíci− óról. Április 7. – A Szlovák Televízió

Taná− csának magyar tagjai nyilvánosságra hozták a nemzetiségek és etnikai cso− portok számára sugárzott anyanyelvi műsor készítésére és az adások fejlesz− tésére vonatkozó közös javaslatukat. A tervezetet két hónappal korábban ter− jesztették a Szlovák Televízió Tanácsa elé, amely azonban nem foglalkozott ve− le. Április 14. – A prágai Szövetségi Gyűlés utolsó ülésén jóváhagyták a köz− társasági elnök megválasztásának mód− ját. A testület a kétfordulós elnökválasz− tás mellett döntött. Az elnök három hó− napig maradhat hivatalában, amíg az új elnök leteszi az esküt. – A Szövetségi Gyűlés nem hagyta jó− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL vá az egyházak és vallási közösségek vagyonjogi kárpótlásáról és rehabilitálá− sáról szóló törvényt. Ezzel elvetette a magyar képviselők módosító javaslatait, amelyek korábban egy aláírási akció so− rán széles körű

támogatást kaptak. Április 15. – A Központi Választási Bi− zottság kisorsolta a választásokon indu− ló politikai pártok, mozgalmak és koalíci− ók választási listáinak sorszámait. A vá− lasztásokon összesen 41 politikai szer− veződés indult. Az MKDM, Együttélés és MNP koalíció a 15, illetve a 20−as szá− mot kapta. Április 23. – A szövetségi kormány jó− váhagyta a Csehszlovákia és Magyaror− szág közötti államszerződés szövegét, a bősi vízi erőmű körüli tisztázatlan kérdé− sek miatt azonban közeli ratifikálása nem volt valószínű. Április 25. – Dunaszerdahelyen a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsé− ge, az Együttélés politikai mozgalom és az Eurolánc Polgári Kezdeményezés szervezésében környezetvédelmi konfe− renciára került sor, amelyen a Duna két partján fekvő régiók polgármesterei és szakemberek vitatták meg a bős−nagy− marosi vízlépcsőrendszer kérdését. A

konferencia jelszava „Hagyjuk a Dunát élni!“. A konferencián az érintett régió polgármesterei közös állásfoglalásban kifejtették, nem érdekük, hogy a C− variáns építésével feszültséggóc alakul− jon ki ezen a területen. Május 2–3. – A magyar koalíció mint− egy 170 parlamenti képviselőjelöltje és a választási kampány szervezői kétnapos tanácskozást tartottak Pozsonyeper− jesen. Május 4–7. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács ülésén a kormányprogram teljesíté− séről folyt a vita. Rózsa Ernő, az Együtt− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 élés képviselője a kormány nemzetiségi politikáját bírálta. – A Szovjetunióba elhurcoltak kárpót− lásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a magyar képviselők közös módosító ja− vaslatot terjesztettek a plénum elé. A módosítás, amelyet a képviselők elfo− gadtak, az 1944−től 1953−ig elhurcoltak számára is lehetővé tette a

kárpótlást. Azt is figyelembe vették, hogy a Szovjet− unió más országokban is létesített mun− katáborokat, az itt töltött időszakért is kárpótlás jár. – A parlament újra foglalkozott a nyelvtörvény felügyelésére létrehozott parlamenti bizottság tevékenységével. Több képviselő magyarellenes felszóla− lása után a szlovák parlament ismét el− utasította a már megszűnt bizottság fel− újítására tett javaslatot. – A napirend utolsó pontja a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozat meg− tárgyalása volt. Viliam Oberhauser mi− niszter újra előterjesztette a nyilatkozat szövegét, amelyet indulatos vita köve− tett. A parlament végül eldöntötte, hogy a szuverenitási kezdeményezést, tekin− tettel államjogi fontosságára, háromötö− dös szótöbbséggel fogadja el a parla− ment. A szavazáson jelen lévő 139 kép− viselő közül 73−an szavaztak a nyilatko− zat elfogadása mellett, ami a

szuvereni− tási nyilatkozat elutasítását jelentette. – A Magyar Polgári Párt nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezte: a meg nem valósult hármas koalíció miatt félő, hogy a magyar választópolgárok nem já− rulnak a szavazóurnákhoz. Május 7. – A magyar kormány úgy döntött, hogy május 21−i hatállyal fel− mondja a bős−nagymarosi vízlépcső− rendszer építéséről Magyarország és Csehszlovákia között 1977−ben kötött 39 államszersződést. Egyben kezdemé− nyezte, hogy az Európa Közösség nagy− követeinek jelenlétében a csehszlovák tárgyalóküldöttség vezetőjével induljanak tárgyalások, melynek témája a munkála− toknak a vizsgálatok idejére történő fel− függesztése volna. Május 11. – Václav Havel köztársasá− gi elnök fogadta a csehszlovákiai ma− gyar politikai pártok küldöttségeit. Május 12. – Az Együttélés nyilatkoza− tot adott ki a bősi vízi erőművel kapcso−

latban. Május 18. – Elkezdődött a vagyonje− gyes privatizáció első igazi befektetési fordulója, amelyben a polgárok közvetle− nül a részvénytársaságok részvényeibe fektethették pontjaikat. Május 19. – A Szlovák Televízió fő− szerkesztője nem engedélyezte a nem− zetiségi műsorban annak a riportnak a sugárzását – amelyet a műsor szerkesz− tői a bősi vízi erőműről készítettek – az− zal az indoklással, hogy a riport egyolda− lú, a magyar lakosság szemszögéből íté− li meg a kérdést, és a magyar kormány állásfoglalását támogatja. Az Együttélés tiltakozott a „cenzúrázás“ ellen. Június 1. – Václav Havel köztársasá− gi elnök választások előtti tévébeszédé− ben isten segítségét kérte a helyes dön− téshez, és felhívást intézett az állampol− gárokhoz: azokat az erőket válasszák, amelyek Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek igazságos együttélése mellett

szállnak síkra. „Hiba lenne olyan embereket választani, akik minden prob− léma gyors megoldását ígérik. Az ilye− nek csak diktálni szeretnének választóik− nak, nem kíváncsiak a véleményükre.“ Június 5–6. – Parlamenti választások voltak Csehszlovákiában. Csehország− ban legeredményesebben a Polgári De− 40 Eseménynaptár 1992 mokrata Párt (PDP) és a Keresztényde− mokrata Párt (KDP) koalíciója, Szlováki− ában a Demokratikus Szlovákiáért Moz− galom (DSZM) szerepelt. A Magyar Ke− reszténydemokrata Mozgalom – Együtt− élés Politikai Mozgalom – Magyar Nép− párt koalíció elérte a törvényhozó testü− letekbe való jutáshoz szükséges szava− zatküszöböt. Figyelemre méltó a szava− zópolgárok nagyarányú részvétele a vá− lasztásokon (86%). A Magyar Koalíció 228885 (7,42%) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM−et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A

Szövetségi Gyű− lés Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Ka− marájába pedig 5 mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29%−os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás fel− tételét. Az Együttélés megválasztott parla− menti képviselői: Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán (Szö− vetségi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács). Június 7. – Vladimír Mečiar, a De− mokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnö− ke a választások után megtartott első sajtótájékoztatóján a kormányról és a ko− alícióról még nem nyilatkozott. Kijelentet− te, hogy Václav Havel elnökké való

újra− választásának esélye nagyon kicsi. A magyar politikai pártokról szólva a követ− kező kijelentéseket tettei: „A magyar po− litikai pártok képviselőit nem tartom az HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL összes szlovákiai magyar képviselőjé− nek. A DSZM−ben is vannak magyarok, számomra ők a partnerek, azonban semmilyen politikai párbeszédet nem tartok kizártnak.“ Véleménye szerint a nyelvtörvény megújításra szorul, hiszen eredeti formájában nem old meg semmit. A földtörvénnyel kapcsolatban elhang− zott: a kollektív bűnösség elvetése nem jelent kollektív bűntelenséget. Az akkori földtörvény értelmében azok is vissza− kaphatták földjeiket, akik valóban hábo− rús bűnösök voltak, és így kialakult a ket− tős tulajdon. Az önrendelkezés joga a nemzeteket illeti meg, nem a nemzeti ki− sebbségeket. Ha Európa nemzetiségi autonómiában gondolkodna, akkor már rég szétesett volna. Június 8. – Megkezdődött a

két köz− társaság győztes pártelnökeinek, Václav Klausnak és Vladimír Mečiarnak a tár− gyalása, amelynek tétje a szövetségi ál− lamforma fennmaradása vagy az ország szétszakadása. Június 11. – A Szövetségi Gyűlés ka− maráiba bejutott pártok és mozgalmak vezetői a különböző tisztségeknek a pár− tok és mozgalmak súlyának megfelelő arányos szétosztásáról, az elnökség, il− letve a bizottságok összetételéről ta− nácskoztak. – A PDP−KDP koalíció nevében a Ke− reszténydemokrata Párt elnöke, Václav Benda vezette küldöttség és a Duray Miklós vezette MKDM – Együttélés koa− líció küldöttsége egyeztette véleményét a közös állammal kapcsolatban. A PDP− KDP és a magyar koalíció a lényeget te− kintve azonos álláspontot képvisel, meg− egyeznek abban, hogy a jövőben együtt fognak működni. Június 12. – Az Együttélés vezetőivel folytatott megbeszélést a Demokratikus AZ

EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 Baloldal Pártja. Peter Weiss az Együtt− éléssel folytatott tárgyalásokról: „áttekin− tettük a belpolitikai helyzet kulcskérdése− it, s egyetértettünk abban, hogy senkit sem szabad kizárni a szlovákiai politikai folyamatokból.“ Június 14. – Václav Havel köztársa− sági elnök rádiónyilatkozata: „Elnöki jelö− lésemet kész vagyok abban a pillanat− ban visszavonni, mihelyt az ország szét− hullása visszavonhatatlanná válik.“ Meg− jegyezte azonban, hogy jelölését nem hajlandó visszavonni csak azért, mert valamelyik párt nem támogatja. Cseh− szlovákia jövőjét illetően három alternatí− vát jelölt meg: Az első az akkori szövet− ségi államforma, amelyet ő sem támoga− tott, mert az akkori föderáció rossz. A második egy olyan transzformáció, amely megőrizné az akkori Csehszlová− kia nemzetközi jogalanyiságának folyto− nosságát, ez azt jelentette,

hogy két köz− társaság a szövetségi állam jogutódjává vált volna. Ezt csak közös népszavazás− sal lehetett elérni. A harmadik alternatíva szerint az egyik köztársaságban végzett népszavazás döntene a közös államból való kilépésről, ami azt jelentette volna, hogy az elszakadni nem kívánó tagköz− társaság nyerné el a jogutódlást. Június 16. – Bugár Béla, az MKDM elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának nyi− latkozott: „Szlovákia önállósulása eseté− ben az MKDM a magyar kisebbség joga− inak szavatolására területi autonómiát követel majd.“ – Tanácskoztak a Szlovák Nemzeti Tanácsba bekerült pártok vezetői. A ma− gyar parlamenti képviselők elégedetlen− ségüknek adtak hangot, mert a DSZM kész tervekkel állt elő a parlamenti tiszt− ségeket és a bizottságok összetételét il− letően, ennek értelmében a tizenöt tagú 41 elnökségben a magyar koalíciót csak egy tag képviselné. Június

17. – Václav Havel államfő fo− gadta az Együttélés és az MKDM képvi− selőit. Június 19. – A parlamenti pártok kö− zölték a Szlovák Nemzeti Tanács tisztsé− geinek betöltésére tett javaslataikat. Az Együttélés – MKDM egy bizottságban ál− líthatott elnökjelöltet, aki egyben az SZNT Elnökségének is tagja lett volna. A jelölt Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke volt. Június 20. – Václav Klaus és Vladimír Mečiar politikai egyezményt írt alá. Eb− ben kinyilvánították, hogy a választások után kialakult helyzetet alkotmányos úton, közösen kívánják megoldani. Június 22. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács politikai grémiumában (a parlamen− ti pártok vezetőinek találkozóján) megle− petést okozott, hogy a magyar koalíciót ketten képviselték. A két politikai szerve− zet, az MKDM és az Együttélés képvise− lői azonban ragaszkodtak ehhez a joguk− hoz, mert a szlovák parlamentben két

önálló jogi szubjektumként vannak jelen. Június 23. – A Szlovák Nemzeti Ta− nács alakuló ülésén a tisztségek szét− osztása az előzetes pártközi megállapo− dások szerint folyt, egy kivétellel: a kép− viselők nem választották meg az Együtt− élés – MKDM részéről javasolt Duka Zó− lyomi Árpádot a környezetvédelmi bizott− ság elnökévé azzal az indoklással, hogy részt vett a bősi vízierőmű elleni tünteté− seken, sőt ő szervezte az Euroláncot. (Megjegyzés: Duka Zólyomi Árpád a tün− tetések idején nem tartózkodott Cseh− szlovákiában.) A koalíció helyette dr Ró− zsa Ernőt javasolta, akit kis többséggel a parlament megválasztott. Június 24. – Az SZNT Elnöksége ki− 42 Eseménynaptár 1992 nevezte az új szlovák kormányt. A Szlo− vák Köztársaság miniszterelnöke Vladi− mír Mečiar lett. Június 25–26. – A prágai Szövetségi Gyűlés két kamarájának alakuló ülése. A Népi

Kamara elnöke Václav Benda (KDP), a Nemzetek Kamarájának elnöke Roman Zelenay (DSZM) lett. A parlament elnökségébe választották Duray Miklóst és Pázmány Pétert, mindketten az Együttélés képviselői. A Szövetségi Gyű− lés kamaráinak első együttes ülésén a parlament elnökévé Michal Kováčot (DSZM) választották. Václav Havel be− szédet mondott a parlamentben. Az MKDM és az Együttélés Coexistentia par− lamenti klubjának elnöke Duray Miklós, alelnöke Bartakovics István /MKDM/ lett. Június 27. – A napilapokban megje− lent a Coexistentia parlamenti klub kép− viselőinek állásfoglalása, melyben né− hány időszerű politikai kérdésről fejtették ki véleményüket. A képviselők többek között kinyilvánították, hogy támogatják Václav Havel újraválasztását, valamint bírálták a szlovák kormány tagjainak a nemzeti kérdés kapcsán elhangzott kije− lentéseit. Július 3. – A Szövetségi Gyűlésben

sikertelen volt az elnökválasztás: az egyik jelölt visszalépésével Václav Havel maradt az egyedüli jelölt, aki viszont a két forduló során nem kapott elengedő szavazatot a Nemzetek Kamarájának szlovák részében. – A szlovák alkotmány előkészítéséről tárgyalt a három vezető szlovák politikai párt. Az alkotmánytervezethez benyújtott – a múlt év októberében kidolgozott – Együttélés−MKDM javaslatot, a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó feje− zet tervezetét a megváltozott feltételek− nek megfelelően át kellett dolgozni. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Július 4. – Komáromfüssön ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Politi− kai nyilatkozatot fogadott el az ország helyzetéről. Július 8. – A magyar kormány Buda− pesten átadta a csehszlovák diplomáciai képviseletnek azt a bősi vízi erőműre vo− natkozó jegyzéket, amelyben a magyar kormány tiltakozott a körtvélyesi tározó feltöltése ellen.

Július 9. – Vladimír Mečiar a „Hű Ké− pet Szlovákiáról“ újságíróklub meghívott tagjainak tartott sajtóértekezletet. Nagy visszhangot váltott ki az, hogy bizonyos titkos forgatókönyv közzétételét követel− te, amelyet az előző kormány az ország szétválásának esetére dolgozott ki. A tá− jékoztatón a szétválás negatív következ− ményeiről beszélt és beismerte, hogy Szlovákia gazdaságilag nincs felkészül− ve a gyors szétválásra. Hasonló vihart kavartak kijelentései a magyar részről észlelt fokozott légi tevékenységről, had− gyakorlatokról és arról, hogy a vegyesen lakott területeken zavart okozók ellen, mint a köztársaság−ellenes felforgatók ellen fognak eljárni. – Az SZNT Elnöksége a július 17−i parlamenti ülés napirendjére tűzte a kor− mányprogramnak és Szlovákia szuvere− nitásáról szóló nyilatkozatnak a megvita− tását. A magyar képviselők a bizottsági üléseken

elmondták a kormányprogram− mal kapcsolatos fenntartásaikat. Duka Zólyomi Árpád szerint a kormányprog− ram túl általános, nem abból a tényből indul ki, hogy Szlovákia többnemzetisé− gű köztársaság, a nemzeti kisebbségek jogait csak általánosságban fogalmazza meg. Dobos László az államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bi− zottság ülésén javasolta, hogy a bizott− ság támogassa a kulturális és oktatás− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 ügyi önigazgatás megteremtését a nem− zetiségek számára. A javaslatot viharos vita után elvetették. A művelődési, tudo− mányos és oktatásügyi bizottság is elfo− gadta a kormányprogramnak a nemzeti− ségi oktatásügyre vonatkozó tételeit. Ezek szerint a kormány a nemzetiségileg vegyes területeken megteremti a feltéte− leket a szlovák nyelvnek – az állam− nyelvnek – a tökéletes elsajátításához, emellett támogatja az

anyanyelvi okta− tást. Bauer Edit egyrészt arra mutatott rá, hogy az anyanyelvi oktatásnak előnyt kellene élveznie, másrészt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő nyelvtörvény hi− vatalos nyelvről beszél, az államnyelv fo− galma nem tisztázott. – A környezetvédelmi bizottság ülésén Köteles László kifogásolta, hogy a kor− mány fontos céljának tekinti a bősi vízi erőmű befejezését, pedig az nem oldja meg az energiaellátási gondokat, ráadá− sul környezetvédelmi szempontból ve− szélyeket rejt magában. – Jozef Moravčík szövetségi külügymi− niszter a Národná Obrodának adott inter− jújában a magyar kisebbségről azt mondta, hogy Dél−Szlovákiában a ma− gyar kisebbségek jogai meghaladják az európai mértéket. Ezeket a kérdéseket multilaterális szinten kellene megoldani, és ő hajlandó erről a kérdésről bármilyen nemzetközi fórumon tárgyalni. Veszé− lyesnek ítélte azt a gyakorlatot, hogy a

kisebbségek jogvédelmét az „anya− ország“ látná el. Július 14. – A szlovák parlament na− pirendjén a kormányprogram szerepelt. A vitában a magyar koalícióból is többen elmondták a kormányprogrammal szem− beni fenntartásaikat. A magyar képvise− lők hozzászólásaira éles hangnemben reagált Milan Kňažko. Az SZNT elfogad− 43 ta a kormányprogramot. Vladimír Mečiar záróbeszédében kitért a magyar képvi− selők felszólalásaira, leszögezte, hogy az Együttélés és az MKDM nem lehet a magyar kisebbség képviselője, a kisebb− ségeket az állam képviseli. A kormány− nak kötelessége, hogy foglalkozzon a szlovák nyelv oktatásával a magyar isko− lákban. Elítélte az egyoldalú autonómia− törekvéseket és hozzátette, hogy „tudjuk, ezt Budapest kezdeményezi“. Július 15. – Kéthetes szünet után új− ra megjelent a Szabad újság. Az új lap− gazda a Madách−Posonium Kft. – Az Együttélés és az MKDM

parla− menti klubjai állásfoglalást tettek közzé a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló SZNT−deklarációval kapcsolatban. – Duray Miklós és Bugár Béla nyilatko− zatban utasította el a DSZM, a DBP és az SZNP vádjait és fenyegetéseit. Július 16. – A Szövetségi Gyűlésben a Coexistentia parlamenti klub nevében Duray Miklós mondta el a magyar képvi− selők fenntartásait a szövetségi kormány programjával kapcsolatban: a kormány ideiglenes programjából hiányzik a politi− kai helyzet pontos elemzése. Alkotmány− ellenes a kormány programnyilatkozatá− nak az állam kettéosztására irányuló ja− vaslata. Július 17. – Az SZNT elfogadta a Szlovákia szuverenitását kinyilvánító do− kumentumot. A plénumon Csáky Pál ol− vasta fel az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának állásfoglalását. – Václav Havel levelet küldött a Szö− vetségi Gyűlésnek, amelyben bejelentet− te, hogy 1992. július

18−án lemond köz− társági elnöki tisztségéről. Július 22. – A szlovák sajtó Vladimír Mečiarnak azon hétfői kijelentésével fog− lalkozott, miszerint Magyarország a szlo− 44 Eseménynaptár 1992 vák−magyar határon több hadgyakorlatot tartott, mint az egész NATO. A szlovák napilapok a Csehszlovák Távirati Iroda budapesti tudósítását közölték arról, hogy a magyar védelmi államtitkár, An− nus Antal szerint ez a kijelentés csak ar− ra jó, hogy mérgezze a két szomszédos állam közti viszonyt. Ugyanakkor a be− számoló arról is szólt, milyen katonai alakulatok létesülnek Nyíregyházán, a szlovák határtól 50 kilométerre. Július 28. – A szlovák kormány foglal− kozott a néhány dél−szlovákiai község nevének megváltoztatására tett indítván− nyal. Érsekkéty és Nagykér kérelmét a szlovák elnevezés megváltoztatására jó− vá hagyta, elutasította viszont Gúta, Kö− bölkút, Tardoskedd

és Párkány kérelmét annak ellenére, hogy a helybéliek nép− szavazással döntöttek a szlovák elneve− zés megváltoztatásáról. Augusztus 1. – A Coexistentia parla− menti klub sajtóértekezletén Duray Mik− lós beszámolt Václav Klaus cseh minisz− terelnökkel és Ján Strásky szövetségi miniszterelnökkel folytatott megbeszélé− seiről. Elmondta, hogy a közös állam szétesésére vonatkozó módszereknek a programnyilatkozatban való taglalása mi− att nem támogatták a szövetségi kor− mány programnyilatkozatát. Augusztus 4. – Jannis Sakelariou, az Európa Parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke a bizottság ülésén azt javasolta, hogy az EP szeptemberi ülésén ne kezdjenek vitát a Csehszlová− kiával kötött társulási szerződés ratifiká− lásáról. Duray Miklós véleménye szerint az EP óvatossága bizonyos mértékben segítheti az újonnan létrejövő államok− ban a demokratikus erőket.

Augusztus 7. – Duray Miklós a Szö− vetségi Gyűlésben módosító javaslatokat HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL terjesztett be a szövetségi parlament emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó albizottságának megalakítá− sáról folyó vita során. A javaslat értelmé− ben a bizottság tevékenysége a kisebb− ségi jogok tiszteletben tartására is kiter− jedt volna, a parlament azonban a javas− latot elvetette. (Ugyanezt javasolta Erich Kříž, a PDP képviselője is.) Augusztus 8. – Jozef Moravčík szö− vetségi külügyminiszter pozsonyi tartóz− kodása során találkozott Bugár Bélával, az MKDM elnökével és Duka Zólyomi Árpáddal, az Együttélés alelnökével. A miniszter szerint a kisebbségi mozgal− mak fontos szerepet tölthetnek be a kül− kapcsolatok ápolásában. A külügymi− niszter sajtóértekezletén kijelentette, jó lenne, ha Szlovákia lemondana a védel− mi pozíciókról és a konfrontációs hang−

nemről. Augusztus 10. – A Matica slovenská közgyűlésén több felszólalás foglalkozott a dél−szlovákiai helyzettel. Mečiar kor− mányfő kijelentette, hogy az autonómia kérdésének felvetése nélkülözi a pontos meghatározást, „minthogy azonban a magyar kisebbség Jugoszláviában, Ro− mániában és Szlovákiában egyszerre lé− pett fel ugyanazon programmal, ezt úgy értékeljük, mint nemzetközileg össze− hangolt akciót.“ Augusztus 13. – A szlovák parlament bizottságaiban folyó vita során a magyar képviselőknek az alkotmánytervezethez fűzött javaslatait szinte automatikusan leszavazták. Augusztus 19. – A győztes szlovák párt, a Demokratikus Szlovákiáért Moz− galom vezetői tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Kereszténydemokrata Mozga− lom vezetőivel. Az MKDM átadta a koalí− ció 33 pontba foglalt észrevételeit az al− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 kotmánytervezettel kapcsolatban. Meg−

egyeztek abban, hogy a parlamenti ülés előtt sor kerül egy találkozóra a DSZM és a koalíció, vagyis az MKDM és az Együttélés között. A magyar önigazgatá− si törekvésekről érdemben nem esett szó. Augusztus 20. – A magyar lapok is− mertették a magyar kormány kisebbsé− gekkel kapcsolatos nyilatkozatát. A nyi− latkozatot Jeszenszky Géza külügymi− niszter olvasta fel a Határon Túli Magya− rok Fórumán, melyet a III. Magyar Világ− kongresszus előestéjén rendeztek meg. – A III. Magyar Világkongresszuson Duray Miklós terjesztette be a Határon Túli Magyarok Fórumán elfogadott javas− latot, miszerint a kongresszus hagyjon jóvá a kisebbségek sorsáról szóló nyilat− kozatot. Augusztus 22. – Az alkotmányjogi bi− zottság ülésén Fehér Miklósnak a ki− sebbségi önkormányzati végrehajtó szerv létrehozására vonatkozó módosító javaslatait elvetették. A javaslatra reagál− va Mečiar kormányfő elmondta, hogy

ön− rendelkezési joga csak a nemzetnek le− het, önigazgatási szerveket létrehozni nemzetiségi alapon durva beavatkozás lenne az ország rendjébe, veszélyeztet− né az ország integritását, sehol a világon nem ismernek el ilyen jogokat. Augusztus 26. – Az Együttélés és az MKDM közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája az alkotmány volt. El− hangzott, hogy amennyiben a parlament a kisebbségi jogokra vonatkozó módosí− tó javaslatokat elveti, a magyar koalíció nem szavazza meg a tervezetet, és kép− viselői tiltakozásuk jeléül kivonulnak az ülésteremből. – A magyar koalíció és a Keresztény− demokrata Mozgalom képviselőinek 45 megbeszélésén az alkotmánytervezet volt a téma. A KDM képviselői nem tá− mogatták a nemzetiségi jogokat érintő javaslatokat. Augusztus 28. – Az MKDM és az Együttélés politikusai véleményt mond− tak a legutóbbi Klaus−Mečiar találkozón született megegyezésekről. Az

MKDM nyilatkozatában az állt, hogy az államjo− gi elrendezés kérdésében a népszava− zás kiírását támogatják. Az Együttélés elnöke szerint a brünni megállapodások nem tartalmaznak fontos új elemet, csu− pán a két önálló állam létrehozása idő− pontjának kitűzését jövő év elsejére. A vezető politikai pártok vezetői el akarták kerülni a föderáció önkényes szétesését, ezért megállapodás született arról, hogy a Szövetségi Gyűlésben közösen nyújt− sanak be törvénytervezetet az ország különválásának módjáról. Szeptember 1. – A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta az alkotmányt. A ma− gyar képviselők módosító javaslatait a bi− zottságok egytől egyig elutasították. Hangsúlyozták, hogy az alkotmányterve− zet a benyújtott formájában a nemzetisé− gek hátrányos megkülönböztetésének veszélyeit rejti magában, de rámutattak arra is, hogy a demokrácia, a jogállami− ság

kialakulását is hátráltatja a tervezet több pontja. Szeptember 3. – A pozsonyi várban ünnepélyes keretek között aláírták a Szlovák Alkotmányt. A magyar képvise− lők frakciói nem vettek részt az ünnepsé− gen. Szeptember 4. – Felmérés készült ar− ról, hogyan vélekedik Szlovákia lakossá− ga a nemzeti kisebbségek helyzetéről. A lakosság 63%−a meg volt győződve ar− ról, hogy a nemzetiségek jogait Szlováki− ában tiszteletben tartják. A magyar meg− 46 Eseménynaptár 1992 kérdezettek közül 25 százalék vélekedett úgy, hogy nem tartják be a kisebbségi jo− gokat. A lakosság 60% a kisebbségi ön− igazgatás megvalósítása ellen volt. A magyar lakosság 32%−a egyetértett az önigazgatás megvalósításával, 30% pe− dig inkább egyetértett, mint nem. Szeptember 8. – Az SZNT Együttélés képviselőnek klubja és a MKDM képvise− lőinek klubja közös nyilatkozatban rea− gált a kormányfő

kijelentéseire, ame− lyekkel megkérdőjelezte a magyar koalí− ció képviselőinek legitimitását. Szeptember 9. – Vladimír Mečiar egy− napos hivatalos látogatásra Budapestre utazott. A kormányfők közötti tárgyalá− son megállapodás született parlamenti bizottságok létrehozásáról Bős kérdésé− nek tárgyilagos, ideológiamentes megíté− lésére. A magyar javaslatot, miszerint közösen forduljanak a Hágai Nemzetkö− zi Bírósághoz, Mečiar azzal utasította vissza, hogy ez a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. A kisebbségek helyzetének vizsgálatára ugyancsak bi− zottságokat hoztak létre. Magyar szakér− tői csoport vizsgálta meg Szlovákiában a kisebbségek helyzetét, egy szlovák szakértői bizottság pedig a Magyaror− szágon élő szlovákokét. Szeptember 15. – A bősi vízi erőmű ügyében tett közzé állásfoglalást a Csal− lóközi Városok és Falvak Szövetségének Közgyűlése, ebben

sajnálattal állapítják meg, hogy a döntéshozók rendre figyel− men kívül hagyták Bős kérdésében ho− zott számos állásfoglalásukat. Szeptember 24. – Az Együttélés saj− tóértekezletén a fő téma az volt, hogy a szlovák alkotmány elfogadása után fenn− áll a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélye. A moz− galom vezetői az alaptörvény módosítá− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL sának szükségességét hangoztatták. Szó esett az FTC−szurkolók elleni rend− őri beavatkozásról. Duray Miklós el− mondta, hogy a Szövetségi Gyűlésben a magyar koalíció interpellációt nyújtott be, amelyben magyarázatot kértek a belügy− minisztertől a terroristaellenes alakulat bevetése miatt. Szeptember 25. – A Szövetségi Gyű− lés Batta Istvánt az Európa Tanács köz− gyűlésének póttagjává, Boros Zoltánt pe− dig az Európa Parlament tagjává válasz− totta. Szeptember 28. – A Magyar Demok−

rata Fórum Országgyűlési Képviselőcso− portjának meghívására budapesti látoga− tásra érkeztek az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjai. Szeptember 29. – A magyar koalíció parlamenti klubjainak küldöttségét fogad− ta Antall József kormányfő és Szabad György házelnök. Szeptember 30. – A Szlovák Nemzeti Tanács állami ünneppé nyilvánította au− gusztus 29−ét, a szlovák nemzeti felkelés kitörésének napját. A javaslatot támogat− ta az Együttélés és az MKDM parlamen− ti klubja is. Duka Zólyomi Árpád beszé− dében hangsúlyozta, hogy a felkelés so− rán a szlovák nép más népekkel együtt az erőszakkal, a fasiszta kizárólagosság− gal szállt szembe. – Az Együttélés először adja ki a Hónap című közlönyét, melyet a központi iroda szerkeszt az elmúlt hónap ese− ményeiről. Október 1. – A Szövetségi Gyűlés képviselői nem hagyták jóvá a föderáció megszűnésének módjairól

szóló alkot− mánytörvény−javaslatot. Elfogadtak vi− szont egy olyan határozatot, hogy alakul− jon bizottság, amelynek feladata a cseh− szlovák unióra vonatkozó törvényjavaslat AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 kidolgozása lett volna. A Coexistentia parlamenti klub tagjai tartózkodtak a sza− vazástól. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Ta− nácsának ülésén Köteles László javasol− ta, hogy a Szlovák Rádió Tanácsának mindig legyen kisebbségi tagja, akit nem politikai, hanem nemzetiségi társadalmi szervezetek jelölnének. Az indítványt a parlament elvetette. Október 2. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésén az idei év első felének költségvetési merítéséről szóló jelentés bizottsági előadója Harna István volt. – Bauer Edit az utónevek használatá− val kapcsolatban interpellált a belügymi− niszterhez. Augusztus 19−én a Pravdá− ban ugyanis a belügyminisztérium

illeté− kese félrevezető tájékoztatást adott az utónevek anyakönyveztetését illetően. Ezzel olyan tévhitet keltett, mintha a szü− lők nem adhatnának anyanyelvükön ke− resztnevet gyermeküknek. Október 4. – Budapesten a Szép ut− cában felavatták gróf Esterházy János emléktábláját. Ünnepi beszédet mondott a felvidéki magyarság több közéleti sze− mélyisége, köztük Duray Miklós is. Október 5. – Duray Miklós, az Együtt− élés elnöke és Duka Zólyomi Árpád alel− nök Bécsben Simon Wiesenthallal, a Zsi− dó Dokumentációs Központ világhírű ve− zetőjével találkoztak. Megbeszélésükön a szlovákiai kisebbségek helyzete volt a fő téma, de felvetődött gróf Esterházy János rehabilitálása is. Október 6. – Antall József miniszterel− nök és Jeszenszky Géza külügyminisz− ter megbeszélést folytatott az Együtt− élés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt vezető−

ivel. 47 Október 11. – Az MDF és az Együtt− élés oktatáspolitikai fórumot szervezett Salgóbányán. – Az MKDM és az Együttélés ország− szerte előadássorozatot szervezett a va− gyoni és a politikai üldözöttek kárpótlá− sáról intézkedő magyar törvényekről, mi− vel azok a külföldi állampolgárokra is vo− natkoztak. Október 16. – Az „Akcióbizottság a Duna védelmében“ elnevezésű környe− zetvédelmi szervezet sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban. A szervezet tíznapos tiltakozó akciót hirdetett meg a Duna el− terelése ellen. Október 19. – A Dunáért folyó tünte− téssorozat keretében Nagymaroson szimbolikus gátbontást rendeztek, Esz− tergomban és Párkányban is tiltakoztak a környezetrombolás ellen. Esztergom− ban felszólalt Duka Zólyomi Árpád is. A tüntetőkhöz csatlakozott Lipták Béla pro− fesszor, az Amerikai Magyar Környezet− védelmi Alapítvány elnöke. A Panorámá− nak adott

nyilatkozatára reagálva Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bi− zottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szlovák fél továbbra is hajlandó a tárgyalásokra. Hozzátette, a szlovák ha− tóságok fel fognak lépni, amennyiben a tiltakozó akciók Szlovákia területére is ki− terjednek, és törvénytelenség történik. Október 20. – A Národná Obroda cím− oldalán „Duray fenyegetőzik“ címmel rö− viden hírt adott arról, hogy az előző napi genfi sajtótájékoztatóján Duray Miklós új− ságírói kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak Szlovákiában a polgárháború kitörését. – Az Együttélés tiltakozó akciót indított a bősi vízi erőmű ellen. Felhívással for− dult mindenkihez, hogy küldjön levelet az ENSZ Emberjogi Bizottsága Elnökének. 48 Eseménynaptár 1992 Október 21–23. – Antall József levél− ben fordult több nyugati államfőhöz, hogy támogatásukat kérje Bős ügyében. „Az

egész nemzetközi közösség érdeke, hogy elkerüljük a közép−kelet−európai ré− gió stabilitását fenyegető konfliktusokat.“ – A magyar környezetvédők Lipták Bé− la vezetésével békés tüntetést szervez− tek Dunacsúnyon. Október 24. – Bős kérdésében a négyoldalú brüsszeli tárgyalás sem ve− zetett eredményre. A szövetségi kor− mányfő kész volt további tárgyalásokra. Ezen a napon kezdődött meg a Duna el− terelése Dunacsúnyon. A magyar kor− mány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult. Október 26. – A szlovák és a cseh kormány egyeztető tárgyalásán több pontban megegyezés született az állam− szövetség szétesése utáni együttműkö− désről, például a vámunióról. Október 27. – A Szlovák Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a nép− számlálás végleges adatait. Szlovákiá− ban 567 296 magyar nemzetiségű és 608 221 magyar anyanyelvű lakos élt. Október 29. – Az

Együttélés és az MKDM közös nyilatkozatban foglalt állást a bősi vízi erőműről. Október 30. – Londonban az EK− csúcsértekezleten részeredmény szüle− tett: szombattól felfüggesztik a Duna el− terelését, ha az EK szakértőiből és a két érintett fél képviselőiből álló bizottság er− re ajánlatot tesz. Egy külön bizottságnak november 15−éig kell felmérnie a környe− zeti ártalmakat. – Minden napilapban megjelent a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztár− saság Memoranduma az ország szétvá− lása utáni együttműködésről. – Győrött nemzetközi kisebbségi kon− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL ferenciát tartottak, melyen részt vettek az Együttélés képviselői is. November 2. – Vladimír Mečiar auszt− riai látogatásáról hazatérve a Szlovák Rádióban megismételte korábbi kijelen− téseit a magyarországi nacionalista, militáns és antiszemita megnyilatkozá− sokról. – A New York Times közölte

Lipták Béla cikkét: Bős problémája veszélyezte− ti a térség stabilitását. Lipták írásában Mečiart Miloševičhez hasonlította. November 4. – Az Új Szó a szlováki− ai magyar pártok vezetőit arról kérdezte, mi lesz a Szövetségi Gyűlés képviselői− nek sorsa a szövetségi parlament meg− szűnése után. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke a második kamara megalakulásával számolt, bár a legde− mokratikusabb eljárásnak azt tartotta volna, ha új választások kiírására került volna sor, de ez nem volt érdeke a két legerősebb pártnak. November 6. – A Szövetségi Gyűlés nem szavazta meg a szövetségi kor− mány kibővített programnyilatkozatát. – Jozef Moravčík szövetségi külügymi− niszter az ET ülésén Strassbourgban ki− jelentette: Szlovákiában megteremtették a feltételeket a magyar nemzetiségű ál− lampolgárok minden jogának tiszteletben tartására. November 7. – Az Együttélés

Český Těšínben tartotta országos tanácskozá− sát. A föderáció szétesése után a moz− galom is ketté vált: szlovákiai és csehor− szági szervezetre. Az Együttélés Orszá− gos Tanácsa felhívással fordult mind− azokhoz, akik jogsérelmet szenvedtek el nemzetiségük miatt: forduljanak parla− menti képviselőinkhez. November 11. – Tornaújfalun, Szep− siben és több más községben a Kassai AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992 járásban az útkarbantartó vállalat kidön− tötte a magyar helységnévtáblákat. Az Együttélés és az MKDM felhívással for− dult az önkormányzatokhoz, miszerint a táblák eltávolításának elrendelését tör− vényellenesnek tekintik. November 12. – A szlovák miniszter− elnök, a parlament elnöke és alelnökei, valamint a parlamenti pártok és a frak− cióvezetők megbeszélésén a miniszter− elnök fegyverszünetet kért január 15−ig, vagyis az ellenzéki pártok

vezetőitől azt kérte, hogy tartózkodjanak a kormány bí− rálatától. Külön hangsúlyozottan kérte a magyar pártok együttműködését. Duray Miklós szerint az adott belpolitikai viszo− nyok közt elfogadhatatlan volna a politi− kai moratórium. November 17. – Négynapos látoga− tásra Franciaországba és Belgiumba utazott a magyar koalíció négytagú kül− döttsége: Bugár Béla, Csáky Pál, Dolník Erzsébet és Duray Miklós. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke megbe− szélést folytatott az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa külügyi bizottsá− gának tagjaival. November 18. – A Szlovák Köztársa− ság Nemzeti Tanácsa és a Cseh Nem− zeti Tanács is megvitatta az államszö− vetség megszűnéséről szóló alkotmány− törvény−tervezetet. Az alkotmánytörvényt végül egy módosítással elfogadták. (Az SZNP indítványozta, hogy a törvény mondja ki, egyik utódállam sem használ− hatja a föderáció

felségjeleit.) Elutasítot− ták viszont a DBP és a KDM javaslatát, hogy a föderáció megszűnésének ki− mondását népszavazás előzze meg. November 20. – A szlovák parlament− ben Bauer Edit interpellált a kétnyelvű helységnévtáblák erőszakos eltávolítása miatt. A képviselőnő ugyanakkor nem fo− 49 gadta el, a plénum viszont megszavazta a belügyminiszter válaszát az előző ülé− sen elhangzott interpellációjára, melyben a magyar nevek anyakönyveztetésének akadályoztatására hívta fel a figyelmet. November 23. – Tom Lantos amerikai demokrata párti képviselő Pozsonyban tartózkodott, a Magyar Polgári Párt veze− tőivel találkozott, majd az Együttélés ré− széről Duka Zólyomi Árpáddal és Dobos Lászlóval tárgyalt. – Szomolai Ernő, a Dunaszerdahelyi Járási Útkarbantartó Vállalat igazgatója a magyar helységnévtáblák ügyében azt javasolta, hogy az önkormányzatok a magyar nyelvű táblákat külön

táblaszá− rakra a község földterületére helyezzék. November 25. – Prágában a Szövet− ségi Gyűlés jóváhagyta a Cseh és Szlo− vák Szövetségi Köztársaság megszűné− séről szóló alkotmánytörvényt. A ma− gyar koalíció képviselői a szavazásnál tartózkodtak. December 3. – Az Együttélés alelnö− ke, Duka Zólyomi Árpád és az MKDM el− nöke, Bugár Béla közös nyílt tiltakozó le− velet intézett a Szlovák Televízió elnöké− hez a magyar helységnevek alkalmazá− sának betiltása miatt. A Szlovák Televí− zió hírszerkesztőségének főszerkesztője november 18−án egy munkaértekezleten utasította a magyar adás szerkesztőit, hogy az adásban ne használják a ma− gyar helységneveket. December 5. – Az Együttélés meghí− vására kétnapos látogatásra Szlovákiá− ba érkezett a FUEV (Európai Népcso− portok Föderalisztikus Uniója) delegáció− ja. A kétnyelvűség alkalmazása, a

restitúció gyakorlati megvalósítása, a bősi vízi erőmű, az oktatás és az egyhá− zak helyzete iránt érdeklődtek. December 7. – Léván az I Magyar Ér− 50 Eseménynaptár 1992 telmiségi Fórum alkalmából a szlovákiai magyar politikai szervezetek elnökei kö− zös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kije− lentették: az önálló Szlovákia antidemok− ratikus folyamatban jött létre. December 9. – Az Együttélés és az MKDM közzétette a kisebbségek jogairól szóló közös alkotmánytörvény−terveze− tét. December 11. – Az Együttélés köz− ponti irodájában tanácskozott a négy szlovákiai magyar párt, illetve mozgalom elnöke, azzal a kéréssel fordultak az EBEÉ képviselőihez, hogy Szlovákia fel− vétele előtt mérlegeljék, mennyire tartja magát a helsinki elvekhez Szlovákia. Az MPP elnöke, A. Nagy László nem írta alá a nyilatkozatot, így a hármas koalíció pártelnökeinek aláírásával jutott el a

cím− zettekhez. December 14. – Trencsénteplicen új− ra találkoztak a szlovákiai parlamenti pártok és frakciók vezetői, hogy tárgyal− janak a Szlovák Köztársaság önállósulá− sának gyakorlati kérdéseiről. A szövetsé− gi parlamenti képviselők további sorsáról folyó vitában a magyar pártok elnökei a második kamara létrehozása mellett tet− ték le voksukat. A DSZM elutasító dönté− sét ebben a kérdésben a politikai megál− lapodások megszegésének tekintették. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a szlovákiai belpolitikai viszonyok stabilizálása szempontjából elengedhe− tetlen a nemzetiségileg vegyesen lakott területek problémájának kezelése. – Az Együttélés és az MKDM közös nemzetközi sajtótájékoztatóján a két mozgalom vezetői számos olyan tényt tártak az újságírók elé, melyek bizonyít− ják, hogy frontális támadás indult a szlo− vákiai magyar kisebbség

anyanyelvének használata ellen. Erre utalnak többek kö− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL zött azok az intézkedések, melyeket a magyar keresztnevek anyakönyvezteté− se és a helységnevek használata ellen hoztak. December 15. – Az EBEÉ külügymi− niszteri tanácsának december 15−i stock− holmi ülésén hozott zárónyilatkozat értel− mében a résztvevők egyetértettek azzal, hogy 1993. január 1−jei hatállyal a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a helsinki folyamat rendes tagjává váljon. December 17. – A Szövetségi Gyűlés utolsó ülésén Duray Miklós szlovákul és magyarul is szólt: „Most is hasonló hely− zetben vagyunk, mint hetvennégy évvel ezelőtt. Akkor sem a népakarat szerint alakult meg ez az ország, most sem a nép döntése által szűnik meg. Elődeink akkor nem értettek egyet azzal, ami tör− tént, mi sem értünk egyet ezzel a tör− vénytelenséggel. Legitimnek csak azt tartjuk, ami a nép akaratából

történik.“ December 21. – Az Új Szó közzétette Az év csehszlovákiai magyar embere cí− mért meghirdetett verseny eredményét. A legtöbb szavazatot Duray Miklós kap− ta. – Az Együttélés és az MKDM közös felhívással fordultak az illetékesekhez, hogy intézkedjenek az utóbbi hetekben erősödő skinhead mozgalom idegengyű− löletet és fajgyűlöletet terjesztő tevé− kenysége ellen, mert veszélyezteti az alapvető emberi és szabadságjogok sza− vatolását. – Az Együttélés és az MKDM parla− menti képviselői a bősi vízi erőmű által sújtott térség lakosainak nevében levelet intéztek az Európai Közösség elnöké− hez. Arra kérték, hogy az EK szakértői véleményük megfogalmazása során ve− gyék figyelembe a leginkább érintett la− kosság érdekeit. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1992/1993 December 23. – A magyar kormány diplomáciailag elismerte a január 1−jén önállóvá váló

