Politika, Politológia | Nemzetközi szervezetek » Rácz Tünde - UNESCO

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI TANSZÉK BEADANDÓ IRÁNYÍTÓ SZERVEZETEK A VILÁGGAZDASÁGBAN TANTÁRGYBÓL Készítette: Rácz Tünde I.kgh 1 UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) .megteremtik az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét, hogy a világ nemzeteinek a nevelés, a tudomány és a kultúra terén való együttműködése által fokozatosan elérjék a nemzetközi béke és az emberiség közös felvirágzásának arra céljait, melyeknek érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult, és amelyeket ennek Alapokmánya hirdet. A szervezet 1946. november 4-én alakult, 44 ország részvételével, ma 190 taggal rendelkezik I. Célok és feladatok A Szervezet céljául tűzte ki, hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést a célból,

hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer. E célból a Szervezet: - a tömegtájékoztatási szervekkel való együttműködése révén előmozdítja a nemzetek kölcsönös megismerését és megértését. ( s ezért olyan nemzetközi megállapodásokat ajánl, melyeket alkalmasaknak talál arra, hogy az eszméknek szó és kép útján való szabad terjesztését megkönnyítsék,) - a népnevelésnek és a kultúra terjesztésének erőteljes lendületet ad. (nevezetesen, - együttműködik ama Tagállamokkal, melyek nevelési tevékenységük kifejlesztése érdekében segítségét kívánják, - a nemzetek között olyan együttműködést hoz létre, amely lehetővé teszi annak az eszménynek megvalósítását, hogy a nevelés

- faji, nemi vagy gazdasági és szociális megkülönböztetéstől függetlenül - mindenki számára egyenlően elérhető legyen; - olyan nevelési módszereket sugalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekeket az egész világon előkészítsék a szabad ember felelősségének tudatára,) - a tudás megőrzésének, előbbrevitelének és terjesztésének érdekében: (- gondoskodik a könyvek, mesterművek és történeti vagy tudományos értékű műalkotások egyetemes örökségének megőrzéséről és védelméről, s az érdekelt nemzeteknek erre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat ajánl; - a szellemi tevékenység minden ágazatában ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést, továbbá a nevelés, a tudomány és a kultúra területein működő személyeknek, valamint közleményeknek, műalkotásoknak, tudományos értékkel bíró anyagoknak és egyéb tájékoztató adatoknak nemzetközi cseréjét; - a nemzetközi együttműködés bevált

módszerei által megkönnyíti, hogy az összes népek hozzájussanak egymás kiadványaihoz.) 2 A Szervezet ügyelvén arra, hogy a Tagállamok kultúrájának, nevelési rendszerének függetlenségét, sértetlenségét és termékeny különbözőségét megóvja, tartózkodik a beavatkozástól az olyan kérdésekben, amelyek lényegében azok belső igazgatásának körébe tartoznak. II. Tagok - Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak joguk van arra, hogy az UNESCO tagjai legyenek. -Aki nem rendelkezik ENSZ tagsággal a végrehajtó tanács javaslatára, a Közgyűlés kétharmados szavazati többségével a Szervezet tagjaiul felvehetők. - A Ha valamelyik tagnak az ENSZ-ben bírt tagsággal járó jogai és kiváltságai gyakorlását fel függesztették, akkor a jelen Szervezetből tagságukkal járó jogok és kiváltságok gyakorlásától is fel kell függeszteni. - A Szervezet olyan Tagállamai, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetéből kizártak, minden

külön rendelkezés nélkül elvesztik az UNESCO tagságukat. III. Szervek A Szervezet Közgyűlésből, Végrehajtó Tanácsból és Titkárságból áll. A Közgyűlés - Összetétel. A Közgyűlés a Szervezet Tagállamainak képviselőiből áll. Minden Tagállam legfeljebb öt képviselőt küld, akiknek a kiválasztása, amennyiben ilyen bizottság van, a Nemzeti Bizottság, különben pedig a nevelésügyi, tudományos és kulturális intézmények és szervezetek megkérdezésével történik. - Tevékenység. Kétévente ülésezik. Állást foglal a Végrehajtó Tanács által megállapított munkaterveket illetően. Meghatározza a szervezet általános tevékenységi irányvonalát, a programokat, kidolgozza a költségvetést. Nemzetközi nevelésügyi, természettudományi, szellemtudományi és a tudás terjesztésével kapcsolatos konferenciákat hív össze. A Közgyűlés választja meg a Végrehajtó Tanács tagjait; s a Végrehajtó Tanács előterjesztésére

