Építészet | Felsőoktatás » Épületszerkezettan és épületfizika, lapostetők

Épületszerkezettan és épületfizika II. Lapostetők Tartalom: 1. 2. 3. 4. 5. 6. A lapostető jelentősége, múltja A lapostetők csoportosítása és felépítése A lapostetők vízelvezetése A lapostetők rétegei A csapadékszigetelés anyagai és kialakítása Hasznosított tetők 1. A LAPOSTETŐ JELENTŐSÉGE, MÚLTJA A tető: a tér lefedéséhez szükséges térhatároló, teherhordó, héjazat-tartó szerkezetek és rétegek összessége (ld. magastetők) A lapostetők minimális hajlásszöge a felületen: ≥ 2% (≥ 1%). A lapostetők körében értelmezve a tetőszigetelés: a teherhordó födémre kerülő pára-, hő- és csapadékszigetelő rétegek összessége. A csapadékszigetelés: felületszerű szerkezeti réteg felhajtásokkal, szegélyekkel, áttörésekkel, hézagképzésekkel az épület csapadék elleni védelmére. Anyagválasztéka, beépítése rokonságot mutat az épület egyéb nedvességvédelmet szolgáló szerkezeteivel, a talajjal

érintkező, a használati és üzemi víz elleni szigetelésekkel (LT.1 ábralap). A tetőt érő hatások: − nedvességhatások (csapadék, építési nedvesség, használati nedvesség), − hőhatások (következmények: hosszváltozás, alakváltozás), − mechanikai hatások (időjárási, szél okozta, teraszburkolatból, növényzetből, karbantartásból), − egyéb hatások: o ózon és uv. sugárzás öregedés, o esővel levegőből kioldott anyagok üledékek megtelepedő mikroorganizmusok, növények A 20. század eleje: − a fejlődő ipar és közlekedés, a tömeges lakásépítés új feladatokat jelent. − az építésben a hagyományok helyébe a tudományos megközelítés lép, − a technikai fejlődés megteremti az újfajta igények kielégítése lehetőségét (olajfinomítás szigetelőanyagok), − a történelmi formákat utánzó építészeti stílusokat felváltja a modern, − a modern építészet eszköztárába – a pillérváz, az

épület teherhordó és térhatároló szerkezeteinek szétválasztása, az épület “lábakra állítása”, a homlokzatok nagyméretű ablakokkal történő feltárása mellett - a teraszként, kertként hasznosított lapostető is beletartozik. A tetőkert mégsem új találmány, hiszen Kr.e a VI században épült Szemirámisz függőkertje, melyet az ókor hét csodája között tartottak számon. (LT1 ábralap) 1 A tetőfelület kialakításában szerepet játszanak az alábbi szempontok is: − A tető formája – miként az épület tömege – kifejezi az épület rendeltetését (LT.1) − Összetett tömegek esetén a rálátás és az alacsony tömbök (pl. konferenciatermek) tetőfelületéről a magasabb tömb (szállodai szobák) homlokzatára visszasugárzott hő problémája megoldást igényel. A tető az épület 5 homlokzata − Egyre nagyobb jelentőséggel bír (előírássá válik), hogy tetőkertek kialakításával ökológiai értelemben -

legalább részlegesen - pótolják az épületekkel elfoglalt természetes földterületet. 2. A LAPOSTETŐK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE Lapostetők csoportosítása (LT.1 ábralap): − a szerkezeti jellemzők szerint: o egyhéjú melegtetők (a rétegek közvetlenül egymásra épülnek), o kéthéjú hidegtetők (a hőszigetelés fölött átszellőztetett légréteg van). − a használat alapján: o nem járható (nem hasznosított) tetők, o hasznosított (terasz-, növényzettel telepített) tetők. − a rétegfelépítés rendje szerint: egyenes rétegrendű tetők (a csapadékszigetelés a hőszigetelés fölött o van) o fordított rétegrendű tetők (a csapadékszigetelés a hőszigetelés alatt van). A lapostetők fő funkcionális rétegei (LT.2 ábralap): 1. csapadékszigetelés, 2. hőszigetelés, 3. teherhordó szerkezet (lejtésben). A kiegészítő rétegek, elemek: 4. lejtést adó réteg, 5. felületvédelem (leterhelő réteg), 6.