Cseh, illetve Szlovák Köz− társaságot. December 31. – Duray Miklósnak ítél− te a Hungarian American Alumni Associaton nevű intézmény a JUS HUMANA 1992−es évi díját. 1993 Január 1. – Szlovákia az Európa Ta− nácshoz címzett levélben kérte felvételét az Európa Tanácsba, ugyanakkor kinyil− vánította, hogy a Csehszlovákia által alá− írt kötelezettségeket Szlovákia magára nézve kötelező érvényűnek tartja. Január 3–8. – Közigazgatási konfe− renciát rendeztek határon túli magyar fi− atalok részére Veszprémben az állam− igazgatási Főiskolában. A nemzetközi kollokviumon mozgalmunkat hattagú kül− döttség képviselte. Január 8. – Duray Miklós és Flórián László Budapesten a FIDESZ vezetőivel tárgyalt. Január 9. – Budapesten ülést tartott a Közép−európai Népcsoportok Fóruma. Részt vettek rajta a határon túli magyar szervezetek vezetői, az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyomi

Árpád képviselte. Január 11. – Duka Zólyomi Árpád és Harna István a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetőivel folytatott megbe− szélést. Január 12. – Egyeztető tárgyalások folytak a magyar pártok között. Először az Együttélés és az MKDM vezetői, ezt követően pedig a négy magyar mozga− lom, illetve párt vezetői ültek tárgyaló− asztalhoz. Megbeszélésük célja, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Szlová− 51 kia felvételi kérelméről az Európa Ta− nácsba. – Dobos László kapta az Európai Utas 1992−es emlékplakettjét. Január 13. – Az Együttélés nyilatko− zatban hívta fel a figyelmet a szlovák költségvetésnek a magyarok és egyéb nem szlovák nemzetiségűek kultúráját és oktatásügyét érintő diszkriminatív jel− legére. Ez egyben válasz Vladimír Mečiarnak az utóbbi időben többször is− mételt nyilatkozatára, miszerint az állam a vegyesen lakott területeken egy ki− sebbségi

lakos kulturális életére három− szor annyit költ, mint egy szlovákéra. Egy belga újságírónak kijelentette, hogy a mai gazdasági helyzetben Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy aránytalanul többet költsön a nemzetisé− gi iskolákra. Az Együttélés nyilatkozatá− ban rámutat, hogy a magyar és többi nemzeti kisebbség 65,5%−kal keveseb− bet kap kulturális célokra, mint a többsé− gi nemzet. – David Brighty prágai brit nagykövet az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Flórián Lászlóval. – Az ET miniszteri bizottsága Szlová− kia tagfelvételi kérelmét a Parlamenti Közgyűlésnek továbbította véleménye− zésre. Január 15. – Az Európa Tanács par− lamenti közgyűlése Szlovákiának meg− adta a különleges meghívotti státuszt. Január 15–17. – Brassóban az RMDSZ III. kongresszusán vendégként jelen voltak Duray Miklós, Dolník Erzsé− bet és Dobos

László. Január 16. – A Liberális Internacioná− lé római ülésén elfogadott határozata ér− telmében az LI Intéző Bizottsága támo− gatta az Együttélés (és hasonlóképp a 52 Eseménynaptár 1993 Magyar Polgári Párt) felvételi kérelmét a Liberális Internacionáléba. Ezzel megfi− gyelői státuszt nyertünk e szervezetben. Duray Miklós véleménye szerint e felvé− telnek több előnye van, például politikai céljaink érdekében nemzetközi támoga− tást szerezhetünk, és az sem elhanya− golható szempont, hogy ezáltal a liberá− lis sajtó ajtaján bátrabban kopogtatha− tunk. – A helyhatósági pótválasztásokon az Együttélés jelöltjei közül négy új polgár− mestert választottak meg. Január 19. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ülésén döntés szüle− tett arról, hogy a parlament képviselői mégsem fognak újra esküt tenni az új al− kotmányra, hanem csupán egy határoza− tot fogadnak

el. Ebben megállapítják, hogy létrejött az önálló Szlovákia, majd a második cikkely szerint „az SZK NT kép− viselői a Szlovák Köztársaság létrejötté− ből kiindulva hűséget fogadnak a Szlo− vák Köztársaságnak és kijelentik, hogy kötelességeiket annak állampolgárai ér− dekében teljesítik majd.“ – A képviselők döntöttek a volt prágai Szövetségi Gyűlés képviselőinek sorsá− ról is: elvetették a második kamara létre− hozásának gondolatát. Ezzel kapcsolat− ban Rózsa Ernő így nyilatkozott: „Két né− zettel találkoztunk. Az egyik szerint a képviselők négy évre kaptak mandátu− mot a választóiktól, és az érvényes tör− vények szerint a parlament ettől a man− dátumuktól nem foszthatja meg őket. A másik nézet szerint amennyiben egy olyan állam szervébe választották be, amely minden intézményével együtt – beleértve a parlamentet is – megszűnt, akkor a képviselői funkció is

megszűnik. A szövetségi parlament nem oldotta meg következetesen a kérdést. Mivel ál− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL lamjogi kérdésről van szó, ezt csak az alkotmánybíróság döntheti el. Csakhogy a szövetségi megszűnt, a szlovákiai pe− dig még nem működik.“ – A Human emberjogi mozgalom kép− viselőivel folytattak eszmecserét az Együttélés vezetői. Január 20. – Duray Miklós a szlovák parlamentnek a Szövetségi Gyűlés kép− viselőire vonatkozó határozatáról nyilat− kozta, hogy véleménye szerint nem léte− zik olyan törvény, amely a képviselőket megfoszthatja a mandátumuktól. Ezért a szlovák parlament határozata nélkülözi a szilárd jogi alapot, és a nemzetközi kap− csolatok szempontjából is rossz fényben tünteti fel Szlovákiát. Kifejtette, hogy a legigazságosabb megoldás az új parla− menti választások kiírása lett volna, ezt azonban a kormányzó mozgalom eluta− sítja. Január 21. – A parlament

ülésén Bauer Edit és Köteles László kifejtették, hogy a helységnévtáblák eltávolítása ügyében benyújtott interpellációjukra az írásbeli választ nem tartják kielégítőnek. Köteles László konkrét eseteket sorolt fel a táblák erőszakos eltávolítására. Rózsa Ernő az államigazgatás magyar nemzeti− ségű munkatársainak sorozatos elbocsá− tása miatt tiltakozott. Harna István a pénzügyminiszternek tett fel kérdéseket a hitelnyújtást megnehezítő körülmé− nyekről. Január 22–24. – Az MDF VI orszá− gos közgyűlésén a vendégek között fel− szólalt Duray Miklós is. A magyarországi fejlődés jelenlegi szakaszát konszolidált átalakulásnak nevezte, amely példaérté− kű Közép−Európa többi állama számára is. Január 24. – A Szlovákiai Magyar Pe− dagógusok Szövetsége nyílt levélben til− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 takozott Matúš Kučera oktatási minisz− ternek az

anyanyelvi oktatás ellen tett nyilatkozatai miatt. Január 30. – Az Új Szó ismerteti az Amerikai Egyesült Államok külügyminisz− tériumának jelentését az emberi jogok betartásáról Szlovákiában. A jelentés többek között megállapítja, hogy az új szlovák alkotmány nem szentel kellő fi− gyelmet a nemzeti kisebbségeknek, e te− kintetben kimunkálatlan. Február 1. – Az Európa Tanács Par− lamenti Közgyűlése kiegészítést fogadott el az emberi jogok európai konvenciójá− hoz, amely garantálja a nemzeti kisebb− ségek szabad fejlődését, vallási, nemze− ti és kulturális identitásuk megőrzését (1201−es ajánlás). Február 2. – A Nyitrai Pedagógiai Fő− iskolán létrehozták a Nemzetiségi és Et− nikai Kultúrák Karát. – A szlovák parlament államigazgatá− si, önigazgatási és nemzetiségi bizottsá− gának küldöttsége – köztük Duka Zólyo− mi Árpád is – a Magyar Országgyűlés emberjogi,

kisebbségi és vallásügyi bi− zottságának meghívására budapesti lá− togatáson vett részt. Február 3. – A prágai brit nagykövet− ség munkatársai látogatást tettek az Együttélés központi irodájában, ahol Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel ta− lálkoztak. A vendégek aziránt érdeklőd− tek, milyen álláspontot alakított ki az Együttélés a köztársasági elnök megvá− lasztásával kapcsolatban, és milyen konkrét lépéseket terveznek a kisebbsé− geket érintő kérdésekben. Február 4. – Közös dokumentumot írt alá a négy szlovákiai magyar politikai erő. A memorandum címzettje az Európa Tanács. A dokumentum annak kapcsán született, hogy Szlovákia, mint önálló ál− 53 lam az Európa Tanács tagja kíván lenni. Felhívja a figyelmet a politikai visszaren− deződés veszélyeire és a kisebbségben élő népcsoportok diszkriminálására. – Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi kapcsolatok titkárságának

vezetője Po− zsonyban találkozott Dolník Erzsébettel és Bauer Edittel, akiknek átadta az MSZP meghívását egy nemzetközi stabi− litási konferenciára. Február 5. – A szlovák parlament kül− döttsége vendégként részt vett az Euró− pa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. A delegáció tagja volt Harna Ist− ván is. – Az Együttélés gazdasági bizottsága Dunaszerdahelyen tartotta tanácskozá− sát. Február 6. – Az Együttélés és a Csal− lóközi Városok és Falvak Szövetsége Dunaszerdahelyen találkozót szervezett vállalkozók részére. Február 9–10. – Strasbourgban járt a szlovák parlament delegációja. Csáky Pál a delegáció tagjaként Egon Klepsch− nek átadta a magyar koalíció közös leve− lét (Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla és Csáky Pál írták alá de− cember 21−én) a helsinki elvek szlováki− ai betartásáról. Február 10. – Az Együttélés központi irodájába

látogatott Michal Kováč, a DSZM köztársasági elnökjelöltje. Az Együttélés vezetői, Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád elmondták, hogy fenntartásaik vannak a DSZM politizálá− sát illetően. Február 12. – Királyhelmecen járt az MDF parlamenti frakciójának küldöttsé− ge. A vendégekkel való találkozáson részt vett Duray Miklós és Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet is. Pásztor István polgármesterrel a határmenti régi− 54 Eseménynaptár 1993 ók kapcsolatteremtési lehetőségeiről és a városi egyetemről tárgyaltak. Február 15. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa titkos szavazáson 106 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett Michal Kováčot meg− választotta köztársasági elnökké. Az Együttélés álláspontját Duka Zólyomi Ár− pád fejtette ki: „.nem tudunk támogatni olyan elnökjelöltet, aki a kormánypárt központi erejét erősíti meg. Bízunk vi− szont abban, hogy

Michal Kováč arra fog törekedni, hogy minden polgár ál− lamfője legyen.“ – Szlovákiai látogatást tett az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet nemzetiségi kisebbségek ügyében illeté− kes főbiztosa, Max van der Stoel. Talál− kozott az Együttélés és az MKDM veze− tőivel is, akik vendégüket a szlovákiai magyar és más nemzeti közösségek helyzetéről tájékoztatták. Február 17. – A parlament ülésén több interpelláció hangzott el az Együtt− élés képviselői részéről. Bauer Edit az igazságügy−minisztertől kért választ a „málenykij robot“−ra hurcoltak kártalanítá− sával kapcsolatos kérdéseire. Dobos László a kormánytól konkrét adatokat kért arról, milyen mértékben vannak je− len az államigazgatás alacsonyabb szint− jein, illetve a diplomáciai szolgálatban a kisebbségek képviselői. Köteles László a bodrogközi és nagykaposi ivóvízgondok megoldása iránt

érdeklődött. Fehér Mik− lós idézett az interpellációk során emlí− tett 1868−as kisebbségi törvényből bizo− nyítva, hogy annak paragrafusai az adott időben nagyvonalúak voltak. Február 20–21. – Léván a II Magyar Értelmiségi Fórummal folytatódott a múlt év decemberében megkezdett szlovákiai magyar−magyar eszmecsere. Többek HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL közt mind a négy hazai magyar párt ve− zetőin részt vettek a találkozón. Február 27–28. – Az Együttélés Ko− máromban tartotta IV. Országos Kong− resszusát. Kongresszusi dokumentum− ként jóváhagyta Duray Miklós Az elnyo− mott kisebbségből legyen társnemzet c. dolgozatát. Programértékű dokumentu− mokat hagyott jóvá az Együttélés politi− zálásáról, a területi önkormányzat és a személyi autonómia alapelveiről, a helyi önkormányzatok, településközi szövet− ségek kérdéséről, a területi és közigaz− gatási átrendezésről, az

Együttélés vál− lalkozási politikájának élénkítésére Vál− ságkezelő gazdasági programra van szükség, Mentsük meg a mezőgazdasá− got és Vessünk véget a tömeges elsze− gényedésnek címekkel, valamint az egészségügyi politikáról, az oktatáspoliti− káról, a kultúráról. A kongresszus küldöt− tei nyilatkozatot fogadtak el a Kassai Kormányprogramról, és felhívással for− dultak a szlovákiai magyarokhoz önmeg− határozásunkat illetően. A felhívásban ki− mondták, hogy a Szlovákiában élő ma− gyarságot a magyar nemzet szlovákiai nemzeti közösségének tekintik. A küldet− tek módosították a mozgalom alapszabá− lyát. A kongresszus által megválasztott tisztségviselők: Elnök: Duray Miklós, ál− talános alelnök: Duka Zólyomi Árpád, az Etikai Bizottság tagjai: Fister Magda, el− nök; Brogyányi Mihály; Gyurícsek Piros− ka; Kolár Péter; Zsámbok Csaba, a Számvizsgáló és Ellenőrző

Bizottság tagjai: Kása Zoltán, elnök; Brogyányi Mi− hály, ifj.; Lépes László; Pápay Zoltán; Plichta Péter, az Országos Tanács: Andrássy Ferenc; Baculák Veronika; Dr. Bajnok István; Balassa Zoltán; Balkó Fe− renc ; Batta Attila; Batta István; Bauer Edit; Barczi Tibor; Bélik György; Bohák AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 Béla; Botló Mihály; Borbély József; Borka Gyula; Boros Zoltán; Bölcs József; Dobos László; Dolník Erzsébet; Duka Zólyomi Árpád; Dusza István; Duray Mik− lós; Együd László; Fegyveres Margit; Fe− hér Miklós; Filakovszky János; Forró László; Fuksz Sándor; Görgey Árpád; Gabri Rudolf; Gyimesi György; Gyurián Gábor; Hahn József; Hahnné Duray Éva; Harna István; Gyurcsík Iván; Harsányi László; Hortai Éva; Hrubík Béla; Hulkó Gábor; Ibos László; Jancsó János; Kajla János; Kakas Pál; Katrenics Károly; Kele Lajos; Kiss Mihály; Komlósy Zsolt; B. Ko− vács István; Ladislav

Köteles; Kvarda József; Lacza Tihamér; Lőrincz Zoltán; Melczer László; Mészáros György; Mé− száros Miklós; Mihályi Molnár László; Mocskos Géza; Novák László; Pásztor István; Pallya Gábor; Pál Lajos; Páz− mány Péter; Pelle Tibor; Pogány Erzsé− bet; Proszonits László; Rózsa Ernő; Se− bők Zoltán; Seres Lajos; Szabó Rezső; Szabó Sándor; Száraz Dénes; Szomolay Ferenc; Tokár Lajos; Urbán Aladár; Vincze Gábor; Vitéz Erika; Varga Ervin; Zachariás István. Az Országos Tanács által megválasztott Intéző Bizottság: Batta Attila; Batta István; Bauer Edit; Do− bos László; Gyimesi György; Harna Ist− ván; Hortai Éva; Köteles László; Kvarda József; Pázmány Péter; Rózsa Ernő; Az Országos Tanács által megválasztott to− vábbi tisztségviselők: alelnök: Kvarda József; főtitkár: Dolník Erzsébet; sajtótit− kár: Pogány Erzsébet; szervező titkár: Görföl Jenő; külügyi titkár: Batta István Március 3.

– Az Együttélés irodájába látogatott Luc Liebaut, Belgium szlováki− ai nagykövete. – Komáromból és környékéről mintegy 150 vállalkozó találkozott, hogy elége− detlenségüket fejezzék ki a kormány vál− XX lalkozó−ellenes politikája miatt. A találko− zón felszólalt Fehér Miklós parlamenti képviselő is. Március 6–7. – Az Együttélés képvi− selői, területi vezetői az Eger mellett Noszvajon nemzetközi konferencián vet− tek részt, amelynek témája A társnemze− ti modell mint új alkotmányos berendez− kedési forma volt. Előadók voltak többek közt Czigány Imre, Ankerl Géza, Bíró Gáspár, Nahimi Péter, Szabó Tibor, Mol− nár Gusztáv és Duray Miklós. Március 8. – A Magyar Polgári Párt meghívására Pozsonyban járt a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége Pető Iván elnök vezetésével. A delegáci− ót Duray Miklós vezetésével az Együtt− élés képviselői is fogadták. –

Dunaszerdahelyen tartotta közgyű− lését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása. Kvarda József ismertette az új területrendezési elvvel kapcsolatos ál− lásfoglalásunkat. Március 11. – Az MDF Elnöksége tá− mogató nyilatkozatot adott ki az Együtt− élés IV. Országos Kongresszusán meg− fogalmazott törekvésekről. „Az összma− gyarság szempontjából is nagy jelentő− séggel bír, hogy az Együttélés az eddigi kisebbségi önmeghatározás helyett ma− gyar nemzeti közösségnek tekinti a Szlo− vákiában élő magyarságot“, áll többek között a nyilatkozatban. – A Ján Ludwig vezetésével Szlováki− ában tartózkodó EBEÉ−küldöttség két− órás eszmecserét folytatott az Együtt− élés vezetőivel. A megbeszélés témája az volt, milyen feltételei és lehetőségei vannak Szlovákiában a helsinki elvek betartásának. Március 12. – Az Európa Parlament határozatot hozott, miszerint Szlovákiá− nak

és Magyarországnak haladéktalanul 56 Eseménynaptár 1993 a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kell vin− nie a bősi vízi erőmű ügyét. Március 15. – Országszerte megem− lékezéseket tartottak az 1848/49−es ma− gyar forradalom és szabadságharc kitö− résének évfordulóján. Számos ünnepsé− gen jelen voltak mozgalmunk képviselői is, többek között Ipolyvarbón Batta Ist− ván és Hrubík Béla, Losoncon és Komá− romban Duray Miklós és Bauer Edit, Po− zsonyban Dolník Erzsébet, Somorján Duka Zólyomi Árpád és Dobos László. Március 16. – Nagy−Britannia külügy− minisztériumának államtitkára és Nagy− Britannia prágai nagykövete további szakértők kíséretében az Együttélés iro− dájába látogattak. Március 19. – Az Együttélés küldött− sége Duray Miklós vezetésével Buda− pesten találkozott valamennyi magyaror− szági parlamenti párt képviselőivel. A lá− togatás időszerűségét

az adta, hogy az Együttélés kongresszusán több olyan kérdésben született döntés, amely túllépi az ország határait, és közép−európai je− lentőséggel bír. A küldöttség tagjai ezek− ről a határozatokról tájékoztatták a ma− gyarországi parlamenti pártokat. Március 20. – Az Együttélés Orszá− gos Tanácsa Tardoskedden ülésezett. Programján az országos kongresszus értékelése, illetve személyi kérdések szerepeltek. Az OT felhívással fordult a szlovák kormányhoz, hogy a bősi vízi erőművet illetően írja alá a hágai aláve− tési nyilatkozatot, és egyezzen meg a magyar kormánnyal az átmeneti vízgaz− dálkodási rendszerről. Duray Miklós be− számolójában elmondta, hogy az Európa Tanács által megbízott, a szlovákiai ki− sebbségek helyzetéről felmérést készítő szakemberek nem kaptak optimális ké− pet a szlovákiai helyzetről, mivel jobbol− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL dali nacionalista erők

akadályozták őket ennek kialakításában. Duray közölte, emiatt az Együttélés panaszlevelet intéz Catherine Lalumiere−hez, az ET főtitká− rához, melyben kéri a felmérés újbóli el− végzését és azt, hogy a küldöttség a ma− gyar politikai erők véleményét is hallgas− sa meg. Március 22. – április 8 – A brünni Masaryk Egyetem a TEMPUS program keretében politikai szemináriumot szer− vezett az önkormányzatok szakemberei számára Korszerű demokratikus önkor− mányzat címmel. Az Együttélést Fister Magda és Boros Zoltán képviselték. Március 24–27. – Máltán az Európa Tanács közgyűlésének politikai bizottsá− ga Tarja Halonen asszony jelentésének meghallgatása után úgy döntött, hogy Szlovákia felvételét júniusban tűzik napi− rendre. Március 24. – A szlovák parlament nyilatkozatot fogadott el Bős−Nagyma− rossal kapcsolatban, választ adva a Ma− gyar Országgyűlésnek az ENSZ−tagor− szágok

törvényhozó testületeihez inté− zett február 24−i felhívására. Eredmény− telennek bizonyult Bauer Edit és Rózsa Ernő felszólalása, mely arra irányult, hogy a kérdés végleges megoldása ér− dekében kerülni kellene a konfrontációs hangnemet, illetve a Nemzeti Tanács re− agáljon az Európa Parlament ajánlásai− ra. A szlovák parlament nyilatkozatában az áll, hogy a Magyar Országgyűlés cél− zatosan elferdíti a problémák lényegét, és igazságtalanul vádolja Szlovákiát Ma− gyarország területi integritásának, illetve számos nemzetközi egyezménynek a megsértésével. Március 29. – Az Együttélés−MKDM koalíció küldöttsége Budapesten tárgya− lásokat folytatott Szabad Györggyel, az AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 országgyűlés elnökével. A küldöttséget fogadta Antall József miniszterelnök is. A tárgyalásokon többek között szóba került Szlovákia felvétele az Európa

Tanácsba, a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága, Bős kérdése, valamint a kulturális és ok− tatásügyi autonómia, a regionális köz− igazgatás koncepciója is. Március 30. – Megbeszélést tartottak az MKDM és az Együttélés vezetői. A jo− gaink alkotmányos biztosítása már több tárgyalás, több – sokszor ellentmondó – nyilatkozat témája volt. Most talán sike− rült határozott lépést tenni annak érdeké− ben, hogy a koalíció közösen keresse a megoldás módját. Április 1. – Az Együttélés központi irodájában a környezetvédelem legége− tőbb kérdéseiről tanácskoztak a Szlová− kiai Zöldek Pártja és az Együttélés tiszt− ségviselői. – Ülésezett az Együttélés Intéző Bi− zottsága, értékelte az elmúlt hetek nagy horderejű politikai tárgyalásait, találkozó− it a magyarországi parlamenti pártokkal, majd a kormányfővel és az országgyűlés elnökével. Április 2. – Michal Kováč

meghívásá− ra kerekasztal−beszélgetésre került sor az államfő és a parlamenti pártok veze− tői között. A találkozón – Duray Miklós értékelése szerint – „a köztársasági el− nök minden jó szándéka ellenére a szó− vivő Vladimír Mečiar volt, aki többek kö− zött kijelentette, hogy Szlovákiában ki− alakult helyzetért nem csupán a DSZM a felelős, hanem az összes többi párt is, miközben egyértelműen leszögezte, hogy sem a Čarnogurský által vezetett KDM−mel, sem az Együttéléssel nem hajlandó együttműködni, még a köztár− sasági elnök kérésére sem.“ Az államfő elfogadta Duray Miklósnak azt a javasla− 57 tát, hogy külön megbeszélést folytasson a magyar politikai pártokkal. – Nyitrán a Pedagógiai Főiskola aulá− jában tanácskozás zajlott a négypárti egyeztető tanács (Együttélés, MKDM, MPP, MNP) kezdeményezésére a ma− gyar felsőoktatás és pedagógusképzés helyzetéről.

Dolník Erzsébet bevezetőjé− ben leszögezte, hogy kényszerhelyzet− ben vagyunk, vagyis a magyar pedagó− gusképzést Nyitrán kell megoldani, mert a parlament és a Pedagógiai Főiskola szenátusa egyaránt jóváhagyta a Nem− zetiségi Kultúrák Karának létrehozását. Dobos László elmondta, hogy az Együtt− élés fenntartással fogadta a kar megala− kulását, mivel az NKK egybemossa a szlovákiai magyar felsőoktatás kérdését a roma, horvát, ukrán, bolgár vagy né− met képzés eltérő igényeivel. Április 3. – Duray Miklós beszédet mondott a Csemadok Országos Közgyű− lésén a Csemadok építkezésének lehe− tőségeiről. Április 6–7. – Az Európa Tanács jogi igazgatója pozsonyi látogatása során többek között megbeszélést folytatott az Együttélés és az MKDM képviselőivel is. Előkészítette az ET jogi szakembereinek egy héttel később esedékes látogatását. Április 7–8. – Hivatalos magyarorszá− gi

látogatáson tartózkodott a szlovák parlament küldöttsége – köztük Harna István, az Együttélés parlamenti képvise− lője. A pozsonyi küldöttséget fogadta Szabad György és Antall József is. Április 8. – A Szabad Újság napilap sorozatban kezdte közölni az Együttélés− nek a magyarlakta dél−szlovákiai régió területi felosztására vonatkozó javasla− tát. – Michal Kováč köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta az Együttélés 58 Eseménynaptár 1993 és az MKDM parlamenti koalíciójának képviselőit. Mozgalmunk részéről Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád vettek részt a találkozón. A köztársasági elnök elfogadta Duray Miklós indítványát, hogy májusban kerekasztal−beszélgetésen fo− gadja a kisebbségek képviselőit, beleért− ve a kisebbségek társadalmi és kulturá− lis szervezeteinek vezetőit is. Április 16. – Duray Miklós, Batta Ist− ván és Boros Zoltán falugyűléseken ta−

lálkozott Páskaháza, Kuntapolca és Pelsőc polgáraival. Április 16–17. – Királyhelmecen az Együttélés, a Magyarok Világszövetsége és a Holland Református Párt szervezé− sében nagysikerű kétnapos fórumot tar− tottak Keresztények a közös Európáért címmel, a konferencián kilenc ország képviseltette magát. Az Együttélés kép− viselői közül Bauer Edit és Duray Miklós tartottak előadást. Április 17–18. – Debrecenben tartotta kongresszusát a FIDESZ, amelyen moz− galmunkat Duray Miklós és Duka Zólyo− mi Árpád képviselte. Április 20. – Catherine Lalumiere as− szony, az ET főtitkára Pozsonyban talál− kozott Vladimír Mečiar kormányfővel. Április 21. – Szepsiben folytatott esz− mecserét a Vállalkozók Fóruma. Mozgal− munkból Köteles László és Zachariás István voltak a kezdeményezői a tanács− kozásnak. Április 21–26. – A Szlovák Köztársa− ság Nemzeti Tanácsa leszavazta Bauer Editnek

azt a határozati javaslatát, amely a magyar egyesületek és intézmények 1938 óta elkobzott vagyonának vissza− szolgáltatásáról rendelkezett volna. Ró− zsa Ernő rámutatott az általános gazda− sági és társadalmi krízisre, kiemelve az aktualizált program kisebbségpolitikai HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL hátrányait. Dobos László azokra a táma− dásokra felelt, melyek szerint a magyar koalíció tehetne Szlovákia ET−i felvétel− ének késéséért. Pontos adatokkal és ne− vekkel demonstrálta, hogy 1965 óta hányszor próbálkozott hiába a szlovákiai magyarság jogainak alkotmányos és tör− vényes kodifikálásával. Ezt a demokrá− cia sem hozta meg neki, ezért kénytelen a magyarság Európához fordulni. Filakovszky János parlamenti felszólalá− sában az egészségügy hiányosságaira mutatott rá, Harna István pedig szakem− ber−kormány létrejöttét sürgette. A képvi− selők többpontos határozatot fogadtak el a

kormányprogram módosításáról. Bauer Edit indítványára feladatul adták a foglal− koztatási alapról szóló törvény követke− zetes megvalósítását és Rózsa Ernő ja− vaslatára a kormány nemzetiségi politi− kájának pontosítását. Április 22–23. – Mozgalmunk vendé− gül látta a budapesti Századvég Politikai Iskola diákjait. A diákok Szarka László vezetésével azért látogattak Szlovákiá− ba, hogy az itteni magyarság politikai, társadalmi és gazdasági helyzetével is− merkedjenek. Április 25. – A Magyarok Világszövet− sége, a Közép−európai Népcsoportok Fóruma (KENF) és az Európai Népcso− portok Föderalisztikus Uniója (FUEV) Budapesten az MVSZ székházában szakmai tanácskozást tartott a kárpát− medencei magyarság autonómia−törek− véseiről. Az Együttélés küldöttségét Duray Miklós vezette. Április 26. – A Magyar Köztársaság nagykövetségi rezidenciáján előadással

egybekötött beszélgetésre került sor, amelynek témája a diplomáciai protokoll volt. Az előadást Kiss Róbert, a buda− pesti Századvég politikai iskola igazgató− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 helyettese tartotta, és részt vettek rajta a pozsonyi magyar szervezetek munkatár− sai. Az Együttélés által kezdeményezett találkozó védnöke Boros Terézia asz− szony, a nagykövet felesége volt. Április 28. – Duray Miklós a SMENA vendége volt. A SMENA szerkesztősége szerdánként ismert személyiségeket hív meg reggelire és az olvasókkal való tele− fonbeszélgetésre. A Duray Miklóssal folytatott telefonbeszélgetések szövegét másnap a lap közölte. Április 29. – Duray Miklós a Budapes− ti Műszaki Egyetem vendége volt. Ugyanaznap este Érden a Magyar Nem− zet által szervezett vitafórumon, előadá− sának témája a magyarság és kisebbsé− gi lét volt. Április 30. – Duray Miklós a Piarista

Diákszövetség váci összejövetelén vett részt, este pedig Budapesten az MDF Hu− nyadi Klubjában Népek együttélése Kö− zép−Európában címmel tartott előadást. Május 3. – Hans van der Brock, az Európai Közösség külügyi és biztonsági biztosa pozsonyi megbeszélései során találkozott az Együttélés képviselőivel, Duray Miklóssal és Rózsa Ernővel is. Rózsa Ernő beszámolt a kárpótlási tör− vény diszkriminatív jellegéről, illetve ele− mezte az alkotmány nemzetiségi cikke− lyeinek fonákságait. – A szlovák iskolaügyi minisztérium− nak az ún. vegyes lakosságú területek iskoláival megbízott főosztálya megbe− szélést hívott össze. Dolník Erzsébet így vélekedett a tanácskozásról: „.nem vesznek bennünket partnerszámba. Szemünkre vetették, hogy minden esz− közzel a minisztérium, a kormányzat le− járatására törekszünk. Számon kérték tőlünk, hogy ezrével érkeznek a tiltakozó levelek

a kétnyelvű oktatás bevezetése 59 ellen, miközben szerintük az emberek nem is tudják, hogy mi az.“ Május 6. – Harna István a Budapest Kongresszusi Központban tartott kétna− pos nemzetközi konferencián vett részt. A Pénz–Piac 93 elnevezésű rendezvény témája a közép−kelet európai térség újjá− szerveződő pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatai voltak. Május 7. – Jozef Moravčík külügymi− niszter Strasbourgban részt vett az ET miniszteri bizottságának ülésén. Tárgya− lásai eredményéről másnap személye− sen cserélt eszmét Duray Miklóssal és Bugár Bélával. – Pozsonyban tartotta első közgyűlés− ét a Márai Sándor Alapítvány, majd a résztvevők a liberalizmus közép−európai helyzetéről tanácskoztak. Az Együttélést Pogány Erzsébet sajtótitkár képviselte. Május 8. – Esztergomban emlékün− nepséget rendeztek Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának és

földi maradványai haza− szállításának évfordulója kapcsán. Az ünnepségen Paskai László bíboros meg− hívására Duray Miklós is részt vett. – Rozsnyón tanácskoztak az Együtt− élés járási titkárai. Május 9. – Kalondán a Palóc Regio− nális Majális alkalmával polgármesteri találkozót tartottak, amelyen a regionális települési közösség megalakulása volt a téma. Az eseményen jelen voltak Komlósy Zsolt és Boros Zoltán parla− menti képviselők is. Május 9–14. – Batta István London− ban részt vett az Európa jövője címmel rendezett konferencián, amelyen többek között Schöpflin György is előadást tar− tott. Batta István a brit parlamentben konzervatív párti képviselőkkel tárgyalt, s találkozott a szlovák nagykövettel is. 60 Eseménynaptár 1993 Május 12. – Az Európa Tanács parla− menti közgyűlésének politikai bizottsága Strassbourgban úgy döntött, hogy java− solja Szlovákia

felvételét az Európa Ta− nácsba, miután megszabták azokat a fel− tételeket, amelyeket a szlovákiai magyar közösség jogaival kapcsolatban a szlo− vák kormányzatnak figyelembe kell ven− nie. A raportőr, Tarja Halonen asszony újabb kiegészítéseket fűzött a máltai közgyűlésen előterjesztett jelentéséhez. – Ľubomír Dolgoš privatizációs minisz− ter a pártok gazdasági szakértőivel – köztük Szomolay Ferenccel és Komlósy Zsolttal – tárgyalt. – Az MKDM központi irodájában ösz− szeült a magyar politikai pártok és moz− galmak politikai egyeztető tanácsa. A résztvevők kifejtették véleményüket azokról a kérdésekről, amelyeket az ET− be való felvétel kapcsán Szlovákiának rendeznie kell. Megvitatták a köztársasá− gi elnök által május 20−ára összehívott kerekasztalon várható kérdéseket és az oktatásügy időszerű problémáit. Az Együttélést Dolník Erzsébet és Duka Zó− lyomi Árpád

képviselték. Május 12–15. – A ruszinok− ukránok szlovákiai szervezetének négynapos fesz− tiválján az Együttélés képviseletében részt vett Reiter Krisztina, kassai területi titkár is. Május 13. – A Szabad Újság közölte Kende Péternek, a Párizsban élő ma− gyar származású egyetemi tanárnak észrevételeit tartalmazó levelet Az el− nyomott kisebbségből legyen társnemzet című memorandummal kapcsolatban: „. Igazatok van, hogy a közép−európai sta− bilitás csak a teljes állampolgári egyen− jogúság alapján és az eltérő identitású csoportok (nemzeti közösségek) kölcsö− nösen korlátozott önrendelkezésével te− remthető meg.“ HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Május 14. – A Pozsonyi Városi Bíró− ság megkapta Simon Wiesenthal levelét, amelyben adatokat szolgáltat Esterházy Jánosról. Közli: a Nácizmus áldozatai Szövetségének dokumentációs központ− jában írásos bizonyítékok és tanúvallo−

mások vannak arról, hogy a gróf 1942 és 1945 között zsidó családokat mentett meg. Május 15. – A Wspólnota, a Csehszlo− vákia megszűnése következtében ketté− vált Együttélés Csehországban maradt része Český Těšínben tartotta országos kongresszusát. A mozgalom Coexisten− tia néven folytatja működését, elnöke is− mét Stanislav Gawlik lett. Az Együttélés nevében Duka Zólyomi Árpád, a Co− existentia nevében pedig Stanislav Gawlik aláírtak egy megállapodást a két politikai szubjektum közötti kapcsolatról. – A Beszélő Duray Miklós véleményét közli az ukrán−magyar alapszerződés ra− tifikálásáról. Duray kifejtette, hogy értel− metlennek tartja és a helsinki elvek túllé− pésének minősíti annak rögzítését, „hogy tiszteletben tartják egymás területi épsé− gét és kijelentik, hogy egymással szem− ben nincs és nem is lesz területi követelésük“. Május 17. – Komáromban jobboldali

politikai konzultációs és egyeztető konfe− renciára került sor hat politikai párt rész− vételével. Az Együttélés, a PDSZ, a KDM, az MKDM, az MPP és a PDP ko− máromi szervezetei megegyeztek a Ko− máromi Konzervatív−Liberális Konferen− cia létrehozásában. Május 19–22. – Obstrukcióval reagált a szlovák parlament a magyar koalíció határozati javaslatára, amelyet az Euró− pa Tanácsba való felvételi kérelem kap− csán fogalmaztak meg a magyar képvi− selők. Ez többek között a Regionális AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Char− tájának aláírására, az Európa Tanács 1201−es ajánlásának betartására, a nemzeti kisebbséghez tartozók nevének használatára, a községek, városok és földrajzi nevek használatára, valamint a területi és a közigazgatási felosztásra vonatkozott. Duka Zólyomi Árpád a napi− rend összeállításakor javasolta egy olyan

programpont beiktatását, amely Szlová− kia európa tanácsbeli felvételével kap− csolatos. Ennek napirendre tűzését a parlament elvetette. Ezért Bauer Edit az általános vitában terjesztette elő a ma− gyar koalíciós mozgalmak határozati ja− vaslatát. – A szlovák parlament Harna István ja− vaslatára határozatot hozott, miszerint a kormány ezentúl negyedévenként köte− les beszámolni a költségvetés helyzeté− ről, illetve köteles biztosítani az iskola− ügyi és egészségügyi tárca működésé− hez szükséges pénzeszközöket, akár a költségvetési törvény módosítása árán is. – Duka Zólyomi Árpád a dunaszer− dahelyi egészségügyi iskolában megnyi− tott szlovák, illetve az emiatt elvett ma− gyar tannyelvű osztály ügyében interpel− lációval fordult az oktatási és az egész− ségügyi tárca vezetőihez. Az oktatási minisztertől választ kért arra a kérdésre is, kinek az utasítására és

milyen törvé− nyek alapján rendelkezett úgy a Szlovák Tankönyvkiadó igazgatója, hogy a ma− gyar iskoláknak készülő földrajzköny− vekben a földrajzi neveket kizárólag szlovákul lehet írni. A parlament márciu− si ülésén Duka Zólyomi Árpád a magán− iskolák finanszírozása ügyében intézett kérdést az iskolaügyi tárca miniszteré− hez, a most megkapott választ az Együttélés alelnöke nem fogadta el, mi− 61 vel az nem tartalmaz megoldást a ma− gánvállalkozási elvek szerint adóztatott magániskolák helyzetének megváltozta− tására. E parlament történetében elő− ször fordult elő, hogy magyar képviselő ellenvetése alapján a választ a plénum sem fogadta el. Május 20. – Az Együttélés vendége volt Holly Cartner, a Helsinki Watch (New York−i független, társadalmi szer− vezet, amely nemzetközi viszonylatban a Helsinki Záródokumentumban foglalt el− vek betartását hivatott ellenőrizni) kikül−

dött munkatársa. Szlovákiai látogatásá− nak célja volt, hogy az emberi jogok be− tartásáról helyszíni tapasztalatokat sze− rezzen. Az Együttélés vezetői elsősor− ban a nyelvi diszkriminációra hívták fel a figyelmet. Holly Cartner találkozott több olyan személlyel is, akit nemzetisége mi− att ért jogsérelem. Korábban a Helsinki Watch levelet in− tézett Vladimír Mečiarhoz, amelyben ag− godalmát fejezte ki a szlovákiai magyar− ság jogait illetően. Konkrétan a magyar szülők névválasztási jogának korlátozá− sát említi, illetve a Szlovák Televízió 1992. november 18−i rendeletét, amellyel meg akarták tiltani a magyar adásban a magyar helységnevek használatát. – Michal Kováč államfő kerekasztal− beszélgetésre hívta a szlovákiai nemzeti közösségek képviselőit. Az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád képviselte. Megállapodtak abban, hogy a legközelebbi találkozóig az elnöki hivatal

összegzi az egyes küldöttségek állásfog− lalásait, valamint a kormányszervek el− képzeléseit a felvetett problémák megol− dásáról. Május 20–23. – A németországi Flens− burgban tartotta közgyűlését az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója. A 62 Eseménynaptár 1993 kongresszuson az Együttélést Flórián László és Galo Vilmos, az MKDM−et Csáky Pál képviselték. A kongresszus fő témájához (Kisebbségek a konfliktus és a béke metszéspontjában) Flórián László is hozzászólt. Vendégként jelen volt Dušan Slobodník szlovák kultuszminisz− ter is, aki Flórián felszólalására a tárgya− lás addigi békés hangulatával ellentétben ingerült hangnemben replikázott. Fenye− getőzött, hogy az Együttélésnek ezt a FUEV−beli tevékenységét a szlovákokkal szembeni magyar állásfoglalásként fogja a szlovák közvélemény elé tárni, ezzel is előre jelezve egy újabb magyarellenes kampány kezdetét.