kinevezi a Főigazgatót. - Szavazás. A Közgyűlésben minden Tagállam egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat, azokat az eseteket kivéve, amelyekben jelen Egyezmény rendelkezései kétharmad többséget kívánnak, 3 egyszerű szótöbbséggel hozzák. Többség alatt a jelenlevő, s a szavazó tagok többségét kell érteni. - Eljárásmód. A Közgyűlés rendes ülésszaka évente jön össze; a Végrehajtó Tanács összehívása alapján rendkívüli ülésszakra is összegyűlhet. Minden ülésszak során megállapítja a Közgyűlés a következő ülésszak székhelyét; a székhely minden évben változik. A Közgyűlés minden ülésszakban megválasztja elnökét és tisztviselőit, s elfogadja ügyrendi szabályait. A Közgyűlés megalakítja azokat a szakbizottságokat és technikai bizottságokat, valamint egyéb segédszerveket, melyek céljainak megvalósításához szükségesek lehetnek. A Közgyűlés intézkedni tartozik az iránt, hogy a

közönség - az ügyrendi szabályok által megállapítandó korlátokon belül - jelen lehessen a tárgyalások színhelyén. Végrehajtó Tanács - Összetétel. A Végrehajtó Tanács a Tagállamok kijelölt képviselői közül a Közgyűlés által vá1asztott tizennyolc tagból, valamint a Közgyűlés elnökéből áll, ki az üléseken hivatásánál fogva tanácskozási joggal rendelkezik. A Végrehajtó Tanács megválasztása során a Közgyűlésnek arra kell törekednie, hogy a Tanácsba olyan személyiségeket juttasson, kik járatosak a művészet, irodalom, a tudományok, a nevelésügy, valamint a gondolat terjesztésének területén, s kiknek megvan a kellő hozzáértésük és tapasztalatuk a Tanácsra háruló igazgatási és végrehajtási tevékenység elvégzésére. A Közgyűlésnek tekintettel kell lennie a kultúrák különbözőségére és a méltányos földrajzi megosztásra is. A Végrehajtó Tanácsban – kivétel a Közgyűlés elnöke ugyanazon

tagállamnak egy időben egynél több állampolgára nem foglalhat helyet A Végrehajtó Tanács megválasztott tagjai háromévi időszakra tartják meg hivatalukat; újra választhatók egy közvetlenül reá következő második időszakra is, de két egymást követő időszakon túl nem foglalhatnak helyet a Tanácsban. - Tevékenység. A Végrehajtó Tanács a Közgyűlés felügyelete alatt működik, a Közgyűlés által elfogadott munkaterv végrehajtásáért felelősséggel tartozik. Előkészíti a Közgyűlés üléseinek napirendjét és az az elé terjesztendő munkatervet. A Végrehajtó Tanács tesz ajánlatot a Közgyűlésnek az új tagok felvétele tekintetében. A Végrehajtó Tanács megállapítja saját ügyrendi szabályait, és tagjai sorából választja saját tisztviselőit. A Végrehajtó Tanács évente legalább kétszer ül össze rendes ülésszakra, de rendkívüli ülésszakra is összeülhet, ha az elnök saját kezdeményezésére, vagy a Tanács

hat tagjának kérésére összehívja. A Végrehajtó Tanács minden szükséges intézkedést megtesz olyan nemzetközi szervezetek képviselői vagy olyan szakemberek tanácsának kikérésére, akik az illetékességi körébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak. A Végrehajtó Tanács tagjai a Közgyűlés által rájuk ruházott hatalmat az egész Közgyűlés nevében és nem mint kormányaik képviselői gyakorolják. 4 Titkárság A Titkárság a Főigazgatóból (Koichiro Matsuura) és a szükséges személyzetből áll. A Főigazgatót - a Közgyűlés által jóváhagyandó feltételek mellett - a Végrehajtó Tanács javaslatára a Közgyűlés nevezi ki hatévi időtartamra. Kinevezése megújítandó A Főigazgató a Szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. A Főigazgató vagy távollétében az általa kijelölt helyettes, szavazati jog nélkül vesz részt a Közgyűlés, a Végrehajtó Tanács és a Szervezet Bizottságainak minden ülésén. Megfogalmazza

a Közgyűlés és a Tanács által foganatosítandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A Főigazgató kinevezi a Titkárság személyzetét a lehető legátfogóbb földrajzi alapon. A Főigazgató és a személyzet felelőssége kizárólag nemzetközi jellegű. Kötelességeik teljesítése során, semmiféle kormánytól vagy a Szervezethez nem tartozó semmiféle hatóságtól semmiféle utasítást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Tartózkodni kötelesek minden olyan cselekedettől, mely alkalmas volna nemzetközi tisztviselői helyzetük veszélyeztetésére. A Szervezet valamennyi Tagállama kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a Főigazgató és a személyzet munkájának nemzetközi jellegét, s hogy feladatuk ellátásában nem igyekszik befolyásolni őket. IV. Nemzeti együttműködési Testületek Minden Tagállam különleges helyzetének megfelelő intézkedéseket tesz, hogy bekapcsolja a Szervezet tevékenységébe azokat a főbb nemzeti

