Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Közgazdaságtan kidolgozott tételsor

1. A, Milyen általános, illetve a megértést elősegítő absztrakciós feltevésekkel él a mikroökonómia? Mely dimenziókban oldott az absztrakció szigorán? Milyen logikai szabályokat alkalmaz a közgazdasági elmélet? Mutassa be a modern közgazdaságtan vállalatfelfogását, hasonlítsa össze a holisztikus értelmezéssel! Elemezze a keresletkorlátos gazdaságot (mutassa be ábrán is a fő áramlat rövid távú modellje alapján)! Mikroökonómia: 1 • az egyes mikroegységek érdekeit, döntéseit, gazdasági cselekményeit, tranzakcióit elemzi • egy termék elkülönült piacát vizsgálja A mikroökonómia (szükségszerűen) sok absztrakciós feltevéssel él 1. A természeti és jogi környezetet adottnak tekinti 2. M semleges (ezek minden mikro-gazdaságtanra érvényesek)  Homogenitási posztulátum 2: a kböző termékek D-e és S-a kizárólag az árarányok függvénye, az árszínvonal nem gyakorol rájuk befolyást  Dichotomikus pénzelmélet 3:

ár(csere)arányok a reál-, árszínvonal a monetáris szférában határozódnak meg A kettő együtt: mivel árarányok a reálszférában határozódnak meg, D-t és S-t, azaz a piacokat is a reálszféra determinálja, a monetáris szféra semmit sem befolyásol 3. A rendszer megértését elősegítő egyszerűsítések: a) mindenki által hozzáférhető technika tényezők homogének (eltekint a különbségektől: nincsenek szabadalmak, nincsenek a dolgozók közt képzettség szerinti eltérések, stb.) b) a piacrendszer tökéletes c) a megszerezhető info teljes körűek, ingyenesek és egzaktak: beleértve a technológiákra és az áruk minőségére vonatkozó info-kat is d) az aktorok képesek helyzetüket a többiektől függetlenül (nincsenek externáliák 4) optimálni (max. profit: Π max ; max haszon: U max ; hedonizmus 5) („leépítés nem gond, a dolgozó talál másik munkahelyet”) e) a tulajdonosi és vállalkozói funkció egy személyhez kötése, a

hangsúly a vállalkozói funkcióra kerül (holisztikus 6 váll felfogás) Mikroökonómia (Microeconomics) Az egyes mikroegységek érdekeit, döntéseit, gazdasági cselekményeit, tranzakcióit elemzi, egy termék elkülönült piacát, annak keresletét, kínálatát, áralakulását vizsgálja. 2 Homogenitási posztulátum A kereslet és a kínálat az árarányok függvénye, az árszínvonal nívója, változása nem gyakorol rájuk befolyást. (Román példa: régi és új lej 1/10000, vagy EURO bevezetése) 3 Dichotomikus pénzelmélet (Dichotomical monetary theory) Kettős pénzelmélet: az ár(csere)arányok a reálszférában határozódnak meg, míg az árszínvonal a monetáris szférában alakul ki. (az árarányokat a fizikai ráfordítások határozzák meg: kétszer nagyobb lakás kétszer többe kerül) 4 Externáliák, külső hatások (Externalities)) Egy adott tranzakcióban résztvevő gazdasági szereplők által indított gazdasági hatás, amely a

tranzakcióban részt nem vevőket, a „harmadik személyeket” (Third parties effect) is érint, befolyásolva azok hasznosságát, költségeit, termelését, profitját. Tágabb értelemben: minden, az adott relációban passzív aktort érintő gazdasági hatás 5 Hedonizmus (Hedonism) Görög filozófiai irányzat, mely szerint az egyén célja a szükségletek minél jobb kielégítése. A közgazdasági irányzatok különböző időhorizontokra értelmezik, lényegében minden mai felfogásban érvényesül. Csak statikus értelmezésben zárja ki a megtakarítást, dinamikus felfogásban a kölcsönadott megtakarítás után járó kamat forrása lehet a nagyobb fogyasztásnak, a jobb szükségletkielégítésnek, a növekvő élvezetnek. 1 6 a tulajdonosi és vállalkozói funkció egy személyhez kötése, a hangsúly a vállalkozói funkcióra kerül (holisztikus váll felfogás) > a vállalat homogén egység > Schumpeter „az ipar kapitányai” GET a mikro

általánosítása! A mikroegységek egyensúlyából vezeti le a makro-gazd egyensúlyát. (GET > ált egyensúlyelmélet > 1920-as években csúcspont > utána vil gazd válság) A makro-gazd egyensúlyba, Pareto-opt helyzetbe kerül akkor, ha már egy mikroegység sem képes anélkül javítani helyzetén, hogy legalább egy másiké ne romlana (tejtermelős példa, hibája: nem számol egy új (külföldi) vállalattal (tejtermelős példa, hibája: nem számol egy új (külföldi) vállalattal > mindenki helyzete javul) Hiba, hogy sokan leragadnak az indokoltan alkalmazott absztrakciók szintjén! Ezek csak a valós gazdaság működésének megértését szolgálják. A megértést követően fel kell oldani az absztrakciókat! A mikroökonómia is old az absztrakció szigorán 1) Info-k tökéletessége helyett opportunizmus 7. Infok torzításával partnert (vevőt) nemtökéletes döntésre próbálják rávenni 2) Modern vállalatelméletek: a tulajdonosi és

irányítói funkció elkülönül, a vállalat már nem homogén egység (mint a holisztikus felfogás szerint): o Vezetői vállalatelméletek (managerial theories of the firm) lehetséges cél: • Értékesítés-maximálás (Sales maximalization) • Piaci részesedés növelése • Szabadcélú profit 8 (Discretionary profits) o Magatartás-elméletek (behavioral theories of the firm) Vállalat nem maximál, hanem vmilyen elvárás kielégítésére törekszik (satisficing behavior). Ez gyakran a bázisidőszakban elért szint meghaladása (bázisszemlélet > az előző évi teljesítményt x%-kal meg kell haladni). A modern vállalatok általában RT-k, korporációk (Corporations) Vállalati misszió: CRM – cause related marketing (Ügyhöz kapcsolt marketing > magasztos, komoly cél érdekében lép fel a cég > valójában a több eladott termék révén nő a profit, pl. Danone) J. Schumpeter: vállalkozó és vállalatvezető! • vállalkozó: innovatív,

élen jár új termék, új tényezőkombinációk bevezetésében, új piacok meghódításában • vállalatvezető: bizonyos késéssel követ, másol lemarad(hat) a versenyben Keynesi szerint a gazdaság D-korlátos! A Say-törvény Keynes szerint nem érvényesül: a tényezőtulajdonosok több tényezőt adnak el, mint amennyinek az árából fogyasztási cikkeket kívánnak vásárolni K*MP K + LMP L = K*p K + Lp L AS = Y>AD Y a termelés (AS) mértékében képződne, de nem válik AD-té! A fő áramlat rövid távú modellje alapvetően a keresletkorlátos, rugalmatlan árakkal működő keynesi elméletre épül. 7 8 Opportunizmus (Opportunism) A gazdasági partner félreinformálása, szándékos megtévesztése. A termék fejlesztésére, stb. fordított profit nem szab célú (ezt a részt be kell fektetni), a kivehető rész szabadcélú (osztalék) A fő áramlat rövid távú aggregált modellje GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) AD=f(GDPrexp) A

Aggr. keresl Aggr. kínálat GDP rés 45o 0 GDPra keresleti korl GDPrpot GDPr erőforrás-korl GDPr exp független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPr a –t a függő változót AS a létező K 0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig B, A legjellemzőbb szervezeti – vállalati struktúrák és formák (egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése – szervezeti felépítés – munkamegosztás). Üzemszervezés, munkaszervezés: A 19. század utolsó harmada (fiatal tudás) Kiindulóhely: Amerika – gépkocsigyártáshoz új munkastílus: futószalagos technológia. Különleges munkaszervezést kívánt TAYLOR: Első tudományos üzemszervezési munka: munkafolyamatok kis egységekre bontása (hibátlanul és gyorsan végzi a munkás a feladatát), specializált tudás, minőségbiztosítás alapjai, lineáris és funkcionális irányítás keveredése: A legjellemzőbb szervezeti és vezetési struktúrák: 1.) Lineális

szervezési struktúra: Egy vezetőhöz közvetlenül kapcsolódó végrehajtási területek. Egyszemélyi vezető irányító tevékenységre épül! Előnye: az irányítás gyors, torzítás nélküli az információ oda-vissza, rugalmas. Hátránya: egy mindent tudó, mindenhez értő, mindig ott lévő vezetőt igényel. 2.) Funkcionális szervezési forma: A vezető funkcionális pontokat iktatott be. A szervezetet horizontálisan tagolja A feladó csoportok élére vezetőt rak. A végrehajtási szint a funkcionális vonalból kapja az utasítást. Előnye: megosztja a felelősséget, a tudás összeadódik, profi áll a funkciós pontokon. A vezetőnek nem kell könyvelnie, legyen jó vezető. Hátránya: nincs közvetlen elérhetőség, információs torzul, lassul. Be kell iktatni a funkciók között a koordinációt. 3.) Törzskari szervezeti modell: döntés előkészítő szervezet Előnye: a szakértelem nagyon magas fokot érhet el, szenzációs stratégiai tervek

születhetnek, Hátránya: nagy az áttét, a funkcionális végrehajtó vezető ellentéte a törzskarral (eltérés a törzskar és a végrehajtás között, a törzskarnak nincs végrehajtási felelőssége) 4.) Kombinált vezetési modell: A lineális és a funkcionális között keres jobb megoldást. A törzskarral meghozza a döntés, eljut a funkcionális vezetőkhöz. Előnye: enyhíti az ellentétet a törzskar és a végrehajtás között 5.) Divizionális szervezet: pl.: szállodaláncok (minden országban ugyanazt a minőséget kapjuk) Van egy központ, ami a termékre vonatkozó minden fontos döntést meghoz: reklám, gazdasági, technológiai, minőségi előírások. Ez alapján működnek a divíziók önállóan Ezek a világon mindenhol ugyanazt nyújtják. Pl: a 80-as, 90-es évek legtöbb találmánya 6.) Mátrix szervezeti modell: (tk519c) - programorientált, pl.: építési vállalat – magas, mély, belső - projektorientált, pl.: lakásokat, ipari

létesítményeket, szánházak építése, - team-orientált. Mindenki, mindenkivel kapcsolatban van. Az érintett pontoknál megfelelő pontok vannak Programorientált: programok összehangolása úgy, hogy mindenkinek meglegyen a maga feladata Projekt-orientált: az 1. sz, 2 sz helyén egy projekt, pl: egy nagy építkezés van Team-orientált: feladatonként több is előfordulhat egy cégen belül. Erős pontja: rugalmas, szakértelem ott van mindenhol. Gyenge pontja: nem tudjuk, hol tartunk, ezért sok nézőpontot kell betenni, hogy átlátható legyen, áttekinthetetlen adminisztráció 7.) Háromdimenziós: A mátrix továbbfejlesztve a törzskarival. 8.) Outsourcing szervezet: Külső vállalkozóknak kiadjuk a munkát. A vezetés köré egy szűk csoportot szervez Minden kiadva. A jogtanácsos kitüntetett helyen van, mert sok szerződést készít, ellenőriz, pereskedik, stb. (Japánoknál: autó, TV-gyártás) Előnye: kevés bérköltség és közteher, nagy

megtakarítás, jól működik, nagy teljesítmény. Megfelelő gazdaság szükséges hozzá. Aki nem teljesít, az egyből kibukik a rendszerből Ha profin működik, akkor megtalálja számítását. Biztos lesz megrendelése Kényszerhelyzetben vannak a vállalkozók. Jól szervezettség kell! Hátránya: drága (viszont magas minőség) 2. A, Mutassa be egy áru tökéletes piacát! Milyen következményekkel jár a keresleti függvény eltolódása? Melyek a modell hátterében lévő összefüggések, feltételezések? egy termék piacának elemzése A modell értelmezése: 1) Külön-külön D és S egyaránt sok tényező fgv-e, például: D x = f (p x ; p a-z ; Y; T; reklám;) p x : x termék ára, p a-z : helyettesítő, kiegészítő termékek ára, Y:jövedelem, D x : x termék kereslete (sörös példa: „egységnyi berugást a legolcsóbban”) Gyakran egy konkrét tényező hatását kívánjuk elemezni, ezért eltekintünk a többi tényező változásától, a

ceteris paribus 9 elvének megfelelően D x = f (p x ) vagy D x = f (Y) 2) A modell azonban több mint a függvények egymásmellettisége! Valójában kölcsönhatás, D és S is (vissza)hat p-re! 3) A konstansnak tekintett, de ténylegesen változó tényezők hatása ugrásszerűen (ceteris paribus feltevés miatt) a fgv eltolódásaként jelenik meg. Ez a modellek többségében érvényes! a. p x változása: fgv mentén történő elmozdulás b. Ha mégis változik p a-z ; Y; T, akkor a fgv egésze tolódik el        A modell hátterében lévő összefüggések, ill nem hangsúlyozott absztrakciók: Egy piac a teljes piacrendszernek csak egy láncszeme. Változásai kihatnak a többire is. Kérdéses, hogy:  a ∆S-hez áll-e rend-re elég tényező  megfelelő techn szintűek, ill képzettségűek-e (valójában K és L nem homogén!) A konkurens, ill komplementer javak termelési lehetőségei. A kereszt-árrugalmasságok intenzitása. Az

alkalmazkodás időigénye. Információk jellege (ex post 10, v ex ante 11) Eltekint a várakozások rugalmasságától. Aukciós séma 12: csere E-súlyi árakon kezdődik. A valóságban fals árakon is: nem köv be U max ! Az megfigyelés szempontjából lényegtelen tényezőket (amelyek egyébként szintén változnak) nem vesszük figyelembe változóként > mg-i parcellás példa 10 Ex post Valamely tevékenység eredményének, vagy egy gazdasági változó értékének tényleges, megvalósult szintje. 9 11 Ex ante Valamely tevékenység eredményének, vagy egy gazdasági változó értékének tervezett, becsült, megkívánt szintje. A bizonytalanság következtében általában eltér a később bekövetkező tényleges, ex post nagyságoktól Aukciós séma (Auction scheme) Az árveréses piac alapmodellje. Az árak folyamatosan igazodnak a kereslet és kínálat változásaihoz Jellemzői: az azonos minőségben megjelenő, nagy tömegű áru; jelentős számú

és egyenlő erejű piaci szereplő mindkét oldalon; a tranzakciók csak azután kezdődnek meg, ha kialakult az egyensúlyi ár. 12 p p2 S E1 p1 D1 p0 E0 0 Q0 D0 Q1 Ok > független változó > ár (p) okozat > függő változó > kereslet (D), kínálat (S) Ár csökken > kereslet nő > kínálat csökken P1 ár > kis kereslet, nagy kínálat > visszahatás > a kereskedő csökkenteni kénytelen az árat > kölcsönhatás Ha az ár változik, akkor a függvények mentén mozgunk, ha a változatlannak feltételezett tényezők (pl. jövedelem, fogyasztási szokások, ízlés) változnak, akkor maga a függvény tolódik el > D0 > D1 B, Az adók. Az adózás általános jellemzői Az adórendszerhez kapcsolódó fogalmak (az adóalany, az adó tárgya, az adó alapja, adókötelezettség, adóméret, adómentesség, adókedvezmény, stb.) Az adók csoportosítása A vállalkozást és a magánszemélyt termelő adók. Adónemek Adó:

ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség az állam felé. Az államháztartás bevételi oldalának meghatározó eleme. Adót az Alkotmány rendelkezése szerint csak törvényben lehet megállapítani. Adózó: az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adózásra kötelez. Adójog: az adózást az adójog szabályozza, amely magába foglalja az anyagi és az eljárási jogszabályokat. Anyagi: az adónemekre vonatkozó adóügyi jogviszonyokat tartalmazza Eljárási: az adóigazgatási eljárásra vonatkozó előírásokat tartalmazza Az adóügyi jogviszony az adóra jogosult és az adó fizetésére kötelezett között jön létre. Az állam jogait az adóhatóságok gyakorolják. Az adóztatás funkciói: Az adóztatás: az adók megállapítását, bevallását és megfizetését, valamint az ezzel kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, ellenőrzési és végrehajtási

tevékenységet foglalja magában. Az adóztatás célja: az állam ill. az önkormányzatok társadalmi szükségletek finanszírozásához szükséges pénzeszközök előteremtése, a közhatalom bevételigényének kielégítése. Adóztatás alapelvei Adó megállapítása Önadózás: az adóalany maga köteles az adó alapját és összegét meghatározni, és azt az adóhatóság részére bevallani és megfizetni. Adólevonás: a kifizető, a munkáltató az adónemre vonatkozó jogszabály szerint állapítja meg a kfizetéskor esedékes adót, levonja, és az adóhatósághoz befizeti Adókivetés, adókiszabás: az adót, vámot az illetékes adóhatósága állapítja meg az adózó által szolgáltatott adatok alapján (pl: gépjárműadó). Adóbeszedés: az adó-megállapítás speciális módja, amelyet az arra kötelezett természetes személy az adóhatóság nevében végez és fizeti be az adóhatóságnak (pl. idegenforgalmi adó) Adórendszerhez kapcsolódó

fogalmak Adóalany: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet, amelyhez az adóról szóló tv. adókötelezettséget állapít meg Az adó alanya megegyezhet, de el is térhet az adó terhének a fizetésétől (megegyező-szja, eltérő-ÁFA). Adó tárgya: az a pénzben vagy természetes mértékegységben kifejezhető jogosultság, tevékenység, dolog, mely után az adót fizetik (SZJA – jövedelem után, ÁFA – termékértékesítés, szolgáltatás) Adó alapja: az adó tárgyának pénzben kifizetett mennyisége, amely alapján a fizetendő adót a jogszabály szerint számítják. (SZJA –naptári évben együttesen szerzett jövedelem, gépkocsi- súly) Adókötelezettség: tartalmazza az adózó valamennyi előírt feladatát. Ezek a feladatok: bejelentési-, nyilatkozattételi kötelezettség, nyilvántartás vezetésének kötelezettsége, bizonylati rend és fegyelemszabályozás és biztosítása, az adó

megállapításának, bevallásának és megfizetésének módja, az adó levonási és beszedési kötelezettsége, adatszolgáltatási kötelezettség. Kapcsolódhat: a teljesítés időpontjához (ÁFA), adóköteles jövedelem megszerzéséhez. Az adófizetés módját és esedékességét az Adóeljárási törvény szabályozza. Az adómérték: A fizetendő adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértéke adókulccsal vagy adótétellel határozható meg. (Adótétel akkor, ha az adóalapot nem pénzértékben, hanem természetes mértékegységben határozzák meg.) Adómentesség: jogszabályokban meghatározott adó alanya vagy tárgy –az adóztató szándéka szerint- mentesül az adózás alól (állandó, vagy ideiglenes lehet) Adókedvezmény: igénybevételének alapfeltétele az adóalany adófizetési kötelezettsége: az adóztató által nyújtott olyan preferencia, amely az adóztató számára fizetendő adó meghatározott mértékű

visszatartását engedélyezi. Feltételei: - az adózó tevékenysége kedvezményezett körhöz kapcsolódjon - az adókedvezmény elszámolása nettó módon történjék (fiz.adó-kedvezmény=befizetés) - a kedvezmény összege a fizetendő adó összegéig terjedhet - csak a tárgyévben lehet érvényesíteni Az adó áthárítása: szándékolt (pl. ÁFA – végső fogyasztóra), nem szándékolt (szja – adó törvény ellenére történő eljárás) Az adó elhárítása: megengedett (pl. vásárlási szándék meghiúsulása az adó mértéke miatt), meg nem engedett (pl. adófizetési kötelezettség eltitkolása – valótlan adatszolgáltatás) Adók csoportosítása Adó viselője szerint -közvetlen: az adóalany az adófizető -közvetett: az adó alanya és az adó terhét viselő egymástól elkülönül (pl. ÁFA) Tárgya szerint: -bevételt terhelő: jövedéki adó, hozadéki adó -vagyont terhelő: ingatlan adó, örökösödési adó Felhasználás szerint:

-általános adó: az államháztartási feladatok ellátását szolgálja, az állami költségvetésben felhasználásáról nem döntenek (SZJA, ÁFA) -Céladó: csak előre meghatározott célra lehet felhasználni (útadó, idegenforgalmi adó) Mértéke szerint: -lineáris (az adókulcs változatlan, az adó összege az adóalap növekedésének függvénye) -progresszív (az adókulcs az adóalap növekedésével együtt emelkedik) -degresszív (az adókulcs az adóalap növekedésének ütemében csökken) -kombinatív (fenti három kombinációja) Vállalkozást terhelő adók: - társasági adó, osztalékadó, - ÁFA - jövedéki adó - turisztikai hozzájárulás, - helyi adók - rehab. hozzájárulás, - fogyasztási adó, - munkaadói járulék, - kvd, - szakképzési hozzájárulás, - gépjárműadó, - kulturális járulék, - társadalombizt. járulék Magánszemélyt terhelő adók: SZJA, munkavállalói járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási

járulék Az állami adóhatósághoz kerülő adók: SZJA; társasági adó és osztalékadó; ÁFA; fogyasztási adó, fogyasztói árkiegészítés; munkaadói, munkavállalói járulék; szakképzési hozzájárulás; rehabilitációs hozzájárulás és dotáció. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő adók: helyi adó: vagyoni típusú (építményadó, telekadó), kommunális (magánszem,komm.adója, vállalk.kommadója, idegenforgadó), helyi iparűzési gépjárműadó: belföldön forg. engedéllyel és rendszámmal ellátott belföldi és külföldön nyilvántartott, de az ország területén közlekedő külföldi gépjármű után A személyi jövedelemadó: Funkciója a magánszemély összjövedelmével arányos teherviselés az állam által ellátott társadalmi feladatok érdekében, és a különböző forrásból származó jövedelmek egységes, összevont adóztatása. Jövedelemfajták: -önálló tevékenységből származó jövedelem, -nem

önálló tevékenységből származó jövedelem (munkaviszonyból, képviselői díj, társas vállalkozás tagjainak személyes közreműködéséből származó jövedelem, választott tisztségviselői díj, segítő családtag részére fizetett összeg) - egyéb jövedelmek: minden olyan jövedelem, amely az előző kettőbe nem sorolható. Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások magánszemély tagjainak a nyilvántartási kötelezettségei az SZJA törvény szerint: Alapnyilvántartások: pénztárkönyv és naplófőkönyv; bevételi és költségnyilvántartás; bevételi nyilvántartás. Részletező nyilvántartások: a vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása; szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása; tárgyi eszköz nyilvántartás; nem anyagi javak nyilvántartása; tőkejövedelmek nyilvántartása; munkabérek és más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása; gépjármű – használati nyilvántartás; hitelbe vagy

bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása; egyéb követelések nyilvántartása; selejtezési nyilvántartás; leltár; alvállalkozói nyilvántartás; szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. A társasági és az osztalékadó: Az egyes vállalkozások gazdasági eredményei arányában biztosít költségvetési bevételeket az állami feladatok ellátásához. Az adóztatás alapja a számviteli törvény alapján kimutatott eredmény. Az ÁFA: Többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és az értékesítés minden pontján az adóalanyok kötelesek fizetni a hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználót, a fogyasztót terheli. Az adó a termék, vagy szolgáltatás árában foglaltatik Ez azt jelenti, hogy a vásárlók az eladási árral az adót is megfizetik. A fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés: A fogyasztási adó az árszabályozó hatásán keresztül befolyásolja egyes

termékek fogyasztását, többletjövedelmet vont el bizonyos termékek vásárlóitól (pl. ékszer) és tartós bevételt nyújt az állami költségvetésnek. Foglalkozást terhelő járulékok, hozzájárulások: Munkaadói járulék; munkavállalói járulék; rehabilitációs hozzájárulás; szakképzési hozzájárulás; egészségügyi hozzájárulás (adó jellegű fizetési kötelezettség) 3. A, Ábrázolja és elemezze a piacrendszer egyszerű modelljét! Milyen feltevésekkel, absztrakciókkal éltünk megalkotásánál? Mely egyenlőségek érvényesülése esetén áll fenn a globális egyensúly? A közbülső javak piacát (vállalatok közötti piac) az ábra nem tartalmazza. Az áramlás kiindulópontja a háztartás > a term. tényezők tulajdonosai > azt eladják A term. tényezők jövőbeni javak > nem fogyaszthatók (föld, munka) > a vállalatok megvásárolják és jelenbeli javakká (fogy. cikkek) alakítják > a háztartások ezt

megvásárolják és ismét jövőbeni javakká alakítják > körforgás Reálfolyamat (Real flow) A termelés, csere, elosztás folyamatai természetes formájukban, mint termelési tényezők és szolgáltatások áramlása és egymásra-hatása (termelés) valamint termékek és szolgáltatások (közbülső javak, végtermékek) mozgásai. Monetáris folyamat (Monetary flow) a reálfolyamat pénzbeli tükröződése (a reálfolyamatok váltják ki) Állam Jogi keretek, Pénzügyi feltételek, Végtermék-piac Háztartások Vállalatok Tényező piacok pénzügyi transzmissziók működési szabályok Piacok termék- és tényezőáramlás pénzáramlás A modell piacrendszerének (absztrakt!) jellemzői: A modell lényegében az Általános Egyensúlyelmélet (General Equilibrium Theory, GET) egyszerűsített változata  állam szerepével nem számol a reálszférában, az állam csak a szabályok betartásán őrködik. Az állam csak rendszerszabályozást

13 végez, folyamatszabályozást 14 nem!  az összes tényező végső soron a háztartások tulajdonában van (a váll, mint közvetlen tulaj is a hzt-ké)  a monetáris folyamatok passzívan tükrözik a reálfolyamatokat, csak tranzakciós pénzzel számol, amely semleges  az áramlás keresztmetszete mindenütt egyenlő  a normál П 15 is költség  közg elm: a tsdalmi aspektus fontos: ez ösztönöz vállalkozásra, ez a vállalkozó produktív szerepének a díjazása  számviteli tv: a váll szempontjából vizsgálja. A normál П mögött nincs vásárolt tényező-felhasználás, tehát az nem tekinthető bizonylatolt költségnek. Fennáll a következő egyenlőség-sor, ami a globális E-súly elméleti biztosítéka: ΣY ΣD Σq i *p i Σ fi* vi ΣC ΣS Minden egyenlő mindennel. ΣY=ΣC és ΣD=ΣS Y=házt.jövedelme, D=kereslet, f i =tényező faktor, v i =tényezők C=váll.költségei, Σqi*pi=a végtermékek árainak összessége ára,

S=kínálat, Kiindulópont a Σ f i * v i nagyság: a kböző term tényezők eladott mennyiségeinek és árainak szorzatából képzett összeg. Ez egyrészt a váll-k összköltsége (ΣC), más szempontból a hzt-k összjövedelme (ΣY). A képződött összjövedelem teljes egészében keresletté válik (ΣD) A váll-k legalább annyiért kínálják termékeiket (ΣS), amennyi a ktsg-ük, de többet sem kaphatnak, mert pontosan ennyi a hzt-k összjövedelme. Így kialakul a végtermékek piacán az egyensúly: Σq i *p i 13 Nem avatkozok be a folyamatokba, csak a feltételeket határozza meg (pl. munkaviszony létesítésének szabályozása > az esetek számát nem) 14 a folyamatokat is szabályozza (pl. különböző támogatásokkal a folyamat keresztmetszetét is befolyásolja) 15 Normál profit (Normal profits) A profitnak az a minimális szintje, amely mellett még éppen érdemes a vállalkozást fenntartani, folytatni. produktív tevékenység eredménye költség

a termelés szükségszerű ráfordításainak ellenértéke ha nincs róla biz onylat akkor is (számviteli szabályok szerint ha nincs bizonylat, akkor nem költség) Két metamorfózis:  A váll-k a jövőbeli javakból (term tényezők) jelentős részben jelenbelieket (fogy cikkek) készítenek  A hzt-knál a jelenbeli javakból jövőbeli jön létre (munka) B, Mi a marketing információs rendszer (MIR) szerepe a marketingdöntésekben? Melyek a MIR alrendszerei? Milyen információs forrásokat és technikákat alkalmaznak az egyes alrendszerek? MIR: emberek, berendezések, eljárások rendszere, melyek gyűjtik, elemzik, értékelik, eljuttatják az információkat a marketing döntéshozókhoz. MIR alrendszerei: Belső információk: * értékeléssel kapcsolatos, * egyes termékek költségeivel kapcsolatos, * a vállalat fizetőképességével kapcsolatos, * a vállalat követeléseivel kapcsolatos (vevők fizetési fegyelme, hajlandósága) * a vállalat

tartozásaival kapcsolatos (pénzügyi helyzet, vásárlási lehetőségek) Külső információk: * általános, a nemzetgazdaság főbb mutatóival kapcsolatos információk (társadalmi termék, nemzeti jövedelem, stb.) *piaci információk (piaci felvevő képesség, részesedés, piacbefolyásolás módszerei) Az alrendszerek által alkalmazott információs technikák Kutatás fő célja: információszerzés, a vállalat vezetés ellátása feldolgozott, döntésre alkalmas piaci információkkal. Piac jellege alapján: piackutatás. Beszerzési, munkaerő, pénz, és értékesítési piackutatást különböztetünk meg. Marketingkutatás folyamata és módszerei A marketingkutatás a jelenségek okait vizsgálja, ok-okozati összefüggéseket. A piackutatás problémamegoldó, feltáró, elemző komplex folyamat. Vizsgálati módszerek 1. Szekunder kutatás- megvásárolt, már meglévő, összegyűjtött anyagok alapján 2. Primer kutatás: kísérlet, megfigyelés (direkt,

indirekt,), megkérdezés (standard interjú formájában) Vizsgálati alanyok kiválasztásának módszere Feladatkitűzés: meg kell határozni az egyes szervezeti egységek feladatait, szerepét, majd biztosítani kell a kutatás feltételrendszerét (személyi és tárgyi) Kutatás folyamata - szekunder anyaggyűjtés, - primer kutatás, - az anyagok feldolgozása, - az eredmények összefoglalása, értékelése. Az utolsó stáció a döntés előkészítése, és maga a döntés, a végrehajtással kapcsolatos utasítások kiadása, majd az értékelés, amely az intézkedések hatását vizsgálja. 4. A, Miért különböznek még az ugyanarról a gazdaságról készített modellek is? Hogyan értelmezhető predikciós-képességük? Miért nem létezhet szabályozatlan piac? Határozza meg a GDP-rést (mutassa be ábrán is a fő áramlat rövid távú modellje alapján)! Nem vizsgálható minden változó egyszerre: Friedman: papírtigris adott célhoz ez nem is

szükséges! Modellalkotás velejárói az absztrakciók. (Az elsődleges hatással bíró független változókat vesszük figyelembe, a többitől eltekintünk.) Kböző cél (eredmény)változók (fogyasztás, beruházás, munkanélküliség, stb) alakulását másmás független változók hat meg. Emiatt szükségszerűen kböznek a modellek Uarra a gazd-ra, uazon célra készített modellek is jelentős eltéréseket mutatnak, attól függően, hogy:  Milyen a modellalkotó gazd filozófiai értékrendje:  liberális-e (a gazdaság az elsődleges, „a piac a legjobb közgazda”), vagy a gazdaságot beágyazott gazdaságként (a gazdaság csak eszköz) fogja fel  aktívnak tekinti-e M-t vagy semlegesnek  A gazdaság zártságából (a külker. kapcsolatoktól eltekint), vagy nyitott (a külker kapcsolatokra épít, a ráfordítások egy része a Mo-on működő külf-i vállalkozásoké) jellegéből indulnak-e ki  Szakmailag máskét ítélik meg a tényezők

fontosságát, ezért a modellek más és más feltételektől vonatkoztatnak el közg -i iskolák (GET: kamatért takarítanak meg; Keynes: kamat szerepe másodrangú (biztonsági tartalék: öregkorra, betegségre, stb.)  Az egyes elméletek másként látják uazon tényezők szerepét: fő áramlat: minden tényező produktív, marxizmus: csak a L  Milyen álláspontra helyezkednek a generációk közötti teher-elosztás kérdésében (eladósodás, vagy megtakarítás a jelenben, hatékony, vagy nem hatékony felhasználás)  Miként próbálják megoldani a hatékonyság-humanitás, a versenyképességéletszínvonalnövelés dilemmáit  Gyakran nem determinált a (matematikai) modell kböző (kényszer)megoldásokkal kötik le a szabadságfokokat  Eltérően fogják fel az oksági kapcsolatokat (a neoklasszikusoknál: a beruházás a megtakarítástól függ; Keynesnél ford: még az értelmetlen célú beruházások is növelik a keresletet több jövedelem

több megtakarítás)  „Közbülső” (a nagyon lassan változó feltételek változatlannak tekinthetők) helyzetek alapján eltérő feltevések (lassan változó p: rugalmas, ill predeterminált, pl: HTM; RTM)  Matematikai kezelhetőség érdekében bevezetett egyszerűsítő feltevések Friedman egy elmélet megítéléséről: Egy elmélet érvényességének egyedüli releváns próbája kizárólag az előrejelzéseinek a tapasztalattal való összevetése lehet Egy elmélet predikciós (előrejelző) képessége: Egy elmélet feltevéseivel kapcsolatban nem az a helyes kérdés, hogy vajon leírásukban valósághűek-e, hanem hogy az elmélet elég pontos előrejelzéssel szolgál-e. Egy elméletet aszerint ítélünk meg, hogy mennyire képes előjelezni az általa magyarázni kívánt jelenségcsoportot Nem működhet teljesen magára hagyott, szabályozatlan piac (mivel az állam rendszerszabályozást mindig végez): -Váll alapítás előírásai

-Kötelezettségek állam és intézményei felé -Szerződéskötés jogi feltételei -Számviteli szabályok -Pénzteremtés -Hitelezés, hitelképesség -Fizetési határidők GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) AD=f(GDPrexp) A Aggr. keresl Aggr. kínálat GDP rés 45o GDPra 0 keresleti korl GDPrpot GDPr erőforrás-korl -Foglalkoztatás jogi szabályozása, minimálbér GDP-rés meghatározása: - Az AS függvény töréspontjától (ahol függőleges lesz) a termelés már nem növelhető rövid távon nem vonhatók be további erőforrások (az árak változatlansága miatt) a kibocsátás nem emelkedik, csak az árak késéssel (a szerződések miatt) - „A” pontnál keresleti korlát további tényezők még bevonhatók, de nem éri meg, mivel a profit csökkenne - GDPr exp független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPr a –t a függő változót - AS a létező K0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig -

Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés B, Mi az elosztási csatornák (marketing csatornák) szerepe, melyek a marketing csatornák szintjei? Ismertesse és elemezze a marketing szemléletű csatornadöntéseket! Többszereplős marketing csatornarendszer: a cserekapcsolatok fejlődése során alakult ki. Szintjei: - termelő, - nagykereskedő, - kiskereskedő, - fogyasztó A közvetítők bekapcsolásával válik az árú leghatásosabban hozzáférhetővé, és beszerezhetővé. Szerepük: természetben található, heterogén kínálatot az emberek által kívánt, számukra jelentős áruválasztékká alakítsák át. Funkciói: fizikai eljuttatás, adásvétel, promóció, tárgyalások a szereplők között, kockázatviselés, rendelések, fizetések Ha a termelő – fogyasztó között lévő közvetített szerepet kiiktatnák, akkor az előbb felsorolt funkciókat valakinek végeznie kellene. Marketingszemléletű csatornadöntések ismertetése és elemzése

Marketingcsatorna kiválasztása nem csak a disztribúció megoldásának kérdése, ehhez gazdasági, és kommunikációs tevékenységek is kapcsolódnak, - általános marketing problémává válik. Hosszú távú döntés: új termék behozatala a piacra, eddigi rendszeren változtatni akarunk Vállalkozás sikerességéhez fontosak e stratégiai döntések 1. Külső tényezők: - piac jellege, - értékesítés volumene, - földrajzi helyzete, - vásárlói magatartás, - vevőszolgálati helyzet, és igények, - termék speciális jellemzői, gazdasági szervezet jellege, - szociális, politikai szempontok 2. Belső tényezők: - kockázat, és költségcsökkentés, - piaci részesedés növelése, minőség biztosítása Csatornadöntések: - fogyasztói szükségletek felmérése (Mit? Hol? Miért? Hogyan?) - a csatornával kapcsolatos célok meghatározása (szolgáltatások alapján) - főbb csatornaváltozatok meghatározása (közvetítők típusa, száma,

résztvevők kötelezettségei, és kölcsönös felelőssége szempontjából) - csatorna változatok értékelése (melyik elégíti ki a cég hosszú távú céljait) 5. A, Mi a makroökonómia, mely területekre, illetve kategória-csoportokra terjed ki elemzési köre? Mutassa be a makro- és mikroökonómia viszonyát! Jellemezze a vegyesgazdaságot! Milyen jellegzetes nézetek fogalmazódtak meg az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatosan? Makroökonómia : A nemzetgazdaság egészét, a mikroegységek összességét, az állam és gazdasági intézményeinek szerepét, a mindezek között kialakult kölcsönös kapcsolatokat elemzi. Vizsgálja a komplex rendszer működését, a nemzetgazdaság kibocsátását, a jövedelmek, az árszínvonal és a foglalkoztatás alakulását. A makroökonómia a gazdaság anatómiája „totálképet adó kamera mindent mutat, de semmit sem részletesen” A cél nemcsak a megismerés, hanem a jobb működés (növekedés,

egyensúly, életszínvonal) Ez már alkalmazott makroökonómia GP a spontán működés szabályozása A makroökonómia a mikro-gazdaságtanok számára adottságot jelentő „feltételek” változtatásának lehetőségeit is vizsgálja. (pl adók) A makroökonómia a következő területeket elemzi: a) A gazdaságot befolyásoló jogrendszert (hogyan és milyen jogi feltételek mellett működön.) b) Pénzügyi feltételeket (PM és MNB közösen irányítja, alakítja, de nem valósul meg ideálisan) c) Piaci formákat, a verseny szabályozását, ellenőrzését (monopoliumok, oligopoliumok) d) Árpolitikát (az árak többsége szerződésben rögzített, tökéletes piac nincs, nem az aktuális piaci feltételrendszert tükrözi, pl.: a gázárszabályozás,fontosak a szociális szempontok is) e) Jövedelempolitikát (a béreknek a munka hatékonyságát kellene tükröznie, a piac nem folyamatosan korrigálja a béreket) f) Adópolitikát (egyszerre érinti a vállalatokat

és a háztartásokat) g) Foglalkoztatáspolitikát (a munkaképes lakosság nem képes eltartani a nyugdíjasokat) h) Az állam reálszférában megvalósuló interveniálását (pld. honvédség, tűzoltóság, eü, oktatás beruházásai révén) i) Információ-szolgáltatást (mivel a piaci info nem egységes) j) Kutatást (a GDP 3%-t kellene elérni) k) Nemzetközi intézményekben történő részvételt l) Externáliákat (tágabb értelemben véve) (általunk nem kívánt külső gazdasági hatások, melyeket fel kellene mérni és kompenzálni) Makro- és mikroökonómia viszonya: Míg a mikroökonómia fókuszában a gazdasági szereplők, az egyéni döntések, az egyéni döntéshozók állnak, addig a makroökonómia összevont mutatókkal, jellemzőkkel elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit. A gazdasági elemzés két szintje természetesen összefügg. Pl: bérek növekedése költségnövekedés a vállaltoknak,

jövedelememelkedés a háztartásoknak, de ugyanakkor összgazdasági szinten bérszínvonal emelkedés, és esetleg inflációt jelent. A makroszintű eredmények mikroszintű események eredői, következményei. A mikroökonómia pl. vizsgálja az egyén jövedelmét, ennek makrogazdasági megfelelője a nemzeti jövedelem. A mikro vizsgálja a vállalat termelését, kibocsátását, a makro a nemzetgazdaság egészének termelését, produktumát. A mikro vizsgálja az egyén keresletét, vagy egy piacon egy termék iránt megnyilvánuló összkeresletet, a makro pedig az összes áru ill. szolgáltatás iránt megnyilvánuló keresletet Számos további kategória értelmezhető mind mikroszinten, mind makroszinten, ezek közös jellemzője, hogy makroszinten összeadjuk, összevonjuk a mikroszinten értelmezett nagyságokat. A makroökonómia tárgya továbbá ezeken a kategóriákon túlmenően olyan nagyságok, kategóriák vizsgálata, amelyek eleve csak nemzetgazdasági

szinten értelmezhetőek: pl. pénz, infláció, defláció, munkanélküliség, foglalkoztatási ráta, stb. Az állam gazdasági szerepvállalása szintén csak markogazdasági szinten értelmezhető, pl.: költségvetés tételei, állami (infrastruktúrális) beruházások, foglalkoztatás a közszférában, stb. Mindkettő vizsgálati tárgya a nemzetgazdaság, annak egésze vagy része, de kböznek a célok, szempontok A mikro által vizsgált kategóriák, folyamatok: 1) A háztartásokkal kapcsolatosan: • jövedelem (bér, kamat, járadék, profit) • tényezőkínálat • egy háztartás fogy cikkek iránti D-e 2) A vállalati szférában: • kibocsátás, egy vállalat kínálata • költségek • bevételek • profit 3) Egyetlen termék piacán: • piaci kereslet • piaci kínálat • ár A makroökonómia által elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai: a) A mikro kategóriái - nemzetgazdasági szinten • nemzeti jövedelem, GDP • összes beruházás •

aggregát kereslet, aggregát kínálat b) A kizárólag nemzetgazdasági szinten értelmezhető kategóriák • gazdasági egyensúly • növekedés • pénz • árszínvonal, infláció • valuta-árfolyam • bankrendszer • foglalkoztatottság, munkanélküliség • külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg • vámok c) Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos kategóriák • • • • ktsgvetés tételei, ktsgvetési de(szuf)ficit különböző programok állami (infrastruktúrális) beruházások foglalkoztatás a közszférában Vegyes gazdaság Állam és magánszféra szimbiózisa, piackonform eszközökkel irányított gazd Általános céljai: (nem GP)  Válságok, visszaesések elkerülése (min. cél)  Egyenletes, fenntartható (potenciális) növekedés (komolyabb cél)  Szociális biztonság Polányi Károly: „Az áru-fikció egy tulajdon sínein mozgó és saját törvényei által kormányzott gépezet játékára

bízta rá az ember és a tsdalom sorsát.” (a piacot a társadalom érdekében szabályozni kell) „Reszketés és félelem közepette közeledünk a gépkorszak első évszázadának végéhez. E korszak annak köszönheti sikereit, hogy az embert készakarva, sőt lelkesen alárendelte a gép szükségleteinek.” Huxley: „Szép új világ”. A munkás akkor olcsó, ha csak annyit tud, amennyit elvárnak tőle Globalizáció (a multik érdekérvényesítésének erősítése érdekében) Ökológiai egyensúly Mindezek miatt kell a tsdalmi kontroll, az állami beavatkozás A vegyes gazdaság jellemzői: I) Szabályozó szférában • információk: nemcsak piacról nyerhetők, hanem a kormány GP-i célkitűzéseiből is. Mikroegységek: mihez igazodnak? bizalom (önmagukat megvalósító várakozások) > piac=jelen, szükség van GP-i célkitűzésekre is, ami túlmutat a jelenen > a magyar kormányok egy ciklusra (4 év) terveznek > rövid, EU > 7 éves

költségvetés • nemzetgazdasági terv (a célok egységes keretbe foglalása) o imperatív: kötelező, lebontás, tervalku o indikatív: tájékoztató, informatív, anticipációk alapja • monetáris feltételek meghatározása • gazdasági tevékenység jogi szabályozása (adók, ÁFA visszaigénylés módja, Écs, fizeti a táppénzt, U-ellátás, hitelgaranciák) II) állam a reálszféra szereplőjeként lép fel: • kormányzati megrendelések, kiadások (Government expenditure) • állami intézmények vásárlásai (honvédség, rendőrség, tűzoltóság, EÜ, oktatás, környezet és vízgazd, kulturális int, sporttámogatás ) • Public-Private-Partneship, a magántőke bevonása az állam feladatainak megoldásába • Magánvállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő, ill kedvezményes támogatások: ezzel önerőt is mozgósít (személyek esetében is Az állam gazdasági szerepvállalásának megítélése Az állam – gazdasági

súlyánál fogva – eleve makrogazdasági funkciót tölt be, de nem interveniál szükségszerűen a reálszférában. Még a legliberálisabb felfogásokban is lényeges feladatai vannak: Smith Mindenki önérdekét kövesse – alapvetően a láthatatlan kéz (invisible hand), azaz a piac szabályoz (kialakul az opt. helyzet) , de az állam feladata (amihez adóztatni kell): o Honvédelem, hadsereg fenntartása o Tulajdon védelme, igazságszolgáltatás, bíráskodás o Közművek (utak, hidak, hajózható csatornák, posta, pénzverés, kereskedelem védelme a rablóktól, kalózoktól /innen származnak a vámok/) o Közintézmények, közoktatás Friedman „Az állam vonuljon ki a gazdaságból!” nem abszolút értelmezés! Csak azokról a területekről, ahol a piac hatékonyabb! J. B Say: Az a kormány kormányoz a legjobban, amelyik sehogyan sem kormányoz. (ne avatkozzon be az állam) Marx, Engels: Pénz, piac és árutermelés nélküli tsdalom mindent a tsdalmi,