Flórián László és Csáky Pál közös be− advánnyal fordult a FUEV elnökségéhez, és kérték a szervezet állásfoglalását an− nak érdekében, hogy a jövőben egy FUEV−kongresszuson se léphessen fel senki fenyegetőleg a résztvevőkkel szemben. Május 25. – Duray Miklós a sajtó kér− désére reagált a két nappal korábbi DSZM−MKDM találkozóra. Mint elmond− ta, az Együttélés is kapott megbeszélés− re felkérő levelet a DSZM alelnökétől, az Együttélés konkrét témakörök megjelölé− sével válaszlevelet írt, erre azonban már nem reagált a kormánypárt. – Fehér Miklós ismertette a magyar koalíciónak a nyelvtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatát. Ennek lé− nyege, hogy amely településen a nem szlovák lakosság meghaladja az 50%−ot, ott e nemzeti közösség nyelve is hivata− los nyelvként szerepelne, ahol pedig meghaladja a 10%−ot, ott a közfeliratok is többnyelvűek lennének. A

módosító ja− vaslat kitér az okiratok kezelésére, hite− lesítésére is. – A Szlovák Köztársaság magyar par− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL lamenti pártjai állásfoglalást fogalmaztak meg Szlovákia felvételéről az Európa Tanácsba. Az állásfoglalást Duray Mik− lós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla és Csáky Pál írták alá, majd egyetértésüket jelezve A. Nagy László és Popély Gyula, a két parlamenten kívüli magyar párt el− nöke is csatlakozott. A címzett az Euró− pa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselői. Május 26. – A Szlovákiai Helsinki Bi− zottság a kisebbségi jogokról tartott sze− mináriumot. A vitában Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád is felszólalt. – Az Együttélés vezetői találkoztak a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Szövet− ség vezetőivel. – A Magyar Televízió Napzárta előtt cí− mű műsorában Duray Miklós és Bíró Gáspár nemzetközi és alkotmányjogász a

társnemzeti viszony fogalmáról, tartal− máról, megvalósítási lehetőségeiről foly− tattak eszmecserét. Június 1. – Az Együttélés és az MKDM képviselői a Diákhálózat szerve− zésében a Szlovákiában tevékenykedő hat diákszervezet képviselőivel az együttműködés és a kölcsönös tájékoz− tatás gyakorlati megvalósításának formá− járól tárgyaltak. Június 2. – Genfben az Európa Ta− nács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága a raportőrok jelentésének el− fogadása után Szlovákia felvételének ké− relmét a június 29−én esedékes plenáris ülés elé utalta. Június 4. – Szlovákiának az Európa Tanácsba történő felvételét megelőző időszakban – főként a szlovák kormány− párt részéről – sorozatos támadásoknak volt kitéve a szlovákiai magyarság, de a vádaskodásokból szép számban jutott Magyarországnak is. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 Ivan

Laluha, a szlovák parlament kül− ügyi bizottságának elnöke támadta Bratinka József magyar országgyűlési képviselőt, amiért az kísérőlevélben tá− mogatta azt az állásfoglalást, amelyet a szlovákiai magyar pártok vezetői juttat− tak el az ET−hez. Bratinka József június 7−én nyilatkozatban utasította vissza, hogy beavatkozott volna a szlovák bel− ügyekbe, s hivatkozott az ET 1201−es ajánlására, amely szerint helytelen bel− ügyként kezelni a kisebbségi kérdést. Június 7. – Az RMDSZ küldöttsége Tokay György vezetésével az MPP meg− hívására szlovákiai látogatáson ismerke− dett a politikai helyzettel. Találkoztak a szlovákiai magyar pártok − köztük az Együttélés − és a Csemadok vezetőivel. – Az Együttélés központi irodájában találkoztak a Konzervatív Demokrata Párt és az Együttélés képviselői. Pavol Hagyari, a KDP elnöke és Duray Miklós, az Együttélés elnöke egybehangzóan el−

fogadhatónak tartotta az idő előtti parla− menti választásokat mint a Szlovákiában kialakult politikai és gazdasági krízis egyik lehetséges megoldását. Meg− egyeztek abban, hogy a legközelebbi ta− lálkozón a nemzeti kisebbségek helyze− tére vonatkozó alkotmánytörvény− terve− zetről tárgyalnak majd. Június 11. – A Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének vendégeként Szlo− vákiában tartózkodó határon túli magyar rádiószerkesztők találkoztak a magyar pártok parlamenti képviselőivel, köztük Duka Zólyomi Árpáddal és Dobos Lász− lóval. Június 14. – Entz Géza, a HTMH el− nöke budapesti látogatásra hívta meg az Együttélés képviselőit. A tárgyalásokról kiadott közlemény leszögezi, hogy a ma− gyar kormány támogatja a társnemzeti 63 koncepciót, mert összhangban áll az eu− rópai szervezetekben és a nemzetközi fórumokon elfogadott alapelvekkel, és a szlovákiai magyarságnak közösségként

értelmezett integrációját fogalmazza meg. – Érden egyhetes Katolikus Ifjúsági Népfőiskolát szerveztek, amelyen húsz szlovákiai magyar hallgató is részt vett. A megnyitó ünnepségen többek közt Duray Miklós is beszédet mondott. Egy kerekasztal−beszélgetésen a foglalkozá− sok keretében Boros Zoltán képviselte a mozgalmunkat. Június 17. – Strasbourgban az Euró− pa Tanács miniszteri bizottságának ülé− sén Magyarország nagykövete javasolta, hogy Szlovákia felvételének tárgyalását ne tűzzék még napirendre. Június 18. – Jeszenszky Géza ma− gyar külügyminiszter magához kérette az ET−tagországok Magyarországra akkre− ditált nagyköveteit, és „non−papert“ adott át nekik. Június 20. – Vladimír Mečiar TV−be− szédében kifejtette, a magyar fél mester− séges akadályokat gördít Szlovákia elé, hogy megnehezítse belépését az Európa Tanácsba. „Jelzést kaptunk arról, hogy az Európa Tanácsnál

akkreditált magyar nagykövet szavazás esetén megvétózza Szlovákia belépését“. Herman János magyar külügyi szóvivő ezzel kapcsolat− ban kijelentette: „Nem tudom, miért tálal− ta ezt az egész dolgot Mečiar úr ilyen drámai hangnemben. Magyarország nem készül vétóra a szlovák felvételt il− letően, de hozzáteszem, nem is tudná megtenni.“ Duray Miklós: „Teljesen egy− értelmű, Hogy a miniszterelnök valótlan− ságot állít. Nincs olyan lehetőség, hogy az egyik ország megvétózza a másik or− szág felvételét. Szavazhat ellene, de 64 Eseménynaptár 1993 nem állíthatja le a folyamatot. Megítélé− sem szerint tudatos hisztériakeltésről van szó.“ Június 20–23. – A Szlovák Köztársa− ság Nemzeti Tanácsának 20. ülésén Bauer Edit és Rózsa Ernő a házszabály− ra hivatkozva kérték a 19. ülés végén, május 22−én obstruált határozati javas− latról a szavazás lebonyolítását. A sza−

vazás lebonyolítását a házelnök most is elvetette, ehelyett Ivan Gasparovič saját hatáskörében benyújtott egy, az ET− felvétellel kapcsolatos nyilatkozatot, amelyet egy kiegészítéssel a parlament elfogadott. E szerint a szlovák parlament tudomásul veszi a felvételi tanácskozá− sok állását, az ET bizottságainak észre− vételeit, kijelenti, hogy továbbra is embe− ri és kisebbségi jogokat védő politikát folytat majd az európai emberjogi kon− venció és az ET ajánlásai értelmében, s a kisebbségi jogok védelmében az ET 1201−es ajánlásából indul ki. Javasolta továbbá a kormánynak, hogy adjon je− lentést, milyen lépéseket kell az ország− nak megtennie az 1201−es ajánlás és az ET javaslatainak megvalósítása érdeké− ben. – Az Együttélés és az MKDM frakciói közös állásfoglalást adtak ki az SZK NT ezen határozatával kapcsolatban. Június 23. – A Bécsi Emberjogi Világ− konferencia színhelyén az

NGO akciók egyik legfontosabb eseményeként tartot− ták számon a határon túli magyar szer− vezetek közös sajtótájékoztatóját, ame− lyet az Együttélés, a FUEV, a KENF és a svájci Kisebbségvédelmi Tanács hirde− tett meg. Az Együttélés elnöke reagált a szlovák parlament aznapi eseményeire, felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák parlament nem volt hajlandó szavazni a magyar képviselők határozati javaslatá− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL ról az ET ajánlásait illetően. Ehelyett a parlament elnökének nagyon általános – egyetlen konkrét feladatot sem tartalma− zó – nyilatkozatát fogadták el. Duray Miklós reagált Vladimír Mečiarnak arra a kijelentésére, miszerint a magyar lakos− ságnak nem szabadna belenyugodnia abba, hogy túszok legyenek az országuk ellen folytatott játékban. Duray kijelentet− te: „Mi nem érezzük magunkat a magyar kormány túszainak.“ – Vladimír Mečiar magához kérette az ET−tagországok

Pozsonyban akkreditált nagyköveteit. – Az MKDM meghívására Szlovákiába érkezett a dél−tiroli parlament elnöke és a Dél−Tiroli Néppárt frakciójának vezető− je. Találkoztak az Együttélés és az MPP képviselőivel is. – A négy szlovákiai magyar párt, a Csemadok Országos Választmánya és a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség vezetői közösen felhívással fordultak a szlovákiai magyar közvéleményhez a magyar anyanyelvű pedagógusképzés érdekében. Június 24. – Az EK három vezető ál− lamának nagykövetei figyelmeztető jegy− zéket adtak át Martonyi János államtit− kárnak Szlovákia ET felvétele kapcsán. Antall József államfő két nap múlva vá− laszolt a demarsra. Június 25. – A magyar koalíció 14 parlamenti képviselője levélben tájékoz− tatta az Európa Tanács funkcionáriusait határozati javaslatuk sorsáról, az obst− rukcióról, valamint a házszabály meg− szegéséről. Mellékelték a

határozati ja− vaslatuk szövegét is. Június 27. – Vladimír Mečiar TV−be− szédben szólította fel a szlovákiai ma− gyar pártokat, használják ki az utolsó le− hetőséget arra, hogy kifejezzék viszo− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 nyukat hazájuk és szülőföldjük iránt − mégpedig úgy, hogy nyilatkozatban tá− mogassák Szlovákia felvételét az Euró− pa Tanácsba. Erre reagált két nap múlva Duray Miklós és Bugár Béla az Együtt− élés irodájában szervezett közös sajtótá− jékoztatón. Duray Miklós bevezető be− szédében leszögezte: nem kell új nyilat− kozatot elfogadnunk, hiszen már több íz− ben is kifejtettük, támogatjuk Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, de en− nek érdekében teljesítenie kell az ET ajánlásait. Hangsúlyozta, hogy a mai helyzetért a kormány és a parlament a felelős. Bugár Béla úgy összegezte véle− ményét, hogy a belépést lehetővé tevő

ajtó kulcsát a kormány tartja kezében. csak rajta múlik, mikor helyezi a zárba és fordítja el azt, ami az ET feltételeinek tényleges teljesítését jelentené. A. Nagy László az Új Szónak nyilat− kozta: „Inkább azt várnám el, hogy a kormányzó párt és maga az elnöke te− gyen olyan nyilatkozatot, amelyben kife− jezné lojalitását Szlovákia lakosságával szemben“. Június 28. – Veszprémben az állam− igazgatási Főiskolán az Európa Tanács támogatásával egyhetes emberjogi tan− folyamot szerveztek magyar és közigaz− gatásban dolgozó külföldön élő magyar szakemberek részére. Szlovákiából Hortai Éva, Pogány Erzsébet és Fekete Marian vettek részt a tanfolyamon. Június 29. – Strasbourgban az Euró− pa Tanács parlamenti közgyűlése Cseh− szlovákia két utódállamának a tagfelvé− teléről tárgyalt. Míg Csehországot egy− hangúlag felvételre javasolta, Szlovákia esetében feltételeket szabott meg. Az

ET parlamenti közgyűlése politikai bizott− sága által megszabott feltételekhez a Magyar Köztársaság képviselői négy 65 módosító, illetve kiegészítő javaslatot nyújtottak be. Ezekből a közgyűlés Szlo− vákiát a kisebbségekkel szemben diszk− riminatív törvények, rendelkezések ér− vénytelenítésére kötelező javaslatot elfo− gadta, illetve egy módosítást eszközölt a május 12−i jegyzőkönyv 10. pontjában További javaslat hangzott el Tarja Halonen asszony részéről, aki indítvá− nyozta, hogy az ET félévenként ellen− őrizze a felvállalt kötelezettségek teljesí− tését. A Magyar Köztársaság képviselői tartózkodtak a végső szavazásnál. Június 30. – Az Európa Tanács mi− niszteri bizottsága szavazott Csehország és Szlovákia felvételéről: 28–28 igen és 1–1 tartózkodás mellett Csehország ese− tében Lichtenstein, Szlovákia esetében Magyarország tartózkodott a szavazás− tól),

Csehszlovákia két utódállama az Európa Tanács rendes és teljes jogú tagjává vált. – Duray Miklós értékelése szerint: „Ami Strasbourgban Szlovákia felvételé− vel kapcsolatban az elmúlt napokban történt, az a feltételrendszer, amelyet Szlovákia számára megszabtak, össz− hangban van az Együttélés programjá− val. A felvételi feltételek leglényegesebb része a félévenkénti ellenőrzés. Ezt mi teljes mértékben ki fogjuk használni. .Azzal, hogy az Európa Tanács most feltételeket szabott és az ellenőrzés fel− tételeit is megteremtette, tulajdonképpen a szlovák politika államnacionalista el− képzeléseit ellenpontozta“. – Duray Miklós és Flórián László fo− gadták a Luc Liebaut belga nagykövetet, valamint Herdes Crom holland ügyveze− tőt, akik az ET−nek Szlovákiával szem− ben támasztott feltételei iránt érdeklőd− tek. – A Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozat− 66 Eseménynaptár 1966 ban

ítélte el az Együttélés és az MKDM politikáját mint olyan politikát, amely árt Szlovákia létérdekeinek és a lakosságá− nak. Leszögezték, hogy amíg ez a két mozgalom nem változtat álláspontján, az SZNP nem tartja lehetségesnek a velük való párbeszédet és a közös tárgyaláso− kon való részvételét. A magyar koalíció válaszában határozottan visszautasította a rágalmakat, és azokat úgy értékelte, mint a leendő kormánypárt részéről megnyilvánuló politikai intoleranciát. Július 1. – Az ellenzéki kerekasztal az Együttélés irodájában tartotta meg soros ülését. Az Együttélést Duka Zólyomi Ár− pád és Bauer Edit képviselte. – Alakuló ülést tartott az Együttélés Központi Művelődéspolitikai Tanácsa, el− nöknek Lacza Tihamért választották meg. Július 1–5. – A nagyfödémesi tábor lakóival találkoztak Dolník Erzsébet, Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Batta István és Rózsa Ernő. Július

2–3. – Reiter Krisztína és Köte− les László szlovákiai magyar polgármes− terek és önkormányzati képviselők kül− döttségével Ungváron és Beregszászon jártak tanulmányúton. Július 4. – Duray Miklós és Duka Zó− lyomi Árpád az Amerikai Egyesült álla− mok megalakulásának alkalmából az USA pozsonyi nagykövetségének ün− nepségén vettek részt. Július 7. – A szlovák parlament elfo− gadta a névhasználatról szóló törvényt, amely többek között a nemzeti kisebbsé− geknek lehetővé teszi, hogy anyanyelv− ükön használják nevüket. Duka Zólyomi Árpád nyilatkozata: „az emberi jogok szempontjából ez a parlament eddigi legjobb törvénye“. A törvény mégsem lé− pett e formájában életbe, mert a köztár− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL sasági elnök a kormány felszólításának engedelmeskedve visszaadta a parla− mentnek újabb megvitatásra. Július 8. – A csallóközi Ifjúsági Műve− lődési

Tábor vendégei voltak Bauer Edit, Komlósy Zsolt és Duka Zólyomi Árpád. Július 9. – Vámosladányban körzeti önkormányzati ülést szervezett az Együttélés Duray Miklós, Kvarda József és Dolník Erzsébet részvételével. Július 9–19. – A Nagykanizsai Identi− tás Szabadegyetem hallgatóinak 14−én Dobos László, 16−án Duray Miklós tartott előadást Társnemzeti kapcsolatok: új távlat a kulturálisan egyetemes, politika− ilag szétdarabolt magyarság számára címmel. Július 9–21. – Jakus Péter nagy− kövesdi és Baróti Attila pácini polgár− mester a szlovák−magyar határ két olda− lán éhségsztrájkot tartottak tiltakozásul a két falu közötti határátkelő megnyitását hátráltató hivatalos eljárás ellen. Az Együttélés elnöke levelet intézett a két polgármesterhez, tőketerebesi járási ta− nácsa nyilatkozatban támogatta a határ− átkelő mielőbbi megnyitását, Köteles László pedig többször

interpellált a szlo− vák parlament májusi és júliusi üléssza− kán. Az Együttélés július 20−i sajtótájé− koztatóját Pozsonyban ennek a témának szentelte. A radikális tiltakozást a két polgármester július 21−én nyilatkozattal függesztette fel, mert arról értesültek, hogy hamarosan újra megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a határátkelő meg− nyitásáról. Július 12. – A Közép−európai Kezde− ményezés budapesti csúcstalálkozója előtt nagy vihart kavart Antall Józsefnek Václav Klaushoz intézett levele, illetve annak a nyilvánosság elé tárása. Július 12–13. – A Magyar Pedagógu− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1966 sok Nyári Egyetemén tartott előadást Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád. Július 16. – Oroszkán körzeti önkor− mányzati ülést szervezett az Együttélés és az MKDM. Részt vettek Dolník Erzsé− bet, Kvarda József, az MKDM részéről Fóthy János. – Duka

Zólyomi Árpád a Rádió Tanács ülésén vett részt. Július 27. – A gadóci tábor vendége volt Duray Miklós. Július 28. – A köztársasági elnök a Várban fogadta Duray Miklóst, az Együttélés elnökét és Farkas Pált, az MKDM alelnökét. A találkozón áttekintet− ték a politikai helyzetet, amely azután alakult ki, hogy a kormányzó párt a par− lamentben kisebbségbe került, illetve tár− gyalásai a Szlovák Nemzeti Párttal zsák− utcába jutottak. Szó volt a kormány által nemrégen visszaadott névtörvényről is. Július 30. – A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Michel Camdessus pozsonyi látogatása során találkozott a pártok képviselőivel is. Az Együttélést Szomo− lay Ferenc képviselte. Július 31. – Budapesten ülésezett a Közép−európai Népcsoportok Fóruma. A tanácskozáson Duray Miklós vett részt. Augusztus 3. – Az Együttélés sajtótá− jékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a közlekedésügyi

minisztérium július 14− i rendelete nyomán az útkarbantartó vál− lalatok a magyarok lakta járásokban gya− korlatilag az összes magyar nyelvű hely− ségnévtáblát eltávolították. A minisztéri− um rendelete a 99/1989−es hirdetmény azon paragrafusára hivatkozik, amely azt mondja ki, hogy az út mentén nem lehet− nek közlekedést veszélyeztető táblák. Utalás történik a nyelvtörvényre is, ami arra enged következtetni, hogy a minisz− térium rendelete csak a magyar táblákra 67 vonatkozik. A gyakorlat is ezt igazolta, hiszen az utak mellől csak a magyar helységnévtáblákat távolították el külön− böző eljárások folytán. Augusztus 4. – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos vezetősé− gének néhány tagja az Együttélés köz− ponti irodájába látogatott, hogy célkitűzé− seik megvalósításához az Együttélés tá− mogatását kérjék. Duray Miklós levéllel fordult az önkormányzatokhoz és a

szé− les nyilvánossághoz, hogy nyújtsanak anyagi és erkölcsi támogatást a szlová− kiai magyar cserkészmozgalom számá− ra. Augusztus 7. – A Dunasat, a Közép− kelet európai Magyar TV− és Videostúdió Alapítvány rendezésében Határtalanul címmel a Budai Parkszínpadon tartották meg a határon túli magyar lapok szemlé− jét. Mozgalmunkat Nagy Gábor komáro− mi területi titkár képviselte. Augusztus 9. – Az Együttélés köz− ponti irodájában találkozott Eleanor Bly Sutter asszony, az Amerikai Egyesült ál− lamok ideiglenes szlovákiai megbízottja és Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Szó volt a szlovákiai belpolitikai helyzet− ről, a helységnévtáblák eltávolításáról, a névtörvény visszaadásáról. Fenyegető jelként értékelték a halálbüntetés vissza− állítását szorgalmazó hangokat. Augusztus 10. – Alojz Englišt, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderá− ciójának elnökét látta

vendégül Duray Miklós. A tárgyaló felek a létminimum, a létfenntartási költségek, a minimálbérek, a nyugdíjak valorizációja kérdésében na− gyon közeli álláspontot képviseltek. Augusztus 11. – A jászóvári apátság megalapításának 800.évfordulója alkalmá− ból rendezett ünnepségen részt vett Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet is. 68 Eseménynaptár 1993 Augusztus 14. – A történelmi jelentő− ségűvé vált 1989−es sopronpusztai Pán− európai Piknik emlékére az MDF soproni szervezete Európai Nap ünnepséget szervezett. Duray Miklós olvasta fel azt a nyilatkozatot, amelyet a magyarországi és a határon túli magyarok képviselői ír− tak alá: „A decentralizáció, az önkor− mányzat és a szubszidiaritás elve alap− ján váljon Közép−Európa a történelmileg és fizikailag is egymásrautalt nemzetek egyenrangú és partneri viszonyán alapu− ló közösségévé, amelyben az egyéni jo− gok és

a csoportjogok, a személyi jogok és a csoportok autonóm jogai természet− szerűleg egészítik ki egymást. Ennek megvalósítása nyithat teret Közép−Euró− pa óhajtott békéje előtt.“ Augusztus 15. – Duray Miklós Ipoly− balogon nagysikerű lakossági fórumon vett részt. Közel egy évvel ezelőtt a járá− si hivatal titkárának jóvoltából röppent fel az a hír, miszerint 1968−ban Duray Mik− lóst elűzték Ipolybalogról. Duray Miklós akkor kijelentette, hogy a hír „kacsa“, an− nál is inkább, mert még nem járt Ipolybalogon. Most az ipolybalogiak is ki− mondták, nem emlékeznek ilyen esetre, s annál nagyobb szeretettel fogadták az Együttélés elnökét. Augusztus 17. – A Keresztényde− mokrata Mozgalom székházában össze− ült az ellenzéki kerekesztal, amelyen az SZNP nem vett részt. A tárgyaló felek át− tekintették a belpolitikai fejleményeket, értékelték a DSZM és az SZNP között lefolytatott sikertelen

koalíciós megbe− széléseket. Az Együttélésből Duka Zó− lyomi Árpád és Bauer Edit voltak jelen. Augustus 19. – Duray Miklós Vácon a Szent István−ünnepségen mondott be− szédet. Augusztus 20. – Az Atilla − Isten kard− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL ja című rockopera bemutatóján a Kárpát− Alpok Alapítvány és az Együttélés támo− gatásával mintegy félszáz szlovákiai ma− gyar érdeklődő vett részt. Augusztus 27. – Az Együttélés komá− romi szervezetének kezdeményezésére tiltakozó nagygyűlés volt a komáromi Klapka téren. A mintegy ötezer ember nemzeti közösségünk jogainak megsér− tése miatt, a magyar helységnevek, a magyar iskolák védelmében vonult ki a térre. Felszólalt a négy szlovákiai ma− gyar párt elnöke, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának nevében Lelkes Vince, Fehér Miklós és Dolník Erzsébet. Augusztus 30. – Az Együttélés köz− pontjába látogatott Per

Poulsen−Hansen, a Dán Királyság nagykövete, aki Duray Miklóssal az ET−felvétel óta eltelt idő− szak tapasztalatait tekintette át. Szeptember 1. – Duray Miklós levél− ben gratulált Boros Jenőnek a Magyar Köztársaság szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kineve− zése alkalmából. – A hidaskürti magánszaktanintézet megnyitóján részt vettek az Együttélés vezetői, Dolník Erzsébet, Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád. Magyarbélen új is− kolát avattak, az ünnepségen Bauer Edit volt jelen. – A négy szlovákiai magyar párt ve− zetője közös levélben fordult az Európa Tanácshoz, hogy felhívják a figyelmet ar− ra, Szlovákia nem tesz eleget azon köte− lezettségeinek, amelyeket a felvételkor vállalt. A levelet megkapták az ET veze− tő tisztségviselői, valamint Szlovákia ál− lamfője, kormányfője és a parlament el− nöke. Szeptember 2. – A pozsonyi várban Michal Kováč köztársasági

elnöknek, va− lamint tíz nemzeti és etnikai csoport kép− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 viselőinek a részvételével újabb kerek− asztal−beszélgetésre került sor. A szlo− vákiai magyar nemzeti közösséget a négy politikai párt vezetői (az Együttélés− ből Duray Miklós és Duka Zólyomi Ár− pád), valamint a Csemadok és az SZMPSZ képviselői, illetve a DBP egyik magyar képviselője képviselte. Mindent összevetve a hat magyar szervezet kép− viselői úgy vélték, hogy csalódást oko− zott a kerekasztal, s szeptember 10−én levélben fordultak a köztársasági elnök− höz. Szeptember 3. – Ipolyságon körzeti önkormányzati ülést szervezett az Együttélés: Duka Zólyomi Árpád, Kvarda József és Dolník Erzsébet is részt vettek a tanácskozáson. Szeptember 4. – Bátorkeszin emlék− művet avattak a második világháború ál− dozatainak. Duray Miklós mondott ünne− pi beszédet. Szeptember

5. – Budapesten ülése− zett a Közép−európai Népcsoportok Fó− ruma Duray Miklós és Duka Zólyomi Ár− pád részvételével. Szeptember 9–15. – A Hollandiai Hel− sinki Bizottság által szervezett Demokrá− cia és jogállam című szemináriumon Molnár László külügyi szakelőadó vett részt. Szeptember 10. – Antall József fo− gadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit, köztük Duray Miklóst is. A talál− kozó, melynek fő témája a Balladur−terv volt, közös közleménnyel ért véget. A ta− lálkozót követően a szlovák külügymi− nisztérium magyarázatot kért a magyar féltől. A szlovák oldal azt nehezményez− te, hogy a francia javaslat nem politikai pártok, hanem kormányok számára ké− szült, ezért a magyar fél lépése kétség− be vonhatja a két ország között létreho− 69 zott konzultációs mechanizmus működő− képességét. Az Együttélés véleménye szerint a magyar kormány

eljárása lehe− tővé tette, hogy a leginkább érdekeltek, a határon túli magyarok képviselői meg− ismerkedjenek a Balladur−terv körül ki− alakult helyzettel. Szeptember 14. – A Szlovák Köztár− saság főügyészsége válaszolt Duray Miklós beadványára, amelyben büntető− jogi eljárást javasolt a Slovenské národné noviny hetilap, a lap kiadója és Ondrej Hubač, a privigyei Matica slo− venská elnöke ellen, mert a lap olyan hir− detést közölt, amelynek szövege kimeríti a büntetőtörvénykönyv rágalmazásra vo− natkozó paragrafusát. A főügyész−he− lyettes azt javasolta Duray Miklósnak, hogy a polgárjogi védelem eszközeivel oldja meg az ügyet. A túrócszentmártoni körzeti hivatal ké− sőbb szabálysértési eljárás során elma− rasztalta a lap kiadóját. Ez volt az első eset, hogy egy szlovák hivatal Duray Miklós védelmére kelt. Szeptember 15. – Batta István svéd− országi tanulmányútján a

mozgalom rendszeres nyugat−európai kapcsolatai− nak kialakítására törekedett. Szeptember 16. – Az Intéző Bizottság az alkotmánytörvény−tervezet paragra− fizált változatával foglalkozott. Szeptember 17. – A Páneurópai Unió Magyar Egyesülete páneurópai hajót in− dított Budapestről. Az egyesület elnöké− nek, dr.Szentágotai Jánosnak a meghí− vására az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád és Batta Attila vettek részt az úton. – A kormányon kívüli pártok találkozó− ja a DBP székházában. Az Együttélésből Dolník Erzsébet vett részt. – Serkén körzeti önkormányzati ülést 70 Eseménynaptár 1993 tartottak a rimaszombati járási önkor− mányzati képviselőink. Az Együttélésből Duray Miklós, Kvarda József és Boros Zoltán voltak jelen a gyűlésen. Szeptember 18. – Berzéte község alapításának 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség vendége volt Duray Miklós. – Duka Zólyomi

Árpád a galántai gim− názium jubileumi rendezvényén vett részt. Szeptember 20–21. – Komáromban szlovéniai és a szlovákiai magyarok ta− lálkoztak egymással. A Sorsközösség címmel tartott rendezvény egyik előadó− ja volt Dolník Erzsébet. Szeptember 21. – Az Együttélés iro− dájába látogatott a Demokrata Párt kül− döttsége Anton Ďuriš vezetésével. Az Együttélés vezetőivel elsősorban a nem− zetiségi kérdést vitatták meg, és meg− egyeztek abban, hogy új modell szerint kell ehhez a kérdéshez viszonyulni. Szeptember 22. – Szlovákiai útja so− rán az Együttélés irodájába is ellátoga− tott az az EBEé−küldöttség, amely a szlovákiai magyarság és a magyarorszá− gi szlovákok helyzetének felmérésével foglalkozik. Szeptember 24. – A szlovák parla− ment változásokat eszközölt a július 7−én jóváhagyott, majd a köztársasági elnök által visszaadott névtörvényben. Olyan változatot

hagyott jóvá, ami nem teszi le− hetővé, hogy a nemzeti kisebbségek − ová végződés nélkül anyakönyveztet− hessék a női vezetékneveket, és törölték azt a rendelkezést is, hogy illetékmentes legyen az eddig szlovákul bejegyzett ne− vek anyanyelvűre való változtatása. A magyar képviselők a törvény megszava− zása után tiltakozásul elhagyták az ülés− termet. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Szeptember 25–26. – Komárom mel− lett Paton ülésezett az Együttélés Orszá− gos Tanácsa. A tagok átfogó elemzést készítettek a szlovákiai politikai helyzet− ről, és egy nyilatkozatban rögzítették vé− leményüket. Október 1. – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség felkérésére Duka Zólyomi Árpád a tiszti tanfolyam résztve− vőinek az időszerű belpolitikai esemé− nyekről tartott előadást. – Az Együttélés szervezésében a szlo− vákiai magyar sajtó képviselői és a dunaszerdahelyi járásbeli

vállalkozók ta− lálkozójára került sor Bősön a Duna−par− ton. Október 2. – A Királyhelmeci Városi Egyetem tanévnyitó ünnepségén részt vett Dobos László, Köteles László és Bo− ros Zoltán. Október 3. – Margonyán Köteles László az Együttélés nevében megko− szorúzta Dessewffy Arisztid aradi vérta− nú síremlékét. Október 4. – Csölösztőn tanácskozott az Együttélés és az MKDM koalíciós ta− nácsa. Október 5. – Az Együttélés delegáci− ója Duray Miklós vezetésével Filip Šedivývel, Csehország pozsonyi nagy− követével tárgyalt. – Az Európa Parlament Szlovákiában tartózkodó küldöttsége a pozsonyi vár− ban találkozott a szlovák parlament né− hány képviselőjével, köztük Duka Zólyo− mi Árpáddal. – Dolník Erzsébet és Köteles László az egészségügyi minisztériumban tár− gyaltak arról, milyen lehetőség van a rozsnyói egészségügyi szakközépiskolá− ban egy

magyar szakosító osztály meg− nyitására. Október 6. – Járási találkozó volt AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 Rozsnyón az Együttélés, a Csemadok és a SZMPSZ közreműködésével. Moz− galmunkat Dolník Erzsébet és Duka Zó− lyomi Árpád képviselték. Október 7. – Az ellenzéki pártok kép− viselői – az Együttélés részéről Duka Zó− lyomi Árpád – az USA pozsonyi nagykö− vetségén Clinton amerikai elnök ember− jogi tanácsadójával találkoztak. Október 9. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Budapesten a Közép−eu− rópai Népcsoportok Fórumának ülésén vett részt. Október 10. – Alistálon Duka Zólyomi Árpád és Pázmány Péter is jelen voltak a falualapításra emlékező ünnepségen. Október 10–15. – Dolník Erzsébet a Kárpát−medencei Magyarság II. Közokta− tási Fórumán vett részt Nyírbátorban. Október 13. – Az MKDM irodájában találkoztak az ellenzéki

pártok vezetői. Az Együttélést Duray Miklós és Duka Zó− lyomi Árpád képviselte. Október 13–15. – Az Együttélés kül− döttsége – Batta István, Batta Attila, Far− kas László, Fuksz Sándor és Iván Lász− ló – a Dél−Tiroli Néppárt vendégeként dél−tiroli tanulmányúton vettek részt Október 15. – Az Együttélés irodájá− ban Szergej Jastrzembszky, az Orosz Föderáció nagykövete Duray Miklóssal és Duka Zólyomi Árpáddal folytatott megbeszélést. Október 16. – Duray Miklós az 56−os Magyarok Világtalálkozóján mondott ün− nepi beszédet, majd megkoszorúzta a 301−es parcellát. Ugyanaznap előadást tartott Egerben az Erdély jelene és jövő− je konferencián. Október 17. – Ipolykeszin az Ipolyi Ar− nold Napok vendége volt Duray Miklós, majd Marcelházán részt vett az Akikért nem szólt a harang ünnepségen. 71 – Duka Zólyomi Árpád Agyagfalván a Székely Nemzeti Gyűlés 145. évforduló−

ja tiszteletére rendezett megemlékezés ünnepi szónoka volt. Jelen voltak Rózsa Ernő és Harna István képviselők is. Október 18. – Az Együttélésnél láto− gatást tett Lenart Watz, Svédország po− zsonyi nagykövete és Ruben Kemeny fő− konzul, akiket Duray Miklós és Duka Zó− lyomi Árpád fogadott. – Franciaország szlovákiai megbízott− jának főtanácsosa, Rémy Perraud is lá− togatást tett az Együttélés irodájában. Duka Zólyomi Árpád fogadta őt. – A Szenczi Molnár Albert Napok záró− ünnepségén Dolník Erzsébet és Ásványi László (MKDM) közösen megkoszorúz− ták Szenczi Molnár Albert domborművét. Október 19. – Dolník Erzsébet és Komlósy Zsolt körzeti önkormányzati ülésen vett részt Ipolybalogon. – Duka Zólyomi Árpád és Hrubík Béla Ipolynyéken találkozott a körzet önkor− mányzati képviselőivel. Október 21–24. – Az RMDSZ meghí− vására Romániába utazott az Együttélés

küldöttsége: Duray Miklós, Kvarda Jó− zsef, Pázmány Péter, Komlósy Zsolt. Tárgyalásaikról közös nyilatkozatot ad− tak ki. Október 27. – Boros Zoltán dániai ta− nulmányúton vett részt, amelyet az Euró− pa Közösség támogatásával a brünni Masaryk Egyetem szervezett. Az úton a modern európai helyi önkormányzati rendszerekkel ismerkedtek. Október 28. – A Human emberjogi mozgalommal kialakult jó kapcsolat újabb bizonyítéka, hogy felkértek ben− nünket, támogassuk az Együtt jó nekünk hangversenyüket. Az előkészületekbe bekapcsolódott Fister Magda, Bordács Erzsébet és Pogány Erzsébet. 72 Eseménynaptár 1993 Október 29. – A Rákóczi Szövetség Budapesten beszélgetést szervezett a szlovákiai magyar szervezetek vezetői− vel. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet és Pogány Erzsébet képviselték. – Dobos László és Köteles László Kassán a Fábry Napok résztvevője volt. Október 30.

– Mécs László halálának 15. évforulóján az Együttélés háromtagú küldöttsége (Dolník Erzsébet, Duka Zó− lyomi Árpád és Pogány Erzsébet) meg− koszorúzta az emléktáblát, és részt vett az emlékünnepségen. – Fábry Zoltán síremlékének megko− szorúzásán vett részt Köteles László és az Együttélés több járási vezetője. Október 31. – Nagycétényben a nyitrai járásban elsőként emeltek emlék− művet a világháborúk áldozatainak. Az emlékműavatáson mozgalmunkból Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet, Rózsa Ernő és Pogány Erzsébet is jelen voltak. November 1. – Michal Kováč köztár− sasági elnök fogadta Duka Zólyomi Ár− pádot és Flórián Lászlót, az Együttélés külügyi tanácsának elnökét. A találkozó− ra a köztársasági elnök esedékes brüs− szeli tárgyalása kapcsán került sor, ame− lyen Szlovákia NATO−csatlakozásának kérdése is napirenden lesz. November 2. – Az

Együttélés és az MKDM képviselői levélben tiltakoztak Ivan Gasparovič házelnöknél amiatt, hogy a parlament sajtóosztálya hatás− körét túllépve közzétette egy képviselői csoportnak a bécsi döntéssel kapcsola− tos álláspontját, s ezzel olyan látszatot keltett, mintha a parlament állásfoglalá− sáról lenne szó. November 4. – Az MPP székházában ülésezett a négy szlovákiai magyar párt politikai egyeztető tanácsa (az Együtt− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL élésből Duray Miklós, Duka Zólyomi Ár− pád és Dolník Erzsébet). A jelenlévők ki− fejtették véleményüket a dél−szlovákiai választott képviselők és polgármesterek társulásának kérdéséről. November 5. – Dunaszerdahelyen ülésezett a dél−szlovákiai képviselők és polgármesterek társulásának kilenctagú előkészítő bizottsága. Foglalkoztak azok− kal a kifogásokkal, amelyeket a belügy− minisztérium emelt a társulás benyújtott

alapszabályával kapcsolatban. November 6. – Michal Kováč köztár− sasági elnök találkozott Duray Miklóssal és Duka Zólyomi Árpáddal abból az al− kalomból, hogy a Demokratikus Szlová− kiáért Mozgalom koalíciót kötött a Szlo− vák Nemzeti Párttal, és a miniszterelnök átadta a köztársasági elnöknek javasla− tát az új miniszeterek kinevezésére. November 8. – Az új kormány kineve− zése kapcsán Duka Zólyomi Árpád a saj− tótájékoztatón kifejtette, a miniszterek ki− választásakor a szakmai rátermettséget és nem a párthovatartozást kellene fi− gyelembe venni. Duray Miklós arról tájé− koztatta az újságírókat, hogy az MKDM− mel közösen tiltakozó levelet küldött a belügyminiszternek, mert a Komáromi Járási Védelmi Tanács egy polgári vé− delmi gyakorlattal kapcsolatban olyan helyzetet feltételez, amely a Magyaror− szágról és a szlovákiai magyarságról mesterségesen alkotott

ellenségképként is értelmezhető. November 12. – A pozsonyi várban ülésezett a nemzetiségek ügyeivel fog− lalkozó szakértői testület. A résztvevők− kel Dobos László ismertette az Együtt− élés önkormányzati tervezetét. November 13–14. – Dunaszerdahe− lyen tartotta harmadik közgyűlését a Ma− gyar Polgári Párt. Meghívott vendégként AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993 jelen volt Duray Miklós is, aki felszólalá− sában arra kérte a közgyűlést, hogy tá− mogassák a magyar választott képvise− lők és polgármesterek társulásának lét− rejöttét. November 16. – Kisebbségi politika Kelet−Európa fiatal demokráciáiban cím− mel szemináriumot tartottak Kölnben, amelyen Flórián László, a külügyi tanács elnöke is előadást tartott. November 17–18. – A szlovák parla− ment megvonta a bizalmat Viliam Soboňa egészségügyi minisztertől. A bi− zalmatlansági indítványt az

Együttélés és az MKDM képviselői is aláírták. Ugyanezen az ülésen kinevezték a pri− vatizációs bizottság tagjait is. A magyar koalíciót Komlósy Zsolt képviseli ebben a bizottságban. A parlament megszavazta a nyugdíjak 6 százalékos emeléséről szóló törvényt. Fehér Miklós a vitában rámutatott, hogy mivel a nyugdíjak a bérek 60%−ának fe− lelnek meg, ezért a nyugdíjemelésnek legalább 10 százalékosnak kellene len− nie. Bauer Edit többek közt azt kifogásol− ta, hogy a kormány nem gondolt a janu− ár 1−je után nyugdíjba vonulókra, így ők nagyon hátrányos helyzetbe kerülnek. Az interpellációk során Köteles László arra kért választ az egészségügyi mi− nisztertől, hogy ígérete ellenére miért nem nyitották meg Rozsnyón az egész− ségügyi szakközépiskolában a magyar szakosító osztályt. Roman Kováč kor− mány−elnökhelyettes úgy vélte, hogy az állam a magyar tannyelvű gimnáziumi oktatással

eleget tesz kötelezettségé− nek, a szakképzést mindenkinek az ál− lamnyelven kellene megszereznie. Ró− zsa Ernő tiltakozott. Komlósy Zsolt az oktatási miniszterhez nyújtott be interpel− lációt a rimaszombati Šrobár utcai iskola 73 új igazgatójának törvényellenes kineve− zése miatt. Fehér Miklós a pénzügymi− nisztérium által vásárolt számítástechni− kai berendezések körüli tisztázatlan kér− désekre kért magyarázatot. A vitában Dobos László felhívta a fi− gyelmet arra, hogy a végrehajtó hata− lomban a magyar munkatársak száma messze alatta van a magyar lakosság számarányának, sokkal kisebb, mint az egypártrendszer idején. November 19. – Walter Schwimmer, az Európa Tanács ausztriai képviselője, a szlovákiai felvételi kérelem egyik vizs− gálója – raportőre – pozsonyi látogatása során találkozott az Együttélés vezetői− vel is. Kiküldetésének célja az volt, hogy mérje fel a

Szlovákiában a felvétel óta eltelt közel fél év alatt lezajlott változáso− kat. Az Együttélés vezetői arról tájékoz− tatták őt, hogy a névhasználati törvényt a kormány visszaadta a parlamentnek, és a magyar koalíció által benyújtott alkot− mánytörvény−tervezet június óta nem ke− rült a parlamenti bizottságok elé. Szó volt ezen kívül a kormánynak arról az el− képzeléséről, hogy a városok és falvak nevét nem a magyarul használatos for− mában engednék feltüntetni, hanem a szlovákul használatos nevet magyar he− lyesírással. (A november 26−i Der Stan− dard−ban jelent meg Walter Schwimmer nyilatkozata erről az útról, miszerint igen− csak kétes irányzatokat látott a szlováki− ai kisebbségi törvénykezésben, és felso− rolta, mely részletkérdések térnek el az Európa Tanács követelményeitől.) November 20. – A Palóc Társaság és Csáb község önkormányzata értelmiségi fórumot

szervezett, amelyen Duray Mik− lós is előadást tartott. November 22–25. – Batta István Své− dországban és Norvégiában tárgyalt 74 Eseménynaptár 1993 több vezető politikussal a közép−európai kisebbségi kérdés rendezetlenségéről. November 26–28. – A Budapesten megrendezett Liberális Világkonferenci− án az Együttélést Flórián László és Batta István képviselték. A konferencia részt− vevői Kelet−Közép−Európa aktuális gaz− dasági és politikai helyzetével, emberi jo− gi problémákkal, elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkoztak. Támogatták azt a javaslatot, hogy térsé− günkben speciális jogokat kell biztosítani a nemzeti kisebbségeknek. Otto Lambs− dorff, az Liberális Internacionálé elnöke kifejtette, hogy az erőteljes nacionalista irányzatok megjelenése térségünkben elsősorban a növekvő gazdasági és szo− ciális gondok következménye, melyek populista és

leegyszerűsített válaszokat adnak korunk kihívásaira. November 27. – Az Együttélés kez− deményezésére Csölösztőn találkoztak a mozgalom politikusai az Új Szó napi− lap szerkesztőivel. Szarka László törté− nész bevezetőjében sokszólamúnak és sokarcúnak minősítette a napilapot, de kitért arra is, hogy a napilap és az Együttélés kapcsolata nem felhőtlen. Ennek okát többek közt abban látta, hogy még nem alakult ki a hazai magyar pártok együttműködési mechanizmusa, a mozgalom és a szerkesztőség eltérő− en értékeli az MPP−nek a volt kormány− koalícióban betöltött szerepét, és nem ritka, hogy minősítik egymást. Duray Miklós ismertette az Együttélés társ− nemzeti koncepcióját, és kifejtette, hogy a szlovákiai magyaroknak különleges jogállású területre van szükségük saját önkormányzati rendszerrel. A vita részt− vevői többféleképpen értékelték az Új Szó függetlenségét. Duray

Miklós úgy vélte, hogy amíg csak egy napilap van, HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL addig annak a dél−szlovákiai magyarság lapjává kell válnia. December 2. – A parlamenti bizottsá− gok a helységnevek használatára vonat− kozó törvénytervezettel foglalkoztak. A közigazgatási és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság elvetette Duka Zólyo− mi Árpád módosító javaslatait, és a tör− vényt a kormány által kidolgozott fomában javasolta a parlamentnek megvitatásra. – Az Együttélés kérte a Somorjai Kör− zeti Hivatalban a Demokratikus és Nyi− tott Társadalomért Alapítvány bejegyzé− sét. Az alapítvány célja, hogy támogatást nyújtson a szlovákiai magyarság társa− dalmi, tudományos és művelődési fejlő− déséhez, valamint a gazdasági élet fel− lendítését célzó széleskörű gazdasági tevékenységhez. December 3. – A Csallóközi Városok és Községek Társulásának közgyűlése úgy határozott, hogy

1994. január 8−án Komáromban megrendezi a dél−szlováki− ai régió önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek és parlamenti képvi− selőinek a nagygyűlését. Négy fontos kérdés megvitatást tűzték a gyűlés napi− rendjére: az önkormányzatok jogi hely− zetével kapcsolatos problémákat, az ál− lamigazgatás átszervezésének és az or− szág, új területi−közigazgatási felosztá− sának kérdését, a magyar nemzeti kö− zösség alkotmányos jogállását, és a dél− szlovákiai régió választott képviselőiből álló társulás előkészítését. December 6. – A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa fel− hívással fordult Dél−Szlovákia választott képviselőihez, polgármestereihez, hogy politikai és ideológiai elkötelezettségük− től függetlenül vegyenek részt 1994. ja− nuár 8−án Komáromban tartandó orszá− gos nagygyűlésen. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE

Eseménynaptár 1993 – A parlamenti pártok vezetői a köztár− sasági elnökkel a helységnevek nem szlovák megnevezéséről és használatá− ról szóló törvénytervezetet vitatták meg. Az Együttélést Bauer Edit képviselte, aki az MKDM képviselőjével közösen azt in− dítványozta, hogy azokban a községek− ben, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 10%−ot, az adott kisebb− ség nyelve is hivatalos nyelv legyen. Ezekben a községekben a helység, az utcák és terek nevét a kisebbség nyel− vén a hivatalos megjelöléssel azonos módon tüntessék fel. A javaslatokat a kerekasztal résztvevői elvetették. December 7. – Az Együttélés és az MKDM vezetőségének tagjai közös tá− mogató nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentik, hogy egyetértenek a CSVKT nyilvánosságra hozott felhívásával, és részvételre szólítják fel Dél−Szlovákia minden választott képviselőjét és polgár− mesterét. December 8. –

Duray Miklós és Páz− mány Péter a kulcsodi önkormányzat meghívására nyugdíjastalálkozón vettek részt. December 9. – A kormányon kívüli pártok gazdasági szakértői az Együttélés irodájában tanácskoztak a költségvetés tervezetéről. December 10. – Duray Miklós és Fló− rián László az Európa Parlament nép− párti frakciójának meghívására Brüsszel− be látogatott. December 12. – Elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Duray Miklós levelet küldött a gyászoló család− nak, az MDF−nek és a magyar kormány− nak: „.a kettős elnyomás keserves évei után elsőként szólította meg a nemzetnek a határokon túl élő részét is. Magyaror− szág kormánya élén az egyetemes ma− 75 gyar politika újrateremtője lett, határozot− tan és következetesen lépett fel a kisebb− ségben élő nemzeti közösségek jogaiért. Korunk egyik meghatározó személyiségét veszítettük el, aki − ki tudja

– talán az utol− só nagy alakja a Teleki László, Eötvös József, Deák Ferenc, Bibó István nevével fémjelzett magyar liberális politikai vonu− latnak. Tudása és állhatatossága meg− védte őt attól, hogy apró cselvetők és szerencselovagok áldozatává váljon.“ December 13. – A köztársasági el− nöknek, a kormányfőnek és a parlament elnökének rendszeres hétfői megbeszé− lésén a CSVKT felhívása volt a téma. A rádióban és a sajtóban elhangzott nyilat− kozatok szerint Szlovákiában komoly helyzet alakult ki, amelyet nem lehet kézlegyintéssel elintézni, a kezdeménye− zést alkotmány− és törvénysértőnek, az állam szuverenitását veszélyeztetőnek minősítették. Az ország vezető politiku− sai ezzel kiadták a vezényszót: beindult a hisztériakeltő ellenpropaganda. December 14. – Sajtótájékoztató volt az Együttélés irodájában az Együttélés, az MKDM és a CSVKT elnökének rész− vételével.