testületeket, melyek a nevelésüggyel, a tudományos kutatással és a kultúrával kapcsolatos kérdésekben érdekelve vannak, éspedig, amennyiben lehetséges, a Kormány és az ilyen testületek képviselőiből álló Nemzeti Bizottság alakításával. Ahol Nemzeti Bizottságok vagy nemzeti együttműködési testületek vannak, minden, a Szervezettel kapcsolatos kérdésben ezek vannak hivatva arra, hogy a Közgyűlésbe kiküldött Nemzeti Küldöttség, s Kormányuk mellett tanácsadó szervként működjenek és minden, Szervezetet érdeklő kérdésben az összekötő szerv szerepét betöltsék. Bármely Tagállam kérésére a Szervezet titkárságának egy tagját ennek az államnak Nemzeti Bizottsága mellé - időleges vagy állandó jelleggel - kiküldheti, hogy az a Bizottság munkájában közreműködjék. A Tagállamok jelentéseinek beterjesztése Minden Tagállam - a Közgyűlés által meghatározandó alakban - időszaki jelentést tesz a Szervezetnek a

nevelésügyre, a tudományos és kulturális életre és intézményekre vonatkozó saját törvényeiről, rendeleteiről és statisztikai adatairól, valamint a IV. Cikk 4 pontjában tárgyalt ajánlásokra és egyezményekre vonatkozó állásfoglalásáról. V. Kapcsolatok a többi szakvonatkozású nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel A Szervezet együttműködhet azon egyéb kormányközi szakvonatkozású szervezetekkel és intézményekkel, melyeknek törekvései és tevékenysége összhangban vannak az övéivel. E 5 szervezetekkel és szakintézményekkel létesített minden megállapodást jóváhagyás végett a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni. Az UNESCO tevékenységi körei Nevelésügy Természettudomány Kultúra Társadalomtudomány Kommunikáció és információ Az UNESCO programját és költségvetését a Szervezet kétévenként ülésező Közgyűlése fogadja el a Főigazgató és a Titkárság által kidolgozott tervezet

alapján és a Végrehajtó Tanács által elfogadott ajánlások figyelembevételével. A tervezet kidolgozása során a Főigazgató rendszeresen konzultál a tagállamokkal és az érdekelt nemzetközi szervezetekkel. Nevelésügy Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • • • Az oktatáshoz való egyetemes emberi jog támogatása Az oktatás minőségének javítása Az innováció és az oktatáspolitikai párbeszéd ösztönzése 6 Programok: Asszociált iskolák program Az Asszociált iskolák programját 1953-ban hozták létre azzal a céllal, hogy speciális és kisérleti módszerek révén hatékonyabbá tegyék az ifjúságnak az UNESCO alapvető célkitűzései szellemében történő nevelését. Manapság 166 ország mintegy 6700 intézménye vesz részt az asszociált iskolák nemzetközi hálózatában. "Education Makes the News" új oktatócsomag a világhálón Az UNESCO és az Asia-Pacific Institute for Broadcasting

Development (AIBD) "Education Makes the News" címmel felhasználásra kész oktatócsomagot adott ki a média számára. A csomag célja, hogy megkönnyítse a média munkáját az Oktatás Mindenkinek (EFA) nemzetközi kezdeményezésről szóló írásai és tudósításai során. Az EFA programban egyebek közt célul tűzték ki, hogy 2015-ig a világon mindenki részesüljön alapfokú iskolai oktatásban. A Föld Charta Kezdeményezés és a fenntartható fejlődés. A sport éve 2006 a sport és a testnevelés nemzetközi éve lesz. A Testnevelésért és Sportért Felelős Miniszterek és Kormányzati Tisztviselők Kerekasztaltárgyalásának ajánlásait megfogadva, az UNESCO Végrehajtó Tanácsa határozatot hozott a Sport Évének megrendezéséről. Az IITE Az információ technológiák oktatásban való alkalmazásáért felelős UNESCO intézet (IITE) az információs társadalom kihívásaira keresi a válaszokat. Funkciói: katalizátorszerepet játszik a

nemzetközi együttműködés szintjén, ötletek tárháza, információs központ, ajánlásokat tesz stratégiák fő irányaira, és részt vesz az egyes országok kapacitásfejlesztésében. 7 Természettudomány Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • • • Tudomány, környezetvédelem és fenntartható fejlődés Kapacitásépítés a tudomány és a technológia területén a fejlődés érdekében Tudomány és etika Programok: Nemzetközi hidrológiai program A program a hidrológia tudományok és a vízgazdálkodás terén hivatott a tagállamok és az érdekelt szakmai intézmények közötti együttműködést segíteni, s ezáltal hozzájárulni a vízkészletekkel való hatékonyabb és ésszerűbb gazdálkodáshoz szükséges tudományos és műszaki ismeretek és módszerek fejlesztéséhez. AZ UNESCO COMEST programja A tudomány- és technológiaetikai bizottságot (COMEST) az UNESCO 29. Közgyűlése hívta életre 1997-ben azzal a

