Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Molnár Zsuzsanna - Jövedéki termékek kereskedelme kapcsán alkalmazott adóügyi jelzések

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 80 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:45
Feltöltve:2011. február 27
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EU-Kapcsolatok szakirány Jövedéki termékek kereskedelme kapcsán alkalmazott adóügyi jelzések Készítette: Molnár Zsuzsanna Budapest, 2005 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék . 2 I. Bevezetés 4 I.1 A jövedéki szabályozás fejlődése 5 I.2 Az adóügyi jelzések fejlődésének történeti áttekintése 6 II. Az adóügyi jelzések elhatárolása Magyarországon 12 III. Hivatalos zár 13 III.1 A hivatalos zár előállításának engedélyezése 14 III.11 A kérelmező feladatai 14 III.12 A vámhatóság kötelezettségei 15 III.13 A hivatalos zár alkalmazásának szabályai 17 III.2 Összegzés 18 IV. Zárjegy 20 IV.1 A zárjegyezés folyamata 22 IV.11 Zárjegyelőállítás 22 IV.12 Zárjegymegrendelés 22 IV.13 Zárjegykiadás 23 IV.14 Zárjegyátvétel 24 IV.15 Zárjegyfelhelyezés 25 IV.16 Zárjegyelszámolás 26 IV.17

Zárjegynyilvántartás, az elszámolás alapja 27 IV.18 Sérült zárjegy 29 IV.2 Összegzés 30 V. Adójegy 32 V.1 Az adójegyezés folyamata 35 V.11 Adójegyelőállítás 35 V.12 Adójegymegrendelés 35 V.13 Az adójegy alkalmazásával összefüggő fizetési kötelezettség 36 V.14 Adójegyek kiadása 38 V.15 Adójegyek átvétele 38 V.16 Adójegyek felhelyezése 39 V.17 Elszámolás az adójeggyel 41 V.18 Sérült adójegyek 41 V.19 A halasztott fizetési kötelezettség csökkentése 43 V.2 Szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok adójegyei 46 V.3 Adóügyi jelzések az Európai Unióban, a dohánygyártmányok speciális adóügyi jelzései az Európai Unióban . 49 V.31 Adójegy 49 V.32 Zárjegy 50 V.33 Árfeltüntetés 50 V.34 Duty Paid jelölés 50 V.4 Összegzés 51 VI. Jogkövetkezmények, intézkedések 52 VI.1 Mulasztások és jogsértő cselekmények szankcionálása, visszaéléssel kapcsolatos jogesetek . 52 VI.11 Hivatalos zár 52 VI.12

Zárjegy 52 VI.13 Adójegy 53 VI.14 Egyéb szankciók 53 VI.2 A szankciórendszer hatékonyságának értékelése 55 2 VII. Befejezés 57 Irodalomjegyzék . 59 1. számú melléklet 60 2. számú melléklet 61 3. számú melléklet 62 4. számú melléklet 63 5. számú melléklet 64 6. számú melléklet 65 7. számú melléklet 67 8. számú melléklet 76 9. számú melléklet 77 10. számú melléklet 79 11. számú melléklet 80 3 I. Bevezetés Az adóügyi jelzések alkalmazásának kérdése egyaránt érinti a (kül)kereskedelemben résztvevő feleket, valamint a tevékenységet ellenőrző hatóságok munkáját is. Hazánk tavaly évi Európai Unióhoz való csatlakozásával e témában is változások történtek, bár már a csatlakozás előtt is folyamatosan harmonizációra került sor a vonatkozó jogszabályok tekintetében. Szakdolgozatomban szeretném a hatályos jogszabályok alapján bemutatni, milyen adóügyi jelzéseket kell

alkalmazni jelenleg Magyarországon a jövedéki termékek kereskedelme kapcsán. Továbbá bemutatom, hogyan kerültek megkülönböztetésre a jövedéki termékek más termékekhez képest a történelem során, hogyan alakult az adóügyi jelzések fejlődése, illetve miért fontos az ezen termékekkel kapcsolatos adminisztrációs és ellenőrzési tevékenység szerepe. Az adóügyi jelzések általános elhatárolásával megfigyelhetők az eltérések és összefüggések a hivatalos zárak, a zárjegyek és az adójegyek tekintetében alkalmazott szabályok alapján. Az egyes adóügyi jelzések elhatárolása során külön hangsúlyt kap a jövedéki termékekkel összefüggő általános adózási szabályok, valamint az adójeggyel történő adóztatáshoz kapcsolódó speciális szabályok ismertetése. Az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos hatósági hatáskör és illetékesség megoszlik a gazdálkodó hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal, az adóügyben

eljáró vámhivatal, a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal, az adóügyi feladatokat ellátó regionális jövedéki központok és az ellenőrzést végző fővámhivatalok, továbbá esetenként a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága között. Szakdolgozatom elkészítése során a kapcsolódó jogszabályok, a téma feldolgozásához felhasznált publikációk, szakirodalmak, szakfolyóiratok, illetve a gyakorlati tapasztalatok segítették a munkát. 4 I.1 A jövedéki szabályozás fejlődése A jövedéki szabályozás alapjait kutatva egészen Szent István király által alapított államig mehetünk vissza, hisz az akkor bevezetett „közteherviselés” óta adóztató-adózó viszony van az állam és lakosai között, és ebben a rendszerben valamilyen elnevezéssel a jövedéki elem mindig is megtalálható volt. Jövedék fogalma alatt adóbevételt értettek, mely olyan termék után került beszedésre, amelynek előállítását,

