Szociológia | Demográfia » Népesedés, a magyar társadalom demográfiai szerkezete

Népesedés, a magyar társadalom demográfiai szerkezete KONRAD LORENZ: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (1973). A nyolc halálos bűn között a népesedés is szerepel, amely szoros okozati kapcsolatban áll a többi halálos bűnnel: 1. Túlnépesedés, ami deviáns magatartási formákhoz vezet 2. A természetes élettér elpusztítása, környezetszennyezéshez és különféle betegségek elterjedéséhez vezet 3. Versenyfutás önmagunkkal, az egymáshoz való alkalmazkodás egyre kisebb mértékű 4. Az érzelmek fagyhalála: kihal belőlünk az empátia, helyét a gyűlölködés veszi át, megjelenik a neofília (újdonságvágy) 5. Genetikai hanyatlás 6. A tradíció lerombolása 7. A dogmák ereje, ami manipulációhoz vezet 8. Az atomfegyverkezés Népesedési alapfogalmak és elméletek A népesség vizsgálatára a XVIII-XIX században kialakult a népességtudomány, a demográfia. Ebben nagy szerepük volt a különböző statisztikai elemzések,

valamint a 10 évenként tartott népszámlálások. Népszámlálás: a lakosság egészére kiterjednek, teljes körűek és a legfontosabb demográfiai információkat gyűjtik össze. Készítenek emellett reprezentatív mintafelvétellel felméréseket, ezeket a felméréseket mikrocenzusnak nevezik. Nyers élveszületési ráta: az 1000 lakosra jutó újszülöttek arányszáma, ezrelékben. „Nyers”, mert ez a legáltalánosabb mutató. Teljes termelékenységi ráta: egy hipotetikus arányszám, az a gyerekszám, amelyet egy átlagos nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne. (15-50 éves nőkre vonatkozik) Biológiai termékenység: azt mutatja, hogy egy 15-20 év közötti nő hány gyerek kihordására lenne képes élete folyamán. Bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: a teljes termékenységi szám, de csak leánygyermek szülések figyelembe vételével, egy nőre vonatkoztatva. Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható:

amely a 0-14 éves csecsemő és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal csökkentett érték. Nyers halálozási ráta: az 1000 főre jutó halálesetek évi aránya. A csecsemő halandóság: az 1000 újszülöttre jutó 1 éven aluli csecsemő halál aránya. A születéskor várható átlagos élettartam: az a szám. Amelyet egy átlagember születése után megélhet. Különbséget kell tenni az élethossztól: ami azt a kort jelenti, amelyet egy faj, így a homo sapiens is megélhet (100 év). Demográfiai elméletek: A világ népességszáma exponenciális növekedést mutat. A tendencia azt mutatja, hogy a világ népessége egyre rövidebb időközönként duplázódik meg, ez jelenti az exponenciális növekedést. Ebből többen a népességszám katasztrofális, önpusztító növekedésére, népességrobbanásra következtetnek. THOMAS MALTHUS: Tanulmány a népesedés törvényéről (1789), a népesség növekedési üteme meghaladja az

élelmiszer termelés ütemét, s ez éhínséghez, háborúhoz, járványokhoz vezet, hacsak az emberiség nem tanulja meg az „erkölcsös önmegtartóztatást”, azaz a szexuális érintkezések gyakoriságának szigorú korlátozását. Ha a népesedés nincs gátolva, 25 évenként megduplázódik. Véleménye szerint a szegények maguk tehetnek a nyomorúságos állapotukról. A malthusianizmus megjelenése óta számos háború és éhínség pusztította az emberiséget, ennek ellenére a népesedéssel kapcsolatos gondok napirenden maradtak. WARREN S. THOMSON: Demográfiai átmenet (1929) A születési és halálozási arányszámot vetette össze, s arra a következtetésre jutott, hogy a népesedésnek 3 fázisa van: 1. Magas élveszületési és magas halálozási szám 2. Magas élveszületési és alacsony halálozási szám: robbanás 3. Alacsony élveszületési és alacsony halálozási szám: egyensúly Az első időszakban még kiegyenlített a népesedés üteme,

a második szakaszban radikálisan megnövekszik, míg a harmadikban ismét beáll bizonyos egyensúly. Thomson elmetét többen átdolgozták: A. LANDRY (1938) F NOTESTEIN (1963) Az elméleteik lényege az, hogy a népesség egyik típusú stabil állapotát másik stabil állapot váltja fel, 5 egymást követő fázisa van: 1. Igen magas születési és halálozási arány, a népesedés lassan nő 2. A halandósági arány javul, a születésszám változatlanul magas, a népesség gyorsan nő 3. A halandósági arány tovább javul, viszont csökken a születésszám, a népesség növekedése változatlanul gyors 4. A halálozási szám csökkenése lelassul, a születési arány tovább csökken, a népesedés növekedése lelassul 5. A halálozási és születési arány alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése leáll. A legfejlettebb országokban a népesség stabilizálódása, sőt csökkenése jellemző, a kevésbé fejlett országokra viszont a