állami szervezetek irányítanak ( a piac felesleges, mindent az állam irányít) J. M Keynes: „Végső feladatunk az lehetne, h kiválasszuk azokat a változókat, amelyeket tudatosan ellenőrizhetne v irányíthatna a központi hatóság egy olyan rendszerben, amelyben ténylegesen élünk.” (GT, 1936) Liberális szoc.: „amelyben a szociális és gazdasági igazság támogatására a gazdasági célokat megvalósító szervezett társadalom módjára cselekedhetünk, tiszteletben tartva és védve az egyént, annak szabad választását, hitét és meggyőződését, gondolkodását és megnyilatkozásait, vállalkozásait és tulajdonát.” (Demokracy and Efficiency, 1939) Smith, Ricardo: alapvetően makroszemlélet. Modern makro: Keynestől (1936), kategóriák is alapvetően tőle származnak. B, A piac, mint a vállalat működésének fő közege. A piac fő kategóriái, szereplői A piacok tulajdonságai és főbb típusai. Verseny és együttműködés a piacon A

piacra lépés kilépés korlátai. Piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők összessége, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. Az üzleti vállalat nyereséges működésének a feltétele, hogy fogyasztói igényeket elégítsenek ki. A fogyasztó szükséglete, igénye a piacon keresztül válik fizetőképes keresletté Ezért a vállalat és környezetének legalapvetőbb tényezője a piac. A piac fő kategóriái: 1.) Termékpiac: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piaca, outputpiac 2.) Tényezőpiac: a termelési tényezők piaca (munka-, tőke, pénzeszköz) inputpiac Másként: Árupiac (munkapiac, tőkepiac) A piac elemei: Kereslet, kínálat, ár (az áru értékének pénzben való kifejezése), jövedelem (a vevők rendelkezésére álló pénz mennyisége) Részei: a termék, az eladó és a vevő. A piac szereplői: Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül

befolyásolják a piaci folyamatokat – eladók /termelők /vevők /fogyasztók /háztartások és költségvetési intézmények, szervezetek. Piaci cselekedetek: gazdasági jelenségek formájában (vétel, eladás, alku, ajánlat) törvények és szabályok által működő piaci automatizmusok keretei között valósulnak meg. A piac szereplőinek közös sajátossága: Racionális gazdasági tevékenység (valós szükséglet alapján) a saját érdekek érvényesítése, gazdasági hatékonyság szem előtt tartása, keresletükkel, kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. A piacok tulajdonságai és típusai: A piacok jellegét meghatározzák: a piaci szereplők – eladók, vevők – száma és nagysága, a piacra lépés feltételei: ki, mikor és hogyan léphet a piacra, a termék jellege, a piaci szereplők befolyása az ár alakulására, és az információhoz való hozzájutás lehetősége. A piac két szélsőséges formája: - versenypiac és a - monopolpiac – egy

eladó, aki befolyásolja az árakat. A tökéletes versenypiac: Az a piac, ahol a piaci szereplők számára nagy a piac, a piacra jutás szabad, a piaci szereplő árelfogadók (nem árdiktáló), és az információ szabadon hozzáférhető. A piac szerkezete (struktúrája) a piac szereplőinek száma függvényében - kereslet (vízszintes), - kínálat (függőleges) oldal. Piac szereplői Sok Kevés sok Szabad verseny Korlátozott kínálat egyetlen Monopol kínálat kevés Korlátozott kereslet Kétoldalú oligopólium Korlátozott kínálati monopólium Egyetlen Monopol kereslet Korlátozott keresleti monopólium Kétoldalú monopólium A piacorientált vállalatok főbb jellemzői: - vásárlók megkülönböztetett kezelése, - vevők ismerete, ehhez képest alakul a marketing, - vevők közti különbségek alapján szegmentáltak, - piackutatásra költenek, - marketing befektetés, - gyorsak, - új piacokat keres, - versenyelőny. Verseny és együttműködés a

piacokon: A piac nélkülözhetetlen tényezője a verseny. A verseny a piac szereplői között lakul ki a gazdasági kapcsolatokból nyerhető előnyök megszerzéséért. Az együttműködés a jobb versenypozíció elérésének egyik eszköze. Releváns piac: Azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvések szempontjából reális szóba jöhetnek. A piacra lépés korlátai: 1.) Állami szabályozás: - eü-i előírások, - technológiai, minőségi követelmények, - szabadalmaztatási eljárás, - tiltott tevékenységek, - beszerzési és értékesítési csatornákhoz való hozzáférés joga, - vámok, kedvezmények segítik vagy akadályozhatják a potenciális külföldi versenytársak belépését, - preferálhatnak egyes piaci szereplőket állami támogatással, kedvezmények hitellel. 2.) Méretgazdaságosság: - Vállalatméret: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal

(tőkeértékek, létszám) kifejezett nagysága. A tőkeérték a piaci megjelenésben, az állami intézményekkel való alkupozícióhoz jelentős. - Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységnek főleg technikai fogalmakkal, műszaki paraméterekkel (jelentősége többrétű) kifejezett nagysága. Pl: kapacitás Bizonyos mennyiség alatt nem érdemes termelni. Minél nagyobb tömeget termel, annál kisebb a fajlagos költsége. Kérdés: Milyen minimális piaci részesedést kell elérni ahhoz, hogy felvegye a költségversenyt a piacon már bent lévőkkel? - Ha a legkisebb hatékonyságú vállalat kisebb, mint a hazai piac még lefedetlen mérete, akkor semmi gond. A belépő nem vált ki erős versenyhelyzetet, árcsökkenést, kapacitás kihasználtságot. - Ha a belépő vagy hatékony működéséhez jelentős piaci részesedésre van szükség, akkor ki kell szorítani a jelenlegieket a piacról, vagy növeli a piac mértét. Új fogyasztók –

pl.: reklám, exportpiac (nagyon drága) Ellenkező esetben: - jelentős túlkínálat alakul ki, - vállalatok közötti verseny alakul ki, áresést okozhat - csökkentik a termelést, kapacitás kihasználatlanságot eredményez, költségnövekedés – veszteség. 3.) Termékdifferenciálás: belépési korlát, ha a piacon lévők (reklámjaikkal, márkahűség, stb.) megszervezték a fogyasztók ragaszkodását Az újonnan érkezőknek el kell hódítani a meglévő eladótól Hogy? - meg kell ismertetni a terméket, - meg kell győzni a jó tulajdonságról, - más tulajdonság, újdonság. Mindez kezdeti veszteséggel jár! A termékdifferenciálás olyan területen fontos versenytényező, ahol a fogyasztó hűsége jellemző a régi termékhez. Pl: gyógyszer, kozmetikum autó. 4.) Tőkekorlátok: elkezdéskor tőkét kell előlegezni, mind addig, amíg az értékesítésből meg nem térül az eredeti befektetés: - épületek, gépek, - induló készlet, bér, . -

kezdeti nehézségekből adódó veszteségek (pl.: tájékozatlanságból eredő, próbaüzem, nem ismeri a piacot), - marketingköltség, reklámkampány. A tőkekorlát gazdasági áganként változik. Függ még: a pénzintézet fejlettségétől, színvonalától, működésétől. A piacon már működő vállalatot nagymértékben védi a tőkekorlát, mert az új vállalat létrehozását a már működők nehezítik (nehéz tőkét szerezni). 5.) Partnerváltás költségei: olyan egyszeri költsége, melyek akkor lépnek fel, ha a vállalat megváltoztatja az alapanyagot, a kereskedőket, a szállítóját, értékesítőjét, új betanítás, új minőség-ellenőrzés, új technika. 6.) Az elosztási csatornához való hozzáférés lehetősége: a piacon benn lévőket ki kellene szorítani, de ők mindent megtesznek a beszerzési és értékesítési csatornák védelmében. Nehéz hozzáférni a szállítókhoz és a fogyasztókhoz - Az értékesítési piacon: az új

belépőnek - meggyőzni a kereskedőt, hogy az övét is tartsák készleten, - ajánlják a vevőiknek. - Az értékesítési piac szűk keresztmetszete: tőkehiány, készletbővítési korlát, szűk raktározási kapacitás. - - - Új belépő eszközei: - árengedmény, - a készletek finanszírozásához való hozzájárulás (pl.: fizetési határidőket ad), - kedvezményeket ad, - raktárbővítéshez. Különösen nehéz: olyan csatornához hozzáférni: - Ahol kereskedelmi vállalatot kizárólagossági szerződés köti (csak Coca-Colát árusíthat a bolt, erre ad hűtőt, és mást nem értékesíthet), - Márkanév használat köt. A beszerzési piac akadályozó jelentései: - monopolhelyzetben lévő régió szállítójának teljes kapacitását leköti, - szállítóknál soronkívüliséget élvez a régi. Mit tehet az új? - boltot nyit, üzlethálózat, - nagykereskedelmi tevékenységbe kezd, - integrálódik- egyesül a szállítóval, - vertikális és

horizontális szerkezeti fejlesztésbe kezd (a nyersanyagtól az eladásig mindent megszervez). 7.) Egyéb belépési korlátok: - az új nem juthat hozzá a licenccel védett technológiához, - földrajzilag kedvező terület már foglalt, - a régiek reagálása a belépési szándékra (nem akarják engedni, „Néha lőnek is!”), - a régi vállalatok nagy piaci tapasztalattal rendelkeznek – költségcsökkentő. Kilépés a piacról: A piacról való kilépés is lehet akadálya a belépésnek. Ha a piacról kilépés költsége, vagy ha jogszabályokba ütközik. Korlátai: - a termelési eszközöktől való megszabadulás, konvertálhatóság (nem használható másra az eszköz) hiánya, - munkaerő, emberi erőforrás konvertálhatóságának hiánya, - tőkepiac fejletlensége, ill. stagnálása (nem jut a váltáshoz szükséges tőkéhez) Tőke I. piacra belépés piacról kilépés tőke II, tőke III (Ha jól működik a tőkepiac, akkor ez egy körforgás. Ha

szünet van, akkor tőkefelélés van) 6. A, Hogyan mérhető a gazdaság teljesítménye? Sorolja be a termékeket készültségi fokuk alapján! Ismertesse a t ermelés s zámbavételével k apcsolatos al apfogalmakat ( bruttó-nettó; hazai-nemzeti)! Miért léphet fel halmozódás? Mit ért hozzáadott értéken, hogyan közelíthető alkotóelemeiből? Mekkora a kibocsátás (ábrán is mutassa be) a fő áramlat rövid távú modelljében? A mérés problematikája a közgazdaságtanban Walras: 1) A k özgazdaságtan t árgya a boldogság maximálása ö röm v ásárlása révén, a fájdalom legkisebb költsége mellett.” Cél és költség: reál(naturál)nagyság! Szükségletek kielégítettsége nem az elkölthető nominális M-től (forint, euró) függ, hanem attól, hogy mennyi és milyen hasznosságú árut kapunk érte. Hasonlóan: a hzt-k a tulajdonukban lévő tényezők el(bérbe)adásakor végső soron nem azok pénzbeli árát mérlegelik, hanem reálárát

Naturáliák közvetlenül nem összegezhetők, nem hasonlíthatók össze! ehhez kell a pénz! 2) „A tiszta gazdaságtan lényegében nem más, mint az árak meghatározódásának elmélete a tökéletesen szabad verseny elméleti keretei között.” Az árak csak akkor nem torzítják a reálnagyságokat, ha tökéletes a piac! Robbins L. (1898-1984) A köz gazdaságtan t árgya: „ A köz gazdaságtan az a t udomány, amely a z e mberi vi selkedést úgy e lemzi, min t a cél ok és az al ternatív f elhasználású szűkös eszközök közötti viszonyt.” Nem M, hanem termelési tényező! („A korlátlanul rendelkezésre álló eszközökkel nem kell gazdálkodni”) A makrogazdaság teljesítmény-mutatóinak alapvető fogalmi-módszertani kérdései: - Számbavételi egység: az a g-i egység, amely adatokat szolgáltat (vállalatok KSH-nak) - Csak bizonylatokon rögzített adatok vehetők figy-be A számbavétel legfontosabb kérdéskörei: 1. Termék készültsége

értelmezhető: Adott váll szempontjából (vállalati értelmezés)  Késztermék: a dott v áll ( árutermelő egység) további munkafolyamatot nem végez a terméken  Félkésztermék: váll (árutermelő egység) még további munkafolyamatot végez a terméken  Befejezetlen termék: amelyen éppen munkafolyamatot végeznek Makrogazdasági szempontból: (nemzetgazdasági értelmezés)  végtermék: a makrogazd egyetlen árutermelő egysége sem végez további munkafolyamatot a terméken  közbülső termék: más árutermelő egységek feldolgozzák Elméletileg nem termékfajták, hanem konkrét termékek sorolandók be (gyak: típusok) A késztermék lehet vég- vagy közbülső termék 2. Halmozódás Egyik árutermelő egység kibocsátása a másik termékeibe - mint a lapanyag, f kszt, alkatrész, stb – beépül többszörös számbavétel 3. Hozzáadott ér ték (Added value) makro s zinten a v égtermékek ér tékének n agysága

(kiküszöbölhető a halmozódás) Az árutermelő egységeknél működő termelési tényezők által létrehozott, a vásárolt anyagok, al katrészek ér tékére r akódó ér ték. N emzetgazdasági s zinten a v égtermékek nagyságát fejezi ki. Halmozódás kiiktatása érdekében: • Éves kibocsátás – éves beszállítások • Bér + járulék + kamat + föld(telek)járadék + nyereség + adók + értékcsökkenés Elméletileg: a tényezők mennyisége és MP-k s zorzatának ös szege ez a gyakorlatban nem, vagy csak nagyon pontatlanul ragadható meg K(tőke) * MPK(tőke határterméke)+ L(munka) MPL (munka határterméke) MPK = pK , MPL = pL > azaz a tényezők határterméke egyenlő a tényezők árával Praktikusan MP-k közelíthetők a tényezők árával (ár = határtermék-érték) Fiz K-javak esetén: i és Écs Anyag, alkatrész felhasználás is visszavezethető a tényezőárakra (Smith-dogma) Az árbevételből levonjuk azt az összeget, amit a

vásárolt anyagokért és szolgáltatásokért fizettünk. 4. Bruttó és nettó módszer: • Écs: nem adott év teljesítménye, de átvitelre kerül, megjelenik az adott év kibocsátási mutatóiban NDP + ÉCs = GDP • Adók: csak állam és a mikroegységek közötti elosztásnál van hatásuk! (w=nominálbér, VMPL=a munka határterm. étéke pénzben) Pl: VMPL (Bó w) = w (Nó w ) + SzJA Nó w = 800; SzJA= 200 VMPL =1000; VMPL =1000; Nó w = 650; SzJA= 350 (A VM PL, a L segítségével előállított termék számít be a GDP-be, w é s SzJA eg ymás r ovására v ált, u így: ad ózott er edmény és t ársasági a dó esetében) A jövedelemadó a kibocsátásban nem játszik szerepet (az előállított mennyiség mindenhogyan 1000) 5. Hazai és nemzeti - Hazai: határokon belüli árutermelő egységek produktuma (külföldi cégek Mo-on is) - Nemzeti: határoktól függetlenül, a nemzeti tulajdonban levő árutermelő egységek kibocsátása (csak magyar cégek, de

külföldön is) - Mindegyik a vé gtermékre konc entrál! Bruttó: a pót ló I-kre i s k iterjed, nettó cs ak a bővítőkre - Fiz K-javakat is végső soron a hzt-k veszik meg! - Miért GDP > GNP hazánkban? - GNP helyett GNI az utóbbi években EU strukturális és kohéziós, regionális felzárkóztatási alapok: a régió GDP/fő mutatója hogyan viszonyul az uniós átlaghoz. A régiós mutatóban megjelenik az ott működő kföldi cégek produktuma is (ennek kiküszöbölésére GNI) Kibocsátás az RTM alapján: - Az AS függvény töréspontjától (ahol függőleges lesz) a termelés már nem növelhető rövid távon nem vonhatók be további erőforrások (az árak változatlansága miatt) a kibocsátás nem emelkedik, csak az árak késéssel (a szerződések miatt) - „A” pontnál keresleti korlát további tényezők még bevonhatók, de nem éri meg, mivel a profit csökkenne - GDPrexp független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPra

–t a függő változót - AS a létező K0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig - Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) AD=f(GDPrexp) A Aggr. keresl Aggr. kínálat GDP rés 45o 0 GDPra keresleti korl GDPrpot GDPr erőforrás-korl B, Miért fontos a termékportfolió (termékösszetétel) menedzselése, és melyek a tipikus portfoliódöntések? Mit jelent a termék életciklus, és hogyan kapcsolható a portfolió tervezéséhez? A s tratégiai d öntéshez n yújt s egítséget a r elatív piaci r észesedés (alacsony, v . m agas) és a piaci növekedés ütemének (alacsony, v. magas)mátrixszerű elemzése Tipikus portfoliódöntések BCG (növekedés-részesedés) mátrix Növekedés Piaci részesedés üteme MAGAS ALACSONY MAGAS Ezek a h olnap t ermékei, a m ai Új, de reményteljes termék, holnapi hövekedés holnap hoz profitot növekedés é s csak h olnap ut án profit. (kérdőjelek)

(sztárok) ALACSONY A m a t erméke, n agy v olumen, N agy A te gnap te rmékei, p roblematikus nyereség, jó lik viditás. F edezi a termékek, a ké rdés a z, hog y m ikor holnap é s hol nap ut án t ermékének vonják ki a forgalomból fejlesztését és p iaci s ikerét (kutyaütők) (fejőstehenek) A termék életciklus jelentése, és kapcsolata a portfoliótervezéshez Termékciklus (PLC): a t ermék forgalmazás t örténetének, p iaci k arrierjének al akulása, a termék piaci jelenléte alatt bekövetkező jellegzetes életszakaszok összessége. Az innovációk elterjedésének elméletén alapul (diffúzió) Az emberek eltérő hajlandóságot mutatnak az újdonságok elfogadása terén. Csoportjaik: - innovátorok, - gyors elfogadók, - gyors követők, - lassú követők, - késlelkedők. A klasszikus termékciklus szakaszai: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás. A termék ciklus különböző periódusaiban a marketingmix elemeire jellemző marketing

célok megváltoznak. dr. Pavluska Valéria: Marketing/Termékek és márkák 7. A, Elemezze a S NA-rendszer kategóriáit (GDP, NDP, GNP, NNP, GNI; PI, DI)! Mutassa be az ex ternáliákat, v izsgálja s zerepüket! H atározza m eg a p otenciális k ibocsátást ( mutassa b e ábrán is a fő áramlat rövid távú modellje alapján)! SNA (System of N ational E ccounts) Nemzetgazdasági számlarendszer, a termelés számbavételét szolgáló kategóriarendszer. A m ásodik vi lágháború ut án a lakult ki , alapelmélete: Minden társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet számba vesz, amiből jövedelem keletkezik, így a nem anyagi szolgáltatásokat is (pl. ps zichológiai t anácsadás) ( Magyarországon 1 968 ót a s zámolnak SNA m utatókat i s.) A z SNA s zerint az ö sszes g azdasági egység m indenfajta t evékenysége termelés, kivéve a háztartások azon szolgáltatásait, amelyeket saját tagjaik részére nyújtanak. Bruttó h azai te rmék (Gross D

omastic P roduct, GDP) Egy adott o rszág h atárain b elül, adott időszakban (évben) az összes árutermelő egység által előállított végtermék. Tartalmazza az értékcsökkenésnek megfelelő termékmennyiséget is. Nettó hazai termék (Net Domastic Product, NDP) Egy adott ország határain belül, adott időszakban (évben) az összes árutermelő egység által előállított végtermék, am ely n em tartalmazza az értékcsökkenésnek megfelelő termékmennyiséget. Bruttó nemzeti termék (Gross National Product, GNP) Egy adott időszakban (évben) egy adott nemzet tulajdonában lévő összes árutermelő egység által előállított végtermék. Tartalmazza az értékcsökkenésnek megfelelő termékmennyiséget is. Nettó n emzeti t ermék (Net N ational P roduct, NNP) Egy adott időszakban (évben) egy adott nemzet állampolgárainak, intézményeinek tulajdonában levő összes árutermelő egység által előállított végtermék, amely nem tartalmazza az

értékcsökkenésnek megfelelő termékmennyiséget. Bruttó nemzeti jö vedelem (Gross N ational Income GNI) G NP he lyett G NI a z ut óbbi években EU strukturális és kohéziós, regionális felzárkóztatási alapok: a régió GDP/fő mutatója hogyan viszonyul az uniós átlaghoz. A régiós mutatóban megjelenik az ott működő kföldi cégek produktuma is ennek kiküszöbölésére GNI Személyes jövedelem (Personal income, PI) Az adózatlan tényezőjövedelmekből, aktívák tulajdonából, transzferjövedelmekből képződik. Rendelkezésre álló jövedelem (Disposable income, DI) Az adózott tényezőjövedelmeket, valamint a kapott transzferjövedelmeket tartalmazza. GNP Ért. csökk leírása NNP Közvetett adók NI Módosító tényezők PI Módosítás DI Externáliák Szűkebb értelmezésben: Egy adott g-i szereplő által indított hatás, amely a tranzakcióban részt nem v állalók h elyzetét - költségeit, ár bevételét, h asznosságát - is b

efolyásolja; Tágabb értelmezésben: Olyan hatás, amely saját döntésüktől, cselekedetüktől függetlenül befolyásolja az aktorok helyzetét Mind költség-, mind haszonoldalon mindkét irányban érvényesülhet. Néhány példa: - legismertebb: környezet-szennyezés: minden kör nyéken l akó j ólétét c sökkenti ( - U), szennyezett tényezők felhasználóinak többlet költséget okoz (+C) - Kométa ’99 miatt USA leállította a hústermékek bevitelét - tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága (kényelmetlenség, időveszteség, fertőzésveszély) - parkosítás (jobb levegő, szabadidő kultúrált eltöltése) - forgalomirányító lámpák (ésszerű) beállítása (idő-, kapacitás, ü-ag megtak) - több pénztáros beállítása áruházakban, menetjegyvásárlásnál (időmegtakarítás) - jobb utak, hidak: elkészültük után kisebb idő- és benzinigény, addig várakozás, kerülőutak. - Duna hajózhatóvá tétele - MNB á ltal b efolyásolt

v aluta-árfolyam. Felértékelés: előnyös az importőrnek, a fogyasztónak; kedvezőtlen az exportőröknek. - közlekedés: telkek, lakások ára. - Balaton vízminősége: idegenforgalom panziók, éttermek forgalma. Potenciális kibocsátás (Potential output) A tartósan fenntartható legmagasabb kibocsátás, amely nem vezet az infláció felgyorsulásához. GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) AD=f(GDPrexp) X A Aggr. keresl Aggr. kínálat GDP rés 45o 0 r GDP a keresleti korl r GDP pot erőforrás-korl GDPr - Az AS függvény töréspontjától (ahol függőleges lesz) a termelés már nem növelhető rövid t ávon ne m vonh atók be további erőforrások (az árak változatlansága miatt) a kibocsátás nem emelkedik, csak az árak késéssel (a szerződések miatt) - „A” pontnál keresleti korlát további tényezők még bevonhatók, de nem éri meg, mivel a profit csökkenne - GDPrexp független változó, amely AD közvetítésével hat

meg GDPra –t a függő változót - AS a létező K0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig - Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés A 45 fokos egyenes az aggregált kínálat (AS) függvénye minden pontján fennáll a kiadási egyensúly: a tényezőköltségek (munka, tőke stb. költsége) megtérülnek a várható árbevételből Ha nő a kereslet, a vállalatok érdeke, hogy ugyanolyan mértekben növeljék a kínálatot is! Az a ggregált kí nálati f üggvény (AS) e gy 45 f okos e gyenes, növe kedhet e gészen a ddig a pontig (X), amíg a termelés erőforráskorlátba nem ütközik. Ha elér a gazdaság az erőforráskorlátig (mindenki dol gozik é s m inden gépet ki használnak) a kkor a k ereslet további növe kedésére a z á rak e melkednek ( de m ivel az árak szerződésben rögzítettek elsőként inflációs nyomás, majd a szerződések lejártát követően tényleges infláció lesz.) Ha a két függvény metszéspontjában

alakul ki a makrogazdasági egyensúly (stabil egyensúly: ha a gazdaság kimozdul is, ide visszatér). Itt a maximális az összprofit Ha az A ponttól balra nézzük a he lyzetet ke reslettúlsúly va n ( ha a v állalatok növe lik a t ermelésüket, a kkor a profitjuk is növekedni fog). Ha az A ponttól jobbra nézzük a helyzetet a vállalatok változatlan árak m ellett n em tudják el adni a t ermékeiket. T ehát a gazdaság m egáll az A p ontban, ez t nevezzük ke resleti kor látnak ( csak a nnyit é rdemes t ermelni, a mennyi pr ofitmaximumot eredményez.) B, Mit értünk fogyasztói magatartáson, és melyek a fogyasztói magatartás vizsgálatának legfontosabb kérdései (a 7”O”)? Elemezze a vásárlási döntési folyamatot! Fogyasztói m agatartás a v ásárlási f olyamatra i rányul. Folyamat a f ogyasztóban: v ásárlási gondolat – vásárlás utáni lelki állapot. Mikroökonómia – hard – felfogás: A piac általában létezik, ez a fogyasztó. - nem

s zemélyiség, - tökéletes i nformációk bi rtoklása, - világos a preferencia r endszere, hasznossági f üggvénye ismert, - választása ko nzekvens: a na gyobb h asznosságú j ószág kombináció, - meghatározó az ár ak és a j övedelmek h osszú t ávú ha tása, - döntése m indig racionális. Marketing – inkább soft – felfogás - a f ogyasztó eg yéniség, - nem m indig t örekszik megfelelő informáltságra, - preferenciái gyakran v áltoznak, - választása n em m indig konzekvens, - döntéseit rövidebb távon, konkrét termék, és márka szintjén hozza, - számtalan tényező befolyásolja döntéseit (divat, státusz), - döntése nem feltétlenül racionális. A fogyasztói viselkedés meghatározó dimenziói (7”O”) 1. kik alkotják a piacot? – occupants 2. ki vesz részt, ki a fontos személy a döntésben? – organisation 3. mit vásárolnak a termékkel? – objects 4. milyen kritériumok alapján választanak? - objectives 5. hogyan

vásárolnak? – operations 6. hol vásárolnak? – outlets 7. mikor vásárolnak? –occasions Ezekre a kérdésekre adott válaszok általában összefüggnek, és együtt válaszolhatók meg. Vevői szerepkörök – Kik? - a f ogyasztói vá sárlások t öbbsége egyéni, a dö ntési f olyamatban a zonban m ások h atása i s érvényesül. - a fogyasztói döntések, egyéni vagy csoportdöntések (családi), - a vevőközpont tagjai többféle szerepkörben jelenhetnek meg, és egy embernek több szerepe is lehet (kezdeményező, befolyásoló, döntéshozó, vevő/vásárló, felhasználó) A vevői szerepkörök változnak, (nők – háztartás, férfiak – műszaki cikkek). A résztvevők és a döntésben játszott szerepük ismerete a hatékony marketingmix kialakítása segíti. Választási kritériumok – Mit? - az értékelés során figyelembe vett termékjellemzők, és elvárt előnyök nem mindig funkcionális, és nem mindig racionális tényezők. -

műszaki, gazdasági, társadalmi, személyes kritériumok. Idő és hely – Hogyan? Mikor? Hol? - a vásárlás helyének elemzése a fizikai javaknál elsősorban a kereskedelmet, szolgáltatásoknál a szolgáltató tevékenység helyszínét érinti. - a hely döntésének vizsgálata azért fontos, mert sok vásárlói döntés az értékesítés helyszínén születik, a hely kiválasztása sokszor megelőzi a márkaválasztást. Az üzlet választás típusai: bolti, és bolton kívüli. Az üzlet választás szempontjai: - vevő és/vagy vásárló, - üzlet helye, - mérete, - választéka, atmoszférája, - árszínvonala, - stílusa, stb. A vásárlás idődimenziói: szezonális, csúcs, kereslethiányos Vásárlás döntési folyamatai 1. Szükséglet felismerése, probléma tudatosulása - belső és/vagy külső stimulus - diszkrepancia (diszkrecionális –saját magának fenntartott) - funkcionális vagy érzelmi előnyök felismerése - relatív eltérés, és

fontosság - szükségletkioltók 2. Információkeresés - belső keresés – tapasztalat, emlékezet - külső keresés – személyes, k ereskedelmi, független f orrások, pr óba t ermék, tapasztalat - márkaválaszték megismerése 3. Alternatívák értékelése - márkaválaszték szűkítése - elsődleges szűrés – információk és választási kritériumok illesztése - alacsony bevonódás – passzív befogadás – ismertség – próba – utólagos értékelés - magas bevonódás – sokféle információ – aktív keresés – átfogó vásárlás – elutasítás 4. Vásárlási döntés - az ügylet lebonyolítása (új – módosított új – rutinszerű vásárlás) - első vásárlás – ismételt vásárlás – elutasítás 5. Döntés utáni magatartás - pozitív élmény – elégedettség - disszonancia oka – magas költség, nehéz döntés, változtathatatlanság, szorongó vevő 8. A, M iért s zükséges a m akro-kategóriák pé nzbeli

ki mutatása? M ilyen t orzulás l éphet f el a pénzbeli számbavétel során, hogyan csökkenthető? Milyen kifogások fogalmazódtak meg az SNA-rendszerrel k apcsolatosan? H atározza m eg a N EW f ogalmát! É rtelmezze a k ereslet-, illetve erőforrás-korlátos gazdaságot (mutassa be ábrán is a fő áramlat rövid távú modellje alapján)! Miért szükséges a makro-kategóriák pénzbeli kimutatása? A gazdaságban a r eálértékek a f ontosak, de mivel a különböző mértékegységeket nem lehet összegezni, ezért szükségszerű a közös mértékegység. Ezt a szerepet az árak töltik be Milyen torzulás léphet fel a pénzbeli számbavétel során, hogyan szűrhető ki? Árak szerepe • Összegezéshez nélkülözhetetlen: ∑qi *pi (qi=mennyiség, pi=ár) • Árak minden olyan mozgása miatt torzít, amit nem a reál-teljesítmény módosulása vált ki  D-S arány-változás (piaci helyzet)  Adótartalom-vált (2004. 05-től VAI infl index)  azonos

mértékűek, de az adóalapok aránya eltérő  Telj-től független w-vált ( pl min imálbér) á gazati s zakszervezetek diff érdek-érvényesítő ereje  Infláció  Elm nagyon fontos, gyak meg sem említik: a piac nem tök, nem áll fenn p=MC= AC= MU Megoldás: a z a utonóm á rváltozások ha tásának ki küszöbölése indexálással (így a reálváltozások mérhetők): Indexösszefüggések: I v = Iq * I p átrendezve: Iq = I v /I p I q: volumenindex, a reálnagyságot fejezi ki I = ∑ q1i p1i p ∑q p 1i 0i Számítható: • GDP − t alkotó termékek folyóáron (p1) D = GDP GDP − alkotó termékek változatlan áron (p ) 0 ∑ q1i p1i Cp ∑ q1i p0i ∑q p • Termelői árindex I = 1i 1i Pp ∑ q1i p0i • Különbség: GDP-deflátor: Fogyasztói árindex I = - milyen termékkörre vonatkozik - Milyen fázis árait vesszük figyelembe Mennyiben különbözik a fogyasztói árindex a GDP-deflátortól? Mindkét mutató az árszínvonal

változását mutatja, de különböző módszerrel. • GDP-deflátor (ez a n eve, a l ényege, hogy a G DP-ből számolja az árváltozást): I tt a nominál GDP-t osztjuk el a reál GDP-vel, aminek az eredménye az árak növekedése. Fogyasztói árindex (CPI): egy kiemelt termékkosár (pl.: évi 80l tej, 100kg kenyér, 0,1 autó stb.) árait hasonlítja össze a különböző években Különbségek: o A GDP-deflátor az összes terméket és szolgáltatást figyelembe veszi o A GDP-deflátor nem veszi figyelembe az import áruk ár változásait o A GDP-deflátor „termékkosara” (azaz az összes termék) változhat, míg a CPI-é n em változik az idő során, emiatt torzulások lépetnek fel. • Problémák a GDP kategóriájával  S. Kuznets 1932-ben, célja a pénzforg közelítése  GDP „rossz” mutató: Széchenyi: gödör ásás és betemetés (útépítéscsatornázás)  Házkörüli tev 12 md óra/év, bérL 10,md óra előbbi nem jelenik meg a GDP

ben  OECD szürkegazd a GDP 20-30 %-a Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare, NEW) 1  Az egy főre jutó GDP-től (vagy fogyasztástól) elmozdulás az életminőség (kifejezésére a GDP nem alkalmas) felé  Figyelembe veszi:  a házkörüli, hobby tevékenység produktumát  az underground gazdaság teljesítményét (szürke)  a szabadidő hasznosságát (~ függ a tartós fogyasztási cikkektől is pl. hétvégi ház nem az adott évben készült mégis hat)  az externáliák szerepét  Eltekint a GDP nem fogyasztásra kerülő elemeitől (védelem, I) pl. autópálya építés még nem adták át a GDP-ben jelentkezik, pedig még nem haszn.) Keresleti k orlát A reálkibocsátás fizikailag még növelhető lenne az érvényes árakon eladásra k ínált, d e kihasználatlan termelési tényezők termelésbe állításával, azonban a megjelenő aggregát kereslet mellett az előállított javak és szolgáltatások tömege már cs ak

csökkenő összprofit mellett lenne realizálható. Erőforrás korlát A k ibocsátásnak az a s zintje, am elynél a gazdaság el jutott az érvényes tényezőárakon kínált erőforrások teljes volumenének a széles körben elérhető maximális hatékonysággal történő felhasználásig, ezért a termelés, még a kereslet növekedése esetén sem növelhető tovább. - Az AS függvény töréspontjától (ahol függőleges lesz) a termelés már nem növelhető rövid távon nem vonhatók be további erőforrások (az árak változatlansága miatt) a kibocsátás nem emelkedik, csak az árak késéssel (a szerződések miatt) - „A” pontnál keresleti korlát további tényezők még bevonhatók, de nem éri meg, mivel a profit csökkenne - GDPrexp független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPra –t a függő változót - AS a létező K0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig 1 Nettó gaz dasági j ólét (Net E conomic W

elfare, NEW) A GDP -mérés h iányosságainak kiküszöbölésére b evezetett m utató. N em v eszi figyelembe a G DP n em f ogyasztási cél ú elemeit, viszont beszámítja az extern hatások egy részét, a szabadidő hasznosságát, a nem áruként előállított, fogyasztásra kerülő javakat. - Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) X AD=f(GDPrexp) A Aggr. keresl Aggr. kínálat 45o 0 GDP rés GDPra keresleti korl GDPrpot erőforrás-korl GDPr A 45 fokos egyenes az aggregált kínálat (AS) függvénye minden pontján fennáll a kiadási egyensúly: a tényezőköltségek (munka, tőke stb. költsége) megtérülnek a várható árbevételből Ha nő a kereslet, a vállalatok érdeke, hogy ugyanolyan mértekben növeljék a kínálatot is! Az a ggregált kí nálati f üggvény (AS) e gy 45 f okos e gyenes, növe kedhet e gészen a ddig a pontig ( X), a míg a t ermelés erőforráskorlátba nem ütközik. Ha elér

a gazdaság az erőforráskorlátig (mindenki dol gozik é s m inden gépet ki használnak) a kkor a k ereslet további növekedésére az árak emelkednek (de mivel az árak szerződésben rögzítettek elsőként inflációs nyomás, majd a szerződések lejártát követően tényleges infláció lesz.) Ha a két függvény metszéspontjában alakul ki a makrogazdasági egyensúly (stabil egyensúly: ha a gazdaság kimozdul is, ide visszatér). Itt a maximális az összprofit Ha az A ponttól balra nézzük a helyzetet k ereslettúlsúly v an ( ha a v állalatok n övelik a t ermelésüket, ak kor a profitjuk is növekedni fog). Ha az A ponttól jobbra nézzük a helyzetet a vállalatok változatlan árak m ellett n em t udják el adni a t ermékeiket. T ehát a gazdaság m egáll az A p ontban, e zt nevezzük ke resleti kor látnak ( csak a nnyit é rdemes t ermelni, a mennyi pr ofitmaximumot eredményez.) B, Értelmezze a márka fogalmát és szerepét! Melyek a márkával,

márkaépítéssel kapcsolatos döntések Márka: a k öztudatban a t ermékek azonosítását és m egkülönböztetését s zolgáló né v, j el, szimbólum, forma, vagy ezek valamilyen kombinációja (márkajel) Sikeres márka: nem egy egyszerű jelölés, a márkához a vevő különböző képzeteket társít, mely befolyásolja, megkönnyíti a döntést Márkakialakítás feladata: márka as szociációk p ozitívak l egyenek, m egfeleljenek a pozicionálási céloknak, egyedi előny Miért használnak márkákat? - segít az azonosításban (vásárlás, rendelés) - lehetővé teszi a termékjellemzők közötti különbséget - védelmet biztosít a fogyasztónak, csökkenti a kockázatot, növeli a megbízhatóságot - növeli a fogyasztó lojalitását, márkahűséget teremthet, nagyobb márka érték – nagyobb áldozat - növeli a profit szintet, jelentős árelőnyt biztosít piaci értékkel, bír (immateriális vagyon) - jogi védelmet nyújt a termékjellemzőknek

(védjegy) - segít a szegmentálásban (márkalojalitás, márkaváltás készsége) - megkönnyíti az új termék piaci bevezetését (kiterjesztés, bővítés) - segíti a vállalati image kialakítását A márka kialakítója lehet a gyártó vagy a kereskedő. A márka lehet saját, licenc, vagy kevert Márkával, márkaépítéssel kapcsolatos döntések 1. Márkázási döntés 2. Márkanév választás (utaljon a termék előnyeire, sajátosságaira, megkülönböztethető legyen) 3. Szponzorálási döntés (saját, licenc, kereskedői márka) 4. Márkabővítő lépések (a márka kiterjesztés kapcsolódó új termékekre) 5. Multimárka döntések (a márkaváltók megszerzése, ugyanabban a termék kategóriában további márkák bevezetése) 6. Márka új ra poz icionálási dönt ések ( versenytársak, pi ac m ódosulás következményeként) 9. A, M utassa be é s á brázolja ( egy koo rdináta-negyedben) a hos szú t ávú m akrogazdasági modellt

(állandók, független és függő változók)! Elemezze a modellben szereplő alapkategóriákat! Melyek a modell egyensúlyát „biztosító” összefüggések, feltevések? A FŐ ÁRAMLAT HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJE Alapvetően a neoklasszikus iskolára és az Általános Egyensúlyelméletre épül: zavartalanul érvényesülnek a piacrendszer automatizmusai A hosszú távú modell (HTM) alapkategóriái:  Árjelzéses: a r eálváltozások köz vetlenül m egjelennek a z á rakban, az a ktorok az ár ak változásaira reagálnak (adottságok: a termelési-, költség- és haszonfgv-ek) az árak összegzik a reálváltozásokat (ki is fejezik)  Aggregát kínálat (Aggregate supply, AS): adott időszakban, az anticipált (a kínálatnál még nem ismertek a végső árak a kínálat még nem került piacra) árak mellett, adott gazdasági feltételek közepette a kböző árukból megtermelt és eladni kívánt mennyiség. (Technikailag: árösszeg)  Aggregát ker eslet

(Aggregate de mand, AD): az a z árumennyiség, amelyet ad ott időszakban, az érvényes árak mellett a vevők a kböző árukból hajlandók és képesek megvásárolni. (Technikailag ez is árösszeg)  A HTM-ben, mint árjelzéses modellben AD és AS egyaránt az árszínvonal fgv-e  A kibocsátás (a gazdasági növekedés) korlátai o Erőforrás korlát: a g azdaság az érvényes tényezőárakon kínált erőforrások teljes vo lumenét a z adott g azdaságban elérhető maximális hatékonysággal bevonta a termelésbe (mikro: műszakilag hatékony eljárások) magasabb áron újabb erőforrások vonhatók be o Keresleti korlát: a kibocsátás még növelhető lenne az érvényes tényezőárakon eladásra k ínált, d e kihasználatlan termelési tényezők termelésbe állításával, azonban a megjelenő AD mellett már csökkenne az ös szprofit (és es etleg az árszínvonal i s) nem célszerű további erőforrásokat bevonni (még az adott áron sem)

Bármelyik effektívvé válhat, de HTM-ben egyszerre azok, meghatározó az erőforráskorlát! a két korlát a HTM-ben egybeesik  GDPrpot dinamikus értelmezése o tartósan fenntartható legmagasabb kibocsátás (nem maximális) o nem vezet az infláció felgyorsulásához (lehet infl. csak nem gyorsulhat fel) A GDPrpot az erőforrás-korlátnál megvalósuló kibocsátás A fő áramlat hosszú távú modellje „A HTM nem a valóságot mutatja be, az csak egy idealizált modell.” p AS AD GDPpot GDPr (lehetőség szerinti) Aggregát kínálat: -kezdeti s zakasz > s zinte v ízszintes > min imális r áfordítással ú jabb erőforrások vonhatók be > nő a kibocsátás (az árszínvonal csak kissé nő) - végső szakasz > szinte függőleges > nagy ráfordítással (aránytalanul megnövekvő árszínvonal mellett) vonhatók be újabb erőforrások (pl. nyugdíjasok, kismamák) a kibocsátás növeléséhez. A modell felépítése: Állandók

