Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Molnár Marianna - Munkaerőpiac Gazdaságtana minimumkérdések

Munkaerőpiac Gazdaságtana- Minimumkérdések Káróly Róbert Főisk. – távoktatás - Molnár Marianna – 2004 0222 konzultáció 1. Miként alakult az utóbbi 30 évben, Európában a foglalkoztatás, valamint a munkanélküliség? Foglakoztatás csökkent; Munkanélküliség folyamatosan nőtt, majd magas szinten stabilizálódott. 2. Miként alakult Japánban és az Egyesült Államokban az elmúlt 30 évben a foglalkoztatás és a munkanélküliség? Ellenkező, mint Európában, Foglalkoztatás növekedett, munkanélküliség csökkent. 3. Az EU-ban végzett elemzések szerint mi a foglalkoztatás növelésének legerősebb gátja? A foglalkoztatást súlytó adó és járulékfizetési kötelezettség. 4. Miként alakult a gazdaságilag inaktívak száma Mo-n? Nőtt. 2002-ben 47,1 % 5. Miként alakult az elmúlt években Mo-n a foglalkoztatottság és a munkanélküliség? Az 1990-es évek elejétől tartó kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok 1999-re megálltak, ekkor

volt egy átmeneti javuló időszak, de 2001-től ismét romlottak a mutatók. 6. Határozza meg a munkaerőpiacra ható tényezők közül a legfontosabbat! A gazdaság teljesítőképességének erősödése, a nemzeti jövedelmek növekedése. 7. Mely tényezők növelték az inaktivitás számát? Demográfiai okok, gazdasági dekonjunktúra, a fiatal korosztály fokozódó tanulási vágya, a képzéssel töltött idő meghosszabbodása, az alacsony férfi és női nyugdíjkorhatár. 8. Mennyi a munkavállalási kor kezdete és befejező éve Mo-n? Kezdete: 15.-év Vége: 62-év 9. A hazai munkavállalási kor szerint mennyi Mo-n a munkaerő-állomány? 2002.-ben 6346 900 fő volt 10. Ki tekinthető foglalkoztatottnak? Az a személy aki a megfigyelt héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett ill. rendelkezett olyan munkahellyel, amelytől átmenetileg volt távol (betegség) 11. A férfiak hány százaléka tartozik a foglalkoztatottak közé? 57, 1%

12. A nők közül hány százalék tartozik a foglalkoztatottak közé? 2002-ben, 43, 3% 13. A 25-54 évesek közül hány százalék volt foglalkoztatott 2002-ben? 73 % 14. A foglalkoztatottak hány százaléka dolgozik a szolgáltatásban Mo-on? 59, 7% 15. A foglalkoztatottak hány százaléka dolgozik az iparban 2002-ben? 34, 1% 16. A foglalkoztatottak hány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban 2002-ben? 6,2%. 17. A gazdaságilag legfejlettebb országokban a foglalkoztatottak hány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban? 2001-ben EU-ban: 4,2% , oka: technológia, gépesítettség, szállíthatóság 18. A fejlett országokban a foglalkoztatottak hány százaléka található a szolgáltatásban? 70% körül (pl: turizmus, sport banki szolgáltatások) 19. Mi alapján különítető el a foglalkoztatás jellege? Önálló-e (egyéni vállalkozó) vagy valaki más alkalmazásában áll. 20. Mo-n a keresők többsége milyen munkaviszony formában dolgozik? Alkalmazotti 21.

A szellemi foglalkozásúak körében hány százalék a nők aránya? 69,6% 22. Milyen intézkedések segítették elő a ’60-as években a népesség szaporodását? Gazdaságpolitikai intézkedések. 23. Koruk, nemük és képzettségük alapján kik vállalkoznak a kivándorlásra? Fiatalabbak, férfiak, magasabb képzettségűek. 24. Mely tényezők határozzák meg a munkaképesség korhatárait? Társadalmi, gazdasági tényezők. 25. A nap 24 óráját véve, hogyan oszlik meg a társadalom időfelhasználása? 10-11 óra (Regenerálódás) alvás, étkezés, egyéb fiziológiai szükségletek kielégítése; 1314 óra jövedelemszerző munka, közlekedési idő, rejtett v. második gazdaságban végzett munka, háztartási munka, szabadidő. 26. Mit ért rejtett gazdaság alatt? A regisztrált gazdaságtól elkülönülve, de az egységes piacgazdaság szerves részeként működik, nem azért rejtőzik el mert tiltott tevékenységet végez, hanem mert kivonja magát az