forgalomba hozatalát kizárólagossági joggal az állam magának tartotta fenn úgy, hogy maga ellenőrzött, engedélyezett és irányított az erre kijelölt és felhatalmazott szervein keresztül. E termékek elsősorban luxusigényeket elégítettek ki, a fogyasztói árakban általában magas adótartalom volt realizálható. Magyarországon ilyen volt a dohány, a szesz, a lottó, de ide sorolható az állami italmérés-, fémjelzés- és postajövedék is. Az egyes jövedékeket külön–külön törvény szabályozta, melyek együttesen alkották a termékadóztatási rendszert. A XVI. századtól megjelentek a pálinkafőzéssel kapcsolatos korlátozások és tilalmak, melyek a mai jövedéki szabályozás alapjainak felelnek meg. Maga a főzés földesúri előjog volt, ezért a paraszti főzést korlátozták. Tiltották továbbá a pálinka előállítását kenyérgabona felhasználásával az éhínség miatt, illetve tilos volt az istentiszteletek idején a

pálinkafőzés. A XIX. század elején a szeszfőzdéket kellemetlen szaga miatt kiköltöztették a külvárosba, a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, bevezették a pálinkaadót, majd az évszázad közepétől a szesz állami monopólium lett. Az állami intézkedések, korlátozások és szabályozás igényelte egy új ellenőrző szerv létrejöttét is. 1867 március 10-én gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1. számú körrendeletével létrehozta a magyar királyi felügyelőségeket, melyek alárendeltségében létrejött az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség is. Az 1868 évi XVI törvénycikk a szeszadóról pedig megteremtette a modern kori jövedéki szabályozás alapjait. Ettől kezdve a pénzügyőrök ellenőrizték a pálinka előállítását, mely a mai napig is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. A dohánygyárakban, szeszfőzdékben, szeszgyárakban állandó pénzügyőri felügyelet működött,

törvények, rendeletek és szigorú belső utasítások alapján. 5 Az első jövedéki szabályok az 1870-es években születtek meg, a dohány nem kívánatos elterjedését kívánták megakadályozni. A gyulafehérvári országgyűlés 1875-ben a VIII számú törvényében elrendelte, hogy az a személy, aki tubákkal foglalkozik, pénzbüntetéssel és földelkobzással büntetendő. Az adók beszedése kétféle módon valósult meg: egyrészt egyedáruság kimondásával, másrészt a fogyasztási adók kivetésével. A klasszikus jövedéki termékek mellett a jövedéki egyedárusági termékek közé tartoztak: a só, a lőpor, a szaharin, a tűzkő, a cukor, a gyufa, az arany, a nemesfémjelzés és az állami postajövedék. Az akkori jövedéki adózás is ismerte már a zárjegy és az adójegy jogintézményét. A dohánytermékekre adójegyet kellett felhelyezni, a cukor pedig cukor egyedárusági zárjeggyel volt ellátva, és csak így lehetett forgalmazni. A

II. világháborút követően, a tervutasításos rendszer létrejöttével a szigorú, kötött jövedéki szabályok szükségtelenné váltak, mivel a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett. A jövedéki termékek gyártása és kereskedelme állami monopólium lett, az állami szférában tevékenykedőket pedig szigorú számviteli és adózási szabályok szerint adóztatták. A rendszerváltást követően kialakultak a modern piacgazdasági viszonyok. A külkereskedelem alanyi joggá vált, szinte mindenki kaphatott vállalkozói engedélyt, ha teljesítette a minimális követelményeket, szakmai feltételeket nem határoztak meg. A lazább ellenőrzés és a nem megfelelő jogi szabályozás révén megnőtt a visszaélések száma. Felvirágzott az ásványolaj termékek, az alkoholtermékek, a dohányáruk és a kávé feketekereskedelme, melyek jelentős

vám- és adóbevétel-kiesést jelentettek az államnak. I.2 Az adóügyi jelzések fejlődésének történeti áttekintése 1993. július 1-jén hatályba lépett a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét, exportját szabályozó, a jövedéki ellenőrzés rendszerét kialakító és a jövedéki szankcionálást előíró új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, a jövedéki törvény (Jszt), melyet az országgyűlés többször módosított Az állam a jövedéki törvény által nem emelt adót, nem hozott létre újat, csupán kibővítette és szilárdította az ellenőrzési jogkörrel rendelkező hatóságok körét, eszközrendszerét. A törvény 6 célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, biztosítása volt, hogy a piaci szereplők között tisztességes verseny

alakulhasson ki. Továbbá a feketekereskedelem megakadályozása, amely extraprofitot hozott az illegális értékesítésben, forgalmazásban részt vevőknek és hatalmas adókiesést okozott az államnak. A feketekereskedelem elleni védekezés egyik eszközként a törvény meghatározta a jövedéki termékek egy csoportját, melyeken az adóügyi jelzések egyik legáltalánosabb formáját, a zárjegyet kellett alkalmazni. E termékcsoportok: dohánygyártmányok; kávé; palackozott szesz, és szeszesital. Mivel ezen termékcsoportok a Jszt. hatálybalépését megelőzően is fogyasztói forgalomban voltak, ezért a már piacon lévő – zárjegy nélküli – termékek nagy veszélyt jelentettek, hiszen a kereskedők állandóan hivatkozhattak volna a korábbi, zárjegy nélküli beszerzésre. Azonban a teljes jövedéki termék vertikum lefedése, zárjeggyel való legalizálása volt a cél. E veszély elhárítása, a termékek eredetének legalizálása érdekében

megjelent a készletzárjegy is. A készletzárjegy és a zárjegy közötti különbség, hogy zárjegyet a belföldön elsőként forgalomba bocsátó gazdálkodók (belföldi előállítók és az importálók), míg a készletzárjegyet a bolti forgalmazók részére adta ki a vámhatóság. Másik különbség, hogy a készletzárjegyek az egyes termékcsoportok szerint nem voltak megkülönböztetve. Mivel a készletzárjegy a kereskedelmi forgalomban lévő termékeket kívánta legalizálni, ezért azok származását igazolni kellett. A zárjegy nélküli termékek forgalmazására 1994. május 31-ig volt lehetőség, ezt követően a fenti termékek mindegyike zárjeggyel vagy készletzárjeggyel kerülhetett forgalomba. A zárjegyekre és készletzárjegyekre vonatkozó részletes szabályokat először a dohánygyártmányokra, a kávéra, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásairól és szabályairól