gőznyomás-kiegyenlítő réteg, 7. párazáró és elvezető réteg, 8. kiegészítő szerkezetek. Terasz- és zöldtetők esetén további rétegekre van szükség: 9. elválasztó, szűrőréteg, 10. szemcsés ágyazó réteg 11. járólap 12. víztároló réteg 13. talajkeverék Alapelvek: − az egymásra épülő rétegek kölcsönhatásait figyelembe kell venni, − a követelményeket az egymásra kerülő rétegek összessége kell kielégítse, − a figyelembe veendő hőmérsékleti értékek: -20 C +80 C , − a rétegek és összeépítésük alkalmas kell legyen arra, hogy az igénybevételeket (pl. a szélterhet, a szívást is!) a teherhordó szerkezetre továbbítsa. 2 3. A LAPOSTETŐK VÍZELVEZETÉSE Az elvek (LT.3 ábralap): − a víz útja a lehető legrövidebb legyen, − a víz leghosszabb útja a víznyelőig (hajlatban) a 12 m-t ne haladja meg, − melegtetőknél belső vízelvezetést kell készíteni, − kéthéjú hidegtetőkre a külső

vízelvezetés a jellemző, − egy tetőfelületen – a tető nagyságától függetlenül -minimum két víznyelőt kell kialakítani (vagy egy összefolyót és egy túlfolyót). A víznyelőket − a tető legmélyebb pontján kell kialakítani, − a falaktól, felépítményektől minimum 50 cm távolságba kell helyezni, − az aljzathoz elmozdulás-mentesen rögzíteni kell, − a fogadó felületbe ~2 cm re be kell süllyeszteni, − − − a szigeteléssel vízhatlanul kell összeépíteni, a karbantartáshoz elérhetően, a burkolathoz, növényzethez illeszkedően kell beépíteni. Kiegészítő megjegyzések: − a vonalra lejtés lejtésmentes vápát eredményez, − a vápacsatorna besüllyesztése kerülendő hibaforrás, − ereszhez lejtő melegtetőn a kialakuló jégtorlasz beázáshoz vezethet, − pontra lejtő felületek kialakíthatók azonos lejtéssel a falszegély magassága változó lesz, − sarokpontokból indított hajlat-élek a felületen

eltérő lejtésekhez vezethetnek, − felépítmény áttörés ne essék hajlatba (LT.4 ábralap), − felépítmény mögül ellenlejtéses felületek tereljék el a vizet, − a víznyelőcső elhúzása a födémben korlátozott mértékű (<1,2 m), − a csomópontok távolsága tegye lehetővé korrekt kialakításukat, − a szigetelést minimum 20 cm magasságig fel kell vezetni a falakra, fölső élét lecsúszás ellen rögzíteni kell, és tömítéssel le kell zárni, (a magasságot a burkolattól kell értelmezni!) − attika-falak mögött, felépítmények környezetében a hó torlódhat, ezért a falszegély magassága a hóhatárnak megfelelő, − a falszegélyre rátakaró burkolat a vízküszöbnek (5 cm) megfelelő, − az alacsony attika a szigeteléssel azonos anyagú, a hóhatárral megegyező magasságú attika fém (Al., TiZn) fallefedéssel készül, nagyobb magasság esetén a falszegély és az attika-lefedés független lehet, − a felületen a

