Szociológia | Felsőoktatás » Eszenyi Zsolt - Társadalmi újratermelés és társadalompolitika

Eszenyi Zsolt - Társadalmi újratermelés és társadalompolitika Az újratermelés az azonosság és a változás bonyolult egysége: miközben a társadalom vagy egy-egy történelmileg kialakult formáció lényegileg önmagával azonos marad, szinte minden összetevőjének formája-tartalma kisebb-nagyobb mértékben módosul. Társadalmi lét azóta van, amióta az ember társadalmiasodása elkezdődött. Újratermelés sajátosságai akkor tűnhetnek elő, ha konkrét társadalmi formációkat vizsgálunk. A társadalmi lét reprodukciója az azonosság és a változás sajátos ötvözetét jelenti. A társadalmi lét újratermelése az emberek mindennapi életük fenntartása tevékenykednek, viszonyaik is velük alakulnak és termelődnek ujjá. érdekében A társadalmi lét újratermelési sémája Miközben az emberek önmagukat, s az önmaguk fenntartásához szükséges javakat megtermelik, újratermelik, eközben újratermelik a termelési viszonyokat is. Mi

termelődik újjá? 1. Az egyének biológia újratermelése A lépték a biológiai újratermelés ciklusa, az emberi élet tartama, ehhez képest ítéljük rövidebbnek vagy hosszabbnak a többi ciklust. A „gyors” vagy „lassú” mozgások különböző feszültségek forrásai Az alacsony technikai fejlettségi szint mellett, az anyagi javak egyszerű újratermelésének feltételei között nem is alakulhatott ki a hosszú távú racionális előregondolkodás olyan képessége, ami társadalmi mértékben számolt volna mai cselekedetek későbbi generációkra gyakorolt hatásával. Csak a transzcendentális hit örökké való fenntartásának igénye hozott létre olyan műveket, amelyek e hitekigények hordozói lehettek, melyek időállósága tovább ívelt egy emberi életcikluson. 2. Az emberek fenntartását, fenntartásukat szolgáló anyagi javak, szolgáltatások újratermelése a) Gyorsan fogyó javak kérdései Nem okoznak problémát az újratermelésen

belül (élelmiszerek, háztartási cikkek). Zavar akkor keletkezik, ha a technika fejlődésével régi szükségleteket újfajta javak kezdenek kielégíteni, vagy éppen új típusú szükségletek alakulnak ki. Új javakra történő átállás többkevesebb ellenállásba ütközik A fogyasztói szokások többnyire mélyen belénk rögződött „habitusok” az egyénnel együtt termelődnek újjá. A gyors változásokra a társadalom kevésbé felkészült, főleg idősebb tagjainak okoz szellemi vagy érzelmi problémát. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését is segíti Nem véletlen mely csoportoknak lesz anyagi erejük az új befogadására. b) Lassú átfutású javak Lassan elhasználódó tartós fogyasztási javak, infrastruktúra elemei (kórház, épület). Egyre kevésbé felelnek meg a gyorsabban változó igényeknek, gátolják az igények-szükségletek változását. Ezek több generációt szolgálnak ki 3. A termelési feltételek

újratermelődése Befolyásolja a korai szocializáció. A gyorsan változó technika a készségek, a termelési módszerek állandó változásait igényelné. Minél idősebb valaki, minél kevesebb info-val rendelkezik, annál nehezebben áll át az új technikákra. E feszültség feloldását igyekszik a képzés feloldani konvertibilis alapképzéssel. Régen a tradicionális családi iparoknál a felnövekvő gyerekek korán eltanulják a munkák technikáit. Ma nem a család készít fel. A személyes családi történelem is „természetünkké válik, szülő által bejárt út a gyermek számára is „természetesként adott. Bebizonyosodott róla, hogy járható 4. Szimbolikus tartalmak reprodukciója Tartósságának oka, hogy több generációt túlélnek. Tartóssága, újonnan termelődésének lassúsága hat a teljes ciklus más összetevőire, társadalmi viszonyok alakulására. Amennyiben anyagi formában is objektiválódó művekről van szó, ezek

