Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az országgyűlés

ORSZÁGGYŰLÉS ORSZÁGGYŰLÉS A PARLAMENT HATÁSKÖRÉNEK KÖZJOGI KORLÁTAI A parlament a népszuverenitás letéteményese. A parlament hatásköre korlátozhatatlan A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogait. Az Országgyűlés hatáskörének közjogi korlátai egyrészt az államszervezeten kívüli, másrészt azon belül találhatók: közvetlen demokrácia (államszervezeten kívüli korlát) minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja (elsődleges formája a képviselet) népi kezdeményezés és népszavazás az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező (de vannak olyan tárgykörök, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani) A PARLAMENT FŐ FUNKCIÓI , A TÖRVÉNYALKOTÁS − törvényhozás − parlamenti ellenőrzés − a kormányzati

szervezetrendszer létrehozása és irányítása, a személyi döntések köre − feladatok a külügyek és a belügyek terén: rendkívüli jogrend bevezetése − egyéb funkciók: közkegyelem gyakorlása, népszavazás elrendelése Törvényhozási funkció:  az Országgyűlés joga  a törvényhozási tárgyak egyik típusa az alapjogi törvény, amely az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozik  önállóan nevesített törvényhozási tárgykör a költségvetés  határozathozatal szerint lehetnek feles és kétharmados törvények  törvények két alaptípusa: egyszerű törvény és alkotmánytörvény A törvényalkotásra ható politikai tényezők: 1. pártok befolyása 2. korporativizmus (a társadalmi és érdekvédelmi szerveket be kell vonni az olyan törvények tervezeteinek előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik) 3. direkt participáció = közvetlen

részvétel (intézményes formái a népi kezdeményezés és a népszavazás) A törvénykezdeményezés joga: Törvénykezdeményezés = az a kidolgozott, kész törvényjavaslat, amely megfelel a törvények elkészítésére, szerkesztésére vonatkozó előírásoknak Törvénykezdeményezők köre: köztársasági elnök, Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő A bizottságok szerepe a törvényalkotásban: A bizottságok a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező szervei. Funkciója a törvényhozásban való közreműködés. Területei: -1- ORSZÁGGYŰLÉS 1. a bizottságok törvényeket kezdeményezhetnek 2. a benyújtott törvényjavaslatról véleményt nyilváníthatnak, ahhoz módosító javaslatot fűzhetnek 3. a kijelölt bizottságok véleményezik a képviselők módosító javaslatait A törvények között speciális parlamenti hatáskört képeznek a költségvetési és zárszámadási törvények.

E törvényjavaslatokat minden egyes bizottság megtárgyalja és véleményezi Léteznek törvény-előkészítéssel foglalkozó bizottságok is, amelyek véleményezik a törvényeket. Az Országgyűlés elnöke a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat a kijelölt bizottságnak adja ki véleményezésre. A bizottság a képviselői módosító javaslatokat értékeli, és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a képviselői javaslattal kapcsolatos véleményét ajánlásban terjeszti az Országgyűlés elé. A képviselők módosító javaslatai: − önálló parlamenti intézmény − lényege, hogy arról a parlamentnek külön szavaznia kell − a módosító javaslatok korlátai: írásbeliség, indokoltság megkövetelése, benyújtás határidőhöz kötése, kollektivitás előírása, stb. − az általános vita lezárásáig írásban, indoklással az elnöknél nyújtható be − határidős korlát: az általános vita

lezárásáig lehet benyújtani – a részletes vitában csak a korábban benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódóan terjeszthet be a képviselő ún. kapcsolódó módosító javaslatot − a képviselői módosítási jognak jogvesztő határideje van a kivételes törvényalkotási eljárásban: csak az eljárást elrendelő parlamenti határozatot követő 21 napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot benyújtani − tárgyköre: korlátlan A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon: Az Országgyűlésben a törvényjavaslatok kétolvasatos tárgyalása ismert: általános és részletes vitája a törvényjavaslatoknak. Általános vita célja: a törvényjavaslat szükségességének, szabályozási elveinek, indoklásának, koncepciójának tisztázása Részletes vita célja: a módosítással érintett szakaszok körüli álláspontok tisztázása A részletes vita lezárását követően kezdődik a szavazási procedúra. Először a