állami ellenőrzés a társadalombiztosítás és az adózás terhei alól, és így a munkája nem legális. 27. Mi alapján választ a munka és a szabadidő között? A pénzbeni helyettesíthetőség alapján választ. 28. Hogyan csökkenthető a háztartási munka? Szolgáltatások megvásárlásával és a háztatás gépesítésével. 29. Hogyan fejeződik ki a munkavállalási hajlandóság? A munkaerő kínálatban és a népesség gazdasági aktivitásában fejeződik ki. 30. Mi a gazdasági aktivitás növekedésének fő forrása? A népesség számának és a munkaerő kínálatnak az emelkedése. 31. Hogyan változik a fiatalok gazdasági aktivitása? A közoktatás fejlesztésével és a felsőoktatás növekedésével csökken. 32. Hogyan változik a gazdaságilag fejlett országokban a népesség gazdasági aktivitása? Nő 33. Hogyan alakult Mo népességének gazdasági aktivitása? Csökkent 34. Mely tényezők befolyásolják az idősebb korosztályok gazdasági

aktivitását? Az öregségi nyugdíjkorhatár. 35. A munkavállalók mely foglalkozásokat részesítik előnyben? A könnyebb, jobban fizető, tiszta foglalkozásokat. 36. Mi a szerepe a kiegyenlítő bérkülönbségek alkalmazásának? Egyénileg ismeri el a kedvezőtlen munkát végzők teljesítményét. 37. Mit ért a munkaerő területi struktúráján? Mely földrajzi területeken, hogyan oszlik meg a munkaerő. 38. Mit ért a munkaerő mobilitásán? A változtató képességet. 39. Melyek a munkaerő mobilitását befolyásoló tényezők? Fiatalság, képzettség 40. Hogyan definiálná a munkaerőpiac fogalmát? Munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. 41. Melyek a munkaerő keresletbefolyásoló tényezők? A gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Fizetőképes munkaadói létszámfelvételi szándék. 42. Határozza meg a munkaerő piac közvetlen

szereplőit! • Állam • Munkaadók • Munkavállalók 43. Ismertesse az emberi erőforrás-tervezés főbb meghatározóit! • Mit kell fejleszteni, (egy adott vállalatnál) • Mit kell változatlanul hagyni • Mit kell visszafejleszteni 44. Mit ért az ún „zéró-bázisú” tervezésen? Amikor íróasztalon elméletileg alakítjuk ki a szükséges folyamatokat, a szervezetet és ennek elemi egységeit a munkahelyeket. 45. Mit tartalmaz a munkakör-elemzés és tervezés? Bemutatja a jelenlegi helyzetet és jelzi a szükséges változások helyét és irányát. 46. Mit tartalmaz a munkaköri leírás? Milyen színtű és jellegű képzettségre, képességre és készségre, szakmai gyakorlatra, hozzáállásra van szükség. Milyen lesz a fizikai megterhelés, a szellemi igénybevétel, milyen lesz a fizikai és a szervezeti környezet, valamint a díjazás. 1) Munkakört azonosító; 2) Feladatot azonosító: a munkakör célja, általános funkciója, jellemző

eredménymutatói 3) Munkakör tartalmát azonosító: kötelezettségek és felelősségek (részletesen), a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek és gyakorlat. Ismeretek, képzettségek, szakmai tulajdonságok (képességek) 4) Munkavégzés körülményei: munkahely, munkarend, munkaidő 5) Bérezés és jutalmazási rendszer 6) Teljesítményértékelési rendszer 7) Képviseleti jog (véleményezési jog) 47. Melyek a munkakört azonosító adatok? • Munkakör megnevezése • Szervezetben elfoglalt helye • Közvetlen felettes pozíciója • Munkakör, valamint fizetés státusza 48. Melyek a munkaerő felvétel főbb fázisai, elemei? 1. a lehetőségek feltárása, lehetséges jelöltek megismerése 2. a megfelelő személy kiválasztása 3. a beilleszkedés elősegítése 49. Ismertesse a lehetséges jelöltek beszerzésének lehetőségeit! 1. Kaputól történő felvétel (pl Portás) 2. Munkaerő közvetítő: - állami (munkaügyi központok) - magán

(munkaerőpiaci szolg. cégek, fejvadászcégek) 3. Saját toborzás (újság, rádió, a cég saján holnapján) 4. Iskolai kapcsolatrendszer (szakmai gyakorlat) 5. ösztöndíjas rendszer (speciális szakterületen) 6. szakmai kapcsolatrendszer 7. állásbörze 8. vállalati nyíltnapok (pl Rendőrség) 9. helyi kampány (újsághirdetés, előadások) 10. munkatársak ajánlásai 50. Melyek a munkaerő kiválasztásánál leggyakrabban alkalmazott eljárások, illetve eszközcsoportok? 1. Iskolai bizonyítványok, diplomák, oklevelek, munkaviszony igazolások, ajánlólevelek 2. Önéletrajz (lényegre törő, max 2 old) , fénykép, jelentkezési lap ( a munkaadó állítja össze) 3. Pályázat (miért választja ezt a pályát? motiváltság) 4. Személyes elbeszélgetés – interjú (szituációs elb, magatartás – minta elíró, kompetencia: milyen eredményt ért el az előző mh.) 5. Tesztek (intelligencia, alkalmassági, képesség-vizsg, munkaalapú – próbamunka)