lejtést a szigetelés anyaga és technológiája határozza meg (általában ≥2%, de táblás aljzat esetén >2,5 %, a hajlatokban ≥1 %, ez értékek alatt megerősítésre – rétegszám-, anyagvastagság-, átfedés-növelésre – van szükség), − a kritikus helyek közelében a víz elvezetése a lejtés megnövelésével gyorsítható. 3 A vízelvezetés rendszere és méretei: Gravitációs rendszer esetén: − a vízgyűjtő felület 150 - 180 m2, − a maximális vízelvezetési hossz: 12 m, − a víznyelők száma min. 2 (vagy 1 + 1, ld fentebb!) − közelítő méret: 1 m2 tetőfelületre 1,2 cm2 szabad víznyelő keresztmetszet. Szívott rendszer esetén: − a vízgyűjtő felület nagyobb (240 300 m2, pl. ipari csarnokoknál), − a csövek keresztmetszet kicsi és nincs szükség lejtésre. 4. A LAPOSTETŐK RÉTEGEI 4.1 Teherhordó födémek Födémek lapostető kialakításával kapcsolatosan fontos tulajdonságai: A monolit vasbeton födémek a

lapostető számára ideális födémet jelentenek. Különösen jó páraátbocsátási ellenállásuknak van jelentősége. Az előregyártott vb. elemes födémeknél az elemcsatlakozások a páraellenállást lerontják, erre a rétegterv kialakításánál figyelni kell. A zárófödém elemei egyúttal a lejtést is biztosíthatják. A vázkerámiás födémek kis felülettömege ezen túl még a fordított tetők kialakításának is akadálya lehet. A fa- és acél trapézlemez födémek az abiotikus (tűz és korrózió) illetve biotikus (gombarovar) károsodásra érzékenyek, lehajlásukat nagyobb lejtésekkel veszik figyelembe, pára- és légzárásukra különös figyelmet kell fordítani. 4.2 Lejtést adó rétegek Változatok: − kavicsbeton nehéz (10 cm vtg. réteg: 220 kg!), − könnyűbeton (hidrofobizált perlit, PS gyöngy adalékkal: 600 kg/m3), − könnyített beton (lépcsősen rakott vagy ékszelvényű PS hab táblák, a betontakarás minimum 5 cm!), −

ékszelvényű hőszigetelő lapok, Helyzete: − közvetlenül a födémen, − a hőszigetelés fölött, a szigetelés aljzataként. 4.3 − − − − − − Pára elleni védelem az egyenes rétegrendű melegtetőknél általában szükséges, a tervezés alapja: a páradiffúziós számítás (Rv = d/δ), anyaga pl. 0,1 mm Al fólia, PE fólia, PVC fólia, üvegfátyol-betétes bitumenes lemez, kéthéjú hidegtetőknél ellátja a légzárás feladatát is, a fóliákat felület-folytonosítani kell, a felépítményekre a hőszigetelés magasságáig fel kell vezetni és párazáró módón kell csatlakoztatni, acél trapézlemez és fafödémek esetén szerepe különösen fontos. 4.4 Hőszigetelés Anyagai: 4 szervetlen, szilikát bázisú: gázszilikát, kőszivacs-lap (Λ≈0,4 W/mK), perlit, habüveg, szálas anyagok: ásványgyapot, üveggyapot, − szerves − műanyag habok: polisztirol (expandált, extrudált, Λ≈0,04 W/mK), poliuretán-, fenol-,

polietilén-hab, − természetes alapú: parafa, cementkötésű fagyapot. Követelmények, kialakítás: − szerepe: energetikai, hőérzeti és szerkezetvédelmi, − anyaga: hőálló, alaktartó, korhadás-mentes, − a szigetelés aljzataként + térfogatállandó, mérettartó, lépésálló, − két rétegben, hézagcserével (extrudált PS hab esetén lépcsős toldással) fektetve, − ragasztott szigetelés alatt < 1m2-es táblákból készítve, − vastagsága: hőtechnikai méretezéssel meghatározva (szigorodó követelmények: 10-12 cm ≥ 20cm), − szélszívás ellen rögzítve (pl. kasírozás nélküli PS hab táblákat hideg-ragasztóval, habüveget forró bitumennel ragasztva), − ragasztott szigetelés alá kasírozott hőszigetelés kerül, − fordított rétegrendű tetőkre zártpórusú hőszigetelést kell beépíteni, (extrudált PS hab egy rétegben, lépcsős toldással, műanyag fátyol szűrőréteggel és leterhelő réteggel, a

