Vallás | Iszlám » Az Iszlám tanai

Az Iszlám tanai A szó arab eredetű, engedelmességet, odaadást, Isten akaratában való megnyugvást jelent. Akik elfogadják: moszlimok (hívő), a többiek káfirok (hitetlenek). Az iszlám jelentős mértékben épített a zsidó és a keresztény hagyományokra. Mohamed ezen vallások prófétáit, Ábrahámot (Ibrahim), Salamont (Szulejmán), Mózest (Musza), Jézust (Isza) eszmerendszere előkészítőinek tekintette. Másrészt jelentős hatást gyakorolt tanaira a pogány arab hitvilág Maga Allah korábban csupán egy törzsi istenség volt, s pogány eredetű a mekkai szent helyen a Kába-kő (egy meteoritdarab) tisztelete. Az iszlám gondolatvilága szent könyvében, a Koránban (hirdetés, zsolozsmázás), került kifejtésre. A hagyomány szerint szerzője személyesen Allah, aki Mohamed közvetítésével juttatta el művét az emberekhez. 114 szurából áll (fejezet). Szövegét egy 7 századi oszmán kalifa jegyezte le A Korán alapján a hívő moszlimnak a

következő öt alapvető hittételt kell betartania: 1. Allahban, az egyetlen istenben való hit 2. Hinni kell az Isten angyalainak létezésében 3. Mohamedben való hit 4. Próféták tisztelete, főleg Mohamedé 5. Hit a halál utáni életben Az öt fő előírás mellett további, kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódtak a Koránban: pl. a napi ötszöri ima, pénteki istentisztelet, Ramadan havi böjt, kötelező alamizsnaosztás a szegényeknek, Mekkába való zarándoklat, sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma, a többnejűség korlátozása (csak négy feleséget engedélyez). Nagy fontosságú az iszlám történetében a dzsihád, a szent háború. A dzsihád szerint a moszlimok feladata hitük terjesztése minden eszközzel, akár erőszakkal is. A harcosokat nyilván lelkesítette, hogy a dzsihád során elesettek azonnal a paradicsomba kerülnek. Az egymás ellen küzdő beduin törzsek erejét a dzsihád egyesítette, és idegen

területek felé vezette. Az iszlám lényege tehát egyszerű előírásokban foglalható össze, hiszen a vallás öt fő oszlopa közül csak egy vonatkozik a hitre, az első, mely megfogalmazza a szigorú monoteizmust. A további négy pont már csak a vallás gyakorlására vonatkozik. Később sem alakult ki bonyolult hittan, s az isten és ember közötti „kapcsolattartásban" az iszlámban nem játszik fontos szerepet a papság. Nem is jött létre erős egyházi hierarchia a muzulmán világban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iszlám nem töltött (és tölt) be fontos szerepet a hívók életében. Ellenkezőleg, a moszlimok életének szinte minden megnyilvánulását szabályozta A mohamedán világban nem voltak külön világi törvények, mivel végső soron a Korán alapján bíráskodtak. A szövegek elméleti elemzését az ulemák (hittudósok) végezték, s a gyakorlatban ez alapján ítélkeztek a bírák, a kádik. A mohamedánoknál az

államhatalom és az egyházi hatalom sem különült el: Mohamed utódai, a kalifák (kalifa = helyettes), egy személyben voltak vallási és állami vezetők