Fizika | Csillagászat, űrkutatás » A csillagok életciklusai

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 1 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:107
Feltöltve:2010. június 26
Méret:69 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A csillagok életciklusai Az Univerzumban található csillagok különböző fejlődési állapotban vannak. Némelyik nemrég keletkezett és tömegéhez képest sokkal erősebben sugároz mint a mi Napunk. Vannak viszont olyanok, amelyek messze előre jutottak a fejlődésben. A csillagok fejlődését több hipotézis próbálja leírni. Az alábbiakban az egyik legismertebbet mutatjuk be Valamennyi csillagról feltételezhetjük, hogy az Ősrobbanás után galaktikus ködökből fejlődött ki, de azt is, hogy anyagát visszaadja a csillagközi térnek. A Naphoz hasonló tömegű csillagok fejlődésük közben olyan termonukleáris folyamatokat indítanak be, amelyek során egyre magasabb rendszámú elemek épülnek fel, egészen a többmilliárd °C-on felépülő vasatomokig. E folyamatok alatt a csillagok mérete és hőmérséklete állandóan változik Például amikor a héliumatommagokat szénné összeépítő magreakció beindul, a csillag szinte felfúvódik és

vörös óriássá válik. Feltételezések szerint, a vasállapot után ez a folyamat megáll, és a csillagból bolygó méretű magas átlagos sűrűségű, fehér törpe lesz, amely aztán több milliárd év múlva kihűl. A nagy tömegű csillagok nukleáris atomerőműve nagy intenzitással működik, hamarabb elfogyasztja hidrogénjét. A vasállapot után itt más típusú folyamatok zajlanak A csillag nagyon rövid idő alatt mintegy ötven-száz kilométer átmérőjűre zsugorodik. A sűrűség kritikus értékének elérésekor pedig bekövetkezik a szupernóva-kitörés, amelynek során a hirtelen felszabaduló gravitációs energia óriási robbanással szétveti a csillag külső részét. Ami a robbanás után visszamarad neutroncsillagnak nevezzük. A Nap működése Csillagunk működésének alapja, az a termonukleáris folyamat, amelyben a hidrogént héliummá alakító reakciók sorozata zajlik. Ebben az energiafelszabadító mechanizmusban négy proton

(hidrogénmag) egyesül egy héliumatommá. A termonukleáris reakció során a proton tömegének 0,7%-a megsemmisül, mivel a keletkező héliummag és a többi részecske együtt nem egészen olyan nehéz, mint a reakció során elfogyasztott négy proton. Ez a tömegkülönbség (valójában tömegveszteség) sugárzás, azaz energia formájában jelenik meg. A Napban (és a többi csillagban) a magenergia felszabadulását irányító folyamatok az égitestek központi hőmérsékletétől és az ott uralkodó nyomástól függnek. A Nap minden másodpercben 655 millió tonna hidrogént fogyaszt el, és kb. 650 millió tonna héliummá alakítja. Amikor a csillagunk keletkezett, tömegének még több mint 70%-a hidrogén volt Azóta ez a tartalék másodpercenként 5 millió tonnával csökken. Napunk jelenleg “középkorúnak” tekinthető, és még 5 milliárd esztendőig biztosan sugározni fog. Stabilitását az biztosítja, hogy a benne zajló nukleáris folyamatok

önstabilizálóak A Nap teljesítménye kilowattokban kifejezve 3,8 x1023 kW. Csak összehasonlításként, a legtöbb háztartási gép fogyasztása 0,3-3 kW közötti. A Nap több energiát küld a Világegyetembe 1 másodperc alatt, mint amennyit az emberiség egész eddigi története során előállított.