Duray Miklós nyilatkozta: „Amit a Csallóközi Régió tervez, az az ország berendezkedésének demokratizálódásá− hoz vezet. Ha ezt valaki úgy próbálja magyarázni, hogy állam−, illetve alkot− mányellenes, akkor vagy kimondottan magyargyűlölő, vagy nem ismeri Szlová− kia jogrendjét.“ December 15. – A szlovák parlament is napirendre tűzte a CSVKT által január 8−ára összehívott komáromi nagygyűlés kérdését. Kaliská képviselőnő azzal in− dokolta javaslatát, hogy a parlament nem maradhat közömbös, hiszen az Együttélés és az MKDM is támogatta a kezdeményezést. 76 Eseménynaptár 1993 Az Együttélés nyilatkozatot tett közzé, amelyben elutasította némely szlovák politikus és újságíró politikailag motivált hangulatkeltését a CSVKT felhívásával kapcsolatban. Az ország integritásának megbontására nem a régió legitim képvi− selőinek megoldási javaslatai irányulnak, hanem a kormánynak az új

területi fel− osztási tervezete, amely szét akarja zilál− ni a főképpen magyarok lakta régió szer− ves fejlődését. December 16. – Michal Kováč köztár− sasági elnök fogadta a Csallóközi Régió képviselőit. A megbeszélés után az elnö− ki szóvivő elmondta, a köztársasági el− nök hajlandó lenne védnökséget vállalni a komáromi nagygyűlés felett, amennyi− ben a kezdeményezők eltekintenek a tartomány vagy területi autonómia köve− telésétől, illetve a nagygyűlést egy ké− sőbbi időpontra tűzik ki. Pásztor István azt nyilatkozta, hogy a régió tanácsával való megbeszélés után adhat csak vá− laszt a köztársasági elnök felvetésére. December 17. – A határon túli magya− rok képviselői, köztük az Együttélés el− nöke is, lerótta kegyeletét Antall József ravatalánál. December 19. – A köztársasági elnök a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélést a komáromi

nagygyűlés− ről. Kifejtette, hogy elfogadhatatlan szá− mára a komáromi felhívás. Úgy vélte, hogy semmilyen nyomás gyakorlása nem segít a kérdések megoldásában, kezdeményező lépéseket kell tenni a kölcsönös bizalom kiépítése érdekében, s szerinte ilyen lépés lenne a felhívás visszavonása. December 20. – A CSVKT Tanácsa közleményt adott ki, mely szerint a CSVKT közgyűlésének december 3−i ha− tározata értelmében összehívja a január HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL 8−ára meghirdetett találkozót a jóváha− gyott négy kérdéskör megvitatására. – A pozsonyi Magyar Kulturális Köz− pontban emlékestet tartottak, amelyen Boros Jenő és Duray Miklós méltatta An− tall József életútját, államfői érdemeit. December 21. – Pásztor István közöl− te a köztársasági elnökkel a régió taná− csának döntését: az önkormányzati nagygyűlést a meghirdetett időpontban az eredeti program szerint tartják meg.

A parlament a CSVKT felhívását elíté− lő határozatot fogadott el: A felhívás tar− talmával túllépi a Szlovák Köztársaság− nak a polgári kezdeményezésekre és ér− dekszervezetekre vonatkozó jogszabá− lyait. Alkotmány− és törvényellenesek, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ajánlásaival is ellentéte− sek a politikai céllal létrehozandó szerve− zeti egységek, amelyek az ország terüle− ti integritása ellen irányulnak. A felhívás konfrontációs hangnemben előadott túl− zott követeléseket tartalmaz, ami nem le− het a lakosság érdeke. A parlament jóvá− hagyta a bizottság követelését, hogy a szervezők napolják el a nagygyűlést. Egyben felszólította a kormányt, hogy fo− ganatosítson intézkedéseket a törvé− nyesség védelmében, s nem javasolta, hogy a kormány az új területi felosztás során csak az etnikai elvekből induljon ki. Január végéig a kormány kezdjen tár−

gyalásokat az ET illetékeseivel arról, hogy az ET parlamenti közgyűlésének 1201−es ajánlása mennyiben kötelező érvényű. A parlament módosította június 23−i határozatát – az Európa Tanácsba való felvétel kapcsán elfogadott nyilatko− zatát –, annyi maradt benne, hogy a szlovák parlament kész ember− és pol− gárjogi, valamint kisebbségi politikáját az európai konvenciókkal és az ET kötelező AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1993/1994 érvényű határozataival összhangban folytatni. – A parlament költségvetési vitájában felszólalt Harna István, Dobos László, Filakovszky János és Bauer Edit. December 23. – A közlekedésügyi mi− nisztérium közleményt adott ki: „Az utób− bi hetekben egyre több gondot okoznak Szlovákia egyes magyar nemzetiségű polgárai a Szlovák Postának. Belföldi küldemények címzésében ugyanis szán− dékosan magyarul tüntetik fel a helység− neveket.“ December

27. – Az Együttélés nyilat− kozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy Roman Hofbauer távközlési minisz− ter egyoldalúan felmondta a Szabad Eu− rópa Rádióval kötött szerződést. 1994 Január 5. – Duka Zólyomi Árpád Eleanor B. Sutternak, az Amerikai Egye− sült államok pozsonyi nagykövetének bemutatkozása alkalmából rendezett ün− nepség vendége volt. – Köteles László és Zachariás István Szepsiben egy járási politikai kerekasz− tal−beszélgetésen vettek részt, amelynek témája a komáromi nagygyűlés és a te− rületi átszervezés volt. Január 7. – Dunaszerdahelyen a ko− máromi nagygyűlés előkészítésével fog− lalkozott a CSVFT tanácsa, az MKDM és az Együttélés vezetősége. Január 8. – Dél−Szlovákia helyi önkor− mányzati képviselőinek, polgármesterei− nek és parlamenti képviselőinek orszá− gos nagygyűlése zajlott Komáromban. A több mint háromezer közlegitimitással rendelkező

résztvevő (polgármester, he− lyi, illetve parlamenti képviselő) állásfog− lalást hagyott jóvá, amelyben négy fon− 77 tos részterületen fogalmazódott meg a szlovákiai magyarság elképzelése a jö− vőjéről. A komáromi nyilatkozat legfonto− sabb üzenete Európa és Szlovákia felé, hogy a szlovákiai magyarság jogi helyze− tét tárgyalásos úton, törvényes keretek között, Szlovákia területi integritásának tiszteletben tartásával kívánja rendezni. Január 10. – Gútán az Együttélés és az MKDM által szervezett lakossági fóru− mon Duray Miklós a komáromi nagygyű− lést értékelte, Harna István pedig a régi− ók létrehozásának gazdasági feltételeiről és előnyeiről beszélt. Január 12. – Duray Miklós és Dolník Erzsébet a Tudományos és Ismeretter− jesztő Egyesület meghívására Sopronba utaztak. – Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Rózsa Ernő (Együttélés) és Csáky Pál (MKDM) a Demokratikus

Baloldal frakci− ójával megtárgyalta a helységnevek két− nyelvű használatára vonatkozó törvényt. Január 13. – Duray Miklós Budapes− ten a Rákóczi Szövetség elnökével tár− gyalt az iskolabuszok támogatásának le− hetőségéről. – Fehér Miklós Ekelen a gútai körzet polgármestereinek találkozóján vett részt, amelyen az önkormányzatok gaz− dasági helyzete volt a téma. Január 14. – Pásztor István, Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Bé− la, Csáky Pál átadták a komáromi nagy− gyűlésen elfogadott dokumentumokat a köztársasági elnöknek. – Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Rózsa Ernő és Csáky Pál a Keresztény− demokrata Mozgalom képviselőivel tár− gyalt a „táblatörvényről“. Január 15. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága és Központi önkormányzati Ta− nácsának tagjai tardoskeddi együttes 78 Eseménynaptár 1994 Ülésükön a január 8−i önkormányzati

nagygyűléssel kapcsolatban nyilatkoza− tot fogalmaztak meg, amelyben kijelen− tik, hogy a komáromi nagygyűlés doku− mentumaiban foglalt elvek összhangban vannak az Együttélés választási prog− ramjával és kongresszusi határozataival, ezért ezeket a mozgalom számára köte− lező érvényűnek fogadják el. Január 17. – Duray Miklós fogadta az MSZP küldöttségét. Tabajdi Csaba átad− ta az MSZP választási programjának ki− sebbségpolitikai téziseit. Január 17–18. – Duka Zólyomi Árpád a szlovák parlament tárgyalócsoportjá− nak tagjaként az Európa Tanács köz− igazgatási szakértőivel tárgyalt. A tár− gyalásokon szóba került a kormányzat által elképzelt területi felosztás. Az ET szakértői is megerősítették, hogy az etni− kai szempont nagyon fontos egy olyan országban, ahol jelentős számú nemzeti kisebbség él. Január 19. – Duray Miklós, Duka Zó− lyomi Árpád, Flórián László és Batta Ist−

ván vacsorával egybekötött tárgyalást folytatott Max van der Stoellal, az EBEé főbiztosával. Január 20. – Kvarda Józsefet, az Együttélés alelnökét azonnali hatállyal leváltották a Somorjai Körzeti Hivatal elöljárói tisztségéből. Kvarda József te− vékeny résztvevője volt a komáromi ön− kormányzati nagygyűlésnek. – Miguel Angel Martinézzel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnö− kével való találkozáson az Együttélést Bauer Edit képviselte. Január 21–23. – A Magyar Demokra− ta Fórum küldöttsége – Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, Nahimi Péter alelnök, Szabó Tamás privatizációs mi− niszter, Herényi Károly szóvivő és Dobos HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Ferenc szakértő – körutat tettek Szlová− kiában. Főbb állomások voltak: Király− helmec, Kassa, Losonc, Dunaszerdahely és Pozsony, ahol sajtótájékoztatóval ért véget a látogatás. Az MDF nagyon sike− resnek

minősítette ezt a látogatást, ame− lyen – Lezsák Sándor szavaival élve – a szlovákiai magyarság nagyfokú politikai kultúrájáról és realitásérzékéről győződ− hettek meg. Az MDF a szlovákiai ma− gyarság követeléseit jogosnak tartja, s támogatja a legitim képviselői által meg− fogalmazott célkitűzéseket. Január 24. – A KDM székházában az ellenzéki kerekasztal−tárgyaláson Duka Zólyomi Árpád és Harna István vettek részt. – Köteles László a helységnévtörvény− ről tárgyalt a Kárpáti Németek Szövetsé− gének képviselőivel Mecenzéfen, ahol a lakosság 17%−át németek alkotják. Január 25. – A központi irodában Bauer Edit találkozott az amerikai követ− ség politikai osztályának munkatársával, aki a parlamentben elfogadott és elfoga− dásra váró, a magyar kisebbséget érintő törvényekről tájékozódott. Január 26. – Megkezdődött az SZK NT ülése. A plénum elfogadta a január

1−jétől megállapított nyugdíjak összegét meghatározó törvénymódosítást. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a módosítás hátrányosan érinti az 1994−ben nyugdíjba vonulókat. Kezde− ményezését a parlament leszavazta. Január 27. – A szlovák parlament ülé− sén napirendre került a helységnevek használatára vonatkozó törvénytervezet. Jozef Tuchyňa belügyminiszter a kor− mányjavaslatot tolmácsolta, miszerint azokban a helységekben, ahol a nem szlovák nemzetiségű lakosság számará− nya meghaladja a 20%−ot, a község ne− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 vét a kisebbség nyelvén (a szlovák mel− lett) fordításban tüntetnék fel, ahol pedig nem lehet fordítást alkalmazni, ott a hiva− talos szlovák elnevezést a kisebbség nyelvének helyesírása szerinti átírásban tüntetnék fel. A bizottsági ülésen a kor− mánypárt a 20%−os határt 30%−ra emel− te. Az

Együttélés és az MKDM képvise− lői a 10%−os határ mellett szálltak síkra, a le nem fordítható helységnevek eseté− ben elfogadhatatlannak tartották a szlo− vák nevek formális átírását a kisebbség nyelvének helyesírása szerint. Javasla− tuk szerint a községek nem szlovák megjelöléséről az egyik alternatíva sze− rint a község döntene, a másik alternatí− va szerint a törvényhez mellékelt köz− ségnévjegyzék lenne a mérvadó. Pavol Bogdan baloldali képviselő szintén a 10%−os határt tartotta helyesebbnek, mi− vel így a törvény hatálya kiterjedhetne a kisebb létszámú nemzetiségekre is, pél− dául a ruszinokra. Végül a kormány tör− vénytervezete a végső szavazásnál 66 igen, 33 tartózkodás és 35 nem szava− zattal megbukott. Január 27–31. – Duray Miklós Tőkés László meghívására erdélyi körúton vett részt. Számos találkozón ismertette a komáromi nagygyűlés eredményeit és a

szlovákiai magyarság területi önkor− mányzati elképzeléseit. őszi viszontláto− gatásra hívta meg Tőkés Lászlót Szlová− kiába. Január 27. – Léván tanácskoztak az Együttélés járási titkárai. Január 28–30. – Az SZDSZ küldött− gyűlésén Budapesten az Együttélést Batta István képviselte, aki üdvözlő be− szédében kiemelte az össznemzetben gondolkodás és az anyanemzet támo− gatásának szükségességét. Január 31. – A FOCUS Intézet közvé− 79 lemény−kutatása során a következő eredményt hozta: Ha most lennének a választások, a megkérdezettek közül a DSZM−re 26,9 %, a DBP−re 17,8%, az Együttélés−MKDM koalícióra 11,1%, a KDM.re 11,1 %, a SZNP−re 5,9%, az MPP−re 0,6% szavazna. Február 1. – A szlovák parlament ülé− sén a Szlovákia külkapcsolatairól szóló kormányjelentést is napirendre tűzték. Duka Zólyomi Árpád rámutatott a kor− mány által kidolgozott jelentés

hiányos− ságaira: többek közt nem felel meg a va− lóságnak az az állítás, hogy Szlovákia teljesíti az Európa Tanács feltételeit. Február 2. – A parlamentben a nagy− privatizációs törvény módosítása volt na− pirenden. A törvénymódosítás a szlová− kiai nagyprivatizáció második hullámát előzi meg, mely során kb. 220 milliárd korona értékű állami vagyon kerül ma− gánkézbe. A kormány olyan törvénymó− dosító javaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé tenné számára, hogy lényegében saját hatáskörben és különösebb felügyelet nélkül azoknak juttassa az állami vagyont, akiket arra ér− demesnek tart. Az ellenzéki pártok kinyil− vánították, hogy csak olyan törvénymó− dosítást támogatnak, amely parlamenti ellenőrzés alá vonja a privatizációt, és a Nemzeti Vagyonalapot függetleníti a kor− mánytól. A parlamentben patthelyzet ala− kult ki, az ülést elnapolták. – Kvarda

József részt vett egy polgár− mesteri találkozón, amelynek témája az ország közigazgatási területi felosztása, valamint az önkormányzatok jogkörének bővítése volt. Komárom, Pozsony, Gúta és Nagyszombat polgármesterén kívül jelen volt Vladimír Minarovič szakértő is. A résztvevők között az elvek szintjén tel− jes, a megvalósítás módjaiban pedig 80 Eseménynaptár 1994 nagymértékben azonos elképzelések mutatkoztak a megbeszélés folyamán. Február 4. – Kvarda József Nagyme− gyeren egy önkormányzati témájú sze− mináriumon tartott előadást. Február 5. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága leszögezte, hogy a Szlovák Köz− társaság Nemzeti Tanácsának legutóbbi ülése egyértelműen bebizonyította, hogy a kormány nem képes megállítani a gaz− dasági összeomlást, és nem találja a fel− gyülemlett feszültségek megoldásának a módját. A megfelelő gazdasági, illetve szociálpolitikai

stratégia hiánya miatt a kormány egyre arrogánsabb módszerek bevetésével próbál hatalmon maradni. Február 7. – Budapesten a Nemzeti Társas Kör rendezvényén Szokolay Sán− dor zeneszerző, elnök meghívására az Operaház épületében Duray Miklós ün− nepi beszédet mondott. Február 9. – Székesfehérvárott vitafó− rumot szerveztek Határon túli beszélge− tések címmel, amelyen az Együttélést Duray Miklós képviselte. Február 10. – Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalában Entz Géza címzetes államtitkárral tárgyalt Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla (MKDM) és Fodó Sándor (KMKSZ). – Hajdú János a Nap TV adásában visszatért ahhoz az ismert eseményhez, amikor 1993−ban Csoóri Sándornak a Duray Miklós Kutyaszorító című könyvé− hez írt előszava miatt élesen támadta Csoórit. Ezzel kapcsolatban most a TV kamerája előtt a következő nyilatkozatot tette: „. az a fanatikus nacionalizmus,

aminek Csoóri Sándor az egyik letéte− ményese, az Magyarországra nézve az én legjobb meggyőződésem szerint ká− ros. Már akkor is ez volt a véleményem“ A HéT egykori főszerkesztőjének, az HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL MSZP Csongrád megyei képviselő− jelötjének szavaira Duray Miklós A HéT− ben reagált: „1983 óta eltelt most már több mint tíz év, nemcsak a világ válto− zott meg, hanem még azt a kommuniz− must is másként értelmezik, amelyben Hajdú János egy jelentős és tömegeket befolyásoló újságíró volt, pontosabban a rendszert szakszerűen eladó ember. Behozza a napi politikába azt a múltat, amelyet mindenki szeretne elfelejteni. Mondhatnám azt is, hogy Isten óvja Ma− gyarországot egy olyan párt kormányzá− sától, amelynek ilyen képviselőjelöltjei vannak.“ Február 11. – Boross Péter magyar miniszterelnök fogadta a határon túli ma− gyar szervezetek vezetőit. Az Együtt− élést Duray Miklós

képviselte. Boross Péter kijelentette, hogy a kárpát−meden− cei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József politikai felfogását kívánja követni. A magyar kormány továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvéseit, melyeket azok le− gitim képviselői fogalmaznak meg, és melyek összhangban állnak az európai integráció eszméivel. – A bodrogszerdahelyi lakossági fóru− mon Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád találkozott a választópolgárokkal. Február 12. – Királyhelmecen tanács− kozott az Együttélés Országos Tanácsa. A testület megerősítette az Intéző Bizott− ság és a Központi önkormányzati Ta− nács korábbi nyilatkozatát, miszerint az Együttélés a január 8−i komáromi nagy− gyűlés záródokumentumaiban foglalt el− veket és célkitűzéseket a mozgalom szá− mára kötelező érvényűnek tekinti. Az Or− szágos Tanács megválasztotta a De− mokratikus és Nyitott

Társadalomért Ala− pítvány kuratóriumát. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 Február 13. – Duray Miklós Simonyi községben részt vett a Simonyi Alapít− vány kuratóriumának ülésén. – Duka Zólyomi Árpád Szepsiben la− kossági fórumon vett részt. Február 14. – Duray Miklós fogadta Georges Biname−t, a belgiumi flamand Kereszténydemokrata Párt egyik vezető− jét, parlamenti képviselőjét. Február 15. – Duray Miklós a mozga− lom sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Együttélés is támogatni fogja a szlo− vák kormányfő ellen tartandó bizalmat− lansági szavazást a parlamentben. A kö− zelgő magyarországi választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy amennyi− ben érezhetően baloldali eltolódásra ke− rülne sor, bizonyára elhidegülnének a kapcsolatok az Együttélés és az új ma− gyar kormány között. – A komáromi nagygyűlés tapasztala− tait összegezték a szervezők, a

Csalló− közi Régió Tanácsa, az Együttélés és az MKDM képviselői. Február 16–18. – A parlament ülésén nem fogadták el az idő előtti választá− sokról szóló alkotmánytörvényt. Sem a kormány javaslata, sem a képviselői in− dítvány nem kapta meg a szükséges 90 szavazatot. Ezzel kapcsolatban Dobos László nyilatkozta a Szabad újság ha− sábjain: „Ezt megelőzően folytak bizal− mas tárgyalások az előrehozott parla− menti választásokról, a Mečiar−kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indít− ványról. Nélkülünk Együttműködésünk érdekében garanciákat kérünk a problé− máink megoldására. Üres tarisznyájú politikai statiszták szerepét nem vagyunk hajlandók játszani“. Február 18–20. – Budapesten tartot− ta VII. országos gyűlését a Magyar De− 81 mokrata Fórum. Az Antall József halálá− val megüresedett pártelnöki posztra Für Lajost választották. Vendégként felszó−

lalt Duray Miklós is, és kijelentette, hogy a szlovákiai magyarok a magyar kor− mányzat politikáját az elmúlt időszak át− alakító folyamatában rendkívül jelentős− nek tartják, s szerinte a szlovákiai ma− gyarság túlnyomó többsége az MDF−fel gondolkodik együtt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikája annyiban a magyar belpolitika része is egyben, amennyiben az azonosul a magyar nem− zetpolitikai érdekekkel. Február 21. – Az Együttélés a sajtó útján azt javasolta támogatóinak, hogy ne írják alá a Vladimír Mečiar mozgalma által kezdeményezett, népszavazást kö− vetelő petíciókat. A népszavazás a kép− viselői mandátum párthoz való kötöttsé− géről lett volna hivatott dönteni, erre azonban demokratikus országban sehol nincs példa. A kormányfő azt szerette volna elérni, hogy a pártjukat elhagyó képviselők kötelesek legyenek visszaad− ni mandátumukat, így a meggyengült DSZM új

képviselőkkel egészíthette vol− na ki sorait. Végeredményben a petíció nem volt sikeres, a népszavazás kiírásá− ra nem gyűlt össze kellő számú aláírás. Február 22. – Duka Zólyomi Árpád megbeszélést folytatott J.Olekszyvel, a lengyel parlament elnökével. Február 26. – Az MKDM országos kongresszusán vendégként felszólalt Duray Miklós is. Február 28. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád megbeszélést folytatott az amerikai Project on Ethnic Relations vezetőjével, Allen Kassoffal. Március 1. – Az SZNP kettészakadá− sa után a kormányban a Ján Slota vezet− te rész maradt. Ezzel összefüggésben 82 Eseménynaptár 1994 Duray Miklós a sajtó képviselőinek kije− lentette: „A kormánykoalíció jelentősen jobbra tolódott, és egy olyan politikai fel− állásra kezd hasonlítani, amit emberarcú fasizmusnak lehetne nevezni.“ Ján Slota többször tett magyar− és zsidóellenes ki− jelentéseket, a

hadseregben látja a prob− lémák megoldásának kulcsát. Március 2. – Az Együttélés vezetői ta− lálkoztak a Magyar Szociáldemokrata Párt képviselőivel, akik Király Zoltán ve− zetésével a szlovák Szociáldemokrata Párt meghívására tartózkodtak Pozsony− ban. – Köteles László Lászlómindszenten tartott előadást a kárpótlásról. – Duka Zólyomi Árpád a parlamenti el− lenzéki pártok eszmecseréjét követően nyilatkozott: „A magyar pártok követelé− seit illetően sikerült kompromisszumot kötni. Ezután visszatért az alapkérdés: megbuktatni−e Mečiart vagy sem. A DBP−nek érdeke, hogy előrehozott vá− lasztások legyenek, akár szeptember− ben, de szerinte addig maradjon a jelen− legi kormány. A kereszténydemokraták viszont úgy vélik, hogy az előrehozott választások csak jövő tavasszal legye− nek, és addig létre kell hozni egy széles koalíciót, amelyben magyar részvételre is számítanak. A

tárgyalások első szaka− szában követeléseinket szinte lesöpör− ték az asztalról, a legkeményebben a kereszténydemokraták. Fokozatosan si− került bebizonyítanunk, hogy elképzelé− seink nem túlzottak, és végül eljutottunk odáig, hogy bizonyos módosításokkal el− fogadták feltételeinket“ – A szlovák ellenzéki pártok és a ma− gyar koalíció vezetői megállapodtak az együttműködés alapelveiben. Március 9–10. – Februárban és már− ciusban meggyorsult a kormánykoalíciót HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL alkotó DSZM és SZNP belső szakadásá− nak folyamata. A DSZM−ből Milan Kňažko után most Jozef Moravčík és Roman Kováč, valamint további hét par− lamenti képviselő vált ki, a nemzeti párt− ból Ľudovít Černák és további öt parla− menti képviselő. Ezzel egyértelművé vált, hogy a kormány megbuktatása csak az ellenzék megegyezésének függvé− nye. A DBP döntésétől függött ennek a

folyamatnak az eredményessége. – Március 9−én Michal Kováč köztár− sasági elnök beszédet mondott a parla− mentben, majd Ladislav Pittner (KDM) az ellenzék nevében bizalmatlansági in− dítványt terjesztett be Vladimír Mečiar miniszterelnök ellen. Bauer Edit az Új Szónak így értékelte az eseményeket: „A köztársasági elnök olyan kemény bírálat− ban részesítette a miniszterelnököt, hogy nyilvánvalóvá vált; Mečiar nem felel meg a kormányfői posztra. Megvilágította személyes konfliktusuk hátterét is, kide− rült, hogy az az arrogáns politizálási mód áll a háttérben, amelyet mi is eluta− sítunk. Ezután kétségeket váltott ki az a mondata, hogy ő nem kívánja a minisz− terelnök leváltását. Ezzel az ellenzékre hárította a felelősséget. Ha az ellenzék nem teszi meg ezt a lépést, akkor csak− nem biztosra vehető, hogy a miniszterel− nök megtalálja a köztársasági elnök eltá− volításának

módját.“ Duka Zólyomi Árpád parlamenti fel− szólalásában rámutatott arra, milyen mértékben felel Mečiar és kormánya az ország helyzetéért, valamint azokra a problémákra, amelyeket a nemzetiségi politikájával ez a kormány mestersége− sen gerjeszt. A bizalmatlansági indítvány szavazása előtt a kiszámíthatatlan DBP elnöke, Peter Weiss kijelentette, hogy a baloldal hajlandó a DSZM−mel koalíciós AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 kormányt alakítani, ám ennek érdekében Mečiar mondjon le. Vladimír Mečiar nem válaszolt Peter Weiss felszólalására. Az indítványra a titkos szavazás során 78 képviselő igennel voksolt, a DSZM és az SZNP obstruálta a szavazást. A parla− ment tehát megvonta a bizalmat Vladimír Mečiartól és kormányától. Március 14. – A köztársasági elnök Jozef Moravčíkot bízta meg a kormány− alakítási teendőkkel. Az ellenzéki meg− beszélések során született döntés

sze− rint az új kormányban a magyar koalíció nem vesz részt, noha szükség van a tá− mogatásukra. Az Együttélés vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az ellenzéknek ezt a kizáró álláspontját nem tartják jó előjel− nek, de támogatják az új kormánynak a társadalmi problémák megoldására irá− nyuló törekvéseit, például az időelőtti parlamenti választások kiírását. Március 15. – Magas állami kitünte− tést adományozott Dobos Lászlónak Göncz Árpád, Magyarország köztársasá− gi elnöke: több évtizedes kiemelkedő közéleti és irodalmi munkásságáért Kos− suth−díjjal tüntették ki. – Duka Zólyomi Árpád részt vett a po− zsonyi magyar nagykövetség új székhá− zának megnyitásán. Március 16. – Duray Miklós Udvardon a Járási Ügyvivői Testület ülésén, az esti órákban pedig az Együttélés komáromi vá− rosi szervezetének taggyűlésén vett részt. – A pozsonyi várban beiktatták az

újonnan kinevezett szlovák kormányt. Az Együttélés képviseletében Duka Zólyomi Ápád volt jelen. Március 17. – A szlovák parlament valamennyi képviselője megszavazta a jelenlegi parlamenti képviselők megbíza− tási időszakának lerövidítését, és 1994. szeptember 30−ára és október 1−jére a 83 parlamenti választások kiírását. Március 19. – Harmadszor rendezték meg a Lévai Találkozót. A tanácskozás célja az oktatásügy helyzetének feltérké− pezése és a szlovákiai magyar oktatás− ügy egységes koncepciójához szüksé− ges alapelvek megfogalmazása volt. Március 20. – A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének közgyűlésén az Együttélést Zachariás István, Köteles László és Balassa Zoltán képviselték. Március 20–25. – Duray Miklós nyu− gat−európai útja során Stuttgartban, Bernben, Zürichben és Párizsban járt. Március 21. – Köteles László a szlo− vák parlament valamennyi

magyar képvi− selőjének támogató aláírásával egy kér− vényt nyújtott be az egészségügyi mi− nisztériumba annak érdekében, hogy a rozsnyói egészségügyi iskolában egy magyar tannyelvű továbbképző osztály nyíljon. – Köteles László és Zachariás István a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) or− szágos vezetőivel folytattak egyeztető tárgyalást. – Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád Németország bajor tartományának kép− viselőivel találkozott Pozsonyban. – Az Együttélés királyhelmeci szerve− zete vajdasági írókat és újságírókat látott vendégül. Március 22. – Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit találkozott Axel Hanischsal, az Európai Szocialisták Pártjának elnö− kével. – Dolník Erzsébet a XXV. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok or− szágos döntőjén vett részt. Március 25. – Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet és Köteles László Lekenyén és Rozsnyón lakossági

fóru− mot tartottak. 84 Eseménynaptár 1994 – Az Együttélés kassai szervezete és a Kassai Magyar Baráti Szövetség a bu− dapesti Széchenyi általános Iskola taná− rait és diákjait látta vendégül. Március 26. – Borsiban kétnapos ren− dezvény keretében megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az Együttélés nevében Gyimesi György, Köteles Lász− ló és Reiter Krisztína volt jelen a megem− lékezésen. – Duka Zólyomi Árpád a Nemzeti De− mokrata Párt alakuló ülésének vendége volt Zólyomban. Március 28. – Az Együttélés központi irodájában Duka Zólyomi Árpád az angol nagykövetség megbízottjával, majd az amerikai nagykövetség politikai titkárával tárgyalt a parlamenti választásokra való felkészülésről és annak várható kimene− teléről. Március 29. – Az Együttélés sajtótájé− koztatóján Dolník Erzsébet, Bauer Edit és Fehér Miklós elsősorban az oktatás− ügy helyzetéről

nyilatkozott. Szorgalmaz− ták az iskolaügy decentralizásálát, vala− mint azt, hogy az oktatásügyi intézmé− nyeket illetően bővüljön az önkormány− zatok jogköre. Március 30. – Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit a belügyminiszterrel tárgyalt. – Mecenzéfen a Kárpáti Németek Szö− vetségének képviselőivel találkozott Kö− teles László és Reiter Krisztina. Március 31. – Duray Miklós és Batta István tárgyalást folytatott Horvátország szlovákiai nagykövetével. Április 5–7. – Duray Miklós és Köte− les László gömöri körúton vettek részt, Szalócon, Barkán, Gömörhorkán, Vár− hosszúréten és Szádalmáson találkoztak az érdeklődőkkel. Ugyanebben az idő− ben Komlósy Zsolt és Fehér Miklós a nagykürtösi járásban tartózkodtak. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Április 9. – Budapesten a Mártírok út− ján emléktáblát avattak Szombathy Vik− tor tiszteletére. A rimaszombati születé− sű

íróra, aki a két világháború közötti idő− szakban a szlovákiai magyar kultúra je− lentős képviselője, többek közt a komá− romi múzeum igazgatója volt, Duray Mik− lós emlékezett az ünnepségen. Április 10. – Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Komlósy Zsolt Ipolyvarbón politikai fórumon vettek részt. Április 12–13. – A szlovák parlament elfogadta az új kormány programnyilat− kozatát. A vitában hozzászólt Duka Zó− lyomi Árpád is, akinek javaslatát a hatá− rozat kibővítésére a parlament elfogadta. Duka Zólyomi Árpád azt javasolta hatá− rozatba foglalni, hogy a szlovák kormány javítsa az együttműködését a Matica slovenskával, valamint a nemzeti kisebb− ségek kulturális szervezeteivel, másrészt pedig az anyanyelvű művelődés és ne− velés feltételeit. Április 15. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága leszögezte, hogy a mozgalom a szlovákiai magyarság jövőjét tekintve fon− tosnak

tartja az egységes fellépést. Az Együttélés mindig erre törekedett, ahogy ezt a január 8−i nagygyűlés is tükrözte. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom− mal való együttműködés eredményes volt az elmúlt időszakban, ezért az előreho− zott parlamenti választásokon való fellé− pés stratégiáját erre kívánja építeni. Április 18. – A DBP meghívására Du− naszerdahelyen tartózkodó Horn Gyula MSZP−elnök reagált Duray Miklósnak az MDF legutóbbi közgyűlésén etett kijelen− tésére: „Nem hiszem, hogy Duray Miklós a szlovákiai magyarok többsége nevé− ben nyilatkozott, mivel a szlovákiai ma− gyarság normális, ezért aligha támogat− ná az MDF−et.“ AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 Április 19. – A Fórum Alapítvány Somorján politikai vitaestet szervezett, az Együttélést Bauer Edit képviselte. – Duray Miklós Zalaegerszegen tartott előadást A határainkon túl élő magyar− ság

megmaradási esélyei címmel. Április 20. – Az Együttélés és az MKDM képviselői a szlovák kormány ko− alíciós tanácsa elé terjesztették a hely− ségnevek kétnyelvű megjelölésére vo− natkozó törvénytervezetüket. A tervezet szerint a törvényhez csatolják a közsé− geknek a kisebbség által használt nevét. A tervezet kitér a terek, utcák, intézmé− nyek kétnyelvű megjelölésére is. – Zselízen Duray Miklós, Bauer Edit és Dolník Erzsébet lakossági fórumon vet− tek részt. Április 22. – Ipolyszakállason Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Dolník Er− zsébet lakossági fórumot tartottak. – Duray Miklós a Magyar Szemle és az Irodalmi Szemle közös rendezvényén vett részt a Madách−Posonium komáromi könyvesboltjában. Április 26. – Az Együttélés nyilatko− zatban követelte Eva Bubniakovának, a dunaszerdahelyi járási hivatal vezetőjé− nek leváltását. Április 29. – Duka Zólyomi Árpád és

Harna István Vámosladányban lakossági fórumon vettek részt. Május 2. – Az Együttélés irodájába lá− togatott Louigi Boselli, az Európai Unió multilaterális kapcsolatok szekciójának igazgatója, és tárgyalt Duray Miklóssal, Bugár Bélával (MKDM) és A. Nagy Lász− lóval (MPP). Látogatásának célja a kül− ügyminiszterek részvételével szerveződő Európai Stabilitási Egyezmény nyitókon− ferenciájának előkészítése volt. – Az Együttélés Intéző Bizottsága egy− séges magyar politizálásra szólította fel 85 a szlovákiai magyar politikai erőket. A valós politikai egységet a szlovákiai ma− gyar pártok uniója teremti meg, áll a nyi− latkozatban. Május 6. – Az Együttélés, az RMDSZ, a KMKSZ és a VMDK közös állásfogla− lást adott ki, amelyben kifejezik, hogy a határon túli magyar közösségek tovább− ra is igényt tartanak a magyar társada− lom egészének támogatására és szolida− ritására,

a kölcsönös érdekek tisztelet− ben tartásán alapuló partneri viszony ki− teljesítésére. Május 11–15. – Az Együttélés képvi− seletében Batta István és Flórián László vett részt az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEV) köz− gyűlésén Gdanskban. A FUEV új elnöke dr.Christoph Pan lett, az új elnökségben a magyar nemzeti közösségeket Kom− lóssy József alelnök képviseli. Május 12. – Tardoskedden tanácskoz− tak az Együttélés járási titkárai. A prog− ramon a választási előkészületek, a De− mokratikus és Nyitott Társadalomért Ala− pítvány működtetése és a tagregisztráció kérdése szerepelt. Május 15. – Az Együttélés−MKDM par− lamenti képviselői elhatározták a Pro Probitate − A Helytállásért Alapítvány lét− rehozását azzal a céllal, hogy támogas− sa a magyarok által lakott régiók kulturá− lis és regionális−önkormányzati fejlődé− sét. Május

15−ét a szlovákiai magyarság emléknapjává nyilvánították arra emlé− kezve, hogy 1942. május 15−én Ester− házy János a szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidók deportálását elrendelő törvény ellen. A képviselők egy ünnepség keretében Komáromban első alkalommal adták át a Pro Probitate – A Helytállásért díjat. A díjat gróf Esterházy Jánosnak in memoriam ítélte oda az ala− 86 Eseménynaptár 1994 pítvány kuratóriuma, és Esterházy Alice, a mártír politikus lánya vette át. – Ugyanezen a napon Komáromban ülésezett az Együttélés Intéző Bizottsá− ga: tagjai egy nyilatkozatot tettek közzé, amelyben Esterházy Jánosra emlékezve újra felhívták a figyelmet a szlovákiai ma− gyar politikai erők egységes fellépésnek szükségességére. Május 17. – Boross Péter magyar mi− niszterelnök hivatalában fogadta a hatá− ron túli magyarok képviselőit. Május 18. – Duray Miklós és Dolník

Erzsébet fogadta Reinhard Wiemert, a német nagykövetség titkárát, majd Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Nagy−Bri− tannia szlovákiai nagykövetével találko− zott. A megbeszélések fő témája a bel− politikai helyzet, a szlovákiai magyarság autonómiaigénye és a választások vár− ható kimenetele volt. – A kormánykoalíció felkérte Harna Ist− vánt, hogy vállalja el a számvevőszék al− elnöki posztját. Harna István azért nem vállalta el a tisztséget, mert az kizárja párttagságot, tehát szüneteltetnie kellett volna az Együttélésben való aktív politi− zálását. Május 22. – Duray Miklós Kalondán és Ipolynyéken találkozott a választók− kal. Május 23. – Az Együttélés Intéző Bi− zottsága egy nyilatkozatot tett közzé Hozzuk létre a magyar uniót! címmel. – Köteles László Szepsiben képvise− lői napot tartott a kárpótlási törvényről. Május 24. – Duray Miklós az Európai Stabilitási

Egyezménnyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az Együttélés eluta− sít minden olyan lépést, amely kizárná közvetlen részvételünket a paktum for− málásában. Szükségszerűnek tartjuk, hogy az adott országon belül egyez− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL ményrendszer jöjjön létre – a mi ese− tünkben a magyar kisebbség és a kor− mányzat között. Az a tervezet, amelyet május 9−én Athénban hagytak jóvá, s amelyről a május 26−án Párizsban ese− dékes konferencián tárgyalnak majd, csak nagy általánosságban foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Tulajdonképpen a kérdést átutalja a regionális kerek− asztalok témakörébe. Május 27. – A parlament elfogadta az anyakönyvezésről szóló törvényt, amely− lyel módosította az 1993. szeptember 24−i névtörvényt, ugyanis megszüntette az −ová végződés kötelező hivatalos használatát, és megoldotta a korábban szlovákul anyakönyvezett nevek anya− nyelvűre való

átírását. A törvény végre− hajtása 1994. július 1−től bonyolult ügyvi− tellel történik. Május 28. – Az Együttélés Országos Tanácsa losonci ülésén tudomásul vette az MKDM−mel kötött szoros együttműkö− dési és koalíciós szerződésről folytatott eddigi tárgyalások eredményeit, és elfo− gadta a további tárgyalásokra vonatkozó alapelveket. Egy további nyilatkozatban az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalást rögzítették az OT tagjai. Május 29. – A magyarországi parla− menti választások második fordulója után kialakult a végleges eredmény: az MSZP megszerezte az abszolút többsé− get a Magyar Országgyűlésben. Koalíci− ós partnerével, az SZDSZ−szel a mandá− tumok több mint kétharmadát birtokolják. Duray Miklós Horn Gyulának címzett le− velében kifejezte azt a reményét, hogy a „mindenkori magyar kormány magáévá teszi és támogatja a határon túli magya− rok

legitim képviselői által megfogalma− zott elképzeléseket, mint az Antall−kor− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 mány tette.“ Horn Gyula válaszlevelében kifejtette: „Elhatározott szándékunk, hogy a szomszédos országokkal, így a Szlovák Köztársasággal is gyors ütem− ben javítsuk kapcsolatainkat, mert ebben látjuk az ott élő magyarság sorsa jobbra− fordulásának garanciáját.“ Június 3. – A táblatörvényről szava− zott a szlovák parlament. Egy szavaza− ton múlott, hogy a törvényt nem fogadták el a képviselők. Ennek fő oka az volt, hogy Gariela Kaliská két olyan módosító indítványt tett, amit a kormánykoalíció soraiból is támogattak. Ennek értelmé− ben azok a községek, amelyek hivatalos elnevezésüket szlovák személyiségekről kapták, illetve amelyeknek elnevezését 1938−ban különböző előnevekkel ponto− sítottak, kiestek volna azon községek jegyzékéből, amelyek magyarul

használ− hatják a történelmi nevüket (Párkány, Bős, Diószeg, Gúta stb, illetve Csiliz−, Vág−, Sajó−, Csallóköz − stb előnevű köz− ségek). A magyar képviselők közül Komlósy Zsolt szavazott nemmel, Rózsa Ernő és Fehér Miklós tartózkodtak a sza− vazástól, a többiek pedig igennel sza− vaztak. Duka Zólyomi Árpád úgy nyilat− kozott, hogy a kormánykoalíció soraiból is megszavazták a módosító javaslato− kat, tehát a kormánypártok nem tartották be a magyar koalíciónak tett ígéretüket, ezért személy szerint ő sem értett egyet a tervezet megszavazásával, viszont alávetette magát a frakcióban hozott döntésnek. A koalíciós tanácsban tisz− tázni kell, lehet−e együttműködni olyan kormánnyal, amely saját ígéreteinek be− tartását sem tudja teljesíteni, nem tud rendet teremteni a soraiban. A szavazá− si eredmények nem jelentik azt, hogy a magyar koalíción belül a viszony meg− romlana. 87