Hosszú távon (Marshall) minden tényező változó (kivéve a technológiát hosszú távon is változatlan csak nagyon hosszú távon változik) és a természeti tényezőket Fontosabb független változók: o fizikai tőkejavak állománya (K) o technikai szint (az alkalmazott technológia tökéletesítése) o munkakínálat (SL) o szakképzettség o termelési és ktsg-fgv-ek o szükségletek, preferencia-rendezés o a tőke határhatékonyságára vonatkozó várakozások (Marginal efficiency of capital, MEK) o pénzkínálat (M) o kamatláb (Interest rate, i) o fogyasztási határhajlandóság (Marginal propensity to consume, MPc) Függő változók: o GDPr o Foglalkoztatás (Employment, E) GDP-től függ a munka iránti kereslet az áruk iránti keresletből vezethető le nő a GDP nő a munka iránti kereslet csökken a GDP csökken a munka iránti kereslet (pl. vilgazdválság csökkentek a bérek, de csökkent a munka iránti kereslet is) AS menete: o kezdetben ki

s s zögben e melkedik a tényezőárak kis mértékű növelése is lehetővé teszi az erőforrások bővítését o az erőforrás-korlát környezetében a tényezőárak nagymértékű növelése is alig biztosít bevonható erőforrás-többletet ( árveréses m odellben m inden – már előzőleg is működtetett - erőforrásért is az újonnan bevontak árát kell fizetni!), ezért AS kvázi függőlegessé válik A két korlát a HTM-ben egybeesik. A HTM hátterében lévő összefüggések:  Hedonizmus: a s zükségletek m inél j obb ki elégítésére i rányuló t örekvés. Különböző időhorizontokra értelmezhető. Minden modellben megjelenik Csak statikus értelmezésben zárja ki a megtakarítást!  Say-törvény szerint a tényezőtulajdonosok annyi tényezőt bocsátanak áruba, amennyinek a bevételéből fogy cikkeket akarnak venni. (A me gtakarítás n em c él, hanem eszköz a fogyasztás növelésére!) AD és AS egyenlősége nem k iinduló fe

ltevés, h anem a t v-ben m egfogalmazott magatartás szerinti cselekvés következménye! A szereplők attitűdje fontos! K * MPK + L MPL = K pK + L pL AS = Y=AD Mivel: MPK = pK és MPL = pL K: kölcsöntőke, tőkejavak; L: munka; MPK: tőke határtermelékenysége; MPL: munka határtermelékenysége; pK:tőke ára (kamat); pL: munkabér;  a Say tv szerint nincs megtakarítási szándék! Ua nem is zárja ki, mert a hedonista attitűdnek megfelel, h hosszabb időhorizonton a kamat érdekében megtakarítson és kölcsönözzön, fogyasztását a kamatból is növelje.  a mikroegységek egyértelműen optimumra törekszenek  a fontos változásokat kifejező „külső” infok kizárólag ár-jellegűek, a vállalati adottságokat tükröző belsők naturálisak (term fgv, ráford együtthatók, MP-k, preferenciarendezés)  ingyenesen hozzáférhető, tökéletes, ex post jellegű információk  „jól viselkedő függvények” (folytonos, deriválható,

helyi szélsőértéke és inflexiós pontja van)  tökéletes piacrendszer (Walras)  csak magánjavak jelennek meg a modellben  kizárólag a szűken értelmezett termelési költségekkel kalkulál (az áruk előállításával kapcsolatos köl tségek ( az ös szkölts. k 50% -a) nem ilyen pl a term tev -et n em végző dolgozók bére tranzakciós költség)  nem s zámol az e xtern h atásokkal: e gyes g-i szereplők haszon és költség fgv-ei cs ak így látszanak függetlennek!  M semleges B, Az image fogalma. Elemezze az image hatását, szerepét a vásárlási döntésekben! Az image építésének célja és folyamata. Az image fogalma: A szervezet személyisége az a kép, ahogy a cég magát vagy termékét lefesteni igyekszik. Az imázs az ember által a dolgokról alkotott kép, meggyőződések, eszmék, benyomások összessége vagyis a magunkról sugallt kép megjelenése a nagyközönségben. Fajtái: - Self-image Brand-image Az image

hatása, szerepe a vásárlói döntésekben: A vállalat vagy termékének pozicionálása összességében a vállalati kínálat és az imázs tervezésének folyamata, melynek célja a versenyelőny biztosítása. gondosan kimunkált versenyelőny, majd annak hatékony kommunikálása a fogyasztói döntés szempontjából két területen játszik szerepet: - a termék vagy szervezet ismertségi és a - termék vagy szolgáltatás kedveltségi fokánál. Nem árt tudni, hogy a kialakult imázs nagyon nehezen változtatható meg! Az imázs építésének célja és folyamata: A személyiség (corporate identity, vállalatazonosság, vállalati arculat) a vállalat befelé és kifelé irányuló stratégiai céljaira épülő önábrázolása és magatartása. Kialakításának stratégiai szempontjai. - összetéveszthetetlen , lényegi és hosszú távú személyiségjegyek, - reális kép a szervezetről, meghatározó a képben a szervezeti filozófia és kultúra, hordozza a

termék karakterének és értékígéretének üzenetét, - a környezeti kihívások ellen védő erős pozitív arculat megrajzolása a cél, akár az érzelmekre apellálva. Az erős imázs kialakítása kreativitást és kemény munkát igényel, majd ezt az imázs minden rendelkezésre álló kommunikációs és csatornán folyamatosan kell adagolni. Az imázs kommunikálásának színterei: - Szimbólumok: melyek kiváltják a termék felismerését (lógó, zene, hangulat) - Légkör: ahol a szervezet létrehozza, szolgáltatja termékeit Események: (szponzorálás) 10. A, Ábrázolja (négy koordináta-negyedben) és elemezze a hosszú távú makrogazdasági modell belső kapcsolatait, a munkapiaci, a beruházási és a megtakarítási függvények elmozdulásának következményeit! Értékelje a modell egyensúlyát „biztosító” absztrakciók realitását! A HOSSZÚ TÁVÚ MODELL KAPCSOLATRENDSZERE A kapcsolatok  a tényező(munka)piac  a termelés  a

jövedelemképződés  a kereslet és annak elemei  a megtakarítások között értelmezhetők. 1): Kínálati oldal (első két negyed) Makro-szintű termelési fgv: GDPr = f (K; L) Mivel a: - munkapiacon kialakul a teljes foglalkoztatás (Ef ) - emellett a v áltozó K -állomány p illanatnyi ( K0) k apacitását o ptimálisan kihasználják GDPr GDPrpot = AS 2) Keresleti oldal GDPrpot – S + I = AD (S tartalmazza ÉCs-t is, I ucsak bruttó!) Ha S = I, akkor GDPrpot = AD A kereslet szempontjából alapvetően fontos, hogy: o először indukált I-vel összhangban lévő döntést hoznak S-ről o C rugalmas, a hedonista attitűd értelmében a háztartások ha jlandók m inden jövedelmüket elfogyasztani o AD együtt nő GDPr–vel, ezért 45°-os, mivel a GDPr a GDP rpot -ig nő, ennek felel meg AD is Mindkét oldal GDPrpot nagyságú, ezért AD = AS Változások hatásai  DL és SL módosulásai befolyásolják E-t, ezen keresztül GDPrpot-ot  I és S eltolódása

adott időszakban csak AD szerkezetére hat, GDPrpot –ra n em! Kapacitás-bővítő hatása csak aktiválása után jelentkezik  K-val együtt változik GDPrpot A hosszú távú modell összefüggései: Tökéletes munkapiac függvénye (a munkapiacon bekövetkező bármilyen változás –a függvény elmozdulása- az adott év GDP-jét befolyásolja) reálórabér SL w/h p wE/h pE DL Ef L GDPr AD AD I,S GDPrpot I S C AS I L/K GDPr - GDPpot > teljes foglalkoztatás esetén Ef - Megtakarítás: fogyasztásra fel nem használt jövedelem - K (tőke) > (pl. gépi kapacitás) változik hosszú távon, de egy adott pillanatban (a vizsgálat időpontjában) adott - C (fogyasztási kereslet), I (beruházás) > a kettő együtt az aggregát keresletet alkotja, arányuk az aggregát kereslet struktúráját határozza meg ie i A HTM hátterében lévő összefüggések:  Hedonizmus: a szükségletek minél jobb kielégítésére irányuló

törekvés. Különböző időhorizontokra értelmezhető. Minden modellben megjelenik Csak statikus értelmezésben zárja ki a megtakarítást!  Say-törvény szerint a tényezőtulajdonosok annyi tényezőt bocsátanak áruba, amennyinek a bevételéből fogy cikkeket akarnak venni. (A megtakarítás nem cél, hanem eszköz a fogyasztás növelésére!) AD és AS egyenlősége nem kiinduló feltevés, hanem a tv-ben megfogalmazott magatartás szerinti cselekvés következménye! A szereplők attitűdje fontos! K * MPK + L MPL = K pK + L pL AS = Y=AD Mivel: MPK = pK és MPL = pL  a S ay tv s zerint n incs megtakarítási szándék! Ua n em i s z árja k i, m ert a h edonista attitűdnek megfelel, h hosszabb időhorizonton a kamat érdekében megtakarítson és kölcsönözzön, fogyasztását a kamatból is növelje.  a mikroegységek egyértelműen optimumra törekszenek  a fontos változásokat kifejező „külső” infok kizárólag ár-jellegűek, a v

állalati adottságokat tükröző belsők naturálisak (term fgv, ráford együtthatók, MP-k, preferenciarendezés)  ingyenesen hozzáférhető, tökéletes, ex post jellegű információk  „jól viselkedő függvények” (folytonos, deriválható, helyi szélsőértéke és inflexiós pontja van)  tökéletes piacrendszer (Walras)  csak magánjavak jelennek meg a modellben  kizárólag a szűken értelmezett termelési költségekkel kalkulál  nem s zámol az e xtern h atásokkal: e gyes g-i szereplők haszon és költség fgv-ei cs ak így látszanak függetlennek!  M semleges Vitatható, illetve hibás összefüggések A modell túlzott absztrakcióit, egyszerűsítéseit kérdőjelezik meg (ezek miatt marad el a gazd teljesítménye GDPrpot-tól 1. A he donizmus hos szabb t ávon ( pl é letciklus-elm) ér vényesül, S n em(csak) kamatfüggő! AD<AS 2. Tényezőtulajdonosok nem a Say-törvénynek megfelelően viselkednek AD<AS 3. A külső infok

sem csak ár-jellegűek, a modell tehát nem lehet egyértelműen árjelzéses 4. Infok ktsg és idővonzattal bírnak nem opt döntés, csökken a hozam 5. Opportunizmus: partner szándékos megtévesztése 6. Korlátozott racionalitás  infok nem szerezhetők be  infokkal i s g azdálkodni kell; ne m é rdemes b eszerezni bi zonyos i nfo-kat ( H. Simon), m ert be szerzésük é s f eldolgozásuk köl tségei m eghaladják a segítségükkel elérhető többletet. ezek nem a szűkebb termelés ktsg-ei  „Jó” megoldás választása a legjobb helyett 7. Időtényező: Dt=f(pt) viszont S t=f(pt-1) E-súly csak az esetben alakul ki, ha pt ≠ pt-1! (S t nem változik) 8. Info: vá rakozások ( expectations) gazdasági változók jövőbeli ér tékeire i rányuló becslések, de ezek bizonytalanok 9. Megelégedettségre törekvés (Satisficing behavior) 10. Nemcsak „jól viselkedő” fgv-ek vannak (pl nem fejezik ki a U-, vagy П-maximumot) 11. Monopolelemek 12.

Magánjavak m ellett t ovábbi j ószágcsoportok ( tiszta köz javak, köz ös – klub - javak, díjköteles javak), ezeknél MC=p=MU nem értelmezhető 13. Externáliák k ibocsátója m ár o ptimálta h elyzetét, d e ez ér intettek s zámára n em optimum! 14. Tranzakciós köl tségek ( New Institutional S chool: t sdalmi ös szköltség f ele!), ezekre HTM optimálása nem terjed ki! 15. M nem semleges Keynesi bírálat: a gazdaság D-korlátos! Say tv: „ ezen alapul az egész klasszikus elmélet, és nélküle összedőlne.” A Say-törvény Keynes szerint nem érvényesül: a tényezőtulajdonosok több tényezőt adnak el, mint a mennyinek a z á rából f ogyasztási c ikkeket kí vánnak vá sárolni ( biztonsági t artalék képzése miatt) K*MPK + LMPL = K*pK + LpL AS = Y>AD Y a termelés (AS) mértékében képződne, de nem válik AD-té! B, Mit jelent a marketingmix és melyek a marketingmix modell legfontosabb elemei? Ismertesse a hatékony marketingmix

jellemzőit! Marketingstratégia legfőbb eleme, a taktikai marketing szintje A termék pozicionálásának, a versenykülönbség megteremtésének eszköze. - a f ogyasztói f elhasználói igények kielégítését, a vevő, a közönség megnyerését és megtartását s zolgáló t evékenységek é s e szközök ol yan kom binációja, m ely egyben a vállalati/szervezeti célok elérését is eredményezi. - a kínálatot alkotó azon elemek összessége (MIX), mely a fogyasztói döntések feltételezett és megismert mozgatórugói. Marketing mix alkalmazása - marketing mix a vevők megnyerését szolgáló konkrét ajánlati csomag, minden vállalat esetében más - segít a források elosztásában, a felelősségi körök kialakításában - kulcs: a fő elemek meghatározása és kialakítása - a m arketing m ix an alízise f olyamatos f eladat. A z eg yes el emek r elatív h atékonysága, költség/haszon, termék életgörbe alakulása, új marketing program

(piacbővítés, új piac) - időszakonként változtatásra van szükség A modell legfontosabb elemei 1. A ma rketing mix k lasszikus mo dellje: 4P-eladói k ategóriák: te rmék, ár, cs atorna, befolyásolás. 4C – vevői kategóriák: vevőérték, költség, kényelem, kommunikáció 2. A marketing mix specifikus modelljei és újabb elemei: Globális: 6P = 4P+ politika / közvélemény; Szolgáltatások: 7P = 4P+ személyzet / fizikai környezet / f olyamatok; Nonprofitok: 8P = 7 P + f ilozófia; ( További el emek l ehetnek p artnerek, b eszerzés, vevőszolgálat.) Hatékony marketing mix jellemzői: - igazodik a vevő igényeihez, - versenyelőnyt teremt, szinergikus hatású, - illeszkedik a forrásainkhoz és céljainkhoz. 11. A, A, Ismertesse és ábrázolja a fő áramlat rövid távú modelljét (állandók, független és függő változók)! A modell alapvetően a keresletkorlátos, rugalmatlan árakkal működő keynesi elméletre épül. A modell jellemzői:

1) Adottságok  természeti tényezők  termelési technológiák  munkakínálat mennyisége és minősége (szakképzettség)  fizikai tőkejavak állománya és technikai színvonala  termelési és költségfüggvények  szükségletek, preferenciarendezés E tényezők valójában lassan, folyamatosan változnak, de ennek üteme annyira alacsony, hogy – a m odell-alkotás l ogikája s zerint – a változatlanságukra von atkozó a bsztrakció megengedhető. 2) Árak és bérek predetermináltak  szerződésekben rögzítettek (jellemzően 3-12 h ónapos l ejárat), az az a t ranzakció tényleges l efolyása előtt már megegyeztek az árakban, azok előre meghatározottak!  D↑ p ↑ (12 % átlagos, azonnali p↑ lenne indokolt)  ehelyett ( 12 hóna pos l ejárat e setén) m inden hóna pban az é ppen l ejáró szerződésekben megvalósul a 12%, ám ez átlagosan csak 1 % p ↑  csak a 12. hón apban alakul ki a pi aci e gyensúly (ha m ás h

atás nem i ndulna, ami teljesen irreális feltevés)  ez az üt em beépül a várakozásokba: 1 é v ut án i s új rakötéskor p ↑ jelenik me g túllövés (overshoot) ↑ tehetetlenségi infláció (A példa adatai sarkítottak, egyszerűsítettek!) A m odellben az ár ak rugalmatlanok, csak l assan köz elítik, i ll ve szik f el e gyensúlyi értéküket. A va lóságban köz ben új ha tások i ndulnak: e zért a z árak s osem egyensúlyiak! jogos az absztrakció: az árak predetermináltak ppred mellett (Az árak m indig l emaradnak erre épülő absztrakció: változatlanok)  AC (átlagköltség) sem módosul, mert: • Nincs ok a tényezőkombináció módosítására • Tényezőárak változatlanok  Π/Q sem módosul (egy termékre jutó profit Π/Q=p-AC)  mindezek következtében: AS úgy nő, mint AD A modell tehát nem árjelzéses! A r eálszféra változásait (D;S arány) nem tükrözik az árak változásai 6. sz ábra

Árszínvonal-változás a RTM-ben - tehetetlenségi infláció p S p p1 D1 p0 D0 0 GDPr 1 hó 12 hó t (hó) A baloldali ábrán a tökéletes piac logikájának megfelelően azonnal kialakulnak az új egyensúlyi ár ak a D v áltozásának ha tására ( a ke resleti f üggvény vm ilyen okból e lmozdul > kialakul az új egyensúlyi pont > p1 árszínvonalnál. A jobboldali részen RTM - csak fokozatosan, a lejáró szerződések mértékében, 12 hónap alatt > a k eresleti f üggvény eltolódása mia tti á rszínvonal emelkedés a szerződések (érvényben lévő) lejárta után tud csak érvényesülni. Tehetetlenségi infláció > a várakozásokba beépül a korábban megszokott infláció. 3) A modell független változói: o I fgv argumentumai: i; r (vagy d) o MPC o M Ezek határozzák meg AD-t (GDPrpot –t) 4) A modell függő változói:  GDPr  Foglalkoztatás (E ) AD-re hat G is, de ez nem spontán, piaci változó! AS 45 fokos egyenes 

Predeterminált árak mellett AS reálnagysága annyival nő, mint AD-é  AS minden pont ján f ennáll a kiadási e gyensúly: a tényezőköltségek megtérülnek a várható árbevételből Alapvető fontosságú AD nagysága tehát az erre irányuló becslések, prognózisok, tervek várakozások, anticipációk (Expectations) ex ante jellegű információk is A fő áramlat rövid távú aggregált modellje GDPrexp (anticipált GDP) AS=f1(L/K0) AD=f(GDPrexp) A Aggr. keresl Aggr. kínálat GDP rés 45o 0 r GDP a keresleti korl r GDP pot GDPr erőforrás-korl - Az AS függvény töréspontjától (ahol függőleges lesz) a termelés már nem növelhető rövid távon nem vonhatók be további erőforrások (az árak változatlansága miatt) a kibocsátás nem emelkedik, csak az árak késéssel (a szerződések miatt) - „A” pontnál keresleti korlát további tényezők még bevonhatók, de nem éri meg, mivel a profit csökkenne - GDPrexp

független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPra –t a függő változót - AS a létező K0 mellett L növelésével fokozható, az erőforrás-korlátig - Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés B, Mit jelent a termék marketing szemléletű értelmezése (termékhagyma)? Ismertesse a t ermékdöntések f ontosabb t erületeit ( termékszerkezet és eg yedi termékdöntések)! Milyen sajátos tulajdonságokkal r endelkeznek a szolgáltatások és mit jelent ez a marketing szempontjából? A marketingmix legalapvetőbb eleme a termék. Termék lehet bármi, ami fogyasztás, igénybe vétel vagy elfogadás céljából felkínálható, és amely szükségletet vagy igényt elégíthet ki. A termékek l ehetnek f izikai j avak, s zolgáltatások, f öldrajzi he lyek, s zemélyek, s zervezetek, elképzelések. Minden termék, három (a hagyma 3 rétege) elem különböző arányú keveréke, ami a tervező és a vevő szempontjából más és más. 1. Absztrakt

termék (alaptermék) A termék szükségletkielégítő képessége (lényegi előny vagy szolgáltatás) 2. Tárgyiasult termék (termékjellemzők, minőségszint, márkanév, stílus, csomagolás) A termék igénykielégítő képessége (konkrét funkció + emóció, termékimage) 3. Kiegészült termék (vevőszolgálat, szállítás, hitel, garancia, értékesítés, partnerek) A termék komplex értékelése (teljes image, presztízs, teljes haszon, járulékos elemek) Termék kategóriák - tartósság, tárgyiasultság szempontjából: -nem tartós javak, - tartós javak, - szolgáltatások - fogyasztási cikkek (napi cikkek, szakcikkek, luxuscikkek), - termelőeszközök (alapanyagok, alkatrészek, beruházási javak, szakmai szolgáltatások) A termékdöntések legfontosabb területei, termékszerkezet, egyedi döntések 1. Termékszerkezet A helyes termék összetétel meghatározása - Termékösszetétel-változás a meglévő terméknél: növeljük a nyereségesebb,

csökkentjük a k evésbé n yereséges termékek r észarányát – ez a l eggyorsabb reagálási lehetőség a piaci változásokra - Minőségváltozás a meglévő termékeknél: szervezéssel, jobb alapanyaggal, korszerűbb csomagolással. - Termékösszetétel szűkítés: elöregedett termékek kivonása, választékszűkítés gazdasági megfontolásból. - Termékösszetétel bővítés: új termék(család) 2. Egyedi döntések A terméktulajdonságokat érintő döntések – differenciálási eszközök - Termékjellemzők: a t ermék k arakterét, t eljesítmény p araméterét m eghatározó tulajdonságok - Termék minőség: *minőségszint, minőség skálán kerül meghatározásra, *korszerűség, a technikai fejlettségnek való megfelelés foka, követelménynek való megfelelés: előállítási minőség (műszaki szemlélet) *a minőséget nem elég beépíteni, kézzel f oghatóan m eg i s k ell j eleníteni a d esign, f ormatervezés t erén ( funkcionalitás

+ esztétikum) - Márkadöntések: legyen-e m árka?, m árka s zemélyiség k ialakítása, m árkanév s tratégia, márka kiterjesztés, márka karbantartása. Szolgáltatások egyedi tulajdonságai 1. Megfoghatatlanság (intangibility) - nem tárgyiasult, inkább cselekvés, teljesítmény, nehéz értékelés, bizonytalanság - bemutatásra k ézzel f ogható es zközöket k ell al kalmazni ( hely, f izikai k örnyezet, felszerelés, személyzet, kommunikációs anyagok) - Nem vezet tulajdonosi viszonyhoz 2. Heterogenitás (heterogeneity) - ingadozó minőség, nehéz szabványosítani - első a megfelelő személyzet kiválasztása, képzése - második az igénybe vevők elégedettségének figyelemmel kísérése - tevékenységlista, megbízható stratégia 3. Elválaszthatatlanság (inseparability) - egyidőben történik az előállítás és a felhasználás - mind a szolgáltató, mind az igénybevevő befolyásolja az eredményt - a szolgáltató személy korlátozott

idejét vesszük igénybe - a szolgáltató nélkülözhetetlen az elégedettség eléréséhez - a vevők közötti konfliktusok megakadályozása 4. Romlékonyság (perishability) - nem tárolható, fontos a kínálat és a kereslet összhangjának kialakítása - a kereslet átterhelése (ár, bővített szolgáltatás) - foglalási rendszer, várakozás enyhítése - részidős személyzet, sokrétű szaktudás - önkiszolgálás Szolgáltatások menedzselése: 1. A szolgáltatás minőségének menedzselése - elvárt szolgáltatás, akadályok, észlelt szolgáltatás - vevői elvárások megértésének és teljesítésének szempontjai - elérhetőség, megbízhatóság, hitelesség, biztonság, empátia, reakció képesség, udvariasság, jártasság, kommunikáció, kézzel fogható elemek - a szolgáltatások minőségének mérése 2. A szolgáltatások termelékenységének javítása - a technológia fejlesztése, - a vevők bevonása a folyamata - a kínálat és a

kereslet kiegyensúlyozása 3. A szolgáltató személyzet kiválasztása, képzése, ösztönzése - belső marketing 4. A szolgáltatások pozicionálása - célszegmentum kiválasztása - megkülönböztető előny kialakítása és kommunikálása - marketingmix (7P) 12. A, Mutassa be és ábrázolja a kereslet árakra gyakorolt hatását a RTM-ben! Ismertesse a beruházásokkal kapcsolatos alapfogalmakat, csoportosítsa a beruházásokat! Jellemezze az autonóm és az indukált beruházásokat! A FŐ ÁRAMLAT RÖVID TÁVÚ MAKROMODELLJE (RTM) A modell alapvetően a keresletkorlátos, rugalmatlan árakkal működő keynesi elméletre épül. A modell jellemzői: 1) Adottságok  természeti tényezők  termelési technológiák  munkakínálat mennyisége és minősége (szakképzettség)  fizikai tőkejavak állománya és technikai színvonala  termelési és költségfüggvények  szükségletek, preferenciarendezés E tényezők valójában lassan,

folyamatosan változnak, de ennek üteme annyira alacsony, hogy – a m odell-alkotás l ogikája s zerint – a változatlanságukra von atkozó a bsztrakció megengedhető. 2) Árak és bérek predetermináltak  szerződésekben rögzítettek (jellemzően 3-12 hónapos lejárat), azaz a tranzakció tényleges lefolyása előtt már megegyeztek az árakban, azok előre meghatározottak!  D↑ p ↑ (12 % átlagos, azonnali p↑ lenne indokolt)  ehelyett (12 hónapos lejárat esetén) minden hónapban az éppen lejáró szerződésekben megvalósul a 12%, ám ez átlagosan csak 1 % p ↑  csak a 12. hónapban alakul ki a piaci egyensúly (ha más hatás nem indulna, ami teljesen irreális feltevés)  ez az ütem beépül a várakozásokba: 1 év után is újrakötéskor p↑ jelenik meg túllövés (overshoot) ↑ tehetetlenségi infláció (A példa adatai sarkítottak, egyszerűsítettek!) A modellben az árak rugalmatlanok, csak lassan közelítik, ill veszik fel

egyensúlyi értéküket. A valóságban közben új hatások indulnak: ezért az árak sosem egyensúlyiak! jogos az absztrakció: az árak predetermináltak ppred mellett :  AC sem módosul, mert: • Nincs ok a tényezőkombináció módosítására • Tényezőárak változatlanok  Π/Q sem módosul  mindezek következtében: AS úgy nő, mint AD A modell tehát nem árjelzéses! A reálszféra változásait (D;S arány) nem tükrözik az árak változásai Árszínvonal-változás a RTM-ben - tehetetlenségi infláció p S p p1 D1 p0 D0 0 GDPr 1 hó 12 hó A baloldali ábrán a tökéletes piac logikájának megfelelően azonnal kialakulnak az új egyensúlyi árak a D változásának hatására, a jobboldali részen RTM - csak fokozatosan, a lejáró szerződések mértékében, 12 hónap alatt 3) A modell független változói: o I fgv argumentumai: i; r (vagy d) o MPC o M Ezek határozzák meg AD-t (GDPrpot –t) 4) A modell függő változói: 

GDPr  Foglalkoztatás (E ) AD-re hat G is, de ez nem spontán, piaci változó! AS 45 fokos egyenes  Predeterminált árak mellett AS reálnagysága annyival nő, mint AD-é  AS minden pontján fennáll a kiadási egyensúly: a tényezőköltségek megtérülnek a várható árbevételből t (hó) Alapvető fontosságú AD nagysága tehát az erre irányuló becslések, prognózisok, tervek várakozások, anticipációk (Expectations) ex ante jellegű információk is Beruházások: A beruházások fogalma, csoportosítása: Beruházások f ogalmának s okféle értelmezésével találkozhatunk. Szűkebb értelmezésben a fizikai tőkejavak létesítését értjük beruházáson, tágabban minden, nem közvetlenül fogyasztási célú befektetést a beruházás-kategória érvényességi körébe sorolunk. 1. A beruházás kategóriája használatos: - nominális illetve - reálkategóriaként. 2. A kibocsátáshoz történő hozzájárulásukat tekintve: - termelő

és - nem-termelő beruházásokat különböztetünk meg. 3. A termelő beruházások elkészültük, használatbavételük – aktiválásuk – után f izikai tőkejavakként szolgálják a termelést. A fizikai tőkejavak állományának alakulása szempontjából : - bővítő és - pótló beruházásokról beszélhetünk. 4. A piaci kereslethez való viszony alapján a beruházásokat az: - indukált vagy az - autonóm beruházások csoportjaiba sorolhatjuk. 5)A termelő beruházások csoportosíthatók fizikai összetételük szerint. Az indukált beruházások jellemzően a termelő beruházások csoportjába tartoznak. Azokat a termelő beruházásokat tekintjük indukált beruházásoknak, amelyek termékeivel szemben a döntés időpontjában már megfogalmazódott, megjelent a piacon a kereslet. Az adott termékfajta előállításra szolgáló fizikai tőkejavakból, kapacitásokból hiány mutatkozik a gazdaságban, s éppen ez a hiány készteti, motiválja a

vállalatokat beruházásokra. A h iány a gazdaság m ennyiségi j elzése. N em-árjelzéses gazdaságban a p rofit a k ínálat növelésével, a kereslethez történő felzárkóztatásával fokozható, változatlan árak, változatlan termék-egységre jutó profit esetén is. Ehhez termelő beruházások kellenek Árjelzéses gazdaságban a kapacitás-hiány, a szűk keresztmetszet az adott áru piacán kereslettúlsúlyt okozhat, ami áremelkedést is von maga után. Emelkedő ár esetén növekedhet a termék-egységre j utó pr ofit, t ehát a nor mál pr ofiton f elül ga zdasági profit is képződik, de a kibocsátás, az eladások növelése ugyancsak hozzájárul a profit tömegének fokozásához. Elemzésünkből egyértelműen levonható a konklúzió, hogy a fizikai tőkejavak mennyiségi hiányának, speciális erőforrás-korlátjának a f elszámolása mindenképpen növekvő profittal kecsegteti a vállalatokat, tehát a beruházások indukálásában a közvetlen

tényező, a közvetlen indikátor a profitmotívum. Az autonóm beruházások termékei iránt még nem jelent meg a p iacon kereslet. Ezek részben olyan termelő beruházások, amelyek  a gazdasági szerkezet átalakítását  a technikai színvonal növelését célozzák. A pi aci ve rseny a dott ( rövid) pe riódusban m ég ne m köve teli m eg e zeket a z invesztíciókat, hos szabb t ávon a zonban s zükségessé vá lnak. A pi ac vi sszaigazolja az okat, azaz a t ermékek eladása ne m üt közik ne hézségekbe. A z a utonóm b eruházások e csoportját finanszírozhatja m aga az ál lam v agy m egvalósításukra ö sztönözheti a m agánszférát. Elképzelhető, hogy a nagyvállalatok stratégiai elképzeléseiben jelennek meg az ilyen jellegű projektek, különösebb állami iniciatíva nélkül. Az au tonóm b eruházások m ásik cs oportját o lyan l étesítmények l étrehozása j elenti, am elyek közvetlen cél ja a k eresleti k orlát „

tágítása”, a z ag gregát k ereslet n övelése. P regnánsan fogalmazta meg ezt a szerepet Keynes: „ kitűnik miképpen teheti mégis gazdagabbá a társadalmat a kölcsönből finanszírozott ’haszontalan’ költekezés. Piramisépítés, földrengések, sőt még háborúk is növelhetik a gazdagságot, ha már államférfiainknak a klasszikus közgazdasági t anításokon a lapuló ne veltetése út jában á ll a z e zeknél j obb m egoldásoknak.” Elméleti t ételét el híresült p éldájával t ámasztjuk al á: „ Ha a k incstár ó cska p alackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységbe elásatná őket felhagyott szénbányákban, az üregeket színültig megtöltetné utcai szeméttel, s aztán a lassez-faire kipróbált elvei szerint a magánvállalkozásra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket. ne m lenne munkanélküliség és . a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne, mint

amekkora tényleg. Igaz, okosabb lenne házakat építeni és ehhez hasonlókat művelni ” Ezt az ú tmutatást ak ár felfoghatjuk ú gy i s, h ogy Keynes a m ai ér telemben v ett k özjavak létesítését ja vasolta. A f inanszírozás n yilván a lapvetően állami, de megjelenhetnek a költségek viselőiként az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek is. B, A vállalkozási – vállalati formák a szervezeti szempontok figyelembevétele – gazdálkodási tevékenysége, felhasznált termelési tényezők aránya, vállalati méret – alapján. Vállalkozási formák a tulajdoni szerkezete alapján: 1.) Egyéni vállalkozás: az üzleti vállalkozás teljes nettó értéke az ő tulajdona, ő felel a követelések t eljesítéséért. J ogi f elfogásban: e gyéni v állalkozás = m aga a v állalkozó természetes személyként vesznek részt az üzleti életben. 2.) Társaság: a társaságban résztvevők sajátos érdekközössége, a tulajdonos személyi

vagyonától e lkülönült ö nálló s zervezeti é s ügy viteli m echanizmusok, közös g azdasági vállalkozásra irányul. Ez a két alapvető típus, de az Rt.-ket külön megkülönböztetjük 3.) Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a résztulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak. Egyéni vállalkozás: Egyetlen s zemély t ulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét, maga hozza meg a működésre vonatkozó döntéseket. Deviza törvszrint: belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára folytatott gazd.tevékenység Nagykorú, cselekvőképes, bünttelen előéletű, nem korlátlan felelősségű tag máshol, nem vonták előtte vissza aváll. Iagolványát, nincs köztartozása Társaságok: Két vagy több tulajdonos által alapított személy és / vagy

tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. A méret és a belső struktúra sokféle lehet. Külföldi é s b elföldi: te rmészetes s zemélyek, jo gi s zemélyiségek, jo gi s zemélyiség n élküli gazd.váll Főbb típusai: 1.) Jogi személyiségű gazdasági társaságok: közös vállalat, KFT, RT, KV(közös válallat)(tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, mely kiterjed a nem emberi jigokra is) 2.) Jogi személyiséggel nem rendelkező: BT, KKT KKT: legegyszerűbb társasági forma Minimum k ét ta g, a tagok személyesen is közreműködnek, felelősségük korlátlan és egyetemleges (teljes s zemélyes v agyonuk er ejéig), a s zükséges v agyont a t agok a t ársaság rendelkezésére bocsátják (csak a tagsági viszony vagy a társaság megszűnése es etén követelhetik vissza). BT: (általában családi vállalkozásoknál) Legalább egy tag

felelőssége korlátlan és egyetemleges, a tagok személyes közreműködésre kötelezettek Egy kültag felelőssége a vagyoni betétje erejéig korlátozott, a személyes közreműködés nem minden tag kötelezettsége. KFT: Tőkeegyesítő jellegű, törzstőkére épül, a tagok felelőssége a befizetett törzsbetét erejéig terjed, a tagok a nyereségből a törzsbetét arányában részesednek. Közös vállalat: A t agok ál tal rendelkezésre b ocsátott a laptőkével és egyéb vagyonával felel, ha a vállalati vagyon nem fedezi a tartozást, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek, így nincs alaptőke minimum. Részvénytársaság: korlátlan tőkeegyesítési lehetőség Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével rendelkező gazdasági társaság. A részvényesek vagyoni és tagsági jogokkal rendelkeznek. Jogosultak a közgyűlésen részt venni, indítványt benyújtani és szavazni. Itt v

alósul meg leginkább a tulajdonosi és menedzseri funkciók szétválasztása. A tulajdonos (ha a közgyűlés megszavazza) felmondhat a menedzsmentnek ill. lemondhat tulajdonáról (részvényeinek eladásával). Az egyes vállalkozási formák közötti főbb különbségek: • társulással járó feltételek, következmények • tevékenységi jelleg • alapítás körülményei, bejegyzés kötelezettsége • felelősségi viszonyok Egyéni vállalkozás műk.szabály: Engedélyköteles tevékenység csak a hatóságok jóváhagyásával Képesítéshez kötött tev. Valakinek kell legyen képesítése, vállalkozó vagy alkalmazott Egyéni váll köteles személyesen is közreműködni a tevékenységben Korlátlanszámú alkalmazottat foglalkoztathat Megszűnik, ha: Ha visszadja igazolványát Ha visszaveszik(működéshez szüks. (Követelményeknek nem felel meg vagy nem tesz eleget, adó és járulék tarozása van) Egyéni cég: Nem jogi személy, kérésre bejegyzik a

címjegyzékbe, korlátlan a felelősség továbbra is Vállalkozási forma Egyéni vállalkozás Egyszemélyi vezetés Tiltott tevékenység: Hitelintézeti, biztosítási tev. Kábszer gyártás forgalmazás Doháynfeldolg. Lőfegyver gyártás, forgalmazás Min.létszám felelősség Min.induló vagyon Ebből min.kp előnyök hátrányok Előnyök - az alapítás és megszüntetés egyszerű - áttekinthető - a vállalkozó független - az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya - adózási kedvezmények KKT 2 BT 1 beltag 1 kültag Korlátlan Min. 1 beltag egyetemlege korlátlan, s kültag a vagyoni érték mértékében at agok a t agok dönt ése döntése szerint szerint -egyszerű alapítás -adózási előnyök -tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül -jogi védettség -jelentősebb tőke és hitelforrások -folytatás lehetősége t ulajdonosváltozás esetén - személyi konfliktusok lehetősége - agresszív

törekvés az alkalmazottakná l a partnerségre világos m enedzseri felelősség hiánya Hátrányok - szerényebb nyereségszerzési lehetőség - pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága - sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben - korlátlan felelősség - vállalkozás korlátozott élettartama KFT Lehet 1 s zemély is Üzletrész mértékéig RT Lehet 1 s zemély is Részvény értékéig 3M 20 M 30% min. 1 M 05.0101-től nincs - tulajdonosok korlátozott felelőssége - széleskörű tőkebevonási lehetőség korlátlan élettartam - nyilvános adatszolgálta tás kötelezettség e - alapítás és megszünteté s bonyolult és költséges adóhátrányok 13. A, Elemezze a fogyasztási cikkek iránti keresletet, az arra ható tényezőket! Értelmezze a fő áramlat fogyasztási függvényét! Mutassa be a megtakarítások szerepét! A fogyasztási cikkek iránti kereslet A ne oklasszikus t eóriában a J . B Say által me gfogalmazott

törvénynek megfelelően a háztartások, mint a termelési tényezők végső tulajdonosai, csak annyi erőforrást bocsátanak áruba, amennyinek a jövedelmét fogyasztásra kívánják fordítani. A S ay-törvénnyel s zoros ös szhangban é rvényesül a f ogyasztó hedonista beállítottságának tétele. E szerint az egyén él vezeteinek m aximálására t örekszik, ez ért- statikus felfogásban teljes jövedelmét f ogyasztási c ikkekre kí vánja k ölteni E z a zonban ni ncs e llentmondásban a háztartások es etében t énylegesen t apasztalt m egtakarításokkal. H osszabb t ávon - tehát dinamikusan értelmezve - a megtakarítás i s f ogyasztás növ elését szolgálja: a me gtakarított, kölcsönadott és a kamattal együtt visszakapott jövedelem végül is bővíti a fogyasztási lehetőségeket. Adott időszakban a jövedelemtulajdonos által fogyasztásra fel nem használt jövedelemrészt a kölcsönvevő költi el beruházási j avakra, a t öbbiért m aga

a j övedelemtulajdonos vá sárol fogyasztási c ikkeket, k övetkezésképpen a háztartások teljes jövedelme k eresletté v álik. Természetesen egy konkrét mikroegység (háztartás) a kölcsönből vásárolhat fogyasztási cikkeket is, az ilyen jellegű tranzakciók azonban nemzetgazdasági szinten nem befolyásolják a f ogyasztási k ereslet nagyságát; az egyik h áztartás a k ölcsön m értékével cs ökkenti a jövedelem-korláthoz ké pest f ogyasztási c ikkek i ránti ke resletét, a m ásik é ppen e nnyivel fogyaszt többet saját jövedelménél. Keynes a nagy vi lággazdasági v álságot elemezve k onstatálta a gazdaság k ereslet-korlátos jellegét. E z a h elyzet o lyan f eltételrendszerben k övetkezhet b e, am elyben a h áztartások jövedelme csak részben transzferálódik keresletté. Magyarázata elsősorban azon a feltevésen alapul, hog y a há ztartások nem k izárólag a k amat r eményében t akarítanak m eg. K eynes a fogyasztási kereslet

alapos analízise folyamán elemezte a fogyasztást befolyásoló tényezőket. Két tényezőcsoport játszik szerepet a fogyasztási cikkek keresletének magyarázatában. A z objektív tényezők, amelyek gazdaságilag határolják be a háztartások döntéseit, és a lélektani faktorok, amelyek a gazdaságilag d eterminált h atárok k özött a fogyasztási k ereslet e gyedi, konkrét szintjét határozzák meg. Objektív tényezők: - reáljövedelem; - bruttó és nettó jöv közötti arány; - tőkeérték váratlan változásai; - időpreferencia (jelenlegi és jövőbeli javak cserearánya); - p ( csak ár jelzésese modellekben); - i (elsősorban a jövedelmek alakulásán keresztül) Szubjektív tényezők: - tartalék előre nem látott esetekre; - tartalékolás a j övedelem és szükségletek k özötti ar ány m egváltozásának esetére ( öregkor, gyermeknevelés); - kamat és értéknövelés él vezése; - függetlenségérzet; - manőverezési alap üzleti

vállalkozáshoz, spekulációhoz; - örökség hátrahagyása; - fösvénység Keynes alapvető lélektani tv-e: az emberek rendszerint és átlagban véve hajlamosak fogyasztásukat növelni, ha a jövedelmük nő, de nem annyival, mint mennyivel jövedelmük növekszik. MPC= ΔC/ΔDI dC/dDI A fő áramlat fogyasztási függvénye A main stream közgazdaságtan egy további fontos magyarázó tényezőre, az autonóm fogyasztásra is komoly súlyt helyez -, amely implicite már a keynesi teóriában is felfedezhető volt. Az autonóm fogyasztást lehetővé tevő fogyasztási kereslet (Caut) független a f olyó jövedelmektől, an nak f orrásait (korábbi m egtakarítások, a cs aládi v agyon f elélése, h itelek, kölcsönök felvétele) a háztartás mindenképpen igyekszik biztosítani. A fő áramlat fogyasztási függvénye beépíti az adókat is. A bemutatásra kerülő egyszerű függvényben egykulcsos, lineáris adórendszert vettünk alapul: C= Caut + MPC * (1-t)

PI vagy a rendelkezésre álló jövedelem DI =(1-t) * PI összefüggésből következő egyszerűsítési lehetőséget felhasználva: C= Caut + MPC * DI Az au tonóm f ogyasztás f igyelembe v étele esetén könn yen b elátható, hogy a fogyasztási határhajlandóság é rtéke a dott j övedelem-szintek e setén ki sebb, m int a nnak explicit szerepeltetése nélkül. A fő áramlat fogyasztás-elmélete alapján levonható következtetések: A fő áramlat igyekszik optimista képet festeni a gazdasági folyamatok alakulásáról, annak bemutatására t örekszik, hog y a ( fogyasztási c ikkek i ránti) ke reslet ki egyensúlyozottan változik, ne m hor d m agában ciklikus m ozgást ki váltó kom ponenseket. E zt a ké pet a következő összefüggések árnyalják:  a jövedelem függvényében változó fogyasztási határhajlandóság korlátozza a fogyasztási cikkek keresletének kilengéseit  fékezi a növekedést  csökkenti a visszaesés mértékét

(lényegében spontán, automatikus stabilizáló hatást eredményez)  autonóm f ogyasztás esetén a fogyasztási cikkek keresletének ingadozása mérséklődik, mivel a jövedelem esetleges visszaesésének időszakában csak kis mértékben csökken a fogyasztás, jövedelem-emelkedés esetén pedig visszafogott a növekménye  az egyenletesebben alakuló fogyasztási kereslet „ára” a megtakarítások szélsőségesebb alakulása  bizonyos értelemben az adók is megtakarításnak tekinthetők (az adókat megtestesítő cikkek nem kerülnek közvetlenül fogyasztásra)  az ad óbevételeket a k ormány t eljesen e lkölti ( esetleg jó léti tr anszferként á tadja a háztartásoknak), m íg az e lvont j övedelemnek c sak f ogyasztási ha tárhajlandóságnak megfelelő hányada vált volna fogyasztási keresletté. A t artós f ogyasztási c ikkek s zerepét kül ön i s e lemeznünk ke ll. S peciális f unkciójuk a zzal magyarázható, hogy:  a velük

kapcsolatos kiadások általában egy relatíve rövid időszakot terhelnek, még abban az esetben is, ha a háztartás hitelre vásárolja azokat  ezzel szemben teljes élettartamuk alatt növelik a fogyasztó hasznosságát, azokban az években i s, m elyekben kiadások ne m , va gy c sak kor látozottan m erülnek f el ve lük kapcsolatban. Másként hatnak tehát a f ogyasztók reálfogyasztására, a h osszú távú hasznossági függvényre, mint a fogyasztási kiadásokra. Megtakarítás (Savings; S) A folyó jövedelemnek az a része, amelyet adott időszakban nem fordítanak fogyasztási cikkek és szolgáltatások vásárlására. A fogalom értelmezhető a háztartások es etében a r endelkezésére ál ló j övedelem ( Disposable i ncome) t ekintetében, d e más mikroegységek (pl. vállalatok) és a kormányzat viszonylatában is B, A marketingkommunikáció lényege, funkciója és eszköztára. Melyek a marketingkommunikáció kialakításának főbb

lépései? A kommunikációs mix elemei és milyen sajátos szerepük van a marketingmenedzsmentben? A marketingkommunikáció lényege, funkciója: A modern marketing több, mint egy jó új terméket kifejleszteni, vonzó árat hozzárendelni és megteremteni a célvevők számára a hozzáférhetőséget. A szervezetnek kommunikálnia is kell a jelenlegi és potenciális fogyasztóikkal, kereskedőivel, szállítóival és minden érdekelttel. A cégnek el kell játszani a kommunikátor és az ösztönző szerepét is. A kérdés már nem a kommunikáció szükségessége, hanem az, hogy mit közöljünk, kivel és milyen gyakran. Mára a vásárlási folyamat állandó menedzselését jelenti. Ehhez kommunikációs programot kell kidolgozni, meghatározott rétegek, csoportok, sőt egyének részére. A stratégia eszközei: A fogyasztó szempontjából: − vágyak, igények keltése, információk közlése, szórakoztatás, befolyásolás A szervezet szempontjából: − az