fennmaradásából különböző átértelmezések adódnak. A tartósság alapja az, hogy épp ezek az intézmények épülnek be az emberi habitus legmélyebb és legkevésbé tudatos rétegeibe. Ebből adódnak azok a feszültségek, amelyek az újhoz alkalmazkodást nehezítik az egyén részéről anélkül, hogy az alkalmazkodást bármilyen külön érdeket képviselő szervezet akadályozná. E szimbolikus rendszerek – nyelv, a társadalmi együttélési szokások, a magatartások, az értékek stb. – egyénekbe való beépítése nélkül nincs társadalom. E beépítés fő színtere még igen sokáig a biológiai újratermelését is biztosító család lesz. Rosszabb helyzetű csoportok alávetett helyzete belső elfogadtatásának egyik eszköze épp gyakorlataik szimbolikus tartalmának folytonos leértékelése, s ezzel saját értéktelenségük tudatának folytonos megerősítése. (roma hagyományok) 5. A szervezetek újratermelődése A történelmileg kialakuló

intézmények egy része szervezetek formájában kristályosodik ki. A szervezetek mindig rendelkeznek bizonyos önmozgással. Adott szervezet – család, egyház, iskola, államapparátus – meghatározott strukturális feltételek mellett, meghatározott szükségletek kielégítése vagy funkciók betöltése végett létrejön. A szervezet relatív autonómiája miatt, csak részben igazodik a változásokhoz. Ez azt jelenti, hogy a szervezet többé-kevésbé változatlan formában fenntartó érdekek és erők hatékonyabbak lehetnek, mint a szervezetet az új igényekhez igazítani kívánó erők, amelynek kívülről kellene a szervezetre hatnia. Ezért ezek a szervezetek akkor is fennmaradhatnak, amikor már valóságos funkciójukat már jó részt elvesztették. Ilyenkor mesterséges módon teremtenek maguknak funkciót pl. aktagyártással, de igazodhat részlegesen is a szervezet az új feltételekhez, ezeket viszont akadozva látja el. Az anyagi javak újratermelése

a gazdaság szféráját jelenti, a szimbolikus tartalmú-funkciójú javakat viszont a felépítményhez tartozó intézmények kezelik-termelik. Az anyagi javak körforgása gyorsabb, mint a szimbolikus tartalmaké, emiatt számos társadalmi surlódás jöhet létre. A társadalmi viszonyok reprodukciója: az ember önmagát és létfeltételeit újratermeli, ezt szükségképpen meghatározott viszonyok rendszerében teszi. A társadalmi lét újratermelése végtelen Minden pillanatban egyes folyamatok kezdődnek, mások már ugyanakkor kiteljesednek. A reprodukció egész menetét folyamatok bonyolult kapcsolódásai alakítják. Nem tekinthető a társadalmi cselekvésben egyik vagy másik szakasz mellékesnek a többihez képest. Egy-egy folyamat az egészbe visszahelyezve, a többi folyamattal összefüggésében érthető meg teljesen. Társadalmi viszonyok reprodukciója generációk között A társadalmi viszonyok reprodukciója a ciklusok között is folytatódik. A

ciklusok generációk közötti átmenetként értelmezendők. 1. A család, a társadalmi lét újratermelésének első szervezeti kerete átadja saját társadalmi pozícióját a családba született gyerekeknek. Ebben az esetben kapcsolódik a biológiai reprodukcióhoz, s társadalmi helyzet személyek közötti átadását jelenti. 2. A rekonverziós stratégiák legfontosabbika a gazdasági tőke konvertálása kulturális tőkévé, azaz pl érdemet igazoló és magas pozíciót megérdemeltté tevő iskolai végzettséggé, majd-e tőke visszakonvertálása valóban magas pozícióvá. Az újratermelés azon stratégiái, amelyek révén a tőkével rendelkező osztályok ösztönösen vagy tudatosan úgy őrzik vagy úgy javítják az osztályviszonyok struktúrájában elfoglalt pozíciójukat, hogy közben megőrzik vagy növelik tőkéjüket. A gazdasági mező struktúrájának és a profit elsajátítási módjának változásai, abban a tényben fejeződnek ki, hogy a