céllal, hogy tudományos alapon dolgozza ki a tudomány- és technológiaetika irányelveit, ezzel megerősítse a tudósokat, kutatókat abban a törekvésükben, hogy szellemi munkájukat etikai dimenzióval is bővítsék. World Academy of Young Scientists (WAYS) A jelenleg alakuló szervezet elsősorban a fiatal (15-40 év közötti) tudósgenerációt megcélzó, a fiatal tudósok által létrehozott és megvalósított projektek támogatására, a minőségi tudományos munkához szükséges kreatív környezet megteremtésére jött létre. Társadalomtudomány 8 Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • • A globalizációval járó társadalmi átmenetek optimális kezelésének támogatása Az igazság, a szabadság és az emberi méltóság értékeinek elismertetése Programok: MOST bizottság Management of Social Transformations = Társadalmi átalakulások kezelése: a program azon nemzetközi, komparatív és a politikai vonatkozású

kutatásokat mozdítja elő, melyek a jelenkori társadalmi átalakulással kapcsolatosak, illetve globálisan nagy fontossággal bírnak. Félix Houphouët-Boigny Békedíj A Békedíjban olyan egyének, magán- és köztestületek részesülnek, akik sokat tettek a béke elősegítéséért, védelméért és megőrzéséért. Az UNESCO főigazgatója minden évben körlevélben kér fel a jelölések megtételére. Kultúra Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • • • A kulturális örökség védelme A kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd előmozdítása a kulturális sokszínűség és az emberi jogok elismertetése és megőrzése érdekében A kultúra és a fejlesztés közötti kapcsolatok erősítése a kapacitásépítésen és az információk cseréjén keresztül 9 Programok: Egyetemes Nyilatkozat a Kulturális Sokszínűségről A kultúra különböző formákat ölt az időben és a térben. Ezt a sokszínűséget az

emberiséget alkotó csoportok és társadalmak identitásának egyedisége és pluralizmusa testesíti meg. Mint a kapcsolatok, az újítások és a kreativitás forrása, a kulturális sokszínűség éppolyan fontos az emberiség számára, mint a természet számára a biodiverzitás. Ebben az értelemben az emberiség közös örökségét képezi, amit a jelen és a jövő generációk érdekében el kell ismerni és meg kell őrizni. József Attila születésének 100. évfordulója Az UNESCO 1956 óta vesz részt történelmi események és kiemelkedő személyiségek évfordulóinak megünneplésében. A 2004-2005-ös időszakban 42 évfordulót ünnepelnek, köztük a magyar költő, József Attila születésének 100. évfordulóját is The Best in Heritage konferencia A most harmadik alkalommal megrendezett konferencia célja, hogy helyt adjon egy a kulturális örökség menedzsmentjével foglalkozó szakmai találkozónak, amelyen muzeológusok, építészek, tervezők,

turisztikai és médiaszakemberek, stb. vesznek részt Magyar regények az UNESCO fordításra javasolt irodalmi művek listáján Az UNESCO Irodalmi fordításokról szóló információs portálján (Clearing House for Literary Translation) elérhetőek a világ minden részéből fordításra ajánlott szépirodalmi művek. A lista feltöltése folyamatos, fontos eredményünk, hogy "modern regény" kategóriában 3 magyar mű is felkerült a listára. 10 Világemlékezet program Az UNESCO néhány éve azért hirdette meg a Világemlékezet Programot, hogy regisztrálja és megőrizze a pusztulástól a világ szellemi örökségének legértékesebb részét is, első lépcsőben a nemzetek értékes levéltári gyűjteményeit és a könyvtárak anyagait, valamint lehetővé tegye azok széles körben történő megismertetését és terjesztését. Új típusú tudatlanság, új típusú oktatás: tanuljunk meg együtt élni a globalizáció korában Az UNESCO

2004. szeptember 6-8 között rendezett konferenciájának célja, hogy a ma érzékelhető tudatlanság megjelenési formáit számba vegye és felvázolja az új típusú, tudás- és értékközpontú oktatás alapjait. LOVE/Why? Pályázat Harmónia, megértés, egymásrautaltság az emberek, népek között és a környezet viszonylatában. Nemzetközi pályázat fiatal divattervezők, iparművészek, formatervezők számára. Sharjah UNESCO-díj az arab kultúráért - 2004 A díjjal minden évben egy arab és egy nem arab országból származó személyt tüntetnek ki, aki művészi, szellemi vagy promocionális tevékenységével több éve jelentősen hozzájárul az arab kultúra fejlődéséhez és nemzetközi szintű terjesztéséhez. Információ és kommunikáció Az UNESCO stratégiai célkitűzései ezen a területen: • • • • Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása a tudás alapú társadalomért Az Információs és Kommunikációs