Június 4. – Az Új Szó főszerkesztője kommentárjában elítélte a táblatörvény ellen szavazó, illetve a szavazástól tar− tózkodó képviselőket. Komlósy Zsolt vá− laszát a június 10−i számban olvashattuk. Június 5. – Bauer Edit és Duka Zólyo− mi Árpád is részt vettek a zselízi kulturá− lis ünnepségen. Június 6. – Lakossági fórumok Bu− sán, Kőkeszin és óváron Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Komlósy Zsolt és Dolník Erzsébet részvételével. Június 7. – Duray Miklós Szőgyén polgáraival találkozott. Június 9. – Lennart Watz, a Svéd Ki− rályság nagykövete az Együttélés irodá− jában találkozott Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel. Június 12. – Tornagörgőn és Somo− diban Duka Zólyomi Árpád és Köteles László képviselői napot tartottak. Duray Miklós, Bauer Edit, Rózsa Ernő és Kvarda József Nagycétényben lakossági fórumon vettek részt. Június 13. – Az Együttélés Intéző

Bi− zottsága úgy döntött, elfogadja az MKDM javaslatát arra vonatkozóan, hogy először a kétoldalú megállapodást írják alá, majd a szoros együttműködési és koalíciós szerződés aláírása után ha− ladéktalanul állapodjanak meg a további politikai szubjektummal kötendő szerző− dés alapelveiről. Június 15. – Az Együttélés és az MKDM tárgyaló delegációi befejezték a két mozgalom között kötendő együttmű− ködési és koalíciós szerződés szövege− zését. Megegyeztek abban, hogy rövid időn belül megkezdik a kettős koalíció ki− bővítéséről szóló tárgyalásokat is. Június 16–17. – Duray Miklós Szep− siben, majd Kassán a Thália Színházban találkozott az érdeklődőkkel. 88 Eseménynaptár 1994 Június 18. – Kicsinden Rózsa Ernő és Filakovszky János, Rakottyáson pe− dig Komlósy Zsolt, Boros Zoltán és B.Kovács István találkoztak a község polgáraival. Június 19. – Lakossági

fórum Szalat− nyán Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet részvételével. Június 20. – Nyárasdon Bauer Edit és Duray Miklós találkoztak az érdeklődők− kel. Június 21. – Buzitán Duka Zólyomi Árpád és Köteles László, Debrődön pe− dig Rózsa Ernő és Zachariás István la− kossági fórumot tartottak. Június 23. – Duray Miklós Párkány− ban, Boros Zoltán pedig Felsőráson ta− lálkozott a lakossággal. Június 24. – Duray Miklós és Bugár Béla az Együttélés, illetve az MKDM ne− vében aláírták a két politikai mozgalom közötti koalíciós és együttműködési szer− ződést. A szerződés nem csupán a vá− lasztásokra vonatkozik, hanem az azt követő együttműködésre is. A két fél megegyezett abban, hogy lehetővé te− szik a koalíciónak harmadik féllel való ki− bővítését is. Június 25. – Lakossági fórumok vol− tak Ipolyságon Duka Zólyomi Árpád és Harna István,

Kőhídgyarmaton Duray Miklós részvételével. Június 27–29. – Koalíciós megbeszé− lések az Együttélés, az MKDM és az MPP között. Július 1. – Érvénybe lépett az SZK NT 154/1994 Tt. számú anyakönyvi tör− vény 4. paragrafusa, amelynek értelmé− ben a szülők kérésére anyanyelvükön anyakönyvezhetők a gyermekek, a le− ánygyermekek vezetékneve −ová nélkül. A korábban születettek az illetékes anya− könyvi hivatalban írásban kérhetik, hogy HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL nevük bejegyzését anyanyelvűre változ− tassák. Július 2. – Dunaradványon a világhá− ború áldozatainak emlékművénél Duray Miklós mondott ünnepi beszédet. Július 3. – Filakovszky János és Fe− hér Miklós vett részt Ipolyszalkán az Ipoly−menti randevún. Július 7. – A szlovák parlament elfo− gadta az ún. „táblatörvényt“ Az Együttélés és az MKDM képviselő− inek kezdeményezésére a szlovák parla− ment 72

képviselője a településeknek a nemzeti kisebbség nyelvén való megje− lölésére vonatkozó törvénytervezetet ter− jesztett a parlament elé, miután a parla− ment 32. ülésén elvetették a kormány ál− tal kidolgozott javaslatot, amelyet a mó− dosítások után az Együttélés három kép− viselője elfogadhatatlannak tartott és nem szavazott meg, A törvénytervezet előterjesztője Duka Zólyomi Árpád volt. Az elfogadott törvény értelmében a köz− ségeknek a nemzeti kisebbségek nyel− vén történő megjelölése ott lehetséges, ahol a kisebbségek számaránya megha− ladja a 20%−ot. Ezekben a községekben az állam biztosítja a helységnévtáblák el− készítését és elhelyezését. A kisebbsé− gek által használt megjelölést a törvény− hez csatolt jegyzék tartalmazza. Nincse− nek benne a szlovák történelmi szemé− lyiségekről elnevezett falvak és városok, ám a jogszabály megengedi, hogy ezek− nek a

községeknek a lakói népszavazás formájában kérjék a kétnyelvű helység− név használatát. A törvény értelmében november 1−jétől kezdve kell a táblákat elhelyezni, ezek formáját a belügymi− nisztérium külön rendeletben szabja meg. Az SZNP képviselői a törvény megszavazása után tiltakozásul tizenöt percre elhagyták a termet. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 Július 9. – Deákin ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa, amely el− fogadta az MKDM−mel kötött koalíciós szerződést, valamint a hármas koalíció− ról folytatott tárgyalások eddigi eredmé− nyeit is. Titkos szavazással összeállította a mozgalom parlamenti képviselőjelöltje− inek névsorát (105 személy). Az OT a választásokkal kapcsolatban a kampány− főnöki teendőkkel Pogány Erzsébetet bízta meg. Július 15. – Az Együttélés a sajtóban nyilvánosságra hozta képviselőjelöltjei− nek névsorát, s egyúttal az

Új Szóban sorozatot indított Együttélés−oldal cím− mel. Ennek keretében kéthetente a pén− teki számban egyoldalas fizetett hirde− tést jelentetett meg, melyben saját szer− kesztésű információkat közölt. – Magyarországon hivatalba lépett Horn Gyula kormánya. Július 21. – Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői ünnepé− lyesen aláírták a koalíciós szerződést, amely választási és a választások utáni szoros együttműködésüket alapozza meg. Duray Miklós nyilatkozta: „A szer− ződés az első jelentős lépés abba az irányba, hogy létrehozzuk a magyar po− litikai egységet Szlovákiában. Az Együtt− élés elképzeléseinek mintegy 80%−át tudta belevinni a koalíciós és együttmű− ködési szerződésbe.“ Július 22. – Budapesten Tabajdi Csa− ba, a miniszterelnöki hivatal államtitkára a szlovákiai magyar pártok képviselőivel, köztük Duray

Miklóssal, folytatott meg− beszélést a magyar−szlovák alapszerző− déssel kapcsolatban. – A Rákóczi Szövetség elnökének, Halzl Józsefnek a kezdeményezésére a három szlovákiai magyar párt képviselői 89 közös sajtótájékoztatót tartottak a szö− vetség budapesti székházában. Július 22–23. – A Kárpát−Alpok Ala− pítvány vendégeként az Együttélés kam− pánystábja szakmai megbeszélést tartott Budapesten. Július 23. – A Magyar Polgári Párt Or− szágos Választmánya komáromi ülésén jóváhagyta a hármas magyar koalícióról kötött szerződést. – A Magyar Néppárt legfelsőbb veze− tése is foglalkozott a koalícióra lépett há− rom magyar párt ajánlatával, miszerint indítsanak független jelöltet a választási listán. Popély Gyula pártelnök nyilatko− zata szerint néhány tisztázásra váró kér− dés megoldása után véleménye szerint nem lesz akadálya az ajánlat elfogadá− sának.

Július 24. – Az MKDM Országos Vá− lasztmánya pozsonyi ülésén jóváhagyta a három szlovákiai magyar politikai erő koalíciós szerződését. Ezzel a megálla− podás érvénybe lépett. Július 26. – Az MKDM, az Együttélés és az MPP vezetői átadták egymásnak a jelölőlistákat, melyek alapján megkezd− ték a koalíció közös listáinak összeállítá− sát. Csupán a közép−szlovákiai lista ma− radt nyitott, mert az MKDM és az Együtt− élés kifogást emelt az MPP azon két je− löltje ellen, akik nem feleltek meg a koa− líciós szerződésben rögzített feltételek− nek. Döntés születetett az MNP−nek tett ajánlatról is: az Együttélés, az MKDM és az MPP Popély Gyulával, a Magyar Nép− párt elnökével megállapodott abban, hogy a jelölőlistákra független jelöltként felveszi a néppárt öt jelöltjét is. Július 29. – Összeállt végső formájá− ban a Magyar Koalíció jelölőlistája. A Magyar

Polgári Párt a közép−szlovákiai kerületben is olyan jelölteket nevezett 90 Eseménynaptár 1994 meg, akik teljesítik a koalíciós szerző− désben támasztott feltételeket. Július 30. – Az Együttélés képviselő− jelöltjei és a kampánystáb tagjai szakmai tanácskozást tartottak Hidaskürtön. Augusztus 2. – Horn Gyula magyar miniszterelnök hivatalában fogadta a szlovákiai magyar pártok elnökeit. Véle− ményt cseréltek Budapest és a határon túli magyarság kapcsolatáról, valamint a szlovák−magyar kapcsolatokról. Duray Miklós: „Javasoltuk a miniszterelnök úr− nak, hogy amennyiben a magyar−szlo− vák alapszerződésről fognak tárgyalni szlovák partnereikkel, akkor olyan meg− állapodásra törekedjenek, ami a szlová− kiai magyarságnak a jövőben biztos eu− rópai szintű perspektívát kínál“. – Az Együttélés képviselői megsza− vazzák a parlament ülésén a privatizáci− óban felhasznált pénzek

ellenőrzését célzó kormány−előterjesztést, jelentette ki Fehér Miklós a sajtó képviselőinek. Ugyanakkor feleslegesnek tartotta azt a kezdeményezést, hogy népszavazás döntsön egy ilyen törvény meghozatalá− ról. Augusztus 5. – Pozsonyba látogatott Horn Gyula magyar miniszterelnök. Né− mi bonyodalom támadt egy sajtóhír nyo− mán. Eszerint Michal Kováč azt nyilat− kozta, hogy Horn a vele való találkozón bocsánatot kért a Magyarországon élő szlovák kisebbséget ért sérelmekért. Ezt az állítást a magyar fél később cáfolta. Duray Miklós Horn Gyula és Jozef Moravčík találkozója kapcsán kijelentet− te, hogy a két ország közötti alapszerző− dést nem szabad elhamarkodni, és az előkészítő folyamatba be kell vonni a két ország területén élő kisebbségeket. Augusztus 11. – A Szlovák Választá− si Bizottság kisorsolta a parlamenti vá− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL lasztásokon induló pártok és mozgalmak

jelölőlistáinak a sorszámát. A Magyar Koalíció, tehát az MKDM−Együttélés− MPP közös listája a 4−es számot kapta. Augusztus 13–14. – Füleken a III Palóc Napokon Komlósy Zsolt képviselte az Együttélést. Augusztus 18–19. – Budapesten a Független Kisgazdapárt szervezésében megrendezett Szent István 1994 konfe− rencián mozgalmunkat Batta István kül− ügyi titkár képviselte. Augusztus 20. – „Államalapító kirá− lyunk szentül hitte, hogy Isten kegyelmé− ből nyeri el népe fölötti hatalmát. Azt vi− szont tudta, hogy a hatalom megtartásá− hoz és megszilárdításához már kevés az isteni kegyelem. Bölcsesség, józanság, határozottság s mindenekelőtt a viszo− nyok pontos ismerete ugyanúgy szüksé− ges. Erre inti fiát, Imrét is“ − állt az Együttélés István−napi üzenetében az Új Szóban. Augusztus 25. – Pozsonyban az Együttélés képviselőjelöltjei találkoztak a választópolgárokkal.

– Megjelent a Szabad újság mellékle− teként a Választási Újság első száma, amelyet a kampány végéig további négy szám követett. Augusztus 26. – Befejezte törvényal− kotói munkáját a Szlovák Köztársaság 1992 júniusában megválasztott Nemzeti Tanácsa. Augusztus 31. – Duray Miklós együtt− működési szerződést írt alá az Együtt− élés – Magyarországi Roma Szerveze− tek Szövetségének elnökével, valamint a szlovákiai Közös úton a Roma Kultúrával szervezetnek és a Szlovákiában élő Ma− gyarul Beszélő Romák Tudományos és Kulturális Társaságának elnökével. Szeptember 2. – Az Együttélés a ko− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 máromi Klapka téren tartotta kampányin− dító nagygyűlését. Bemutatkozott vala− mennyi képviselőjelölt, vendégként jelen voltak koalíciós partnereink is. Duray Miklós beszédében az Együttélés vá− lasztási programjának pilléreit

ismertette. Szeptember 6. – Michal Kováč köz− társasági elnök fogadta az Együttélés küldöttségét: Duray Miklóst, Duka Zólyo− mi Árpádot és Harna Istvánt. A megbe− szélésen az államfő kifejezte abbéli óha− ját, hogy az előrehozott választásokból kikerülő új parlamentben józan, demok− ratikus légkör uralkodjon. Szeptember 6–9. – Duray Miklósnak, az Együttélés elnökének meghívására négynapos körúton Szlovákiában tartóz− kodott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Komáromban, Po− zsonyban, Léván, Losoncon, Rimaszom− batban, Királyhelmecen, Kassán és Szepsiben találkozott az érdeklődőkkel. Tőkés László Duray Miklós januári erdé− lyi látogatását viszonozta. Szeptember 8. – A Magyar Koalíció a választási bizottsághoz fordult a Szlovák Nemzeti Párt rádióhirdetése miatt. Slotáék ismert magyar népdal szövegé− nek felhasználásával, magyar nyelven arra

szólították a szlovákiai magyar vá− lasztókat, hogy „szavazzanak helyesen a 14−es számú koalícióra.“ – Az Együttélés – és egyidőben az MPP is – megfigyelői státuszra tett szert a Liberális Internacionáléban. Erről a szabadelvű pártokat tömörítő nemzetkö− zi szervezet reykjaviki kongresszusán született döntés. Szeptember 17. – Monokon a Kos− suth Lajos halálának 100. évfordulója al− kalmából rendezett ünnepségen részt vett Duray Miklós is. Szeptember 26. – A Magyar Koalíció 91 közös kampányzáró nagygyűlést tartott Galántán. – A Szlovák Nemzeti Párt több orszá− gos napilapban tett közzé fizetett hirde− tést, amelyben az Együttélés választási emblémáját felhasználva nemzetiségi el− lentéteket szít. Az Együttélés tiltakozó le− velet írt a párt vezetőségének és bead− vánnyal fordult a Szlovákiai Választási Bizottsághoz. Szeptember 27. – Kampányzáró nagygyűlést

tartott az Együttélés Duna− szerdahelyen a 100 tagú Budapest Ci− gányzenekar vendégszereplésével. Szeptember 28. – A képviselőjelöltek a kampány alatt összesen 340 választá− si gyűlésen vettek részt. Szeptember 30. – október 1 – Parla− menti választásokat tartottak Szlovákiá− ban. A szlovák parlament mandátumai− nak összetétele nem változott számotte− vően. A Demokratikus Szlovákiáért Moz− galom a szavazatok 34,96%−át, a Közös Választás a 10,41%−át, a Magyar Koalí− ció a 10,18%−át, a KDM a 10,08%−át, a Demokratikus Unió a 8.57%−át, a Mun− kásszövetség a 7,34%−át, az SZNP az 5,4%−t szerezte meg. Az Együttélés 9, az MKDM 6 és az MPP 1 képviselőt juttatott a parlamentbe az első körben, a maradékszavazatok el− osztása után az MKDM még egy képvi− selői helyet nyert. Így a Magyar Koalíció− nak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Ta− nácsában összesen 17 képviselője lett. Az

Együttélés megválasztott parla− menti képviselői: Bauer Edit, Boros Zol− tán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő. Október 4. – Michal Kováč köztársa− sági elnök megbeszélésre hívta a parla− mentbe jutott pártok és mozgalmak ve− 92 Eseménynaptár 1994 zetőit. A DSZM képviseletében megjele− nő Oľga Keltošová és Ivan Lexa botrányt robbantottak ki azzal, hogy lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt. – Az államfő Vladimír Mečiart kérte fel, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalá− sokat, és ezekről október 18−ig számol− jon be. Október 10. – Dušan Kleiman nyilat− kozta a DSZM politikai grémiumának ülése után: a testület egyhangúlag jóvá− hagyta, hogy a DSZM tájékoztató jellegű megbeszéléseket folytasson a magyar pártokkal. Október 11. – Ivan Gašparovič házel− nök megbeszélésre hívta

össze a parla− mentbe bejutott pártok vezetőit. A DSZM, a Munkásszövetség és az SZNP a parlamenten belül is a többségi rend− szer alapján javasolja a tisztségek elosz− tását, míg a többi párt az arányos rend− szer mellett tette le a voksát. – A DSZM irodájából Duray Miklóst keresték egy megbeszélés időpontjának az egyeztetése miatt. Duray tájékoztatta a magyar pártok koalíciós tanácsát a fel− kérésről, mert a koalíción belül olyan megállapodás született, hogy csak közö− sen folytatnak pártközi tárgyalásokat. A Magyar Koalíció úgy döntött, hogy most nem tartja időszerűnek a DSZM−mel va− ló tárgyalást, s erről az Együttélés irodá− ja értesítette a DSZM vezetőségét. Október 12. – A szlovák parlament alakuló ülésével foglalkoztak a Moravčík− kormány és a Magyar Koalíció tagjai. Egyeztették álláspontjukat a parlamenti funkciók megválasztásának módjáról és azokról a

javaslatokról, melyeket a DSZM elnöke vetett fel a parlamenti pár− tok megbeszélésén. Egyik javaslata a Demokratikus Unió parlamenti képvisele− tének a létjogosultságát kérdőjelezi meg. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL A DSZM azt is követeli, hogy a parla− ment első ülésén a kormány jelenlegi tagjai ne élhessenek szavazati jogukkal. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a parlamenti tisztségek el− osztásakor az arányossági elv tisztelet− ben tartását fogják követelni. Érintőlege− sen szóba került a kormányalakítás kér− dése is. Október 15. – Udvardon tartotta ülé− sét az Együttélés Országos Tanácsa. A parlamenti választások értékelése, a helyhatósági választásokra való felké− szülés és a kormányalakítás lehetőségei szerepeltek a napirenden. Abban az esetben, ha a DSZM alakít kormányt, a Magyar Koalíció ellenzékben marad. Ha egy széles koalíción alapuló kormány jönne létre, akkor a

magyar pártok sú− lyuknak megfelelő helyet igényelnek, fo− galmazta meg álláspontját az Országos Tanács. Október 20. – A Magyar Koalíció és a baloldali Közös Választás pártjai a szlo− vák parlament alakuló üléséről és a par− lamenti tisztségek elosztásáról tárgyal− tak. A megbeszélést követő sajtótájékoz− tatón Peter Weiss kijelentette, nem tartja reálisnak, hogy a jelenlegi kormánykoalí− ció a Magyar Koalícióval együttműködve alakítson kormányt. Október 22. – A privatizációra fordított pénzforrások eredetének megvizsgálá− sát szorgalmazó népszavazáson csupán a lakosság 19,96%−a vett részt, ezért a referendum eredménye érvénytelen. – Lipták Béla, magyar származású amerikai professzor, környezetvédő a Duna elterelésének évfordulójára tünte− tést hirdetett meg Bősön. Budapestről hat busznyi tüntetővel érkezett, a gáton az ellentüntetők 50 fős csoportja várta őt.

AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 Október 22–23. – A Magyarok Világ− szövetsége közgyűlést tartott Budapes− ten. Október 24. – Szomolay Ferencet vá− lasztották a Szlovák Választási Bizottság alelnökévé. Szomolay Ferenc 1990 óta az Együttélés megbízottjaként tevékeny− kedik a választási bizottságban. – Népcsoportvédelem Európában cím− mel figyelemfelhívó, tájékoztató konfe− renciát tartott Budapesten az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV). Christoph Pan elnök az európai népcsoportjogokat felölelő, a szervezet által kidolgozott szerződéstervezetről tá− jékoztatta a konferencia résztvevőit. Az Együttélés képviseletében Duray Miklós vett részt a konferencián. Véleménye szerint a FUEV által kidolgozott tervezet nagy előrelépést jelent, hiszen kimondja: az autonómiára való jog a közösségek alapvető emberi joga, és az autonómiá− ra való jog megvalósítása

– beleértve a területi autonómiát is – olyan megelőző jogintézkedés, amely csökkentheti az or− szág területi egységének megbontásától való félelmet. Október 25. – Ivan Gašparovič, a nemzeti tanács elnöke második alkalom− mal hívta megbeszélésre a parlamenti pártok vezetőit. Megegyezés nem szüle− tett, csupán a javaslatokat vette számba a házelnök. A Magyar Koalíció javasolta az önálló nemzetiségi, etnikai és egy− házügyi parlamenti bizottság létrehozá− sát. A tárgyalást követően Duray Miklós a sajtó kérdésére kijelentette: a pártközi tárgyalások után biztosra vehető, hogy a Magyar Koalíció nem lesz tagja az új szlovák kormánynak. Október 27. – Michal Kováč államfő külön−külön fogadta a parlamenti pártok elnökeit, köztük a Magyar Koalíció kül− 93 döttségét: Duray Miklóst, Bugár Bélát és A. Nagy Lászlót Egyetértettek a köztár− sasági elnökkel abban, hogy a

legerő− sebb parlamenti pártot bízta meg az új kormány megalakításával. Október 31. – A Magyar Koalíció ta− nácsa a parlamenti tisztségek jelöltjeiről tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy négy parlamenti bizottság élére javasolnak je− löltet: Rózsa Ernőt a környezetvédelmi, Bauer Editet az oktatási és művelődési, Farkas Pált a mezőgazdasági, Duka Zó− lyomi Árpádot pedig az államigazgatási bizottság elnöki posztjára javasolják. A parlament alelnöki posztjára A. Nagy László jelölésében állapodtak meg. November 3–4. – Megtartotta alakuló ülését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. Ugyanaznap estére a parla− ment elnöke összehívta a törvényhozó testület második, rendkívüli ülését is, így a tanácskozás negyedikén reggel kilen− cig tartott. A tisztségek elosztásánál ki− zárólag a DSZM, az SZNP és a Munkás− szövetség képviselői jutottak pozícióba, tömeges visszahívásokat és

személyi cseréket hajtott végre a 83 szavazattal rendelkező Mečiar−tábor. Többek közt el− vetették Duray Miklós javaslatát az önál− ló nemzetiségi, etnikai és vallásügyi bi− zottság létrehozására. – A Magyar Koalíción belül ellentét tá− madt a parlamenti képviselők klubjának bejelentése körül. Mivel a tárgyalás so− rán szükségessé vált a parlamenti klu− bok gyors megalakítása, az Együttélés képviselői aláírásukkal hitelesítették a Magyar Koalíció klubjának megalakítását és felkérték az MKDM és az MPP képvi− selőit is, hogy írják alá a koalíciós szer− ződés értelmében létrehozott klub alapí− tó levelét. Nem született megegyezés, ezért a klub létrehozásáról szóló jegyző− 94 Eseménynaptár 1994 könyvet az Együttélés kilenc képviselőjé− nek aláírásával adták le. Egyben megvá− lasztották a klub elnökévé Duray Miklóst, egyik alelnökké Duka Zólyomi

Árpádot, a klub további tagjainak és a másik két al− elnök személye nyitott kérdés maradt. – Az MKDM november 5−én rendkívü− li sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az MKDM önálló parlamenti frakciót alakít. – Az MKDM képviselői már a parlament ülését megelőző koalíciós tanácskozáso− kon felvetették, hogy módosítani kívánják a koalíciós szerződésnek azt a pontját, amely kimondja a közös parlamenti klub létrehozására vonatkozó pontot, mert – mint a nyilatkozatokból kiderült – a parla− menti munkában gyakorlati előnyt jelent− het, ha a magyar képviselők két frakcióval vannak jelen, ugyanakkor szorosan együttműködik mind a 17 magyar parla− menti képviselő. Az Együttélés ragaszko− dott a koalíciós szerződés betartásához. November 11. – Az Együttélés Intéző Bizottsága úgy döntött, továbbra is a Ma− gyar Koalíció közös parlamenti klubjának létrehozását fogja szorgalmazni,

és a ko− alíciós szerződéshez fogja tartani magát. Megelégedéssel fogadták, hogy az MPP is ellenzi a koalíciós szerződés megsze− gését. Az intéző bizottság úgy döntött, hogy az állami Számvevőszék elnöki, il− letve alelnöki posztjára Harna Istvánt je− löli, a rádió és a tévé frekvenciaelosztó bizottságába pedig továbbra is Ozogány Ernőt. November 15. – A magyar fél diplo− máciai csatornákon eljuttatta a szlovák− magyar államközi alapszerződés magyar tervezetét a szlovák külügyminisztérium− ba. November 16. – Az országban meg− kezdték a kétnyelvű helységnévtáblák felszerelését. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL November 18. – Budapesti sajtótájé− koztatóján Max van der Stoel, az EBEé kisebbségi főbiztosa elmondta, hogy a közelmúltban levelet küldött a magyar és a szlovák külügyminiszternek, amelyben javaslatokat tett a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetének javítá− sára.

A szlovák külügyminiszternek kül− dött levelében javasolta, hogy a nemzeti kisebbségeket vonják be az őket érintő döntések előkészítésének folyamatába, hozzanak létre egy olyan önálló testüle− tet, amelynek kompetenciájába tartozna például a nemzeti kisebbségeket érintő törvénykoncepciók véleményezése, ki− dolgozása. Felhívta figyelmet arra is, hogy a szlovákiai közigazgatási reform során a főbb tényezők között számításba kell venni az etnikai összetételt azokon a területeken, ahol a magyarság többség− ben él. – Az Együttélés tiltakozott a Szlovák Televízió november 17−én Elveszett em− lékművek címmel sugárzott műsora mi− att, mert azt egyrészt a helyhatósági vá− lasztások előtti 48 órás kampánycsend idején sugározta a tévé, másrészt féliga− zságokkal, egyoldalú információkkal és félrevezető állításokkal a műsor készítői olyan nézeteket próbáltak a nézőkre

erőltetni, amelyek nemzetiségi ellentéte− ket, intoleranciát váltanak ki. November 18–19. – Helyhatósági vá− lasztásokat tartottak Szlovákiában. A Magyar Koalíció megerősítette pozícióját az önkormányzatokban. A magyar pár− tok közül az Együttélés szerezte a leg− több polgármesteri és képviselői helyet. A sorrend a polgármesterek számát és arányát tekintve így alakult: Független 800 − 28,48%, DBP 502 − 17,87%, DSZM 446 − 15,88%, KDM 415 − 14,77%, Együttélés 131 − 4,66%, MPP 62 − AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1994 2,21%, SZNP 58 − 2,06%, MKDM 56 − 1,99%, Munkásszövetség 25 − 0,89%, DU 20 − 0,71%. Az önkormányzati képvi− selők számát tekintve: DSZM 8005 − 22,78%, KDM 6920 − 19,69%, DBP 5498 − 15,65%, Függetlenek 2664 − 7,58%, Együttélés 2215 − 6,3%, MKDM 1367 − 3,89%, SZNP 1311 − 3,73%, MPP 812 − 2,31%, Munkásszövetség 501 − 1,43%, DU 417 − 1,19%. November

21. – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két tagja, Tarja Halonen raportőr és John Hartland, a politikai bizottság titkára megbeszélést folytatott a szlovák parlamenti frakciók képviselőivel. Duka Zólyomi Árpád átad− ta nekik azt a dokumentumot, amelyben a Magyar Koalíció az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére vonatkozó ál− láspontját rögzítette. November 23. – Az Európa Unió megbízásából Heike Zenker Németor− szág és Michel Perrin Franciaország po− zsonyi nagykövete egy figyelmeztető jegyzéket – demarsot – adott át a szlo− vák államfőnek, a miniszterelnöknek és a parlamenti elnöknek, amelyben kifeje− zik aggodalmukat a szlovákiai belpolitikai fejlemények miatt. (Ivan Gašparovič egy hét múlva közzé tette a jegyzékre küldött választ, amelyben biztosítja a tizenkette− ket, hogy Szlovákia tiszteletben tartja az emberi jogokat. A válaszban kitér a szlo− vák−magyar viszonyra is

olyan értelem− ben, hogy a szlovák−magyar alapszerző− dés aláírása attól függ, mikor viszonyul konstruktívan Magyarország a szlovák javaslatokhoz. Duray Miklós az Európa Unió figyelmeztető jegyzékét az érdeklő− dés és aggodalom jeleként értékelte. Rá− mutatott arra, hogy az EU képviselői el− várják Szlovákiától a regionális kapcso− latok fejlesztését, és ezzel szorosan ösz− 95 szefügg a szlovákiai magyarok jogállásá− nak kielégítő megoldása. November 30. – A Magyar Koalíció három pártjának vezetői a Széchenyi Társaság és a Rákóczi Szövetség ven− dégeként Budapesten közös sajtótájé− koztatót tartottak. – Betörtek az Együttélés központi iro− dájába és mintegy 250 ezer korona ér− tékben elektronikus berendezéseket vit− tek el. December 2. – Duray Miklós és A Nagy László az Együttélés irodájában megállapodást írt alá a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának

működéséről, az MPP elnöke csatlakozott a parlamenti frakcióhoz. – Az Együttélés Intéző Bizottsága jó− váhagyta a Magyar Polgári Párttal való megállapodást. December 5−6. – Az Európai Bizton− sági és Együttműködési értekezlet Buda− pesten tartotta csúcstalálkozóját. A Ma− gyarok Világszövetsége a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek jogaival és ön− rendelkezésével kapcsolatban memo− randumban fordult az EBEÉ felülvizsgá− lati konferenciához . – Duray Miklós a sajtónak nyilatkozva méltatta az elkövetkezőkben Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve− zetként működő intézmény csúcstalálko− zóját, és az egyik leginkább figyelemre méltó elemének azt tartotta, hogy a stra− tégiai fegyverek korlátozására vonatkozó amerikai−orosz szerződés aláírásával a Kelet és Nyugat közötti határok Kelet fe− lé tolódnak el. December 10. – Gömörhorkán ülése− zett az

Együttélés Országos Tanácsa. A programban az önkormányzati választá− sok eredményeinek pontos számbavéte− le, a belpolitikai helyzet értékelése és az 96 Eseménynaptár 1994/1995 V. Országos Kongresszus előkészítése szerepelt. December 13. – Hivatalba lépett a Vladimír Mečiar vezette kormány. – Pozsonyban szakértői tárgyalásra került sor a szlovák−magyar alapszerző− désről. December 14–16. – Vladimír Mečiar kormányfő bemutatta kabinetje tagjait a parlamentben. Bemutatkozó beszédé− ben békejobbot ajánlott fel azoknak a honatyáknak is, akik az elmúlt év márci− usában hozzájárultak az ő leváltásához. A tanácskozás menete azonban szöges ellentétben állt ezzel a kijelentésével. A kormánypárti többség megakadá− lyozta, hogy a Magyar Koalíció jelöltje, Bauer Edit az Európa Tanács Parla− menti Közgyűlésébe delegált bizottság tagja legyen. Eva Garajová DSZM−es képviselő azzal

indokolta Bauer Edit ne− vének törlését a bizottság tagjai közül, hogy a november 3−i emlékezetes éj− szakai parlamenti tanácskozás után a szlovák parlamentre nézve sértő nyilat− kozatot tett a sajtóban. Ezután éles hangú vita következett a nyelvhasznála− tot és kisebbségi jogokat illetően. A DSZM képviselőinek Ján Čarnogurskýval szemben is kifogásaik voltak, és egy bocsánatkéréshez kíván− ták kötni az EBEÉ Parlamenti Közgyűlé− sébe való delegálását, de végül a ja− vaslatot jóváhagyták (a KDM elnöke ugyanis az EBEÉ PK−nek az alelnöke). Duray Miklós úgy értékelte az esemé− nyeket, hogy a szlovák parlamentben példa nélküli demokratikus diktatúra ural− kodik, mivel a többség egyáltalán nem veszi figyelembe a demokráciákban használatos szabályokat, amilyen a par− lamenti kisebbséggel való párbeszéd és a konszenzusra való törekvés. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL 1995 Január 3. – Indoklás

nélkül felmentik tisztségéből B. Kovács Istvánt, a rima− szombati Gömöri Múzeum igazgatóját. Január 12. – A szlovákiai magyar pár− tok képviselői Csölösztőn és Galántán magyar ellenzéki pártok képviselőivel, Für Lajossal, Orbán Viktorral és Surján Lászlóval találkoznak. Január 17. – Több járás területén megrongálják a magyar nyelvű helység− névtáblákat. Január 19. – A Magyar Koalíció veze− tői levelet intéznek Vladimír Mečiar mi− niszterelnökhöz, amelyben tárgyalást kezdeményeztek. Január 24– 25. – A Magyar Koalíció képviselői Budapesten megbeszélést folytatnak Gál Zoltánnal, az országgyű− lés elnökével. Február 7. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szlová− kiai látogatása során találkozik a szlová− kiai magyar pártok képviselőivel. A meg− beszélésen a tervezett területi átszerve− zésről, a létrehozandó kisebbségi ta− nácsról, valamint a

szlovák−magyar alap− szerződésről esik szó. Február 9. – Az Együttélés állásfogla− lást jelentet meg a kisebbségi keretszer− ződéssel kapcsolatban. Február 12–15. – Az Együttélés állás− foglalásban tiltakozik Gyimesi György ki− jelentése ellen, miszerint a politikai moz− galom szélsőséges jobboldali politikát képvisel. Február 12–15. – Dobogókőn tanács− koznak az MKDM polgármesterei és ön− kormányzati szakértői. Február 13. – Az MK levelet intéz Daniel Tarchyshoz, az ET újonnan vá− lasztott főtitkárához, amelyben rámutat− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 nak arra, hogy egyetlen magyar képvise− lő sem került be a szlovák parlament ET küldöttségébe. Február 16. – Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetője bírálja Vladimír Mečiar a Kárpátok Eurorégióval kapcsolatos állás− pontját. Február 27. – Pozsonyban rendkívüli ülést tart a Csemadok OV Elnöksége,

amelyet a szervezet létbizonytalansága miatt hívtak össze. Február 28. – Eva Slavkovská oktatá− si miniszter fogadja az MK és az SZMPSZ képviselőit. A találkozón az al− ternatív oktatás esetleges bevezetéséről és a pedagógusképzés gondjairól tár− gyalnak. Március 2. – Budapesten a kisebb− ségben élő magyarok legitim képviselői Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel konzultációt folytatnak az alapszerződésekről. Március 3. – Az RMDSZ és az MK há− rom pártja megállapodást jelentet meg, amelyben felhívják a szerződő feleket, hogy olyan államközi szerződést írjanak alá, amely garantálja a romániai és a szlovákiai magyar közösségnek az iden− titás megőrzésének jogát. 97 Március 9. – Megkezdi aláírásgyűjtési akcióját a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, amelyet Gyimesi György, az Együttélés KT VB volt tagja kezdeményez. Március 13. – Az

Együttélés OT Kalá− szon tartott ülésén kizárja Gyimesi Györ− gyöt. A tanácskozáson döntenek arról, hogy a mozgalmon belül létrehozzák a szo− ciális, konzervatív és liberális platformot. Március 18. – AZ MK három pártja ál− lásfoglalást jelentet meg a megkötendő szlovák−magyar alapszerződésről, amely tartalmazza, milyen feltételekkel köthető meg az alapszerződés. Március 19. – Horn Gyula magyar és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Párizsban aláírja az alapszerződést. Március 25. – Dunaszerdahelyen tart− ja V. országos közgyűlését az Együtt− élés. A közgyűlés programértékű doku− mentumként fogadja el a komáromi nagygyűlés határozatait, és kinyilvánítja, ha nem kerül sor az önkormányzati rend− szer megteremtésére, szorgalmazni kell a szlovákiai magyar nemzeti közösség területi autonómiájának létrehozását. A következőkben a Duray Miklós ünnepi beszéde olvasható.

Duray Miklós: Az elgondolkodtató évforduló – Ötéves az Együttélés Az Együttélés politikai szervezetként ugyan a törvényes feltételek telje− sítését követően 1990. március 31−én tartotta alakuló kongresszusát, de gyökérzete korábbi eredetű. Az egyik gyökerünk az egyén autonómiájából sarjad; ez azt jelenti, hogy tudunk elutasítani, azaz nemet mondani mindarra, ami bennünket veszélyeztet, de egyben azt is jelenti, hogy elfogadni is tudunk, ha az megmaradásunkat és épülésünket szolgálja. E nyom csapásán haladva válik egyértelművé, hogy az autonóm egyé− niségekből álló csoport önmaga is autonóm közösség. 98 Eseménynaptár 1995 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Másik filozófiai értékünk és gyökerünk a türelem, melyet évszázadok tapasztalatai építettek fel, ám megerősít ebben bennünket megélt közel− múltunk is. Megtanultuk, hogy fontosabb békében és sokszínűségben él− ni együtt, mint

győztesként magunkra maradni. Ez utóbbihoz kötődik szellemiségünk harmadik gyökere: az értékmeg− őrzés, akár évszázadokon át is. Az utánzás helyett a sajátos megtartá− sa. A szülőföldre való makacs visszatérés az elűzetést követően A fe− csegés helyett a bölcs hallgatás, amelynek mélyén annak reménye rej− lik, hogy amire az ember erősen gondol, az végül bekövetkezik. Értékrendünk is sokágú, mert a szociális együttérzéstől és feladatvál− lalástól az értékmegőrző konzervativizmuson keresztül a türelmességet jelentő liberalizmusig terjed. Ebben a hármas, de számunkra egymástól elválaszthatatlan értékben rejlik politikai meggyőződésünk is. Hagyomá− nyainkban a szociális együttérzés és igazságkeresés nem fajult osztály− gyűlöletté, sem ideológiai összeférhetetlenséggé. A konzervativizmus sem volt haladásellenes, sőt gazdasági gyarapodásunk egyik támpillére volt. A liberalizmus pedig

nem az individualizmus rémképeként jelent meg, hanem a személy méltóságát, de egyúttal a közösséget szolgáló óhajként és tettként. Politikai hagyományainknak eddigi legméltóbb megjelenítője és jellem− zője Esterházy János, aki egy személyben keresztény szellemiségű, szociális gondolkodású és a liberalizmus értékeit is vállaló politikus volt. A mai tetteinket meghatározó tényezők sokkal fiatalabbak, éppen egy emberöltőre nyúlnak vissza: Az Együttélés szervezeti gyökerei azokhoz az értelmiségi szerveződésekhez vezetnek vissza, amelyek a hatalmi szervek akaratával ellentétesen, sőt azokkal gyakran összeütközve az ötvenes évek végén és a hatvanas évek első felében a prágai, brünni, pozsonyi, kassai, nyitrai magyar főiskolások és egyetemisták körében alakultak ki, majd mozgalommá terebélyesedtek, és 1968−ban létrehív− ták az önálló Magyar Ifjúsági Szövetséget. Ez a szervezkedés már ak− kor is

magán viselte mindazon jegyeket, amely az Együttélés sajátja lett alakulásától a mai napig. Szellemi gyökereink a gazdasági, politikai önrendelkezésünk előremoz− dítását éltető talajból táplálkoznak. Jelen vannak ebben mindazon szelle− mi törekvések, amelyek dokumentumai már a sztálinista időben vagy a kommunista uralom más korszakaiban fiókba zárva vártak sorsukra, és 1968−ban elvezettek az önigazgatás kereteinek megfogalmazásáig 1968− ban. De programját főleg az a szellemi készülődés alapozta meg, amely a legnyíltabb ellenállás korszakában, az 1970−es évek végén hívta életre a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 99 Mindezen előzményeknek tudható be, hogy az Együttélés a politika színpadán nem ideológiai pártként, hanem egy széles nyomvonalú, de részleteiben is átgondolt politikai mozgalomként jelent meg, amelyet a Szlovákiában

élő magyarságnak mintegy hatvan−hetven százaléka vál− lalt. Ez az erényünk lett azonban egyik legnagyobb tehertételünk is, mert vállalásunk és politikai célkitűzéseink miatt értek és érnek bennünket az ádáz támadások. A szlovák politikusok felől azért, mert eluralkodott rajtuk a nemzeti ál− lamalkotás eufóriája, nem tudnak megbirkózni a látvánnyal, hogy mégis vagyunk, ha nem olyan életerősen is, mint trianoni tragédiánkat megelő− zően, de önállóságra és partnerségre készen. Talán az utóbbi zavarja sokukat leginkább. Az, hogy nem kívánjuk alárendelni magunkat, hanem önállóan akarunk cselekedni. A szlovák politikusok túlnyomó többsége ma még elutasítja kinyújtott kezünket, sokuk még mindig az ellenséget, a gondolkodóbbak az ellenfelet látják bennünk. De egyikük sem gondol a békekötésre. Mi azonban itt állunk felkészülten erre a lépésre − termé− szetesen azzal az igénnyel, hogy a magunk

ügyeiben önmagunk dönt− hessünk, európai módon. Azokat is zavarja létünk, akik az állam felsőbbrendűségével, jelentősé− gének túlhangsúlyozásával mérgezettek, vagy akikkel Európa−szerte el− hitették, hogy az első világháború utáni szétdarabolásunkkal végleg leír− hatnak bennünket. Ugyancsak ellenségesen viszonyulnak irányunkban sokan azért, mert elutasítjuk a társadalmi züllést hozó individualizmust, valamint az ugyanarról a gyökérről fakadó, de ellentétesen működő, egyéniségeket romboló internacionalizmust. Saját sorainkból pedig elsősorban a gyenge jelleműek és a kommunis− ta rendszer besúgói fordultak szembe velünk. Vagy szövetkezve mások− kal áskálódnak ellenünk. De azok sem az együttélés hívei, akik a lét egyetlen parancsoló vezéreszméjének a kilincselést, a lapítást és a be− lesimulást tartják. Ez utóbbiak önmaguk igazolását látják abban, ha nem értenek egyet velünk. De ők

még megmenthetők, mert ezt a magatartást életösztönük, a megmaradásért vívott küzdelmük váltotta ki belőlük. Az Együttélés tevékenységének öt éve azonban a buktatók és a gán− csoskodók, az ellenségek és ellenfelek dacára azt bizonyítja, hogy azok a természetes gyökerek, melyekből táplálkozunk, nem egy túlélési prog− ram megvalósítására elégségesek, hanem erőt adnak az építkezésre. Az Együttélés alapításakor 1990 koratavaszán megbékélést hirdettünk annak ellenére, hogy akkor éppen a jakobinista türelmetlenség volt a tár− sadalmi vezéreszme. Mi mindenkit vártunk sorainkba, akik az elmúlt év− 100 Eseménynaptár 1995 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL tizedek gerinctörő, jellemet deformáló és erkölcstelenséget jutalmazó korszakában meg tudták őrizni az emberi értékeket. Akik tiszta szándék− kal jöttek, azok ma is közöttünk vannak. A rendszerváltozást követő két évben a politikai

eklekticizmussal szemben a következetességet képviseltük. Ezt a választásokon egyér− telműen jutalmazta a szlovákiai magyarság mintegy kétharmada. A kommunista rendszer bukása után az addigi internacionalizmust a számbeli kisebbségben élők közötti szolidaritás és partnerség eszméjé− vel váltottuk fel. Ezért sorakoztak fel mellettünk a magyarokon kívül len− gyelek, németek, ukránok, rutének, sőt csehek és szlovákok is. A prog− ramnyilatkozat megfogalmazásakor magyarok, lengyelek és ukránok ül− tünk egy asztalnál. Az Együttélés csehországi részét pedig főleg a len− gyel barátaink szervezték és szervezik ma is ugyanolyan életerővel, mint az induláskor. A rendszerváltozást szervező politikai erőkkel ugyan teljességgel együttműködtünk a politikai és a gazdasági szerkezet átalakításában, de míg az akkor kormányon lévő politikai erők az elvi kérdésekre irányozva a propagandájukat vesztessé váltak a

gyakorlati politikában, addig mi a politika gyakorlati szempontjaira összpontosítva töretlenül megőriztük az elveket. Kezdettől fogva azt vallottuk, hogy a demokratikus elvek gyakorlati ér− vényesítése csak fokozatosan lehetséges, de elutasítottuk azt, hogy az így felépülő szerkezetből hiányozhatnak alapvető elemek. Első pillanat− tól azon a véleményen voltunk, hogy a demokratikus rendszerváltozás− nak az egész társadalomra mind horizontálisan, mind vertikálisan ki kell terjednie, és ebből nem emelhető ki a számbeli kisebbségekben élő kö− zösségek helyzetének demokratikus rendezése. Elutasítottuk azt a néze− tet, hogy e közösségek autonóm joggyakorlásának biztosítása mások jo− gainak a korlátozását jelentené. Kezdettől fogva az önkormányzatiság erősítésére helyeztük a hangsúlyt, tudván azt, hogy a latin és a zsidó kultúra emlőjén nevelkedett Európa ettől lett erős és fejlődőképes. Iga− zunkat

bizonyítja, hogy ennek az elhanyagolása miatt napjainkban sze− münk előtt kel életre egy abszolutista állam, lehetővé téve a diktatúra ki− alakulását is. Az Együttélés kezdettől fogva azt vallotta, hogy a politika akkor vezet− het sikerre, ha a politikus nem kerül szembe a többség óhajával; ugyan− akkor ez nem kiszolgálást jelent, hanem a többségi akarat alakítását újabb és újabb politikai helyzet teremtésével. Ennek a jegyében lettünk szószólói az önrendelkezésnek, valamint letéteményesei a szlovákiai magyarság politikai egysége megteremtésének. Ez utóbbit azonban nem AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 101 abban láttuk megvalósulni, hogy a szlovákiai magyar politikai erők csak formálisan és pártérdekszerűen összeálljanak, majd a pillanatnyi érdek megszűntével eltávolodjanak egymástól, vagy akár szembe forduljanak egymással. A programok közelítésére helyeztük a hangsúlyt Ennek volt

első sikere az 1994 nyarán létrehozott magyar koalíció, amelynek legna− gyobb jelentősége az, hogy megegyeztünk a közös politikai célokban. Április 1. – Rozsnyón tartják a szlová− kiai magyar pedagógusok első országos tanácskozását. Április 3. – Leváltják igazgatói poszt− járól Tóth Sándort, a rozsnyói pedagó− gustalálkozó egyik szervezőjét. Április 5. – Az Együttélés a kassai kormányprogram kihirdetése 50. évfor− dulóján állásfoglalást jelentet meg. Április 22. – Michal Kováč köztársa− sági elnök fogadja a nemzetiségek kultu− rális szövetségének vezetőit. Április 22. – Komáromban hétezer ember részvételével a Csemadok és az SZMPSZ szervezésében tiltakozó nagy− gyűlést tartanak a magyar kultúra és ok− tatásügy megmentése érdekében. Május 9. – A belügyminisztériumban hivatalosan is bejegyzik a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nevű pártot. Május 13.