értékesítés volumenének növelése, szinten tartása, a csökkenés visszafordítása, az értékesítés volumenének csökkentése, új termék bevezetésének elősegítése A társadalom szempontjából: a fogyasztási szokások megváltoztatása, orientálás az egészségesebb fogyasztás felé. Kialakításának főbb lépései: Főszerepben a kibocsátó és a befogadó van. A kommunikáció eszköze az üzenet, közvetítője a média, melynek funkciója a kódolás, dekódolás, majd a visszacsatolás és a válasz. Mindezt a „zaj” fűszerezi, mely általunk nem befolyásolható külső szituációk halmaza. A folyamat alapelemei: − kommunikátor: maga a termelő, a kereskedő vállalat, vagy az eladó − az üzenet: legyen világos a célja és az is, hogy mit és hogyan akaunk elmondani a címzettnek − csatorna: média, személyes, közvéleményen keresztül, szájreklám újtán − címzett: jó körülhatároltság, gazdaságos eljuttatás − eredmény:

visszacsatolás − zavaró jel: hibás megfogalmazás, helytelen médiaválasztás, a címzettek hibás meghatározása A kommunikációs-mix elemei és sajátos szerepük a marketing menedzsmentben: I. A REKLÁM, mely gazdasági célt szolgáló taktikai eszköz Veszélyes, manipulatív, ezért törvények szabályozzák, melyek a fogyasztók megtévesztésétől óvnak, és a szavahihetőséget követelik meg. A reklám szólhat fogyasztóhoz, szakemberhez, kereskedőhöz A reklámmunka folyamata: 1. Reklámcélok meghatározása: − a termékhez kapcsolódó (új, bevezetett, kivonás alatti vagy hozzá kapcsolódó szolgáltatási termék − a vállalat értékesítési céljaihoz kapcsolódó reklám (különleges kínálat, új vevőkör kialakítása, árakkal kapcsolatos készletcsökkenést célzó) − a vállalathoz kapcsolódó (márka-, védjegyreklám) 2. Reklámtervezés: Reklámstratégia, reklámkampányok, médiák és költségek meghatározása. 3. A

reklámozás lebonyolítása: − időelemzés; az al kotói t evékenység; - technikai k ivitelezés; - maga a reklámozás; - a költségek kifizetése 4. A reklámhatékonyság elemzése és ellenőrzése II. AZ ELADÁSÖSZTÖNZÉS (Sales Promotion) Fogyasztót ösztönző termelői módszerek: mintaküldés (költséges, de eredményes); kuponok; bolti bemutatók; egyéb – időszakos árengedmény, fogyasztói visszatérítés, ajándék, jutalom, versenyek, nyereményjátékok A termelő ösztönzi a kereskedelmi partnerét: ajándékok, reklámanyagok, köz ös r eklámtevékenység, a z e ladók betanítása, anyagi ösztönzése. A kereskedő ösztönzi a vásárlót: kuponok, kereskedelmi bélyegek, árengedmények, ajándékozási akciók, bolti bemutatók. III. A személyes eladás Magas s zakmai k valifikáltságot és t árgyalóképességet f eltételez i pari f elhasználók partnereként, n agy és k iskereskedelem s zínterén k ereskedelmi j ártasságot, f

ogyasztói értékesítésnél t ovábbi s peciális s zakmai ké pességeket i s i gényel ( pl.: ut aozó ügy nök, orvoslátogatók, kereskedelmi-, termelő vállalatok képviselői) IV. PUBLIK RELATION A PR a vállalat megismertetésének, a bizalom felkeltésének az eszköze a környezettel, akikkel kapcsolatba kerülnek. (A dolgozók is ide tartoznak) A végső cél itt is gazdasági, de a cél rejtettebb, a módszerek indirektek. A vállalat PR tevékenységei: kapcsolatszervezés a szállítókkal, vevőkkel (helyes magatartás, jó tárgyalási módszerek kialakítása); különleges szolgáltatások biztosítása, a szállítók, vevők számára; kapcsolatszervezés a t ársadalmi-, politikai-, tömegkommunikációs szervezetekkel, a saját dolgozókkal; a termelő folyamat bemutatása a partnerek számára; éves vállalati jelentés publikálása. PR e szközök: díjak, könyvek, kiállítások, versenyek, interjúk, kérdőívek, Road-show-k, termékminták PR s

tratégiák: PUSH (értékesítőknek – bemutatók, ki adványok); PULL ( fogyasztóknak – bemutatók, ki adványok, hí rújságok); PASS ( potentátok – reklámakciók, a dományok, szponzorálás) V. DIREKT MARKETING Közvetlen kommunikáció konkrét vagy potenciális fogyasztókkal, amelynek során a megszólított önként válaszol vagy igyekeznek rávenni erre. 14. A, Ismertesse és ábrázolja az életciklus-elméletet, valamint a permanens- illetve a relatív-jövedelem hipotézist! Az életciklus-elmélet Az életciklus-hipotézis elmélete szerint a háztartások életpálya mentén képződő jövedelmeik jelenértékének (present value) stabil hányadát fordítják minden időszakban fogyasztásra. Az egyén fogyasztási és megtakarítási döntéseit annak szem előtt tartásával hozza, hogy:  fogyasztása teljes életciklusa alatt a lehető legkedvezőbb legyen  megszokott fogyasztási színvonalát képes legyen élete végéig fenntartani. A

fogyasztási függvény az életciklus-elmélet szerint a következő formában írható fel: C = a*Wr + MPc IL Ahol: a: a reálvagyonból évenként fogyasztásra kerülő hányad; Wr: a r eálvagyon; IL: a munkából s zármazó ( évi) r endelkezésre á lló jövedelem; MPc : a munkából s zármazó jövedelem és a belőle megvalósuló fogyasztás közötti kapcsolatot kifejező fogyasztási határhajlandóság. Tegyük fel, ho gy "megfigyelt" egyénünknek a m unkapiacra va ló be lépésekor ni ncs semminemű vagyona, fogyasztását kizárólag munkából származó jövedelméből finanszírozhatja. (E feltevésnek nem mond ellent az, hogy munkából származó jövedelmének egy r észét aktív kor ában m egtakarítja, va gyont h almoz f el, m ivel e z a va gyon i s m unkából származik. Az „a” együttható felfogható a vagyon relációjában érvényesülő fogyasztási hajlandóságként.) Az egyén teljes életciklusa alatt elérhető, teljes munkából

származó jövedelme: TIL = IL *Aw Ahol: TIL: a teljes életciklus alatt a m unkából származó rendelkezésre álló jövedelem; Aw: a munkával töltendő évek száma TIL nyilván a nticipált, te rvezett é rték. E gyénünk e zt a jö vedelmet f ordíthatja é lete s orán fogyasztásra, i lyen é rtelemben az k emény k öltségvetési k orlátként j elenik m eg. T eljes életciklusa alatti fogyasztására a következő összefüggés írható fel: TIL = C* Al Ahol: Al: a hátralévő élettartam, a munkával töltendő és a nyugdíjas évek összege; C: az évi fogyasztás Mivel mindkét egyenlőség bal oldalán az összes munkából származó jövedelem (TIL) szerepel, ezért a két egyenlőség egymással is egyenlő: IL *Aw = C Al ebből: C = IL * Aw /Al (éves jövedelemmunkával töltött évek)/teljes élettartam Egyénünk é ves m unkajövedelmének a munkával töltendő, valamint a hátralévő életévei hányadosának megfelelő részét fordítja évenként

fogyasztásra. Levezetésünkben nem vettük figyelembe az t a t ermészetes em beri t örekvést – amire e gyébként a mo dell e gyes f ormái kitérnek, miszerint az eg yén támogatja leszármazottait, örökséget kíván hátrahagyni. Ez a A w /Al hányados egy - a keynesitől eltérően értelmezett – fogyasztási határhajlandóság (nagysága az egyén életkorának növekedésével folyamatosan változik). A bemutatott modell nagyon egyszerű, a s zakirodalom t öbb ol yan vá ltozatot t árgyal, a mely árnyaltabb képet ad a háztartás döntéseiről. Figyelembe vehető például:  a felhalmozódó tapasztalat, a továbbképzések következtében növekvő szaktudás, a munka na gyobb h atékonysága m egalapozza a m unkából származó j övedelem emelkedését  a m unkajövedelmek m ellett a m ás f orrásokból s zármazó j övedelem ( az e gyén megtakarításai például, különböző vagyontartási formákban - bankbetét, köt vény, részvény,

befektetési egyek, stb. - tartva újabb jövedelmek forrásait jelentik)  beépítheti a modell a családlétszám, illetve a kereső és eltartott családtagok arányának változását. A permanens-jövedelem hipotézis A p ermanens-jövedelem hi potézis s zerint a z e gyén - az él etciklus-elmélethez ha sonlóan ugyancsak hosszabb távú összefüggésekre koncentrál, bár ez esetben ez az időszak általában két-három év, csak kivételesen bizonytalan, változó feltételek között terjed ki öt-hat évre. (A monetarista elméletben – a permanens értékek számítására vonatkozó tételeiknek megfelelően – jellemzően három év a figyelembe vett periódus.) A p ermanens-jövedelem h ipotézis a s tatisztikailag me gragadható „ mért”, a zaz a folyó jövedelmek (intenzív) ingadozásából indul ki, ami – az abszolút jövedelem hipotézis szerint maga után vonná a fogyasztás erős hullámzását is. A valóságban a fogyasztási kereslet csak

csillapítottan, tompítottan követi a jövedelmek ingadozásait. A permanens-jövedelem elméletének kiinduló feltevése a következő összefüggés: C = MPc *DIp Ahol: DIp: a permanens rendelkezésre álló jövedelem Az el mélet f ontos s ajátossága a permanens j övedelem kategóriája, amely elsősorban M. Friedman mu nkássága n yomán v ált is mertté, te rjedt e l a s zakirodalomban. A p ermanens jövedelem k ategóriája átlagjövedelmet jelent, m égpedig időbeli átlagjövedelmet . Legegyszerűbb formájában a folyó és a megelőző év rendelkezésre álló jövedelme képezi az átlagolás alapját. A számítás módja: DIp = DIt-1+ m*(DIt - DIt-1) Ahol: D It : a folyó év ben r endelkezésre álló j övedelem; DIt -1: az előző év diszponibilis jövedelme; m: a rányszám, é rtéke nul la é s e gy köz ött va n, a mely azt m utatja, hog y a jövedelem növekményét mennyire tekinti tartósnak (a jövőben is folyamatosan realizálhatónak) az egyén.

A permanens jövedelem meghatározásánál előfordulhatnak speciális helyzetek:  A fogyasztó teljesen biztos jövedelemnövekménye tartós jellegében, ekkor m=1, azaz a megnövekedett folyó jövedelem (DIt) az, ami meghatározza fogyasztási keresletét  Ha D It = D It-1, ez es etben s incs "bizonytalanság", m ivel a j övedelem v áltozatlan, konstans szintje biztos támpont a döntésekben  DIp két esztendő jövedelme alapján meghatározható, amennyiben a folyó jövedelem erősen ingadozik, akkor több év jövedelme veendő figyelembe. Jellemzően a permanens jövedelem lassabban emelkedik, mint a mért jövedelem, ami a 0 < m < 1 reláció érvényesülését jelenti. A relatív-jövedelem hipotézis A f ogyasztás-elméletek többsége a f ogyasztó, min t e gyén d öntéseit te ljesen autonómnak tekintette, aki saját preferencia-rendezése alapján, mindenkitől függetlenül, önállóan, senkitől sem befolyásolva határozza meg

optimális jövőbeni fogyasztását. Az először J Duesenberry által le írt relatív jö vedelem h ipotézis ezzel s zemben a z i ndividuum lélektani-szociológiai motívumaira helyezi a hangsúlyt. A f ogyasztó d öntése k ettős meghatározottsággal bír. Az egyén tartani kívánja korábbi, magasabb jö vedelme me llett elért fo gyasztási s zintjét, r agaszkodik f ogyasztási s zokásaihoz. Másrészt ol yan t ársadalmi c soportok – referencia-csoportok - fogyasztási s zokásait v eszi alapul, amelyekhez tartozni szeretne. Speciális szerepet kapnak e t ekintetben a Frank, R H által bevezetett „pozicionális javak”, amelyek különös jelentőséggel bírnak a relatív fogyasztás, a státusz szempontjából. Az egyén nehezen törődik bele életszínvonalának csökkenésébe, illetve tartani kívánja magát társadalmi csoportja, rétege fogyasztási szokásaihoz (esetleg annak a társadalmi csoportnak a fogyasztási jellemzőihez, amelyikhez tartozni

szeretne). Ezek a szokások rögzülhettek az egyénben, pr eferenciarendezése meghatározó el emeivé v álhattak, d e l ehetséges az i s, h ogy tartalmi azonosulás nélkül kívánja követni azokat. Az egyén számára fontos a megszokott, az elfogadott vagy átvett fogyasztói szokások szerinti életvitel. Ezt alapvetően a rendelkezésre álló jövedelme ( átmeneti) cs ökkenése veszélyeztetheti. H a s üllyed j övedelme, a kkor a z e gyén n em hom o oe conomicusként viselkedik, t ehát a ne oklasszikus f elfogás s zerint i rracionális dönt ést ho z. N em kor látozza ugyanis v isszaesett j övedelme m értékében f ogyasztását. N em h agyhatja f igyelmen k ívül jövedelmi helyzetének romlását (a fogyasztó költségvetési korlátja meglehetősen kemény), ugyanakkor ragaszkodik eddigi fogyasztási szintjéhez is. Az eredmény: kompromisszum Ez a „magas” f ogyasztás a m egtakarítási hányad c sökkentésével, ille tve – nagyobb mértékű

csökkenés es etén – a korábbi me gtakarítások f elélésével ( dissaving) b iztosítható. E z a z úgynevezett "ratchet e ffect" (ütköző-hatás). A l ényeg: az e gyén nem u gyanannak a fogyasztási függvénynek megfelelően fogja vissza fogyasztását, mint amely mentén előzőleg kiterjesztette. Ha a háztartás jövedelme ismét emelkedni kezd, fogyasztási kiadásai csak mérsékelten nőnek, amíg vissza nem áll az összhang jövedelme és fogyasztása között. A relatív-jövedelem hipotézis szerint is viszonylag gyengébb, lazább a folyó jövedelem és a fogyasztás a lakulása köz ötti ka pcsolat, a z i ly m ódon m eghatározott f ogyasztási ke reslet fékezi, kor látozza a k onjunkturális ki lengéseket. R ecesszióban l assabban c sökken a fogyasztási ci kkek k ereslete, m int a j övedelmek, a G DP, a m egélénkülés é s a konj unktúra periódusában vi szont a f ogyasztási c ikkek ke resletének növe kedési üteme m arad e l a

jövedelmek emelkedésének tempójától. Cáfolja, hogy a kamatmechanizmus biztosítja a beruházások és megtakarítások egyenlőségét! A neoklasszikus felfogás szerint: A beruházás (I) az aktiváláskor tőkévé (K) válik, hozama a tőke határtermék értéke VMPK (MPK a tőke határterméke = ha 1 egységgel növeljük K-t, a kkor a t ermelés h ány egységgel nő, akkor), illetve pénzben kifejezve VMPK (a tőke határtermék értéke, azaz ha 1 egységgel növeljük a K-t,akkor a bevételünk mennyivel nő)=(MPK*p) A beruházás (I) költsége: a k amat. ( A v állalatoknál a v ásárolt g épek ér tékcsökkenés formájában m egtérülnek, í gy a v állalatok s zámára v alójában a kölcsön utáni kamat jelenti a beruházás valódi költségét.) Ide ka pcsolódik, ho gy a megtakarítás a f ogyasztásra f el n em h asznált j övedelem i ll. termékmennyiség, elsősorban tehát reálnagyság, a neoklasszikusok szerint a kamat függvénye és

szubjektív tényezők is hatnak rá. A beruházási - megtakarítási függvények neoklasszikus felfogása i S E iE i1 S I2 i2 S1 I1 IE = SE I Y 1. i 1 kamatnál: S 1 megtakarítás, I 1 beruházási s zándék de mivel a beruházás al apja a megtakarítás, csak I2 beruházása valósulhatna meg mivel I1 – I2 intervallum ordináta értéke (tehát a tőke határterméke) magasabb mint i1 (tehát a fizetendő kamat) gazdasági profit a beruházók egymásra licitálva felhajtják a kamatot kialakul az egyensúly 2. i 2 kamatnál : m agas megtakarítási és alacsony beruházási s zándék a h áztartások cs ak alacsonyabb k amat me llett tu dják k ikölcsönözni me gtakarításaikat kamat cs ökken egyensúly A modern közgazdaságtan nem ért egyet a neoklasszikus felfogással, mert nem minden megtakarítás válik beruházássá:  a beruházás nem csak a kamat függvénye, hanem a határhatékonyságra vonatkozó várakozásoknak is! (nem azért

mert a k amat magas, hanem azért mert a t ermékek iránti kereslet korlátolt). Az a fontos, hogy mekkora hozamot jelent a tőke, és a hozamból mennyit kell továbbadni kamat formájában.   A megtakarítás a kamat függvénye is, de előrelátás, egy biztonsági tartalék képzése is egyben (Akkor i s m egtakarítunk, ha ne m f izetnek é rte ka matot, pl . m unkanélküliek, v súlyos betegek lehetünk, stb.) A kamatláb alakulására hatással van a spekulációs pénzkereslet (LS) is, előfordulhat, hogy a kamatláb (ie) nagyobb a határhatékonyságnál (MEK). B, Ismertesse a marketing menedzsment folyamatát és kapcsolatát a stratégiai menedzsmenttel! Melyek a marketing stratégiai döntések (STP elv) ? Folyamat - marketing lehetőségek elemzése, - célpiacok felkutatása és szelektálása Marketing stratégiák kialakítása - a marketingprogramok megtervezése, - a marketingműveletek megszervezése, végrehajtása és ellenőrzése. R – STP, - MM, - I,

- C R – marketingkutatás, piackutatás Piaci információk, a piaci lehetőségek felismerése + pénzügyi becslés (hiány a piacon meglévő ajánlat módosítása, új termék). STP- Stratégia marketing Mely piacon és hogyan? Szegmentáció – célpiac választás, pozicionálás (a kínálat elhelyezése a célfogyasztóban tudatosuljanak a kínálat előnyei) MM- Taktikai marketing A pozicionálás eszközei (marketing mix - a teljes értékajánlat kialakítása 4P+XP) I- Végrehajtás. K ivitelezés, m egvalósítás, f ejlesztés, b eszerzés, t ermelés, é rtékesítés, pénzügyek. C- Ellenőrzés. Értékelés, visszacsatolás Stratégiai marketingtervezés A célpiaci (stratégiai) marketing lényege - a fogyasztók, az igénybe vevők sokfélék, területileg szóródnak, döntéseik indítéka, tárgya, módja eltérő. - egy adott piacon kevés az olyan termék, mely megfelelően elégíti ki az összes igényt. - a marketingkoncepció megvalósításához

célszerű az eltérő csoportoknak különböző ajánlatot nyújtani. - az eredményesen kiszolgálható csoportokkal érdemes foglalkozni. - a p iaci s tratégia kialakításában egyre jelentősebb a célpiaci marketing, mert ez segíti a marketing lehetőségek jobb meghatározását, segítségével eredményesebben hangolható össze a marketingmix, koncentrálja az erőforrásokat. Stratégiai marketingdöntések – STP elv (Kotler) S – Segmentation – Piacszegmentáció A s zegmentációs s zempontok és el járások m eghatározása és a p iac s zegmentálása. A szegmentálás eredményeként megkülönböztethető piaci szegmentumok jellemzőinek kialakítása. T – Targeting – Célpiac választás A potenciális célpiacok értékelése, befogadóképességének becslése – ezek alapján a célpiacok kiválasztása. P – Positioning – Ajánlatpozicionálás A lehetséges szempontok meghatározása, szétválasztása, kifejezése és megkülönböztető

jelzővel történő ellátása. A kínálat el helyezése, a cél fogyasztóban t udatosuljanak a k ínálat előnyei. Stratégia lényege: a piaci lehetőségek és a szervezet forrásainak, piaci tevékenységének hatékony, megfelelőbb harmonizálása. Manapság a differenciálódó igények, és az éledező verseny mellett egyedüli lehetőség az egyedi marketingstratégia. 15. A, Hogyan határozta meg a beruházási függvényt a GET, Keynes és a fő áramlat? Milyen hangsúlyeltolódások köv etkeztek be a be ruházások é rtelmezésében K eyneshez ké pest a fő áramlatban? M utassa b e és áb rázolja a b eruházás-megtakarítás vi szony ne oklasszikus felfogását! A beruházási- megtakarítás viszony a GET-ben A b eruházási f üggvény neoklasszikus f elfogása azon al apul, hogy a be ruházás a f olyamat lezárásakor, ak tiváláskor termelő fizikai tőkejószággá válik. Hozama tehát a tőke határterméke (marginal pr oduct of c apital, MPK),

illetve pénzben kifejezve a tőke határtermék-értéke ( VMPK =MPK * p ). A be ruházási f üggvény m inden pontjának or dinátaértéke a tőke fizikai határtermékén, mint reálnagyságon alapul A tőketulajdon és tőkefunkció szétválásának bázisán feltételezzük, hogy a beruházó kölcsönből, hitelből vásárolja a bővítő beruházások m egvalósításához s zükséges fizikai tőkejavakat. A beruházás költsége tehát a hitel kamata A beruházás megvalósításához szükséges hitel - a neoklasszikus teóriában és a GET-ben - a háztartások jövedelméből képződik. A háztartások jövedelmük egy részét megtakarítják (Saving; S). A kölcsönzési periódus végén háztartások a visszakapott összeget valamint annak kamatait egyaránt fogyasztásra fordíthatják. Nem sérül tehát a hedonista attitűd, beállítódás, mindössze annak időbeli kiterjesztése következett be. A beruházás-megtakarítás kapcsolat felfogása a GET-ben

Mindkét függvény magyarázó változója a kamat. A két függvény metszéspontjának ordinátaértéke fejezi ki azt a hozamot, amely a beruházás utolsó, határon levő egységével elérhető Ez a megtakarítóknak fizethető kamat al apja, fedezete. A ve rseny s orán k ialakuló e gyensúly esetén a „ határberuházó” rákényszerül arra, hogy a tőke teljes határtermékét át adja a határmegtakarítónak”. E m echanizmus köve tkeztében vá lik a tőke határterméke a k amat alapjává. A megtakarítások jelentik a b eruházások reálfeltételét. Nyilván csak azok a javak ruházhatók be, am elyek n em k erültek f ogyasztásra. E m egállapítás ér vényessége el lenére s incs a megtakarításoknak e gyoldalú m eghatározó s zerepe, az ok n em j elentenek e gy v áltozatlan nagyságú korlátot, amihez a beruházásoknak igazodniuk kell. A modell egyensúlya valójában kölcsönhatás eredményeként a lakul ki . A m egtakarítások na gysága i s

vá ltozó é rték A háztartások a nnyi jö vedelmet ta karítanak me g, a mennyit f ogyasztás-maximáló, he donista értékrendjük alapján, a változó feltételek közepette éppen ésszerűnek tekintenek. A megtakarítások nagysága tehát elsősorban a kamat függvényében változik. i S E iE i1 S2 I2 i2 S1 I1 IE = SE I GD P A három változó - a beruházás, a megtakarítás és a kamat - egyensúlyi nagyságai nyilván egy mechanizmus egy időben, szinkron meghatározódó értékei. Ez az automatizmus az általános, a minden piacra kiterjedő egyensúly kialakulásának meghatározó összefüggése, t alán legfontosabb pillére. A GET-ben:  a f ogyasztó á ll a köz éppontban, a fogyasztás a m eghatározó, dom ináns t erület a gazdasági szféra egészén belül  a megtakarításra vonatkozó döntés is a fogyasztói attitűd alapján magyarázható, a megtakarítás lényegében a jövőbeli fogyasztási lehetőségek körét határolja

be; a megtakarítási döntés a jelenbeli és a jövőbeli fogyasztási lehetőség közötti választás  a pénz semleges, nem önálló törekvések tárgya, nem befolyásolja a reálszférát, tehát a beruházásokat és a megtakarításokat  gazdaság z árt, az eg yes n emzetgazdaságok k ülkereskedelmi k apcsolatai h áttérben maradnak. Az eg yensúlytalansági helyzetekben a GET l ogikája sze rint szükségszerűen meginduló korrekciós m echanizmusok „ garantálják” az e gyensúly lé trejöttét: 1. i 1 kamatnál: S 1 megtakarítás, I 1 beruházási s zándék de mivel a b eruházás al apja a m egtakarítás, cs ak I2 beruházása va lósulhatna m eg mivel I 1 – I2 intervallum ordináta értéke (tehát a tőke határterméke) magasabb mint i 1 (tehát a fizetendő kamat) gazdasági profit a beruházók egymásra licitálva felhajtják a kamatot kialakul az egyensúly 2. i 2 kamatnál : m agas megtakarítási és alacsony beruházási s zándék a h

áztartások cs ak alacsonyabb k amat me llett tu dják k ikölcsönözni me gtakarításaikat kamat cs ökken egyensúly A GE T-ben a b eruházás – megtakarítás egyenlősége a teljes árupiaci egyensúly kifejezője. Minden megtermelt, de fogyasztásra nem kerülő terméket felhasználnak a v állalatok a beruházási folyamat során új fizikai tőkejavak létesítésére. Az árupiaci egyensúly létrejöttének mintegy „mellékterméke” az egyensúlyi kamat kialakulása. Ez az egyensúly a makrogazdaságban képződő jövedelmek bármely szintjénél ki alakulhat. Mivel azonban a gazdasági javak szűkösek, így az összhasznukat, fogyasztásukat maximáló egyének, há ztartások akkora aggregát k eresletet f ogalmaznak m eg, am ely megköveteli a gazdaság teljes foglalkoztatással, optimális kapacitás-kihasználással előállítható produktumát, a potenciális GDP-t. AD = GDPrpot A beruházások szerepe Keynes elméletében A k eynesi b eruházási f

üggvény. Keynes alapvető művének megjelenése előtt az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság, majd az azt követő, évekig elhúzódó de presszió megvilágította, h ogy a t ényleges gazdasági helyzet b eláthatatlan t ávolságban v an a neoklasszikusok á ltal de klarált t ökéletes, t eljes é s a utomatikusan m egvalósuló e gyensúlytól. Az akkor uralkodó elmélet alapvető hiányosságát Keynes a kereslet-elmélet kidolgozatlanságában látta. A háztartások megtakarítási döntéseit Keynes szerint nem kizárólag a kamat, a jövőbeni magasabb fogyasztás lehetősége vezérli. A problémát részletesen áttekintettük a fogyasztási cikkek ke resletének s zubjektív t ényezőit elemezve.) A háztartások számára a megtakarított jövedelem elsősorban a „biztonsági tartalék” funkcióját tölti be, a kikölcsönzésével elérhető kamatjövedelem c sak m ásodlagos fontosságú. K eynes – átlendülve a p aripa t úloldalára – a

megtakarításokat olyan különbségnek t ekintette, am ely a rendelkezésre ál ló j övedelem és annak f ogyasztásra f ordított r észe k özött j elenik meg. „ A m egtakarítás v alójában n em m ás, mint maradék, reziduum.” Keynes szerint a vállalatok vezetői más tényezőket, összefüggéseket mérlegelve hozzák meg beruházási döntéseiket, mint ahogy azt a neoklasszikusok állították. Alapvetőnek tekintik a beruházásra fordított összeg megtérülését. Ennek nyilván nem egy esztendő során kell megvalósulnia, hanem a tőkejószág teljes élettartama, teljes működési időszaka alatt. Ezzel Keynes az elemzés időbeli dimenzióját lényegesen kiterjesztette. Keynes hangsúlyozta, hogy a fizikai tőkejavak létesítése nem egyszerűen vagyontartási döntés, ne m a va gyontárgy bi rtoklása a f ontos, h anem a z á ltala bi ztosított h ozam! „ Ez a z a téves okoskodás, amelytől a legnehezebb megszabadítani az emberek gondolkodását.

Abból a hitből származik, hogy a vagyon birtokosa valaminő tőkejószágra mint ol yanra támaszt igényt; holott az, amit valójában kíván a tőkejószág várható hozama.” Hosszabb időtáv alapulvétele esetén fel sem vetődhet az ex post információkon alapuló beruházási döntés lehetősége, annak bázisát nyilván a várakozások, anticipációk képezik. Számolni k ell e miatt a b izonytalanság, a p ontatlanság me gjelenésével, növekedésével. A bizonytalanság a kereslet felmérése, illetve a létesítendő fizikai tőkejavakkal gyártandó termékek árainak becslése, a kamat anticipálása során okoz komoly nehézséget. A v álságok a gyakorlatban m utatták m eg a gazdaság k ereslet-korlátos jellegét, am elynek nemcsak a m agyarázatára, d e m ég b efogadására sem v olt k épes a G ET – kiinduló a xiómái merevsége mia tt. K eynes h elyesen lá tta a k eresleti k orlát lé tét, v áltozékonyságát, a mi meghiúsítja a k

apacitások opt imális ki használását, r ontva, c sökkentve ezáltal a tőkejavak létesítésének, a beruházásoknak jövedelmezőségét. Mindezek alapján Keynes leszögezte, hogy a tőke határtermelékenysége nem játszik szerepet a beruházási döntésekben, az aktorok valójában a tőke határhatékonyságára vonatkozó anticipációk alapján határoznak befektetéseikről. A két fogalom közötti különbség kiemelése érdekben tekintsük át mindkettő jellemzőit! A tőke határtermelékenysége a fizikai tőkejavak állományának végtelen kis egységnyi növekménye által kiváltott többlet-hozam, amely:  a pillanatnyi helyzetet tükrözi  ex post nagyság  pontos(nak feltételezett)  a fizikai tőkejószág műszaki-technikai paramétereitől függ  naturális, természetes mértékegységekben kifejezhető  a kamat alapja. A tőke határhatékonysága a fizikai tőkejavak határegységének egész működési élettartama alatt e lért,

p énzben k ifejezett n ettó h ozamának e gy évre v etített, d iszkontált é rtéke. Lényegében egy olyan belső kamatláb, amely mellett a tőkeeszköz várható nettó hozamainak jelenértéke egyenlő annak kínálati árával. A tőke határhatékonysága a következő sajátosságokkal jellemezhető:  a tőkejószág teljes élettartamára vonatkozik  ex ante jellegű  számszerű meghatározásánál nagyfokú a bizonytalanság  nemcsak műszaki-technikai, hanem gazdasági (piaci) meghatározottságú  pénzbeli kategória. Különös hangsúlyt kap, hogy a tőke határhatékonysága nem al apja a ka matnak. Utóbbi kategória Keynes teóriájában nem is a r eál, hanem a m onetáris szféra eleme. A két fogalom közötti k ülönbségeket t aglalva a l eglényegesebb eltérésként Keynes a következőt emelte ki: „ nem vették észre, hogy a tőke határhatékonysága a tőke várható hozamától, ne m pe dig pusztán folyó hozamától függ.”

R1/1+ i) + R2/1+ i)2 + R3/1+ i)3 + + Rn/1+ i)n = I0 Ahol: Ri: az egyes években a tőkejavaknak betudható nettó pénzbeli hozam i: futóindex I0: a beruházás aktiválási értéke, lényegében a tőkejavak kínálati ára (1+ i)i: diszkonttényező A diszkonttényezőben szereplő kamatlábnak azt az értékét keressük, amely mellett a tervezett fizikai tőkejószág várható nettó hozamainak jelenértéke egyenlő annak kínálati árával. Ez a tőke határhatékonysága (marginal efficiency of capital; MEK, röviden ”r” betűvel jelöljük), természetét tekintve egy belső kamatláb. A v állalatok az es etben d öntenek v alamely b eruházási v ariáns megvalósítása me llett, h a a számított belső kamatláb meghaladja a piaci kamatláb szintjét, tehát a kamat kifizetése után még m arad a vá llalatnak a n ettó hoz amból. A makrogazdasági b eruházási f üggvény ennek megfelelően Keynes teóriájában a következő: Iind = f (r; i) A beruházás

nagyságának meghatározása Keynes elméletében i i Msp iE Lsp 0 M 0 IEind Iind A be ruházás-megtakarítás kapc solata a ke ynesi t eóriában. A b eruházás és a m egtakarítás szándékolt értékének egybeesése csak véletlen jelenség lehet, sőt tényleges nagyságaik egyensúlyának kialakítására sincs közvetlen automatizmus. A megtakarítás ugyanis reziduum, a beruházás pedig a tőke határhatékonysága és a piaci kamatláb függvénye. A háztartások abban az esetben is képeznek „biztonsági tartalékot”, ha a beruházók nem veszik azt kölcsön. Ez azt jelenti, hogy a háztartások keresletének elmaradása jövedelmeiktől nagyobb, mint az az igény, amit a beruházók támasztanak a piacon. Jellemzően a megtakarítás értéke a nagyobb, mivel:  a fogyasztási cikkek iránti kereslet lassabban nő a NDP-nél  a megtakarítás gyorsabban emelkedik annál  a beruházások pedig végső soron a fogyasztási cikkek iránti kereslet

növekedéséhez igazodnak. Mindez az t jelenti, h ogy a gazdaság K eynes el méletében tipikusan ker eslet-korlátos, cs ak egészen k ivételes periódusokban közelít a gazdaság teljesítménye az erőforrás-korláthoz, vagy h aladja az t m eg. A g azdaság k ereslet-korlátos j ellege normális jelenség, alapvetően a vállalkozók gazdasági jövőképének függvénye. "A bizalom állapota egyike azoknak a döntő tényezőknek, amelyek meghatározzák a tőke határhatékonyságának függvénygörbéjét, amely azonos a beruházás iránti kereslet függvénygörbéjével." A beruházások és a megtakarítások egyensúlya - ex post jelleggel, hosszabb távon – éppen a keresleti k orlát érvényesülésének m echanizmusában j öhet l étre. A k eresleti k orlát s zintjére csökkennek ugyanis a jövedelmek, emiatt kevesebb lesz a fogyasztási cikkek iránti kereslet és a megtakarítás is. A spirál addig szűkül, amíg ki nem alakul az egyensúly A

fő áramlat beruházás-elméletének főbb vonásai A fő áramlat beruházási függvénye. A közgazdaságtan fő áramlata talán a tudományokban megszokottnál ha tározottabban t örekszik a gazdaságpolitikai i ránymutatásra, a gyakorlati felhasználhatóságra, valamint a (szakmai) közvélemény befolyásolására, alakítására, gyakorta az összefüggések tisztázásának, a logikai koherencia megteremtésének rovására is. Ezt tükrözi beruházási függvénye is: I = I’ - d*∆i Ahol: I’: a beruházások megelőző időszaki nagysága ; d: a be ruházások kamatérzékenysége ; ∆i: a kamatláb változása A b eruházások „ homogének”, az az a k épletben nem j elenik m eg a k eynesi ér telemben v ett indukált és autonóm típus. A függvény kifejezi, hogy fő áramlat a monetáris politikát favorizálja a k öltségvetésivel s zemben. A be ruházások a lakulásában ugyanis c sak a – monetáris p olitika á ltal b efolyásolt - kamatláb

jut exp licit s zerephez, melynek h atását a beruházások kamatérzékenysége közvetíti. Ez a kategória fejezi ki, hogy a beruházások előző időszaki nagyságát mennyivel módosítja a kamatláb egy százalékpontos változása. A fő áramlat és a keynesi teória beruházás-elméletének fontosabb különbségei elsősorban a következő pontokban jelennek meg: 1) A fő áramlat:  A pr oduktív, indukált beruházásokat, mint a termelési tényezők meghatározó csoportjának bővítését állítja a középpontba, amelyeket nyilván a magánszféra finanszíroz. A r ájuk vona tkozó dönt éseket a vá llalatok m egbízható i nformációk bázisán, egzakt számításokkal megalapozva hozzák. Forrásként alapvetően a vállalatok saját alapjai, illetve az azokat megelőlegező hitel jön számításba.  A – többnyire á llami in dítású - autonóm be ruházások ne m ké peznek öná lló, karakterisztikus c soportot, f unkciójuk kül ön ha

ngsúlyozása né lkül be olvadnak a kormányzati kiadásokba (G). 2) Keynes:,  Az indukált beruházások esetében a működési élettartamukat jellemző anticipációk bizonytalanságát, a ha tárhatékonyságukra von atkozó vá rakozások s zeszélyes alakulását emelte ki. A komoly fejlesztésekkel kapcsolatos alaptőke-emelés, illetve az ú j r észvénytársaságok alapítása az értéktőzsdén megy végbe, a képet ezért tovább árnyalják a gyakori tőzsdei hangulat-váltások, s okszor i rracionális hullámzások. A l egsúlyosabb pr obléma a zonban a z, hogy a f ogyasztási c ikkek iránti k ereslet relatíve lassú n övekedése n em k öveteli meg a termelőalapok dinamikus bővítését.  Mivel Keynes teóriájában az elégtelen és hullámzó volumenű indukált beruházásokon kívül az aggregát keresletnek csak egy számottevő eleme van, az autonóm beruházás, ezért azok alapvetően szükségesek, szerepük a makrogazdasági egyensúly

létrejötte szempontjából nélkülözhetetlen. Hangsúlyeltolódások a fő áramlat beruházás-elméletében a keynesi teóriához képest Keynes 1)Bizonytalanság 2) Döntés: (magán I) a tőzsdén 3) Érzelmi hullámok 4) AD növ meghatározó tényezője 5) Improduktív 6) Autonóm 7) Áll I-é a meghat szerep Fő áramlat Számításokkal megalapozott Vállalat dönt (hitelképes) Objektivitás Kapac alapvető tényezője Produktív Indukált Magán I Keynes u gyan elismeri, h a m agán Iind vol umene a jelentősebb, de a AD -korlát feloldásatágítása szempontjából az autonóm állami I-k a fontosabbak B, A vállalatok helye a társadalmi rendszerben. A vállalat külső környezete Miért van a vállalat? Társadalmi szerepének lényege az emberi igények szűkös erőforrások melletti kielégítése. A gazdaság arra hivatott, hogy az elvileg korlátlan igények és a szűkös erőforrások közti ellentmondást minél hatékonyabban oldja fel. A ha tékonyság

m egvalósításához e lengedhetetlen a t ársadalmi m unkamegosztás: na gyobb szakértelem, rutin, magasabb hatékonyság. Azonban a specializáció megjelenése felveti a koordináció igényét. Ahhoz, hogy a társadalmi tevékenységcsere hatékonyan végbemenjen, létezni kell olyan személyeknek, amelyek ennek végrehajtására szakosodnak. Ezek a vállalkozók és a vállalatok A vállalat külső környezete: 1.) Fogyasztó: a vállalat legfőbb külső referenciája 2.) Szállító: számára a vállalat a fogyasztó, erőforrással látja el a vállalatot a tényezők piacáról, a verseny itt is jelen van. 3.) Versenytársak: osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen, kényszerítik egymást az innovációra. 4.) Állami intézmények: szabályozzák a gazdaságot, a vállalat eredményéből az állam plusz jövedelmet (adók, stb.) nyer A vállalat munkaerőpiacot biztosít 5.) Természeti környezet: természetes r egenerációs h

atás, a v állalat k ihasználja a természeti erőforrásokat. 6.) Helyi és önkéntes közösségek: fogyasztók és h elyi i ntézmények – a v állalat h elyi társadalmi tényező és szociális, kulturális feladatokat is ellát. Koordinációs mechanizmusok és tulajdonviszonyok összefüggése: A társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Alapvető koordinációs mechanizmus: - Piaci mechanizmus: szerepelők egyenrangúak, előnyszerzés céljából lépnek egymással kapcsolatba. Fontos a pénz jelenléte (□ ← □) - Bürokratikus mechanizmusok: szereplők kapcsolatát az alá- és f ölérendeltség viszonyai szabályozzák. Utasítások kényszerítik cselekvésre a hierarchia alacsonyabb szintjén lévőket. - Etikai koordináció: itt a szereplők egyenrangúak, saját jó szántukból vesznek részt a folyamtokban, pénz nem játszik szerepet. ( □ ← □ □ ) - Agresszív koordináció: szereplők nem

egyenrangúak, erőfölényre épül a szabályozás. Bármely társadalomban az említett koordinációs mechanizmusok valamilyen keveréke jelenik m eg, d e e gy domináns koor dináció mindig a zonosítható, e z a pi aci koordináció. A piaci vagy bürokratikus koordináció tekinthető a modern társadalom stabil szabályozójának. A z et ikai és az ag resszív át mosódik el őbb-utóbb a másik kettőben Koordinációs vákuum nincs, ha egyik se megy, akkor megjelenik az agresszív koordináció. 16. A, Ismertesse az ak celerátor-modellt! Melyek az akcelerátor elv súrlódásai, mi idézheti elő érvényesülésének as zimmetriáját? H ogyan h atározható m eg a b eruházások j elenértéke? Hasonlítsa össze a tőke határtermelékenységét és határhatékonyságát! Az a kcelerátor-modell be mutatása. Az ak celerátor-modell – szemben a mu ltiplikátor elmélettel – elsősorban a fogyasztási cikkek iránti kereslet és az indukált beruházások

kapcsolatát elemzi. A kiinduló helyzetben feltételezzük, hogy:  a kapacitások kihasználása optimális  a fizikai tőkejavak állományának és a kibocsátásnak az aránya konstans. A f ogyasztási ci kkek i ránti k ereslet t ervezett n öveléséhez n em ál l r endelkezésre kihasználatlan kapacitás. Mindezek alapján a szándékolt, anticipált tőkeállomány – mint eredmény-változó – végső soron a fogyasztási cikkek iránti kereslet tervezett alakulásától – mint magyarázó-változótól függ. Kexp = v*Qexp Ahol: Kexp: a tőkeállomány szándékolt, anticipált nagysága; v: a tőke/termelés arány; Qexp: a kibocsátás tervezett, anticipált értéke. Amennyiben növekszik a kereslet a termelés előállításhoz nagyobb tőkeállomány szükséges, ami produktív, bővítő beruházásokat igényel. I = v* (Qexp – Qa) Ahol: Qa: a kibocsátás tényleges értéke Az ak celerátor-modellel v égzett e lemzések s orán egy úgy nevezett

lead-jelenséget fedezhetünk f el: az o kozat al akulási t endenciájában, időben megelőzi az okot. Az okozat ebben az esetben a tőkejavak állományának növelése, a beruházás, amit a termelés bővítésének szándéka vált ki. A beruházási folyamatnak azonban be kell fejeződnie, a létesítményeket ak tiválni k ell ah hoz, h ogy a fogyasztási ci kkek t ermelésének n övelése megvalósulhasson. Tekintsük át az akcelerátor-modell működését egy számpéldán! Év C=Qc K Écs Ip 1) 500 1000 100 100 2) 500 1000 100 100 3) 600 1200 120 100 4) 700 1400 140 100 5) 800 1600 160 100 6) 1000 2000 200 100 7) 1300 2600 260 100 8) 1700 3400 340 100 9) 2000 4000 400 100 10) 2000 4000 400 100 11) 1950 3900 390 0 12) 1800 3600 380 0 IN 0 0 200 200 200 400 600 800 600 0 0 0 IB 100 100 300 300 300 500 700 900 700 100 0 0 Ahol: C: a f ogyasztási ci kkek k ereslete; Qc: a f ogyasztási ci kkek t ermelése; Écs: e lszámolt értékcsökkenési leírás; IP: pótló

beruházás; IN: nettó beruházás; IB: bruttó beruházás G.22) A z akc elerátor-modell működése Induljunk ki abból, hogy az első évben a fogyasztási cikkek iránti kereslet, s ennek megfelelően azok termelése 500 egység. (Ez tetszés szerint értelmezhető milliárd forintban, $-ban, euróban.) A tőke/termelés hányados értékét tekintsük kettőnek (v=2). Az állótőke várható élettartama modellünk paraméterei szerint tíz év. Az új, bővítő beruházásokat nyilván tíz éven belül nem kell pótolni, bár értékcsökkenést természetesen ez ek u tán i s elszámolnak. Feltesszük t ovábbá, hog y a gazdaság m ár h osszabb ideje működik változatlan paraméterekkel. Az első két évben a gazdaság változatlan szinten működik (mint utaltunk rá, már korábban is ez a teljesítmény jellemezte), végrehajtja a szükséges pótlásokat, de nincs bővítő beruházásra igény. A harmadik évben a fogyasztási cikkek kereslete 100 e gységgel

növekszik, ennek hatására a szándékolt tőkeállomány - v értékét is figyelembe véve - 200-zal emelkedik. Megfigyelhető innen s zármazik a m odell el nevezése i s -, ho gy a f ogyasztási c ikkek oldaláról é rkezett impulzusra a fizikai tőkejavak termelése jelentősen felerősödve, felgyorsulva reagál. M íg a fogyasztási javak kereslete esetén 20, addig a beruházási cikkeknél 200 százalék a növekedés mértéke! A negyedik é s öt ödik é vben a f ogyasztási ci kkek ke reslete t ovábbi 100 -100 e gységgel emelkedik, ami mindegyik évben 200 egységnyi bővítő beruházást tesz szükségessé. Ez a megfogalmazódó igény azonban csak a tőkejavak termelésének szinten-tartásához elegendő. A f ogyasztási j avak keresletének egyenletes n övekedése tehát a b eruházás ci kkek termelésének stagnálását eredményezi. A hatodik, hetedik és nyolcadik esztendőben a fogyasztási cikkek előállítása egyre nagyobb és nagyobb volumennel

bővül, s erre az impulzusra a beruházási eszközök előállítása is számpéldánk s zerint a zonos na gyságokkal – növekedni kezd. A fizikai tőkejavak termelésének egyenletes növekedését t ehát a f ogyasztási ci kkek i ránti k ereslet gyorsuló mértékű emelkedése váltja ki. A kilencedik évb en a f ogyasztási c ikkek ir ánti k ereslet n övekedési üt eme m egtorpan. Termelésük – ennek megfelelően - ugyan emelkedik, de az előző évinél kisebb mennyiséggel. Ez az ütemváltás a fizikai tőkejavak termelésénél már abszolút visszaesést idéz elő. A következő, tizedik évb en stagnál a f ogyasztási ci kkek gyártása. A meglévő állótőkeállomány megfelel a szándékoltnak, bővítő beruházásra nincs szükség A fizikai tőkejavak termelése ennek megfelelően csak a pótlási igények kielégítésére korlátozódik. A tizenegyedik évb en a f ogyasztási ci kkek t ermelése ab szolút m értékben i s visszaesik, bá r csak kis

volumennel. A szándékolt tőkeállomány csökken A tényleges tőkeállomány ehhez úgy tud hozzáigazodni, hogy nem hajtják végre az esedékes pótlásokat. Az ut olsó, tizenkettedik esztendőben még i ntenzívebb a f ogyasztás kereslet v isszaesése, emiatt a szándékolt tőkemennyiség is jelentősen csökken. A hozzáigazodás most - ésszerűen – nem v alósulhat m eg. Az es edékes k iselejtezések v égrehajtása, a p ótlás el mulasztása s em szorítja a kívánt szintre a tőkeállományt. Mivel a tényleges tőkeállomány nem igazodik hozzá a szándékolthoz, kihasználatlan kapacitások jelentkeznek. Az akc elerátor-modell aszimmetriája, működésnek súrlódásai. Áttekintve az e gész folyamatot, me gállapíthatjuk, h ogy az a kcelerátor-hatás aszimmetrikusan érvényesül. A tényleges tőkeállomány a kereslet növekedése esetén mindig képes hozzáigazodni a szándékolthoz, de a kereslet csökkenése esetén - annak egy adott, az előző

pontban bemutatott mértéke után - ez a hozzáigazodás nem tud megvalósulni. Az akcelerátor-modell nemcsak magyarázza a beruházási keresletet, hanem arra is megkísérel válaszolni, hogy mi okozza a beruházási teljesítések kilengését. A modell e kétségtelen előnye mellett azonban nem hagyható figyelmen kívül egy másik jellegzetességéből - nevezetesen, hogy csak az i ndukált be ruházások a lakulását elemzi - következő hiány: az összberuházás irányzata l ényegesen e ltérhet az i ndukált b eruházásokétól. A z el térést az au tonóm beruházások volumene fejezi ki. A modell ekképpen elsősorban a piaci önszabályozást mutatja be, az állami interveniálás háttérben marad, holott a kettő egysége a jellemző. A táblázat értékcsökkenés oszlopának adatai egy fontos gazdasági jelenséget világítanak meg. a. A harmadik évtől dinamikusan növekszik a tőkeállomány és annak függvényében az elszámolt értékcsökkenési