Technológiák (ICT-k) jobb kihasználása a képességfejlesztés, legitimáció, irányítás és a társadalmi részvétel terén A kapacitások megerősítése a tudományos kutatás, információáramlás és -csere területén A tanulási lehetőségek fejlesztése 11 Programok: Creative Content A kreativitás és az innováció támogatása helyi viszonylatban, a rádiózás, a televízió és az új médiumok kapcsán. WSIS Információs Társadalmi Csúcstalálkozó Társadalmi Csúcstalálkozó elnevezésű konferenciát a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) szervezi az ENSZ szakosított intézményeivel való szoros együttműködés keretében. Az UNESCO a konferencia megszervezésében, az Információs Társadalom etikai, jogi és szocio-kulturális dimenzióinak feltárásában játszik szerepet. Az Információs Szoftverek: IDAMS: egy az UNESCO Titkársága és egy nemzetközi szakértői csoport által kifejlesztett szoftver, mely adatok

érvényesítésére, kezelésére és statisztikai elemzésére szolgál, és ingyenesen hozzáférhető. ISIS: az UNESCO által 1985-től kezdődően kifejlesztett nem numerikus információs tár és információ-visszakeresési szoftver. UNESCO Free Software portál: az oldalon keresztül a Free Software / Open Source Technology mozgalom több ezer referenciája érhető el. 12 MELLÉKLETEK Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Alkotmánya A jelen Alkotmányban részes Államok Kormányai népeik nevében kijelentik a következőket: mivel a háborúk az emberi lelkekben keletkeznek, az emberi lelkekben kell a békének védelmet emelni; a történelem folyamán a népek kölcsönös meg nem értése volt mindig a nemzetek közötti gyanakvás és bizalmatlanság szülőoka, miáltal nézeteltéréseik igen gyakran vezettek háború kitörésére; a most véget ért nagy és borzalmas háború azáltal vált lehetővé, hogy az emberi

személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének demokratikus eszményét megtagadták, s ennek helyére - a tudatlanságot és elfogultságot kihasználva - a fajok és emberek közötti egyenlőtlenségnek a dogmáját akarták állítani; mivel az emberi méltóság megköveteli a kultúra terjesztését és azt, hogy az emberiség igazságosságra, szabadságra és békére neveltessék, e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés szellemében teljesítendő szent kötelességek hárulnak; az olyan béke, amely kizárólag a Kormányoknak gazdasági és politikai jellegű megállapodásain alapulna, nem hozhatná meg a népek egyértelmű, tartós és őszinte összefogását, tehát a békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésének alapjára kell felépíteni. Ezekből az okokból a jelen Alkotmányban részes államok eltökélten arra, hogy mindenki számára biztosítják a neveléshez való teljes és egyenlő hozzájutást, a

tárgyi igazság szabad kutatását, az eszmék és ismeretek szabad kicserélését, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy a népeik közötti kölcsönös érintkezés eszközeit továbbfejlesztik, és ezeket az eszközöket felhasználják arra, hogy egymást kölcsönösen megértsék és egymás szokásait alaposabban, és igazabban megismerjék. 13 Az UNESCO egyetemes nyilatkozata a kulturális sokszínűségről A Közgyűlés elkötelezve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más egyetemesen elfogadott jogi dokumentumokban kinyilvánított emberi jogok és alapvető szabadságjogok megvalósítása iránt, és figyelemmel a két 1966-os Nemzetközi Egyezségokmányra a polgári és politikai jogokról valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, Emlékeztetve az UNESCO Alapokmányának Preambulumára, mely kijelenti, "hogy a kultúra széleskörű elterjedése és az emberiség nevelése az igazságra, a szabadságra és a békére

nélkülözhetetlen az emberi méltósághoz és olyan nemes kötelezettség, melyet minden nemzetnek a kölcsönös segítség és törődés szellemében teljesítenie kell", Továbbá emlékeztetve az Alapokmány Első Cikkelyére, mely egyéb célok mellett az UNESCO feladatát abban határozza meg, hogy olyan "nemzetközi megállapodásokat javasoljon, melyek a gondolatok szó és kép általi szabad áramlását segítik elő", Utalva a kulturális sokszínűségről és a kulturális jogok gyakorlásáról szóló rendelkezésekre az UNESCO által elfogadott nemzetközi dokumentumokban, Hangsúlyozva, hogy a kultúra egy társadalom vagy társadalmi csoport sajátos lelki, tárgyi, szellemi és érzelmi jegyeinek együttese, mely magába foglalja a művészeteken és az irodalmon kívül az életstílust, az együttélés módjait, az értékrendszert, a hagyományokat és a hiedelmeket, Megjegyezve, hogy a kultúra az identitásról, a társadalmi kohézióról