módosító javaslatokról kell szavazni. Ezután zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről A zárószavazás előtt lehetséges záróvita. Akkor nyílik meg, ha a részletes vitában megszavazott rendelkezések nincsenek összhangban az alkotmánnyal, a törvényekkel vagy önmagukkal, s erre nézve módosító javaslat érkezett. Más a tárgyalási menetrend, amikor az Országgyűlés a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja. A kivételes eljárásról a jelen lévő képviselők 4/5-e dönt Csak a minősített többséget nem igénylő törvények tárgyalhatók. Nem kérhető kivételes eljárás a költségvetési és a zárszámadási törvényről sem. A bizottsági vita végeztével a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére fel kell venni és az Országgyűlés rögtön határozatot hoz. A törvényjavaslat feletti szavazás a törvények érvényességi kelléke. A szabályszerűen elfogadott és a házelnök által aláírt

törvény -2- ORSZÁGGYŰLÉS kihirdethető. A kihirdetés a törvényalkotás záró mozzanata A kihirdetés a köztársasági elnök hatásköre. A PARLAMENTI ELLENŐRZÉS A parlamenti ellenőrzés típusai: 1. a plénum nyilvánossága előtt gyakorolt ellenőrzés 2. a bizottsági rendszer 3. ellenőrzésre szakosodott szervek, pl Számvevőszék A folyamatos parlamenti ellenőrzés iránytűje a megadott bizalom és a parlament által elfogadott kormányprogram. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita: − a Kormány beszámolóját a miniszterelnök terjeszti az Országgyűlés elé − a Kormánynak önálló beszámolási kötelezettsége van bizonyos tárgykörökben, pl. beszámol az Országgyűlésnek a jogalkotási programról és annak végrehajtásáról, évenként elfogadott költségvetési törvény − valamennyi kormánytagnak van beszámolási kötelezettsége az Ogy. előtt − parlament előtti beszámolásra kötelezettek

köre: ombudsman, számvevőszék, MNB elnöke, Gazdasági Versenyhivatal elnöke, legfőbb ügyész, MTA elnöke, Országos Választási Bizottság − valamennyi beszámolóról döntenie kell a parlamentnek − a parlamenti ellenőrzés sajátos formája a politikai vita, melyet a Kormány vagy a képviselők 1/5-nek indítványára az Országgyűlés tart Az interpelláció és a kérdés: − az interpelláció leglényegesebb kelléke a választ minősítő (elutasító) parlamenti határozat − a képviselők egyéni vagy kollektív joga, ám a határozatkényszer miatt az intézmény kikerül a képviselő kezéből − ha a képviselő és az Ogy. az interpellációra adott választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni jelentése alapján az elutasított interpelláció újbóli tárgyalását az Ogy. napirendjére tűzi – utólag helyesnek ítélheti a választ vagy megerősítheti korábbi elutasító döntését − az

egyszerű kérdésnél hiányzik a legfőbb kellék, a parlamenti határozat − a kérdezett felvilágosítást és nem választ ad − a képviselők az ombudsmanhoz, az ÁSZ elnökéhez és az MNB elnökéhez kérdést, a Kormány és annak tagjaihoz, a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben − az elmondott interpellációra azonnal szóbeli válaszadási kötelezettség áll fenn csak az interpelláló képviselőnél kell a személyes jelenlét, a válasznál nem kötelező, megengedett a helyettesítés − ha a képviselő nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben: − a bizottság ellenőrző típusú szerv − a parlamenti döntés előtt meghallgatja és véleményezi a vezető közjogi tisztségek várományosait, pl. a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt személyt -3- ORSZÁGGYŰLÉS − a bizottsági állásfoglalás

jelentősen befolyásolhatja a parlamenti határozatot − az alkotmány mindenkit kötelez a bizottság által kért adatok közlésére, a bizottság előtti nyilatkozat- és vallomástételre − a bizottságok kezdeményezési joga az ellenőrzés területén szinte korlátlannak tekinthető − a végrehajtó hatalom ellenőrzését több garancia biztosítja, ilyen az összeférhetetlenség a kormánytagság és a bizottsági tagság között − a Kormány tárgy szerint érintett tagja a bizottság hívására köteles megjelenni és felvilágosítást adni a bizottság ülésén; helyettesítésére jogosult személy is képviselheti − a bizottság köteles évente legalább egyszer meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott − a bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni − az Ogy. bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá eseti bizottságot alakíthat