számítottnál 1 cm-rel nagyobb vastagságban), − a hőszigetelésre kerülő rétegekre megkövetelt a szabad páradiffúzió, − duo-tetőknél a csapadékszigetelés alatti hőszigetelés kiegészítésére, fölé is kerül hőszigetelés, − vannak csapadékszigetelő lemezzel egyesített hőszigetelések is, ezeket tekercsalakban forgalmazzák. − 4.5 Gőznyomás-kiegyenlítő réteg − E réteg a szigetelés alatti összefüggő vékony légréteg kialakítására szolgál, melynek feladata a bezárt nedvesség felmelegedésével fellépő feszültségek csökkentése + a mozgáskiegyenlítés. − Elhagyható, ha a csapadékszigetelés “lélegző”. − A gőz pontszerű kivezetésére csak nagyon nedves aljzatoknál (pl. átázott hőszigetelés) van szükség. (Régebben a tetőbe a pára elvezetésére egyrészes, a pára és gőz elevezetésére kétrészes talpas szellőzőelemeket építettek be 16 – 25 m2-ként a szigetelést tekintve ez hibaforrást

jelentett.) − A gőznyomás kiegyenlítődik, ha a csapadékszigetelés teljes felületű letapadása akadályozott, (pl. műanyag filc réteggel), az ásványi szálas hőszigetelésben magában, illetve a tekercs-anyagú hőszigetelések réseiben, − Anyaga pl. perforált bitumenes lemez, alsó felületén kavicsszórású bitumenes lemez, műanyag filc. 4.6 Alátét-, védő-, elválasztó rétegek Beépítésük többféle célt szolgálhat: − egymásra épülő összeférhetetlen (inkompatibilis) anyagok elválasztása (pl. bitumenes lemez és PVC, PS hab és PVC), 5 − − leterhelő – kavics, bazaltzúzalék – anyagok alatti rétegek tisztán tartása, tetőföld szemcséi bemosódásának megakadályozása. 5. A CSAPADÉKSZIGETELÉS ANYAGAI ÉS BEÉPÍTÉSE 5.1 A SZIGETELÉS ALJZATA A szigetelés közvetlen aljzata lehet hőszigetelés, lejtbeton, vb. födém, kéthéjú tetőknél deszkázat vagy építőlemez. Az aljzatra a teljes felületen ragasztott,

valamint a kent és szórt szigetelések a legérzékenyebbek Az általános követelmények: − megfelelő lejtés: 2% (táblás hőszigetelés esetén 2,5%, deszkázat 4%), − sima felület, − szilárdság, lépésállóság (15 N/cm2), − alak- és mérettartóság, − pormentes, száraz felület, − +5 C feletti hőmérséklet, − fagyállóság, − tervezett dilatációs mezőkre osztott (betonaljzat hőszigetelés felett 4∗4 m-es, hőszigetelés alatt 6∗6 m-es felületek + falak, felépítmények melletti hézagok) 5.2 BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK a) Oxidbitumenes ragasztott vékonylemez – Presskies – tetők (LT.5 ábralap) − a 20. század utolsó harmadáig kiterjedten alkalmazott szerkezet volt, − anyaga: oxidált bitumennel telített, korhadó, általában papírbetétes vékony lemez, − lejtése a felületen ≥3%, a kritikus helyeken 5%, − beépítése: három rétegben, az eltoltan fektetett lemezeket átlapolással toldva, 3+1 réteg forró