leírás. Ez a k öltségtétel befolyik az árbevételben, de pótlásra hosszú id eig ( a mo dellben tíz e sztendeig) n em k ell f elhasználni. M ivel ez a z ö sszeg a vállalatok rendelkezésére áll, megfelelő kereslet esetén ezekből is bővítő beruházások valósíthatók meg. b. A tizenegyedik évtől a fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése miatt csökken a termelő-kapacitások ir ánti ig ény, a zaz n incs értelme pótolni a z elhasználódott és kiselejtezett e szközöket. A be folyt é rtékcsökkenés ne m ke rül e lköltésre, nem vá lik keresletté. A leírtak alapján sok rokon vonás fedezhető fel az értékcsökkenés és a megtakarított jövedelmek viselkedése között, ez az egyik oka annak, hogy a fő áramlat az értékcsökkenést is a vállalati megtakarítások egyik komponenseként kezeli. Az akcelerátor-elv a valóságban nyilván nem juthat olyan pontosan, „tisztán” érvényre, mint az logikailag levezethető, illetve a

számpéldában bemutattuk. A tényleges megvalósulásban tapasztalhatók bizonyos súrlódások:  Az e szközök, a fizikai tőkejavak nem o szthatók t ökéletesen, a k ereslet ad ott emelkedésére a tőkeállomány csak aránytalanul nagy növekedéssel képes válaszolni. (Ha egy t ehenészetben a t ej m ennyisége 2 5 % -kal meghaladja a t artálykocsi befogadóképességét, a kkor a nnak s zállítására n yilván n em l ehet n egyed t artálykocsit beállítani.) Az „előreszaladt” kapacitás viszont elegendő lehet a kereslet és a termelés újabb növekményeinek kielégítésére is.  A vállalatok nyilván nem növelik tőkeállományukat, ha a kereslet észlelt emelkedését egyszerinek, átmenetinek minősítik.  A makrogazdasági szintű akcelerátor-hatás erősségét az is módosíthatja, ha az ágazati szintű hatások változatlanok, ám módosul a makrogazdaság ágazati szerkezete. A jelenérték szerepe a beruházási döntésekben A módszer a

b eruházási f olyamat s orán a különböző periódusokban felmerülő kiadásokat, a bekövetkező pénzmozgásokat igyekszik felmérni, összegezni, ezt megelőzően azonban azokat összehasonlíthatóvá kell tenni. Hasonló igény fogalmazódik meg a hozamok relációjában is A létesítmény elkészültét, aktiválását követően a már működő fizikai tőkejavak hozamát – ahhoz, hog y az s zembeállítható l egyen a köl tségekkel – ugyancsak összegezni k ell. A pénzben (forintban, euróban) történő egyszerű, mechanikus aggregálás a zonban cs ak látszólagos, felszíni megoldást jelent. Eltekintünk (egyelőre) a valuta vásárlóerejének változásától, kizárólag a különböző időpontokban kiadott, vagy befolyt összegek gazdasági jelentőségére koncentrálunk. A beruházási f olyamat egy korai s zakaszában k iadott té tel má s ir ányú, a lternatív felhasználásáról l e k ell m ondania a b eruházónak, t ehát ez es etben i s

a feláldozott haszonlehetőség, az opportunity cost jelenségével állunk szemben. Nemcsak a kiadott effektív pénzösszeg, hanem annak kieső hozama is „költséget” jelent a vállalat számára. Analóg értelmezés adódik a már működő létesítmény bevételeivel kapcsolatosan. Az aktiválás utáni évben befolyt tétel a fizikai tőkejószág működésének hátralevő éveiben még befektethető, felhasználható, azaz hozamot bi ztosít. ( Nyilván a hoz amnak c sak a rról a hányadáról beszélünk, amely közvetlenül a fizikai tőkejószágnak tulajdonítható, nem pedig a többi termelési tényező közreműködésének.) Térjünk vi ssza a va luta vá sárlóerejének ké rdéséhez! Á rszínvonal-emelkedést feltételezve, annál „értékesebb” egy adott összeg, annál nagyobb mennyiségű reálpénzt jelent, min él korábban került kifizetésre, azaz az infláció minél rövidebb ideig „korrodálta”. Az elemzésnél az infláció hatásának

kiszűrésétől nem tekinthetünk el! A m egoldás az, hogy a különböző időpontokban befolyt vagy kifizetett tételeket egy adott időpontra vonatkoztatjuk, meghatározzuk azok jelenértékét. E z a diszkontálás módszerével érthető el. Ez a művelet egy nominális kamatláb segítségével végezhető el, amely egyszerre fejezi ki:  az időpreferenciát, a várható nettó hozamot, amely jól közelíthető a hosszú t ávú reálkamatlábbal  az infláció anticipált mértékét. A nettó diszkontált jelenérték számítása (millió Ft-ban) Megnevezés 1.év 2.év 3.év 4.év Diszkjelérték Pénzmozgás -450 200 300 200 1 Ft jelenértéke a) i=25% 1 0,8 0,64 0,512 b) i=30% 1 0,769 0,592 0,455 A pénzmozgás jelenértéke a) -450 b) -450 160 153,8 192 177,5 128 480- 450=30 113,8 445,1-450= -4,9 a) 1. év:1/1,25 1 2. év:1/1,25 2 3. év:1/1,25 3 b) 1. év:1/1,3 1 2. év:1/1,3 2 3. év:1/1,3 3 A

második, harmadik és negyedik év folyó bevételeinek mechanikus összege lényegesen meghaladja az első év negatív "bevételét", azaz beruházási költségét. A beruházás így nagyon jövedelmezőnek, vonzónak tűnik. A későbbi évek pénzáramaiban szereplő pénz azonban kevésbé "értékes", mint az első évben forgó. A racionális döntés megalapozása érdekében meg kell határoznunk egy forint különböző évekre vonatkozó jelenértékét, ennek érdekében a forint "névleges" értékét a diszkonttényező megfelelő hatványaival kell osztanunk: egy forint jelenértéke=1/(1+i)j A forint-jelenértékek alapján értékelve a bevételeket, a beruházási lehetőség már nem annyira kedvező, mint folyóáras bevételek összegezése esetén. A számítások az a) variáns - 25 százalékos k amatláb – szerint 3 0 millió f orint n ettó je lenértéket mu tatnak k i. A b ) v ariáns esetében – 30 s zázalékos k

amatláb me llett - a n ettó j elenérték –4,9 millió f orint, a zaz a beruházás megvalósítása veszteséges lenne. A b emutatott me goldás a n ettó j elenérték-számítás nagyon egyszerű modellje. A módszer azonban még ebben a formában is képes az alapvető probléma érzékeltetésére, megvilágítására. Amennyiben a beruházás megvalósításának időtartama bizonyos határok között módosítható, az nemcsak a beruházási költségek időbeli felmerülésében jelenthet változékonyságot, hanem a bevétel-folyam megindulása is eltérő időpontokra eshet. Egy beruházási projekt különböző időbeli lefutásai a g azdaságosság f okában i s differenciákat er edményeznek. Lehetséges például, hogy a tervezett beruházás három év alatt történő megvalósítása és az utána induló bevétel-folyam esetén a diszkontált nettó jelenérték negatív előjelű lesz, míg a másfél-kétéves kivitelezési idő és a korábban induló

bevétel-folyam m ár poz itív na gyságot ha tároz m eg. A módszer ezért nemcsak a beruházási projektek között képes szelektálni, válogatni, hanem egy konkrét beruházás különböző időbeli megvalósítási módozatainak rangsorolására is alkalmas. Határtermelékenység - határhatékonyság MPK. (tőke határtermelékenysége) 1 jellemzői: ex post (utólag meghatározható); pillanatnyi kategória; műszakilag determinált; pontos(nak feltételezett); naturális (darab, liter stb.);alapja i-nek MEK. (tőke határhatékonysága, belső kamatláb) 2 jellemzői: ex an te ( előre mondjuk meg);a tőkejavak (K) egész élettartamára vonatkozik; műszaki-gazd-i ( piaci); nagyfokú bizonytalanság; pénzbeli; nem alapja i-nek Akkor érdemes beruházni ha a tőke határhatékonysága nagyobb, mint a piaci kamatláb. B, A logisztika helye a vállalati rendszerben. A logisztikai rendszer lényege, célja, alapvető részei. A logisztikai stratégia megvalósulási formái

A vállalat gazdálkodásának része az anyagi természetű folyamat is. (Ez különböző készültségű, fokú termékek vállalaton belüli és kívüli áramlása.) Ezek nagyban befolyásolják egy v állalat működését és ezeken a folyamatokon keresztül is kapcsolódik egy vállalat a gazdaság egészének vérkeringésébe. A vállalati logisztikai rendszer működése a fogyasztói keresletről elérhető információk beszerzésével kezdődik – innen i ndulnak a z i nformációk a vállalat többi részéhez. Ezek az információk hozzák mozgásba az anyagi folyamatokat A rendszer lényege: Logisztika: Biztosítja, h ogy a v állalati f olyamat z avartalan le bonyolításához s zükséges te rmékek a megfelelő helyen, időpontban, mennyiségben, minőségben, választékban ott legyenek. 1 Tőke határtermelékenysége A fizikai tőkejavak végtelen kis egységnyi növekményével elérhető hozamnövekmény. 2 Tőke határhatékonysága Az a diszkontráta

(belső kamatláb), amelynél az anticipált nettó hozamok jelenértéke egyenlő a tőkejószág kínálati árával A logisztikai rendszer: Az a nyagi á ramlások, k észletek, é s a r ájuk vona tkozó i nformáció é s i rányítási s truktúrák rendszere. A logisztikai rendszer struktúrája: A lo gisztikai f unkciók ( beszerzés, t ermelésellátás, ér tékesítés) e gy r észét az ez ek végrehajtását s zabályozó ké szletezésen, é s a z e zen r endszert be hálózó a nyagi folyamatokon (szállítás, t árolás, an yagmozgatás, k iszerelés), másrészt információs folyamatokon keresztül valósul meg. A logisztika célja: - a rendelkezésre állás (a kereslet kielégítése), - kiszolgálási idő (rendeléstől a teljesítésig), - a kiszolgálás minősége. Alapvető részei: - értékesítés: e z k öti ö ssze a v állalatot a f ogyasztóval ( marketing fizikai megjelenése), - termelésellátás: a különböző termelési fázisok között

áramló termelőeszközök ellátása (készlettel való ellátás), - beszerzés: a vállalat számára szükséges anyagok külső forrásból történő biztosítása. A logisztikai stratégia alapvető megvalósulási formái: A logisztikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközök együttese. Feladata: Úgy ép ítse fel és működtesse a rendszert, hogy az előző szakaszban szereplő hatékonysági kritériumok minél kedvezőbb szinten teljesüljenek. Összetevői: 1.) Értékesítési stratégia: szállítási t echnológia, r aktárak, ezek köz ötti ka pcsolat, rendelésre, készletre gyárt. 2.) Beszerzési stratégia: venni va gy gyártani? Szállítóval s zembeni köve telmények, beszerzési források megválasztása, információs rendszer. 3.) Készletezési stratégia: készletgazdálkodás, befektetett eszközök, ráfordítások 4.) Anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégia: szállítási mó dok, raktárak, piacorientált, termelőorientált,

gazdaságosság. 5.) Információs stratégia: kereslet me nedzsment, k ínálat me nedzsment, s zállító é s vevőértékelés. 17. A, Értelmezze a b eruházási mu ltiplikátort, v ezesse is le ! M iben k ülönbözik a lo gikai é s a tényleges, illetve a beruházási és a kiadási multiplikátor? A multiplikátor modell A multiplikátor fogalma, típusai. A multiplikátor (multiplier) kategóriáját R F Kahn vezette be ( The R elation of H ome Investment t o U nemployment, E conomic J ournal, 1931.) A kategóriának azóta sok változata fogalmazódott meg, amelyek az alapvető, matematikaimódszertani összefüggést a közgazdaságtan különböző területeire konkretizálják. A k ategória ál talános értelmezése: a f üggetlen v áltozó növekményének t öbbszörösével emelkedik az eredményváltozó értéke Multiplikátor típusai:  Az er edeti, K ahn-féle multiplikátor m int foglalkoztatási multiplikátor jelent me g a szakirodalomban.  A k

özgazdasági el méletben az i gazi át törést K eynes beruházási multiplikátora jelentette.  A monetaristák a pénz-multiplikátor fogalmát vezették be.  A kí nálatoldali köz gazdaságtan ( Supply-side e conomics) a z adó- és a kö ltségvetési multiplikátor kategóriáját használta.  A közgazdaságtan fő áramlata a kiadási multiplikátort építette be elméleti rendszerébe. A k ereslet-elmélet t émakörében f olyó elemzéseink a beruházási é s a k iadási multiplikátor kategóriájának használatát követelik meg. A mu ltiplikátor-hatás be mutatása, levezetése. A mu ltiplikátor-elméletben is kifejeződik Keynesnek a beruházások meghatározó szerepéről vallott felfogása. Keresletkorlátos gazdaságban, a jelentős GDP-rést. Keynes m ég n em a N DP, h anem a nemzeti j övedelem kategóriáját ha sználta. K önyvünk e gységes f ogalom-használata ér dekében k övetjük el ez t a „hamisítást”.) megszüntetendő a

kormány pótlólagos beruházásokat i ndít E zek a ke ynesi teóriában nem termelő, autonóm beruházások, amelyek az aggregát kereslet növekményeként jelennek me g. A k eresleti k orlát tágulása a termelés bővítésére motiválja a vállalkozókat, a kibocsátás n övelésének f olyamatában p edig pótlólagos j övedelmek képződnek. A kibocsátás emelkedése során megjelenő jövedelmek nagy része keresletté válik, ami újabb lökést ad a termelésnek. A hatás fokozatosan gy engül, de teljes elsimulásáig jelentősen növeli az outputot. Számpélda a multiplikátor-hatás szemléltetésére ∆C (fogy.vált) c (fogy-i határhajl.) ∆NDP ΔI 1000 ∆S (megtak.vált) cΔI 800 cΔI 800 ∆I - c∆I 200 c2ΔI 640 c2∆I 640 c∆I - c2∆I 160 c3∆I 512 c3∆I 512 c2∆I – c3∆I 128 c4∆I 410 c4∆I 410 c3∆I – c4∆I 102 A folyamatot a kormány 1000 e gységnyi pótlólagos beruházási kereslete (∆I) indítja

meg. A beruházási k omponens, mint r ész n övekménye t ermészetesen m egjelenik az e gész, az az az aggregát kereslet emelkedésében (∆AD). A k ereslet-korlátos gazdaságban az éles versenyben álló v állalatok az onnal r eagálnak a k ereslet bővülésére, megnövelik az aggregát kínálatot, a NDP-t. A beruházási cikkek előállítói megkapják termékeikért a kormánytól az 1000 egységnyi összeget, mint árbevételt. Ez a munkavállalók béreként, a vállalkozók profitjaként, a hitelnyújtók kamatbevételeként a háztartások jövedelmévé válik, amit részben fogyasztásuk növelésére fordítanak, részben megtakarítanak. Mivel az aggregát kereslet fogyasztási komponense, összetevője megnövekedett, a fogyasztási javakat gyártó vállalatok számára is kedvezőbbek a lehetőségek termelésük bővítésére. Az így képződő árbevétel e vállalatok esetében is jövedelmekre tagolódik, amit tulajdonosaik fogyasztásra k öltenek,

ille tve me gtakarítanak. A k ereslet-, te rmelés-, ár bevétel- és jövedelemnövekmény m ozzanatai, e gyre c sökkenő intenzitással ismétlődnek (matematikai értelemben konvergálnak a nullához). Észrevehető, hogy csak a folyamat első lépése t örtént a be ruházások, m égpedig a z improduktív beruházások területén, a többi a fogyasztási cikkek dimenziójában valósult meg. Ez könnyen be látható, mivel a ke resletkorlátos g azdaságban a t ermelés növe léséhez f ölös mennyiségben állnak rendelkezésre kihasználatlan kapacitások, csak a kereslet elégtelen. A példában a fogyasztási határhajlandóság értéke mindvégig 0,8. (Az egyszerűség kedvéért a fogyasztási ha tárhajlandóság v áltozatlan é rtékével s zámolunk, hol ott a nnak e lvileg a jövedelmek növe kedésével c sökkennie ke llene. Gondoljunk a zonban a rra, hog y a t ermelés növekedését korábbi munkanélküliek foglalkoztatásával érik el a vállalatok!

Valószínű, hogy ők jövedelmüket legalább olyan mértékben fogyasztásra fordítják, mint a korábbi jövedelemtulajdonosok. A f ogyasztási ha tárhajlandóság vá ltozatlan na gysága e zek s zerint nem irreális feltételezés.) A tovagyűrűző hatást addig követhetnénk, amíg a jövedelmek, a fogyasztás és a megtakarítás pótlólagos é rtékei ne m köz elítenék a z érust. Ez e setben - a há rom oszlopban - három konvergens m értani s ort ka pnánk, m elyek m indegyikében a kvóc iens é rtéke 0,8, a zaz megfelel a fogyasztási határhajlandóságnak. Számunkra a z e gyes os zlopok ös szege a f ontos, a minek ki számításához f elhasználjuk a konvergens, mértani sorozatok összegképletét. S= a 1 1− q A középső oszlop egyszerre fejezi ki a képződő jövedelmek, az aggregát kereslet és a NDP növekményét. S = 1000 = 5000 Y 1− 0,8 A b aloldali o szlop eg yszerre f ejezi k i a f ogyasztási k ereslet i lletve a f ogyasztási ci

kkek termelésének alakulását. Utóbbi meghatározza nyilván a tényleges fogyasztás nagyságát is S = 800 = 4000 C 1− 0,8 A jobboldali oszlopban a megtakarítások követhetők nyomon. Ne feledjük, hogy a megtakarítások egyszerre fejezik ki a fogyasztásra el nem költött jövedelmek nagyságát és az el nem fogyasztott termékek mennyiségét. S = 200 = 1000 S 1− 0,8 Az 1000 e gységnyi pó tlólagos be ruházás 5000 e gységnyi N DP-növekedést vá lt ki . A fogyasztási határhajlandóságnak megfelelően ebből 4000 egységet fogyasztási cikkek vásárlására fordítanak, a m aradék 1000 e gységet pedig megtakarítják. A számok a folyamat kifejlődésének horizontjára piaci egyensúlyt tükröznek. Az a ggregát kí nálat 500 0 e gység. E zzel a kí nálattal 4000 e gységnyi f ogyasztási c ikk i ránti kereslet áll s zemben a kiinduló, 1000 e gységnyi be ruházási ke reslet mellett. A z ag gregát kereslet és kínálat egyenlő. Nem vi zsgáltuk e

ddig a z 1000 e gység pót lólagos be ruházás f inanszírozásának f orrását. A z invesztíció megvalósulhat korábbi megtakarításokból, (külföldi) kölcsönökből, vagy egyszerűen a kormányzat túlköltekezéséből. Éppen ez utóbbi lehetőség az, amely Keynes elméletében óriási előrelépés a neoklasszikus felfogáshoz képest. Keynes a kormányzat számára lazítja a k öltségvetési korlát keménységét, a ko rmányzat köl tekezhet, vállalhat jelentősebb deficitet: keresletösztönző politikája - fáziskéséssel u gyan, d e - kitermeli fedezetét. Tekintsük át a továbbiakban a multiplikátor-hatás algebrai levezetését! ∆Y = ∆C + ∆I kínálat = kereslet ∆Y = c * ∆Y + ∆I (1 – c) ∆Y = ∆I mivel (1 – c) = s ∆Y =1/s * ∆I Multiplikátor annál erősebb, minél magasabb c! c=0,9 1/s = 10 c=2/3 1/s = 3 Fő áramlat: Keynes gondolatainak megjelenése óta jóval sűrűbb szövésű lett a szociális védőháló,

kiépült a jóléti állam (sőt, az utolsó két évtizedben már egyes „szárnyait” elkezdték bontani, érezhetően csökkent „komfortfokozata”). Ez a változás tükröződött a közgazdaságtan felfogásában is. A fő áramlat már nemcsak az autonóm beruházásokat minősíti előnyös megoldásnak, hanem bármilyen kiadást, ami a k ereslet növelését eredményezi. A beruházási multiplikátor mellett/helyett megjelent a kiadási multiplikátor. A k iadási multiplikátor elméletileg nem jelent újdonságot: működésének, érvényesülésének logikája megegyezik a keynesi beruházási multiplikátoréval. Valójában csak a multiplikátort beindító „első lépés” lehetőségeit tágította ki a fő áramlat. Tényleges és logikai multiplikátor. Eddigi elemzéseinkben ki mondatlanul a l ogikai multiplikátor kapott szerepet. Ez folyamatosan, időbeli késés és ellenható tényezők hiányában (a f izikából köl csönvett hasonlattal: min tegy

vákuumban) f ejti k i h atását. A v alós f eltételek közepette a tényleges multiplikátor érvényesül. Ez esetben a hatás nem szükségszerűen folyamatos, zavaró, ellentétes irányba ható tényezők is szerephez jutnak. Már a definíciók alapján is természetes, hogy a tényleges multiplikátor gyengébb a logikainál. Vizsgáljuk meg, mivel magyarázható a kétféle multiplikátor eltérő intenzitása! a. A kibontakozó konjunktúrában emelkedhet a fizikai tőkejavak kínálati ára, ami a beruházások ha tárhatékonyságára vona tkozó vá rakozások r omlásához, a be ruházási volumen süllyedéséhez vezet. b. Intenzív és tartós multiplikátor-hatás esetén végül is csökken a fogyasztási, növekszik a megtakarítási határhajlandóság, azaz gyengül a multiplikátorhatás. c. A termelés bővülése növeli a t ranzakciós p énzkeresletet, emeli a k amatlábat, ez zel visszafogja a beruházási kedvet. d. A j övedelemmegoszlás a va gyonosabb

csoportok j avára m ódosulhat, ami a fogyasztási határhajlandóság csökkenését, a multiplikátor gyengülését válthatja ki. e. Azok a munkavállalók, a kik s zámára a ki bontakozó m ultiplikátor t eremtett munkaalkalmat – még m unkanélküliként - feltehetően kölcsönöket vettek fel, felélték megtakarításaikat. Munkavállalás utáni jövedelmükből ezeket törlesztik, illetve pótolják megtakarításaikat. Ez ugyancsak a multiplikátor gyengülését eredményezi f. A korábbi túlzott (nem szándékolt) készletekből kielégíthető a kereslet növekedésének egy része, korlátozottabbak lesznek tehát a kereskedelem részéről a termelés felé az új rendelések. g. A mu ltiplikátor-hatás r észben kül földre s zivároghat, amennyiben a vá sárlók importcikkeket vesznek. Ez esetben az import nagyságának mértékében a tovagyűrűző hatás az importőr országban jelenik meg. Ez az összefüggés az alapja a széles körben ismert

lokomotív-elméletnek is. h. Bizonytalan, r ecesszió-közeli helyzetben a likviditási igény megnő, ami a kamatláb növekedését, a multiplikátor erejének csökkenését eredményezi. B, Az innováció a vállalat működési rendszerében. Az innováció tartalma, jellege, folyamata. A külső érintettek szerepe az innovációban Az innováció (újítás): A fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbiaktól magasabb minőségű módja. Az innováció a vállalat működési rendszerében: - A l egtöbb n agyvállalatnak v an s aját i nnovációs részlege, am i a s zervezet eg észét (munkáját, s zellemét, t evékenységét) á t ke ll ha ssa. A l eggyakoribb a pr ojektek, tervek formájában megjelenő rugalmas szervezeti megoldások alkalmazása. - Jelentős ellenállásba ütköznek az innovációs fejlesztések, a vállalat rendszerében, mert sokan ragaszkodnak a már bevált, megszokott dolgokhoz. Legfőbb ellenállási formák: - meglévő piac

misztifikálása, - fejlesztés jelentéktelennek látása, - szakmai és személyi konfliktusok a megvalósítás között. Az in nováció b ármilyen típ usú v állalat s zámára a p iacon v aló l étezés elemi f eltétele. A z innováció megjelenése függ a vállalat életkorától. Kifejlett vállalatnál: létével is biztosítja életképességét, fejlődőképességét, tehát az innovációval nem lehet leállnia. Új vállalatok: ők igazán innovatívak (az új piacra lépők). Fiatal cégeknek sok nehézséggel kell m egküzdeni, m eg kell t artaniuk a s tratégiai f okozatosságot, ne m tudnak t öbbfrontos harcot vívni. - ellen kell állni a csábító üzleteknek, - meg kell tervezni a váratlan eseményekre való felkészülést, - mértékletesnek kell maradni, növekedési hajlam, - finanszírozási forrást kell biztosítani, - minél hamarabb nemzetközivé kell válnia. Az innováció tartalma: Az innováció jóval több annál, mint amivel azonosítani

szokták, nem csak - új termék előállítása, - új technológiai eljárások bevezetése, hanem az, hogy új nagyobb értéket adjunk át a fogyasztóknak. Az innováció központi szerepet játszik a vállalat működésében, mert a f ő cél a fogyasztók igényeinek minél magasabb szintű kielégítése. Így az egész célrendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a fogyasztói igények változásához. A vállalat versenytársai is így gondolkoznak! Innováció megjelenhet: - új termékekben, - új szervezeti kapcsolatrendszerben, - új technológiában, - alacsonyabb árban, - alacsonyabb szállítási időben. Mindez a fogyasztóért Az innováció jellege: 1.) lényege a folyamatos egymással összhangban lévő fejlesztési akciók végrehajtása, kis innovációs lépések sorozata, az erre való képesség tarthatja fenn a versenyelőnyt. Alapvető feltétele a versenyképességnek! 2.) Stratégiai ú jdonság l étrehozása a lkalmával i s i nnovációról be

szélünk M indkét álláspont középpontjában a fogyasztó áll. Az innováció folyamata: A vá llalatok t úlnyomó t öbbségben t udatos i nnovációs s tratégiára t udatosan s zervezett innovációs f olyamat é pül. E nnek va n e gy elvi k erete – ez a f ejlesztés p énzbe k erül és n em mindig fog működni. 1. felismerés – 2 koncepciókialakítás – 3 problémamegoldás – 4 megoldás – 5 fejlesztés – 6. felhasználás A f olyamat ál talánosítható az i nnováció m indhárom f ormájára: a s zervet, a t ermék és a technológiára. A külső érintettek szerepe az innovációban: Az innováció erősen környezetfüggő! Vagyis szoros összefüggés van a külső érintettek és az innováció között. Fogyasztók: A vállalatok a szorosabb, hosszabbtávú együttműködés érdekében szívesen veszik a fogyasztók ál tal m egfogalmazott i nnovációs k ezdeményezéseket (ide kapcsolódnak a beszállítók is). Versenytársak: Ők az

innovációra való hajlandóság legfőbb erősítői (verseny a fogyasztókért). Állam: Gazdaságpolitikai jellege befolyásolja a vállalat törekvéseit, létezik egy innovációt támogató minisztérium, pol itika ( Japán). Ennek a ne mzeti versenyképességet ke ll s egíteni Közvetlen támogatást nyújt, egy kedvező környezetet teremt. Nagy pénz fölött rendelkezik Vállalatok közti együttműködés: Innovációra orientált stratégiai szövetség, közös tervezés, fejlesztés. Természeti környezet: korszerű környezetfelfogás, új utak az innováció számára. 18. A, Miből finanszírozhatja a kormány kiadásait? Hogyan módosul a beruházási multiplikátor erőssége és képlete az adók figyelembevétele esetén? Elemezze a kormányzati kiadások és a nettó ex port s zerepét! F ejtse k i, m iért v álhat k ereslet-korlátossá a ga zdaság! ( Gondolatait példával is szemléltesse!) A kormány a kiadásait finanszírozhatja:  kormányzati

kötvény-kibocsátás  a jegybank által teremtett új pélnzből kap hitelt (kérdés: indít-e ez inflációs hatást? – Ha e zt ut akra, va gy hidakra f ordítja akkor ne m. M ivel a pé nzmennyiség és árumennyiség e gyütt n övekszik. Infláció a kkor j elentkezne, ha ol yan cél okra fordítanák, amelyik nem jelent termelésnövekedést.)  háztartások megtakarítása (->bank: pénz-újraelosztó hitel)  adóbevételekből Az adók figyelembevétele esetén a multiplikátor: ? A kormányzati költekezés, mint az aggregát kereslet komponense. A kormányzati kiadások azok a t ételek, amelyeket k özvetlenül j avak és s zolgáltatások v ásárlására f ordítanak. A kormányzati kiadások természetesen irányulhatnak fizikai tőkejavak beszerzésére is. A kormányzati kiadások hagyományos kategóriája valójában egy tágabb keresleti-kiadási kört jelöl. A k ormány á ltal megvalósított v ásárlások me llett itt je lennek me g a k

ormányzati intézmények, az önkormányzatok, a civil szervezetek részéről megfogalmazódott termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetőképes igények i s. A kategória a nnyiban homogén, ho gy a z e c soportba t artozó i ntézmények, s zervezetek köz ül e gyik s em profitorientált piaci szereplő. Más szempontból viszont lényeges különbségek érzékelhetők: az aktorok közül a legtöbb a működéséhez feltétlenül szükséges j avakat k ívánja b eszerezni, keresletük t ehát el éggé rugalmatlan. A k ormányzat és k özvetlen i ntézményei, s zervezetei esetében ugyanakkor a gazdaságpolitikai szempontok is jelentős súllyal jelennek meg. A k ormányzat ál tal gerjesztett k ereslet n em az onosítható a költségvetés k iadási o ldalával, mivel nem tartoznak ide:  a j óléti t ranszferek (azokban a zokat ne m a kor mány köl ti e l, a zok f elhasználásánál nem a kormány a kereslet alanya)  államadósságok k amatai, m ivel ez

a k amatkiadás n em f olyó v ásárlások ellenértéke, nem az adott év végtermékei iránt jelent keresletet. A kormányzati kereslet kiterjesztése – mint az aggregát kereslet komponense – mindig növeli a piaci keresletet. Előfordulhat azonban, hogy a gazdaság kivételesen a potenciális szinten teljesít, a zaz a ke reslet f okozása pi aci s zempontból ne m i ndokolt. A m egkezdett pr ogramok folytatása-befejezése, az improduktív szektor reálisan növekvő igényei megakadályozhatják a kormányzati k öltekezések l eszorítását a p iaci eg yensúly ál tal k ívánt s zintre. N éha - a választások előtti periódusban - a kormány gazdaságilag nem megalapozott „osztogatásokkal” igyekszik kedvezőbb pozíciót biztosítani a mögötte á lló pá rt(ok)nak. Ilyen s zituációkban jelentkezik a tömeg-kiszorítási hat ás (crowding out ef fect). A k ormányzat ár uvásárlásainak hatására az aggregát kereslet többi komponense visszaszorul,

csökken. A visszaesés mértéke az adott kereslet-elem kamatérzékenységétől függ. A k ormányzat k öltekezésének v isszafogása t eret en ged a m agánszféra v ásárlásainak (feltételezve a konj unkturális ha tások érvényesülését). K onkrétan a katonai ki adások lefaragására utalt H. Stein: az itt elérhető „megtakarítás” a gazdaságban ha tékonyan felhasználható. Az így elérhető többletet nevezte a „béke osztalékának” (peace dividend) Szűk keresleti korlát, jelentős GDP-rés esetén természetesen a k ormányzati kereslet növelése lendületbe hozhatja a gazdaságot, beindíthatja a konjunktúrát. Az ál lami b eavatkozás, az ál lami k öltekezés f orrásai s em m ellékesek az ag gregát k ereslet alakulása szempontjából. Az állam gyakran vásárlóerőt von el a piaci szereplőktől (adók), esetleg ál lampapírok k ibocsátásával a m agánszféra h itelfelvételi l ehetőségeit korlátozza. Az aggregát k ereslet al

akulása s zempontjából ez eket az ö sszefüggéseket i s v izsgálnia k ell a kormányzatnak. (A ké rdéskör r észletesebb elemzését a g azdaságpolitikával f oglalkozó fejezetben végezzük el.) Nettó export; a külföld vásárlási egyenlege. Az előzőekben áttekintett elemekből tevődik össze egy zárt, külkereskedelmi t evékenységet nem f olytató n emzetgazdaság t eljes k ereslete (zárt g azdaság a ggregát k ereslete, A DCE, aggregate d emand o f cl osed eco nomy). E z az az ér ték, am ely az ár utermelő szervezetek kínálatával s zemben a p iacon m egjelenik, am elyet az ok k ielégíthetnek. N yitott g azdaságban azonban egyrészt a hazai pi acra belépnek behozatalukkal, i mportjukkal (IM) m ás országbeli termelők, amelyek a kereslet egy részét kielégítik, a piac e gy részét elhódítják a h azai vállalkozások elől. A világpiacon is versenyképes belföldi cégek viszont termékeik egy részét exportálják (EX), azaz külföldön,

más országok piacán realizálják áruikat. Ennek mértékében bővül a hazai termelők értékesítési lehetősége. (AD = C + I + G + X , ADCE = C + I + G) ADCE +EX-IM=AD (AD ez esetben a nyitott gazdaság aggregát keresletét jelöli.) Az export és import különbségét nevezzük nettó exportnak (X), amely lehet akár pozitív, akár negatív előjelű. EX-IM=X A piacgazdaság keresletkorlátossága alapvetően nem a piac működési zavaraiból következik ( bár a pi ac-problémát e z is s úlyosbítja), h anem a fogyasztók me gváltozott viselkedésén, attitűdjén alapul. A piacgazdaság keresletét egyelőre, mint a piac mikroegységeinek - a h áztartásoknak és a v állalatoknak - az ö sszkeresletét ér telmezzük. A fogyasztási kereslet fejlett gazdaságokban elmarad a piaci törvényszerűségek alapján képződő folyó jövedelmek mögött. A jelen nyomása már gyengül, a háztartások a különböző – a várt, de előre pontosan meg nem

határozható – jövőbeli eseményeket prognosztizálva megtakarítanak, tehát nemcsak a kamatjövedelem motiválja őket. A 20 század első harmadában a két élenjáró országban (USA; A nglia) a f ogyasztási h atár- és át laghajlandóság e gységnyi alá süllyedt, ami az idő múlásával mind több gazdaságban jellemzővé vált. Ezek a tények a Say-törvényt kérdőjelezték meg, de megingott rugalmasságába vetett hite is. a neoklasszikusoknak a fogyasztás nagyfokú A f ogyasztási ci kkek i ránti k ereslet el marad a jövedelmek képződése mögött. Az indukált beruházások r évén l étrehozott új á llóalapok g azdasági r acionalitása a velük előállítható termékek iránt megfogalmazódó fizetőképes keresleten alapul, ami végső soron a fogyasztási cikkek k eresletére v ezethető vissza. Megállapítható, hogy a magánszféra keresletének mindkét kom ponense lassabban emelkedik a j övedelmeknél, a N DP-nél. A hhoz, hogy a

makrogazdaság kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, az államnak kell kontrollálnia, növelnie a spontán módon kialakuló aggregát keresletet. B, A szervezeti-vállalati kultúra. Mi a szervezeti kultúra? Olyan magatartások, normák, értékek rendszere, amely a múltban eredményesnek bizonyult, segítségükkel a szervezet sikeresen oldott meg az előtte tornyosuló problémákat. E zért megtartják, megőrzik, és a jövőbeli cselekvések egyik fontos vezérlő eszközének tekintik. Fogalma: A s zervezeti k ultúra n em má s, min t a s zervezet ta gjai á ltal e lfogadott, közösen é rtelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket az előfeltevéseket, értékeket a szervezet tagjai annyira természetesnek tartják, hogy lényegében tudat alatt működnek. Melyek azok az értékek, melyek a szervezeti kultúra építőkövéül szolgálnak? 1.) Munkakörrel, vagy a szervezettel való azonosulás: a s zervezet eg

észével, v agy a szakmával, a szűkebb szakterülettel azonosulás ténye. 2.) Egyén, vagy csoport központúság: mennyire helyezik az egyéni célokat a csoport elé és s zervezik e gyénileg a m unkát, v agy a z e gyéni c élok a c soportcélok a lá rendelődnek, és a munka is csoportokba szervezett. 3.) Humánorientáció (feladat-kapcsolat): milyen mértékben veszi fontolóra a v ezetés a szervezeti feladatok megoldásának emberekre gyakorolt következményeit. 4.) Belső függés, függetlenség: mennyire elfogadott az egyes szervezeti egységek önálló, független fellépése és cselekvése. 5.) Erős, vagy gyenge kontroll: mennyire k ontrolálja a s zervezet a t agjainak viselkedését. 6.) Kockázatvállalás, kockázatkerülés, bizonytalanság tűrése, illetve kerülése: mennyire elvárt a munkatárstól a kockázat kereső, rámenős magatartás. 7.) Teljesítményorientáció: a szervezeti jutalmak mennyire teljesítményhez kötöttek 8.)

Konfliktustűrés, konfliktuskerülés: milyen mértékben nyilváníthatók ki a kritikák 9.) Cél (eredmény), eszköz (folyamat) orientáció: mennyire k oncentrál a v ezetés a végső eredményre. 10.) Nyílt rendszer (külső), zárt rendszer (belső) orientáltság: mennyire k öveti és válaszolja meg a szervezet a külső környezet változásait, vagy csak saját belső működésére koncentrál. A szervezeti kultúra mérésére alkalmas értékek skálái összefoglalva a szélső értékekkel: Munkakör 1. Azonosulás Szervezet Egyén 2. Egyén/csoport központúság Csoport Feladat 3. Humán orientáció Kapcsolat Függés 4. Függés-függetlenség Független Gyenge 5. Kontroll Erős Gyenge 6. Kockázatvállalás Erős Más 7. Jutalmazási kritérium Teljesítmény Gyenge 8. Konfliktustűrés Erős Folyamat 9. Cél-eszköz orientáció Végeredmény Belső működés 10. Nyílt-zárt rendszer Külső környezet Rövidtáv 11. Időorientáció Hosszú táv A

szervezeti kultúra kialakulásának folyamata: kialakulását meghatározó tényezőket három csoportra oszthatjuk: 1.) Külső hatások: amelyek b efolyásolják a s zervezeti t agok ér tékválasztásait Ugyanakkor a szervezeteknek nincs módjuk e hatásokat befolyásolni. 2.) Szervezeti specifikus tényezők: amelyek a szervezeti kultúra kialakulását alapvetően befolyásolják. E tényezők egyike a technológia: hatással van, hogy milyen struktúrát alakíthat ki a vállalat. 3.) A szervezetek történelme: az alapítástól kezdődően számos olyan hatás éri a szervezetet, amelyek formálják az ottani gondolkodást. A k ultúra t ársas t anulási f olyamat er edménye. K ialakulása a s zervezet m egalapításakor kezdődik. Megalakulásakor a szervezet tagjainak a fennmaradás és a sikeres növekedés érdekében olyan együttműködési és cselekvési mintákat kell kialakítania, amelyekkel sikerrel birkózik meg a környezeti kihívásokkal és belső

koordinációs problémákkal. Ezek közül bizonyos eljárások s ikeresnek bi zonyulnak – szabályszerűséggé válnak. Minél sikeresebbek, annál szilárdabban épülnek be a szervezet tagjainak hiedelmei közé. A hiedelemrendszert megváltoztatni jóval nehezebb, mint kialakítani. A szervezeti kultúra szintjei: Vannak látható megjelenési formái, és vannak közvetlenül nem vizsgálhatóak. Megfigyelhető: - Ceremóniák, szertartások: olyan rendszeresen ismétlődő cselekvések, amelyek megjelenítik és megerősítik a szervezet alapértékeit. Pl: közösen megünnepelt események miatti összejövetelek. - Történetek, sztorik, legendák, mítoszok: a s zervezeti t agok k özötti beszélgetésekben v annak olyan visszatérő történetek, amelyek megtörtént eseményen alapulnak. Ezek többnyire alapítókról, nagy vezetőkről szólnak - Nyelvezet, szakzsargon: sehol máshol nem használt kifejezések, rövidítések. - Szimbólumok, öltözködés, külső

megjelenés: cégfilozófiát tükröző lógó, szolgálati autó, öltözködés. A dolgozók, ezen keresztül sajátítják el a kultúrát. Láthatatlan: értékeke, feltevések, hiedelmek, érzések, attitűdök: a.) explicit előfeltevések: sokszor tudatában sem vagyunk olyan kézenfekvő számunkra, hogy tényként, adatottságként fogadjuk el. (kérdőíves vizsgálattal) b.) rejtett előfeltevések 19. A, Ismertesse az anticipációkat! Melyek típusaik? Hogyan értelmezhető a várakozások rugalmassága? (Ábrázolja is hatásukat!) Várakozások, anticipációk (Expectations) A változók jövőbeli értékeire vonatkozó meggyőződések, vélemények, prognózisok, tervek. (nem tények bizonyos mértékű bizonytalanság) becslések, Alapvető fontosságúak a jövőbeli E-súly, és gazdasági teljesítmény szempontjából. A g-i szereplők (a bizonytalanság csökken, mert)  „tanulnak” , e nnek a lapján ké pesek j obban be csülni a vá ltozókat (

virágüzlet névnapok nagyobb készlet)  új j elenségek ne hezítik vi szont a vá rakozások ki alakítását ( növeli a bizonytalanságot) Kiindulás: tény-adatsor, de annak alapirányzatát, trendjét nem mechanikusan (figyelembe kell venni a megváltozott feltételeket) extrapolálják (vetítik előre) A várakozások típusai: o Adaptív, igazodó, a lkalmazkodó : vá ltozók m últbeli é rtékei é s a t apasztalatok, új feltételek alapján alakítják ki. o Racionális Minden hozzáférhető és fontos infot figyelembe vesznek. Addig, amíg info megszerz és feldolg (az info megszerzésének költsége) MC-e < elérhető MR (Összevetendő: H. Simon korlátozott racionalitás) határköltség < határbevétel o Magatartási : a lapvetően tsdalmi és lélektani tényezőkön, ilyen jellegű meggyőzésen alapul, kiemelkedő e tekintetben a média szerepe (nem az ésszerűség dönt) Önmagukat m egvalósító vá rakozások: (bármelyik típus esetében

jellemző). Alap: aktorok cselekvésének v ezérfonala az an ticipáció, ezért a t evékenység eredményében i s m egjelenik annak hatása. Aktorok döntése, cselekvése (S; D) a várakozásokon alapul az lesz, amit elképzelnek. Plul: o Infláció: M*V = Tp (MV=pénz forg.seb; T*p=árszínvonal) Inflációs v árakozás: m enekülni kí vánnak a va gyon pé nz f ormában va ló t artásától V↑p↑ o Hiánycikk-hisztéria minden k észletet f elvásárolnak valóban hi ánycikk (inzulin példa) o Értéktőzsdei besszhangulat: (Dow Jones; BUX): mindenki e lad árf ↓ (Mindenki azt hiszi, hogy az árfolyam csökkenni fog tényleg csökken) Várakozások rugalmassága: (Hicks) A jövőbeni változások várható üteme (%) hogyan viszonyul a múltbeli változások üteméhez. Várakozások rugalmassága= jövőbeni üteme/múltbeli üteme εexp= ge/ga A várakozások rugalmassága óriási szerepet tölt be a piaci egyensúly alakulásában: a gazdaság stabil ha a

várakozások rugalmassága kisebb mint 1 ε<1 a gazdaság ingatag ha várakozások rugalmassága nagyobb mint 1 ε>1 Stabil modellnél egyensúly v an a gazdaságban az S és a D f üggvény m etszéspontjában kialakult egyensúlyi árakon (p0) folyik a kereskedés.(szaggatott D és S metszéspontja) Feltételezzük, hogy a keresleti D függvény felfelé eltolódik mert hírtelen megnőtt a kereslet. A vállalkozók a termékeiket magasabb áron (p1 áron) tudják í gy eladni m ert a kínálat nem emelkedik ol yan m értékben, ho gy a kí nálati függvény is e ltolódjon a k eresletnövekedéssel egyidőben. A kínálat azért nem emelkedik nagy mértékben, mert ex post információk alapján termelnek a gazdaság szereplői. A kereslet egy idő után a megemelkedett árak miatt visszaesik, a vállalatok pedig valamivel többet i gyekeznek pi acra vi nni, í gy a hí rtelen m egnövekedett na gyon m agas á rnál alacsonyabb s zinten al akul k i a p iaci ár egyensúly. A

n agyfokú ár emelkedés t ehát csak időleges, hamar kialakul az új piaci áregyensúly (p2). Ez akkor következik csak be, ha a várakozások rugalmassága 1-nél kisebb. (Stabil modellhez: a kínálat a megelőző időszak áraira reagál S1= f(p0) . A gazdasági szereplők tudják, hogy a B állapot ideiglenes, t udja, ho gy a kí nálat növ ekedni f og, ezért a z árak majd csökkenni fognak. Kialakul a piacon az egyensúly, mert a termelők bővítik a termelést, a fogyasztók pedig ehhez a szinthez igazítják a keresletüket (C pont).) 10. ábra Stabil modell p S p1 p2 D’ p0 D 0 S0=D0 S2=D2 D1 Q Instabil modell S’ p S D’’ p0 D 0 S1 S0=D0 D1 D’ D2 Q Alaphelyzetben piaci áregyensúly van p0-nál (D és S metszéspontjában) Ha a kereslet megnő, akkor az áraknak is meg kellene emelkedni és ki kellene alakulni az új piaci áregyensúlynak , de - Ha a várakozások szerint emelkedni fognak az árak akkor a vásárlók előrehozák a

keresleteiket, többet vásárolnak mint amennyire szükségük van, előbb vesznek meg olyan dolgokat amit csak később akartak, (bespájzolnak), ezért D függvény irreális mértékben eltolódik jobbra ( a legszélső szaggatott D vonal). (Arra számolnak, hogy az árváltozás gyorsabb lesz, mint a banki kamatok emelkedése, ezért inkább most vásárolt.) - Ugyanebben a helyzetben a vállalkozók pedig nem adják el a jelenlegi alacsony áron a termékeiket, elhalasztják a kínálatot (ezzel balra tolódik a fv.), hiszen úgy gondolják, hogy később az áremelkedés után majd többet kaphatnak érte (S függvény balra tolódik, felső szaggatott vonal) a kínálat csökken. A m odell t ehát ne m a z e gyensúlyhoz köz elít, ha nem e gyre t ávolodik a ttól, m ert a ke reslet egyre nő, a kínálat pedig egyre csökken. Az árak még jobban nőnek, valóban megvalósulnak a várakozások. Mindkét modell épít az árak növekedésére, de annak hatása teljesen

eltérő! B, Az egyéni célok a vállalati célrendszerben. A célok és szükségletek összefüggései Szervezeti célok – vállalati célok. A vállalati célok fajtái és tulajdonságai A vállalati célok rendszere. A vállalat küldetése Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata A belső érintettek céljai és konfliktusai. A vállalat az egy céltudatosan működő emberi közösség. Az emberek célokkal rendelkeznek, azért kapcsolódnak a vállalathoz, hogy így elérjék céljaikat. Egyéni célok: Az ember állandó szükségállapotban van. Szükségleteit az határozza meg, hogy mivel rendelkezik. A kielégített szükséglet nem motiválja a viselkedést, csak a kielégítetlen Ezek a szükségletek hierarchizáltak. A kielégített szükséglet helyére lép mindig egy kielégítetlen, mert az emberi szükséglet végtelen. Az 5 fokozatú piramis 2 szinttel kiegészítve – Maslow-féle szükségleti skála 7. Az önmegvalósítási szükséglet