– Serkén tanácskozik az Együttélés OT, amelyen az általános el− nök és alelnök mellé négy (gazdasági, külügyi, önkormányzati, művelődéspoliti− kai) alelnököt választanak. Május 19. – Leváltják Hecht Annát, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal igazgatóját. Május 23. – Az Ipoly menti községek lukanényei tanácskozásán részt vevő önkormányzati képviselők önkormányza− ti regionális tanácsot alakítanak. Június 2–3. – Batta György és Bro− gyányi Mihály, az Együttélés Külügyi Bi− zottságának vezetői Strasbourg−ban megbeszélést folytattak Daniel Tarchys− szal, az ET főtitkárával. Június 5−6. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa Pozsony− ban a Csemadok és az MK vezetőivel tárgyal. Június 7. – Jozef Kalman miniszterel− nök−helyettes megbeszélésen fogadja Bauer Edit képviselőt és Szabó Rezsőt, a Csemadok OV alelnökét. A megbeszé− lés célja a kormány

nemzetiségi tanácsa június 29−i rendkívüli ülésének előkészí− tése. Június 12. – Duray Miklós, az Együtt− élés elnöke négyszemközti megbeszé− lést folytat Vladimír Mečiar miniszterel− nökkel. Június 17. – Leleszen ülésezik az MKDM Országos Választmánya, ahol a mozgalom ötesztendős tevékenységét elemzik. Június 19. – V Mečiar miniszterelnök fogadja a Magyar Koalíció képviselőit. A megbeszélés tárgya a szlovák−magyar alapszerződés. Június 23. – Leváltják azt a négy is− kolaigazgatót, akik kezdeményezői vol− tak az alternatív oktatást elutasító állás− foglalásnak. Július 11–14. – Az MK pártelnökei a New York−i Emberjogi Bizottság meghí− vására Washingtonba utaznak, ahol ma− 102 Eseménynaptár 1995 gas rangú amerikai politikusokkal tár− gyalnak. Július 22. – Duray Miklós, az Együtt− élés elnöke kollégái, koalíciós partnerei nevében elnézést kér az Amerikai

Egye− sült Államoktól és a szlovák kormánytól azon kijelentések miatt, amelyeket az érintettek az USA−ból való hazatérésük után tettek. Július 27. – Duray Miklós, az Együtt− élés elnöke és Kovács László, a somorjai gimnázium leváltott igazgatója képviseli a szlovákiai magyarságot azon a Debrecenben rendezett tiltakozó nagy− gyűlésen, amelyet a környező országok− ban folyó nyelvháború ellen szerveztek. Augusztus 1. – Michal Kováč államfő betegségre hivatkozva nem fogadta a három magyar pártelnököt, akikkel wa− shingtoni tapasztalataikról kívánt beszél− getni. A Legfőbb Ügyészség megkapta a Szlovák Nemzeti Párt javaslatát a Bugár Béla, Duray Miklós és A. Nagy László el− len indítandó büntetőeljárásra. Slotáék egyúttal a mentelmi bizottsághoz is for− dultak, vizsgálja felül: a magyar parla− menti képviselők nem követtek−e el a mandátumukkal összeegyeztethetetlen cselekedeteket.

Augusztus 2. – Michal Kováč, anél− kül, hogy meghallgatta volna a magyar pártelnököket, Amerikába való elutazása előtt, nyilatkozatban egyértelműen elítél− te Bugár Bélát, Duray Miklóst, A. Nagy Lászlót washingtoni útjukkal kapcsolatos kijelentéseikért. Duray Miklóst pedig debreceni beszéde miatt külön is elma− rasztalta, hangsúlyozva, hogy az tele volt „indulatokkal, történelmi tények elfer− dítésével és a folyamatos feszültség fenntartására való törekvéssel“. Augusztus 3. – Duray Miklós vitaindí− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL tó előadást tartott Balatonfenyvesen a dél−dunántúli történészek nyári táborá− ban, amelynek központi témája a Kárpát− medence népei együtt−élésének kérdé− sei voltak. Augusztus 9. – A Magyar Koalíció Tanácsa megvitatta a három pártelnök amerikai útját illetve az út után tett kije− lentéseiket. A kérdést ezzel lezártnak te− kinti és a jövőben már

nem tér vissza hozzá. Augusztus 11. – Füleken megrendez− ték a IV. Palóc Napokat A rendezvény− sorozaton részt vett Duray Miklós. Az Együttélés Központi irodájába láto− gatott Hervé Dupont Monod, a Francia Emberjogi Liga főtitkára, ahol Dolník Er− zsébet alelnök tájékoztatta őt a szlováki− ai magyarság helyzetéről. Augusztus 16. – Duray Miklós elő− adást tartott Balatonszárszón a Refor− mátus Egyetemista és Főiskolás Konfe− rencián. Augusztus 18. – Duray Miklós Békés− csabán lakossági fórumon vett részt és a helyi könyvesboltban dedikálta könyveit. A Magyar Köztársaság pozsonyi nagy− követsége fogadást adott Magyarország államünnepe alkalmából. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád. Augusztus 19. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Budapesten részt vett az államalapító Szent István király napja alkalmából rendezett állami ün− nepségeken. – Duray Miklós Cegléden részt vett a Magyar

Egységért Mozgalom első nyil− vános összejövetelén. Augusztus 20. – Somoskőújfalun a polgári szövetség pártjai Szent István− napi politikai fórumot rendeztek, amelyen megjelent Duray Miklós is. – Ipolynyék fennállásának 860. év−for− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 dulója alkalmából emlékünnepséget ren− deztek, amelyen Duray Miklós és Batta István vett részt az Együttélés nevében. Duray Miklós Kazáron is jelen volt a Szent István−napi ünnepi szentmisén. Augusztus 25. – A parlament önkor− mányzati és kisebbségi bizottságának ülésén Duray Miklós fasiszta szellemű− nek nevezte az államnyelvről szóló tör− vény tervezetét és miután indítványait visszautasították, tiltakozása jeléül nem volt hajlandó részt venni a törvény meg− tárgyalásán. A bizottság végül határoza− tot hozott, miszerint büntető eljárást kez− deményeznek ellene a Debrecenben el− hangzott,

„Szlovákia szuverenitását sértő“ kijelentései miatt. – Duray Miklós részt vett Budapesten a Politikai Elítéltek Közösségének jubile− umi bajtársi találkozóján. – Michal Kováč köztársasági elnök fo− gadja az MKDM küldöttségét. A megbe− szélésen a három magyar pártelnök nagy visszhangot kiváltott amerikai útjá− ról és a készülő államnyelvtörvényről esik szó. Augusztus 27. – Kétnapos rendez− vénysorozattal emlékeztek meg Kéty község fennállásának 700. évfordulójá− ról. Az ünnepélyes falugyűlésen Duray Miklós is beszédet intézett az összegyűl− tekhez. Augusztus 28. – Udvardon ülésezett a Kitelepítettek és Elhurcoltak Emlékbi− zottsága. A tanácskozáson részt vett Duray Miklós. – Udvardon találkozott az Együttélés Önkormányzati Tanácsa, amely Kvarda József alelnök vezetésével megtárgyalta az V. kongresszus határozatainak gya− korlati megvalósítását. Nyilatkozatot

fo− gadott el a tanévnyitás alkalmából és nyílt levelet intézett a polgár−mesterek− 103 hez, felkérve őket, támogassák a Slovenská Republika és a Hlas ĺudu nemzetiségi mellékletei kiadásának megszüntetését. – Az MPP küldöttsége megbeszélést folytat Michal Kováč államelnökkel az MK pártelnökeinek amerikai útjáról. Szeptember 4. – Országszerte tiltako− zások zajlanak az alternatív oktatás be− vezetése ellen. Szeptember 4. – Megkezdődött az is− kolaév a dél−szlovákiai magyar iskolák− ban. Nagyon sok községben és város− ban néma tiltakozó felvonulást rendeztek a szülők, másnap pedig a gyerekek több mint 70 százaléka nem ment iskolába. Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit részt vett a Nagymegyeri Magyar Tanítá− si Nyelvű Alapiskola tanévnyitóján. Az ellenzéki frakciók vezetői egyeztet− ték álláspontjaikat a parlament 9. ülése előtt. Az MK nevében Duka Zólyomi Ár− pád vett részt

a tanácskozáson. Szeptember 5. – Michal Kováč fogad− ta Duray Miklóst és Duka Zólyomi Árpá− dot, akik tájékoztatták őt a magyar isko− lákat érintő gondokról , és együttérzésü− ket fejezték ki az államfőnek, fia durva elrablása miatt. Szeptember 8. – Megkezdődött az Együttélés Ifjúsági Csoportja által szer− vezett kerékpártúra, amelynek részvevői Komáromban találkoztak az erdélyi fiata− lok karavánjával, hogy együtt tiltakozza− nak a szlovákiai és romániai nemzetisé− gi iskolahálózat létét fenyegető veszé− lyek ellen. Szeptember 9. – Jozef Kalman mi− niszterelnök−helyettes fogadja az MK ve− zetőit. A találkozóra a dél−szlovákiai ma− gyar tanítási nyelvű iskolák körül kiala− kult feszült helyzet miatt kerül sor. Szeptember 10. – Dorog kezdeménye− 104 Eseménynaptár 1995 zését követve a Nyitra melléki Zsére köz− ségben megünnepelték a megbékélés napját. A

vendégek között volt Bauer Edit Szeptember 18. – William Perry ame− rikai védelmi miniszter pozsonyi látoga− tása alatt ebédet adott, amelyen részt vett Duray Miklós. Miguel Martinez az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke fogadta Pozsony− ban a szlovák parlament frakcióelnökeit. Az MK−t Duka Zólyomi Árpád képviselte. Szeptember 19. – Allen Kassof, az et− nikai kapcsolati amerikai tervezetének elnöke az Együttélés irodájában találko− zott Duray Miklóssal és Harna Istvánnal. A DUNA Televízió megünnepelte 1000. adásnapját Az alkalomból tartott találkozón köszöntő beszédet mondott Duray Miklós. Szeptember 20. – Thomas Benedik− ter, a FUEV küldöttségének tagja az Együttélés meghívására kétnapos láto− gatást tesz Szlovákiában. Szeptember 20. – Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád találkozott Bjerke asz− szonnyal, a norvég külügyminisztérium államtitkárával. Szeptember 21. – Batta István részt

vett a Future of Europe Trust négynapos velencei−tavi tanfolyamán, amelyet fiatal politikusok számára rendeztek. A rész− vevők a politikusok helyes magatartásá− val, a tömegtájékoztatással való kapcso− latukkal és a népszerűség kérdéseivel foglalkoztak elsősorban. Szeptember 25. – A Magyar Koalíció képviselői a Kereszténydemokrata Moz− galom vezetőivel tárgyaltak az iskolaügy helyzetéről, a szlovák−magyar alapszer− ződés ratifikálásáról és a tervezett új közigazgatási felosztásról. Az Együttélés részéről jelen volt Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Szeptember 26. – Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Komlósy Zsolt az amerikai képviselőház szakembereivel találkoztak. Szeptember 27. – Duray Miklós Bu− dapesten részt vett a Médiahajó 95 ren− dezvényen, amelynek keretében bekap− csolódott a Határok nélkül című rádiómű− sor nyilvános felvételébe. A

beszélgetés tárgya a magyar nyelvű oktatás helyzete Szlovákiában és Romániában volt. Szeptember 28. – Dunaszerdahelyen megnyílt a Kortárs Magyar Galéria, amelynek kezdeményezője Pázmány Péter polgármester volt. Az ünnepségen jelen volt Bauer Edit, Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád is. Szeptember 29. – Tornalján megem− lékeztek a város alapításának 750. évfor− dulójáról. Ebből az alkalomból leleplez− ték le a II. világháborúban elesett polgá− rok tiszteletére emelt emlékművet. Jelen volt Komlósy Zsolt és Boros Zoltán. Szeptember 30. – Az Együttélés OT oroszkai ülésén az MK kormányba való belépésének elméleti lehetőségével is foglalkoznak. Október 1. – A deregnyői református tanulmányi központ előadássorozatot rendezett a közép−európai országok nemzetiségi politikájáról. A rendezvény keretében vitafórum volt a politikai kultú− ráról, amelyen részt vett Duray Miklós is. – Véke

község fennállásának 750. év− fordulója alkalmából ünnepséget rendez− tek, amelyen megjelent Duray Miklós is. Október 2. – Az Együttélés és a Ma− gyar Koalíció másik két pártja csatlako− zott a Kereszténydemokrata Mozgalom kezdeményezéséhez, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülését a SIS és a titkosrendőrség közötti konfliktus megvi− tatására. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 Október 3. – A Magyar Koalíció, a DU és a KDM képviselői megegyeztek, hogy közös beadványt nyújtanak be az alkot− mánybírósághoz a befektetési társasá− gokról, valamint az állam stratégiai érde− keinek érvényesítéséről szóló törvények kapcsán, amelyeket a parlament az ál− lamfő kifogásai ellenére ismételten meg− szavazott. – A Magyar Koalíció Tanácsa az Együttélés irodájában tárgyalt a tervezett új területi felosztásról és a rendkívüli par− lamenti ülésről. –

Az US English amerikai szervezet vezetői, az amerikai nyelvtörvényterve− zet kidolgozói találkoztak a szlovákiai magyar pártok képviselőivel, köztük Bauer Edittel. Amint kiderült, az amerikai törvény tervezete, amelyre oly előszere− tettel hivatkoznak a szlovák nyelvtörvény szorgalmazói és kidolgozói, kizárólag a szövetségi kormány és az egyes ameri− kai államok kormányainak szintjén nyil− vánítaná integráló nyelvnek az angolt. Október 4. – Az Együttélés irodájába látogatott Mihail Dinucu román nagykö− vet, aki elsősorban a szlovákiai belpoliti− kai helyzet értékelésére kérte fel Duray Miklóst. Október 5. – Mečiar a DSZM hívők pozsonyi nagygyűlésén bejelentette, hogy novemberben a parlament elfogad− ja az új nyelvtörvényt. Október 6. – Nemzeti gyásznapunk alkalmából több helyen megemlékeztek az aradi vértanukról és a szabadságért életüket feláldozó hősökről. Pozsonyban először

koszorúzták meg Jeszenák Já− nos és Rázga Pál sírját a Kecske−kapui evangelikus temetőben. Az Együttélés koszorúját Batta István helyezte el. – Pázmány Péternek, Dunaszerdahely polgármesterének átadták a Magyar Mű− 105 vészetért Tiszteletbeli Emlékérmét, ame− lyet a Kortárs Magyar Galéria kuratóriu− mának elnökeként kapott meg. A díj ün− nepélyes budapesti átadásán részt vett Duray Miklós. – Boros Zoltán részt vett az Ipoly− nyéken rendezett lakossági fórumon. – Budapesten vajdasági szolidaritási estet rendeztek ökumenikus istentiszte− lettel, amelyen megjelent Duray Miklós is. – Dolník Erzsébet Brassóban részt vett az Apáczai Csere János Emlékün− nepségen és az ebből az alkalomból rendezett nemzetközi konferencián, amelyen előadást tartott a szlovákiai ma− gyar iskolák helyzetéről. Michal Kováč államfő megbeszélést folytatott a magyar pártok képviselőivel. Az Együttélést

Bauer Edit és Duka Zó− lyomi Árpád képviselte a találkozón. Október 7. – Alistálon ünnepséget tar− tottak a község 740 éves fennállása al− kalmából. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád – Pozsonyban ülést tart a Csemadok OV Elnöksége. Az ülés után felhívással fordulnak a szlovákiai magyarsághoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a Csemadok megtartásához. Október 9. – A Csemadok Országos Választmánya felhívással fordult tagsá− gához, a kulturájukat szerető és ápoló magyarokhoz, hogy pénzadományokkal segítsék a végveszélybe került kulturális szervezetünket. A magyar pártok parla− menti képviselői bejelentették, hogy fe− jenként kétezer koronát utalnak át a Csemadok számlájára. – Madách−ünnepséget tartottak Alsó− sztergován. Az Együttélés nevében Bo− ros Zoltán helyezte el a kegyelet virága− it a nagy költő most leleplezett emléktáb− lájánál. 106 Eseménynaptár 1995 –

Az ellenzéki pártok egyeztették eljá− rásukat a parlament rendkívüli ülése előtt. A Magyar Koalíciót Duka Zólyomi Árpád képviselte. – A Magyar Koalíció parlamenti frakci− ója levélben emlékeztette a kormányfőt arra az ígéretére, hogy a nyelvtörvény tervezetét, a kormány általi jóváhagyása előtt, megtárgyalja a szlovák parlament magyar képviselőivel. Kérték a törvény− tervezet szövegét, mivel azt még nem kapták kézhez, miközben a kormánykoa− líció képviselői már több esetben hivat− koztak a törvény szövegére. – Az Együttélés vezető képviselői, Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet találkoztak a Diákháló− zat képviselőivel, akikkel elsősorban az ifjúságpolitikáról, az oktatásügy és a kul− túra helyzetéről folytattak párbeszédet. – Batta István részt vett az EBESZ Varsóban megrendezett konferenciáján. Október 10. – Az Együttélés képvise− lői –

Duray Miklós, Kvarda József, Zachariás István, Pásztor István, Páz− mány Péter, Száraz József – találkoztak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulá− sának vezetőivel, akikkel az új területi felosztásról folytattak eszmecserét. – Az MKDM irodájában találkoztak a Magyar Koalíció oktatáspolitikai szakem− berei. Az Együttélést Dolník Erzsébet képviselte. Október 11. – Bauer Edit részt vett Losoncon a Szlovák − Magyar Baráti Tár− saság által rendezett első nemzetközi konferencián, amelynek témája a tole− rancia és együttélés a nemzeti kisebbsé− gekkel volt Október 12. – Duray Miklós előadást tartott a budapesti ELTE Bölcsésztudo− mányi Karán. Előadásának témája Tria− non és a kisebbségi magyarság volt. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL – Bauer Edit és Boros Zoltán részt vett a parlament által rendezett nemzetközi szemináriumon, amelyen szakemberek szociálpolitikai kérdéseket vitattak meg. –

Harna István gazdaságpolitikai alel− nök és Mikóczi Zoltán a Szlovákiai Ma− gyar Vállalkozók Szövetségének elnöke Budapesten találkoztak Széles Gáborral, a Magyar Gyáriparosok Országos Szö− vetségének elnökével, a Videoton Hol− ding elnök−vezérigaz−gatójával és Szokai Imrével, az Állami Privatizációs és Va− gyonkezelő RT. elnökével, akikkel a ha− táron átnyuló gazdasági együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről valamint a kárpótlás kérdéséről tárgyaltak. Október 13. – Szeged Város Önkor− mányzata és a Szegedi Kisebbségi Egyesület háromnapos tanácskozást rendezett az autonómiáról, amelyen Kvarda József, Rózsa Ernő, Szabó Olga és Hortai Éva képviselte az Együttélést. A XXV. Fábry Zoltán irodalmi és Kultu− rális Napokon Bauer Edit előadást tartott a szlovákiai magyar kultúra 1995 évi helyzetéről. A rendezvényen részt vett Duka Zólyom Árpád is. Az idei Fábry−

díjat a pedagógusszövetség kapta meg. Október 14. – Szencen felavatták a város nagy szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a szobrát. Az ünnepségen részt vett és az emlékművet az Együtt− élés nevében megkoszorúzta Duray Mik− lós – Megnyílt a lévai Eötvös József Nép− főiskola. Az egyéves előadássorozat el− ső előadója Duray Miklós, Ádám Zita, Miklós István és Herdics György volt. Az Együttélés elnöke az önazonosságról és a nemzettudatról fejtette ki nézeteit. Október 16. – Megalakult a Magyar Koalíció önkormányzati bizottsága. A szakmai tanácsadó testület az Együtt− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1995 élés irodájában tartotta alakuló ülését. Mozgalmunk részéről Kvarda József, Száraz József, Zacharias István, Pásztor István és Pázmány Péter tagja a bizott− ságnak. – A Magyar Koalíció képviselői, köztük Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád talál− koztak a

dán parlament, a Folketing Po− zsonyba látogató küldöttségével. – A Szlovákiai Újságírók Szindikátusá− nak küldöttsége Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel folytatott eszmecse− rét. Az újságírók az Együttélés támoga− tását kérték abban a törekvésükben, hogy a parlamentben vonják vissza a fényképezési tilalmat, ami sérti a szabad tájékoztatás jogát. Október 17. – Alkotmányellenesnek minősítette a Magyar Koalíció Tanácsa a nyelvtörvény tervezetét. A tanács foglal− kozott az oktatásügy időszerű kérdései− vel, a magyar miniszterelnökkel való ta− lálkozóval és döntött egy közös oktatás− ügyi bizottság létrehozásáról. Október 20. – A Magyar Köztársaság nagykövete fogadást adott Magyaror− szág nemzeti ünnepe alkalmából. A ven− dégek között voltak az Együttélés képvi− selői is. – Győrben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kerekasztal−beszélgetést

szervezett Együtt a család címmel. A rendezvény egyik részvevője volt Duray Miklós. – Duka Zólyomi Árpád Budapesten részt vett az ENSZ fennállásának 50. év− fordulója alkalmából rendezett ünnepsé− gen. Október 21. – A Franciaországi Ma− gyar Harcosok Bajtársi Közösségének meghívására kétnapos látogatást tett Pá− rizsban Duray Miklós. Részt vett a ma− gyar szabadságharc 39. évfordulójának 107 megünneplésén és előadást tartott a ma− gyarság helyzetéről Szlovákiában. – A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt trencséni konferenciáján, amelyen ismét Jaroslav Volfot választották meg elnök− nek, részt vett Bauer Edit képviselő. – Rimaszombatban a Tompa Mihály Kulturális Napokon részt vett Komlósy Zsolt, Batta István és Boros Zoltán. – A Cseh− és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágában megemlékezett az 1956−os magyar forradalom évfordu− lójáról. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád, aki

beszámolt a szlovákiai magyarok helyzetéről. Október 23. – Dolník Erzsébet Rozs− nyón, Szepsin, Királyhelmecen, Nagy− és Kisgéresen pedagógusokkal találko− zott, akikkel az oktatáspolitika időszerű kérdéseit vitatta meg. Október 24. – Kelemen Gertrúd a po− zsonyi Magyar Kulturális Központ új igazgatónője találkozott a Magyar Koalí− ció képviselőivel, köztük Bauer Edittel és Duka Zólyomi Árpáddal. A kormány elfogadta a nyelvtörvény javaslatát, anélkül, hogy a tervezetet megvitatta volna a magyar pártokkal. A Magyar Koalíció nyilatkozatban tiltako− zott a törvény tartalma és elfogadásának módja miatt. Október 25. – A Magyar Koalíció há− rom pártjának elnökei Budapesten Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. A magyar miniszterelnök biztosította politi− kusainkat, ha a nyelvtörvény valóban sérti és korlátozza a kisebbségek jogait, felhívják erre az ET és az EBESZ ki− sebbségi főbiztosának

figyelmét. Az Európa Unió szigorú figyelmezte− tést intézett a szlovák kormányhoz, amelyben aggodalmait fejezi ki az or− szágban éleződő alkotmányjogi válság 108 Eseménynaptár 1996 miatt. 28−án az amerikai nagykövet adta át Vladimír Mečiarnak az USA hasonló tartalmú hivatalos figyelmeztetését. Október 27. – A Páneurópai Unió Ma− gyar Egyesülete miskolci szervezetének vendégeként Duray Miklós előadást tar− tott Miskolcon a Páneurópai Unió és a ki− sebbségek jövőjéről. – Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő részt vett a vámosmikolai környezetvé− delmi napon, amelyen előadások hang− zottak el és vita folyt a mohi atomerőmű− ről. November 2. – Az MK 13 tagú dele− gációja Strasbourgban tájékoztatta Daniel Tarchyst, az ET főtitkárát az ál− lamnyelvtörvény−tervezettel kapcsolatos álláspontjáról. A tanácskozás keretében találkoznak Allard Plattétel, az ET Em− berjogi Bizottsága

titkárával. November 17. – A szlovák parlament elfogadta az államnyelvről szóló tör− vényt. November 24. – Horn Gyula magyar miniszterelnök Budapesten fogadta az MK küldöttségét, a találkozó keretében az elfogadott nyelvtörvényről és a Cse− madokról tárgyalnak. December 5. – Az MK politikusai a Bécsben tartott nemzetközi sajtóértekez− letükön ismertették a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt és annak a szlovákiai magyarságra hátrányos, tiltó intézkedéseit. December 16. – A szlovák parlament elfogadta, hogy Bauer Edit az ET Parla− menti Közgyűlésén, Boros Zoltán pedig a Közép−európai Parlamenti Bizottság− ban képviselje Szlovákiát. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL 1996 Január 9–10. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szlovákiai látogatása során tárgyal az MK pártjaival és a Csemadok képviselőivel, akik felhív− ták a figyelmét, hogy a szlovák kabinet nem vette figyelembe

az EBESZ−nek a nyelvtörvénnyel kapcsolatos észrevéte− leit. Január 10. – Az Együttélés képviselői sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy elkészítették beadványukat, amellyel a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybíró− sághoz fordulnak. Január 17. – Az MK vezetőiből álló testület úgy határozott, hogy közös köz− igazgatási tervezet kidolgozásával bízza meg a Koalíciós Önkormányzati Taná− csot. Január 18. – Michal Kováč államfő fo− gadta az MK vezetőit. Tanácskozásukon az államnyelvtörvényről, a szlovák−ma− gyar alapszerződés ratifikálásáról és az új területi−közigazgatási felosztásról tár− gyaltak. Január 26. – Megalakult a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Előkészí− tő Bizottsága, melynek 11 tagja van. A szövetséget május 17−én jegyezték be. Január 28. – Pereden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Döntöttek egy szociálpolitikai tanács létre

területi− közigazgatási tervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítják a kormányjavasla− tát. Február 1. – Leváltották Kucman Im− rét, a Lévai járásbeli csatái alapiskola igazgatóját. Február 9−10. – Hans van den Broek, az EU külkapcsolatokkal foglalkozó fő− biztosa Pozsonyban tárgyal az MK parla− menti frakcióvezetőivel. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1996 Március 7. – Vladimír Mečiar kor− mányfő fogadja az MK vezetőit. Március 26. – A szlovák parlament ra− tifikálja a szlovák−magyar alapszerző− dést. Március 30. – Galántán tartja VIII or− szágos közgyűlését az MKDM. A moz− galom elnökévé Bugár Bélát, külügyek− kel foglalkozó alelnökévé Csáky Pált, belügyi alelnökké Farkas Pált, oktatás− ügyi alelnökké Szigeti Lászlót választják. A vendégként jelen lévő Duray Miklós beszédében a magyar pártok egyesülé− sének szükségességéről szólt: „Erős

meggyőződésem, hogy a Magyar Koalí− cióban a koalíciós együttműködést nem csupán elmélyíteni kell, hanem szoro− sabbá is kell tenni egy másfajta kötelék megteremtésével. Már 1994 tavaszán ja− vasoltuk, hogy a Magyar Koalíció pártjai hozzanak létre uniót, vagy akár fuzionál− jon a három magyar párt. Csak a szer− vezeti egységünk megteremtése védel− mezheti a kialakuló helyzetben a szlová− kiai magyarságot.” Április 10. – A szlovák−magyar alap− szerződés pozsonyi ratifikációja nyomán kialakult helyzetről tárgyal Budapesten az MK vezetősége, Lábody László, a HTMH elnöke, valamint Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtit− kára az MPP és az Együttélés vezetőivel tárgyal az Együttélés felvételéről. Május 8. – Pozsonyban tartja V kon− ferenciáját az ELDR (Európai Liberális Demokrata és Reformpártok), amelyen az európai integrációról tanácskoznak Május 10–11. – A

Pozsony melletti Castá−Papierničkán zajló tanácskozáson az Etnikai Kapcsolatok Projektjének kez− deményezésére magyar és szlovák el− lenzéki és kománypártok mellett az ET, EU, EBÉÉ képviselői, továbbá Daniel 109 Fried, Clinton elnök kelet−közép−európai tanácsadója is részt vesz. Tanácskozá− suk fő témája az etnikai feszültségek és annak elkerülése. Május 13. – Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Budapesten fogadja a Duray Miklós ve− zette Együttélés küldöttségét. A minisz− terrel a felsőoktatás és a színházak hely− zetéről tanácskoznak. Május 18. – A Temesváron megtartott FUEV−kongresszuson az Együttélés a szervezet teljes jogú tagjává válik. Május 22. – Az MK és a KDM közös beadványt nyújt be az alkotmánybírósá− gon az államnyelvtörvény ellen. Május 22. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és öttagú küldöttsége

Révkomáromban az SZMPSZ tisztségviselőivel, Gután az MK vezetőivel találkozik. Május 26. – Bátorkeszin ülésezik az Együttélés Országos Tanácsa. Az ülé− sen Duray Miklós javasolja az MK unió− vá történő átalakítását. és az MPP−t az LI teljes jogú tagjává, A. Nagy Lászlót, az MPP elnökét és Duray Miklóst, az Együttélés elnökét pedig tiszteletbeli al− elnökévé választják. Június 13. – Jozef Kalman miniszter− elnök−helyettes fogadja Csáky Pál és Bárdos Gyula parlamenti képviselőket. A megbeszélés célja a kisebbségi szerve− zetek és a kisebbségi kultúra támogatá− sának kérdése. Június 15. – Dunaszerdahelyen ülé− sezik az MPP Országos Választmánya. Állásfoglalásukban felszólítják az ellen− zéki pártokat, egyeztessék álláspontjukat az alkotmányban garantált nemzetiségi jogok törvényeinek alapelveivel kapcso− latban. Június 21. – Tiltakozó nagygyűlést 110

Eseménynaptár 1996 rendeznek Révkomáromban a szlovák kormány jogtipró intézkedései ellen, amelyen felszólalnak a parlamenti pártok és a magyar szervezetek képviselői. Június 28. – július 2 – Herbert Bösch, az EU és a szlovák parlament közös parlamenti bizottságának társelnö− ke szlovákiai látogatásán találkozik a dél−szlovákiai városok képviselőivel is. Június 28. – Pozsonyban tanácskoz− nak a DSZM és az MK képviselői. A ta− nácskozás célja, hogy az MK képviselői is helyet kapjanak a Nemzeti Vagyon− alap, a Szlovák Információs Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságában, va− lamint a Számvevőszék vezetőségében és a tévétanácsban. Július 4–5. – Kétnapos konferenciát tart a magyar kormány Budapesten az egységes magyar külpolitika kialakítása érdekében a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyarság legi− tim képviselőinek részvételével. Július 24. – Életbe

lép az új közigaz− gatási reformról és államigazgatásról szóló törvény. Augusztus 2. – Megszüntették a kas− sai Thália Színház jogalanyiságát Augusztus 20. – Az MK politikusai Budapesten tárgyalnak az RMDSZ veze− tő képviselőivel a román−magyar alap− szerződés tervezetéről. Augusztus 22. – Az MK küldöttsége Michal Kováč államfővel tárgyal Szlová− kia EU és NATO csatlakozásával kap− csolatban. Augusztus 23. – Megszűntetik a ko− máromi Jókai Színház jogalanyiságát. Szeptember 4. – A Pápán zajló ma− gyar−magyar csúcstalálkozón részt vesz− nek az MK politikusai is. Szeptember 15. – Félórás szlovák− magyar kormányfői találkozó zajlik a Ma− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL gas−Tátrában. Horn Gyula és Vladimír Mečiar a két ország viszonyáról tárgyal. Szeptember 19. – A parlament módo− sítja az állami szimbólumokról szóló tör− vényt. Ennek értelmében más ország himnusza

csak akkor hangozhat el, ha jelen van az adott ország küldöttsége is. Szeptember 19. – A Rozsnyói Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztálya elrendeli a Krasznahorkaváralján június 8−án felavatott millecentenáriumi emlék− mű lebontását. Szeptember 23. – A budapesti Or− szággyűlés ellenzéki és kormánypárti képviselői kérik a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szlovák parlament változtasson a himnuszrendele ten, mert ezzel megsér− tik az alapszerződést. A pozsonyi Kül− ügyminisztérium visszautasítja a buda− pesti tiltakozást. Szeptember 25. – Szeptemberben és októberben a parlamenti ellenzék, az MK támogatásával, bizalmatlansági indít− ványt kísérel meg Ivan Hudec kulturális miniszter és Eva Slavkovská iskolaügyi miniszter ellen. Szeptember 25. – Elfogadják a po− zsonyi parlament új házszabályát, amelynek értelmében a nemzetiségi képviselők nem szólalhatnak fel anya−

nyelvükön. November 11. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa heted− szer látogat Pozsonyba. Találkozik a köztársasági elnökkel és a miniszterel− nökkel. A magyar pártok képviselőivel ta− lálkozva az Együttélés a közigazgatási átszervezés utáni helyzetről, az MKDM az új házszabályról és az oktatási prob− lémákról, az MPP pedig a kisebbségi nyelvtörvény hiányáról tájékoztatja. November 24. – Komáromban tartja AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1996/1997 IV országos közgyűlését az SZMPSZ. Elnökké újból Sidó Zoltánt, alelnökké Dolník Erzsébetet, Hecht Annát és Keszegh Istvánt választják. A közgyűlés levélben fordul a legfőbb ügyészhez, hogy vizsgálja fölül azt a miniszteri ren− deletet, amely kötelezővé teszi a magyar iskolákban a felvételi vizsgát szlovák nyelvből. November 29. – Lakiteleken tartják a Duna dialóg ’96 konferenciát, melyen Duray Miklós is

előadást tart Elősegíthe− ti−e a regionális együttműködés az euró− pai integrációt? címmel. November 30. – Ipolynyéken tanács− kozik az MPP Országos Választmánya. Határozatban szögezik le a Kék Koalíci− óval való szoros kapcsolat szükségessé− gét. 1997 Január 3. – A Magyar Koalíció alel− nökei felhívásban szólítják fel a választó− kat, hogy aláírásukkal támogassák a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó petíciót. Január 16. – Az MK pártelnökei Buda− pesten Tabajdi Csaba politikai államtit− kárral tárgyalnak. Január 27. – Egy érsekújvári fórumon Duray Miklós és Popély Gyula pártelnö− kök a magyar egység megteremtését szorgalmazzák. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós kijelenti, hogy a létreho− zandó pártegyesülés érdekében hajlan− dó lenne lemondani elnöki tisztségéről. Február 3. – Az SZMPSZ dunaszer− dahelyi ülésén bejelentik, hogy országos tiltakozást

indítanak a szülők körében a kétnyelvű bizonyítványok visszaállításá− ért. 111 Február 26. – Bárdos Gyula és Bauer Győző kilép a kormány Nemzetiségi Ta− nácsából. Március 3. – Megkezdődött a Hágai Nemzetközi Bíróságon az a magyar− szlovák per, amely során a két ország képviselői a bős−nagymarosi vízlépcső− rendszerrel kapcsolatos álláspontjukat védelmezik. Az eljárás tétje eldönteni, köteles−e Szlovákia az eredeti helyzetet visszaállítani a Duna érintett szakaszán, mivel Magyarország többszöri jogsértést lát eddigi intézkedéseiben. A szlovák fél szerint Magyarország megsértette a két ország szerződését és a vízi erőmű C variánsának felépítése csak pozitívumot hozott. A hónap folyamán a két fél szak− emberei felsorakoztatták érveiket állás− pontjuk megvédésére. Március 4. – A Magyar Koalíció párt− jai a szorosabb pártszövetség, az unió kialakításáról

tanácskoztak. Az Együtt− élés által javasolt egyesülést a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt továbbra sem támo− gatja. A három párt ennek ellenére szak− értői bizottság létrehozásáról döntött, amely megítéli a három párt elképzelé− seit a jobb és szorosabb együttműködés− ről. A Kék Koalícióba tömörült szlovák el− lenzék, valamint a Magyar Koalíció hét hét alatt több mint félmillió aláírást gyűj− tött össze annak érdekében, hogy a la− kosság dönthessen abban a kérdésben, hogy az államfőt a parlament helyett közvetlenül válasszák−e. Mečiar már utalt arra, hogy az államapparátus eset− leg szabotálhatja az elnökválasztással kapcsolatos népszavazás megszervezé− sét. Március 7. – A Magyar Szülők Szö− vetsége már 30 000 aláírást gyűjtött ösz− 112 Eseménynaptár 1997 sze tiltakozásul a magyar iskolákban már évtizedek óta használt

kétnyelvű bi− zonyítványok betiltása, a magyar iskola− rendszert felszámoló új oktatási törvény és a magyar iskolák pedagógusainak diszkriminálása ellen. Március 8. – Negyven évvel ezelőtt Csehországban a mírovi börtönben már− tírhalált halt gróf Esterházy János. Halálá− nak évfordulóján emlékülést rendeztek Budapesten. Az olomouci Szent Vencel Székesegyházban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg Esterházyról majd a kö− zeli mírovi börtönben a résztvevők a meg− emlékezés virágait helyezték el a politikai elítéltek temetőjében lévő emlékműnél. Március 10. – A hetek óta sztrájkoló színészek tüntetést szerveztek a kulturá− lis minisztérium épülete előtt, mivel Hudec miniszter nem volt hajlandó még csak meghallgatni sem kéréseiket. A mi− niszter a kihallgatást kérő ellenzéki kép− viselők népes csoportjával sem volt haj− landó tárgyalni. A képviselők végül a hozzájuk

csatlakozó több tucat művész− szel együtt reggelig a minisztérium épü− letében maradtak. A kivezényelt rendőr− ség durván fellépett a színészek ellen. Március 11. – Ralf Johnson, az USA pozsonyi nagykövete válaszolt Ivan Hudec kulturális miniszternek, aki bírálta az amerikai Kongresszus Szlovákiáról szóló jelentését. Válaszában többek kö− zött rámutatott, hogy a magyar és a ro− ma szervezetek költségvetését jobban megkurtították, mint másokét és a ki− sebbségeknek szánt pénzen olyan publi− kációk jelennek meg, amelyeket a ma− gyarság magyarelleneseknek tart. A nagykövet támogatta az EBESZ és az EU álláspontját a kisebbségi nyelvhasz− nálati törvény elfogadásának szükséges− ségével kapcsolatban. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Március 13. – Michal Kováč államfő bejelentette, hogy a parlament határoza− ta és a lakosság kérése alapján május 23–24−re kihirdeti azt a népszavazást,

amelyen a polgárok Szlovákia NATO− tagságáról, az atomfegyverek szlovákiai elhelyezéséről, külföldi alakulatok szlo− vákiai telepítéséről, illetve a köztársasági elnök megválasztásának módjáról sza− vazhatnak. A Dunaszerdahelyi Középfokú Gépi− pari Szakmunkásképző Intézet szlovák igazgatója levélben közölte az iskolába jelentkező diákok szüleivel, hogy gyer− mekeiket csak akkor veszik fel, ha írás− ban beleegyeznek, hogy a szak− és ter− mészettudományi tantárgyakat szlovák nyelven oktatják majd. Az iskolának ed− dig magyar osztályai is voltak. Március 15. – Szlovákia−szerte ke− gyelettel megemlékeztek az 1848−as for− radalom évfordulójáról. A magyarlakta városokban és falvakban megkoszorúz− ták az emlékhelyeket és összejövetele− ket szerveztek a szabadságharc tisztele− tére. A kulturális minisztériumban történtek− re reagálva több főiskola és egyetem di− ákjai

figyelmeztető sztrájkot hirdettek, tüntetéseket szerveztek. Így fejezték ki szolidaritásukat a színészekkel. A diákok a kultúrában lejátszódó események elle− ni tiltakozáson kívül az oktatásügy hely− zetét is bírálták, követelték az egyetemi autonómiajogok visszaállítását. Rudolf Baláž püspök, az egyházi mél− tóságok közül elsőként, támogatta nyil− vánosan a színészeket, diákokat, szak− szervezeteket, s mindazokat, akik a kor− mánynak a polgárok iránti bizalma felújí− tására törekednek. A kormányhivatal in− gerülten reagált bíráló szavaira, s kijelen− tette, hogy az egyház ezáltal felelőssé− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1997 get vállal a belpolitikai konfliktusok kiéle− ződéséért. Március 19. – A Magyar Koalíció párt− jai, a magyar intézmények és szerveze− tek összehangolt közös tiltakozó akciók− ról döntöttek az anyanyelvű oktatás megmentése