bitumenes ragasztással/kenéssel ellátva, − a beépített bitumen mennyisége ~5 kg/m2, szemben a szükséges 11 kg/m2-rel, − felületvédelme: behengerelt gyöngykavicsréteg. Jellemző rétegfelépítése: − gyöngykavics felületvédelem, − 3 rétegű bitumenes vékonylemez csapadékszigetelés, − habarcssimítás, − habarcsba rakott kőszivacslap hőszigetelés, − betonréteg, − lejtést adó salakfeltöltés kiszellőztető elemekkel, − teherhordó födém Szegélyezése, kiegészítő elemei horganylemezből (ahol szükséges, horganyzott acél megerősítéssel) készültek. Korhadó – papír – betétes, oxidbitumenes vékonylemez csapadékszigetelések alkalmazása MA MÁR TILOS. b) hegeszthető, bitumenes vastaglemez csapadékszigetelések 6 anyaga: nem korhadó betétes, oxid- illetve modifikált (műanyaggal társított, polimer) bitumenes vastaglemez, mely a beépítéshez szükséges bitument “magával hozza”, felülettömege így 3 –

4000 gr/m2, felülete PE-fólia kasírozású vagy homokszórású (zárólemezeknél zúzalékos), − a különböző hordozó rétegek és modifikálások tulajdonságai a (LT.6 ábralap) táblázatokban olvashatók, (üvegfátyol-betétes lemez csak alsó réteg lehet, a fémfólia hordozórétegű lemezeket járművel járható, illetve zöld-tetőknél alkalmaznak), − lejtése: a felületen >2%, vápában >1%, (ez alatt a fedés megerősítésére van szükség), − beépítése: két rétegben,≥8 cm -es átlapolással, a plasztomer lemezek esetén kizárólag hegesztéssel, a többinél hegesztéssel vagy ragasztással, − a lemezek felület-folytonosítása mindig lángolvasztásos hegesztéssel történik, − a zárólemez minden esetben modifikált lemez, az elasztomer (SBS) lemezek felületvédelme pala- vagy kvarczúzalék, a plasztomer (APP) lemezek nem igényelnek felületvédelmet. A lemezek rögzítése: − teljes felületű ragasztással o öntőkannás,

o kenőkefés, o lángolvasztásos módon, illetve o öntapadó lemezek fektetésével, − teljes felületű hegesztéssel, − sávos, vagy pontszerű hideg-ragasztással (a szigetelés első rétege és a kasírozatlan hőszigetelés számára, 3-4 folt, illetve sáv m2-ként), Kiegészítő megjegyzések: − különböző bitumenes szigetelések összeépítésekor az összeférhetőséget ellenőrizni kell. − kereszteződő lemez kapcsolatok ne legyenek, − a merőleges lemezszéleket le kell “vasalni”. Általános részletek az (LT.6) ábralapon Modifikált bitumenes tetőszigetelés csomópontjai – fordított rétegrenddel, vasbeton födémen – az (LT.7 és 8) ábralapon − 5.3 MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK hőre lágyuló, plasztomer lemezek (pl. PVC), gumiszerűen viselkedő, elasztomer lemezek Változataik és jellemző felület-folytonosításuk az (LT.9) ábralapon láthatók Az anyagok: Készítés: − a minimális lejtés mezőben 2%, hajlatban

1%, ez alatt vastagabb lemezekre van szükség, − a szigetelés egy rétegben, min. 5 cm átlapolással fektetett, (1,2 – 2,0 mm vastag) műanyag lemezekkel készül, 7 − − − − − − érdes aljzatok esetén a szigetelőlemez felületkiegyenlítő (pl. filc) alátétrétegre kerül, mechanikai igénybevétel (járművel járható és zöldtetők) esetén a szigetelés fölé (≥300 gr/m2 felülettömegű filc) védőréteget fektetnek, az összeférhetetlen anyagok közé műanyag- vagy üvegfátyol) elválasztó réteg kerül, o oldószerek ↔ valamennyi lemez, o bitumen ↔ PVC, o PS hab ↔ PVC, o PS hab ↔ ECB felület-folytonosítás: o thermoplaszt lemezeknél: oldószeres (THF: tetrahydrofurán) duzzadó hegesztéssel (csak  megfelelő időjárási viszonyok esetén, min. 3 cm-es varrattal), vagy  forrólevegős hegesztéssel (5 cm-es átlapolással, 2 cm-es varratta),  üzemben nagyfrekvenciás hegesztéssel, o elasztomer lemezeknél: 