és a tudásalapú gazdaság fejlődéséről manapság zajló viták középpontjában áll, Leszögezve, hogy a kultúrák sokszínűségének tisztelete, a tolerancia, a párbeszéd és az együttműködés a kölcsönös bizalom és megértés légkörében, a nemzetközi béke és biztonság egyik legjobb biztosítéka, Törekedve a kulturális sokszínűségen és az emberiség egységének elismerésén valamint a kultúrák közötti kapcsolatok fejlődésén alapuló nagyobb szolidaritásra, Tekintetbe véve, hogy a globalizáció folyamata, melyet az új informatikai és kommunikációs technológiák is segítenek, noha kihívást jelent a kulturális sokszínűség számára, ugyanakkor új lehetőségeket is teremt a kultúrák és civilizációk közt megújuló párbeszédhez, 14 Tudatában léve az UNESCO küldetésének az ENSZ intézményrendszerében, a kultúrák sokszínűségének megőrzése és előmozdítása érdekében, kinyilvánítja az alábbi elveket

és elfogadja a jelen Nyilatkozatot: IDENTITÁS, SOKSZÍNŰSÉG ÉS PLURALIZMUS Első Cikkely - Kulturális sokszínűség: az emberiség közös öröksége A kultúra különböző formákat ölt az időben és a térben. Ezt a sokszínűséget az emberiséget alkotó csoportok és társadalmak identitásának egyedisége és pluralizmusa testesíti meg. Mint a kapcsolatok, az újítások és a kreativitás forrása, a kulturális sokszínűség éppolyan fontos az emberiség számára, mint a természet számára a biodiverzitás. Ebben az értelemben az emberiség közös örökségét képezi, amit a jelen és a jövő generációk érdekében el kell ismerni és meg kell őrizni. Második Cikkely - A kulturális sokszínűségtől a kulturális pluralizmusig Egyre sokfélébb társadalmainkban döntő fontosságú, hogy harmonikus kapcsolatot biztosítsunk a plurális, változatos és dinamikus kulturális identitással rendelkező emberek és csoportok között és lehetővé

tegyük együttélésüket. A társadalmi kohézió, a vitális civil társadalom és a béke biztosítéka az olyan társadalompolitika, mely minden állampolgárt felölel. Ebben a meghatározásban a kulturális pluralizmus a kulturális sokszínűségre adott társadalompolitikai válasz. A demokratikus keretektől elválaszthatatlan kulturális pluralizmus a kulturális cseréhez vezet és a közéletet fenntartó kreatív képességek kivirágzását eredményezi. Harmadik Cikkely - A kulturális sokszínűség mint a fejlődés tényezője A kulturális sokszínűség kitágítja az egyén számára hozzáférhető lehetőségek skáláját; egyike a fejlődés motorjainak, ha fejlődés alatt nem pusztán gazdasági növekedést értünk, hanem olyan eszközt, mely kielégítőbb szellemi, érzelmi, erkölcsi és lelki élethez segít hozzá. KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS EMBERI JOGOK Negyedik Cikkely - Az emberi jogok mint a kulturális sokszínűség biztosítékai A

kulturális sokszínűség védelme etikai parancs, mely elválaszthatatlan az emberi méltóság tiszteletétől. Magában foglalja az emberi jogok és alapvető szabadságok iránti elkötelezettséget, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó egyének és az őslakos népek jogaira. Senki sem hivatkozhat a kulturális sokszínűségre a nemzetközi jog által garantált emberi jogok megsértése vagy e jogok érvényesülési körének korlátozása esetén. Ötödik Cikkely - A kulturális jogok mint a kulturális sokszínűség elősegítői A kulturális jogok az egyetemes, oszthatatlan és egymástól kölcsönösen függő emberi jogok integráns részét képezik. A kulturális sokszínűség virágzása megkívánja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 27. cikkének és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmány 13. és 15 cikkében foglaltak szerint meghatározott kulturális jogok teljeskörű megvalósítását. 15

Ezért minden embernek joga van arra, hogy önmagát kifejezze, hogy alkotásait az általa választott nyelven, kiváltképpen az anyanyelvén, létrehozza és terjessze; minden ember jogosult a kulturális identitását maradéktalanul tiszteletben tartó minőségi oktatásra és képzésre; végül, minden embernek joga van a választása szerinti kulturális életben résztvenni és kulturális szokásait gyakorolni, az emberi jogok és alapvető szabadságok mindenkori tiszteletben tartása mellett. Hatodik Cikkely - A kulturális sokszínűség mindenki számára való hozzáférhetősége felé A gondolatok szavak és képi kifejezések útján történő szabadon áramlásának biztosítása során figyelmet kell szentelni annak, hogy minden kultúra kifejezhesse és megismertethesse magát. A kifejezés szabadsága, a média pluralizmusa, a soknyelvűség, a művészethez és a tudományos és technikai ismeretekhez, digitális formában is történő, egyforma

