Földrajz | Társadalomföldrajz » Dél-Európa gazdaságának sajátosságairól

Dél-Európa gazdaságának sajátosságairól 1) Természeti adottságok: Dél-Európa 3 félszigeten fekszik, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. A félszigetek gericét fiatal lánchegységek alkotják, melyek az eurázsiai-hegységrendszer tagjai. Ilyen a Pireneusok, a Sierra Nevada, az Appenninek, a Balkán és a Dinári-hegység. A pireneusi félszigeten a lánchegységek egy magas központi fennsíkot fognak közre, ez a Mezeta. Ebbe csak kisebb alföldek mélyülnek, mint az Andalúziaimedence Az Appennini-félszigeten az Appenninek és az Alpok fogja közre a Pó-alföldjét A Balkán-fsz a legösszetettebb. A felszínt főleg hegyvidékek alkotják, melyek kisebb rögcsoportokból állnak, ezek kisebb medencéket zárnak körül.Éghajlata alapvetően mediterrán, csak a zárt medencékben változik kontinentálisra, lletve a magasabb területeken hegyvidékire. A mediterrán területekre az esős enyhe telek és száraz forró nyarak jellemzőek.

Természetes növényzete a keménylombú- és babérerdő A folyók vízjárása erősen ingadozó 2) Gazdaság: A félszigetek országai: Portugália (Lisszabon), Spanyolország (Madrid), Olaszország (Róma), Görögország (Athén), Bulgária (Szófia), Albánia (Tirana), és a volt Jugoszlávia utódállamai: Macedónia, Horvátország, Bosznia, Szlovénia, Kis-Jugoszlávia. Közülük a legjelentősebb gazdasággal Spanyolország és Olaszország rendelkezik. a) Ásványkincsek: Leggazdagabb Spanyolország és a Balkán-félsziget államai. Spanyolország déli részén jelentős mennyiségű higanyt és színesfémeket bányásznak, északon vasércet és feketeszenet termelnek ki. Olaszország ásványkincsekben szegény, legfeljebb a vulkanizmus miatt kialakult ként lehet megemlíteni. A Balkán-félsziget államaiban jellemző a barnaszénbányászat, mellette Görögországban és a volt Jugoszláviában a bauxit, Bulgáriában a színesfémek, Albániában a króm,

nikkelkitermelés jelentős. b) Ipar: A legfejlettebb ipar Olaszországbna alakult ki, azonban nagyon nagy területi különbségek vannak. Az ipar zöme északon a Genova, Milánó, Torinó háromszögben összpontosul. Délen csak foltokban, egy-egy nagyvárosban van jelentősebb ipar, mint pl, Nápoly és a főváros Róma. A fejlettségbeli eltérés nemcsak az ipar telephelyeiben nyilvánul meg: az északon lakók között kevesebb a munkanélküli, magasabbak a jövedelmek, kisebb a gyerekszám a családokban, magasabb az iskolázottság. Az eltérő körülmények miatt állandó lakosságáramlás alakult ki délről északra, illetve a külföldre távozó is zömmel a déliek közül kerülnek ki. Genova az iparvidék nyersanyagellátója. Kikötő, ide futnak be a nyersanyagszállító hajók Főleg nehézipara van, vas- és színesfémkohászat, kőolajfinomítás, vegyipar. Torinó és Milánó a gépipari centrum Torinó gépkocsigyártásáról híres (Fiat), Milánó a

műszer és irodaigép-gyárátsáról (Olivetti). Milánó ezenkívül a textilipar központja is (Benetton). Spanyolország is egyenlőtlenül iparosodott, itt a tengerpartok fejlődtek gyorsabban, mint a belső területek. Az északi szén és vasércbányák miat a vaskohászati központ Bilbaó környéke. A gép és textilipar, valamint a vegyipar a keleti partar települt, Barcelonába. Jelentősebb központ még Sevilla és Valencia Az ország belsejében egyedül Madrid emelkedik ki, nyilván főváros volta miatt. (részben ezért is kapott fővárosi rangot, azt várják, hogy magával húzza környezetét is). c) Mezőgazdaság: A mediterrán éghajlat miatt a mezőgazdasági termékek zömmel azonosak, így a dél-európai országok egymás vetélytársai a piacon. A termeléshez szükséges földek nagy része nagybirtokosok kezén van, a többi sok kisbirtokos között ozlik meg. Jellemző a részesbérlet, amikor a nagybirtokos a megtermelt áru egy részéért bérbe

adja a földjét. A mezőgazdaság színvonala nagyon vegyes A kisbirtokosok örökös tőkehiányban szenvednek, nemigen tudnak fejleszteni. A nagybirtokok egy része korszerű nagyüzem, mások (főleg a feudális eredetűek) alacsony színvonalon dolgoznak. A növénytermesztésben a fő növények a déligyűmölcsök, az olajfa, a szőlő, a korai zöldségfélék, a dohány, Portugáliában a paratölgy. A partvidéktől távolabb gyenge hozamú búza és árpatermesztés jellemző. Kontinentális éghajlata és hagyományai miatt elüt ettől a termékszerkezettól a Pó-síkság mezőgazdasága. Itt magas színvonalon főleg búzát, rizst, kukoricát napraforgót termesztenek Az állattenyésztés Dél-Európában alárendelt szerepű. Főleg juhot, kecskét tartanak a mediterrán a területeken A Pó-síkság itt is kivétel, ott szarvasmarhát, sertést és baromfit is tartanak. d) Idegenforgalom: A világ talán leglátogatottabb országai kerülnek ki közülük, ezért

gazdaságában az idegenforgalomnak kiemelkedő szerepe van. A bevételt csak részben a szálláshelyek hozzák, sokkal fontosabb az idegenforgalomhoz kapcsolható szolgáltatások és áruk forgalma (ételek, ajándéktárgyak, közlekedés stb.) A beutazók főleg az északabbi államokból érkeznek, a legtöbben Németországból. A kiemelkedő idegenforgalomnak két oka van: egyrészt a napfényes, meleg tengerpart, másrészt a gazdag történelmi örökség. Utóbbira főleg Olaszország és Görögország lehet büszke, de nem panaszkodhat Spanyolország sem. Erre a három országra jut az idegenforgalmi bevételek zöme, mellettük Horvátország jut még szóhoz. Potenciálisan Bulgáriának és Albániának is jók az adottságai, de az ottani körülmények (utak, szállodák állapota, közbiztonság) még elriasztják a vendégeket