kontakt ragasztással (min. 5 cm-es sávban),  tömítő-szalaggal (üzemben és építési helyszínen egyaránt),  vulkanizálással üzemben készülő leplesítéshez, három lemez csatlakozásánál átlós lemetszés készül, a kapilláris felszívódás ellen esetenként (pl. szövetbetétes lemezek vágott széleinél) éltömítéssel védekeznek, A rögzítés szélszívás ellen: − leterhelés: o d=16/32 mm gömbölyűszemű kavics, min. 5 cm vastagságban, o 40/40 cm-es, min. 4 cm vastag beton járólap kőzúzalékon, o monolit vasbeton, o terasz- és zöldtető rétegei, − teljes felületű, sávos vagy pontszerű ragasztás, − mechanikai rögzítés: o tárcsa (min. 3 db/m2), o sín, − ezek kombinációjával. A rögzítés a tető valamennyi egymásra épülő rétegére értendő. Mértéke az épület magasságától és a tetőfelület helyzetétől függő (LT.9 ábralap) A vízszintes erők felvételére a műanyag lemezeket a szigetelés síkjában

a tetőszélekhez, felépítményekhez sávszerűen (pl. sínekkel) rögzíteni kell (LT10 ábralap) Kiegészítő megjegyzések: − a PVC könnyen éghető, mechanikai rögzítésnél fokozott tűzterjedésű, − nem éghető ha - kavics, beton - leterheléssel készül, − tűzterjedés nélküli, ha a hőszigetelés és a PVC közé üvegfátyol elválasztó réteg kerül, − az épület tűzszakaszainál, ezen belül 3000 m2-ként – 80 cm-es beton - tűzterjedési gátat kell építeni. 8 Egyenes és fordított rétegrendű tetők rétegfelépítésének logikája követhető nyomon az (LT.10) ábralapon Egyhéjú, egyenes rétegrendű tetők rétegfelépítési változatait mutatja az (LT.11) ábralap Egyhéjú, fordított tető nem járható és járható rétegrendje, kéthéjú hidegtető felépítése és tetőrekonstrukció esetén tervezett duo-tető rétegfelépítése látható az (LT.12) ábralapon 5.4 A CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Szigetelőértékük az

általános keresztmetszetével azonos kell legyen. Műanyag csapadékszigetelés beépítése (PVC-vel példázva) követhető nyomon az (LT.13) ábralapon Az él- és hajlatsarkok idomelemes lezárását mutatja az (LT14) ábralap. Víznyelők beépítése: − az aljzathoz elmozdulás-mentesen rögzíteni kell, − a fogadó felületbe ~2 cm re be kell süllyeszteni, − a párazáró réteg esetén kéttölcséres, annak hiányában egyrészes víznyelő épül be, − a víznyelő peremét (a pára-, és) a szigetelő lemezzel vízhatlanul kell összeépíteni, Attikafalak lefedése: − ≤20 cm magasságig a szigetelés felvezetésével, a fölött fallefedéstől különválasztott falszegélyezéssel készül, − a lefedés TiZn vagy rézlemezzel, sajtolt Al. profillal, finombeton elemmel történhet, − a lefedés külső pereme a homlokzati sík elé áll, arra rátakar, fölső felülete 5 %-kal a tető felé lejt, − áttörését (pl. korlátoszlopokkal) kerülni