szóló 28/1993. (XI 5) PM rendelet fogalmazta meg, mely 1994. november 26-ig volt hatályban A zárjegy nélküli termékeket a forgalomból időlegesen ki kellett vonni, leltárba kellett venni, melyről – a leltár megküldésével – a vámhivatalt legkésőbb 1994. június 5-ig értesíteni kellett A vámhivatal legkésőbb 1994. július 31-ig kapott lehetőséget a készletzárjegyek rendelkezésre bocsátására, melyet jegyzőkönyv felvétele és hatósági jelenlét mellett kellett végrehajtani. 1994. november 26-ával új zárjegyszabályozás, az egyes jövedéki termékekre elrendelt zárjegy alkalmazásáról szóló 31/1994. (XI 18) PM rendelet lépett életbe A változások elsődleges mozgatórugója a hazai fűszerpaprika hamisítás ipari méretűvé válásának megakadályozása volt. Az addigi szabályokkal ellentétben olyan termék került a jövedéki termékkörbe, mely nem a kiemelt adómértékének, hanem eredetének védelme érdekében lett 7

jövedéki termék. 1994 november 26-tól a fűszerpaprika-őrlemény is kizárólag zárjeggyel ellátva kerülhetett fogyasztói forgalomba, míg a korábban forgalomba bocsátott termékeket be kellett vizsgáltatni. A bevizsgáltatásra 1995 január 25-ig volt lehetőség A korábban fogyasztói forgalomba bocsátott, zárjeggyel el nem látott – de bevizsgált – fűszerpaprika őrlemények hatósági bélyeggel való ellátása szükségessé vált, melyet a fűszerpaprikaőrlemény forgalmazásáról szóló 26/1994. (X 22) IKM rendelet szabályozott Megjelent a fűszerpaprika-őrlemény „készletzárjegy”, mely az "1994. október 1 után újra ellenőrzött termék" felirattal volt ellátva, ezáltal biztosítva a megfelelő minőséget. A minőség biztosítása csak névleges volt, a vámhatóság nem rendelkezett és nem rendelkezik ilyen vagy hasonló jogosítványokkal. A minőség védelmét a jogalkotás a mennyiségi ellenőrzés biztosításával

kívánta megvalósítani. Így állt elő az a helyzet, hogy akár minőségileg kifogásolható, ámde adózott (mennyiségileg ellenőrzött, számba vett) termékek is a polcokra kerülhettek. Az 1. számú mellékletben megtekinthető a korábban alkalmazott Fűszerpaprika-őrlemény zárjegy. A jövedéki termékek magas adótartalma folyamatos visszaélésekre csábította a feketegazdaság résztvevőit, ezért az egyes adóügyi jelzések külső megjelenésükben gyakran változtak. 1996 január 1-jével a szeszesital zárjegyeken megjelent az űrtartalom megjelölés, mely ekkor még térfogat intervallumok közötti alkalmazhatóságot jelentett. Mivel a visszaélések tovább folytatódtak, ezért 1996. július 10-től az űrtartalom megjelölések konkrét térfogategységet fejeztek ki, a kiszerelési egységek közötti felhasználhatóság megszűnt. A kávéval kapcsolatban tapasztalt visszaélések elkerülése végett valamennyi kávét tartalmazó

termékre kávézárjegyet kellett felhelyezni, ugyanis eddig nem volt jövedéki termék a valódi kávét tartalmazó kávékeverék-kivonat, és a kávékeverék. Az alábbi táblázatban megtekinthető azon jövedéki termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII számú törvény 1995. évi módosítását követően az alább feltüntetett időpontoktól: Időpont 1995. január 1-től 1995. január 1-től 1995. január 1-től 1995. január 1-től Termék megnevezése Fűszerpaprika-őrlemény Pörköltkávé Valódi kávékivonat Szeszgyártási termékek és szeszes italok (a denaturált szesz és az egyéb szeszgyártási termék kivételével) Fogyasztási adó mértéke 10% 20% 30% 720 Ft/hlf és 78% 8 1995. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január

1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től 1996. január 1-től Cigaretta 1210 Ft/1000 db és 65% Szeszgyártási termékek és szeszes italok 820 Ft/hlf és 78% (a denaturált szesz és az egyéb szeszgyártási termék kivételével) Borpárlat 620 Ft/hlf és 30% Valódi gyümölcspálinka, egyéb valódi 750 Ft/hlf és 0% pálinka Valódi gabonapálinka, különleges rum, 820 Ft/hlf és 43% pálinka, -likőr Szőlőbor - a likőrbor kivételével 11% Pezsgő szőlőborból 20% Likőrbor szőlőborból és gyümölcsborból 45% A 1,5% alkoholtartalmat meghaladó főzött 2020 Ft/hl és 15% sör és fejtett sör, ideértve a szűretlen sört is Fogyasztási dohány és szivar, de ebből: 55% Rúddá formált fogyasztási dohány (félkész 200% cigaretta) Cigaretta 1390 Ft/1000 db és 75% A 2. számú mellékletben megtekinthetőek az 1996 januárjától alkalmazott Szesz és szeszesital zárjegyek, továbbá a 3. számú mellékletben láthatóak a