(önkiteljesítés, lehetőségek megvalósítása) 6. Esztétikai igények (szépség, elegancia) 5. Kognitív szükségletek (tudni, érteni, megismerni) 4. A megbecsülés szükséglete (teljesítmény, kompetencia, mások elismerése) 3. A szeretet szükséglete (valakihez, vagy valamihez való tartozás) 2. A biztonság igénye (a környezet jól strukturált, nem fenyeget semmilyen veszéllyel) 1. Fiziológiai szükségletek (alapvető szükségletek, pl evés, ivás, alvás) A munkahely által megvalósítható célok: jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a t ársadalom s zolgálata, szakértői kiemelkedés, hasznosság. (fontossági sorrend a Maslow-i piramis megfordítva) Az egyéni célok kötődése a gazdaságihoz: 1.) Az egyéni célok megvalósításának gazdasági feltételrendszere van 2.) Az egyéni célok között vannak gazdasági természetűek, amelyet a gazdaságon keresztül valósíthat meg az egyén. A célok és szükségletek

összefüggései: A szükségletek logikailag megelőzik a célokat. Az egyéni célok nem felelnek meg egyértelműen a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhatja egyetlen szükséglet kielégítését és fordítva. Az egyéni cél 4 fő tényezőtől függ: - az egyén norma- és értékrendszerétől, - örökölt szellemi és fizikai képességeitől, - személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától, - mobilitásától. Ezek alapján határozza meg céljait. A négy tényező kölcsönhatása határozza meg azt a keretet, amelyen belül az egyén célját szükségleteinek kielégítésére megválasztja. Szervezeti célok: A szervezet saját célja nem egyenlő a bennük lévő egyének céljaival, de nem is függetlenek attól. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata: teljesen ellentétes, részben ellentétes, összeegyeztethető, azonos célok. A szervezeti célok jellemzői: 1.) Hierarchikusak: így strukturáltak 2.) Kölcsönös erősítés: a szervezet

tagjai egymást erősítik, támogatják céljaik elérése érdekében, úgy hogy felerősítsék egymást. 3.) Kompatibilitás: az egyéni célok egy részének összeegyeztethetőnek kell lennie a szervet hatékony működésével. Minél nagyobb a közös halmaz, annál hatékonyabb a munka. 4.) Szuperordinált célok: amelyek a s zervezet l ényegét ad ják A s zervezetek az ért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni. A vállalati célok fajtái és tulajdonságai: Fajtái: 1.) Tartalmi terjedelem, átfogó volta szerint: - alapvető cél: fogyasztói igény kielégítése + nyereség, - a küldetés célja: rendeltetési c él, mil yen s zükségletet e légít k i, p l: e nyém legyen a legjobb cipő. - távlati tartós célok: mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához (legjobb munkaerő, technika) - közvetlen irányítási célok: részcélok. - operatív működési célok: egy-egy

akcióra vonatkoznak. (Fel kell mérni, hogy a tö bbi c égnél mit te rmelnek, milyen minőségben, és annál jobbat kell csinálni!) 2.) A vállalati tevékenység különböző területén megfogalmazható cél (funkcionális célok), pl.: pénzügyi, marketing, fejlesztési, humán, termelési, logisztikai ( a t ermelés folyamatosságának biztosítása) célok. Tulajdonságai: - többdimenziós volta, - nézőpont függvényében többféle célstruktúrát is meghatározhatunk, - célstruktúrának e gy része h irarchizáltan, a m ásik r észe e gymás m ellé r endelve működik, - a céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat, - a h ierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése, - a célok és az eszközök, feltételek között nincs éles határvonal. A vállalati célok rendszere: Termelési célok, Pénzügyi célok, ↔ ↔ Innovációs célok operatív célok, közvetlen célok Távlati

célok Küldetés Alapvető cél. ↓ Funkcionális célok ↔ ↔ humán célok logisztikai célok A vállalat küldetése: Az alapvető célból vezethető le. Az alapvető cél a vállalat létének értelmét adja A küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon kínálja a vállalat az alapvető célt elérni: - Milyen a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók, milyen igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) - Milyen belső működési elveket fogalmaz meg a saját részére? - Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel? Mindezek együttesen meghatározzák, hogy milyen módon kívánja a vállalat az alapvető célt elérni. A küldetés megvalósításához a v állalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül kettő az üzleti vállalat létének és működésének elengedhetetlen feltétele: marketing és innováció. A belső érintettek

céljai: szervezeti szerepükből kiindulva: 1.) Tulajdonos: erős kötődés – tőkeérték növelés 2.) Menedzser: legerősebb kötődés – a vállalathoz kötődése a legerősebb, döntéseivel meghatározóan befolyásolja a vállalat értékeit. - Vállalat növekedése: nagyobb vállalat – nagyobb hatalom – nagyobb presztízs. - A vállalat nyeresége: sikerkritérium. 3.) Munkavállalók: személyes célok, magasabb jövedelem, munkavégzés öröme A belső érintettek konfliktusai: 1.) Tulajdonos esetében: személyes és tulajdonosi szerepéből adódó érdekek és célok különbözősége. 2.) Menedzser: a tulajdonos és a menedzser eltérő informáltsága, a menedzser jövedelme csökkenti a profitot. 3.) Munkavállaló: a kifizetett jövedelem csökkenti a profitot 20. A, Milyen kategóriákkal ragadható meg a pénz-fogalom? Melyek funkciói? Elemezze Fisher, Pigou és Friedman p énzelméletét! Ismertesse é s áb rázolja a k amatláb m

eghatározásának egyszerű modelljét! „A gazdaságban valójában semmi sem annyira jelentéktelen, mint a pénz, leszámítva azt a tulajdonságát, hogy időt és fáradságot takarít meg. Csak meghibásodásakor figyelhetők meg elkülönült és önálló hatásai.” (J St Mill) Pénzkategória értelmezése A csere, a tranzakciók közvetítő eszköze 1. T ranzakciós pé nz M 1: (az ad ás-vételek l ebonyolítása) A tranzakciós pénz 100 % -ban liqvid, teljes mértékben azonnal elkölthető.  érme  bankjegy (high power money) nagy erejű pénz  bankszámlapénz o látra szóló o csekkel lehívható 2. Kvázipénz (M2): (tágabb fogalom) Kockázatmentesen és könnyen pénzre váltható aktívák Nem va lóságos pé nz, hanem pé nzre s zóló köve telés. A zoknak a b etétszámláknak a z egyenlegei, amelyeken nem bonyolódik le pénzmozgás, hanem a felhalmozás eszközei.  (M1 +)Takarékszámlák, rövid lejáratra lekötött letétek (kisebb a

likviditási foka) 3. Tágan értelmezett pénz (M3) Tágan értelmezett pénz ez a pénzintézeti papírokat is magában foglalja. (tranzakciós pénzek + kvázi-pénz + pénzintézeti értékpapírok)  (M2+) pénzintézeti papírok M hagyományos funkciói:  Forgalmi eszköz (áru és M mozgás egy időben) a boltban adom a pénzt és kapom az árut, a két mozgás egyidejű  Fizetési es zköz ( áru és M m ozgás i dőben szétválik; esetleg árumozgás nem történik) az áru és pénzmozgás nem egyidejű, vagy egyáltalán nincs árumozgás pl. TV díj fizetés, gázdíj fizetés, munkabér, gyorshajtásért büntetés  Elszámolási eszköz (M-mozgás nem történik, reálnagyságok pénzbeli kifejezése valósul m eg) A pé nz f izikailag ni ncs j elen, c sak l eírva s zerepel, m int pl. e gy megtervezett u tazás t ételes k öltségei, v agy l eltár k észítésekor a v agyontárgyak értékének nyilvántartása. Nincs o tt f izikailag s em a p énz, s em a

v agyontárgy, d e az ér tékét pénzben feltüntetjük, kalkulálunk, számolunk vele.  Vagyonátvitel e szköz ( vagyontulajdonos f öldrajzi he lyváltoztatásával kapcsolatos pénzműveletek)  Világpénz (előző funkciók, nemzetközi szinten) M-kereslet (L, liquidity preference) • Tranzakciós: Ltr= f (GDPr ;p; i) ezektől függ i:kamatláb; p:árszínvonal; GDPr:reál GDP a vásárlások miatt alakul ki - (Ltr) függ a jövedelemtől, az árszínvonaltól, a kamatlábtól. (ha a ka matláb a lacsony, a kkor t öbb kp -t t artunk, ha m agas a kkor i nkább ba nkba t esszük a pénzünket) • Vagyontartási (spekulációs) Lsp =f(iexp) nem a karunk s emmit ve nni a pé nzen, ha nem a zért va n s zükségünk r á, h ogy a v agyonunkat abban tartsuk A spekulációs pénzkereslet kamatfüggő, attól függ, hogy várhatóan hogyan változik a kamatláb. (nem a mai érvényes kamattól, hanem a kamatláb változásától függ) Spekuláció: egy adott

időhorizontra vonatkozó anticipált jövőbeli értékek szem előtt tartásával végrehajtott jelenbeli tranzakció, amelyet a periódus végpontjában egy jövőbeni ügylet követ Pénzkínálat: modern M T-ben ( pénzelmélet) általában n incs k ét csoport. ( ugyanaz a p énz egyszerre mindkettő) Mennyiségi pénzelmélet (Bodin XVI. sz M*V = TP ) a pénz vásárlóereje mennyiségétől 3 függ. Két klasszikus közelítés:  I. Ficher (1911) M*V = pT Makro-közelítés; (M: forg-ban levő pénz; T: összes tranzakció) (T: nehezen mérhető)  Pigou (1917) Marshall alapján (Cambridge-i változat) Mikro-kiindulás ( M: a z e gyes g-i szereplők pénztárában levő pénzmennyiségek összege) vagyontárgyait is pénzzé teheti (tranzakciók száma helyett a j övedelem alapján) Modern felfogás Friedman  az egyes g-i szereplők vagyonmérlege áll a középpontban  pénz és más vagyontárgyak közötti helyettesítés  M és áruk iránti kereslet

kapcsolata pénzért árut kapok Az egyensúlyi kamatláb meghatározódása (Az egyensúlyi kamatláb spontán módon, a pénzpiacon alakul ki.) Kamat: A kölcsönadott pénz használati díja, a pénztőke ára. A kamat mindig meghatározott időszakra fizetendő díj. Kamatláb: A k ölcsön h asználati d íja, a k ölcsön s zázalékában k ifejezve. A n eoklasszikus iskola szerint a kamatláb a reálszféra jelensége, alapja a tőke határtermelékenysége. Keynes szerint a m onetáris s zférában al akul k i, a s pekulációs p énzkereslet és a p énzkínálat kölcsönhatásaként. Feltételezzük:  M-kínálat i-független, amit  A jegybank képes (!) pontosan, egyértelműen meghatározni (ebben a modellben)  a jegybank nem price-taker (ár elfogadó) típusú aktor, hanem GP alakítója  Lsp a teljes L komponense; iexp-től függ L, M Az eg yensúlyi kamatlábat a p énzkereslet L és p énzkínálat M metszéspontja határozza meg az egyszerű modellben.

3 A pénz mennyiségének növelésével, annak vásárlóereje csökken A vagy M B függvényének A pé nzkínálat (függvénye függőleges) a jegybank döntésétől függ, ez h atározza meg a kamatlábat. ( A ka matláb a pé nzkínálattól f ügg) H a a j egybank növ eli a pé nzkínálatot, kamatláb esést idéz elő. A pénzkereslet pénzpiaci meghatározottságú, kétfajta keresletből tevődik össze: a spekulációs pénzkereslet L S erősen kamatláb függő (nem a jelenlegi kamattól, hanem a kamatlábváltozástól f ügg) a t ranzakciós p énzkereslet Ltr kevésbé f ügg a k amatlábtól ez ért meredekebb az egyszerű modellben. i Ltr MA MB iA iB LSp L L, M B, Mi a m arketing kö rnyezet? E lemezze marketing sz empontból a sz ervezetek mikro- és makrokörnyezetét! A vállalat piaci kapcsolatainak alakulását befolyásoló külső és belső szereplőket, tényezőket, erőket és hatásokat foglalja magába. A marketing környezet folyamatos

figyelemmel tartása segíti az alkalmazkodást, csökkenti a veszélyeket. A szervezet belső környezete - források és kompetenciák A szervezet külső környezete, piaci mikrokörnyezet és szereplői A szervezet piaci jelenlétét meghatározó közvetlen környezet: Szállítók: a működéshez szükséges anyagok, eszközök, berendezések, energiaforrások, szolgáltatások biztosítói (beszerzési marketing) Szervezet: a működés belső funkcionális feltételei – vezetés, hum án f orrások, f ejlesztés, termelés, pénzügyek (belső marketing). Közvetítők: kereskedelmi közvetítők, szállítmányozók, marketingszolgáltató ügynökségek, média, pénzügyi szolgáltatók (partnermarketing) Vevők: a felhasználók, a közönség (egyének, háztartások, szervezetek). A vállalkozás sikere a versenytársakon és a közvéleményen múlik 1. Versenytársak: felül kell múlni őket, a versenyben a vevő szempontjait helyezzük előnybe, hogy

megszerezzük és megtartsuk a vevők lojalitását (a verseny vevőszempontú szintjei totális: szükségleti – igény, m árka). A ve rsenyhatékonyság alapfeltétele a piaci pozicionálás négy döntő eleme (4C): customer, channel, competiton, company. 2. Közvélemény: a s zervezet t evékenysége m ás csoportok ér dekeit i s ér inti, m elyek potenciálisan hatnak a működésre, segítok, gátolják. Fontos kérdés a goodwill, az image. Makrokörnyezet és hatóerői A mikrokörnyezet minden elemére ható szélesebb társadalmi erők. Demográfiai környezet hatásai: a népesség változása fontos környezeti erő, mert a fogyasztói piac szereplői egyének, és háztartások. Gazdasági k örnyezet h atásai: a fogyasztás szempontjából meghatározó a vásárlóerő, de fontosak a gazdasági rendszerek trendjei is. Társadalmi-kulturális k örnyezet: emberi köz össégek érték, és nor ma r endszerei, t anult viselkedés m intái, h agyományai, m elyek m

eghatározzák az em berek t evékenységét, életmódját, önmagukhoz és a társadalomhoz való viszonyát. Életút típusok Az ember társadalomhoz való viszonya. - cselekvők, óvatosak, haszonélvezők, változtatók, kutatók, menekülők - státusz szimbólumokat gyűjtők, konzervatív fogyasztók, szabadidős fogyasztók, puritán módon élők, újítók, különc, extrém fogyasztók Hosszú t ávú kul turális é rtékek változásai: má sokra ir ányultság – önkiteljesítés, e lhalasztott jutalmazás – azonnali j utalmazás, k emény m unka – könnyű élet, formális kapcsolatok – nyitott kapcsolatok, vallásos irányultság – világi irányultság. Megatrendek: ipari társadalom – információs társadalom, tudásalapú gazdaság, globalizáció – lokális cselekvés. Természeti, f izikai k örnyezet h atásai: nyersanyagok szűkössége, energiaforrások, környezetvédelem, infrastruktúra. Politikai-jogi környezet hatásai: - jogszabályok r

endszere, v ersenyszabályok, f ogyasztóvédelem, termékszabványok, technológiai előírások, működési szabályok, tájékoztatás - etikai kódexek, önszabályozó eszközök és mechanizmusok - Állami döntések beavatkozások, ágazati és regionális politikák, kormányzati vásárlások. - érdekképviseleti csoportok, f ogyasztói m ozgalmak, ka mpányok, n yilvánosság, a közvélemény ellenőrző szerepe. Technológiai hatások: - az emberiség életét talán a technológia befolyásolja a legjelentősebben. Nagy innovációk: kisebb jelentőségű újítások gyakran előre nem látható következményekkel járnak. - marketing szempontból fontos technológiai trendek: felgyorsult ütemű technológiai fejlődés, sok f orradalmi ha tású i nnováció, ór iási kut atási-fejlesztési köl tségek, s zigorodnak az ellenőrzés szabályai. 21. A, Ismertesse a v agyonmérleget ( portfolió-elemzés)! É rtelmezze a p énzkeresletet és pénzkínálatot a fő

áramlat modelljében! Mutassa be a bankrendszert és a pénzteremtés folyamatát! Határozza meg a pénzkínálat-multiplikátort! Vagyonmérleg: Vagyon: f elhalmozott me gtakarítás (Egy s zemély ( háztartás), ü zleti s zervezet, i ntézmény, civil szervezet, ország tulajdonában levő materiális és pénzügyi eszközök nettó értékének egy időpontra értelmezett összege, amelyet a kötelezettségek (adósságok) nagyságával kell csökkenteni. Fontosabb komponensei: pénz, értékpapírok, dologi javak, emberi tőke) Vagyontartási formák: (milyen formában kívánom tartani vagyonomat) 1) Pénzügyi: Pénz; Takarékbetét; Kormányzati ér tékpapír; Részvény; Nyugdíjalapba befizetett részesedés 2) Nem-pénzügyi: Dologi javak (nagyon tág kör ingatlan, ékszer, fizikai tőkejavak, stb.) ; Emberi tőke (tandíj diploma) Vagyonmérleg-elemzés Milyen összetételben érdemes tartani a vagyont? Vagyontartó célja: vagyon megőrzése, ill. növelése

Döntés alapja: • Hozam(ráta) (részvény osztaléka, kupon, kamat, nyereség, bérnövekmény) • Árfolyamváltozás (tág értelmezés értékpapir, valuta + minden dolog árának változása) Optimum: h atárszolgálatok ( tág f ogalom pl. esztétikai érték, stb) egyenlősége ha a vagyonmérleg egyensúlyban van nem kétoldalú egyensúly (poharas példa) Vagyonmérleg mikor kerül egyensúlyba? Akkor van a vagyonmérleg egyensúlyban, ha a határszolgálatok egyenlősége megvalósul. Akkor valósul meg a határszolgálatok egyenlősége, ha az utolsó 10 e Ft -ot m indegy, hog y mibe fektetjük ugyanakkora határszolgálati értéket kapunk. Milyen célt tartanak szem előtt a vagyon szerkezetének meghatározásánál? A v agyon n övelését. E zért f igyelembe k ell v enni a b efektetéseknél a h ozamrátát v agy az árfolyamváltozásokat attól függően, hogy miben tartjuk a vagyonunkat. Mely kategóriákban nyilvánulhatnak meg az egyes vagyontartási

formák előnyei? hozamráta (pl. részvények osztaléka, pénz betétek kamatai stb), árfolyamváltozás A pénzkereslet pénzpiaci m eghatározottságú, kétfajta keresletből tevődik össze: a spekulációs p énzkereslet LS erősen kamatláb függő (nem a jelenlegi kamattól, hanem a kamatlábváltozástól f ügg) a t ranzakciós p énzkereslet Ltr kevésbé f ügg a k amatlábtól ez ért meredekebb az egyszerű modellben. tranzakciós p énzkereslet - a v ásárlások mia tt a lakul k i - (Ltr) f ügg a r eál G DP-től, az árszínvonaltól, a ka matlábtól. ( ha a k amatláb alacsony, akkor t öbb kp -t t artunk, ha m agas akkor inkább bankba tesszük a pénzünket) vagyontartási pénzkereslet (spekulációs) (LS) – nem akarunk semmit venni a pénzen, hanem azért van szükségünk rá, hogy a vagyonunkat abban tartsuk A spekulációs pénzkereslet kamatfüggő, attól függ, hogy várhatóan hogyan változik a kamatláb. (nem a mai érvényes kamattól, hanem a

kamatláb változásától függ) A pénzkínálat (függvénye függőleges) a jegybank döntésétől függ, ez h atározza m eg a kamatlábat. ( A ka matláb a pé nzkínálattól f ügg) H a a j egybank növ eli a pé nzkínálatot, kamatláb esést idéz elő. A jegybank pénzkibocsátási (emissziós) monopóliuma a bankjegyekre vonatkozik - Jegybank: bankjegyet bocsát ki (emissziós monopólium) - Ker bankok rendszere : bankszámlapénzt teremthet A ba nkszámlapénz-teremtés alapját képező bankjegy-mennyiséget, annak ki bocsátási szabályait az állam (jegybank) határozza meg. A bankszámlapénz létrehozásának folyamata: 1. ker bank: 100 mó Ft kölcsön: 90 mó Ft tartalék 10 mó Ft 2. ker bank: 90 mó Ft kölcsön: 81 mó Ft tartalék 9 mó Ft 3. ker bank: 81 mó Ft kölcsön: 72,9 mó Ft tartalék 8,1 mó Ft Nem a b ankok köl csönöznek e gymásnaka v állalatok v esznek f el h iteltebből fizetik a szállítókata s zállító a b evételét a s aját (

2.kerbank) b ankjában b etétként h elyezi el így tovább a a a 1 = 1 a1a jegyban által kibocs. bankj mennyiség S= 1 S= 1− q 1- (1− r) r r köt. tart ráta a1* 1/r kifejezésből az 1/r tag a pénzkínálat-multiplikátor 10 100 RE = = 100 M= = 1000 1 − 0,9 1 − 0,9 A példában minden bankjegy tartalékként jelenik meg A kereskedelmi bankok pénzkínálatának felső határát tudjuk csak meghatározni, azt a mennyiséget, amennyi maximálisan képződhetne, ha minden kibocsátott bankjegy bekerülne a bankok bankszámlapénz képző folyamatába. Elvileg : Tudhatjuk, hogy mennyi a kibocsátott bankjegymennyiség, Tudhatjuk, hogy mekkora a tartalékráta (r) De valójában nem lehet megjósolni, hogy mennyi kerül a kibocsátott bankjegyekből a bankok bankszámlapénz-képző folyamatába. Ezért az alsó határt nem lehet meghatározni • A bankjegymennyiség egy része ugyanis elszivároghat a forgalomba ( a zsebben lévő bankjegyek nem képezik a bankszámlapénz

képződésének alapját, nem lehet tudni, hogy ez mennyi lesz. • szabad tartalékok képződhetnek - „hiába vezetik a lovat a patakhoz, ha nem akar inni” – azaz a bank hiába akar kölcsönt nyújtani, ha nincs aki felvegye. B, A vállalatok alapítása, vállalatalapítási motivációk, alapítás formái. A vállalatok megszűnése. A különböző vállalatelméletek összehasonlító elemzése A vállalatok alapítása: Egy gazdaságban a vá llalatok s okasága t örekszik a f ogyasztói i gények, s zükségletek kielégítésére, n yereség elérése m ellett. A z ál landóan v áltozó f ogyasztói i gények, a p iaci értékítéletek alapja a vállalati szervezet változásainak. - Új vállalat alapítása ott, ahol azt a fogyasztói igények megkívánják. - Vállalat megszüntetése és felszámolása, ott és akkor, amikor a piac követelményeinek már nem tud megfelelni. Vállalatalapítás: jogi aktus (törvények szabályozzák) és piacra lépés.

A vállalatalapítás lehetőségét: a piac állapota és az állam gazdaságpolitikája határozza meg, illetve befolyásolja. A vállalatalapítás motivációja: - nyereségvágy, jólét, - gazdasági, pénzügyi függetlenség, - önmegvalósítás, alkotásvágy, kreatívizmus, - viszonylagos döntési függetlenség, felelősségvállalás, - hatalomvágy, - elismertség keresése. Vállalatalapítói személyiségtípusok: 1.) Szakmai ismereten alapuló: - műszaki ismeretek birtokában, - iskolai végezettség (kevés), - helyi igények kielégítése, - saját eszközei bevonásával, - kis méret, - lassú növekedés. 2.) Menedzser típusú vállalkozó: - magas iskolai végzettség, - vállalkozói típus, - van irányítási tapasztalat, - külső pénzforrást használ!, - karrierépítésének veti alá a vállalatot. - Speciális vállalat, jelentős kockázati tényezőkkel. Vállalatalapítás formái: 1.) Új vállalat alapítása 2.) Már meglévő vállalatok

alapítanak új vállalatot - fúzió (két vállalat egyesül), - felvásárlás (egyik vállalat a másikat). 3.) Egyesüléssel 4.) Közös vállalatok - szövetkezetek (a tagok szövetkeznek, a tagok is részt vesznek a szavazásban, egy szavazat elve alapján). A vállalatok megszűnése: 1.) Felszámolás: ha a külső követeléseket a felszámolás előtt kielégítik, így a tulajdonos belügye a felszámolás. (Ha nem – csődeljárás) gazdasági folyamat 2.) Csődeljárás: az a j ogi el járás, m elynek s orán r endezik an nak a v állalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségének eleget tenni jogi folyamat Vállalatelméletek: a közgazdaságtan alapján álló elméletek. Munkamegosztás (nemzetgazdaságon b elüli s pecializáció, v állalaton be lüli munkamegosztás), csere. A gazdaság szerepelői között rendszeres kapcsolat van, ez szükségessé teszi a koordinációt (ehhez megfelelő információra van szükség). Szükség

van olyan eszközökre, intézményekre, amelyek segítségével a koordináció megvalósítható. Ez lehet: a piac és a szervezet I. Elmélet: A standard mikroökonómiai vállalatfelfogás (neokl) pl egyéni vállalk - csak a piac koordinál, - szervezeti koordináció nincs, - a vállalat egy jogi egység, mely a termelési egységekkel jellemezhető. Ezek közül racionálisan, teljes körű információ a lapján ( ár k özvetíti e zt) v álaszt, a profitmaximalizáció (fő cél) elvére építve. Információit a piacról ott szerző be, mennyi, milyen ár, mekkora mennyiségben. A ne oklasszikusok s zerint a koor dinációs m echanizmusok a pi acon z ajlanak, s zervezeti koordináció nincs. II. Elmélet: A vállalat magatartási elmélete pl társas vállalk Ez az elmélet a benne lévők koalíciójára épít. Annak a reményében lépnek be a szervezetbe, hogy szükségleteiket magasabb szinten elégítsék ki. A remélt szükségleti szintet (amit ők elvárnak)

nevezik ASPIRÁCIÓS szintnek. Ha ez ki van elégítve, akkor a vállalatnál marad, ha nem távozik. (Ha az RTL-től nem kapom meg, akkor átmegyek a TV2-höz dolgozni.) Döntési al ternatíva k iértékeléséhez az t n ézik, h ogy t eljesüljön az a spirációs szint. A döntéshozóktól korlátozott racionalitást tételez fel. III. Elmélet: Megbízó-ügynöki elmélet pl Rt A ki indulópont, hog y a t ulajdonosi ( profit é rdekelt) é s a m enedzseri f unkció ( hatalom érdekelt, a n yereséget v issza ak arja forgatni, h ogy m ég n agyobb vá llalatot hoz zon l étre) szétválik, érdekek ütköznek össze. A vállalatot érintő döntések többsége a menedzseré, de a profit nagy része a tulajdonosé. A tulajdonos nem tudja érdemben ellenőrizni a menedzsmentet, így annak módjában áll a tulajdonos ér dekeivel el lentétesen cselekedni, az i nformációval a m enedzser r endelkezik, a nem a tulajdonos. Információs asszimetria = a menedzser többet tud, mint a

tulajdonos. Mi biztosítja a vállalat működését? Olyan mechanizmusnak kell működnie ami a menedzser önérdek-érvényesítési törekvéseit korlátozza. IV. Elmélet: Az intézményi költségi vállalat elmélete Alapkérdése: piac v agy s zervezet ( meddig t erjed k i a k ét i ntézmény e gymáshoz viszonyítható köre?). Ez az i ntézmény felismeri, h ogy a t ermelés s peciális k örülményei k özött s zükséges csereaktusok i s köl tségek. É ppen ezért érdemes bi zonyos c sereaktusokat a pi acon kí vül, hosszú távú keret-megállapodásokra építve lebonyolítani. Így a megállapodás szereplői döntési szabadsághoz jutnak más szereplők döntései felett. Hierarchizálják a gazdasági szerepelőket, stabilizálják a szervezete. Ez addig terjedhet ki, ameddig a s zervezeten belüli m egállapodás k öltsége k isebb, m int a p iaci m egállapodás költsége. 22. A, V ázolja a k özponti b ank s zerepét! M elyek céljai és a m

egvalósításukhoz al kalmazható eszközei? H ogyan h at a jegybanki al apkamat-változtatás a p iaci k amatlábra? ( Ábrázolja i s!) Mutassa be a pénzpiac sajátosságait! A központi bank szerepe A központi bank – az állam bankja - a bankrendszer csúcsán álló bank, állami tulajdonban van és a ke reskedelmi ba nkokkal e llentétben t evékenységét t ekintve non -profit in tézmény. A monetáris politika irányítója, aktívan részt vesz a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A központi bank céljai:  Az árszínvonal biztosítása  Az infláció fékentartása  A tényleges GDP közelítése a potenciálishoz  A foglalkoztatás növelés  A munkanélküliség csökkentése A monetáris politika legfontosabb eszközeit! - Bankjegy kibocsátás (pénz nyom a nyomdában) - Nyíltpiaci műveletek (Ft-ot -> kivonja a forgalomból vagy fordítva) - Refinanszírozási k amatláb m eghatározása (a bankok s zámára m ekkora k amatlábért

ad kölcsön, ha nagy, akkor a bankok is nagyobb kamatlábat alkalmaznak) - Tartalékráta megszabás (a betétek hány %-át nem szabad kihitelezni) Verbális ráhatás: a je gybank me ghirdeti a c éljait, s a nélkül, h ogy b ármilyen in tézkedést foganatosítana m ár a v erbális h atásra i s r eagál a g azdaság. E nnek o ka, h ogy ez i s e gy információ és a Dow elmélet szerint így már ez is hatással van a gazdaságra. A jegybank a célokat nem egyedül hat meg! M2 M1 Ltr i2 ia2 i1 ia1 LS L M Az alapkamat emelés hatására a pénzkínálat felső határa változatlan marad (M1), de nő a szabad tartalék (M1-M2) ia1: jegybanki alapkamat, i 1: kereskedelmi banki kamat (kettő közötti különbség a kamatrés), ia2: alapkamat emelés, i2: kereskedelmi banki kamat. Ha a j egybank m egemeli az al apkamatot, a j egybank er re i s ráteszi a k amatrést, í gy a vállalatok ke vesebb hi telt ve sznek f el. M 1 csökken M 2-re, k evesebb b ankszámlapénz

keletkezik. ( M1-ről M2 teljes pé nz, a j egybank, által ki adott ba nkjegy pl usz a ke reskedelmi bankok által kibocsátott bankszámlapénz). Az alapkamat-emelése (ia1-ről ia2-re) szűkíti (megszűnteti) a kamatrést: ker bankok emelik i-t (i1-ről i2-re), kevesebb hitelt vesznek fel tőlük, csökken a bankszámlapénz mennyisége (M1ről M2-re) Miért hat a jegybanki alapkamat változtatása a kereskedelmi bankok kamataira? Az a lapkamat e melését a ke r. ba nkoknak köve tnie ke ll, hogy a pr ofitjuk m egmaradjon, a csökkentését a ker. bankok késve, esetleg csak csökkentve követik ez a ker bankok közti versenytől függ. A pénzpiac sajátosságai makroökonómiai szempontból  tök piac: D (kereslet); S (kínálat); p (ár) között kölcsönhatás van a M-piacon (pénz) is L (pénzkereslet); M (pénzkínálat); i (kamat) között annak kellene lenni, de itt: sérül a tök piac mechanizmusa  ia jegybanki alapkamat (a kp-i bank által meghatározott), a p

iac számára exogén nagyság nem a piac határozza meg, hanem a monetáris tanács  bankjegy-mennyiség ( jegybank h atározza m eg) nem i -függő, de a bankszámlapénz részben az ; al apkamat-változtatás hatására módosul a ker bankok által teremthető bankszámlapénz mennyisége  hiába m arad vá ltozatlan a m on bá zis, ne m a b ankszámlapénz, h anem cs ak a s zabad tartalékok nőnek  M spec S: nem az ár (i) kialakulása előtt jelenik meg a piacon; hanem L és i függvényében képződik! (tök piac: L; M; i; itt: L; i; M)  Lsp (spekulációs pénzkereslet) nem az aktuális, hanem az anticipált i fgv-e Ugyanez m ásképp: Kölcsönhatás va n a nor mális á ruk pi acán ke reslet, kí nálat é s á r köz ött. Kölcsönhatás va n a p énzkereslet, pé nzkínálat é s ka mat köz ött. A köl csönhatás a zonban a pénzpiacon nem érvényesül, megsérül. Nem érvényesül, mert a jegybank monopolhelyzetben van és í gy m eghatározza a j

egybanki alapkamatot. N em a p iac h atározza m eg a k amatot A bankjegymennyiség nem kamatfüggő, de a bankszámlapénz igen. M spec S – nem je lenik meg előre a piacon. L és i alapján képződik! A spekulációs pénzkereslet nem a mai kamatláb függvénye, hanem a jövőbeni anticipált kamat függvénye. B, Melyek a fogyasztói választás jellemző kritériumai és mely tényezők befolyásolják ezek érvényesülését? A fogyasztói magatartás inger – válasz modellje A fogyasztói döntések adott környezetben születnek. Belső hatóerők, de gyakran a külső környezet i ngereire adott válaszok. Központi kérdés, ho gy ho gyan reagálnak a fogyasztók a marketing ingerekre. Mi játszódik le a vevő „fekete dobozában” 1. Input – Külső ingerek - marketing ingerek (marketingmix – marketing tevékenység) - tágabb társadalmi-gazdasági környezet hatásai 2. A fogyasztó fekete doboza:- személyes hatások, vevői jellemzők - szűkebb

környezet,döntési folyamat, - döntési típusok 3. Output – Döntés - elfogadás – egyszeri, ismételt (termék, márka, idő, hely) - elutasítás Mindháromra hat a tanulás, tapasztalat, elfogadás, attitűd. Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők Az e gyén f ogyasztási s zerkezete vi sszatükrözi a t ágabb kör nyezethez való vi szonyát. Ide sorolhatók a makrokörnyezet elemei, melyek az egyének magatartását befolyásolják. Általános gazdasági helyzet: várakozások, árszínvonal, infláció, hitellehetőségek Alapvető értékek: hagyományok, attitűdök, normák és szabályok, divat Természeti k örnyezet: épített környezet, infrastrukturális feltételek, jogi előírások, kötelezettségek, fogyasztói szabályok Technikai – technológiai újdonságok, innovációk, globális hatások - az e gyéni f ogyasztói d öntések l ényegében a m arketing i ngerekre ad ott v álaszként értelmezhetők - vállalatok ma rketing a ktivitása

je lenti a f ogyasztói m agatartás „ mozgásterét” (választhat/elutasíthatja) - a vonzó ajánlat piacot teremt Az egyén magatartását a közvetlen (mikro) környezet hatóerői gyakrabban és erőteljesebben befolyásolják, mint a keretet adó makrotényezők. Szubkultúra: csoportnorma, identitás, érték, érdeklődés, hit, stb. Társadalmi o sztály: foglalkozás, képzettség, műveltség, jövedelem, vagyon hatalom, származás Referencia csoport: attitűdök, magatartást közvetlenül befolyásoló csoport Család: legnagyobb hatású referencia csoport Szerepek: nemi-, pozíció szerepek Státusz A fogyasztói magatartást befolyásoló személyes hatások: nem, életkor, életciklus, foglalkozás, jövedelem, műveltség, attitűd, iskolázottság, életstílus, motiváció, hiedelem, ízlés Személyiség és involváltság. Má s c soportosításban a befolyásoló tényezők:- tágabb társadalmi, be folyásoló kör nyezet, - szűkebb környezet

szociológiai tényezők, - egyéni tényezők, -kulturális tényezők, - pszichológiai tényezők 23. A, Miért tekinthető aktívnak a pénz? Miként befolyásolja az árfolyam-változtatás a külkereskedelmi mérleg egyenlegét? Ismertesse az infláció fogalmát, okait, típusait, hatásait! Elemezze és ábrázolja az inflációs rés és a kereslet-húzta infláció kategóriáját! Miért tekinthető aktívnak a pénz? Tartalékok (reserves, RE). B ankok be tétei a j egybanknál páncélteremben őrzött, tartalékszámlán lévő „bankjegy” tétlen pénz az aktív valószínűleg az ellenkezője. Miként hat a valutaleértékelés a külkereskedelmi mérlegre? Az árfolyam két ország pénzének az átváltási arányát fejezi ki. Pl: 260 Ft/€, ami azt jelenti, hogy 1 €-ért 260 Ft-ot adnak, vagy fordítva: 260Ft-ért adnak 1€-t. A külkereskedelmi mérleg az export és az import különbsége. Valutaleértékelés pl.: 260-ról 280 Ft/€-ra, akkor

gyengül a Ft, hiszen most több Ft-ot kell adnunk 1€-ért Ekkor az importőrök rosszabbul járnak, mert drágábban tudják venni a külföldi árukat, míg u gyanannyiért t udják eladni azokat a hazai piacon. Tehát a bevételük nem változik, míg a ráfordításaik nőnek, ezért kisebb lesz a hasznuk. Ilyen körülmények között lesznek olyan importőrök, akik úgy döntenek, hogy nem éri meg behozni termékeket az országba, tehát csökken az import.  Ellenben az exportőrök jobban járnak, hiszen az ő bevételeik €-ban keletkeznek, és adott mennyiségű euróért m ost t öbb F t-ot kapnak, tehát a bevételeik nőnek, míg a költségeik nem változnak. Ezért növelni fogják termelésüket, és a kivitt termékek mennyiségét, azaz nő az export. A valutaleértékelés ösztönzi az exportot, csökkenti az importot ezért javítja a külkereskedelmi mérleget.  Infláció Infláción az általános árszínvonal tartós emelkedését értjük, az idő

dimenziójában, százalékos formában kifejezve. Az árszínvonal rövid időszakot érintő, konjunkturális változásait a szakirodalom nem minősíti inflációnak. Az inflációt mindig a javak adott körére, minőségére értelmezzük Legfontosabb m utatója a fogyasztói ár index, a mi differenciáltan jelenik meg a különböző háztartások esetében Mértéke alapján: 1. Kúszó (anticipálható, egy számjegyű); 2 Vágtató ( 2-3 s zámjegyű); 3 Hiper Alapvető típusai: A) kereslet-húzta infláció B) költség-tolta infláció bérinfláció (szakszervezetek), kulcsiparág-hipotézis, bér-ár ár-bér spirál C) tehetetlenségi infláció. Hatása: - Redisztributív hatás (későbbi fizetési kötelezettséggel járó szerződések, - Hatása a g azdaságra ( 1. a g azd-i szereplők nem ismerik fel, hogy egy termék árának emelkedése az infláció, vagy minőségi javulás eredménye; 2. átárazások költsége) A kereslet-oldali, kereslet-húzta in

flációt azok a t eóriák, am elyek a gazdaság k eresletkorlátos jellegét tekintik jellemző állapotnak, inkább csak elvi lehetőségként tárgyalják. A keynesi egyszerű jövedelemkiadási modellben (income-expenditure model) c sak n agyon ritkán, az aggregát kereslet olyan kiemelkedően magas szintje esetén érzékelhető, amely meghaladja az erőforrás-korlát mellett előállítható kínálatot. Mivel a termelés keresletrugalmassága a p otenciális k ibocsátásnál n ulla, ez ért a k ereslet-túlsúly, az in flációs r és (inflationary gap) áremelkedésben ölt majd testet. Hasonló összefüggések érvényesülnek a fő áramlat rövid távú modelljének feltételrendszerében. Az eltérés alapvetően abban ragadható meg, hogy a szerződésben rögzített, predeterminált árak miatt az inflációs nyomás csak fáziskéséssel, a szerződések lejártát követően jelenik meg áremelkedés formájában! AS GDPrpot-ig növelhető itt az AD

„magasabb” kereslet-húzta Inflációs rés GDPrexp AS AD AD inflációs rés AS 450 GDPrpot GDPr Nem az j elenti, h ogy a k ereslet n övekedése i nflációt o koz!!! A k ereslet n övekedése cs ak akkor j ár i nflációval, h a m ár t úl va gyunk a p otenciális G DP-n. C sak a t öréspont ut án eredményez a kereslet növekedés inflációt, előtte csak konjunktúrális hatása van. B, Vállalkozási formák a tulajdoni szerkezet alapján. (Az egyéni vállalkozások főbb jellemzői. A társaságok főbb jellemzői és formái, összehasonlító elemzése) Tulajdoni szerkezete alapján két alapvető típusa van: 1.) Egyéni vállalkozás 2.) Társaságok A társaság kategóriájából, különleges jelentősége miatt ki szokták emelni az Rt-ket, í gy tulajdonképpen há rom alapkategória különböztethető meg. A többi vállalkozási forma e három változataként fogható fel. Egyéni vállalkozás (1990. évi V törvény): Fogalma: Egy

magánszemély vállalkozik valamilyen üzletszerű gazdasági tevékenységre. Üzletszerű akkor egy gazdasági tevékenység, ha rendszeres és anyagi haszonszerzés céljából végzi. - Egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. - Egyedül fekteti be a vállalkozás működésében szükséges tőkét, és maga hozza meg a gazdasági döntéseket. - Jogi szempontból az egyéni vállalkozás és a vállalkozó egy és ugyanaz. Egyéni vállalkozó: A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és k ockázatára f olytatott gazdasági t evékenysége. Az üzletszerűen – ellenérték fejében n yereség é s va gyonszerzés céljából folytatott rendszeresen termelő és dolgozó tevékenységet értjük. Saját nevében és kockázatára: egyedül felel az üzletéért és a közterhet (adó, vám, TB) kötelezettségek kifizetése után, egyedül rendelkezik a nyereséggel. Az egyéni

vállalkozó teljes személyes vagyonával felel az adósságaiért. Devizajogszabályok szerint belföldinek minősül: - akinek az illetékes magyar hatóságok által kiállított személyie van, - belföldön lakó személy. Vállalkozás alapításának feltétele: - nagykorúság, - cselekvőképesség, - állandó lakhely, - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlatából. Ki nem kaphat vállalkozói igazolványt: - akit gazdasági, vagyon elleni, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, - akit eg yéb szándékos bűncselekményért egy évet meghaladó – végrehajtandó – szabadságvesztésre ítéltek, - akit ítélet alapján valamely foglalkozástól eltiltottak, - aki törvényben, törvény erejű rendeletben, kormányrendeletben meghatározott a tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik, - aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl. BT beltag), -

akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták – TB, nyugdíjjárulék, adóhátralék be nem fizetése miatt – a tartozás kiegyenlítéséig, - akinek adó-, vám-, TB tartozása van. Milyen tevékenységet folytathat az eg yéni v állalkozó? B ármilyen j ogszabály által n em tiltott gazdasági tevékenységet folytathat. Tiltott tevékenység: - hitelezési tevékenység, - biztosítási tevékenység, - kábítószer gyártása és forgalmazása, - dohányfeldolgozás, - lőfegyvergyártás, forgalmazás. Az egyéni vállalkozói igazolvány: Birtokában gyakorolható (mezőgazdasági tevékenység és a kapcsolódó szolgáltatásokat kivéve) tehát engedélyhez kötött tevékenység. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján azonban több t evékenységet folytathatnak. T öbb t elephelyet t arthat f enn (A vá llalkozói i gazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem

teljesítése jogszabályba ütközik.) Az egyéni vállalkozás működési szabályai: 1.) Ha a v állalkozó ol yan tevékenységet kí ván f olytatni, a mely h atósági engedélyhez kötött, a tevékenység csak engedély birtokában kezdhető meg. (pl: ÁNTSZ, rendőrség, tűzoltóság) 2.) Ha ké pesítéshez köt ött t evékenységet kí ván f olytatni, a kkor v agy ne ki, va gy az alkalmazottnak az előírt képesítéssel rendelkeznie kell. 3.) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is közreműködni a tevékenység folytatásában. 4.) Az egyéni vállalkozó korlátlan számú alkalmazottat foglalkoztathat Az egyéni vállalkozás megszűnése: - visszaadja az igazolványt, - visszavonják, - elveszti cselekvőképességét, vagy meghal (kivétel, ha özvegye, vagy örököse, illetve az utóbbi esetben törvényes képviselője folytatja a tevékenységet). A visszavonás esetei: 1.) Ha a működéshez szükséges törvényben, jogszabályban előírt k