kell Falak, felépítmények: − a szigetelést a falakra min. 20 cm-t felvezetik, lecsúszás ellen rögzítik és tömítik, − a függőleges felület az aljzattal együttdolgozó kell legyen (szükség esetén ezt vendégfal biztosítja), − ha a függőleges felület magassága >60 cm, azt meg kell osztani, − bitumenes szigetelésnél hajlatékre, műanyag szigetelésnél hajlatrögzítő elemre van szükség, Nyílászárók csatlakozása: − a tetőkijárati ajtó küszöbjénél a szigetelést min. 20 cm-rel a tetősík (kavics, vagy burkolat) fölé vezetik, rögzítik és tömítik, − ha a kijáratot folyóka védi, ez a magasság 5 cm, − bitumenes lemez szigeteléssel műanyag ajtóhoz csatlakozni nem lehet. Mozgási hézagok: − magas ponton vannak, rajtuk a víz nem vezethető át, − egyenes vonalvezetésűek, távolságuk a falaktól >50 cm, − a tetősíkból minimum 10 cm-es rézsűvel kiemeltek, − az attikafallal azonos magasságú peremfalakkal

határolt dilatációs mezők önálló vízelvezetésű tetőszakaszokat alkotnak, − a páravédelmi réteget a dilatáció mentén le kell zárni. 9 Fordított rétegrendű, PVC szigetelésű tető csomópontjai láthatók az (LT.14) ábralapon (Az ábrákhoz tartozó tételjegyzék az LT.15 lapon olvasható) 5.5 BEVONATJELLEGŰ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Ma a lemezes szigeteléssel egyenértékűek↔ de a helyszíni munka bizonytalansága nagyobb. Készülnek: szórással, hengerezéssel, kefével, öntéssel - spatulyázással felhordva. A leginkább bevált anyagok: − lágy poliészter-bevonatok, − poliuretán folyékony fóliák, − integrált PUR-habok. Általános jellemzés: − az aljzattal szembeni követelményei szigorúak javasolt a tervezett hézagokkal kialakított beton, vasbeton. − a szigetelés több rétegből áll, minimális vastagsága 2 mm, − a biztonságot műanyag fátyol, filc hordozóréteg fokozza, ezt a szigetelőanyag egyenletesen takarja,

− a tervezett hézagok, repedések és a hajlatok fölött elválasztó sávot építenek be, Az anyagok összeférhetőségét, a tető páratechnikai viselkedését ellenőrizni kell. 6. HASZNOSÍTOTT TETŐK A hasznosított tetőket eltérő használati intenzitás jellemzi: Lakások terasza középületek tetőteraszai járművel járható tetők parkoló-tetők. Az eltérő használat a burkolat és a szigetelés minőségére (igénybevételek, olaj- és benzin stb.) kihatással van A bitumenes szigetelést lehet, a műanyag szigetelést muszáj védőréteggel ellátni. A hőszigetelés teherbíró képességét a terheléshez kell megválasztani. 6.1 TERASZTETŐK A szigetelés lejtése előírás szerinti, a burkolat lejtése a csúszásveszély miatt kisebb, 1%-os. A víz elvezetését mindkét síkon – a szigetelésen és a burkolaton – meg kell oldani. A burkolt felület nem kell kövesse a vízgyűjtő felületek kiosztását, mivel a víz a szivárgó

rétegben akadálytalanul mozog. A burkolat kialakítása lehet hagyományos és rugalmas ágyazású. − A hagyományos burkolat − habarcsba rakott vagy − ragasztott lapokkal készülhet. Ezekhez a szigetelés fölött (homok domborlemez) szivárgóréteg és szűrőbeton készül. A ragasztott burkolat hőigénybevétele nagy, ezért 8-10 m2-ként dilatálni kell. 10 Hátránya: javítása - a bontás körülményessége miatt - nehéz. − A rugalmas ágyazás változatai: − min. 3 cm vastag kőzúzalékba rakott beton kő járólapok, − homokos kavics + homok + sajtolt beton térkő, − alátéttárcsákra fektetett járólapok (a koncentrált erőhatások miatt) szilárd szigetelésvédő rétegen. Könnyen javítható, átalakítható szerkezetek. Járművel járható tetőknél: − az olaj- és benzinálló szigetelés készül, − erre két elválasztó (csúsztató), vagy egy elválasztó + egy védőréteget fektetnek, − erre méretezett – 2,5 ∗ 2,5