Kávézárjegyek Az EU csatlakozás érdekében a jövedéki szabályozás addigi teljes struktúrájának megváltoztatása vált szükségessé, így 1998. január 1-jével az addigiaktól eltérő, új adótörvény lépett életbe, melyet 1997. november 4-i ülésnapján fogadta el a parlament és az 1997 évi CIII. törvényként került kihirdetésre 1997 november 14-én a 99 számú Magyar Közlönyben Továbbra is az ásványolajtermékeken túl az alkohol- és dohánytermékek számítottak a legfontosabb jövedéki terméknek. Korábban a fogyasztási adóval terhelt termékekre egy új jövedéki - adót vetettek ki Az ellenőrzési feladatokat meghatározó jogszabály helyett adóhatósági feladatokat, míg az előállítók, importálók számára adózói kötelezettségeket írt elő a törvény. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII törvény (a továbbiakban: korábbi Jöt) a korábbi

szabályozást szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte, és a jövedéki termékeken alkalmazandó hatósági bélyegek terén is új fogalmakat vezetett be. A korábbi Jöt hatálybalépésével megjelent az adójegy intézménye, mellyel a zárjegytől funkciójában elkülönülő új adóügyi jelzés jött létre. A fűszerpaprika-őrlemény kikerült a korábbi Jöt. tárgyi hatálya alól (ettől kezdve nem jövedéki termék), eltörlik a fűszerpaprika zárjegyet. A kávé a zárjeggyel való ellátás és forgalmazás tekintetében a korábbi Jöt. hatálya alatt maradt, de hibrid megoldásként kikerült a 9 jövedéki termékek köréből. Így a korábbi szabályokat az engedélyezés és a zárjegyezés terén alkalmazni kellett, tehát megmaradt a kávé zárjegy. 1998. január 1-jén lépett életbe a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI26) PM rendelet, mely 1997 november 26-án

került kihirdetésre a 104. számú Magyar Közlönyben, ezzel hatályát vesztette a 31/1994 (XI18) PM rendelet. A dohánygyártmányok adójegyének bevezetése folyamatosan valósult meg. 1998 január 01től augusztus 31-ig tartott az átmeneti időszak, ahol a dohánygyártmány zárjegyes, az adóztatása lépcsőzetesen strukturálódott át, 1998. szeptember 01-től megjelent az adójegy A szeszesital és kávé zárjegyek lényegét tekintve továbbra is változatlan állapotban maradtak. 2001. január 01-től megjelent a borzárjegy, a bor mint új jövedéki termék bevezetésével, míg a korábban zárjegy nélkül szabadforgalomba bocsátott borok legalizálhatósága érdekében bevezetésre került a bor-készletzárjegy. Az átmeneti időszak 2001 szeptemberéig tartott, ezt követően minden legális bor zárjeggyel ellátva került forgalomba. 2001 február 01-től kezdve a hordós borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes

szabályairól szóló 45/2000. (XII 14) PM rendelet alapján az adóraktárból hordós kiszerelésben - mely a 25 liter feletti űrmértéket jelenti - kiszállított borokon kellett alkalmazni. Ezen adóügyi jelzést a szabadforgalomba nem bocsátott hordós borokon kellett alkalmazni, mely az eddigi adóügyi jelzésektől eltért, hiszen azokat a szabadforgalomba bocsátás során kellett alkalmazni. A 4. számú mellékletben bemutatom a Szőlőbor, illetve az egyéb bor tekintetében alkalmazott zárjegyeket, zár- és ellenőrzőjegyeket, valamint a már szabadforgalomba bocsátott borokon alkalmazni rendelt készletzárjegyet. 2000. december 10-től a szeszesital zárjegyen alkoholfok tartomány megjelölés került bevezetésre, megkülönböztetve a legfeljebb 35 tf% alkoholtartalmú, valamint az a feletti termékeket. Az 1998. évi 36 számú Magyar Közlönyben április 30-án kihirdetésre került az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó

részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV.30) PM rendelet, az adójeggyel kapcsolatos addigi szabályozások összegzéseként 10 2003. január 1-jén életbe lépett a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII6) PM rendelet, mely 2002. december 6-án került kihirdetésre a 151 számú Magyar Közlönyben, ezzel hatályát vesztette a 45/2000. (XII14) PM rendelet Megszűnt a palackos borokon a zárjegyezési kötelezettség, tehát 2003. január 1-jétől nem kötelező a palackos borokon a zárjegy alkalmazása. Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával, 2004. május 1-jén hatályba lépett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII törvény (a továbbiakban: Jöt.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 8/2004 (III10) PM rendelet. A csatlakozással kibővült a közösségi

viszonylatú kereskedelmi tevékenységet folytatók köre, így az adójegy felhasználására kötelezettek köre is szükségszerűen kiszélesedett. A belföldi előállításra engedéllyel rendelkező adóraktárakon túl, a tagállamok közötti kereskedelem biztosítása érdekében adójegy felhasználásra jogosulttá vált a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő is. Az Európai Unión kívüli harmadik országból is beszerezhető dohánygyártmány, melyre szintén kötelező az adójegy alkalmazása. A csatlakozás napját megelőző államháztartási bevételeink egy része közösségi szintre emelkedett, míg a Vám- és Pénzügyőrség által beszedett adók tekintetében a jövedéki adó kiemelkedő szerephez jut, mint tisztán nemzeti bevétel. Ugyanakkor a csatlakozást követően a Közösségi árumozgás és kereskedelem tekintetében új elemként megjelent a Római Szerződésben rögzített négy szabadságjog, azaz az áruk, szolgáltatások, tőke és a

személyek szabad áramlását biztosító alapelv. A közösségi szintű szabadkereskedelem kötelező érvényű biztosítása, és a nemzeti bevételek beszedésének (teljesítésének) együttes igénye a magasabb adótartalmú termékkörök, azaz a jövedéki termékek esetében még nagyobb hangsúlyt kap a jövőben, szükségszerűen feloldva a Közösségnek és a nemzeti bevételeknek való megfelelés közötti látszólagos ellentétet. 11 II. Az adóügyi jelzések elhatárolása Magyarországon A gyakorlat az adóügyi jelzések három alapvető típusát különbözteti meg, így beszélhetünk hivatalos zárról, zárjegyről - mellyel egy tekintet alá esik a borpárlatokon alkalmazandó zár és ellenőrzőjegy is - valamint adójegyről 1. Az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos keret előírásokat a Jöt., míg az egyes adóügyi jelzésekre külön-külön vonatkozó tartalmi előírásokat a - a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való

elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI 26) számú PM rendelet, - az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV 30) számú PM rendelet, - valamint a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII 6) PM rendelet határozza meg. Az adóügyi jelzések alapvető célja igazolni, hogy az adóügyi jelzéssel ellátott – az állami költségvetés szempontjából kiemelkedő jelentőségű – termékek, az állam monopoljogát biztosító jogszabályok megtartásával kerülnek a fogyasztóhoz, felhasználóhoz. Az egyes adóügyi jelzések alkalmazásának célja eltérő, igazolhatja az a) Eredetet (például hivatalos zár, zárjegy), b) Adózottságot (például adójegy), c) Minőséget (például zár- és ellenőrzőjegy 2004. december 31-ig) Az adóügyi jelzésekre vonatkozó általános

érvényű szabályok: a) valamennyi adóügyi jelzés egyedi; b) előállításuk közvetlen (zárjegy, adójegy) vagy közvetett (hivatalos zár) módon a Vám- és Pénzügyőrség felügyelete alatt zajlik; c) a közvetett módon előállított adóügyi jelzéseket a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság bocsátja a felhasználó rendelkezésére, d) kötött személyi és tárgyi körben, kötelező jelleggel kell alkalmazni; e) nyilvántartás vezetési és elszámolási kötelezettség terheli; f) a felhasználási lánc (előállítás – igénylés – kiadás – alkalmazás – elszámolás folyamata) jogszabályok által kötött. 1 lásd: Szabó József: Az adóügyi jelzések (Jövedéki Közlemények Szakmai Hírlevél, 2004. május) 12 III. Hivatalos zár A visszaélések megakadályozására, a legális keretek között történő előállítás egyszerű és gyors azonosíthatóságára a törvény a hordós borra felhelyezett hivatalos zár

alkalmazását írta elő. 2003 január 1-jétől a kannás (2 litert meghaladó űrtartalmú) borok edényzetén is hivatalos zárat kell alkalmazni. A hordós borok esetében az adófelfüggesztéssel történő szállítás során, míg a kannás borok esetén a szabadforgalomba bocsátás során kell alkalmazni a hivatalos zárat. A bor kiszereléseinek megnevezése az alábbi: 0 és 2 liter között palackos, 2 liter és 25 liter között kannás, 25 liter felett pedig hordós kiszerelés. A hivatalos zár hordós, illetve kannás kiszerelésű bor edényzetére felhelyezésre kerülő olyan eszköz, amely a) annak megsérülése vagy eltávolítása nélkül meggátolja a tárolt, szállított bor jellegének, minőségének, valamint mennyiségének a hordó, illetve a kanna nyílásán keresztül történő megváltoztatását, b) a vámhatóság által kiadott engedéllyel került előállításra. A gyakorlat alapján megkülönböztethetünk papír alapú eszközöket,

melyek egyedi azonosító jellel, sorszámmal, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátottak és a nem papír alapú eszközöket, melyek egyedi azonosító jelet és sorszámot tartalmaznak, el nem távolítható, át nem javítható feliratozással ellátottak. Hordós kiszerelésű bor behozatala adófelfüggesztés mellett történhet importálással, itt hivatalos zárnak megfelel a vámzár, vagy tagállamból történő szállítással, itt hivatalos zár a tagállamban alkalmazott egyszer használatos záróeszköz. Külső megjelenési formája kötetlen, előállítását az előállító székhelye szerinti megyeszékhelyi vámhivatal engedélyezi, a Hivatalos Zár Bizottság javaslata alapján. Az engedélyezés több lépcsős folyamat, mely a) engedély iránti kérelemnek a regionális jövedéki központhoz történő benyújtásából; b) a Hivatalos Zár Bizottság javaslatából; c) a gyártási tevékenységnek a Vámhivatal általi

engedélyezéséből; d) a felhasználható sorszámnak (adott időközönként, kérelemre) a Vámhivatal általi engedélyezéséből áll. 13 A Hivatalos Zár Bizottság tagjai: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) és a Hegyközségi Nemzeti Tanácsnak a képviselői. A Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat a VPOP látja el, működése ügyrend szerint történik. Feladata kettős: a) a kérelem elbírálásához vizsgálja a. a hivatalos zárként használni kívánt eszközre, valamint b. a hivatalos zár előállítójára meghatározott feltételek fennállását, továbbá b) a feltételek fennállásának vizsgálati eredménye alapján javaslatot tesz a. az eszköz hivatalos zárként történő engedélyezésére, b. az előállító engedélyének kiadására. A Bizottság a fentebb meghatározottak teljesítése érdekében a) javaslatot tesz, melynek figyelembevételével, a Bizottság

javaslattételét követő 15 napon belül a Regionális Jövedéki Központ adja ki az előállításra az engedélyt, b) a Regionális Jövedéki Központ a hivatalos zár előállítójának kiadott engedélyét visszavonja, ha az engedély kiadásánál figyelembe vett feltételek nem állnak fenn, és azt a Bizottság megállapította. III.1 A hivatalos zár előállításának engedélyezése Ezen belül megkülönböztethetőek a kérelmezőt és a vámhatóságot illető feladatok. A hivatalos zár előállítása – ellentétben a többi adóügyi jelzéssel – a vámhatóság közvetett felügyelete mellett zajlik, mely eredményeként a hivatalos zár felhasználó szabadon választhat, hogy a vámhatósági engedéllyel rendelkező előállítók közül kitől, milyen áron, milyen típusú hivatalos zárat szerez be. III.11 A kérelmező feladatai Az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezésére

irányuló kérelmet a Regionális Jövedéki Központhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést, illetve a vállalkozói igazolványt; 14 b) a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetőknek, személy(ek)nek (vezetők) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; c) az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását, hogy a kérelmezőnek köztartozása nincs; d) a hivatalos zár előállításának folyamatát tartalmazó technológiai dokumentációt; e) a hivatalos zár műszaki rajzát és mintadarabját; f) papír alapú eszköz esetén a hamisítás elleni védelmi elemek leírását, és a védelmi elemek ismeretével

rendelkező személyek nevét, személyi adatait; g) független szakértő szakvéleményét az eszköz hivatalos zárként alkalmazható, a jogszabályi feltételek vele szemben érvényesülnek; h) a rendelet mellékletében előírt adattartalomnak megfelelő nyilvántartás mintáját, számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén annak leírását; i) a gyártó hivatalos záron alkalmazni kívánt egyedi azonosító jelének leírását. A kérelemben meg kell adni a hivatalos zár a) alkalmazási körét (hordóra vagy kannára történő alkalmazását űrtartalom megjelöléssel), b) felhelyezésének módját, c) gyártani kívánt mennyiségét. III.12 A vámhatóság kötelezettségei A Regionális Jövedéki Központ határozatban – a Bizottság javaslattételét követő 15 napon belül – engedélyezi az eszköz a) hivatalos zárként való felhasználását, b) alkalmazási körét, c) felhelyezésének módját, d) kérelmező általi gyártását. Az

engedély kiadásával egyidejűleg rendelkezik a kérelemben megjelölt – legalább 6 hónapos, legfeljebb 12 hónapos – időszakban a gyártható mennyiségről, a hivatalos zárak 15 sorszámtartományáról, az engedély kiadásáról szóló határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. Újabb gyártani kívánt mennyiségre benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtását követő 15 napon belül külön határozatban rendelkezik a kérelemben megjelölt időszakban a gyártható mennyiségről és a hivatalos zárak sorszámtartományáról. A gyártható mennyiségre és a hivatalos zárak sorszámtartományára újabb kérelmet csak az engedéllyel már rendelkező előállító nyújthat be. A regionális jövedéki központ visszavonja az előállító engedélyét, ha a kiadásnál figyelembe vett engedélyezési feltételek már nem állnak fenn és azt a Bizottság megállapította. Az

előállítás helye szerint illetékes vámhatóság a hivatalos zár engedély szerinti előállítását, valamint az előállítóval szemben támasztott kötelezettségek teljesítését a hivatalos zár előállítójánál ellenőrzi. A hivatalos zár előállítója köteles együttműködni az ellenőrzést végzőkkel. Az országos parancsnokság a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában az engedéllyel rendelkező hivatalos zár gyártók listáját, továbbá az engedélyezett hivataloszártípusokat, azok alkalmazási körét és felhelyezésének módját rendszeresen közzéteszi. A hivatalos zár előállítása kizárólag engedély birtokában lehetséges. A hivatalos zár előállítására engedély csak olyan gyártó részére adható, amely rendelkezik a) a hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és technológiai feltételekkel; b) zárt rendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő

technológiai-szervezeti rendszerrel és az azt szabályozó biztonsági szabályzattal; c) a tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrző apparátussal, őrző biztonsági személyzettel és technikai berendezésekkel; d) a hivatalos zár előállítása során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel. A hivatalos zár előállítására az a-d) pontokban foglalt feltételek fennállása esetén sem adható engedély, amennyiben a) a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól; 16 b) a kérelmezőnek a vámhatóság, az adóhatóság felé meg nem

fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása áll fenn, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. A hivatalos zárat a) a bor adóraktár engedélyes; b) az egyszerűsített adóraktár engedélyese; c) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, d) a közösségi kereskedő, valamint e) az importáló köteles felhelyezni, akiket hivatalos zár felhasználóknak nevezünk. Alkalmazhatja a kitároló vagy a betároló adóraktári engedélyes is. Hordós kiszerelésű bor esetében - amennyiben a kitároló adóraktár engedélyes nem rendelkezik hivatalos zárral - a betároló adóraktár engedélyes hivatalos zára is alkalmazható. III.13 A hivatalos zár alkalmazásának szabályai A bor hordós és kannás kiszerelésben történő szállítása és értékesítése kizárólag felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett. Ez alól kivétel, ha a bor szabadforgalomba bocsátása termelői

borkimérés keretében helyben fogyasztás céljára történik. Az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a termék azonosítására szolgáló rovatban, vagy az okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát. Abban az esetben, ha a hordós kiszerelésű borra nem a kitároló, hanem a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zára került felhelyezésre, a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a hivatalos zár sorszáma mellett jelezni kell, hogy az a betároló adóraktár (vevő/címzett) hivatalos zárának a sorszáma. A hivatalos zárat az engedélyben meghatározott módon kell alkalmazni. Megsérült vagy minőséghibás hivatalos zárat a hordóra, a kannára felhelyezni, ilyen zárral bort forgalmazni tilos. A hivatalos zár felhelyezése kannás bor harmadik országból vagy más

tagállamból történő behozatala esetén a göngyölegre a hivatalos zár belföldön is felhelyezhető. Kannás bor harmadik országba exportálással vagy más tagállamba történő kivitele esetén a göngyölegen nem lehet alkalmazni hivatalos zárat. Ha papír alapú hivatalos zár alkalmazására került sor, 17 azt felülragasztással érvényteleníteni kell. Érvénytelennek minősül az is, ha a hivatalos záron nyomtatott, fekete színű „E” betűt alkalmaznak úgy, hogy az részben vagy egészben eltakarja a „.zár” szövegrészt A hivatalos zár felhasználója az átvett hivatalos zárak típusonkénti mennyiségét, egyedi azonosító jelét és sorszámtartományát az átvételt követő 5 munkanapon belül köteles - a telephelyek szerinti bontásban - a vámhatóságnak írásban bejelenteni. A bejelentésben meg kell adni a hivatalos zár előállítójának nevét és adószámát is, továbbá a hivatalos zárak biztonságos helyen való