övetelménynek n em felel m eg, és a h atóság f elszólítására 3 0 napon b elül n em t esz el eget a követelményeknek. 2.) Adó és járulékbefizetési kötelezettségét nem teljesíti (12 hónap), illetve bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Az egyéni cég: - az egyéni vállalkozó kérelmére egyéni cégként bejegyezhető a cégjegyzékben, - az egyéni cég nem jogi személy, - korlátlan felelőssége az egyéni cég alapítása esetén is fennáll. Cég: Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi és természetes személyeknek, valamint ezek társaságainak gyűjtő fogalma. A cég a s aját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelességeket vállalhat, a cégnevet aláíráshoz használhatja. Az egyéni cég egy személyes RT-vé vagy KFT-vé alakulhat Gazdasági társaságok (1997. évi CXLIV (144) törvény): Kik lehetnek alapítók? - külföldi és belföldi jogi személyek,

természetes személyek. - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, A gazdasági társaságok jogalanyok, am ely a zt j elenti, h ogy cégnevük al att j ogokat é s kötelezettségeket szerezhetnek: - tulajdont szerezhetnek, - szerződést köthetnek, - pert indíthatnak, - perelhetők. Főbb típusai: 1.) Jogi személyiségű gazdasági társaságok: közös vállalat, KFT, RT 2.) Jogi személyiséggel nem rendelkező: BT, KKT Jogi személyiség: ezek a t ársaságok t agjaiktól e lkülönül g azdálkodó s zervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegűknél fogva nem csupán az emberekhez fűződnek (pl. a jó hírnévhez való jog). Az alapítás formai kellékei: - írásos társasági szerződés (alapító okirat) – ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel, - RT esetében alapszabály - ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel, -

Cégbírósági nyilvántartásba vétele. A gazdasági társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. A gazdasági társaság vagyona, am elyet a t agok b ocsátanak a t ársaság r endelkezésére. A tagon a vagyon növekményéből közösen részesednek, a veszteséget és a vagyoncsökkenést is közösen viselik. - pénzbetét (pénzbeli hozzájárulás), - nem p énzbeli b etét ( apport – ami bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet). Megnevezés Minimális taglétszám Tagok felelőssége Az induló min. nagysága Az induló vagyon min. kp hányada Gazdasági társaságok összehasonlítása KKT BT KFT 2 fő 1 beltag + 1 személyes is 1 kültag lehet Korlátlan és Legalább 1 be lAz üzletrész egyetemleges tag felelőssége értékéig terjed korlátlan. A kül tag felelőssége a vagyoni be tétje erejéig. A tagok döntése A tagok döntése 3 millió szerint.

szerint. Nincs kötelező Nincs kötelező Nem l ehet k eveelőírás előírás sebb a törzstőke 30 % -nál, kp. esetén 5 0 % , 1 millió Ft. Rt 1 személyes is lehet A részvény értékéig. 20 millió Az alaptőke 30 %-a, 2005.0101-től nincs minimum A vállalkozás megkezdésének feladatai: 1.) Cégbejegyzési eljárás: a székhely szerinti megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság vezeti. A bejegyzést követően a cég adatait a cég közlönyben közzéteszik - 1997. évi CXLV tv - 8/1998. (V 25) IM rendelet, - 9/1998 (V. 23) IM rendelet 2.) TB törzsszám: az a lkalmazott dol gozók T B-jének f eltétele a T B-hez történő bejelentés. Bejelentés h iányában a m unkáltató saját s zemélyében f elel a d olgozó betegsége, balesete bekövetkezett kárért. 3.) Adószám: az e gyéni vá llalkozói i gazolványban fel ke ll tüntetni, cé gbejegyzésbe b e kell tenni. 4.) Statisztikai számjel: KSH törzsszám az új szervezetek egyedi

megkülönböztetését és statisztikai adatgyűjtési, feldolgozási rendszerbe illesztését szolgálja. A számjel tartalmazza: - régiós beosztásait, - tulajdonformát, - felügyeleti szervek megfelelő számjelet, - főtevékenység szerinti ágazati számjelet. 5.) Pénzforgalmi jelzőszám: a ba nkszámla n yitásához ka pcsolódik A vá llalkozók kötelesek pénzüket bankban tartani. 6.) Kamarai tagság: 2000 óta nem kötelező 7.) Telephely megválasztása: - cég székhelye: készpénzes ügyintézés helye, - telephelye: a tevékenység gyakorlásának helye, - cég fióktelepe: a közigazgatásilag elérhető helyen van. 24. A, Ismertesse ábrázolja a Phillips- görbét! A. W Phillipsnek a z E conomica 1958 nove mberi s zámában m egjelent t anulmányát sokan úgy tekintették, mint a keynesi elmélet világháború utáni továbbfejlesztését a munkanélküliség és infláció területén. Phillips a z E gyesült K irályság 1861 -1957. köz ötti a

datait vi zsgálta M egállapította, hogy 1913-at követően az idősorok - mivel a g azdaság a n agy p olitikai és g azdasági megrázkódtatások, illetve az azokat követő helyreállítások, tehát az állandó átmenetek időszakát élte - nem alkalmasak megalapozott következtetések levonására. Konklúzióit ezért az 1861-1913. közötti szűkebb, "nyugodt periódus" elemzése alapján fogalmazta meg Azt kí vánta ökonometriai alapon m egvilágítani, m iként f ügg a nom inálbérek a lakulása a munka ir ánti k ereslet é s k ínálat v iszonyától. K utatásai e gyik p illérét je lentette az a w alrasikeynesi gondolat, mis zerint a mu nka ir ánti k ereslet származékos jellegű, azaz alapvetően a maximális p rofitot b iztosító k ibocsátástól f ügg. A mu nka ir ánti k ereslet s zármazékos jellegének h angsúlyozása t ehát v alójában a konjunktúra-ciklus s zerepének a k iemelése. A konjunktúra alakulása azonban egyidejűleg az

árak, az árszínvonal alakulásának is a legfontosabb f üggetlen változója. M ásként f ogalmazva: a m unkanélküliség é s a z i nfláció a konjunktúra menetének iker-változói. Az árszínvonal módosulása, az infláció3 ezért a vizsgált összefüggés-rendszer e gyik m eghatározó el eme, l ényegi d eterminánsa. A z i nfláció ebben a felfogásban kereslet-húzta infláció, a kereslet növekedése viszont a nominálbérek kiáramlásán alapul. A nom inálbérek a lakulásának m agyarázata lényegében az infláció hatótényezőinek megismerését is jelenti. A következtetések alapjául szolgáló fél évszázad idősorai alapján Phillips kimutatta, hogy a munkanélküliségi ráta 0-11 % közötti intervallumában (az egyes évek munkanélküliségi rátái nem haladták meg a 1 1%-os értéket) a ráta különböző értékeinél milyen mértékben nőttek a nominálbérek. Az idősor-elemzés l ogikája s zerint m inden é vet e gy pont t ükröz a

koo rdináta-negyedben. Phillips azonban nem időbeli változást, dinamikát kívánt vizsgálni, hanem a munkanélküliségi ráta és a n ominálbérek s zázalékos al akulása k özötti k apcsolatot, a zaz korrelációt. A munkanélküliségi r áta egy-egy adott százalékos értékéhez az emellett megjelenő több – különböző években megfigyelt - nominálbér-változási ráta átlagát rendelte hozzá. E módszer segítségével határozta meg a ponthalmazt legjobban közelítő, ahhoz leginkább illeszkedő függvényt, ami a következő ábrán látható. 2. sz ábra A munkanélküliségi és a bérráta kapcsolata A munkanélküliségi és a bérráta kapcsolata dw/w % 13 12 11 10 9876– 543210 -1 -2 -3 -4 - U (%) Szeretnénk ha ngsúlyozni, hog y P hillips r agaszkodott a z ökonom etriai m ódszer a lapján kirajzolódó összefüggésekhez, azokat csak korlátozottan egészítette ki elméleti feltevésekkel. Mindezek alapján szerencsésebb Phillips

görbéről beszélni, mintsem Phillips elméletről. A P hillips g örbe nem a munkanélküliségi és a b érráta ( közvetve: i nflációs r áta) b ármilyen kapcsolatának kifejezése, kimutatása. Phillips a két kategória között ugyanis egyértelműen széttartó, t rade of f jellegű viszonyt tapasztalt, a g örbe - számításai s zerint - negatív hajlásszögű! A Phillips görbe lényegi sajátosságának, attribútumának éppen a két kategória közötti kapcsolat e meghatározott iránya, jellege tekinthető. A m unkanélküliség csökkenése ( a f oglalkoztatottak s zámának emelkedése) a k eresletnövekedésén, a kedvező üzletmeneten alapul, amivel hatékony piaci feltételek közepette együtt j ár a b érek ( és az ár ak) em elkedése i s. A b érek és (az i nfláció) cs ökkenése depresszióban, de konjunktúrában va lósul m eg, a mikor a m unkanélküliség em elkedése tapasztalható. Az E gyesült K irályságra vona tkozó a datok szerint a g

örbe m integy öt s zázalékos munkanélküliségi r átánál m etszi az ab szcissza-tengelyt. N yilvánvaló, hogy a konk rét adatok országonként és periódusonként más és más képet rajzolnak fel. A Phillips által vizsgált időszak hat és fél konjunktúraciklust foglal magában. Minden ciklus egy "hurkot" rajzol a P hillips-görbe adott szakasza köré. Emeljünk egy függőlegest az abszcissza-tengely egy tetszőleges "UA" pont jában! ( A pont ot ú gy válasszuk ki , hog y a függőleges menjen át a hurok két pontján és magán a Phillips–görbén i s.) A három metszéspont alapján a következőket állapíthatjuk meg: 1. A függőleges és a Phillips-görbe m etszéspontjának or dináta-értéke k ifejezi, h ogy a vizsgált teljes periódusban " UA" mértékű munkanélküliség esetén a nominálbérek (és hatásukra az árak) átlagosan milyen mértékben emelkedtek. 2. A függőleges és a hurok felső

metszéspontjának or dináta-értéke az t m utatja, h ogy ugyanazon ”U A" s zázalékos m unkanélküliség esetén a konjunkturális időszakokban mekkora nominálbér növekedés valósul meg (ennek következtében milyen mértékű lesz az infláció). A konjunktúrában jellemző kereslettúlsúly és áremelkedés következtében a vállalkozók könn yebben e ngednek a bé rköveteléseknek, a s zakszervezetek p edig – kedvezőbb alkupozíciójuk bázisán – erőteljesebb béremelési igénnyel lépnek fel. 3. A hurok és a függőleges alsó metszéspontjának ordináta-értéke a nominálbérek százalékos emelkedése (és az ár növekedés) "UA" s zázalékos m unkanélküliséghez tartozó dekonjunktúrában tapasztalható - értékét mutatja. Az előző pontban áttekintett összefüggések itt ellentétes irányban hatnak. A kedvezőtlen üzletmenet következtében a vállalatok ellenállnak a béremelési igényeknek, amit a szakszervezetek sem

erőltetnek különösebben, s tratégiájukat i nkább a m unkahelyek m egtartására i rányuló t örekvés jellemzi. A három - azonos munkanélküliségi ráta melletti - metszéspont jelentősen eltérő nominálbérnövekedést (és inflációs ütemet) jelez. Arra következtethetünk, hogy nemcsak a munka iránti kereslet és kínálat adott időpontban fennálló abszolút nagysága a fontos tényező. (Alapvetően ettől függ a foglalkoztatás – illetve annak komplementer értékének, a munkanélküliségnek – a szintje.) Érdemi hatással bír emellett a munka iránti kereslet alakulási tendenciája is (és ettől függően - Keynes szavaival élve - a szakszervezetek tárgyalási -, vagy alku-pozíciója). A P hillips g örbe a z in fláció je lenségének é s a z in fláció-munkanélküliség ka pcsolat értelmezésének az egyik viszonylag korai magyarázata, amely nyilván magán viseli a vizsgált időszak feltételrendszerének, az akkor végbemenő

folyamatoknak a specifikus meghatározó jegyeit:  az állam gazdasági szerepe ekkor még nem tekinthető lényegi jellegzetességnek, az idősorok a spontán módon alakuló konjunktúra viszonyait tükrözték  az adatsorok tartalmazták a konjunkturális vagy kényszerű munkanélküliség4 nagyságát is  a munkapiacra vonatkozó idősorok Phillipsnél globális jellegűek, nem jelenik meg bennük a munkapiac szegmentációja  a monopóliumok és a szakszervezetek fellépése ebben az időszakban még csak másodlagos hatásnak minősíthető  az a datsorok a m egfigyelt t ényeket t ükrözték (ex pos t i nformációk), a várakozások (expectations) nyilván nem jelentek meg bennük. B, A vállalat, mint gazdálkodó egység. Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban (költség, ráfordítás, árbevétel, jövedelem és jövedelmezőség). A vállalkozás üzleti terve Az üzleti terv szerepe, felépítése. Az üzleti tervet megalapozó főbb gazdasági,

pénzügyi mutatók. A vállalat, mint gazdasági célok megvalósítása során kapcsolata kerülő emberek együttműködése, mely szervezetté strukturálódik. Célok: Az igények kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállítása, jövedelem, nyereség szerzése, növelése, legalább hosszú távon. A vállalat jellemzői: önállóság, profitorientáltság, kockázatvállalás, eredményességüket a piac minősíti. Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban: Alapkövetelmény: figyelemmel kísérését pénzügyi elemzés biztosítja, mely a vállalat belső és külső pénzáramlását méri fel. Alapkimutatásai: - mérleg, - eredmény kimutatás. Mérleg: A vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, mely pénzértéken rögzíti a vállalat eszközeinek összértékét, forrását és az elért eredményt is. Eszközök: A vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és kiadásainak egybevetése. Költség,

ráfordítás, árbevétel, jövedelem és jövedelmezőség: 1.) A vállalat költségei a ráfordítások pénzben kifejezett értékei: a.) A tényezők lekötésének időtartama szerint: - folyó költség: termékek eladásával megtérülő költségek (anyag, munkabér), - tartós költség: tőkelekötések, lassan térülnek meg (épületek, gépek. b.) költségvetés alapjául szolgáló bizonylatok szerint: - explicit költség: számlákon, kimutatásokon megjelenő költségek, - implicit költség: számlákon nem jelennek meg, pl.: a tulaj saját munkája után járó bér, vesztegetés, korrupciós költségek. c.) költségelemzés elméleti alapja szerint: - számviteli költségek: azok a folyó költségek, melyek számvitelileg nyilvántarthatók, - gazdasági költségek: alternatív költségek – haszonvesztés, amortizáció, kamatok. d.) termelés változására való reakció szerint: - állandó költség: akkor is van, ha nincs kibocsátás, pl.: kamat,

bérleti díj, - változó költségek: a kibocsátás mennyiségével változik. 2.) Ráfordítások: A termelésben felhasznált termelési tényezőket nevezzük ráfordításoknak. Ha a vállalat növelni akarja a termelést, akkor növelnie kell az inputtényezőket, ez addig éri meg, amíg az input költségvonzata kisebb, mint az árbevétel. 3.) Jövedelmezőség: Az ár bevétel és a k öltségek al akulásának, v alamint eg ymáshoz v aló v iszonyának függvénye. 4.) Vállalat jövedelme: - nominál jövedelem: pénzeszköz mennyiség. Annyit ér, amennyi terméket lehet rajta venni, - reáljövedelem: áru és szolgáltatás mennyiség, amit az adott pénzért meg lehet venni. A vállalat üzleti terve, szerepe: Írásbeli ö sszefoglaló ( terjedhet 2 0-100 o ldalig) arról, h ogy a v állalat m it s zeretne e lérni a vállalkozásával, és hogyan kívánja felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Célja: azon ismeretek összefoglalása, mely a

vállalat működéséhez szükséges. Felépítése: 1.) A vállalat adatai: név, cím, t ulajdonos neve, címe (adatkezelésre vonatkozó i gény), működési kör, pénzigény. 2.) Tömör összefoglalás: 3-4 oldal 3.) Ágazati elemzés: ahol ő működik (trendek, kilátások, versenytársak elemzése, a p iac szegmentálása). 4.) A vállalat bemutatása: termékek, s zolgáltatások, s zemélyi á llomány, a v állalat mérete (kis 100, köz epes 1000, na gy I. 2000, n agy II 5000, n agy III 10000, ór iás 10000 fő felett), szakmai háttér. 5.) Termelési terv bemutatása: telephely, gépek, be rendezések, m unkamegosztás termelési folyamat. 6.) Marketingterv: ár, forgalom, eladás, ösztönzés, ellenőrzés 7.) Szervezeti terv: tulajdonostársak, vezetők hatásköre, szervezeti struktúra, munka- és felelősség megosztás. 8.) Kockázatvállalás: gyenge pont ok és e zek é rtékelése, új t echnológia, vá ratlan események kezelése. 9.) Pénzügyi terv:

fedezeti források, meglévő és szükséges pénzforrások, előzetes mérleg, előzetes jövedelemterv, pénzforgalmi becslések. 10.) Függelék: ajánló l evelek, pi ackutatási adatok, bérletek, szerződések, szállítók árajánlatai. Az üzleti tervet megalapozó főbb mutatók: Bevételek Kiadások – költségek Eszközök: a vállalat által birtokolt, piaci értékkel rendelkező vagyoni értékek. Források: a vállalat saját tőkéjének és tartozásainak összege. (eszközök + források = mérleg) Forrásösszetétel = saját forrás – idegen forrás Cash-flow: a vállalat adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése. Likviditás: a vállalat fizetési kötelezettségeinek időben eleget tud tenni. GAZDASÁGI – PÉNZÜGYI MUTATÓK 1. Vagyon és tőkestruktúra mutatók: A sokaság egy-egy tagjának az egészen belüli részarányának meghatározására: Struktúramutató = Részadat/Összes adat * 100 = %

-Vagyonstruktúra = Eszközfajta/Eszközcsoport * 100 = % (vagyonszerkezet) ezen belül: - befektetett eszközök aránya az összes vagyonból: befektetett eszk/Összes eszk * 100 = % - forgóeszközök aránya az összes vagyonból: forgóeszk/összes eszk. * 100 = % - Tőkestruktúra = Tőkefajta/Tőkecsoport * 100 = % (tőkeszerkezet) ezen belül: - saját tőke aránya az összes forrásból: - saját tőke/összes forrás * 100 = % jegyzett tőke aránya a saját tőkén belül: jegyzett tőke/saját tőke * 100 = % A va gyon- és tőkestruktúra bemutatása INTENZITÁSI MUTATÓKKAL két va gy több tényező összegéhez viszonyítjuk az érintett tényezők egyikét - Intenzitás A = A/(A+B) * 100 = % - Intenzitás B = B/(A+B) * 100 = % ahol A = az egyik tényező (pl. befektetett eszközök) B = a másik tényező (pl forgóeszközök) -Befektetett eszköz – intenzitás befektetett eszközök/(bef.+forgóeszk) * 100 = % -Forgóeszköz – intenzitás

forgóeszk/(befekt.eszk+forgóeszk) * 100 = % 2. Hatékonyság mutatói: Azt fejezik ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló erőforrásait mennyire hatékonyan használja fel. A hatékonyság kifejezhető: • rugalmassági mutatóval, • forgási sebességgel, • hatékonysági mutatóval. 2.1 A rugalmassági mutató Azt fejezi ki, hogy valamely tényező (V1) hány %-kal változik a vele összefüggésben vizsgált másik tényező (V2) 1 %-os változásának hatására. Kiszámítása: a két tényező dinamikus viszonyszámainak 100-on f elüli ér tékeit elosztjuk egymással. A rugalmassági mutató képletével rugalmassági kapcsolat mutatható ki az értékesítés nettó árbevételével (vagy a termelési értékkel) összefüggésben többek között • Az eszközre • A forrásokra • Az eredményre Képlete: R = (V1-100)/(V2-100) = % R = (V2-100)/(V1-100) = % ahol: R = a r ugalmassági mu tató; V 1 = az ér tékesítés n ettó ár bevétele (v. t

ermelési é rték) dinamikus vi szonyszáma % -ban.V2 = a v állalkozás erőforrásának (eszköz v tőke v bérköltség) dinamikus viszonyszáma % -ban. A rugalmassági mutató az erőforrások és az árbevétel kapcsolatában kifejezi az erőforrások árbevétel vonzatát és megfordítva az árbevétel erőforrás igényességét • Az erőforrások 1 %-os növekedése hány %-os növekedést idézett elő az árbevételben (vagy a termelési értékben) • Az ár bevétel ( v. a t ermelési ér ték) 1 % -os növekedése az erőforrások hány %-os növekedésével járt együtt vagy az árbevétel (v. termelési érték) 1 %-os növekedése az erőforrások hány %-os növekedését igényelte. 2.2 A forgási sebesség mutatója az erőforrások (az eszközök, a tőke) megtérülését fejezi ki az árbevételben a.) A f orgási s ebesség fordulatszámban a zt f ejezi ki , hogy a vá llalkozásnál a dott időtartam (év) alatt az eszközök v. a befektetett tőke

hányszor térül meg az árbevételben: Eszközök forgási sebessége: Értékesítés nettó árbevétele/Eszköz (v. Forrás) átlagos értéke = fordulat Saját tőke forgási sebessége: Értékesítés nettó árbevétele/Saját tőke átlagos értéke = fordulat b.) forgási sebesség napokban azt mutatja meg, hogy az eszköz vagy tőke hány nap alatt fordul meg, azaz hány nap alatt cserélődik ki teljesen: (Eszköz átlagos értéke * időszak napjainak száma)/időszak értékesítésének nettó árbevétele = nap Vevőállomány forgási sebessége (Vevők átlagos értéke * Időszak napjainak száma)/Értékesítés nettó árbevétele = nap az értékesítés és az ellenérték kiegyenlítése között átlagosan eltelt napok száma Szállítóállomány forgási sebessége (Szállítók átlagos értéke * Időszak napjainak száma)/Időszak készletbeszerzése = nap a beszerzés és az ellenérték kifizetése között átlagosan eltelt napok száma. A

hatékonysági mutatók azt mutatják meg, hogy a vállalkozás mekkora mértékben használja ki erőforrásait, vagyis az árbevétel (v. termelési érték) egy egységének eltéréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, tőkét, munkát (fő)) használtak fel. He = Értékesítés nettó árbevétele/Erőforrás átlagos értéke * 100 = Ft. Hf = Erőforrás átlagos értéke/Értékesítés nettó árbevétele * 100 = Ft. ahol He az egyenes hatékonysági mutató jelentése: hogy a vállalkozás 100 Ft lekötött erőforrásával hány Ft árbevételt realizált. Hf = a fordított hatékonysági mutató jelentése: az erőforrás igényességet fejezi ki azt, hogy 100 Ft árbevétel eléréséhez hány Ft erőforrásra volt szükség. Eszközarányos árbevétel: a vállalkozás100 Ft lekötött eszközével mekkora árbevételt ért el. He = Értékesítés nettó árbevétele/Eszköz átlagos értéke * 100 = Ft. Árbevétel eszköz – (v. tőke- ) igényessége: 100

Ft árbevétel elérése a vállalkozásnál mekkora eszköz (v. tőke) lekötést igényelt Hf = Eszköz átlagos értéke/Értékesítés nettó árbevétele * 100 = Ft. 3. Jövedelmezőségi mutatók: a vállalkozás működésének eredményességét fejezik ki, az eredmény létrehozásában résztvevő tényezők hozamát állapítja meg. Kiszámítása úgy történik, hogy az eredményt viszonyítjuk a vállalkozás valamelyik erőforrásához (pl. eszköz, tőke, foglalkoztatottak) Eredmény/Erőforrás * 100 = % (az erőforrás hány %-os hozamot realizált eredmény formájában) Eredmény/Erőforrás = Ft. (az erőforrás 1 Ft-ja hány Ft Eredményt hozott létre) 3.1 Eszközarányos eredmény: Üzemi tevékenység eredménye/Összes eszköz átlagos értéke = % v. Ft 3.2 Tőkearányos eredmény: Szokásos vállalkozási eredmény/Összes tőke = % v. Ft 3.3 Létszámarányos eredmény Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény/Létszám = Ft/fő 4. Likviditási mutatók

A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban, az előírt határidőre eleget tud tenni. A likviditás vizsgálata a vállalkozás pénzügyi stabilitásának megállapítását szolgálja. Változatai: • a likviditási mutató • a gyorslikviditási mutató, • a pénzhányad, • az átfutási idő • az időtartam mutató, • az adósságszolgálati fedezeti mutató, • az adósság és saját tőke arányának mutatója 4.1 A likviditási mutató: (I.) Forgóeszközök/ Rövid lejáratú kötelezettségek= együttható 4.2 A gyorslikviditási mutató: (II.) (Forgóeszközök-Készletek)/ Rövid lejáratú kötelezettségek= együttható 4.3 A pénzhányad: (III.) (Forgóeszközök-Készletek-Követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek = együttható 4.4 Az átfutási idő: Azt fejezi ki, hogy a vizsgált eszközfajta a felhasználásig v. az értékesítésig mennyi időt tölt a gazdasági folyamatban.

Tehát: az újra beszerzéséhez szükséges pénzről mikor kell gondoskodni. (Forgóeszköz átlagos értéke * 365)/Értékesítés nettó árbevétele= nap 4.5 Az időtartam mutató: Azt fejezi ki, hogy a likvid eszközök a vállalkozás működését hány napig finanszírozzák, anélkül, hogy közben a vállalkozás pénzbevételre tenne szert. (Vevők + likvid értékpapírok + pénzeszközök)/(Éves átlagos működési kiadás/365) ahol az éves átlagos működési kiadás: az értékesített termékek költsége + egyéb ráfordítások 4.6 Az adósságszolgálati fedezeti mutató: azt fejezi ki, hogy a vállalat jövedelmei hányszorosát teszik ki az 1 évnél hosszabb lejáratú kölcsöntartozásokhoz kapcsolódó éves törlesztési kötelezettségeknek. (adózott eredmény + elszámolt értékcsökkenés +hosszú lejáratú kölcsönök kamata) / (hosszú lejáratú kölcsönök éves esdékes törlesztése és kamata + hosszú lejáratú lízing díja) 4.7 Az

adósság és saját tőke arányának mutatója: azt fejezi ki, hogy hosszú távon mekkora mértékben adósodott el a vállalkozás Hosszú lejáratú kötelezettségek / (Hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke) * 100 = % 25. A, Mutassa b e é s ábrázolja, mik ént f ejlesztette to vább P hillips g ondolatait S amuelson é s Solow! Értelmezze a költséginfláció fogalmát, elemezze okait! Samuelson és Solow hozzájárulása Samuelson é s S olow 1959 -ben, az U SA K özgazdasági T ársaságának ü lésén t artott előadásukban bemutatták, miként alkalmazták Phillips módszerét az USA gazdaságára. Természetesen a különböző idősorok más menetű görbét határoztak meg. A görbe trade off jellege azonban az USA adatai alapján is érvényre jutott. Ők már formálisan, a koordináta-rendszerben történő ábrázolás során is kifejezésre jutatták az infláció al akulását. A z ábrán – ennek megfelelően – az á rszínvonal é s a

nom inálbérek alakulását tükröző idősoroknak megfelelően két függőleges tengelyt alkalmaztak. Problémát jelentett azonban, hogy egy abszcissza-értékhez két ordináta-nagyság tartozott. Az ábrázolás lehetővé tétele érdekében azt a gyakorlatban megfigyelt összefüggést használták fel, miszerint a n ominálbérek n övekedési ü teme átlagosan k ét s zázalékponttal m eghaladja az infláció m értékét. A z abszcissza-tengelyen megjelenő munkanélküliségi rátákhoz tartozó átlagos bérrátákat és árnövekedési ütemeket tűntették fel, két százalékponttal eltolva a második ordináta-tengely skálabeosztását. A bérnövekedést kifejező tengelyen az abszcisszatengellyel való metszéspontban nem nulla, hanem két százalékos érték jelent meg Mi a közgazdasági alapja ennek a jelenségnek? A munkaórák számának és a fizikai tőkejavak állományának változatlan nagysága esetén az árszínvonal első közelítésben a zonos

üt emben emelkedne a nominálbérekkel. Érvényesül azonban egy további – a nominálbérek alakulásától – függetlenül ható folyamat is. A munkában töltött idő függvényében növekszik a dolgozók begyakorlottsága, rutinja (learning by doing), mégpedig a jelzett évi két százalékos ütemben. A m unka hatékonyságának növ ekedése tehát e bben a m értékben ellensúlyozza a b érek, a nominális vásárlóerő kiáramlásának áremelő hatását. (A hüvelyk-ujj s zabály s zerint pé ldául hét s zázalékos nom inálbér-emelkedés es etén c sak öt s zázalékos á rszínvonal-növekedés várható.) Az USA elnökeinek szokásos, januári jelentéseinek egyikében, 1969-ben olvasható, hogy az 1954-68. közötti időszak adatai egy, a Phillips görbével jól közelíthető ponthalmazt határoznak m eg. E z na gymértékben elősegítette a gazdaságpolitikai célkitűzések legitimációját. A P hillips g örbe s zerint u gyanis a te ljes f

oglalkoztatottságra é s a s tabil árszínvonalra v aló t örekvés i rreális, m egvalósíthatatlan cél meghatározás. A z am erikai közgazdák na gy r észe a P hillips g örbét i nkább a g azdaságpolitika "választási" görbéjének tekinti. A kormány részéről olyan célok kitűzése racionális az infláció és a munkanélküliség mértéke tekintetében, amely célokat kifejező pont a Phillips görbén, vagy annak közelében helyezkedik el. A kormányzat interveniálása ez esetben a spontán piaci erők hatóterébe esik, azokkal ös szhangban v an. B owen é s Berry s zámításai s zerint a m unkanélküliség egy százalékpontos c sökkentésének a z „ára” a bé rinfláció m értékének 0,81 s zázalékpontos emelkedése. Az inflációs, a munkanélküliségi és a bérráta kapcsolata dp/p % dw/w % 13 15 14 13 12 11 10 9876– 543210 -1 -2 3 12 11 10 9876– 543210 -1 -2 -3 -4 - Költség-tolta infláció: költségek

növekedésének hatására bekövetkező árszínvonalemelkedés. Különösen jellemző mark up pricing jellegű árképzésnél A költség-infláció okai között a szakirodalom leginkább a bérek olyan növekedését emeli ki, amelyet nem a termelékenység emelkedése alapoz meg (wage push inflation). dw 〉 dPL w PL A termelékenység mértékében növekvő bérek nem változtatják meg a fajlagos költségeket, mivel az időegységre jutó bérek emelkedését ellensúlyozza az időegység alatt előállítható termékmennyiség kiterjedése. A bérinfláció elsősorban a szakszervezetek szerepével hozható kapcsolatba, amelyek szervezettségüket, p iaci er ejüket k ihasználva k épesek n ominálbér-emelést elérni. A szakszervezetek ilyen ér telemben a munkapiac m onopol-képződményei, a m egvalósuló béremelés inflációs hatású. Duesenberry szerint a szakszervezetek b éremelési t örekvése k önnyen m egvalósulhat az iparági k onjunktúrák esetén.

A t ermékek i ránti t úl-kereslet az el adások (esetleg m agasabb árak melletti) bővítését teszi lehetővé. Az igényelt termelésnövelés újabb dolgozók felvételét követeli m eg. E z ö nmagában i s a n ominálbéreknek a t ermelékenység növekedési ü temét meghaladó em elése i rányába h at. E nnek a spontán folyamatnak a hatását erősítheti fel a szakszervezeti f ellépés. A f olyamatnak – a nyilván kedvezőtlen inflációs hatása mellett megfigyelhető egy nagyon pozitív vetülete is: elősegíti a munka ágazatok közötti optimális allokációját. A nom inálbéreknek a t ermelékenységgel azonos n övekedési ü teme mellett is k ialakulhat infláció, ha a m akrogazdasági a rányok az i mproduktív s zektor j avára változnak m eg. E z esetben a n emzetgazdaságban kifizetett összes bértömeg növekedésénél - a termelő szférából eláramló munkavállalók miatt - korlátozottabb lesz az áru- és szolgáltatáskínálat

bővülése. Eatwell és Llevelling nevéhez fűződik a bérinfláció kulcsiparág-hipotézisen alapuló magyarázata. A n emzetgazdaságok n agy részében t alálható n éhány - a g yártott te rmékek korszerűségét, az alkalmazott technikát, a termelés hatékonyságát tekintve - a vi lág élvonalába tartozó ágazat. Az ezekben megvalósuló (gyors) bérnövekedésnek nincs inflációs hatása, m ert a k ínálat i s a k iáramló j övedelmekkel az onos m értékben, a t ermelékenység ütemében emelkedik. Tapasztalható azonban egy sajátos demonstrációs hatás Az ezekben az ágazatokban b ekövetkezett b éremelésre h ivatkozva m ás á gazatok szakszervezetei i s könnyebben érik el a bérek növelését, akkor is, ha annak nincs meg a hatékonysági alapja. Ez viszont már egyértelműen inflációs hatás. Davidson é s Weintraub a b érek kettős funkciójára építik konc epciójukat. A zok ug yanis egyaránt s zerepet k apnak, m int költségelemek és

min t a jövedelmek legfontosabb komponensei. A kérdés tárgyalásánál a következő egyenletből indulhatunk ki: pi * Yr = k w L Ahol: p: az árszínvonal Yr:a reál-nemzeti jövedelem, az azt alkotó termékek és szolgáltatások szerinti bontásban k: a nom inális ne mzeti j övedelemnek a z ös szes bé rhez vi szonyított a rányát ki fejező koefficiens p ∗ Yr k= L∗w w: nominális órabér L: a nemzeti jövedelem előállításához felhasznált munkaóra-mennyiség. Belátható, ho gy az e gyenlet m indkét ol dala a nominális nemzeti jö vedelem n agyságát határozza meg. Fejezzük ki az összefüggésből árszínvonalat! p = k * w L / Yr Davidson és Weintraub szerint a „k” együttható értéke alig változik, stabilitását a társadalmi rétegek j övedelemért v ívott h arca garantálja. Az L /Yr kifejezés e gy i nverz t ermelékenységi mutató, amely lényegéből következően ugyancsak lassan változik. A vázolt megközelítés értelmében az

ár színvonal n övekedését, t ehát az inflációt alapvetően a nominálbérek – termelékenységtől független - emelkedése idézi elő. Amennyiben a s zakszervezetek az i nflációs f olyamat el lenére i s meg kívánják őrizni a nominálbérek v ásárlóerejét, az ok em elését k ell el érniük ( ennek i ntézményesült f ormája a bérek indexálása). A bekövetkező bérnövekedést viszont a vállalatok megkísérlik továbbhárítani vevőikre, azaz emelik áraikat. Ez folyamat a bér-ár sp irálként is mert a közgazdaságtanban. A bemutatott magyarázattal mind matematikai, mind közgazdasági szempontból egyenrangú a bérek jövedelmi funkciójára épülő közelítés. A kiinduló egyenletből kifejezhetők a nominálbérek is: w = p /k * Yr/L Ez a f orma alátámasztja előző megállapításunkat: az árak emelkedése a munkavállalókat, illetve s zervezeteiket az inflációt ( legalább) ellensúlyozó b éremelés k iharcolására m otiválja.

Az egyenlet szerint a „kezdő” lépés a kifejezés független változója, az árak területén következik be, ez esetben tehát ár-bér spirál érvényesül Davidson és Weintraub szerint a keresleti és költséginfláció átcsap egymásba, a bérek kettős szerepe miatt. Értelmetlen emiatt keresgélni a „kezdő” lépést, racionálisabb az árak és bérek kölcsönhatását hangsúlyozni. B, Értelmezze a modern marketingkoncepció lényegét és nevezze mg főbb pilléreit! Miért komplex és integráló a szervezetek marketingszemléletű menedzselése? A marketingkoncepció fejlődése Termelés orientáció (1850-1930) Kapacitás-központú t ömegtermelés, m agas t ermelékenység – olcsó t ömeg t ermékek, széleskörű elosztás, kevés innováció (Ford T-modell) Értékesítés - orientácó (1930-1960) A piacok telítődési korszaka, erős verseny – rábeszéléssel élénkíteni kell a keresletet – Hard selling Marketing- vagy piacorientáció

(1960-as évektől) A piaccal kapcsolatos döntéseket elsősorban külső tényezők határozzák meg, a piaci lehetőségek vezérelnek – cél a profit a vevők, a közönség megnyerésén és megtartásán keresztül. Társadalomorientáció (1980-as évektől) A pillanatnyi elégedettség megteremtésén túl a hosszú távú fogyasztói igények is beépülnek az ajánlatba – fenntartható fejlődés értelmes, biztonságos élet A modern marketingkoncepció lényege 1. A m odern m arketing al kalmazásával a t evékenységet a f ogyasztói i gények k ielégítésén az elégedettség megteremtésén keresztül integráljuk a hosszú távú célok elérése érdekében, A fogyasztó megnyerésének módjai: Reagálás (responsive marketing): l ényeg az igény felmérése és k ielégítése, az adaptív megoldások forrása a konkrét igényekről szóló információ – alapvetően passzív piaci résztvevő magatartás (leggyakoribb). Előrejelzés (anticipative

marketing): lényeg a látens szükségletek, motivációk felismerése és az ezekre adott marketing válasz – piacalakító magatartás (kockázatosabb) Igényteremtés (need-shaping marketing): lényeg a valódi újdonság, mely még senkinek nem jutott eszébe (nagy sikerpotenciál) vagy amit elutasítottak – piacteremtő magatartás. 2. Két különálló, de szorosan összefüggő jelenség együttese Filozófia: - az a k özös ér tékrend, s zellemiség és h it, h ogy a f ogyasztói el égedettség a szervezeti siker záloga, - nem termékről, hanem a fogyasztó elégedettségéről gondolkodik Funkció: - olyan m enedzsment f olyamat, m ely a s zervezeti cél ok és f orrások f igyelmébe vételével a fogyasztói igények meghatározására és kielégítésére törekszik. Piaci kapcsolatok szervezésének kapcsolata: elemzés, -tervezés, -végrehajtás, -ellenőrzés. 3. Akkor é rjük e l c éljainkat, ha a ve rsenytársaknál j obban m egfelelünk a vevői,

felhasználói igényeknek. Vevőorientáció = igénykielégítő képesség, Versenyorientáció = versenyképesség Igénykielégítő képesség + versenyképesség = piacképesség. 4. Modern marketing - szervezeti szinten – kultúra, filozófia (közös érték, meggyőződés és vezérelv) - üzletági, márka szintjén – stratégia, a folyamat szegmentáció, célpiac választás, pozicionálás (lényegi előnyök, értékpozició), teljesebb pozicionálás (teljes fogyasztói értékajánlat). - az eszközök alkalmazása szintjén – taktika (marketingmix, 4P+XP marketingmix modellek) A modern marketing alapvető célja és funkciója - véletlen szerepének csökkenése – tudatosság, rendszerszerűség - törekvés a kockázat mértékének minimalizálására - a szervezeti célok, az erőforrások és piaci lehetőségek dinamikus harmonizálása – hatékony kapcsolatépítés - a fennmaradás, legitimáció, az értelmes, jövedelmező növekedés hosszú

távú biztosítása a piaci kapcsolatok alakításával – kialakítani, megőrizni és bővíteni vásárlókört - a célfogyasztóknak nyújtott érték-ajánlat megteremtésével elérni céljainkat A modern marketingkoncepció főbb pillérei Hosszú távú stratégiai orientáció: összhang a piaci lehetőségek, szervezeti célok erőforrások között. Marketing információs rendszer: folyamatos piaci és belső információk és elemzések a p iaci lehetőségek, veszélyek és a lehetséges stratégiák felismerése. Célpiac v álasztás: tömegpiac he lyett s zegmensek, ni che-k, e gyének, t estre s zabott differenciált marketing. Célpiac megismerése: vevő-adatbázis, kapcsolattartási módszerek. Célpiac igényeinek megfelelő ajánlat kialakítása: pozitív válaszreakciót eredményező értékajánlat kialakítása – marketingmix Kínálat d ifferenciálása és p ozicionálása: a k ínálat m egkülönböztetése a v ersenypiacon – versenyelőny –

versenypozíció Koordinált, in tegrált m arketing: s zervezeti k ultúra – marketing s zinergia. S aját c élok érvényesülése hosszú távon. Miért komplex és integráló a szervezetek marketingszemléletű menedzselése? A m odern m arketing alkalmazásával a t evékenységet a f ogyasztói i gények k ielégítésén, az elégedettség megteremtésén keresztül integráljuk a hosszú távú célok elérése érdekében. 26. A, Miért és h ogyan k övetkezhet b e Friedman s zerint az i nfláció ak celerációja? ( Gondolatait ábrázolja is!) Elemezze az infláció modern felfogását! Friedman inflációelmélete Friedman a hosszú t ávú folyamatokra h elyezte a h angsúlyt. E lméletében a munkapiacon hosszabb pe riódusban a munkanélküliség t ermészetes r átájának megfelelő munkanélküliség jelenik meg. Ez a munkanélküliségi ráta nem csökkenthető az aggregát kereslet növelésével, tehát nem foglal magában kényszerű munkanélkülieket.