meghatározott ügyek intézésére; kötelező létrehozni a vizsgálóbizottságot, ha azt a képviselők legalább 1/5-e indítványozza − léteznek fokozottabban ellenőrizendő tárgykörök, pl. a nemzetbiztonsági tevékenység A PARLAMENT EGYÉB FELADAT - ÉS HATÁSKÖREI a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit megválasztja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az AB tagjait, az ombudsmanokat, az ÁSZ elnökét és alelnökeit, a LB elnökét és a legfőbb ügyészt b) nemzetközi szerződéseket köthet c) dönt a fegyveres erők hon vagy külföldi alkalmazásáról, rendkívüli jogrend bevezetése, kihirdetése d) önkormányzatok feloszlatásának joga e) egyéb jogkörök: dönt a bíróságok szervezéséről, megszüntetéséről, megválasztja az Országos Választási Bizottságot, költségvetési szervet létesíthet, kitüntetéseket alapíthat, stb. A Z O RSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE ÉS MEGALAKULÁSA A magyar

parlament 1945-ig kétkamarás volt, azóta egykamarás szerkezetű. A 4 évre választott egykamarás Országgyűlés 386 tagból áll. Az Országgyűlés alakuló ülése: A választásokat követő egy hónapon belül az államfő hívja össze és nyitja meg. Feladatai: 1) igazolja a képviselői mandátumokat 2) létrehozza a parlament belső szervezetét 3) a parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít Az alakuló ülésen jelentik be a frakciók megalakítását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét az Ogy. megválasztja a létrejön a Házbizottság kihirdeti a kormányprogramot a választások győztese Az Országgyűlés tisztségviselői: 1. elnök -4- ORSZÁGGYŰLÉS 2. alelnökök 3. jegyzők Országgyűlés elnöke: − a köztársasági elnöki jogkört gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén (korlátozott jogkör) − követelmény: pártok felettiség, semlegesség,

objektivitás − védi az Ogy. jogait, őrködik a T Ház méltóság és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Ogy. belső életét − az országgyűlési ülések előkészítésének központi alakja, az üléseket ő nyitja meg, az Ogy. tanácskozásait az elnök vezeti − hozzá kell benyújtani a javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket − a szavazási procedúra, a parlamenti döntéshozatal kulcsfigurája felteszi szavazásra a kérdést, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntéseket − hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az Országgyűlést, szervezi az Ogy. nemzetközi kapcsolatait − koordinálja a bizottságok tevékenységét − kapcsolatot tart a frakciókkal − jóváhagyja az Ogy. hivatali szerveinek ügyrendjét, kinevezi vezetőit − akadályoztatása esetén az egyik alelnök helyettesíti jogai és kötelezettségei azonosak az elnökével, kivéve a kinevezési és

felmentési jog Jegyzők: − az elnök általános segítői − a tanácskozások vezetésében segítenek − a napirendnél közreműködő két soros jegyző hitelesíti aláírásával közzétételük előtt az Országgyűlés határozatait Házbizottság: Tagjai: házelnök, alelnökök, frakcióvezetők Feladatai: folyamatos működés biztosítása, tanácskozási munkarend kialakítása, önálló indítványok tárgyalásának előkészítése, a napirendi pont időkeretben történő tárgyalásának kialakítása, a legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetése Ülései: rendszeresek, a házelnök hívja össze, ill. bármelyik képviselőcsoport kérheti Az Országgyűlés bizottsági rendszere: − a bizottságok a parlament kezdeményező, véleményező, javaslattevő és ellenőrző, a törvényben meghatározott esetben ügydöntő szervei − két szempont, a szakmaiság és a politikai tagoltság szerint szerveződnek − az állandó bizottságok