tárolását köteles biztosítani. A hivatalos zár előállítója köteles naptári hónaponként a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a hivatalos zárak előállított és készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről - adóraktár engedélyesenként, zártípusonként és azon belül sorszámtartományonként - a vámhatóság felé elszámolást adni. A hivatalos zár előállítója hivatalos zárat kizárólag érvényes engedéllyel rendelkező, adóraktári tevékenységet végző vagy bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőként működő hivatalos zár felhasználónak adhat át. A megrendelés teljesítésekor köteles a hivatalos zár engedélyezett alkalmazási köréről és felhelyezési módjáról a felhasználó részére írásos tájékoztatást átadni. A hivatalos zárral történő elszámolás keretében a hivatalos zár felhasználó köteles telephelyenként az általa átvett, felhasznált hivatalos zárakról típusonként a rendeletben

meghatározott adattartalmú nyilvántartást folyamatosan vezetni. Ha több telephellyel rendelkezik az adóraktár engedélyes, a telephelyei között hivatalos zárat kizárólag szállítólevéllel szállíthat, amelyen fel kell tüntetni a zár egyedi azonosító jelét és sorszámát, a hivatalos zár előállítója köteles a rendelet szerinti nyilvántartást folyamatosan, hivatalos zár típusonként vezetni, és a zárókészletet naponta megállapítani. Továbbá, köteles naptári hónaponként a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a hivatalos zárak előállított és készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről (adóraktár engedélyesenként, zártípusonként és azon belül sorszámtartományonként) a vámhatóság felé elszámolást adni. Az adóraktár helye, illetve a telephely szerint illetékes vámhatóság a hivatalos zár felhasználót a hivatalos zár készletéről elszámoltatja. III.2 Összegzés A hivatalos zár szűkebb körben

alkalmazandó, elsődlegesen nem adójogi, hanem a termékkategória eredetéhez köthető az alkalmazása, amit jól mutat, hogy adófelfüggesztési 18 eljárásban is alkalmazni kell bizonyos esetekben. Hivatalos zár kapcsán a megrendelés, kiadás egyszerűbb, kötetlenebb, ugyanakkor az ellenőrzés továbbra is biztosított, azonban a kapcsolódó szankciórendszer enyhébb. 19 IV. Zárjegy A zárjegy olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra) és onnan került kiszállításra, illetve, hogy az importból származó alkoholtermék vámjogi szabad forgalomba bocsátása megtörtént: harmadik országból, tagállamból a közösségi vámjog vagy a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint került behozatalra. A zár- és ellenőrzőjegy formájában alkalmazott zárjegy igazolja továbbá a borpárlat külön jogszabályban meghatározott minőségét is. 2004 december 31-ét követően - a borszakmai

jogszabályok EU-s harmonizációja miatt - megszűnt az állami ellenőrzőjegy, így a borpárlat zár és ellenőrzőjegye is megszűntetésre került azzal, hogy a gazdálkodói készleten lévő bélyegek még felhasználhatók. A különleges minőségű borpárlatok esetében eddig a legális eredet, a termék adózott voltának igazolására az un. zár- és ellenőrzőjegyet lehetett alkalmazni, ami állami ellenőrzőjegyként is funkcionálva egyúttal a különleges minőséget is igazolta. A csatlakozástól hatályos új bortörvény – a korábbival ellentétben – már nem tartalmazza a különleges borpárlatokra és az állami ellenőrzőjegyre, azzal való forgalmazásukra vonatkozó előírásokat, ezért az állami ellenőrzőjegy zárjegykénti használata is törlésre került. A továbbiakban minden alkoholra azonos típusú zárjegy alkalmazható Zárjegyet az alkoholtermék esetében a szabadforgalomba bocsátást megelőzően kell alkalmazni. A zárjegyek

kötött formátumú bélyegek, alapvetően tartalmazzák a termékcsoportra utaló megjelölést (szeszesital vagy kávé zárjegy) és a kiszerelési egységet is (pl.: 0,05 liter vagy 250 gramm). A szeszesital zárjegyek tartalmazzák továbbá az alkoholtartalomra utaló jelölést is (max. 35 tf% vagy 35 tf% felett) A 5. számú mellékletben láthatóak az alkalmazott Alkoholtermék zárjegyek A zárjegyet az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/ nem bejegyzett kereskedő, az importáló és a közösségi kereskedő köteles alkalmazni a szabadforgalomba bocsátást megelőzően, illetve ők jogosultak az adóügyi jelzés igénylésére is. Az igénylőket nevezzük zárjegyfelhasználóknak. A jövedéki terméknek minősülő nem közösségi áru, valamint az adóhatósági, a bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt a – 20 egyéb személyek mellett - nem jövedéki engedélyes

kereskedőt terheli, amely (aki) a nem közösségi árut, árut átveszi. A szabadforgalomba bocsátott és az importált alkoholtermék palackját a névleges térfogatnak megfelelő, az alkoholtermék tényleges alkoholfokára utalóan a „max 35 tf%", illetve a „35 tf% felett" szöveget is tartalmazó zárjeggyel kell ellátni. Zárjegyet kell alkalmazni az alkoholtermék más tagállamból történő behozatalnál forgalombahozatalkor, így lehetőség van a zárjegy nélküli behozatalra és a belföldön történő zárjegyfelhelyezésre, azonosan az importtal. A bejegyzett kereskedő a fogadóhelyen a fogadást követő 5 munkanapon belül felhelyezheti a zárjegyet, függetlenül attól, hogy a termék fogadása egyébként szabadforgalomba bocsátásnak minősül adójogilag. A zárjegy alkalmazása alóli kivételek: a) a bérfőzött pálinka bérfőzető részére történő kiadása, b) alkoholtermékek harmadik országból nem kereskedelmi jellegű