szelekció és a vállalati előléptetés egyre inkább az iskolai címeken és az iskolai kooptáláson nyugszik. 3. Az újratermelés módjának átalakulása Az iskola átveszi a családtól a reprodukció szempontjából történő kiválasztást. Fiatalok közül az iskola dönti el, kik lesznek azok, akik ezt az osztályt minden tulajdonságával egyetemben reprodukálják, és kiket ítélt arra, hogy az osztályból kirekesztődjenek. A rangos iskolai címekből fakadó profit olyan összeköttetések segítségével növelhető, amelyek jóvoltából e címek a lehető legjobban kamatoztathatók. A cégek közötti gazdasági kapcsolatokból adódó előnyök a vezetők közötti házassági kapcsolatokból származó másodlagos előnyökkel gyarapíthatóak. A stratégiák átalakulása > Javaik egy részét oktatási beruházásokra váltják át, hogy vagyonuk egy részét olyan igazolt kulturális tőke formájában hagyhassák gyermekeikre, ami elősegíti, hogy azok

uralmi pozíciót foglaljanak el a vállalati apparátusban. Az átváltási stratégiák lényege valójában azokban az állandó akcióban és reakcióban rejlik, amelyek révén minden csoport igyekszik megőrizni vagy megváltoztatni az osztálystruktúrában elfoglalt pozícióját, vagy pontosabban, az osztálytársadalmak fejlődésének azon szakaszában, amikor csak a változás segít a fennmaradásban, azon igyekszik, hogy önmaga megőrzése érdekében változzon. A társadalmi struktúra felfogható mint különböző tőkefajták eloszlása a csoportok és osztályok között, melyek számos jellemzője (jövedelem, iskolázottsági szint stb.) anélkül is módosulhat, hogy megváltoznék az az uralkodó vagy alávetett pozíció, amelyet a többi csoporthoz képest elfoglalnak. A társadalmi lé újratermelésének sémája (Ferge Zsuzsa) A Mi reprodukálódik (a tartalom vagy az Újratermelés szférái) 1. Az ember biológiai reprodukciója Milyen keretben

(szervezetek) 2. Javak (objektivációk) 2./a Anyagi javak, szolgáltatások Termelőszervezetek És ezek belső Viszonyai Termelés, Forgalom 2./b Szimbolikus javak, Művészi, tudományos stb. Reprezentációk, hitek, Normák, szabályok, Intézmények Politikai, kulturális, Ideológiai szervezetek, Ezek belső viszonyai Létrehozás (kialakulás), Megőrzés, Átadás Főleg: elsődleges (mikro) közösségek, Család 3. Társadalmi viszonyok – Minden előbbi kereten Belül ill. „mögött”; a szférákon Belüli és a szférák közötti Integráló viszonyok folyamat főbb stádiumai Eredmény Termelés Születés, ill. Szocializálás Elosztás Társadalomban „elosztódás” (társadalmi helyzetek, alapviszonyok Szerint) Elosztás, központi És egyéb újraelosztás Felhasználás Az élet metaforikusan: „elfogyasztása” Felhasználás, elfogyasztás társadalmi Elosztás, ill. (differenciált) Hozzájutás A szimbólum elsajátítása, hatása,

alkalmazása. A ciklus Vége: az anyagi „burok” elpusztulhat; a tartalom Funkcióváltozással vagy Anélkül átértelmeződhet; Elkophat; irrelevánsá válhat lény lesz Mindezen folyamatok „alaprétegét” Adják, és ciklusokon belül is folytonosan módosulnak Ciklus „vége”: Társadalmi lét új állapota – ugyanaz is, más is leélése, Az ember adott viszonyok között