Amennyiben a m onetáris h atóság e gyenletes ü temben n öveli a p énzmennyiséget – még a z esetben is, ha annak mértéke eltér a gazdaság egyensúlyi fejlődésének rátájától – az infláció állandó mértékű. Friedman szerint ez jellemezné az egyensúlyi pályán növekvő gazdaságot Megítélése szerint a munkapiaci szereplők nem a nominális-, h anem a reálbért tartják szem előtt. A pénzkibocsátás felgyorsulása emiatt nem befolyásolja a reálbéreket, nem érinti a munkanélküliség mértékét, következményeként csak az infláció emelkedik. Ez annyit jelent, hogy a munkanélküliség természetes rátája mellett tetszőleges inflációs ütem juthat érvényre, tehát a „ Phillips-görbe” egy, a munkanélküliség természetes rátájának megfelelő pontban emelkedő függőleges egyenes. Ez az ál lítás l ényegében a t rade o ff l étezésének megkérdőjelezése. Friedman inflációelmélete dp/p (%) „Hosszú távú

Phillips-görbe” 4. 3. 2. Rövid távú Phillips-görbék 1. 0 Un U Friedman idővel belátta, hog y ". m indig l étezik i deiglenes t rade-off az i nfláció és a munkanélküliség köz ött, de ne m l étezik á llandó t rade-off. A z i deiglenes t rade-off ne m magának az i nflációnak a k övetkezménye, h anem a n em v árt i nflációé." Az i deiglenes /rövidtávon é rvényes/ t rade-off a negatív hajlásszögű Phillips-görbe r övid t ávú érvényesülésének az elismerését jelenti. A kiinduló helyzetet a hosszú távú (függőleges) és az 1. számú rövid távú Phillips-görbe metszéspontja fejezi ki. A gazdasági szereplők az á remelkedés me gszokott ü teme me llett pontosan l átják a r eálszféra arányait, en nek e redményeként a m unkanélküliség p iaci r átája megfelel a természetesnek. A kormányzat – a munkanélküliség tényleges mértékét a természetes ráta alá szorítandó hibás gazdaságpolitikai

célkitűzésének megfelelően - gyorsítja a p énzkibocsátás ü temét. " az aggregált nominálkeresletben és az inflációban bekövetkező váratlan változások mind a munkavállalók, m ind a m unkaadók vá rakozásaiban t orzulást okoz nak: e z pe dig a munkanélküliség természetes rátájától való eltéréshez vezet."11 A s earch-munkanélküliek - pontatlanul ér zékelvén a k ialakult h elyzetet - munkát vá llalnak, ami a r övid tá vú P hillips-görbe m entén, a z or dináta-tengely irányába történő elmozdulást eredményez. B izonyos idő elteltével azonban szembekerülnek az árak megszokottnál gyorsabb növekedésével. Ez Friedman szerint egyrészt várakozásaik korrigálására készteti a munkavállalókat, másrészt munkaviszonyuk önkéntes felmondására motiválja a dolgozók egy részét. (A vállalkozók már akkor módosítottak – helyesen - várakozásaikon, amikor észlelték termékeik megnövekedett árát.) Az an

ticipációk k orrigálása, a m agasabb i nflációs r áta t udomásulvétele a zonban l ényegében azt je lenti, h ogy áttérnek egy magasabban elhelyezkedő, nagyobb i nflációs vá rakozásokat megjelenítő rövid távú Phillips-görbére. Amennyiben a korrekció megfelelő mértékű, az új helyzetet a 2. számú rövid távú Phillips-görbe és a természetes rátát reprezentáló függőleges egyenes m etszéspontja f ejezi ki . „ Annak é rdekében, h ogy a m unkanélküliséget a célértéken t artsák, a m onetáris hatóságok ké nytelenek t ovább gyorsítani a m onetáris növe kedést.”12 Ez a cél követési s tratégia v ezet az i nfláció f elgyorsulásához ( accelerating i nflation). A pénzkibocsátás üt emének m inden m ódosítása es etén - természetesen a g yorsabb i nfláció érzékeléséhez és a várakozások korrigálásához szükséges idő eltelte után - a g azdasági szereplők áttérnek egy-egy újabb Phillips-görbére. Egy

rövid távú Phillips-görbe érvényességi ideje Friedman szerint az általa kifejezett inflációs várakozások „élettartamával” határozható meg. A gazdaság egyensúlyi pályán történő haladása e setén a m unkanélküliség t ényleges é s e gyensúlyi rátája e gybeesik, e kkor a r övid távú Phillips-görbe természetes rátának megfelelő pontja releváns. Ideiglenes trade-off (a pénzkibocsátás növekedési ütemének gyorsulása) hatására elmozdulás történik a rövid távú Phillips-görbe mentén. Az egyensúlytalanság mindaddig fennáll, amíg a hibás a nticipációkat ne m pont osítják. A kor rekció ut án viszont nem a z e redeti k iindulási pontba térnek vissza, hanem egy magasabban elhelyezkedő Phillips-görbe és a függőleges metszéspontjába. Ennek megfelelően a mindenkori rövid t ávú viszonyokat a P hillips á ltal konstruáltnak megfelelő negatív hajlásszögű görbék fejezik ki, egyensúlyi fejlődés esetén a

természetes rátának megfelelő abszcissza-értékű pontjaikkal. Ezek a pontok nyilván egy függőleges egyenesen helyezkednek el, ami nem más, mint a hosszú távú Phillips–„görbe”. A függőleges, hosszú távú Phillips-görbétől tehát csak ideiglenes trade-off esetén következik be elmozdulás. Phillips felfogásának modern változata Az i nfláció m ai m agyarázatában i ntegrálódnak a z e gyes gondolkodók á ltal m egfogalmazott összefüggések. η = ηe + α (U-Un) + z Ahol: η inflációs ráta; ηe az infláció anticipált üteme; α koefficiens; U munkanélküliségi ráta Un a munkanélküliség természetes (legkisebb fenntartható) rátája; z sokkhatás A jobboldalon szereplő első és második tag tartalmilag már Friedman elméletében is megjelent. Az infláció az adaptív várakozások érvényesülésének megfelelően az elkövetkező időszakokban is a megszokott, a várakozásokba beépült ütemben növekedne. Mivel a gazdasági

szereplők döntései, tranzakciói a várakozásokra épülnek ezért az egyensúlyi – fenntartható – növekedési pályán fejlődő gazdaság tartósan azon maradhat. Az egyenletesen bővülő reálszféra és az ugyancsak egyenletesen növekvő pénzmennyiség stabil inflációs rátát határoz meg. η = ηe Speciális, in tézményesült f ormája le het a z a nticipált in flációnak a bé rek indexálása (indexation). E z a szerződésekben szereplő nominális értékek (nominálbérek) bizonyos időszakokban bekövetkező kiigazítása egy meghatározott árindex alapján. A gazdaságot azonban a gazdaságpolitika, illetve különböző okokból megjelenő sokkhatások letéríthetik a f enntartható növe kedési pá lyáról. Friedman s zerint m ég a z ol yan „ pozitív” célkitűzés, mint az inflációs ráta csökkentése is zavarokat, teljesítmény-visszaesést idéz elő. A pénzkibocsátás ü temének e c élt s zolgáló visszafogását az a ktorok a

reálkereslet csökkenéseként fogják f el. K ibocsátásukat a „ korlátozott” k ereslethez i gazítják, az az n em az inflációs ráta süllyed, hanem a GDP. Friedman véleménye szerint szerencsésebb, ésszerűbb a megszokott „ magas” in flációs ü tem f enntartása, m intsem a „jószándékú” v áltoztatással megzavarni a gazdasági szereplők döntéseit. B, Az üzleti vállalakozás, vállalat fogalma, a vállalkozás alapvető kritériuma. A vállalati működés belső és külső érintettjei. Az üzleti vállalkozás: Olyan e mberi te vékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése és nyereség elérése. Ehhez szervezeti keretet a vállalat ad. A vállalat fogalma: - jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete, - valamilyen s zervezet, am ely v alamely f eladat megoldására, h osszabb-rövidebb időre egymással kapcsolatba kerülő emberek szövetségeként, emberi kapcsolatok útján jönnek

lére. Az üzleti vállalkozás alapvető kritériumai: (Egy szervezetet akkor tekintünk üzleti vállalkozásnak, ha a következő feltételek mindegyike teljesül.) 1.) Ha a szervezet alapvető céljának elérésében önálló Tehát nem függ személyektől, államtól. 2.) Ha profitorientált Kiadásai n em h aladják m eg t artósan b evételeit Hosszú t ávon nyereséges. 3.) Ha kockázatvállaló Kész na gyobb be ruházásokra a nnak é rdekében, ho gy m ajdan megsokszorozza bevételeit. Saját tőkéjét kockáztatja 4.) Végül pe dig üz leti vá llalkozásról c sak a kkor b eszélünk, ha a s zervezet valóságos piacon működik. Az ár, kereslet, kínálat kölcsönhatása érvényesül Mivel az üzleti vállalkozás alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett, mindenképpen szükség van két tényezőre: - befektetésre alkalmas tőkére, - kielégítésre váró fogyasztói igényekre. A vállalat küldetése: az

alapvető célból vezethető le. Az alapvető cél a vállalat létének értelmét adja. A küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon kínálja a vállalat az alapvető célt elérni: - Milyen a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók, milyen igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) - Milyen belső működési elveket fogalmaz meg a saját részére? - Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel? Mindezek együttesen meghatározzák, hogy milyen módon kívánja a vállalat az alapvető célt elérni. A küldetés megvalósításához a v állalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül kettő az üzleti vállalat létének és működésének elengedhetetlen feltétele: marketing és innováció. Marketing: A vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki. Feladata: A vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő funkciók betöltése és piaci magatartás.

Innováció: a fogyasztói igények magasabb minőségű kielégítésének módja. Piacorientáltság következménye. A vállalati működés érintettjei: Azok, akik az üzleti vállalkozással tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. Köre viszonylag széles lehet, csoportosítás többféle szempont szerint lehetséges. Mi két nagy csoport: belső és külső érintettek körébe soroljuk őket. 1.) Belső érintettek: a t ulajdonosok, m enedzserek, alkalmazottak, ak ik a s zervezethez tartoznak, annak tagjai. - Tulajdonos: érdekelt befektetett tőkéje jövedelmezőségében. - Menedzser: a hatalomban érdekelt és a vállalat eredményes működésében. - Alkalmazott: személyi jövedelme maximalizálásában érdekelt. 2.) Külső érintettek: a (áru) piac kapcsolja őket össze - Fogyasztó: a vállalat legfőbb külső referenciái (az ő igényük kielégítése céljából jött létre a vállalat). - Versenytársak: azonos működési körrel rendelkeznek –

ugyanazon a f ogyasztói csoport ig ényeit akarják k ielégíteni. K ölcsönös ka pcsolatban á llnak egymással Osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen. Kényszerítik egymást az innovációra. - Szállítók: számukra a vállalat a fogyasztó. Erőforrással látja el a vállalkozásokat a tényezők piacáról. A verseny itt is jelen van - Stratégiai partnerek: azokról a vállalatokról, intézményekről van szó, amelyeknek küldetése „átfedi” a mi vállalatunkat. - Állami intézmények: szabályozzák a gazdaságot. A vállalat eredményéből az állam plusz j övedelmet n yer ( adók). A vállalat munkaerőpiacot biztosít Megítélésük függ egymástól. - A helyi és önkéntes állampolgári közösségek: fogyasztók és h elyi i ntézmények, szociális, kulturális feladatokat is ellát. (Adókedvezmény a vállaltoknak, fogyasztók is egyben. A v állalat h elyi adókat fizet, társadalmi tényező is lehet, pl

szponzor egy sportrendezvényen.) - Természeti környezet: egyoldalú, a vállalat kihasználja a természeti erőforrásokat, de természet megőrző, regeneráló feladata is van. 27. A, Ismertesse és ábrázolja a tökéletes munkapiacot (és az alapját képező Clark-modellt)! Hogyan fogható fel a munka keresleti és kínálati függvénye? A tökéletes munkapiac reálórabér w/h p SL wE/h pE DL E EF A tökéletes munkapiac egységes - nincsenek szakképzettségi szegmensek, ezért elég egyetlen kínálati és egyetlen keresleti függvény. 0 (A valóságban a m unkapiac szegmentált, szakképzettségi szegmensekre oszlik, és nem lehet egy üres o rvosi ál lást betölteni eg y m unkanélküli b ányásszal. V alójában n em l ehet a munkapiacot egyetlen keresleti és egyetlen kínálati függvénnyel ábrázolni.) A tökéletes munkapiacnál feltételezzük, hogy mind a két függvény a reál órabértől (w/p/h) függ. • Azonban a munkáltató

munkakereslete, (a munkakeresleti függvény DL ) valójában a munka határtermékének és a reálórabérnek a különbségére reagál. A keresleti függvény ordináta (függőleges tengely) értékei a munka határtermékét fejezik ki. Ha a munkás a vállalat számára nagyobb határterméket állít elő mint az egyensúlyi órabér (WE/PE/h), akkor érdemes a vállalatnak a munkást foglalkoztatni. A v állalatok t ehát cs ak addig mennek el a foglalkoztatásban, amíg a reálórabér egyenlővé nem válik a munka határtermékével (MPL). Ha a vállalat profitra törekszik, akkor csak a metszéspontig emeli a reál órabért. A m unkavállaló m unkakínálata ( a m unkakínálati f üggvény S L ) a reálórabér és az alternatív 1 órai munkabér különbségére reagál. A munkás amikor munkát vállal nemcsak a r eálórabért n ézi, h anem az al ternatív 1 ó rai j övedelmét ( MYa) i s f igyelembe v eszi. A kettőnek a különbsége dönti el, hogy

érdemes-e b érmunkát v állalnia, v agy v alamilyen alternatív m unkával t öbb j övedelemhez j uthat-e. Alternatív munka pl mezőgazdasági őstermelő, magánvállalkozó stb. SL ordináta-értéke a munkás „alternatív módon megszerezhető egy órai hasznosság alapját, a termék és szolgáltatásmennyiséget mutatja. Valójában a w/p/h i s mint hasznosság fontos! A munkavállaló hasznosságokat hasonlít össze. Csak akkor vállal bérmunkát, ha a bérmunkával kereshető reálórabér magasabb, mint az alternatív módon megkereshető 1 órai jövedelem. MPL- és M Ua-fgv adottsága! A hogy w/p/h vá ltozik, úgy v álik r acionálissá D módosítása mindkét fgv független változója a reálórabér L és S L Piaci SL egyéni S L-k horizontális összege egyéni S L órában, folyamatos eloszlás tipikus a napi 8 óra, emiatt:  alul túl-foglalkoztatás Alul-fogl-k: hajlamosak túlmunka vállalására Minek a függvénye legáltalánosabban a DL?

A változó reálórabérnek is függvénye. A munka határterméke és a reálórabér különbsége is befolyásolja. A munka iránti kereslet származékos jellegű, nem csak a reál órabértől függ, hiszen a vállalat akkora létszámot foglalkoztat, amekkora a profit maximumot tudja előállítani. Mit fejez ki a DL függvény bármely pontjának ordináta-értéke? A munka határtermékét. (MPL) Milyen nagyságok összehasonlítása alapján dönt a GET szerint a vállalkozó újabb munkavállalók felvételéről? Ha a munka határtermelékenysége (MPL) > reálórabér w/p/h, akkor racionális munkát venni Mi a jelentése a SL függvény egy tetszőleges pontja ordináta-értékének? A munkás alternatív tev. hasznosságát Mivel hasonlítja össze a munkavállaló a reálórabért alkotó javak hasznosságát? w/p/h (reálórabér) > MUa (altern. tev határhaszna) Mitől függ a munka kínálata? A változó reálórabér függvénye. Valójában azonban a

reálórabér és az alternatív 1 órai munkabér különbségétől függ. Clark-modell Clark idejében (1899) valósághű, erre épül a tökéletes munkapiac modellje. jellemzői: • szalagrendszer minimális szakképzettség is elég, mert főleg betanított munkát kell végezni • emiatt intenzív verseny mind a DL, mind az SL oldalon, hiszen bárki szinte bármilyen állást be tud tölteni • viszonylag rövid időszaki munkavállalás a jellemző (nyáron a mezőn dolgoztak, télen az iparban) • mezőgazdaság túlsúlyban volt ebben az időben, ez adta az akkori GDP jelentős részét • • • • családi háttér, birtok biztosította, hogy nem volt munkanélküliség. munkapiac homogén, nem szegmentált , hiszen nincs szükség szakképzett emberekre egyetlen egyensúlyi bérszint alakult ki csak egy S és egy D függvény van a munkapiac tökéletesen áttekinthető nem s zegmentált, min den in formáció rendelkezésre áll nincs sem kényszerű, sem

önkéntes U A modell felteszi, hogy a gazdaság potenciális szinten teljesít B, Az állam és a vállalat. Az állam gazdasági szerepe a modern piacgazdaságban Az állami szabályozás irányulhat közvetlenül a vállalat működésére. Ennek eszközei: Az adók, támogatások, bizonyos kötelező előírások (pl. minimálbér), de idetartoznak a vállalatalapításra, a társadalmi formákra vonatkozó jogszabályi feltételek is. Az ál lami s zerepvállalás m ásik területe? A gazdaság szereplői közötti kapcsolatok szabályozása. Itt tulajdonképpen a vállalat és külső érintettjei kapcsolatait szabályozó eszközökről van szó. A vállalat számára az állami szerepvállalás tényezői: - korlátok (ezeket nem lehet áthágni), - befolyásoló tényezők (ezek figyelembe vételével jobban boldogul a vállalat), - lehetőségek (amelyek befolyásolásával előnyre tehetnek szert, pl.: lobby) Az állam gazdasági szerepvállalásának egyik legfőbb

hajtóereje a lobbyzás! De az állam felléphet, mint a fejlesztés támogatója, l ehet p artner, fogyasztó, versenytárs (állami v állalat) is. Az állami szabályozás a vállalat belső érintettjeinek kapcsolataira is vonatkozik (Tulajdonviszonyt szabályzó előírások (tulaj), foglalkoztatási jogszabályok (a munkavállalókat és a menedzsereket érintik elsősorban). Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik. Az állam, gazdasági szerepe: Az ál lam al akítja a gazdasági f eltételeket, és ez eken k eresztül b efolyásol. Az ál lami beavatkozásnak koordináltnak, összehangoltnak kell lennie. gazdaságpolitika, költségvetési és adópolitika, nemzetgazdasági tervek (imperatív – kötelező, lebontás, szocializmus; indikatív – hosszú távú, tájékoztató, bizalmi index), külkereskedelmi politika, állami beruházások, állami foglalkoztatottak. Az állam, gazdasági szerepét illetően ellentmondó

tendenciáknak lehetünk tanúi. Ennek hatására r övidtávon – politikai v álasztások – ingadozások t apasztalhatók. H osszú t ávúakra nem jut idő (4 év kevés). Ettől függetlenül lényes az állami szerepvállalás: - humán tényezők előretörése (foglalkoztatáspolitika), - társadalmi jólét, nő az infrastruktúra iránti igény, az állam kell a beruházásokhoz, - előtérbe kerül a vállalkozói szféra részvétele nem gazdasági problémák megoldásában, - globalizáció – multinacionális cégek, - nemzeti vállalatok támogatása, - egészségügy, kultúra területén a nem piaci elemek felerősítése. 28. A, Mutassa be na pjaink m unkapiacát! M ilyen m ódszertani ké rdések m erülnek f el a munkanélküliek s zámbavételénél? Ismertesse a munkanélküliséggel, a ktivitással ka pcsolatos fontosabb m utatószámokat! É rtelmezze a munkanélküliség t ermészetes é s l egkisebb fenntartható rátáját! Napjaink munkapiaca: A

Clark-modell feltevései elvesztették valóságtartalmukat  Oligopol keresleti és kínálati oldalon is tömörülések ÉT  DL származékos jellegű (kereslet korlátos)  Jelentős szakképzettségi kbségek, szegmentált, nehezen áttekinthető  Minden szegmensben külön E-súlyi bér értelmezhető  Szegmensek közötti átáramlás akadályai (képzés költsége, idő-és en ergiaráford, kieső jöv ill szabadidő)  Átáramlás motívuma: U-i státusz megszűntetése, szegmensek bére közötti kbség  Utóbbi kettő: verseny korlátozott, w/p/h nem felel meg MPL-nek  Egyszerre U és V  U legkisebb fenntartható rátája  Bérek (lefelé) rugalmatlanok  Indexálás Munkanélküli az a munkavállalási korban lévő, megfelelő szellemi és fizikai állapotban lévő, bérmunkavégzési lehetőséget aktívan kereső egyén, aki a fennálló bérek mellett nem tudja munkáját eladni U a rendelkezésre álló emberi erőforrások részleges

kihasználatlansága. wE/pE/h > w/p/h lehetséges (?) a munkapiacról történő kivonulás a családi gazdaságba Valójában U nem vonul k i a m unkapiacról! A ki el hagyja, az inaktív, i ll a hous hold production résztvevője! Nem U csak bérmunkanélküli (houshold production)! A munkanélküliség mérése Az ILO ajánlása szerint munkanélküli aki: - nem rendelkezik fiz. foglalkozással - a felmérést megelőző héten egy óránál rövidebb volt a jövedelem szerző tevékenysége - aktívan keres munkát (regisztráció) - a munkahelyet képes két héten belül elfoglalni. Az a regisztrált munkanélküli aki m egjelenik a m unkaügyi ki rendeltségen é s a kit nyilvántartásba vesznek. Biztosított munkanélküliek: a kik j ogosultak m unkanélküli j áradékra, t ehát m inden feltételnek megfelelnek. Ismert a k özgazdasági ( aki s zeretne d olgozni, d e n em ta lál á llást) é s s tatisztikai é rtelemben vett m unkanélküli. J ogszabály h atározza m

eg, hogy m iként ke ll é rtelmezni a kül önféle kategóriákat. 2 eltérő számbavételi módszer: • OMMK (Országos Munka és Módszertani Központ): teljeskörűen vizsgált, azokat tekinti munkanélkülinek, akik regisztrálták magukat. • KSH: negyedévenként mintát vesz, 32.000 háztartás és 66000 s zemély adatai alapján (15-74 korúak) és így állapítja meg a munkanélküliek számát. (Mégis ez a hivatalos!) A két eredmény között jelentős az eltérés: 2003. 05: OMMK 334 efő KSH kb 227 Mutatószámok: Öregedési index Öregedési index = nyugdíjkorhatár felettiek ∗100 0 − 14 évesek Aktivitási ráta (a 15-74 éves népesség aktivitása) Aktivitási ráta = aktívak foglalkoztatottak + munkanélküliek = foglalkoztatottak + munkanélküliek + inaktívak teljes lakosság Az átalakuló gazdaságokban változik pl. Magyarországon 65,2 %-ról 53 %-ra esett vissza az aktivitási r áta, m ert a m unkanélküliek ne m t udnak vi sszatérni

a f oglalkoztatottak kö zé, a munkanélküliek t öbb, mint 40% -a r eményvesztett m unkanélkülivé v ált ( akik p edig az inaktívak között kerülnek számbavételre). Tehát Mo-on a az aktivitási ráta számlálója és így maga a r áta ér téke is jelentősen csökken. A hivatalos jelentések szerint is mintegy félmillió ember eltűnt a leltárból! Ebből következik, hogy valós munkanélküliség legalább a kétszerese a hivatalos mutatónak. Nem konjunktúra érzékeny Az aktivitási ráta  számítható: Teljes lakosságra, munkavállalási életkorban lévőkre vagy a nyugdíjkorhatárig.  bontható (külön-külön megnézhető az értéke): Nemek, korcsoportok vagy a két kritérium kombinált alkalmazásával. Önmagában a népességszám keveset mond, hiába becsüljük m eg pl . a zt, h ogy e gy év m úlva m ennyi l esz a 15 -20 é v köz öttiek s záma, mivel ne m a s zámuk f ontos, ha nem a z, ho gy köz ülük vá llal-e v alaki e gyáltalán

munkát (valószínű nem nagyon, hiszen ebben az életkorban tanulnak.) Az a ktivitási r áta, a melyet m inden kor csoportra külön határozunk m eg azért f ontos mutató, hogy a jövőbeni összetételbeli változásokat előre lehessen jelezni és a munkaerő kínálatot (SL) kell megfelelően, az igényekhez alakítani, pl. az oktatásnál célirányos keretszámok alkalmazásával. Egy kiforrott gazdaságban az aktivitási ráta stabil. Nem változatlan, de alig-alig változik, mivel a s zámláló é rtéke n em v áltozik, a s zámláló k ét tagja ( foglalkoztatottak, munkanélküliek) között van áramlás. A munkanélküliség természetes rátája: Un Friedman – a t émával f oglalkozó f ontosabb t anulmányaiban – a hosszú t ávú folyamatokra helyezte a ha ngsúlyt. E lméletében a m unkapiacon hos szabb pe riódusban a munkanélküliség természetes r átájának (natural r ate of une mployment) megfelelő munkanélküliség jelenik meg. (Friedman féle

–hosszú távú- Phillips görbe által a vízszintes tengelyen kijelölt pont) Ez a gazdasági fejlődés adott időszakában jellemző, az érvényesülő strukturális és súrlódásos erők által meghatározott munkanélküliségi ráta. Nem csökkenthető az aggregát kereslet növelésével, t ehát nem foglal magában kényszerű munkanélkülieket. F elfogható a munkanélküliség nor mális va gy teljes fo glalkoztatás m ellett megjelenő rátájaként. Phelps és Friedman ezzel a m unkanélküliség „állandó” jelenlétének elismerése mellett annak speciális, jellemző mértékére helyezték a hangsúlyt. A t ermészetes-ráta k oncepciója a t eljes f oglalkoztatás n eoklasszikus f elfogásának továbbfejlesztése, átértékelése. A m unkanélküliség tényleges, p illanatnyi r átája ekörül ingadozik. M. Friedman: Un nem rendellenes, nem patológikus helyzet tükröződése! o Szerkezet-váltás o Technológia-váltás o Életvitel módosulása o

Információ-hiány A munkanélküliség legkisebb fenntartható rátája: Elméleti alap: monetaristák Un (természetes-ráta koncepciója) Kiindulás: o Yrpot értelmezése o DL-származékos jellege Yrpot = Yra EF SL- EF ULSU %-ban: ULSUR A k ényszerű U-k ne m t artoznak be le U LSUR-ba, az ak arati U -k köz ül s em a zok, a kik hi bás gazd pol lépések, rossz képzési arányok köv-ben válnak U-vé. (Nem tartoznak bele azok, akik a rendszer (képzési rendszer) hibái miatt munkanélküliek pl túlképzés m iatt, cs ak az ok a kik s aját hi bájukból ( információ hi ány) ne m t udnak elhelyezkedni. Az akarati U-k elkerülhetetlen minimuma tartozik csak bele a ULSUR-ba! ) B, Mit értünk piac szegmentáción, és mi a jelentősége a marketingdöntésekben? Melyek a célpiac-választás legfontosabb szempontjai? Ismertesse a piac lefedési stratégiák modelljeit! Piac szegmentáció: a sokszínű piacon a közös, vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező

személyek olyan homogén csoportjainak azonosítása, melyek jelentősen befolyásolják a marketing stratégia meghatározását, és a marketingmix kialakítását. Célja: a sokszínű piac kisebb részpiacokra bontásával megteremti a hatékony marketing tevékenységek kialakításának lehetőségét. A piac szegmentáció a célpiac marketing alapja, mert a ma rketing d öntéshozók en nek al apján i smerik m eg a p iacaikat, és al akítják k i ajánlatukat. Folyamata 1. Kutatási s zakasz: a szétaprózott piacon egyes vevők jellemzőinek megismerése marketingkutatással. M otiváció, m árka i smertség, m árkaértékelés, t ermékkel kapcsolatos attitűdök. 2. Elemzési s zakasz: a már szegmentált piacon a vevők szegmentumokba való csoportosítása azonos, vagy hasonló jellemzőik alapján. Döntő jelentőségű a kreativitás. 3. Körvonalak m eghatározása: a célpiacon a hom ogén c soportok, a r ájuk l eginkább jellemző tulajdonságuk szerint

nevet kapnak. Hatékony szegmentáció jellemzői A p iac s zegmentáció h aszna: s egíti a cél piacok k iválasztását, ú j p iaci t erületek az onosítását, információt nyújtja testre szabott marketingmix kialakításához, lehetővé teszi a differenciált marketingstratégiai döntéseket, felhívja a figyelmet a lehetőségekre és veszélyekre. Piac választás legfontosabb szabályai A szegmentumok értékelésének célja, hogy a szervezet megtalálja azokat a szegmentumokat, amelyekbe érdemes belépnie. Célpiaci marketingstratégiák - teljes piacra vonatkozó, egységes marketingmix - alkalmazó differenciálatlan - különböző eljárások alkalmazása a különböző szegmentumokra – differenciált marketing - egy kiválasztott szegmentum igényeire komponált marketingmix – koncentrált marketing - vevő alapú marketing stratégia – speciálisan differenciált, vevőkénti igényekhez alakítva Piaclefedési stratégiák modelljei Több termék és

több piaci szegmentum esetén 1. termék, piac koncentráció (egy piaci szegmensben egy termék) 2. termék specializáció (több piaci szegmens részére egy bizonyos termék) 3. piaci specializáció (egy piaci szegmens részére valamennyi termék szegmentum) 4. szelektív specializáció (különböző piaci szegmentumok lefedése különböző termékcsoportokkal) 5. teljes piaci lefedés (mindenhol mindent) 29. A, M elyek a n yílt m unkanélküliség t ípusai? E lemezze a B everidge-görbét! M utassa b e a munkapiaci térképet! Melyek a rejtett munkanélküliek csoportjai? Nyílt (explicit) munkanélküliség (munkaügyi statisztikákban megjelenő) 1. Önkéntes, vagy akarati U • 1/a Strukturális munkanélküliség • 1/b Súrlódásos munkanélküliség fontosabb típusai o Álláskereső munkanélküliek o Spekulatív munkanélkülieknek, w/p függvényében változtatják munkakínálatukat o Óvatosságból fakadó munkanélküliek (azonnal) el tudnának

helyezkedni (sőt, w/h > rezervációs w/h) kedvezőbb lehetőség, amely pillanatnyilag még nem tölthető be 2. Kényszerű /globális/ munkanélküliség o Döntően konjunkturális o Szezonális munkanélküliséget DL származékos, AD-nek, a konjunktúrának, a Π-maximumnak megfelelően alakul. Meghatározó feltételek:  AD-korlát  DL származékos  w/h rugalmatlan DL< SL globális U Beveridge-görbe: negatív hajlású görbe, ahol az abszcissza tengelyen láthatjuk a munkanélküliséget (U), és a függőleges tengelyen a betöltetlen álláshelyek %-os arányát (V). A B everidge-görbe s zemben a t ökéletes m unkapiac áb rájával arra ép ít, h ogy a gazdaságban szegmentálódott a m unkapiac. P l s zámítástechnikusokból ke vés va n, be töltetlen munkahelyek va nnak, a kohá szok m eg ne m t udnak e lhelyezkedni. E z eg y t ermészetes jelenség és ez ért h ibás a t ökéletes m unkapiaci modell, m ert az t h isszük, h ogy a k

eresletkínálati függvények majd metszik egymást. Ebből az következik, hogy minden munkapiacra külön-külön kell értelmezni a kereslet-kínálati függvényeket. A görbe a konjunktúra ciklust mutatja. Vannak p rogresszív é s de gresszív gazdasági á gak. (Progresszív: a z or szág gazdasági szerkezetében jelentős, jövedelmező, profitábilis ágak.) A progresszív ágak a dekonjunktúrában is fejlődnek, kevésbé sújtja őket a visszaesés. Konjunkúra idején gyors növekedésnek indulnak. A degresszív ágak konjunktúra idején lassan növekednek, dekonjunktúrában egyértelmű visszaesés tapasztalható itt. A progresszív ágakra jellemző, hogy sok új munkahelyet teremtenek, vannak betöltetlenek is. Dekonjunktúrában k evesebb m unkahelyet t eremtenek, d e a d egresszív á gakban munkanélkülivé vá lókat felszívják. F eltétel, ho gy e zek j ól ké pzett, m unkahely v áltoztatásra, átképzésre hajlandó személyek legyenek. A

degresszív ágakat a legmobilabb emberek hagyják el. A m odern gazdaságban m indig va n m unkanélküliség é s b etöltetlen á llás i s. A de gresszív ágazatokat túlkínálat, a progresszíveket túlkereslet jellemzi. V’ A B 0 U’ A Beveridge-görbe ’A’ pontjában a konjunktúra hatását láthatjuk. A betöltetlen munkahely konjunktúrában s ok, a munkanélküli ke vés. K onjunktúrában a n em v ersenyszférák s em bocsátanak e l s ok e mbert, j ól ve getálnak. A v ersenyszférákban vi szont g yorsan é s n agy számban jönnek létre új munkahelyek. A betöltetlen munkahelyek a felfutó ágaknál alakulnak ki. A ’B’ pontban a gazdaság egésze dekonjunktúrában van. A halódó ágazatok ilyenkor épülnek le, sok embert bocsátanak el, köztük olyanokat is, akiknek viszonylag jó képzettsége van. Ők arra is hajlandóak, hogy átképezzek magukat a fejlődő ágazatokban szükséges munkákra. A munkapiaci térképe 3 nagy alcsoportja van :

munkanélküliek, foglalkoztatottak, gazdaságilag inaktívak Munkaügyi statisztikákban nincs, elméletileg azonban vannak átfedések. Munkanélküliek Közm. Kénysz. részm. fogalkoztat ottak Reményveszt. Pótlólagos Átképzés Nem hivatalosan foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak Foglalkoztatottak Önként részmunkaidőben A gyakorlati csoportosítás elméletileg több szempontból vitatható: 1. Kényszerűségből részmunkaidős /hivatalosan E, de helyzetüket nem optimálhatják U/ 2. Közmunkát végzők /E , de nem valódi piaci feltételek közepette/ 3. Reményvesztett munkanélküliek /Inaktívak, mert nem keresnek L-helyet: 4. A pótlólagos (potenciális) munkavállalók (I, az ő esélyeik jobbak potenciális munkakínálatot jelentenek, majdnem U/ 5. Önként választanak részmunkaidős foglalkoztatottak /E és I/ 6. A nem hivatalosan foglalkoztatottakat /E és U, vagy E és I/ A L-piacon gyakori a diszkrimináció (nem, életkor, vallás, faji

hovatartozás alapján), de ritka a diszkriminatív U! „Félrevezető” magatartás • Ellátás lehetősége regisztráltatják magukat, akik nem is akarnak dolgozni • A reményvesztettek kikerülnek a regiszterből, • (2000. járadék -ideje 12 9;, jöv pótló tám megszűnése: többen nem regisztráltatják magukat.) • Akik nem jogosultak ellátásra - esetleg fel sem vetetik magukat Rejtett munkanélküliség (Hidden unemployment) A m unkaügyi s tatisztikákban di rekt módon meg nem jelenő SL, amire az onban l ehet számítania GP célkitűzések meghatározása és megvalósítása során 1) A reményvesztett munkanélküliség (discouraged unemployment) - Kivonulnak a m unkapiacról inaktívak l esznek ezzel az onban n em h elyzetük optimumát érik el, hanem azért teszik, mert megvalósíthatatlannak látják azt - Az álláskeresés költségei meghaladják annak feltételezhető hozamát - Konjunktúrában i smét m egjelennek a L-piacon számuk t ehát

a konj unktúrával ellentétesen alakul. - Hosszútávon célszerű a gazdaságpolitikának számolni munkakínálatukkal - Racionális inkább rejtett munkanélkülieknek tekinteni őket, mint inaktívaknak! 2) Kényszerűségből vállaltak részmunkaidős állást, ill ált az alulfoglalkoztatottak 3) Munkára várók (waiting) o Biztos ál lásajánlatuk van ( ↔óvatosságból f akadók ne m ha gynak f el a z álláskereséssel) o Visszahívásra várók o Pályáztak, feltehetőleg megkapják, de még nincs a végső döntés. 4) Családi vállalkozásban dolgozók egy része (a család mindenképpen „eltartaná” őket az „ingyen” L -t f elhasználni, h a 0 < M PL, L piacról: ha w/p/h < MPL) Ezek a csoportok nem jelennek meg a statisztikákban U-k között U makrogazdaság/tan/ kategóriája U-vé vá lásban a köz vetlen s zerepet e gy konkr ét vá llalat j átssza, a honnan e lbocsátják, d e bárhol alkalmazhatnák. Abban, h nem kap állást, az összes

többi váll-nak is szerepe van! B, A stratégia lényege és szerepe a vállalkozásoknál. A stratégia megközelítései A stratégiai tervezés folyamata és szintjei. A SWOT analízis alkalmazásának lehetőségei a vállalati működés folyamatában. A vállalati stratégia fő feladatai: Olyan módon szervezze meg a vállalat érintettjeit (külső, belső), olyan mozgásformákat tegyen kívánatossá, amelyek hatékonyan szolgálják a vállalat alapvető célját. Nem más, mint a vállalat működésének vezérfonala. Meghatározásához 3 fő kérdésben kell dönteni: - a v állalat k üldetését me ghatározni: mil yen i gényt és h ogyan k ielégíteni? A vezetés a sok közül kiválaszthatja a ténylegesen megvalósíthatót. - A vállalat küldetését úgy kell végrehajtani, hogy közben, vagy által a cég tartós előnyhöz jusson. Mit tudunk mi jobban csinálni, mint más? Saját erőforrásokat a külsővel összevetni. - Az érintettek tevékenységét és

saját erőforrásait úgy kell összehangolni, hogy fellépjen a szinergia = az együttesen több mint egyenként összeadva. A stratégia elméletek 3 alaptípusa: (a str. megközelítései) 1.) Vállalkozói megközelítés: jellemzője, hogy a tulajdonosi és menedzseri feladatkör nem vá lik e l e gymástól. Leginkább m agánvállalkozásnál M erész, koc kázatvállaló, pozitív gondolkodás. A problémát le kell küzdeni és kész A hatalom és a felelősség egy k ézben – ezért n incsenek f ormális el járások. A zonnali m egoldás N agy l épések politikája je llemzi. N agy haszon, n agy k ockázatvállalás! N agy n yereség r eménye a meghatározó. A tulaj személyisége rányomja a bélyegét 2.) Adaptív megközelítés: jellemzője nincs világosan meghatározott cél Bonyolult környezetben t evékenykednek, t artózkodnak a nagy változástól. A bi ztos pont on állnak és ragaszkodnak hoz zá. Fél nagy l épést tenni Célt a benne lévők

alkudozásai határozzák m eg. C sak l ereagálja a p roblémát, s oha n em m egy elé A z ö ssze n em kapcsolható döntések sorozata jellemzi. Előnye: rugalmas, ami felvetődik, ott azonnal megoldja. Olyan cégekre jellemző, ahol a környezet gyorsan változik 3.) Tervezői megközelítés: azon a f eltevésen alapszik, hogy a dönt éshozóknak j ól körülhatárolható céljaik vannak, és ezek a célok akkor elérhetőek, ha a környezet aktívan be folyásolja. M indenek én v agyok a z u ra! S ok i nformáció é s e lemzés ke ll hozzá. Kulcsszereplő: az elemző, ennél a vállalatnál Az elemző feladata a könyvelés folyamatos el emzése a k öltséghaszon al apján. Nagyon d rága! E zt cs ak a l egnagyobb cégek tehetik meg. Kell még a legmodernebb informatikai háttér A stratégiai tervezés folyamata és szintjei: Helyzetelemzés : küldetés, külső belső környezet elemzése Lényegi képességek (lehetőségek kihasználására) A küldetés

kapcsolata a stratégiával: Működési kör dimenziói Belső működési alapelvek (a vállalati kultúrából származtatjuk) Az érintettekhez való viszony (külön stratégia az érintetteknek) Környezeti kihívások: A vállalat versenyhelyzete, Stratégiai üzleti egységek versenyhelyzete, Üzletági portfólió elemzés Megvalósítás: erőforrás biztosítás és elosztás (a vállalaton belül) Szervezetalakítás (a céloknak megfelelően) Vezetés, irányítás ( megfelelő szemlélet és módszertan) Visszacsatolás: Teljesítmény értékelése SWOT analízis folyamata: 4 dimenzióban kell elemezni a vállalatot (őszinteség!) SWOT elemzés: Belső: Erősségek (S) Versenyképesség Méretgazdaság Piaci erőforrások Versenyhelyzet innováció Szakértelem Technológia fejlettség Fogyasztói vélemény Költségelőnyök Piaci vezető szerep Menedzsment képessége Jól ki dolgozott Stb. stratégia Gyengeségek (W) Egyértelmű stratégia Hiányzó szakértelem

hiánya Romló piaci pozíció Gyenge menedzser Elavult létesítmények Gyenge nyereség Hiányzó versenyképesség Belső működés problémái Tehetség hiánya Versenyhátrány Pénzügyi erőforrások hiánya Nagyon szűk termelési vonal Külső: Lehetőségek Belépés új piacokra vagy szegmensekre Termékvonal k iterjesztése a s zélesebb vásárlói igények kielégítésére Komplementer termékek hozzáadása Vertikális in tegráció ( mindent ma ga s zervez – nyersanyagtól az értékesítésig) Elégedettség a rivális vállalatok körében Gyorsabb piaci növekedés Fenyegetések Helyettesítő termék növekvő értékesítése Lassú piaci növekedés Kedvezőtlen kormányzati politika Verseny fokozódó nyomása Sebezhetőség válság és üzleti ciklus esetén Vásárlói igény és ízlés változása Kedvezőtlen demográfiai változások 30. A, Melyek a gazdaságpolitika alapvető összefüggései és szinterei? Elemezze a fiskális-, a monetáris-

a foglalkoztatás és a jövedelempolitika célkitűzéseit, részterületeit, eszközeit, hatásmechanizmusait! Azok a g azdaságpolitika f unkciók é s c élok j átszanak m eghatározó s zerepet, a melyek a gazdaság s tabilizálására i rányulnak. A gazdaság stabilizálása azt jelenti, hogy a kormányzat saját eszközeivel törekszik a makrogazdasági egyensúly kialakítására és fenntartására. A stabilizáció az alábbi célkitűzések megvalósításán keresztül történhet:  Gazdasági növekedés  Egyensúly  Teljes foglalkoztatás  Az árstabilitás, valamint a külső és belső pénzügyi egyensúly E cél ok el érése gyakran e gymással ellentétes i rányú b eavatkozásokat i gényel, ez ért a gazdaságpolitikának f ontossági s orrendet k ell f elállítania, ille tve a z e szközök o lyan kombinációját kell alkalmaznia, amelyek a le gfontosabb célt a le gkisebb áldozattal valósítja meg. A gazdaságpolitika legfontosabb színterei:

• Vállalat: a multikat is jelenti, ezek pillanatnyilag vámszabadterületen vannak, a tőkét az anyavállalattól k apja, te hát n em é rinti a ma gyar gazdaságpolitika ( mert adómentességet élvez) A kormányzat alig tudja őket befolyásolni. • Intézményi környezet • Gazdaságpolitika iránya • Világgazdaság á llapota: kí vül á ll a m agyar g azdaságpolitika ha táskörén. H a a világgazdaságban recesszió van, a magyar exportlehetőségek is csökkennek. A gazdaságpolitika eszközrendszere: 1) Fiskális politika Az aggregát kereslet bővítését, a gazdasági szereplők aktivitásának fokozását a kormányzati kiadások n övelésével és az ad ószabályok v áltoztatásával k ívánja el érni. H atására g yakori és erős költségvetési deficit alakulhat ki. Alrendszerei: Kp-i ktsgvetés ; TB-alapok; Elkülönített állami pénzalapok; Önkormányzatok A)Kormányzati kiadások A kiadások egyszerre több célt is szolgálhatnak, AD

növelése mellett: • Szociális • Fejlesztési • Intézmények működtetése Ezek a kiadások szolgálhatnak közvetve t ermelési célokat, pl. jobb úthálózat, a s zociális juttatások é letszínvonal és k eresetnövelést, in tézményei s egíthetnek p l. E U-s p ályázatok elkészítésében. Az egyszerre ható okok eltérő mértékű kiadást indokolhatnak az egyes területeken pol véleménykbségek B) Adópolitika PI – T = DI T változása DI-n keresztül befolyásolja C-t, S-t és I-t PI: személyes jövedelem; T: adó; DI: rendelkezésre álló jövedelem; C: fogyasztás; S: megtakarítás; I: jövedelem A kvetett adók (ÁFA) C; S és I reálnagyságát befolyásolja az árakon közvetítésével Hat a jöv-arányokra Az ad ók cs ökkentése az t er edményezi, h ogy n agyobb a m otiváció a t ermelés növelésére. Az adók növelése csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet és ezen keresztül hatnak a fogyasztásra, a megtakarításra és a

beruházásra. C) Jóléti transzferek • Alapvetően C-t növelik • Kérdés, hogy miből finanszírozzák? • Nemcsak fiskális pol része, hanem a szociális védőháló eleme is! Nemzetgazdasági terv: Indikatív nemzetgazdasági terv jelentősége Inspiráló, motiváló nemzetgazdasági tervezés, nem kötelező, az állam a t erv k özzétételével k oherens gazdasági s tratégiájáról i nformálja a gazdaság szereplőit. 2) Monetáris politika A m onetáris p olitika a p énzügyi s zabályozáson és a k amatfeltételeken k eresztül h at a reálszférára A kamatláb csökkentése elérhető: • A jegybank növeli a monetáris bázist, a ker bankok bankszámlapénzt teremthetnek • A jegybank csökkentheti az alapkamatot A kamatláb csökkenése: • Kedvezően hat a magánberuházásokra (önmagában nem elég; r-nek i s j avulnia kell!) • Növeli a fogyasztást o Adott jöv-ből kevésbé érdemes megtakarítani, többet fogyasztanak o Érdemesebb hiteleket

felvenni • Gyengíti a valutaárfolyamot, kedvezően hat X-re Költségvetési-monetáris mix: • „ a valóságban minden fejlett gazdaság egyidejűleg tesz költségvetési és monetáris intézkedéseket, függetlenül a hatalmon lévő kormányzat gazdaságfilozófiai beállítottságától.” (Samuelson-Nordhaus) • Egészségtelen mix: szigorú mon és laza fisk pol • Lakástámogatás: k everednek f iskális és m on el emek ( alacsony i , k amattámogatás, adókedvezmény, szociális alapú támogatások) Lakáshitel-állomány: 2001. 01 196 md Ft; 2004 03 kb 1600 md Ft 3) Jövedelempolitika  Hat a piaci jövedelemképződésre (min bér; ÉT: béremelés, komplementerben: profit)  Állami fogl (több, mint 800 e fő) bére  Összhang • Adópol-lal: (nettó) • Antiinflációs pol-lal (reáljöv) • Fogl pol-lal (bérarányok) 4) Foglalkoztatáspolitika Kapcsolat termeléssel, növekedéssel, AD-tel, jövedelmekkel, életszínvonallal, adópol-lal 5)

Külgazdasági politika Komparatív előnyök kihasználása Eszközök: Vámok; Kvóták, kontingensek; Garanciák B, Mi az árak szerepe a marketingmixben, és melyek a jellemző árképzési stratégiák? Mit jelent a marketingorientáció az árképzésben? Az ár nak a p iacon k ereslet s zabályozó s zerepe v an, ennek m eghatározása az egyik legfontosabb vezetői feladat Az ár három megközelítése: 1. Vevő szempontjából: a termék helyzete a piacon, van-e elegendő termék a piacon, vásárlói árérzékenység, kapcsolat az ár és minőség között. 2. Vállalati marketingmunka szempontjából: mely nem az árverseny jellegű versenyt preferálja. 3. Társadalom s zempontjából: i gényli az ár versenyt, ár és et ika, k örnyezet, és fogyasztóvédelmi kérdések Tényezők, melyek árak meghatározására hatnak 1. A t ermékek ér téke, és h asználati ér téke ( használhatóságnak, p iaci el várásoknak, keresletnek, jövedelemszintnek feleljen

meg) 2. Költségek 3. Beruházások megtérülése 4. Piaci verseny (a verseny hatása az árakra: tiszta, vagy tökéletlen) 5. Marketingmódszer, és az árstratégia összefüggése (milyen vevőszolgálatra van szükség, az árstratégia milyen mértékben befolyásolja a piacot) 6. Politikai szempontok Jellemző árképzési stratégiák 1. Költségorientált – 80/20 – haszonkulcson alapszik, nem idomul a piac változásaihoz 2. Keresletorientált – a f ogyasztói ér tékítéleten al apul, m ilyen ár on l ehet a l egtöbbet eladni 3. árdifferencia – fogyasztói csoportok, hely, idő, üzlet típusa szerint 4. Versenyár – az árak és a költségek elszakadnak egymástól 5. Reklámár – bevezető stratégia, más termékek, megnövekvő eladása hoz így többletbevételt 6. Időszakos árleszállítás 7. Pszichológiai árstratégiák – presztízsárak, kilences árstratégia 8. Diszkont – mennyiségi, területi, fizetési határidős diszkont 9.

Árdifferenciálás – üdülőhely, szezon, nyugdíjasok Új termék ára piaci bevezetéskor - Bevezetéskor lefölöző, behatolási ár, - Későbbiekben, növekvő szakaszban árcsökkentés, - Érett szakaszban: kevésbé árverseny, inkább költségcsökkentés, volumennövelés, új piacok, javuló minőség, jobb vevőszolgálat - Hanyatló szakaszban: ha már nem racionális az árcsökkentés, a terméket ki kell vonni Marketing orientáció jelentése az árképzésben Árstratégiai célok: - nyereségmaximálás monopólium, vagy vezető piaci szerep esetében - piaci részesedés növelése, fenntartása vagy piaci túlélés erős versenyhelyzetben - beruházások megtérülése jelentős beruházások esetében - likviditás, pénzügyi problémáknál - minőség bizonyítása