hozzáférés, valamint a minden kultúra lehetősége arra, hogy a kifejezés és terjesztés eszközeihez hozzájusson képezik a kulturális sokszínűség garanciáit. KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KREATIVITÁS Hetedik Cikkely - A kulturális örökség mint a kreativitás kútfője Az alkotás a kulturális hagyományból táplálkozik, de a más kultúrákkal való találkozásban bontakozik ki. Ezért az örökséget minden formájában meg kell őrizni, előmozdítani és a jövő generációkhoz eljuttatni, mint az emberi tapasztalatok és törekvések tárházát annak érdekében, hogy az alkotás sokszínűségére serkentsen és a kultúrák közötti igazi párbeszédre inspiráljon. Nyolcadik Cikkely - Kulturális áruk és szolgáltatások: egyedi természetű javak A mai gazdasági és technológiai változásokkal, az alkotás és újítás hatalmas lehetőségeinek megnyílásával, különös figyelmet kell fordítani az alkotások kínálatának

sokszínűségére, a szerzők és művészek jogainak kellő tiszteletben tartására, valamint a kulturális javak és szolgáltatások egyediségére, amelyek, mint az identitás, az értékek és a jelentéstartalom iránymutatói, nem kezelhetők pusztán áru vagy fogyasztói cikk gyanánt. Kilencedik Cikkely - A kultúrpolitikák mint a kreativitás katalizátorai Miközben lehetőség nyílik a gondolatok és művek szabad áramlására, a kultúrpolitikáknak olyan körülményeket kell kialakítaniuk, melyek a sokféle kulturális javak és szolgáltatások előállítását és terjesztését segítik elő olyan kultúriparon keresztül, melyek képesek lokális és globális szinten is érvényesülni. Minden Államnak, nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása mellett, ki kell alakítania saját kultúrpolitikáját és olyan eszközökkel - akár szerkezeti támogatással, akár megfelelő szabályozással - kell megvalósítania, melyeket helyesnek vél.

KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS Tizedik Cikkely - Az alkotás és a terjesztés kapacitásainak fejlesztése az egész világon Szemben a kulturális javak és szolgáltatások globális szintű forgalmának és kereskedelmének mai aránytalanságaival, szükséges a nemzetközi együttműködés és szolidaritás megerősítése 16 annak érdekében, hogy minden ország, különösen a fejlődő és az átalakulóban lévő országok, olyan kultúripart hozhassanak létre, mely megállja a helyét és versenyképes mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Tizenegyedik Cikkely - Partnerségi kapcsolatok kialakítása a közszféra, a magánszféra és a civiltársadalom között A piaci tényezők önmagunkban nem alkalmasak a hosszútávon fenntartható emberi fejlődéshez szükséges kulturális sokszínűség megőrzésére és elősegítésére. Ebből a szempontból is kiemelendő a közszféra kitüntetett fontossága valamint a magánszférával

és a civiltársadalommal való partneri viszony. Tizenkettedik Cikkely - Az UNESCO szerepe Az UNESCO-nak, küldetése és funkciói alapján a következő fontos szerepe van: (a) A jelen Nyilatkozatban foglaltakat alkalmazza a különböző kormányközi testületek fejlesztési stratégiáiban; (b) Referenciapontként és fórumként szolgál, ahol az egyes Államok, nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetek, a civiltársadalom és a magánszféra összefoghat, és koncepciókat, célokat és stratégiákat fogalmazhat meg a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében; (c) Folytatja normaalkotó, köztudat-ébresztő és kapacitásépítő tevékenységét a jelen Nyilatkozatban érintett területeken, illetékességi körén belül; (d) Elősegíti az Akcióterv megvalósulását, melynek fő irányvonalai jelen Nyilatkozathoz csatoltatnak. A CSELELKVÉSI TERV FŐBB VONALAI AZ "UNESCO EGYETEMES NYILATKOZATA A KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉGRŐL"

MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A Tagállamok elkötelezik magukat amellett, hogy széles körben megismertetik az UNESCO Egyetemes Nyilatkozatát a Kulturális Sokszínűségről, és különösen a következő célok elérése érdekében együttműködnek: 1. A kulturális sokszínűséggel kapcsolatos konzultációk elmélyítése, különös tekintettel ennek a fejlődéssel kapcsolatos összefüggéseire és a stratégiai döntések meghozatalára mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, megvizsgálva egy a kulturális sokszínűségről szóló nemzetközi jogi eszköz lehetőségét. 2. Haladást elérni az elvek, szabványok és eljárásmódok meghatározásában mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a kulturális sokszínűség megőrzése és előmozdítása érdekében. 3. Elősegíteni az ismeretek és a legjobb eljárásmódok cseréjét a kulturális pluralizmus terén annak érdekében, hogy a sokkomponensű társadalmakban a különböző kulturális háttérből származó