érdekében. Az országos ellenállás szervezését az indokolja, hogy a kormányzat összpontosított nacionalis− ta támadást intézett a magyar iskolák el− len. Március 20. – A szlovák parlament− ben az ellenzéki képviselők már harmad− szor nyújtottak be bizalmatlansági indít− ványt Ivan Hudec kulturális miniszter el− len, de a kormánypárti képviselők ismét megakadályozták leváltását. A kulturális minisztériumban történtek miatt az ellen− zék Gustav Krajčí belügyminiszter távo− zását is kezdeményezte, de a koalíciós többségtől ő is bizalmat kapott. Március 21. – Sir Leon Britten, az EU biztosa, az Európa Bizottság alelnöke pozsonyi látogatása során figyelmeztette a szlovák vezetőket, hogy amennyiben komolyan gondolják az európai integráci− ót, Szlovákiának változtatni kell politikai stílusán és irányultságán. Március 22. – Közgyűlést tartott a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Köz−

művelődési Szövetség – Csemadok, amely az országban kialakult kisebbség− ellenes légkör, a jogcsorbítások és a megvont költségvetési támogatás ellené− re is tevékeny maradt és erősíti a szlová− kiai magyarság azonosságtudatát. Bauer Győző, a szervezet leköszönő elnöke helyébe Kolár Péter lépett. Március 24. – Az oktatási minisztéri− um államtitkára körlevélben utasította a magyarlakta kerületek és járások állam− igazgatási elöljáróit, mit kell tenniük úgy− mond a szlovákok asszimilációjának 113 megakadályozása és a magyar diákok szlovák hazafisága növelése érdekében. Egyebek között megkövetelte az alterna− tív oktatás következetes érvényesítését., azt hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelvet, történelmet és földrajzot kizáró− lag szlovák nemzetiségű pedagógusok oktassák. A körlevél szerint a magyarlak− ta területek szlovák iskoláinak pedagó− gusai magyar

kollégáikhoz viszonyítva kiemelt fizetést kapnak. Április 1. – A Hágai Nemzetközi Bíró− ság tagjai megkezdték helyszíni szemlé− jüket a bősi vízlépcsővel kapcsolatos be− ruházásokon, majd felmérték a magyar oldalt is. A szlovák−magyar per további fordulójában a hónap közepén a két fél kommentálta a másik oldal érveit. A bíró− ság leghamarább szeptemberben hozza meg döntését. Április 4. – Az Együttélés meghívásá− ra Pozsonyban járt a Magyar Demokrata Fórum küldöttsége, élén Lezsák Sándor− ral. Az MDF küldöttsége találkozott a Magyar Koalíció pártjaival, valamint a szlovák ellenzéki pártokkal. Lezsák Po− zsonyban levelet fogalmazott meg Horn Gyulának és Vladimír Mečiarnak, mert arra a megállapításra jutott, hogy a két kormány nem tartja be a szlovák−magyar alapszerződést. Április 5. – A szlovákiai magyar peda− gógusok Rozsnyón megtartott harmadik országos találkozójának

részvevői éle− sen tiltakoztak az új közoktatási törvény tervezete ellen, amely halálos veszélybe sodorja a szlovákiai magyar iskolákat. Követelték a tárca vezetésére alkalmat− lan Eva Slavkovská oktatási miniszter le− váltását. Április 7. – A Kék Szövetség, a Ma− gyar Koalíció és Szlovákia Szociálde− mokrata Pártja megállapodott, hogy kö− 114 Eseménynaptár 1997 zös kampányt folytatnak a május 23−24− én tartandó népszavazás előtt. A refe− rendum tétje a köztársasági elnök köz− vetlen választása. Április 12. – Az Együttélés parlamen− ti képviselői törvényességi felülvizsgála− tot kérve a Legfőbb Ügyészséghez for− dultak Ondrej Nemčok oktatásügyi ál− lamtitkár azon körlevelével kapcsolat− ban, amelyben utasította a járási és ke− rületi iskolaügyi szerveket, hogy ezentúl a magyar tanítási nyelvű iskolákban kizá− rólag szlovák nemzetiségű pedagógu− sok,

szlovák nyelven oktassák a történel− met, a földrajzot és a testnevelést. A be− advány szerint a rendelet a magyarság jogainak korlátozására irányul. Április 16. – Háromnapos szlovákiai látogatása során Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa tárgyalt a szlovák kormány tagjaival, az MK és a magyar intézmények képviselőivel. Részletesen érdeklődött a kisebbségi jo− gok betartása iránt, a magyar tárgyalófe− lek felhívták a figyelmét a kormányzat nemzetiségellenes lépéseire. A kor− mányzat nemtetszéssel fogadta a főbiz− tosnak azt a kijelentését, hogy az oktatá− si tárca utasítása egyes tantárgyak szlo− vák nyelven való oktatására sérti az alapvető emberi jogokat. – Az MK elhatárolta magát attól a röp− laptól, amelyben egy nem létező szerve− zet „a felvidéki autonómia támogatására és Magyarországhoz való csatolására“ szólít fel. A magyar politikusok provoká− ciónak

tekintették a röplapot, amelynek szerzői feszültséget akarnak gerjeszteni a szlovákok és a szlovákiai magyarok között. Április 20. – Komáromban nyolcad− szor rendezték meg az imanapot, ame− lyen mintegy 5 ezer magyar hívő közö− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL sen imádkozott a papi és szerzetesi hi− vatásokért, valamint a magyar főpásztor− ért. A több mint 300 ezres szlovákiai ma− gyar katolikus közösség évek óta ered− ménytelenül kéri, hogy saját püspöke le− gyen. Április 26. – Megtartotta első orszá− gos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. A szervezetnek 150 magyar oktatási nyelvű iskola és óvoda szülői közössége a tagja. Elsőrendű fel− adatának tekinti az anyanyelvi oktatás és nevelés támogatását. Megalakulását a szükség hozta létre, mivel a jelenlegi kormánykoalíció egyre erőteljesebben veszélyezteti az anyanyelvű oktatást. Április 28. – A magyar szülők és pár−

tok petíciós bizottságának tagjai átadták Eva Slavkovská miniszternek azokat a tiltakozó petíciókat, amelyekkel az egy− nyelvű bizonyítványok, a diszkriminatív intézkedések és az új közoktatási tör− vény ellen tiltakoztak. Az íveken 55 663 aláírás gyűlt össze. Április folyamán a magyar iskolákban tiltakozó szülői érte− kezleteket is tartottak, amelyekről a szü− lők személyes tiltakozó leveleket küldtek az állam− és kormányfőnek, a parlament elnökének és az oktatási miniszternek. Április 29. – A kormány legiszlatív ta− nácsa visszaadta átdolgozásra az okta− tási minisztériumnak az oktatási törvény tervezetét. A magyar iskolákat sújtó in− tézkedések bevezetése így egyelőre le− került a napirendről, amiben nyilván sze− repet játszottak a petíciók és a tömegé− vel érkező tiltakozó levelek. Május 1. – A Freedom Forum ameri− kai szervezet értékelése szerint Szlová− kia azon

országok közé tartozik, ame− lyekben „részben sajtószabadság“ van. Május 2. – Klaus Kinkel német külügy− miniszter pozsonyi látogatása során lis− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1997 tát adott át a köztársasági elnöknek, amely tartalmazza azokat a szlovák ha− talmi−politikai lépéseket, amelyek alapján a nyugati politikai körök a demokrácia helyzetének romlásáról beszélnek Szlo− vákia kapcsán. A német diplomata a szlovákiai magyarság helyzetének ren− dezetlenségét is olyan hiányosságként említette, amelyet el kell távolítani az Eu− rópa Unióhoz és a NATO−hoz való csat− lakozás érdekében. – Az Együttélés meghívására három− napos látogatást tett Szlovákiában a Ro− mániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége, élén Markó Béla elnökkel. Az RMDSZ vezetői találkoztak a szlová− kiai magyar pártok és az ellenzéki cso− portosulások képviselőivel, ellátogattak

Komáromba és Galántára. Május 18. – A hazai magyar parla− menti képviselők által alapított Pro Probitate díjat az idén Komáromban Lipcsey Gyula, Mészáros Gyula és Haj− dú László vette át. A kitüntetettek a má− sodik világháború utáni jogfosztottság éveiben megalapították a Magyar De− mokratikus Népi Szövetséget, amely szót emelt a magyarság meghurcoltatá− sa ellen, amiért vezetőit börtönbe vetet− ték. A mozgalom három élő vezéregyéni− ségének öt bajtársa in memoriam kitün− tetést kapott. Május 20. – Jozef Jasovský közleke− dési miniszter bejelentette, hogy a kor− mány nem foglalkozik a Párkány és Esz− tergom közötti Mária−Valéria híd újjáépí− tésével. A párkányi hidat a közlekedés szempontjából parciális kérdésnek ne− vezte. Június 2. – Dunaszerdahelyen, Nagy− megyeren és Somorján tüntetés volt, amelyen a magyar iskolákat ért diszkri− minatív döntések ellen

tiltakoztak és kö− 115 vetelték a kétnyelvü bizonyítványok hiva− talos engedélyezését. A hónap folyamán hasonló tüntetések voltak szinte az ös− szes magyarlakta városban. Június 3. – Kormányellenes tüntetést szervezett a nyolc ellenzéki párt és több ellenzéki társulás Pozsonyban valamint a járási és kerületi székhelyeken. A Ne hagyjuk magunkat elhallgattatni! jelszó− val meghirdetett kezdeményezés a la− kosság érdektelensége miatt kudarcba fulladt. A legtöbben, mintegy háromez− ren Pozsonyban a kormányhivatal épüle− te előtt tüntettek. Június 4. – A magyar politikai párto− kat és civilszervezeteket egyesítő Köz− ponti Koordinációs Tanács ajánlással fordult a szülőkhöz és pedagógusokhoz, hogy az 1996/97−es tanév végén a szlo− vákiai magyar tannyelvű iskolák, az okta− tási minisztérium rendelkezései ellenére, kétnyelvű bizonyítványokat adjanak ki. A dél−szlovákiai iskolákban

1921−től két− nyelvűek voltak a bizonyítványok, az ok− tatási tárca most a nyelvtörvényre hivat− kozva betiltotta azokat. Június 9. – A szlovákiai magyar par− lamenti pártok és a Rákóczi Szövetség vezetői Budapesten a szlovákiai magyar− ság ellen irányuló jogfosztó intézkedé− sekről, azok hatásairól és a további együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Június 10. – A köztársasági elnök fo− gadta a közelmúltban megalakult Ma− gyar Ertelmiségi Fórum képviselőit, akik tájékoztatták az államfőt a fórum céljairól és arról az őszre tervezett konferenciá− ról, amellyel párbeszédet akarnak indíta− ni a szlovákmagyar együttélés helyze− téről. Az államfő a Magyar Koalíció veze− tőivel is találkozott, akikkel a szlovákiai ellenzék következő lépéseiről tárgyalt. Csáky Pál, az MKDM alelnöke beje− 116 Eseménynaptár 1997 lentette, hogy a kétnyelvű bizonyítványok

megvonása miatt panasszal fordul a strassbourgi emberjogi bírósághoz. A magyar képviselők egy évvel ezelőtt a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybíró− sághoz fordultak, de az eddig nem tár− gyalta meg beadványukat. Június 14. – A Kék Koalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokratikus Unió, a Demokrata Párt – a rózsaszínűnek tartott Szlovákiai Szoci− áldemokrata Párt és a Szlovákiai Zöldek Pártja megegyezett, hogy a jövő évi vá− lasztásokon közösen indulnak a válasz− tópolgárok szavazatainak elnyeréséért. A sajtó szivárvány koalíciónak nevezte el az új tömörülést. Június 16. – Az Európa Parlament és a szlovák törvényhozás közös bizottsá− gának tanácskozásán Herbert Bösch társelnök kifejtette, hogy Szlovákia még nem érett az EU−tagságra, amit a kor− mányképviselők igyekeztek cáfolni. A ta− nácskozás végén a bizottság ajánlásokat fogadott el, miszerint a

tagfelvételi tár− gyalások megkezdése érdekében a szlo− vákiai kormánykoalíciónak 1997 novem− bere végéig fel kell újítania párbeszédet az ellenzéki pártokkal, konkrét lépéseket kell tennie a tagság koppenhágai feltét− eleinek teljesítésében, létre kell hoznia a katonai hírszerzést és a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottságot és a kormánynak EU−szakértők bevonásával el kell készítenie a kisebbségi nyelvek használatát rendező jogszabályt úgy, hogy azt november végéig a parlament el is fogadja. – A Helsinki Bizottság nyilatkozatban támogatta az alkotmányos jogaikért har− coló magyar szülőket és pedagógusokat – A Magyar Koalíció egyeztető taná− csa támogatta a Központi Koordinációs HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Tanács felhívását a kétnyelvű bizonyítvá− nyok kiadására. Június 24. – A hatóságok fokozott nyomást gyakorolnak a magyar iskolák igazgatóira, ezért a Magyar Koalíció

be− jelentette, az EBESZ−hez és az Európa Tanácshoz fordul, felkéri a nemzetközi intézményeket, nyújtsanak védelmet azoknak az iskolaigazgatóknak, akik vál− lalják a kétnyelvű bizonyítványok kiadá− sát – Az Európa Bizottság megállapította, hogy Szlovákia revizionista tankönyv ki− adására használta fel az Európa Unió pénzét. A bizottság követelte, hogy a tankönyvet vonják ki a forgalomból, mi− vel az EU nem tolerálja, hogy Phare− pénzt a zsidók deportálásának igazolá− sára használjanak fel. A DSZM és az SZNP antidemokratikusnak és Szlovákia lejáratásának minősítette az állásfogla− lást. Június 27. – A magyar tanítási nyelvű iskolák egy részében csak szlovák nyel− vű bizonyítványt kaptak a tanulók, akik− nek egy része nem vette át ezeket, mivel szüleik szerint az ilen bizonyítványok csorbítják a nemzeti kisebbségek alkot− mányos jogait. Az iskolaigazgatók jelen− tős része a

megfélemlítések és fenyege− tések ellenére is kétnyelvű bizonyítvá− nyokat adott ki. Június 28. – Az Együttélés és a Ma− gyar Polgári Párt Országos Tanácsai nyilatkozatokban figyelmeztettek, hogy a szlovák kormány belpolitikája csökkenti az ország nemzetközi tekintélyét és aka− dályozza integrációját a nyugati struktú− rákhoz. Ennek kapcsán rámutattak a népszavazás meghiúsítására és a két− nyelvű iskolai bizonyítványok betiltására. Június 30. – Rozsnyón felmondtak a helyi magyar iskola pedagógusának, AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1997 mert kétnyelvű bizonyítványokat adott ta− nulóinak. Az oktatási minisztérium illeté− kes vezetője bejelentette, hogy azok a nyolcadikos tanulók, akik kétnyelvű bizo− nyítványokat kaptak, nem folytathatják tanulmányaikat a középiskolákban. Mindez bizonyítja, hogy a kormányzat beváltja fenyegetéseit. Július 2. – A Magyar Koalíció

levél− ben felhívta az Európai Unió és az Euró− pa Tanács figyelmét a kétnyelvű bizo− nyítványok körül zajló szlovákiai történé− sekre. Július 4. – Sokadik próbálkozás után találkoztak a parlamenti párt elnökei, hogy elkezdődjön a párbeszéd a kor− mánykoalíció és az ellenzék között. Vla− dimír Mečiar egyetlen kérdésben sem engedett az ellenzéknek, egyetlen konk− rét megállapodást sem volt hajlandó köt− ni az ellenzékkel a valós demokrácia és a jogállam megerősítése érdekében. Az ellenzéki pártok, köztük a Magyar Koalí− ció pártjai megelégelték a látszattalálko− zásokat és nyilatkozatban utasították el a további találkozásokat Mečiarral. Július 10. – A szlovák külügyminiszté− rium tiltakozott a magyar televízió azon műsora ellen, amelyben Eörsi Mátyás külügyi államtitkár véleményt nyilvánított a szlovák−magyar alapszerződés teljesí− téséről. Szerinte

elfogadhatatlan, hogy Eörsi a szlovák belpolitikai helyzetet ele− mezte, s ezzel beleavatkozott az ország belügyeibe. Július 30. – Az Emberi Jogok Európai Bizottsága Strasbourgban elfogadta Csáky Pál beadványát, amelyben jogor− voslatot kért a szlovákiai magyaroktól megvont kétnyelvű bizonyítványok ügyé− ben. A testület a nyári szünet után tár− gyalni kíván az ügyről. Augusztus 12. – A Magyar Koalíció 117 Tanácsa programalkotó bizottság létre− hozásáról döntött a jövő évi választások− ra való felkészülés keretében. A három magyar párt ismét koalícióban indul. Augusztus 13. – Tanácskozott az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció a Magyar Koalíció három pártjával. A két tömb pártjai megerősítették, hogy szük− ség van az együttműködési szerződés aláírására, de erre az aktusra előrelátha− tólag csak szeptember végén kerül sor. – Hans van den Broek az EU külügyi főbiztosa

válaszolt az MK júliusi levelére, amelyben felhívták figyelmét a magyar iskolákat sújtó politikai nyomásra és a készülő jogkorlátozásokra. A főbiztos sajnálattal vette tudomásul a nehézsége− ket és biztosította a levélírókat, hogy az Európai Bizottságban nagyon figyelnek a kisebbségi oktatásügyben történtekre. Augusztus 20. – Kovács László ma− gyar külügyminiszter örömmel állapította meg, hogy a határon túli magyar szerve− zetek a korábbihoz képest nagyobb megértést tanúsítanak a magyar külpoli− tika törekvései iránt. Ezt azután mondta, hogy találkozott Budapesten a szerveze− tek vezetőivel, akik az államünnep alkal− mából a HTMH vendégei voltak. Augusztus 21. – A szlovák ellenzéki pártok közösen emlékeztek meg az 1968−as invázióról. Rámutattak, hogy a kormányzat a NATO−tagság lehetőségé− nek megakadályozásával egy hasonló internacionalista segítség veszélyének tették ki az

országot. Augusztus 26. – Az alkotmánybíró− ság 15 hónap után tárgyalta 33 ellenzé− ki képviselő beadványát, amelyben meg− kérdőjelezték az államnyelvről szóló tör− vény több paragrafusának alkotmányos− ságát. A bíróság csak szeptember 9−én hirdeti ki döntését. 118 Eseménynaptár 1997 – Ellenzéki kezdeményezésre öszsze− hívták a parlamentet, hogy érvénytelenít− se azt a határozatát, amellyel megfosz− totta mandátumától František Gauliedert, s amelyet az alkotmánybíróság törvény− telennek minősített. Augusztus 29. – Kovácspatakon vita− fórumon vettek részt a magyar és a szlo− vák parlament ellenzéki képviselői. Egyetértettek abban, hogy a térség de− mokráciájának megkerülhetetlen mércé− je a kisebbségi Augusztus kérdések ke− zelése. Augusztus 30. – A Szlovák Demokra− tikus Koalíció pártjai közös deklarációt fogadtak el, amely tartalmazza az öt párt

programcéljait a társadalmi élet különbö− ző területein. A deklaráció ünnepélyes kihirdetésére nem hívták meg a Magyar Koalíció képviselőit. Augusztus 30. – Ünnepi ülést tartott a szlovák parlament a szlovák alkotmány elfogadásának 5. évfordulója alkalmából A magyar pártok képviselői csak az ál− lamfő beszéde alatt voltak jelen, a gyű− lés többi részét ignorálták, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánykoalíció több al− kalommal megsértette az alkotmányt. Szeptember 3. – Michal Kováč állam− fő fogadta Turczel Lajos irodalomtörté− nészt, nyugalmazott egyetemi tanárt, akinek 80. születésnapja alkalmából em− lékérmet adott át. – Mečiar tévéje egyre gyakrabban a magyarokkal rémisztgeti a nézőket, most azt a hírt repítette fel, hogy a Szlovák Demokratikus Koalíció már meg is egye− zett a Magyar Koalícióval, választási győzelme esetében az oktatási és kultu− rális tárcát a

magyaroknak adják. A ma− gyarellenességéről ismert Szlovák Nem− zeti Párt meglovagolta a témát, állítva, hogy az SZDK számára nem a szlovák, HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL hanem a magyar választók az elsődlege− sek. Szeptember 4. – Mečiar híveinek po− zsonyi nagygyűlésén bejelentette: au− gusztus 15−én Győrben a magyar−szlo− vák csúcson magyar kollegájának lakos− ságserét javasolt, amit azonban Horn Gyula felháborodottan visszautasított. Az elégedetlenkedő magyarok kitelepítésé− nek gondolatát hívei nagy tetszéssel fo− gadták. Szeptember 8. – A Magyar Koalíció vezetői, Bugár Béla, Duray Miklós és A. Nagy László, levélben fordultak Meciar kormányfőhöz, melyben felháborodásu− kat fejezték ki, hogy a magyar miniszter− elnöknek lakosságcserét javasolt. Figyel− meztettek, hogy a Mečiaréhoz hasonló elképzelések véres konfliktusokat váltot− tak ki a Balkánon. A levélírók a kormány− fői

tisztségből való távozásra szólították fel Mečiart. Szeptember 9. – Az alkotmánybíró− ság döntést hozott az államnyelvről szó− ló törvénnyel kapcsolatos ellenzéki be− advány ügyében. A bíróság szerint a tör− vénynek csak az egyik paragrafusa al− kotmányellenes, a kifogások hatvan szá− zalékáról úgy ítélkezett, hogy azok nem vonatkoznak az alkotmányra, így annak megítélése, hogy törvénysértőek−e, nem ennek a testületnek a dolga. A MK ezekután csak abban bízhat, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságnak más lesz véleménye. Szeptember 12. – A SZDK−n belül nem sikerült egységes álláspontot kiala− kítani a Magyar Koalícióval kötendő együttműködési szerződést illetően. A szakemberek által kidolgozott hosszabb és konkrétabb szöveget a KDM, a DP és az MK is támogatja, míg a DU, a zöldek és a szociáldemokraták egy rövidebb, AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1997

semmitmondó szöveget hajlandóak csak aláírni. A kérdés a hónap végéig nem tisztázódott, így az ígéretek ellenére a két tömörülés szeptember végéig nem ír− ta alá a közös dokumentumot. Szeptember 21. – Búcson felavatták a község névadójának, Bulcsú vezérnek a lovasszobrát, Nagy János szobrász− művész alkotását. Szeptember 22. – Az Együttélés beje− lentette, ügyészi eljárást kezdeményez Ján Slota ellen, aki a magyarokat Euró− pa szerencsétlenségének nevezte, s ez− zel többek között a nemzetgyalázás bűn− tettét követte el. Szeptember 25. – A bős−nagymarosi beruházással kapcsolatban tett egyolda− lú lépéseivel mind Magyarország, mind Szlovákia megsértette az 1977−ben kö− tött szerződést – mondta ki a hágai nem− zetközi bíróság. A feleknek feladatul ad− ta, hogy a jóhiszeműség jegyében tár− gyaljanak az 1977 évi szerződés célkitű− zéseinek megvalósítása

érdekében. A szlovák kormánypártok és az ellenzék egybehangzóan Szlovákia győzelmeként üdvözölte a döntést. Szeptember 30. – Leváltották Popély Gyulát, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatóját, aki többszöri felszólítás elle− nére sem volt hajlandó a kiadott kétnyel− vű bizonyítványok helyett egynyelvűeket adni a tanulóknak. Október 2. – A Magyar Koalíció felkér− te a parlament mentelmi bizottságát, vizsgálja felül, hogy a kormánykoalíciós képviselők megsértették−e az alkot− mányt, amikor szavazásukkal megaka− dályozták František Gaulieder visszaté− rését a parlamentbe. Az MK támogatta, hogy külföldi megfigyelőket hívjanak a jö− vő évi választásokra. Október 6. – Az EU−országok külügy− 119 miniszterei azonosultak az Európai Bi− zottság Szlovákia−értékelésével, amely szerint az ország nem teljesíti a csatla− kozás politikai kritériumait. Október 9. – A szlovák

kormány feles− legesnek tartja, hogy tárgyaljon Buda− pesttel a párkányi hídról – mondta Vladi− mír Mečiar a parlamentben. A híd felépí− tése helyett szerinte út épül a nagymaro− si körgáton. Azt állította, hogy ő soha− sem ígérte, hogy ez a híd meglesz. Október 10. – Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére összehívták a parla− ment rendkívüli ülését, amelynek napi− rendjén Gašparovič házelnök leváltása, a Gaulieder−határozat visszavonása és az európai integrációra való elszántság megerősítése szerepelt volna. Az ülés csak néhány percig tartott, a kormányko− alíció képviselői nem szavazták meg a programot. Október 14. – Folytatódott a párbe− széd a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció között. Az ered− mény: új kompromisszumos javaslatot dolgoznak ki a szlovák és a magyar el− lenzék együttműködési szerződésére. – Leváltották Kovács Pétert, a

szenci ma− gyar iskola igazgatóját, mert iskolájában a tanév végén kétnyelvű bizonyítványo− kat adott ki. – Az MK Tanácsa úgy döntött, a há− rom párt jogi szakértői megvizsgálják, hogyan biztosítható a magyar választó− polgárok parlamenti képviselete, mivel a kilátásba helyezett új választási törvény szerint a hármas koalíciónak 15 százalé− kos küszöböt kellene elérnie. November 3. – Az MPP, az Együtt− élés és az MKDM komáromi járási és vá− rosi szervezetei a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások előtt elsőként írtak alá együttműködési és koalíciós ke− 120 Eseménynaptár 1997 retszerződést. Ezzel megteremtették az egységes politizálás feltételeit. Hasonló szerződés született a hónap folyamán más járásokban és városokban is. November 8. – Az Együttélés Orszá− gos Tanácsa dokumentumot fogadott el a szlovákiai magyar parlamenti pártok egységes

párttá alakulásáról, hogy ki− védjék a DSZM által javasolt választási küszöbemelés veszélyét és biztosítsák a szlovákiai magyarság parlamenti képvi− seletét. Az Együttélés felszólította a Ma− gyar Koalíciót, minden erejével támogas− sa az új, egységes párt létrehozását. November 10. – A Magyar Koalíció Tanácsa megállapította, hogy a jövő évi parlamenti választásokon való indulás módját illetően a három párt elképzelései nagyon közel állnak egymáshoz. A még nyitott kérdések megvitatására külön bi− zottságot alakított. November 20. – Magyarországi és szlovákiai polgármesterek találkoztak a Párkány melletti Kovácspatakon. A regio− nális találkozó résztvevői felhívták a par− lament és a kormány figyelmét a szlová− kiai magyarság kultúrájának arányos tá− mogatására és állást foglaltak a határo− kon át nyúló kapcsolatok bővítése mellett. A Magyar Koalíció

állást foglalt a ki− sebbségi nyelvtörvény ügyében kiadott memorandummal kapcsolatban. A doku− mentumban szemfényvesztésnek nevez− te a kormány eljárását, mert az nem old− ja meg a szlovákiai magyarok anya− nyelv−használati problémáit. November 23. – A Magyar Koalíció pártjai a Szlovák Köztársaság és az EU alkotmányos tényezőihez fordultak, fel− kérve őket, követeljék a szlovák kor− mánytól a kisebbségi nyelvvédelmi tör− vény elfogadására vonatkozó ígéreteinek teljesítését. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL November 24. – Megszakadtak a Ma− gyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció között az együttműködési szer− ződésről folytatott tárgyalások. A felek nem tudtak megegyezni a területi auto− nómiáról való lemondásra vonatkozó mondat megfogalmazásában. November 25. – Orbán Viktor vezeté− sével Pozsonyban tárgyalt a FIDESZ küldöttsége. Találkozott az MK és az SZDK pártjaival.

November 26. – Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom elnöke ismét tá− madta a Magyar Koalíciót. Ezúttal azt ál− lította, hogy szándékosan megakadá− lyozta, hogy Szlovákia teljesítse az EU− ajánlások egyikét. November 28. – Az MK és az SZDK megállapodott az együttműködési nyilat− kozat eddig vitatott részében. A doku− mentumot december 2−án írják alá. December 1. – A magyar pártok, pe− dagógusi és társadalmi szervezetek egyeztető szerve, a Központi Koordináci− ós Tanács megvitatta az oktatásban fel− merült problémákat, a magyar nyelvű ok− tatás veszélyezettségét és értékelte ed− digi munkáját. A kétnyelvű bizonyítvá− nyok kérdésében még nem született ál− láspont. December 2. – Az ötpárti szlovák és a hárompárti magyar koalíció közös nyilat− kozatot írt alá, amely megalapozza hosz− szú távú együttműködésüket. A nehezen megszületett dokumentumban a magyar pártok

szlovák partnereik unszolásának engedve kimondták, hogy nem igényel− nek etnikai elvű területi autonómiát. December 3. – A Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció alelnö− ki szinten aláírta azt a nyilatkozatot, amely felsorolja a közös politizálás leg− fontosabb teendőit a kül− és belpolitiká− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1997/1998 ban, a gazdaságpolitikában és a nemze− tiségi kérdéssel kapcsolatban. December 7. – A Magyar Koalíció ve− zető személyiségei Galántán magyar polgármesterekkel és a Csemadok−alap− szervezetek tisztségviselőivel találkoz− tak. A Szlovák Demokratikus Koalícióval aláírt együttműködési nyilatkozatról és a választási törvény módosításának eset− leges következményeiről tájékoztattak. December 8. – Az MK egyeztető ta− nácsa úgy határozott, hogy a magyar parlamenti pártok nem állítanak önállóan elnökjelöltet. – A

kormányhivatal visszaküldte a ma− gyar pártoknak azt az állásfoglalásukat, amelyet az EU vezetőinek küldtek el a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsola− tos kormány−memoradumra reagálva. A kormány nem is ismerkedett meg az anyaggal, amit azzal indokoltak, hogy a dokumentum angol nyelven készült. December 10. – Szencen nagygyűlés volt, melynek részvevői a kétnyelvű bizo− nyítványok megszüntetése, a pedagógu− sok büntetése és a magyar iskolák fel− számolása ellen tiltakoztak. – A kormányzathoz közel álló Magyar Népi Mozgalom elnöke szerint a párt ké− telyekkel fogadta az SZDK és az MK együttműködési szerződésének aláírá− sát. – Az SZDK felszólította a kormánypár− tokat, hogy az EU luxemburgi döntése után azonnal kezdjenek tárgyalásokat a parlamenti pártokkal Szlovákia követke− ző lépéseiről, a döntés lebontásának módjáról. Mečiarék a felhívást figyelmen kívül hagyták. December 26.

– Az MK pártjainak el− nökei kedvezőtlennek minősítették 1997− et a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából. A kormány nemzetiségi 121 politikájában nem találnak egy pozitív elemet sem, kedvezően csupán az SZDK−val aláírt közös nyilatkozatot érté− kelték. 1998 Január 2. – Dunaszerdahelyen az Együttélés és az MPP városi szervezete− inek vezetői koalíciós szerződést írtak alá, amely tartalmazza az önkormányza− ti választásokkal kapcsolatos együttmű− ködésük alapelveit. Január 7. – Közös nyilatkozatot írt alá a Gyimesi féle Magyar Népi Mozgalom és Szlovákia Kommunista Pártja az együttműködésről. Január 9. – A Magyar Koalíció vezetői találkoztak Štefan Markušsal, az SZDK elnökjelöltjével. Az MK csak azután dönt, hogy kit támogat majd az elnökválasztás első fordulójában, hogy a DBP jelöltjét is meghallgatja. – Az MK Tanácsa 18 szakértői csoport létrehozásáról döntött.

Ezek a csoportok dolgozzák ki közös, részletes választási programjukat. A tanács elfogadta a vá− lasztási pártként emlegetett Magyar Ko− alíció pártjának alapszabályát és úgy döntött, hogy szakemberei kidolgozzák a választásokon való sikeres szereplés le− hetőségének további két változatát is (pártszövetség kialakítása, a három tö− mörülés jelöltjeinek egy párt listáján való indítása) arra az esetre, ha az új válasz− tási törvény nem tenné lehetővé az MK sikeres választási szerepelését. Január 15. – Az Új Szó értesülése szerint a kormány felkérésére a Magyar Népi Mozgalom György Istvánt és Len− gyel Lászlót javasolta a szlovák−magyar alapszerződés kisebbségekkel kapcsola− tos rendelkezéseinek megvalósítását fel− 122 Eseménynaptár 1998 ügyelő vegyes bizottságba. Az MK veze− tői szerint a szlovákiai magyarságot csak olyan személyek képviselhetik a bizott−

ságban, akik választott képviseletének bizalmát élvezik. Az említett két személy a kormányhoz közel álló, a magyarságot nem képviselő mozgalom jelöltje. A kormány rendkívüli ülést tartott, amely úgy döntött, hogy a parlamenti vá− lasztások szeptember 25–26−án, a hely− hatósági választások pedig november 13–14−én lesznek. Január 16. – Az ellenzéki pártok egy− értelműen visszautasítják a választási törvénynek a kormánykoalíció által java− solt módosítását, aminek célja megaka− dályozni a már létező koalíciók, az SZDK és az MK választási részvételét. Nem ér− tenek egyet a választási bizottságokra vonatkozó javaslatokkal sem, mivel azok meghiúsítják, hogy a jelölő pártok részt vegyenek a választások ellenőrzésében. Az SZDK és az MK saját javaslatot dol− goz ki a választási törvény módosításá− ra. Január 21. – Az SZDK és MK képvi− selői újabb rendkívüli parlamenti

ülést kezdeményeztek, hogy a parlament ele− get tehessen az alkotmánybíróság dön− tésének. Január 22. – Megtartották Budapes− ten a magyar−szlovák külügyminiszteri találkozót, amelyet eredetileg tavaly szeptember 20−ára terveztek, de a szlo− vák fél a találkozót lemondta. A miniszte− rek jegyzőkönyvet írtak alá a külügymi− nisztériumok együttműködéséről, de az alapszerződés kiértékelésének mecha− nizmusában nem sikerült megállapodni− uk, mivel a szlovák külügy olyan szemé− lyeket kíván delegálni a kisebbségi részt felügyelő bizottságba, akik nem élvezik a szlovákiai magyarság parlamenti képvi− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL seletének támogatását. Kramplová beis− merte: a személyek kiválasztásának az volt a legfontosabb kritériuma, hogy ne a MK programját képviseljék. Január 23. – Lőcsén 11 közép−euró− pai államfő találkozott és folytatott esz− mecserét a polgári

társadalomról. A ven− déglátó Michal Kováč szerint, a találkozó bizonyította, hogy senki sem esküdött össze Szlovákia ellen, senki sem igno− rálja az országot. A vendégek nagyra ér− tékelték Michal Kováč ötéves munkássá− gát. Mečiar nem fogadta el a meghívást Lőcsére, a találkozó idejében egy tűzol− tószertár átadásán vett részt Túrócszentmártonban. A csúcstalálkozón résztvevő Václav Havel a Magas−Tátrában találkozott az SZDK képviselőivel, Duray Miklóssal, Bugár Bélával és Gyurovszky Lászlóval, az MK vezetőivel. A cseh elnök a szlová− kiai helyzetről tájékozódott. Január 26. – A MK megállapodott a Magyar Koalíció Pártja elnevezésű vá− lasztási párt bejegyeztetéséről. Egyúttal bejelentette, folytatja a magyar pártok parlamenti jelenlétét biztosító további módozatok előkészítését. A MK a vá− lasztási törvény tervezett módosítása mi− att kényszerül új szubjektum

létrehozá− sára, illetve további megoldások keresé− sére. Január 27. – A MK úgy döntött, hogy képviselői Štefan Markušt, az SZDK ál− lamfőjelöltjét támogatják az elnökválasz− tás első fordulójában. – Duray Miklós kijelentette, hogy a vá− lasztási párt létrehozása a legkevésbé szerencsés megoldás, létrehozása szák− utcába vezet, politikai és jogi szempont− ból támadhatatlan csak a három magyar párt fúziója lenne. Február 2. – A Magyar Koalíció veze− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1998 tői levélben fordultak a magyar parla− menti pártokhoz és kormányzathoz, amelyben szorgalmazzák, hogy Magya− rországon a májusi választások után a kisebbségeknek alanyi jogon legyenek képviselőik az Országgyűlésben. Február 3. – Nagy vihart kavart a par− lamentben, hogy Rózsa Ernő képviselő magyarul szólította meg a házelnököt, felszólítva őt, teremtse meg a feltétele− ket,

hogy a magyar képviselők a keret− egyezménynek megfelelően anyanyelv− ükön szólalhassanak fel a törvényhozás− ban. Javasolta egyúttal, hogy tűzzék na− pirendre a kisebbségi nyelvek használa− tát szabályozó törvényt. Ez volt a hatodik ilyen irányú próbálkozás, de a parlament ismét elvetette a kezdeményezést. Február 9. – Az SZDK és az MK par− lamenti képviselői nem ültek egy asztal− hoz a kormánykoalíció tagjaival s ezért nem vettek részt az ET Parlamenti Köz− gyűlése finn delegációjának pozsonyi parlamenti fogadtatásán. Így tiltakoztak az ellen, hogy a kormánypárti képviselők ismét megsértették az alkotmányt, s nem tették lehetővé Spišák és Gaulieder mandátumának visszaadását. – Magyarország és Szlovákia megálla− podott, hogy kölcsönösen lemondanak kártérítési igényeikről Bős ügyében. A többi kérdés továbbra is nyitott maradt. Február 13. – A Magyar Polgári Pár− ton belül

platform született, amely az MK pártjaiból szövetségi párt létrehozását támogatja. A platform az érsekújvári ré− gióra épül, élén Könözsi László áll. Február 15. – Az SZDK és az MK ve− zetői Németországban jártak, ahol a par− lament és a kancellári hivatal képviselői− vel találkoztak, akik rámutattak a Szlová− kiával szembeni elvárások teljesítésének fontosságára. 123 Február 20. – A Komáromi, Érsekúj− vári és Dunaszerdahelyi járás közéleti képviselői, az Együttélés és az MPP he− lyi politikusai felhívással fordultak az MKDM vezetőihez, hogy folytassák a há− rom párt egyesülését előkészítő tárgya− lásokat, mivel véleményük szerint az egységes magyar párt létrehozása lenne az egyetlen kikezdhetetlen alternatíva Mečiarék számára. Az MKDM politikai kalózkodásnak minősítette a felhívást, s bejelentette, nem kíván foglalkozni a Nagykesziben született kezdeményezés−

sel. Március 12. – A Matica slovenská el− képzelése szerint módosítani kellene Dél−Szlovákiában az önkormányzatokról szóló törvényt oly módon, hogy a nem− zetiségileg vegyesen lakott községekben a szlovákságnak vétójoga legyen min− den olyan ügyben, amely a kultúrát, az oktatást és a közigazgatást érinti. Április 2. – További iskolaigazgatókat menesztettek, Dunaszerdahelyen Szú− nyog Lászlót, Harkácson Dusza Máriát. Kitudódott, hogy Búcson és Bátorkeszin a leváltott igazgatók támogatására létre− jött szülői bizottság néhány tagját a tit− kosrendőrség tagjai megfenyegették, hogy könnyen elveszíthetik állásukat. Április 3. – Pásztor István, Komárom polgármestere erőfitogtatásnak és buta koholmánynak minősítette a belügymi− niszternek az ellene felhozott vádjait. Krajči szerint Pásztor diktátorként visel− kedik és „vasmadarat“ állíttat a városban. Április 5. – Búcs és

Bátorkeszi lakos− sága közel hatkilométeres élőláncot al− kotott a két község alapiskolája között, így tiltakoztak iskolaigazgatóik leváltása miatt, akiket a kétnyelvű bizonyítványok ügyével kapcsolatban indoklás nélkül menesztettek. 124 Eseménynaptár 1998 Április 6. – A Magyar Koalíció három pártjának tárgyalóbizottsága megegye− zett, hogy a parlamenti választásokon szövetségi pártba tömörülve indulnak. Április 8. – Az MK küldöttsége Buda− pesten az MSZP és a Fidesz MPP dele− gációjával tárgyalt. Április 10. – Az MK Koalíciós Taná− csa úgy döntött, hogy az új szövetségi párt neve a Magyar Koalíció Pártja lesz. Április 16. – Ellentét alakult ki az MK pártjai között, mivel az MKDM összehív− ta közgyűlését, hogy azon megváltoztas− sa nevét és alapszabályát és megtegye ezzel az első lépést a szövetségi párt létrehozása felé. Az Együttélés, amely tiltakozásul nem

jelent meg az MK taná− csának ülésein sem, állásfoglalásában rámutatott, hogy még nem zárultak le az egyeztetések, több kérdés nyitott, ezért érthetetlen, hogy az MKDM minden elő− zetes megegyezés nélkül akar szövetsé− gi párttá alakulni. Április 17. – Az MKDM és az Együtt− élés közti pozícióharc keretében Pásztor István, az Együttélés képviselője kilépett az MKDM parlamenti frakciójából (annak idején azért lépett az MKDM parlamenti frakciójába, mert a házszabály szerint a frakciók minimális taglétszáma nyolc, és az MKDM−nek hét kéviselője van). Pász− tor helyébe A. Nagy László (MPP) lépett, aki eddig az Együttélés frakciójának volt tagja. – Az MK és az SZDK petíciós bizottsá− ga nagygyűlést rendezett Komáromban az országos aláírásgyűjtő akció támoga− tására. Április 18. – Az MKDM országos köz− gyűlése elfogadta a szövetségi párt még nem véglegesített

alapszabályát és szö− vetségi párttá alakult át. – A Spectator Társadalomkutató Mű− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL hely szlovákiai magyar pártpreferenciák− ra vonatkozó adatai szerint az Együtt− élés 38,2, az MKDM 37,8 és az MPP 14,1százalékos támogatottságnak ör− vend. Április 21. – Az Együttélés szerint az MKDM közgyűlésének összehívása tisz− tességtelen lépés volt, mivel a koalíciós tanácskozáson előzetesen nem egyez− tették ezt a lépést. Április 22. – Az MK három pártja megállapodott a szövetségi párt létreho− zásában, az Együttélés és az MPP bele− egyezett, hogy az MKDM legyen a befo− gadó párt. Megegyeztek, hogy az elnöki poszt az Együttélést, a képviselőtanács elnökének tisztsége az MPP−t illeti meg. Április 24. – Újabb feszültség alakult ki a magyar pártok között, az MK Taná− csa nem tudott megállapodni az elnök, az alelnökök és a platformvezető szemé− lyére

vonatkozó kérdésben. Az MKDM és az Együttélés elnöke ezt követően a sajtóban egymást vádolta a megegyezés meghiúsításával. Április 28. – Az SZDK és MK petíció− ját, amelyben igazságos választási tör− vényt és közvetlen elnökválasztásokat követelnek, már 340.000−en írták alá Április 29. – Az MKDM kérte a bel− ügyminisztériumban alapszabálya és ne− ve módosításának bejegyeztetését. Április 30. – Az MK pártjai megkezd− ték a közös választási lista összeállítá− sát. Megállapodtak, hogy lezárják a szö− vetségi párt kialakításával kapcsolatos nyilvános vitákat és azoktól a jövőben is tartózkodnak. Május 5. – Duka Zólyomi Árpád és Csáky Pál, a Magyar Koalíció két parla− menti frakciójának vezetője levélben fel− szólította a többi frakció vezetőit, hogy vessék el az oktatási törvény módosítá− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Eseménynaptár 1998 sára

vonatkozó SZNP−javaslatot, illetve az önkormányzati törvény tervezett meg− változtatását. Értesítették Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát a tervezett jogcsorbításról. Május 6. – Bátorkeszin és Búcson folytatódott a szülők tiltakozása a levál− tott iskolaigazgatók miatt. Nem hozott eredményt a búcsiak küldöttségének ta− lálkozása a komáromi járási hivatal ve− zetőjével, a búcsiak kitartottak a leváltott igazgatók visszahelyezésének követelé− se mellett. Május 10. – Parlamenti választások Magyarországon. Az első forduló ered− ménye előrevetíti, hogy jobboldali kor− mányzás lesz. Május 12. – Ivan Gašparovič, a parla− ment elnöke a házszabályra hivatkozva nem vette át a közvetlen államfőválasz− tást, az igazságos választójogi törvényt és az alkotmányos válság elkerülését követelő petíciós íveket. Az SZDK és MK kezdeményezésére 440 ezer aláírást

gyűjtöttek össze. Az ívek a parlamenti el− nöki irodába kerültek, s így a követelé− sek napirendre tűzése nagyon valószí− nűtlenné vált. Május 13. – Csáky Pál és Duka Zólyo− mi Árpád levélben fordult a magyar mi− niszterelnökhöz, a magyar diplomácia tá− mogatását kérték annak érdekében, hogy az oktatási törvény módosítása ne emelkedhessen jogerőre. Május 17. – A szlovák parlament 17 magyar képviselőjéből álló Helytállásért Társaság Janics Kálmánnak A hontalan− ság évei című könyvéért, valamint a bátorkeszi és búcsi közös petíciós bizott− ságnak a magyar iskolák védelmezésé− ért ítélte oda a Pro Probitate – Helytállá− sért díjat. Május 19. – A magyar szervezetek és 125 pártok képviselőiből álló Központi Koor− dinációs Tanács szerint azonnali lépé− sekre van szükség a magyar iskolákat végveszélybe sodró oktatásitörvény−mó− dosítás miatt. A

testület megbeszélte a teendőket, a tiltakozó akciók szervezé− sét. Május 20. – Mečiar második kerek− asztaláról az MK képviselői idő előtt tá− voztak, kijelentették, csak akkor ülnek is− mét asztalhoz, ha a parlament leveszi napirendjéről a magyar iskolákat diszkri− mináló oktatási törvényt. Május 22. – Horn Gyula válaszolt az MK megkeresésére, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány mindig fellép a hatá− ron túli magyarok jogainak korlátozása ellen, ha nincsenek is eszközei, hogy megszabja, milyen törvényeket hozzon a szlovák parlament. Május 24. – Magyarországon parla− menti választásokat tartottak (2. forduló) A megszerzett mandátumok alapján Fidesz vezette kormány alakulhat – Orbán Viktor miniszterelnökségével. – Az Együttélés Országos Tanács Duka Zólyomi Árpádot jelölte a szövetsé− gi párt elnöki posztjára. Az OT nem fo− gadta el a Magyar Néppárt beolvadásá− nak feltételeit, de

amennyiben a párt fel− oszlatja magát, tagjai beléphetnek az Együttélésbe. Május 25. – A belügyminisztérium be− jegyezte a Magyar Koalíció Pártját, ami azt jelenti, hogy az MKDM önálló párt− ként megszűnt létezni. Május 28. – A Magyar Koalíció hosszas egyeztetés után megegyezett a jelöltállításban. A megállapodás szerint a közös jelölőlistán az első húsz helyből 8–8 hely illeti meg az MKDM−et és az Együttélést, négy pedig az MPP−t. A Ma− gyar Koalíció Pártjának elnökét a párt 126 Eseménynaptár 1998 alakuló kongresszusa választja meg, mind a három platform állíthat elnökjelöl− tet. A kongresszusig a volt MKDM szer− vei irányítják a pártot. Június 13. – Galántán tartotta VI, egyben utolsó közgyűlését a Duray Mik− lós vezette Együttélés Politikai Mozga− lom. A küldöttek ellenszavazat nélkül jó− váhagyták, hogy az Együttélés közös platformot alakítson az MKDM−mel.

