Történelem | Középiskola » Az 1848-as pesti forradalom eseményei

Az 1848-as pesti forradalom eseményei Áttörés Pozsonyban: Az utolsó rendi országgyűlésen a magyar konzervatívok és a reformerők között kialakult patthelyzetet a francia forradalom híre lendítette túl a holtponton. A rendek látták, a francia események Magyarországon is feszültséget okoztak, elsősorban a jobbágykérdés miatt. Kossuth a katasztrófa megelőzése érdekében reformok végrehajtását javasolta március 3-i felirati javaslatában, az alsótábla többsége mellé állt. Kötelező örökváltságot, közteherviselést és felelős kormányt követelt. Az Ausztriához fűződő kapcsolatok rendezése érdekében alkotmányt kért az örökös tartományok számára is. A felsőtábla és a kormányzat nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot, az időt húzta. Az idő azonban ellenük dolgozott: március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, s a kormány a császárvárosban engedni kényszerült. A bécsi forradalom hírére a felsőtábla is

elfogadta a felirati javaslatot (március 14.) Másnap az országgyűlés küldöttsége a jurátusoktól kísérve hajóra szállt Bécs felé, hogy kierőszakolják a felirat elfogadását. A pesti forradalom: Pesten a Fiatal Magyarország köre a bécsi forradalom hírére március 15-én cselekvésre szánta el magát. A Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével maga mellé állította a forradalomi lázban égő várost: először az egyetemisták, majd a polgárok egy részét. Landerernél lefoglalták nyomdát, s a cenzúra mellőzésével – a sajtószabadságot megvalósítva – kinyomtatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti dal című Petőfi verset. 12 pont: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten 3. Évenkénti országgyűlést Pesten 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben 5. Nemzeti őrsereg 6.

Közös teherviselés 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése 8. Esküdtszék, képviseleti egyenlőség alapján 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása 12. Unió Délután a húszezres tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett, majd az ifjak vezetésével a Városháza elé vonult. Közben a márciusi ifjakhoz csatlakozott a liberális nemesség Pesten tartózkodó képviselői: Nyáry Pál alispán és Klauzál Gábor. Rövid tanácskozás után Pest városának tanácsi is a mozgalom mellé állt. Ezután a tömeg a Helytartótanács épülete elé, a Várba vonult. A tanács vezetői nem merték, s nem is akarták a katonaságot bevetni, s teljesítették a tüntetők kéréseit. Szabadon bocsátották börtönéből Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt le a Várból. Este – a korábban a cenzúra által

betiltott – Bánk bánt adták a Nemzeti Színházban, Katona József színművét. A felelős kormány kinevezése: Az Államtanács a Kossuth által megfogalmazott követeléseket először visszautasította. A pesti forradalom hírére, majd István nádor személyes közbelépésére azonban az uralkodó jóváhagyta a feliratot. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké Koalíciós kormányt hozott létre. A minisztériumban a magyar politikai élet valamennyi irányzata – a konzervatívoktól a centralistákig – képviselve volt, a többséget azonban a liberálisok alkották. Kormánytagok:  Batthyány Lajos – miniszterelnök  Szemere Bertalan – belügy  Esterházy Pál – király személye körüli  Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy  Kossuth Lajos – pénzügyű  Mészáros Lázár – honvédelmi  Széchenyi István – közmunka és közlekedésügy  Eötvös József – vallás és közoktatás

Áprilisi törvények: Az uralkodó által április 11-én szentesített törvényekben született meg a polgári és alkotmányos Magyarország. A törvények felszámolták a rendi kiváltságokat, állami kárpótlással felszabadították a jobbágyságot. Magyarország felelős kormánya révén alkotmányos monarchiává vált. Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelmű megfogalmazást. I. Független felelős minisztérium alakítása: a) Miniszterek felelősek a tetteikért b) A király távollétében a nádor a végrehajtó. c) A király végrehajtó hatalmat a minisztérium által gyakorolhatja. d) A hadsereg határon kívüli feladatainak alkalmazása. II. Az országgyűlés évenkénti üléséről: a) Évenként Pesten a téli hónapokban. b) A királynak joga van meghosszabbítani. III. Népképviselet az országgyűlésen: a) 20 éves férfi. b) Nem büntetett előéletű. c) Cenzushoz kötik a választást. d) 24 éves férfi követ is lehet. IV. Erdély

és Magyarország egyesülése: a) Egyenlő jogok alapján. V. Közteherviselés: a) Mindenki adózzon. b) Robot és a dézsma megszüntetése. c) A jobbágyok teljes és örök függetlensége állami kártérítéssel. VI. Sajtótörvény: a) Sajtószabadság visszaállítása. VII. Nemzeti őrsereg: a) 20 éves – 50 éves korig szolgálhatnak. b) Nemzetőrségbe besorozhatók