egyének és csoportok szóhoz és részvételhez jussanak. 17 4. További előrelépést tenni az emberi jogok integráns részeként felfogott kulturális jogok tartalmának pontos értelmezése irányába. 5. Megőrizni az emberiség nyelvi örökségét és támogatást nyújtani a lehető legtöbb nyelv megnyilatkozásának. 6. Bátorítani a nyelvi sokszínűséget "az anyanyelv tisztelete mellett" az oktatás minden lehetséges szintjén, és elősegíteni az idegen nyelvek elsajátítását a legfiatalabb kortól. 7. Az oktatáson keresztül előmozdítani a kulturális sokszínűség pozitív értékének tudatosítását, és ennek érdekében tananyagot fejleszteni és biztosítani a tanár-továbbképzést. 8. Ahol csak lehetséges hagyományos módszertanokat bevonni az oktatási folyamatba azzal a céllal, hogy a kommunikáció és a tudás átadásának kulturálisan legmegfelelőbb módszereit megőrizzék és kiaknázzák. 9. Elősegíteni a

"digitális írástudást" és fejleszteni az új informatikai és kommunikációs technológiákban való jártasságot, melyek egyszerre oktatandó tantárgyak és pedagógiai eszközök az oktatás hatékonyságának fokozása érdekében. 10. Előmozdítani a nyelvi sokszínűséget a világhálón és elősegíteni az egyetemes hozzáférhetést a világhálón keresztül minden információhoz közélet terén. 11. A digitális szakadékot felszámolni úgy, hogy szoros együttműködésben a megfelelő ENSZ-szervezetekkel elősegíteni a fejlődő országok számára az új technológiákhoz való hozzáférést, segíteni őket az informatikai technológiák elsajátításában, lehetővé tenni a saját kulturális termékeik digitális terjesztését és elősegíteni számukra az oktatási, kulturális és tudományos digitális forrásokhoz való hozzáférést. 12. Bátorítani a médiában és a globális információs hálózatokban a sokszínű tartalmak

előállítását, megőrzését és elterjesztését és ennek érdekében a közszolgálati rádió- és televízió-szolgáltatás szerepét fokozni a jó minőségű audiovizuális produkciók előállításában, különös tekintettel a kooperatív megoldásokra a terjesztés terén. 13. A kulturális és természeti örökség védelmét és előmozdítását szolgáló stratégiákat megfogalmazni különös tekintettel a szóbeli és a nem tárgyi kulturális örökségre, és küzdeni a kulturális javak és szolgáltatások törvénytelen kereskedelme ellen. 14. Tiszteletben tartani és megőrizni a hagyományos ismereteket, különösen az őshonos népekét; elismerni a hagyományos ismeretek szerepét, különös tekintettel a környezetvédelemre és a természeti erőforrások felhasználására, és elősegíteni az együttműködést a modern tudomány és a helyi ismeretek között. 15. Elősegíteni az alkotók, művészek, kutatók, tudósok és értelmiségiek

mobilitását és a nemzetközi kutatási programok és a partnerségi kapcsolatok fejlődését arra ügyelve, hogy megőrződjön és fejlődjön a fejlődő és az átalakulóban levő országok alkotói kapacitása. 16. Biztosítani a szerzői és az ezzel kapcsolatos jogok védelmét a kortárs alkotás elősegítése és a tisztességes díjazás érdekében, ugyanakkor fenntartva az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerinti szabad hozzáférést a kultúrához 18 17. Segítséget nyújtani a fejlődő és az átalakulóban lévő országok számára kultúriparuk kialakulásában és megerősítésében, és ennek érdekében a megfelelő infrastruktúra és szaktudás kialakításában, az életképes helyi piac létrejöttében, és az említett országok kulturális termékeinek a világpiacra és a nemzetközi terjesztő hálózatokba való eljutásában. 18. Olyan kultúrpolitikákat, szerkezeti támogatást és megfelelő szabályozási kereteket

kifejleszteni, melyek elősegítik a jelen Nyilatkozatban foglalt elvek megvalósulását összhangban minden egyes Állam nemzetközi kötelezettségeivel. 19. Szorosan együttműködve a civilszervezetekkel a kulturális sokszínűség megőrzését és előmozdítását célzó társadalompolitikák kialakításában. 20. Elismerni és bátorítani a magánszféra lehetséges hozzájárulását a kulturális sokszínűség előmozdításához és ennek érdekében elősegíteni a köz- és a magánszféra közötti dialógus fórumainak kialakítását. A Tagállamok azt javasolják, hogy a Főigazgató vegye tekintetbe a jelen Cselekvési Tervben foglaltakat az UNESCO programjainak megvalósítása során és ezekről tájékoztassa az ENSZ más szervezeteit és egyéb kormányközi és nem-kormányzati szervezetet, melyek érdekeltek lehetnek a kulturális sokszínűség érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásában. Irodalom jegyzék: http://www.unescohu

http://www.uisunescoorg 19