Elő− zőleg ugyanis az MKDM és az Együtt− élés olyan kétoldalú megállapodásra ju− tott, amely szerint a szövetségi pártot lét− rehozó három erő nem három egyforma platformot alkot majd a szövetségi párt− ban, hanem csak kettőt: az Együttélés és a MKDM közös „keresztény− konzervatív−népi platformját, amelynek párját az A. Nagy László vezette liberális szellemiségű Magyar Polgári Párt alkot− ná. Ezzel a szövetségi párton belüli erő− HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL viszonyok 80 : 20 százalékos arányban osztódnak. A közgyűlésen jóváhagyják a Popély Gyula vezette, politikai tevékeny− séget nem folytató Magyar Néppárt beol− vadását az Együttélésbe. Június 21. – Dunaszerdahelyen az eddigi Együttélés, a Magyar Keresz− ténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejön a Magyar Koalíció Pártja. A közgyűlésen az MKP elnökévé Bugár Bélát, általá− nos

alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst vá− lasztják. A keresztény−konzervatív−népi platform elnöke Csáky Pál, a polgári−li− berális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyette− sek is. Az országos tanács elnökévé Farkas Pált, a Magyar Koalíció Pártjá− nak frakcióvezetőjévé Bárdos Gyulát választják. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 127 Értéket teremtettünk! Duray Miklós elnöki beszéde az Együttélés VI. (utolsó) kongresszusán, Galánta, 1998. június 13 Tisztelt kongresszus, kedves vendégeink, tisztelt tanúi a történelmi idő− nek! Sorsformáló döntések előtt állunk. Az 1998−as év politikai vízválasz− tó lesz Szlovákia számára és az itt élő magyarság számára is. Szlovákia számára elsősorban azért, mert ezév őszén kell dönteniük a polgároknak arról, hogy egy olyan kormánypolitikát kívánnak−e támogat− ni, amely a

Szlovák Köztársaságot továbbra is az európai politika pere− mére szorítja, vagy olyan politika következményeit akarják−e élvezni, amely visszairányíthatja az országot az európai politika fő sodrásába. Bármely döntésnek történelemformáló következménye lesz. Mára ugyan− is egyértelművé vált – amit már korábban is jeleztünk –, hogy a szlováki− ai politika elsősorban Vladimír Mečiar kormánypolitikája révén nehezen il− leszthető az európai együttműködésbe és az európai politika fő irányvo− nalába. Ennek következtében Szlovákia más megítélés alá esik, mint a vele szomszédos országok. Ha viszont 1998−ban a parlamenti választá− sokon a választópolgárok visszaterelik az országot a nyugat−európai irányba, akkor Szlovákia is rövidesen hasonló útra térhet, mint amilyen úton halad Magyarország, Csehország és Lengyelország – azaz vissza− térhet az európai integráció útjára. Ennek

eléggé pontosan körvonalazha− tó következményei lesznek a Szlovákiában élő magyarság számára is. A szlovákiai magyarság ugyanakkor azért érkezett vízválasztóhoz, mert 1990−től, a rendszerváltozás első napjaitól számítható politikai út− ját értékelnie és átértékelnie, valamint korrigálnia kell. Elsősorban a szlovákiai magyarság körében kialakult sokpártiságot kell átértékelni. A szlovákiai magyar politikusoknak át kell állítaniuk a váltót a politikai erők egységesítése, tömörítése felé. Egy ilyen döntés meghozatalát azért tekinthetjük sorsdöntőnek, mert át kell alakítani és át kell építeni az eddig kialakult politikai szerkezetet. Ez főleg azért nehéz feladat, mert minden szerkezethez személyek, egyéni és csoportérdekek, va− lamint rajtuk keresztül a felvidéki magyarság közösségi érdekein kívül álló érdekek is kapcsolódnak. Az elodázhatatlan szerkezetváltozásunk tehát egyéni

érdekeket és egyúttal tőlünk idegen érdekeket érint, ugyanakkor közösségi érdeket szolgál. 128 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Elsősorban azt az utat tekintsük át, amelyet az elmúlt nyolc évben bejárt az Együttélés politikai mozgalom. Mit adtunk az egész szlováki− ai magyarságnak és az összmagyarságnak? De vizsgáljuk meg azt is, hogy mitől fosztott meg bennünket az elmúlt nyolc év. Azt vizsgáljuk meg legelőbb, melyek azok a fő értékek, amelyek eddig vezérelték gondolkodásunkat, magatartásunkat és alakították céljainkat. A több mint nyolc évvel ezelőtt megalakult Együttélés sok töprengés után jött létre. Elsősorban azért, mert a szlovákiai magyarság zömének a rendszerváltozás legelején is az volt az elképzelése, hogy érdekeit, társadalmi céljait egy egységes, erős politikai szervezetnek kell képvi− selnie. Az 1989−90−es évforduló és az akkori politikai forrongás és ér− lelődés azonban olyan

helyzetet teremtett, amelyben nem lehetett ki− elégíteni a szlovákiai magyarságnak ezt a közös elvárását. Ezért arra törekedtünk, hogy legalább a szellemi alapjait teremtsük meg az egy− séges politikai erő kialakításának. Legyen meg legalább a csírája az önállóan, saját politikai és cselekvési program szerint működő politikai erőnek, amely − ha lehetséges, és ha szükséges −, megteremti az egy− más közötti együttműködés módját és kereteit. Az Együttélést – mindössze három hónappal a szándéknyilatkozat közzététele után −1990. február 27−én jegyezték be a Cseh Köztársa− ság Belügyminisztériumában, majd március 1−jén a Szlovák Köztársa− ság Belügyminisztériumában. Kezdettől fogva országos politikai szer− vezet voltunk, tehát nem olyan regionális párt, mint a Magyar Koalíció mostani pártjai. Tevékenységünket kiterjesztettük nemcsak a magyar− ságra, hanem a többi számbeli

kisebbségben élő közösség politizálni vágyó, és a közérdekek iránt elkötelezett tagjai felé is. Ezzel a tájoló− dásunkkal a múlt század második felének magyar liberális (radikális)− demokrata hagyományát követtük, melynek egyik megtestesítője a Nógrád vármegyei születésű Mocsáry (Bocsáry) Lajos parlamenti kép− viselő volt, illetve előhírnöke az a gróf Teleky László, aki az 1848−ban megalakult első felelős magyar kormányt képviselte Párizsban. Egyik sajátosságunk az volt, hogy tagjaink között tudhattuk főleg a csehor− szági lengyeleket és kezdetben a Szlovákiában élő ruszinok és ukrá− nok egy részét, valamint a magyarul beszélő romákat is. A németek szervezetileg ugyan nem, de egyének révén szintén részt vettek az Együttélés politikájának alakításában. Szervezetünknek ez a nemzeti sokrétűsége és az egész Csehszlovákiára kiterjedő tevékenysége az ország felbomlása, valamint a

többi magyar párttal való együttműködés előtérbe helyezése következtében fokozatosan megszűnt. De az a AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 129 meggyőződésünk sohasem szorult háttérbe és a mai napig fennma− radt, hogy nemcsak a magyarságot kell szolgálnunk, hanem minden− kit, aki velünk azonos, vagy hasonló helyzetben van. Emellett − termé− szetesen − egyik fő célunknak tartottuk és tartjuk a mai napig az egész ország demokratikus átalakítását. Az Együttélés nemzetiségi sokrétűségének fokozatos leépülésében − az eddig említett okok mellett − közrejátszott egy további tényező is. A különböző nemzetiségű, számbeli kisebbségben élő szlovákiai polgá− rok szervezetei szlovák nemzetpolitikai érdekek befolyása alá kerültek. Azzal hangolták őket ellenünk, hogy bennünket államellenes színben tüntettek fel, ami egyet jelentett érdekeik veszélyeztetettségével. E megosztó politika miatt ugyan mi nem

mondtunk le érdekeik képvise− letéről, viszont tarthatatlanná vált, hogy azok, akik kishitűségükben el− lenünk felléptek, ott üljenek a sorainkban, vagy pedig osztozzanak ve− lünk a párt által megszerzett parlamenti képviselői székeken. A rend− szerváltozás első két és fél évében − mint tudvalevő − az Együttélés szí− neiben lengyel, német, ukrán és cigány képviselőjelöltek vettek részt a választásokon, valamint lengyel és ukrán képviselőink is voltak a par− lamentben. * Az Együttélés megalakulásakor a nemzeti kisebbségek jogvédelmét és politikai érdekképviseletét hirdettük meg. Nem húztunk ideológiai határokat. Kezdettől fogva azt az álláspontot képviseltük, hogy fölül kell emelkedni az ideológiákon. Az ideológia a politika szolgálatában olyan felépítmény, ami csak az önrendelkező társadalmakban válhat társa− dalmi mozgatóerővé. Kezdetben tehát az Együttélés ideológiamentes, majd

utóbb meghatározott értékrendi tájoltságú gyűjtőpártként műkö− dött. A gyűjtőpártot úgy értelmeztük, hogy egy pártba vagy egy párt kö− ré kell összefogni mindazokat, akiknek hasonló az elképzelésük a tár− sadalom építéséről vagy átalakításáról. Elutasítottuk a szociális réteg− párt szerepét. Az Együttélés ilyen értelemben a mai napig gyűjtőpárt és feltételezhető, hogy gyűjtőpárt lesz az utódja is. Az Együttélés értékrendjét 1992−ben a szlovákiai magyarság legfőbb közösségi értékei és érdekeltsége szerint határoztuk meg, de részben visszakanyarodtunk a magyar politikatörténeti múltba is. Az Együttélés eszerint a (keresztény) konzervatív és a (polgári) liberális vagy szabad− elvű értékrend követését tűzte ki célul. A konzervativizmuson elsősor− ban értékmegőrzést értettünk, a liberalizmuson pedig türelmességet. A konzervativizmus és a liberalizmus azonban a

reformkortói kezdve 130 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL egymást kiegészítő és egymást támogató értékrendek a magyar politi− kában. E két értékrend mentén épült fel a modem magyar államszer− vezet, melyből kivette részét a konzervatív Széchenyi István és a for− radalmi liberális Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc és a polgári−liberális Eötvös József, majd századunkban a nagy konzervatív triász Tisza Ist− ván, gróf Bethlen István és Teleky Pál, vagy elméleti munkáival a nem− zeti liberális Bibó István. Az Együttélés e két irányultság iránti elköte− lezettségével nemcsak beépült a magyar történelmi pártok sorába, de kompatibilissé vált minden olyan pártszerveződéssel, amelyek konzer− vatívnak, illetve kereszténykonzervatívnak, néppártinak vagy pedig li− berálisnak tekintik magukat. A neoliberalizmust azonban doktrinerség− ként elutasítottuk. Viszont a politikai vagy ideológiai értelemben vett

baloldali orientáció hiányzik az Együttélésből. Ezt részint természetes reakciónak is lehet tekinteni a kommunista korszak magyarellenessé− ge miatt, ami nem azt jelenti, hogy nem tudjuk elviselni vagy elfogadni köreinkben a baloldali gondolkodású vagy az ilyen értékrend szerint igazodó személyeket. A baloldaliság elutasítása részünkről elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a baloldali értékrend a politikában az állami centralizmus megtestesítője, a polgári önrendelkezés fékezője és tér− ségünkben a közelmúlt kommunista totalitarizmusához kötődik. A felvi− déki magyarságot sújtó minden jogkorlátozás pedig a centralizmussal és a totalitarizmussal kapcsolatos, legyen az kommunista vagy nemze− ti indíttatású. Azért tekintjük tehát magunkat tudatosan jobboldalinak, mert a jobboldali, középpárti politizálás az egyénre és a közösségre épít, az államszervezésben pedig a decentralizálás eszméjét követi, azaz

kimondatlanul is az autonómiára épít. Ennek következtében mi természetszerűen közép illetve középjobb pártként fogalmaztuk meg magunkat, ha úgy tetszik, konzervatív−liberális pártként. Azáltal, hogy pontosan meghatároztuk értékrendünket, arculatunk határozottabbá vált és alkalmasabbakká váltunk a nemzetközi együtt− működésre is, főleg a nagy nemzetközi pártcsoportosulások irányába. A szlovákiai belpolitikában azonban ettől függetlenül alakultak kapcso− lataink. A szlovák pártok továbbra is elutasítottak bennünket, ami nem csoda, hiszen számos elképzelésükkel szemben ellentétes véleményt fogalmaztunk meg. Más volt a demokráciaeszményünk és az államról alkotott elképzelésünk. A magyarság igényeit Szlovákiában mi az ön− rendelkezés elve alapján fogalmaztuk meg, amelyet a szlovák pártok elutasítottak. Kevés volt tehát az érintkezési felület a szlovák pártok és az Együtt− AZ EGYÜTTÉLÉS

NYOLC ÉVE 131 élés között. Emiatt is, de nemcsak ezért, a legfontosabbnak a magyar partnerpártjainkkal való kapcsolattartást tekintettük. Első koalíciós part− nerünkkel, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal 1990 tava− szától kerestük az egymáshoz vezető utat − akkor kötöttük meg az el− ső koalíciós szerződést, amely azonban csak a választások idejére vo− natkozott. A Magyar Polgári Párt 1994−ben vált további koalíciós part− nerünkké. A koalíció révén alakult ki fokozatosan egy olyan együttmű− ködés, amely sok belső vitával, sok haraggal járt, de a felvidéki ma− gyarságot érintő alapvető kérdésekben közeledtek egymáshoz a néze− teink. A viták és veszekedések során kezdtek lebomlani a három párt kö− zött az 1990−ben felépített és sokszor átjárhatatlannak tűnő falak. Ese− tenként olyan jó együttműködés alakult ki helyi szinten a három párt alapszervezetei között, hogy

észre sem lehetett venni, ki melyik párt− hoz tartozik. Helyenként az Együttélés és a Magyar Kereszténydemok− rata Mozgalom között, de esetenként az Együttélés és a Magyar Pol− gári Párt között alakult ki nagyon jó viszony. Van rá példa, hogy a magyar pártok közötti falakat mesterségesen emelték. Már 1990−ben tapasztaltuk, hogy az Együttélés és az MKDM tagjai és aktivistái között a választási kampány során rendkívül jó együttműködés jött létre. Akkor nyilatkozta Popély Gyula, aki az Együtt− élésnek 1990−ben képviselőjelöltje volt, hogy olyan jó volt az együttmű− ködés a két szervezet tagjai között, hogy észre sem lehetett venni, van−e közöttük választóvonal. Abban az időben nem állt mindenkinek érdekében az együttműködés jó szellemének kialakulása, ezért Popély Gyulának ez a kijelentése parlamenti mandátumába került. Ez okozta, hogy átmenetileg − néhány évre − inkább a

külön−külön és esetenként az egymás elleni szervezkedés vált a szlovákiai magyar politika jellem− zőjévé. * Most pedig vegyük számba azokat a közösségi értékeket és eszmé− ket, amelyeket az Együttélés az elmúlt nyolc évben a magyarság szol− gálatában akart hasznosítani. Az alapítólevelünkből kell kiindulnunk, amely tartalmazza eddigi politizálásunknak mindazon alaptételét, ame− lyekre a későbbiekben is építhettünk − a saját ügyeinkben való döntés jogát, az állampolgári egyenlőség és egyenrangúság, valamint az ön− igazgatás és az önkormányzatiság elvét. Mindezek gyűjtőfogalma az ÖNRENDELKEZÉS. Ezekre az eszmékre építettük kezdettől fogva a politizálásunkat. Ezen értékek és ezen vezéreszmék mentén fogalmaz− 132 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL tuk meg mindazon alapvető politikai megnyilatkozásainkat, amelyek irányadói voltak a parlamenti munkánknak. Ebből merítettünk a közös− ségi

munkában is. Ennek alapján jutottunk el annak a felismeréséhez, hogy a szlovákiai magyarságnak a korábbitól és a jelenlegitől eltérő közigazgatási rendszerben kell élnie, hogy lelki, szellemi épségben, társadalmilag pedig újjáépülve köszönthessen rá a jövendő. Ezen eszmék alapján tettünk kísérletet a felvidéki magyarság önmeg− határozásának megfogalmazására. Önmegjelölésünkre olyan fogalmat kerestünk, amely kifejezi vagy az eddigiekhez képest jobban tükrözi a szlovákiai magyarság belső struk− túráját, közelebb áll a valós létünkhöz, így született meg az a javasla− tunk, hogy a jövőben nevezzük magunkat közösségnek − a magyar nemzet Szlovákiában élő nemzeti közösségének. Korábbi, illetve eddi− gi megjelölésünk − nemzetiség, kisebbség, nemzetiségi kisebbség, nemzeti kisebbség −, olyan fogalmak, amelyek a magyarság ellenében megfogalmazott hatalmi szándékokat tükrözik vissza. Mi tehát

meg akartuk fordítani ezt az ellenünk irányuló folyamatot és a szétverésünk− re irányuló kísérleteket ellensúlyozva tudatosan szervezett (önrendel− kező) közösséggé válásunk akaratát kívántuk megerősíteni. A felvidé− ki magyarságnak az a belső szervezettsége, amelyből a „nemzeti közösség“ fogalmat vezettük le, az elcsatolás előtti időszakból szárma− zik és az elmúlt nyolcvan év elnyomatása ellenére megmaradt. * Az Együttélés politizálásában az elmúlt években az egyik legfigyelem− reméltóbb mozzanat, hogy azon kevés politikai szervezet közé tartoz− tunk, amely egyértelműen felismerte: Csehszlovákia meg fog szűnni. Ezt több ízben meg is fogalmaztuk, de emiatt abba a helyzetbe jutot− tunk, mint a kanyar mögé látó utas, aki hiába figyelmezteti az autó ve− zetőjét az előre nem látható veszélyre. Mi láttunk a kanyar mögé és már 1990 tavaszán figyelmeztettünk, hogy Csehszlovákia meg fog

szűnni, s nyomban megalakul az önálló Szlovákia. Figyelmeztetésünk politikai tá− madások sorát váltotta ki ellenünk. Következménye pedig az lett, hogy a szlovákiai magyarságot felkészületlenül érte Csehszlovákia megszű− nése és az önálló szlovák állam megalakulása. Más vonatkozásban is kerültünk ilyen helyzetbe. Mi voltunk az elsők, akik láttuk, hogy az a politikai garnitúra, amely 1990 tavaszán (Mečiar belügyminisztersége idején) kezdett verbuválódni Szlovákiában, ka− tasztrófa felé sodorhatja az egész társadalmat, az egész országot de különösképpen bennünket. Amikor erre felhívtuk a figyelmet, lehurrog− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 133 tak bennünket. Amikor azonban teljesen egyértelművé váltak a ma− gyarság elleni támadások, akkor arra figyelmeztettünk, hogy előbb mi leszünk a célpontok, aztán azok a szlovákok válnak ellenséggé, akik meg akarják menteni az országot az Európától való

elszakadástól. Ezt sem hitte el senki. Ma már mindenki látja, hogy nekünk volt igazunk, de kérdés, hogy meddig tart ennek az okító tapasztalatnak a hatása. Mi idejében emeltük fel a szavunkat arra figyelmeztetve, hogy a de− mokráciában nem hierarchizálhatók az alapértékek. A kezdet kezdetén is azon a véleményen voltunk, hogy nem lehet úgy demokratikus tár− sadalmi rendszert építeni, nem lehet úgy érvényesíteni a demokrácia elveit a politikában és a közélet egyéb területén, az állam építésében és a társadalom szervezésében, hogy először úgymond létrehozzuk a demokráciát, utána pedig megteremtjük a modern jogállamiságot, ne− vezetesen: a „kisebbség“ jogait. Mikor azt mondtuk, hogy a kettő elvá− laszthatatlan egymástól, ismét a támadások kereszttüzébe kerültünk. Kiderült, hogy ezúttal is nekünk volt igazunk, miközben elvesztegettünk nyolc évet. Sorolhatnám a további példákat is, de egy ilyen leltár

sajnos nem vál− toztat a helyzetünkön. Inkább annak örüljünk, hogy mások is rájöttek arra, amit mi már régen tudtunk, így talán könnyebb lesz a továbbiak− ban együttműködni mindazokkal, akikkel éppen ezek miatt a vélemény− különbségek miatt korábban nem tudtunk együttmunkálkodni. * Tisztelt Kongresszus! Említettem, hogy vízválasztóhoz érkeztünk. Igaz ez abból a szem− pontból is, hogy eddigi politizálásunk módozatait át kell értékelnünk. Ez nemcsak az Együttélésre vonatkozik, hanem koalíciós partnereinkre is. Korábban, főleg a 1990−es évek legelején kialakult helyzet azt iga− zolta, hogy a szlovákiai magyarság érdekeinek teljes palettáját szaba− don, a hatalomtól függetlenül, csak kormányon kívül, azaz ellenzékben lehet képviselni. Az Együttélés a megalakulását követően, már 1990 februárjának első felében tett ugyan kísérletet az akkori mérvadó szlo− vák politikai erőkkel való

együttműködésre, de elutasításra találtunk. Ez nem egy véletlen negatív gesztusa volt az akkori új hatalomnak. Bizo− nyítható ez egy későbbi példával is, a magyar egyetem alapítására vo− natkozó törvényjavaslat sorsával. Mindannyian, akik most itt vagyunk, de azok is, akik szerte az országban a magyarság érdekeit akarják és akarták képviselni akkor is, azon a véleményen voltak, hogy Szlováki− ában meg kell alapítani a magyar egyetemet. Sokan felismerték közü− 134 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL lünk, hogy a jövőbeni építkezésünk egyik fő pillére a gazdaság mellett a felsőfokon képzett értelmiség. Jól felkészült magyar értelmiséget azonban csak teljes − az alapoktól az egyetemig terjedő − oktatási struktúrában lehet felnevelni. Ezt az igényünket 1990 februárjában tör− vényjavaslatként is megfogalmaztuk, amelyet az akkori rendszerválto− zást vezénylő szlovák politikai erők elutasítottak, és egy

követ fújt eb− ben velük a Független Magyar Kezdeményezés. Nem átallották fel− használni olyan erkölcstelen eszközt is, mint a magyar fiatalok fellazí− tását a magyar egyetem ellen − értelemszerűen a javaslat előterjesztői ellen is. Ez akkor annak a tanúbizonysága volt, hogy a kormányzat nem hajlandó felvállalni a mi legelemibb érdekeinket sem. Ilyen eset− ben hogyan lehettünk volna kormánypártiak, hacsak nem akartunk vol− na alapvető érdekeink árulójává válni? Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a szlovákiai magyarságnak több mint a 90 százaléka azon a véleményen van, hogy Szlovákiában kell önálló magyar egyetem. Ne ért− sék félre, nem iskolaügyi kérdés taglalásában akarok elmélyedni, csak igazolni kívánom, hogy ha a társadalmunknak ilyen nagy része igényli a magyar egyetemet, akkor mi nem lehettünk partnerei vagy szimpatizán− sai egy olyan kormánynak, amely ezt radikálisan elutasította.

Visszatérve politizálásunk átfogalmazásának szükségességére: ma úgy kell megfogalmaznunk politikánkat és taktikánkat, hogy önálló, in− tegrált erőként lehessünk részesei Szlovákia demokratikus átalakításá− nak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ha legitim és önálló politikai erőként vehetünk részt a kormányalakításban, akkor az előbb említett elutasító magatartásra sokkal kisebb mértékben nyúlik lehetőség. Tévednek azok, akik ennek kapcsán paradigmaváltásról beszélnek. Nem a meg− győződésünk változott, mely szerint már nem ellenzékben, hanem a kormányban kell dolgoznunk. A helyzet változott meg Kiderült, hogy a mostani magyar politikai képviselet önálló és szuverén erő, ugyanak− kor a szlovák politikai erők egy kormányalakítás alkalmával már nem tudnak megkerülni bennünket, mert nem találnak megfelelő erőt képvi− selő szervilis magyarokat. * Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számot kell vetnünk azzal

is, hogyan alakult az elmúlt nyolc évben a szlovákiai magyarság helyzete. Az alábbiakban felsorolt adatokat a bu− dapesti Balázs Ferenc Intézet és a szepsi székhelyű Spectator Társa− dalomkutató Műhely mérte fel 1997−ben, nem egészen egy évvel ez− előtt. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 135 A szlovákiai magyarság zömmel azon a véleményen van, hogy a helyzetünk az elmúlt nyolc évben fokozatosan romlott. Az iskolaügy terén a felvidéki magyarság 96 százaléka, az anyanyelv használatát tekintve 87 százaléka, a közművelődés terén 81 százalé− ka, a gazdasági életben 77 százaléka, a jogbiztonságunkat illetően pe− dig 91 százaléka úgy véli, hogy romlott a helyzetünk. Tehát azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyek a kormánypolitikával függnek ösz− sze, a felvidéki magyarság mintegy 90 százalékának az a véleménye, hogy romlik a helyzetünk. Ennek a következménye, hogy a szlovákiai magyarság és a szlovák

állam között a lehető legmélyebb a bizalmi válság. A szlovákiai magyarság csaknem 80 százaléka azon a vélemé− nyen van, hogy nem bízhat a szlovák államban. Ez lesújtó vélemény, amely azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarság csupán a papírformá− nak megfelelően állampolgára a Szlovák Köztársaságnak. Ez az állam viszont úgy viseltetik iránta, mintha idegen lenne. Nem kapja meg mindazt, amihez az állampolgárság szerint joga van. Ilyen bizalmi vál− ság elegendő lenne egy államkrízis kirobbanásához is, ha nem a la− kosságnak egy 12 százalékot kitevő csoportjáról lenne csupán szó. Helyzetünk romlásával szorosan összefügg, hogy miben bízik a szlo− vákiai magyarság. Ha romlik a jogbiztonság, olyan támpontokat kell ke− resni, amelyekben bízhat az ember − ezek nélkül ugyanis bekövetkez− hetne a társadalom szétesése. Jó hírként kell elkönyvelnünk, hogy a szlovákiai magyarság elsősor− ban a szlovákiai

magyar szervezetekben bízik. Azokban tehát, amelyek pillanatnyilag a Magyar Koalíciót alkotják, s amelyek − reméljük − nem− sokára az egységes magyar pártot fogják létrehozni. Ez a bizalom azon− ban óriási felelősség is, amivel nemcsak szervezetileg − tehát az egye− sült pártnak − kell szembesülnie, hanem egyénileg a politikusoknak is. Mindenkinek, aki ezekben a szervezetekben, vagy majd a közös párt− ban fog dolgozni, ugyanis ezentúl a pártérdeket nem a vetélytárs ma− gyar párttal szemben kell megfogalmazni, hanem közösségi érdekként. Át kell tekinteni azt is, hogy a Szlovákiával szembeni bizalmatlanság miatt hogyan tudunk együttműködni a szlovák nemzetiségű polgártár− sainkkal. Az elmúlt nyolc év a szlovák−magyar együttélésnek sem ked− vezett. A szlovákiai magyarság 40 százaléka egyértelműen azon a vé− leményen van, hogy a szlovák−magyar együttélés állapota jelentősen romlott. Sőt, a

romlás különböző mértékéről a megkérdezetteknek majdnem a 80 százaléka tesz tanúságot. Ez is az előbb említett bizal− mi válság egyik oka. 136 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Mit kell tennünk egy ilyen helyzetben? A szlovákiai magyarság azon a véleményen van, hogy alapvető kérdésekben kell elérnünk javulást. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar politikának az iskolaügyben, a magyar nyelv hivatalos használatában, a kultúra autonómiájában és a lakóterülethez kötődő gazdasági és közigazgatási kérdésekben kell ha− tározott álláspontra jutnia. Az iskolaüggyel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a szlovákiai magyarság az önálló magyar pedagógusképzést tekinti a legfontosabbnak − majdnem a 80 százaléka azon a vélemé− nyen van, hogy ezt kollektív jogként kell kiharcolnunk. A programalkotás miatt fontos ismernünk a közvélemény−kutatási eredményeket. A kongresszusi anyagokkal került önök elé az előbb

említett kutatás eredményeit figyelembe vevő programtervezet, amely elsősorban a gazdasági ügyekben, a területi önkormányzatok, illetve a közigazgatás kérdésében, a demokrácia fejlesztésében, az iskolaügy és a nyelvhasználat kérdésében, a szociálpolitikában és a környezet− védelemben, valamint a biztonságpolitikában foglalja össze elképzelé− seinket. Amennyiben a kongresszus elfogadja ezt a programot, akkor ezt felajánljuk a pártegyesülés után a Magyar Koalíció Pártjának prog− ramja alapjául. Hangsúlyozottan oda kell figyelnünk azokra a kérdésekre, amelyek− ben nem lehet értékromboló kompromisszumokat kötni, amelyeket ab− ban az esetben is alapvető kérdéseknek kell tekinteni, ha a magyar po− litikai erő kormányra lép. A szlovákiai magyarság 46 százaléka szerint, ha lehetőség nyílik belépni a kormányba, akkor ezt meg kell tenni. A megkérdezettek további 43 százaléka úgy véli, hogy a kormánybalépést

feltételekhez kell kötni. A magyarságnak csak 3,7 százaléka gondolja azt, hogy nem kell belépnünk a kormányba. Az irántunk támasztott elvárás tehát az, hogy váljunk (a magyar koalíció) kormányalakítóvá, de saját, önálló programmal és feltételekkel tegyük meg ezt. Ez egy további kihívás! Ennek a függvényében kell vizsgálnunk azt is, hogy milyen politikai magatartást kell tanúsítania a szlovákiai magyar politikusoknak és mi− lyennek kell lennie a szlovákiai magyar politikának főleg az autonómi− ával kapcsolatban, amelyet az itt élő magyarok több mint 75 százalé− ka tart lényeges kérdésnek. A magyarsággal szomszédos nemzeteknél, tehát a szlovákoknál is most kezdődött el a nemzetállami államalkotás folyamata, amely a töb− bi európai nemzetnél − tehát a magyaroknál is − a múlt században te− tőzött. Ez a nemzeti társadalmak differenciált fejlődésének a törvény− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 137

szerű következménye. Közép−Európában – a magyarságon kívül – a többi nemzet még nem jutott el a posztnemzeti államalkotás állapotá− ba. Ez a fejlődésbeli különbség befolyásolja az autonómiához és az önkormányzatisághoz való viszonyukat, az egyenrangúsághoz és az egyenjogúsághoz való különböző hozzáállásukat és az igazságosság szellemében történő egymás mellett élés normáival kapcsolatos nézet− különbségeket. Ez alapvetően befolyásolja a megmaradásunkért és fejlődési lehetőségeinkért folytatott küzdelmünk taktikáját és módszere− it. Tekintetbe véve a nemzeti társadalmak különböző fejlettségi szint− jét, érthetővé válik, hogy egyes esetekben a visszalépés részünkről a későbbiekben előrelépést jelenthet. A szlovákiai magyarság arról is véleményt alkotott, hogy milyen jel− legűnek kell lennie a politizálásunknak. Az a véleménye, hogy erélye− sebbnek kell lennie.

Mindhárom eddigi párt hívei között ez a nézet van relatív többségben. Ehhez társul az a vélemény is, hogy egyúttal rugal− masabban kell politizálnunk. Ez az elvárás megmutatkozott abban is, hogy a szlovákiai magyarság éles kritikával illette 1994−ben a Magyar Koalíciót, mert a választások után nem ült le tárgyalni minden politikai erővel. Nem azt kérte számon, hogy miért nem egyezik meg Mečiarral, hisz azt mindenki tudta, hogy ez nem lehetséges, de elvárta, hogy tár− gyaljunk, és próbáljunk meg utakat keresni. Választópolgáraink ugyan− is pontosan ismerik politikai ábécéskönyvünk azon alaptételét, hogy a szlovákiai magyarságnak elsősorban érdekei vannak és csak azután vannak szövetségesei. * A szlovákiai magyarság 95 százaléka azon a véleményen van, hogy az egyik legfontosabb politikai érték a magyarok közötti összetartás. Ez a vélemény attól független, hogy mennyire erős és mennyire állandó ez az

összetartás. Az összefogás tényét jutalmazta mind az 1990−ben, 1992−ben és az 1994−ben tartott parlamenti választásokon és előrelát− hatóan ezt fogja jutalmazni 1998−ban is. Az említett közvélemény−kutatás szerint a megkérdezett szlovákiai magyarok 65 százalékának az a véleménye alakult ki, hogy ha az előt− tünk álló parlamenti választásokon a jelenlegi Magyar Koalíció három pártja nem együtt lép fel, akkor arra a politikai tömbre szavazna, amelyben megtalálná a jelenlegi Magyar Kereszténydemokrata Moz− galmat és az Együttélést. Ez a vélemény igazolja a sokéves átlagot, valamint azt is, hogy e két párt hívei és támogatói a leginkább össze− tartozónak érzik magukat. Ez újabb bizonyíték arra, hogy sokszor a vá− 138 Eseménynaptár HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL lasztóvonalat sem lehetett felfedezni az Együttélés és a Magyar Ke− reszténydemokrata Mozgalom támogatói között. Eszerint

kijelenthetjük, hogy aminek össze kell hogy tartoznia, az tartozzon össze. Napjaink legfontosabb témája tehát a magyar politikai egység meg− teremtése. Az elmúlt hónapokban ádáz vitát folytattunk az egység for− májáról és tartalmáról. Éveken át bajlódtunk az egységes politika kiala− kításával, s már 1990 óta erre törekszünk. Amikor még több mint 30 magyar képviselő ült különböző pártmezben a prágai és pozsonyi par− lamentben, akkor tettük meg az első kísérletet a képviselők munkájá− nak összehangolására. Sajnos, sikertelenül Kísérletet tettünk erre 1991 decemberében, az első lévai értelmiségi találkozón is. Ott már a négy magyar párt munkájának az összehangolására törekedtünk egy koordinációs tanács létrehozásával. A többhónapos kísérletezés ismét sikertelen volt, mert nem a pártok együttműködésén volt a hangsúly, hanem azon, hogyan kerekedhet az egyik a másik fölé. Az

Együttélés 1992 novemberében, két hónappal Csehszlovákia megszűnése előtt felvetette, hogy amennyiben hatékonyan akarjuk képviselni a szlováki− ai magyarság érdekeit, nem lesz más út, mint az akkori három magyar politikai erő egységesítése. Ez a gondolat 1992 novembere elején hangzott el a nyilvánosság előtt és ma 1998. június 13−a van Mennyi évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre beérjen ez a gondolat?! Már 1994−ben javasoltuk az unió létrehozását Sikertelenül. 1995−ben, 1996−ban újrafogalmaztuk. 1994−ben még felülről létrehozandó uniót képzeltünk el, 1995−ben megpróbáltuk az alulról építkező pártszövet− ség kialakítását. 1996−ban ezt politikai programmá minősítettük 1997− ben kimondtuk, hogy az egyesülésnek szövetségi pártjelleget kellene öltenie. Ősszel elkezdődtek a tárgyalások a Magyar Koalíció három pártja között, és sok tévutat bejárva néhány nappal ezelőtt jutottunk el oda,

hogy végre létrejöhet az egyesült párt. Most a Együttélés kong− resszusa fog szavazni arról, hogy létrehozzuk−e ezt a egységes ma− gyar politikai erőt, hogy az Együttélés ugyan jogilag megszűnve, de egy magasabb cél érdekében, egy nagyobb távlatokat kínáló lehetőség keretében éljen tovább. A teljes pártegyesülés érdekében először be kell olvadnia a Magyar Néppártnak az Együttélésbe, deklarálva azt, hogy a teljes szerkezeti egység megteremtése a cél. Másodsorban pedig az Együttélésnek kell egyesülnie a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom átalakítása ré− vén létrejött Magyar Koalíció Pártjával. Remélem, hogy mindkét lépést megszavazza a kongresszus, annak a jelszónak a jegyében, hogy ami− AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE 139 nek össze kell tartoznia, az tartozzon össze, így valósulna meg az a politikai eszme − az egység eszméje −, amely egyrészt 1989 decembe− re óta lebeg a szlovákiai magyarság

szeme előtt, és amelyet már az 1930−as években is megfogalmazott a felvidéki magyarság. Az egység eszméjét követték nem olyan régen magyarországi bará− taink is, amikor egymásra talált a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Ott is és itt is egy jobb− közép politikai erő kialakulása felé mutat a magyar politika érlelődése. Ez egy határozott vonal a kárpát−medencei magyar politizálásban. Örü− lök és örülhetünk, hogy ennek lehetünk a részesei és fejlesztői. Beigazolódik az, hogy az elmúlt nyolc évben, még ha sokszor siker− telenek is voltunk, és sokszor támadtak is bennünket, legalább az egy− ség létrehozásáért kifejtett munkánk nem volt hiábavaló. Készültünk a jövőre, ami reméljük, jó értelemben lesz más, mint a múltunk volt. Ebben a nem is távoli jövőben (amely talán egy évtizedben mérhe− tő) kell megoldódnia a szlovákiai magyarság helyzetének és az

egész kárpát−medencei magyarság helyzetének is. Örülök, hogy együtt rak− hattuk le ennek alapjait. Örülök, hogy egymás munkatársai lehettünk ebben és örülök, hogy mindennek én is részese voltam. Nem volt ér− telmetlen az elmúlt nyolc év. 140 Képmelléklet Koccintás az Együttélés megalakításának sikerére, 1990 Az Együttélés plakátjai az első szabad választásokon, 1990 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 141 142 Képmelléklet Az Együttélés közgyűlésén, Losonc, 1990 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 143 Az Együttélés Országos Tanácsának ülésén a mozgalom alelnökei: Mihályi Molnár László, Stanislav Gawlik, Duka Zólyomi Árpád, 1991 Dobos László felszólalása az Együttélés Országos Tanácsának ülésén, 1991 144 Képmelléklet HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet Ellenségnek

tekintve. 1991−ben és 1992−ben számos magyarellenes tüntetést szerveztek Szlovákiában 145 146 Képmelléklet Tüntetések a bősi vízi erőmű ellen, 1991 HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet Az Együttélés képviselőjelöltjeinek egy csoportja az 1992−es parlamenti választások előtt Taktikai megbeszélés Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád között az Együttélés Országos Tanácsának egyik ülésén. 147 148 Képmelléklet HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL A parlamentben. Fent Bauer Edit, Duray Miklós, Kvarda József, az Együttélés képviselői, lent Mikuláš Dzurinda a Kereszténydemokrata Mozgalomból. Bauer Edit és Duray Miklós AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet Komlósy Zsolt Dobos László Stanislav Gawlik Duka Zólyomi Árpád 149 150 Képmelléklet HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Erdélyi vendégek az Együttélésnél. Fent Markó Béla, az RMDSZ elnöke, lent Tőkés László

Királyhágómelléki református püspök AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 151 Michal Kováč köztársasági elnök a Magyar Koalíció pártjai vezetőivel tárgyal, 1994 Vladimír Mečiar miniszterelnök a Magyar Koalíció pártjai vezetőivel tárgyal 152 Képmelléklet Képek az 1994. január 8−i komáromi nagygyűlésről HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet Képek az 1994. január 8−i komáromi nagygyűlésről 153 154 Képmelléklet HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Sajtótájékoztató a bécsi Emberi Jogi Világkonferencián 1993−ban Sajtótájékoztatót tartanak a Magyar Koalíció pártjainak vezetői: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (Együttélés), Bugár Béla és Bárdos Gyula (MKDM), 1994 AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 155 1994−ben az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt hármas koalícióban indult a parlamenti választásokon. A

felvételek a koalíciós szerződés ünnepélyes aláírásakor készültek. 156 Képmelléklet HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL Öt éves az Együttélés. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád emlékérmeket adnak át a mozgalom legaktívabb tagjainak és támogatóinak. A fenti képen a Losonci járásban élők méltatása, alul pedig a Nyitrai járásbelieké. AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 157 Öt éves az Együttélés. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád emlékérmeket adnak át a mozgalom legaktívabb tagjainak és támogatóinak. A fenti képen a Galántai járásban élők méltatása, alul pedig a határon túliaké. 158 Képmelléklet Antall József, Magyarország miniszterelnöke fogadja a határon túli magyarság képviselőit. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL AZ EGYÜTTÉLÉS NYOLC ÉVE Képmelléklet 159 1998−tól a szlovákiai magyar pártok egy pártban folytatják. Megalakult a Magyar Koalíció Pártja, és ezzel az Együttélés

önálló politikai szubjektumként Szovákiában befejezte működését. (Csehországban viszont a mai napig tevékenykedik a Csehszlovákia 1993. január 1−i megszűnésével két részre osztott mozgalom.) A képen Duray Miklós, az egykori Együttélés elnöke Bugár Bélával (a volt MKDM elnökével) és A. Nagy Lászlóval (az egykori MPP elnökével). BORITO.QXD 2010. 03 29save 18:34 StrÆnka 1