m-es mezőkben dilatált - vasbeton teherelosztó lemez készül, − a lábazati szigetelést vasbeton fal védi. Hagyományos felépítésű, ragasztott kerámialappal burkolt terasz csomópontjait mutatja az (LT.15) ábralap, a rétegrend egyenes, a csapadékszigetelés anyaga PVC 6.2 NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT, ZÖLDTETŐK Környezeti előnyök: − hőterhelés csökkentése, − csapadék megkötése, késleltetett párolgás, − zajcsökkentés, − pormegkötés, − oxigén-termelés, stb. Lakóérték növelése. Szerkezeti kialakítás: − egyhéjú melegtető egyenes vagy fordított rétegrenddel, − a szigetelés és a talaj lejtése egyaránt minimum 2%-os, − a víznyelők beépítése védetten, de tisztításhoz hozzáférhető módon, − bekötésük a csatornába egyesített rendszer esetén a bűzelzárás megoldásával. A zöldtető a használat, a gondozási igény és a rétegvastagság szerint: extenzív intenzív minimális gondozás rendszeres

gondozás öntözés, tápanyag természetes úton öntözés és trágyázás kis teher (15-20 kg/m2) nagy súly (400-600 kg/m2) igénytelen növények (sedumok) igényes díszítő növényzet alacsony beruházási költség magas beruházási költség ökológiai védőréteg tetőkert üzemszerűen nem járható korláttal kell védeni 11 Hővédelem: méretezés szerint. Páravédelem: párazáró réteg beépítése szükséges, (a lélegző szigetelések pangó vizek esetén nem működőképesek). − Tűzvédelem: 40 m-ként illetve 1500m2-ként tűzgátakat kell beépíteni, az attikafalak, felépítmények, felülvilágítók mentén 50 cm-es nem éghető (pl. kavicsolt) sávokat kell kialakítani. − Speciális problémák: o Vegetáció. A föld-összetétel és a növényzet megválasztása a kerttervező feladata. o Gyökérvédelem: célszerű minősítetten gyökérálló szigetelést (PVC, ECB, EPDM, VAE lemezek) alkalmazni. (A 4 éves vizsgálat általános

felületen és a sarkok, toldások helyén is minősít.) Ha a szigetelés nem gyökérálló, külön védőrétegre van szükség, melyet a termőréteg fölső síkjáig fel kell vezetni. (Gyökérvédő rétegek: 0,8 mm vtg PVC fólia hegesztett toldásokkal, 0,4 mm PE fólia hegesztve vagy extenzív tetőknél 1,5 – 2,0 m-es átlapolásokkal, forrasztott rézlemez, hegesztett acéllemez, rézvagy acéllemez hordozórétegű modifikált bitumenes vastaglemez). o Vízgazdálkodás: vízelvezető, tároló réteggel (elkülönített vagy egyesített funkciójú rétegekkel). Változatai: felületszivárgók (dombor-lemezek, PShab elemek) és szemcsés anyagok (kavics, duzzasztott agyagkavics) A vízgazdálkodó réteget a rá kerülő termőrétegtől geotextil réteg választja el, védi meg az eliszaposodástól. Zöldtető csomópontjai tanulmányozhatók az (LT.16) ábralapon, a tető fordított rétegrendű, PVC-vel szigetelt. − − Kiegészítő megjegyzés: Az esetleges

hibahelyek meghatározását segíti a tető szakaszolása. Egyenes rétegrendű tetőknél ez a párazáró és csapadékszigetelő rétegek vízhatlan összeépítésével megoldható. Fordított tetőknél ez nem megy Irodalom: 1. Frick, Knöll, Neumann, Weinbrenner: Baukonstruktionslehre 2 (201-254 old) 2. Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei (szerk.: Horváth Sándor, ÉMSZ – Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége, 1999.) 3. Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei (szerk.: Horváthné Pintér Judit, ÉMSZ – Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége, 1999.) 12