mellett léteznek eseti bizottságok és létrehozhatók vizsgálóbizottságok − a bizottság tagjai csak képviselők lehetnek − rendszeresen működnek; két munkaszint: plénum és bizottsági ülés A frakciók: − a parlamentek nagyhatalmú, nagy befolyású alakzatai − frakcióvezetők: véleményezési joguk van a parlament feloszlatása előtt, tagjai a Házbizottságnak, jelölési, javaslattételi jog illeti meg őket számos ügyben -5- ORSZÁGGYŰLÉS − 15 képviselő alakíthat képviselőcsoportot, a parlamentbe bejutott pártokat is megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga − csak politikai azonosság szerint lehet társulni, a társulás az egyazon párthoz tartozó képviselők joga; egy képviselő csak egy csoportnak lehet tagja − a képviselő kiléphet a frakcióból, a képviselőcsoport tagját kizárhatja a függetlenné vált képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz − tiszteletdíj, munkával járó

kiadások meghatározott összeg a költségvetésből A parlamenti apparátus: − szintjei: plénum, bizottságok, frakciók, képviselők − semlegesség, politikamentesség, szakszerűség jellemzi − az Ogy. munkaszervezete az Országgyűlés Hivatala − az Országgyűléshez tartozik az Országgyűlési Könyvtár (1991. óta) A Z O RSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A parlament házszabályokban állapítják meg működésük rendjét. A házszabály a belső szervezet irányába rendelkező jogi normatíva, állampolgári jogokat közvetlenül nem érint. Az Országgyűlés a jelenlévő képviselők 2/3-nak szavazatával elfogadott házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakai és ülései: − az Országgyűlést 4 évi időtartamra választják − a parlament kimondhatja feloszlását megbízatásnak lejárta előtt is a feloszlatás az államfő hatásköre és 3 hónapon

belül új Országgyűlést kell választani − megbízatási idő meghosszabbítása csak rendkívüli jogrend esetén − évente két rendes ülésszak: tavaszi és őszi − rendkívüli ülés: a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők 1/5-nek írásbeli kérelmére Az Országgyűlés tanácskozási rendje: − a parlament ülései nyilvánosak − zárt ülés: a köztársasági elnök, a Kormány, bármely képviselő kérelmére a képviselők 2/3-nak szavazatával − határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van − a jelen lévő képviselők 2/3-nak szavazata leginkább az alkotmányban taxatív módon felsorolt törvényhozási tárgyakra előírt döntéstípus − a jelen lévő képviselők 4/5-nek szavazata szükséges a kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához − az Ogy. nyílt szavazással határoz szavazatszámláló gép, kézfelemelés − parlamenti beszédjog, parlamenti szólásszabadság a

képviselők alkotmányos joga − a szólásjog intézménye a napirenden kívüli felszólalás, az ügyrendi felszólalás és a kétperces felszólalás − a rendeltetésszerű működést segíti elő a parlamenti fegyelmi jog legsúlyosabb eszköze a szómegvonás (akit az elnök harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre, vagy kitöltötte az időkeretét) -6- ORSZÁGGYŰLÉS − ha az ülésen rendzavarás történik, az elnök határozott időre félbeszakíthatja az ülést; ha az elnök elhagyja a székét, az ülés félbeszakad A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA A mandátum keletkezése és megszűnése: Mandátum keletkezhet: 1. egyéni választókerületben 2. területi és 3. országos listán A képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők. A képviselői mandátum keletkezésének közjogi feltételei: 1. megválasztás ténye 2. megbízólevél átadása 3. mandátumhitelesítés 4. képviselői eskü letétele A

képviselő megbízása megszűnik: 1. az Ogy működésének befejeztével 2. a képviselő halálával 3. lemondással 4. a választójog elvesztésével 5. az összeférhetetlenség kimondásával A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer: A mentelmi jog felelőtlenséget és sérthetetlenséget biztosít. A felelőtlenség a képviselőnek a képviselői minőségében végzett munkájára vonatkozik. A parlamenti szólásszabadságból eredő felelőtlenség feltétlen és örök mentességet ad, kiveszi a képviselőket a jogi felelősségre vonás hatálya alól és a parlament előtti felelősségüket teremti meg. E mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra, a becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére A mentelmi jog másik ága, a sérthetetlenség feltételes eljárási mentességet biztosít. A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak

az Ogy. előzetes hozzájárulásával lehet büntető-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni. A mentelmi jogáról a képviselő nem mondhat le. A képviselők anyagilag függetlenek. -7-