népesség növekedés fázisában vannak. A világ népesedése: 6 milliárd ÉV 1804 1927 1960 1974 1987 1999 2020 2050 2150 Népességszám 1 milliárd 2 milliárd 3 milliárd 4 milliárd 5 milliárd 6 milliárd 8 milliárd 10 milliárd 11,5 milliárd PAUL R. ERLICH: biológus 1960-ban végzett számítása szerint, ha a népesség növekedés eddigi üteme megmarad, akkor 900 év múlva 6x10 ember élne majd a földön, ez négyzetkilométerenként 120 embert jelentene. 10 legnépesebb ország: 1. Kína: 1,3 milliárd (2020: 1,5 milliárd) 2. India: 1 milliárd (2020: 1,3 milliárd) 3. USA 4. Indonézia 5. Brazília 6. Oroszország 7. Japán 100 millió felett 8. Pakisztán 9. Banglades 10. Nigéria A népesség alakulása Magyarországon ÉV Honfoglalás 1200 körül 1500 (Mátyás) 1715-1720 1784-1787 (II. József) 1890-I. Világháború 1940-1949 1980 Népesség 400 ezer + 200 ezer őslakos= 600 ezer 2 millió (tatárjárás) 3,5- 4 millió 4 millió (török

hódoltság) 8,1-8,2 millió Dinamikus növekedés Csökkent a lakosság 11 millió Az 1980-as évektől kezdve radikális csökkenés tapasztalható, s a lakosság elöregedése, a szülési kedv csökkenése alapján 2020-ig 8 millióra csökkenhet az ország népessége. Az élveszületési arány a XIX. Század végén még 45 ezrelék körüli volt, napjainkban nem éri el a 10 ezreléket. Alacsony az élveszületés és magas a halálozás Magyarországon Korfa: az az ábra, amely évenkénti bontásban mutatja a társadalom nemek, életkor és családi állapot szerinti megoszlását. Ideális állapotban a korfa „karácsonyfa” forma lenne, ez azonban a demográfiai átmenet ciklusai szerint változik meg Magyarországon. Népesedés-politika ---- a népesedés politikuma A népesedés alakulása fontos politikai kérdés. Ahol túlnépesedés van ott a nagyszámú gyerekszülés okoz súlyos problémát, ahol viszont alacsony a születési ráta, ott a népesség

öregedése növeli a társadalmi feszültségeket. A társadalom vezetői igyekeznek beavatkozni a népesedési folyamatokba, például törvényekkel, rendeletekkel, szociális eszközökkel, adókkal vagy kedvezményekkel szokták kezelni a népesedést. (Kína: 1 gyerek, negatívuma, személyiségi jogokat sért, a fiú gyermeket preferálják, sterilizálás; India: nem tudják szabályozni a népesedést) A születésszabályozás legfontosabb kérdése: mennyire engedhetők meg a fogamzásgátló eszközök használata, a legtöbb vita az abortusz kérdésében alakult ki. - Megengedhető-e vagy sem? - Miért a férfiak döntenek a nők sorsáról? - Nő teste a nőé, őt illeti meg a testével kapcsolatos mindennemű döntés Magyarországon az ’50es években politikai célok motiválták az abortusz tilalmát. Orvosokat jutattak börtönbe a művi beavatkozások miatt a Ratkó-korszakban. A hivatalos propaganda bátorította a gyermekvállalást, kor divatos szlogenjei:

„Gyermeket szülni lánynak dicsőség, asszonynak kötelesség”. A ’60as években újra mélypontra csökkent a születések száma, újabb viták kezdődtek a népességről. Többen vallották, hogy a fiatalok azért nem vállalnak gyereket, mert önző kispolgárok, csak maguknak élnek. „Kicsi vagy kocsi?” FEKETE GYULA: Éljünk magunknak? 1973-ban ismét megszigorították az abortuszt, s ezzel párhuzamosan gyermekvállalást preferáló rendelkezés látott napvilágot (gyes, gyed, felemelt családi pótlék) A rendszerváltás után a népesedéssel kapcsolatos feszültségek ismét politikai hangsúlyt kaptak. Egyes nemzeti- konzervatív politikusok szokták a szocializmust nemzet ellenesnek aposztrofálni, arra hivatkozva, hogy a liberalizált abortusz „Heródes effektusként” 5 millió gyermek halálát okozta. Mások a nemzethalál vízióját vetítik elénk, ami különben a XVIII Század végétől, a herderi jóslattól végigkíséri a magyar

történelmet