6. Értékelő központ (Assessment Center = AC), ez a legkomplexebb, szituációs feladatok, több napos is lehet 51. Mit ért munkaidő alatt? Az, az időtartam, amely alatt a munkavállalónak a munkaszerződésnek megfelelően munkavégzés céljából a munkaadó rendelkezésére kell állni. 52. Határozza meg a teljes munkaidő fogalmát! Munka Törvénykönyve által meghatározott (átlag) napi 8 óra min: 4 ó max. 12ó 53. Mit ért rendkívüli munkaidő alatt? A munkaidő teljes napi munkaidőt (heti, havi, éves időkeret) meghaladó időtartam. Túlmunka, ünnepnapon végzett munka. 54. Milyen lehet a napi munkaidő beosztás? Osztott vagy osztatlan. Azonos (fix) vagy egyenlőtlen (a munkaidő keret az egymást követő napokra nem egyforma) 55. Milyen munkaidő rendszereket ismer?  Teljes munkaidős fix  Teljes munkaidós nem fix  Nem teljes munkaidős rendszer 56. Határozza meg a teljes munkaidős fix munkaidő rendszert! A munkavállaló teljes és az egyes

munkanapokat tekintve azonos óraszámban, fix munkaidő beosztásban dolgozik. 57. Mit ért egyenlőtlen munkaidő beosztáson? A munkafeladat időben eltérő intenzitással jelentkezik és a vállalat előre meg tudja határozni az ehhez igazodó munkarendet. 58. Mit ért kötetlen munkaidő beosztáson? Munkaidő csak elvi keretet jelent, és a munkavállaló maga határozza meg a munkarendet és a munkaidő beosztást, a munkafeladathoz igazodva. 59. Mikor alkalmazzák általában a rugalmas munkaidő rendszereket? Amikor a munkavállaló maga határozza meg a napi munkaidejét, mert ő tudja a munkafeladat, a terhelés nagyságát, változását megítélni. A munkaidő két részből áll: törzsidőből (köteles a m.váll munkahelyén lenni) és peremidőből 60. Mit ért sűrített munkahét alatt? A heti kötelező munkaidőt az öt napos munkahétnél rövidebb időszakba sűrítik be. 61. Mit ért idénymunka alatt? A rugalmas és a sűrített munkaidő speciális

esete. A Munkafeladat az adott idény idejére koncentrálódik, idényben hosszabbak idényen kívül rövidebbek a munkanapok. 62. Mit ért részmunkaidő alatt? A teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőt. 63. Mit ért munkakör megosztás alatt? Egy teljes munkaidős munkakört közös megegyezés alapján két részmunkaidős tölt be. 64. Hogyan ítéli meg a távmunka jelentőségét? Eredményes a munkanélkülésig csökkentésében A gazdaságra gyakorolt pozitív hatása: 1. költségmegtakarítás (nincs annyi infrastr feladat) 2. nagyobb termelékenység (kis- és középvállalkozások) 3. nagyobb motiváltság (a munkaváll) 4. elégedettebb ügyfékör 5. rugalmasabb munkaidő 65. Mi a feltétele a távmunkának? 1. információ: megfelelő időben és megfelelő mennyiségben eljusson 2. a korábbinál nagyobb mértékű, magasabb szintű koordináció és tervezés 3. kommunikáció, technikai eszközök 66. Mit tartalmaz a munkajövedelem? Pénzbeni jövedelem:

-alapbér +pótlékok –bónuszok (prémium, jutalom, nyereségrészesedés) Nem pénzbeni jövedelem: -jogszabályi előírás alapján kötelező (nyugdíjbiztosítás, eü. bizt) –a szervezet szabad akaratából biztosított (élet- és bales. bizt, étkezési hozzáj, gépkhaszn) 67. Ismertesse a munkabér lehetséges formáit! Időbér vagy teljesítménybér 68. Mit fejez ki az időbér? Az idő egysége (órára, napra, hétre, hónapra) vetített bér. 69. Mit fejez ki a teljesítménybér? Valamilyen előre meghatározott mennyiségi, minőségi, gazdasági követelmény teljesítésétől függő bér