áruként történő behozatala vagy árumintaként importálása, illetve tagállamból magáncélra vagy árumintaként behozatala, c) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben - laboratóriumi vizsgálat, - kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, - kísérleti termékek próbagyártása, - labor eszközök, gépek mosása, tisztítása, - szolgáltató tevékenységek, - kórházak, rendelőintézetek, - gyógyszer-nagykereskedelem, - gyógyszertárak céljára, valamint - a fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá - az adómentes felhasználási célokra kerül adózottan értékesítésre, valamint d) a teljesen denaturált alkoholtermék, továbbá e) a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, nyomdaipari célokat szolgáló hígító, oldószer. A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában),

továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott jövedéki termék tartható. A forgalmazás során a zárjegy bármely módon történő eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású jövedéki terméket, illetve az országos parancsnokság által 21 engedélyezett egyéb csomagolást), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű jövedéki terméket a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a Jöt. szerint a jövedéki ügyben első fokon eljáró vámhatóságot értesíteni kell. Zárjegyet arra a jövedéki termékre is fel kell helyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárggyal együtt kerül értékesítésre. A tranzitadóraktárba be-, illetve a tranzitadóraktárból kitárolás kizárólag zárjegy nélkül történhet. A zárjegyek előállíttatását, rendelkezésre

bocsátását, előállítási költségének a megfizettetését a vámhatóság képviseletében eljáró Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal (továbbiakban Hivatal) végzi. Illetékessége az ország egész területére kiterjed A Hivatal illetve alkalmazottja a megrendelés, valamint ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni. IV.1 A zárjegyezés folyamata A zárjegyezés folyamata kötött. A zárjegyelőállítás a vámhatóság közvetlen felügyelete alatt zajlik, a zárjegy felhasználó – ellentétben a hivatalos zár esetével – meghatározott feltételek mellett, egységes formátumú bélyegeket tud átvenni. IV.11 Zárjegyelőállítás A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság bocsátja a zárjegyfelhasználó rendelkezésére, elszámolási kötelezettség mellett. IV.12 Zárjegymegrendelés A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített, a rendeletben

meghatározott tartalmú, kettőpéldányos zárjegy-megrendelőlap egy példányának megküldésével a Hivatalnál kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 15. munkanapon beérkezzen. Ha az alkoholtermék adóraktár engedélyese több időpontban kívánja a havonta megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez – a kért időpontonként – különkülön kell megrendelőlapokat kiállítania. 22 A 6. számú mellékletben megtekinthető a Zárjegy-megrendelőlap nyomtatvány A zárjegyfelhasználó (kivétel az adóraktári és az importőri) köteles a zárjegy- megrendelő laphoz, az igényjogosultság vizsgálata érdekében, csatolni a jövedéki biztosíték – a beszerzésre kerülő alkoholtartalmának alkoholtermékek függvényében kiszerelési történt – egységének, kimunkálását. A mennyiségének, megrendelőlap formanyomtatványa a jövedéki ügyben eljáró vámhivatalnál

és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kijelölt nyomtatványforgalmazóknál szerezhető be vagy letölthető és kinyomtatható a vámhatóság Internetes honlapjáról. A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját, első zárjegymegrendelés alkalmával köteles a Hivatalnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről. Az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni. Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége a rendelet melléklete szerinti kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet. Az adóraktári zárjegyfelhasználó havonta nyújthat be zárjegymegrendelést, a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. A bejegyzett kereskedő havonta egy

alkalommal, a nem bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzésenként, az importőr importügyletenként nyújthat be zárjegymegrendelést. A Hivatal megvizsgálja a zárjegyfelhasználó igényjogosultságát, amely után engedélyezi a zárjegyek kiadását. A vizsgálat kiterjed a megrendelés mennyiségének megalapozottságára is Ha a zárjegyek kiadásának- a Jöt.-ben és a rendeletben előírt - feltételei hiányoznak, vagy a zárjegyfelhasználónak a vámhatóság felé meg nem fizetett jövedéki adótartozása van - nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, a Hivatal a kiadás elutasításáról határozatot hoz. IV.13 Zárjegykiadás A vámhatóság a zárjegyek kiadását azzal a feltétellel engedélyezi, hogy a zárjegyek előállítási költségének megfizetését a zárjegyfelhasználó legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig teljesíti. A közösségi kereskedő esetében

további feltétele az átvételnek, hogy megfizesse a jövedéki termék adóját is. A megrendelés visszaigazolását a zárjegyfelhasználónak meg kell 23 küldeni, vagy kivételesen - az idő rövidsége miatt - a zárjegyek átvételekor kell átadni. Ez utóbbi esetben az átadás-átvétel pontos időpontjáról, a zárjegy fizetendő előállítási költségéről a zárjegyfelhasználót rövid úton is (telefonon, telefaxon) tájékoztatni kell. A megrendelés visszaigazolása a kiadható mennyiséget, az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegy előállítási költség összegét tartalmazza. Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet - a megrendelés visszaigazolásában - az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig nem veszi át, a Hivatal a zárjegyek előállítási költségével a zárjegyfelhasználót megterheli. IV.14 Zárjegyátvétel A Hivatal az átadás-átvételre kerülő zárjegyekről számlát

állít ki, amelyet az átadás-átvétellel egy időben köteles a zárjegyfelhasználónak átadni vagy megküldeni. A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselője (megbízottja) útján veheti át, amennyiben a zárjegy előállítási költség összegének megfizetését igazoló bizonylat eredetijét bemutatja. A zárjegyfelhasználó a zárjegy előállítási költség megfizetését átutalási megbízással vagy készpénz-átutalási megbízással teljesítheti. A bankszámlával rendelkező zárjegyfelhasználó a zárjegy előállítási költségének megfizetését banki átutalással köteles teljesíteni. Igazolásként postai készpénz-átutalási megbízás felhasználása esetén a postai feladóvevény, illetve 100 ezer forintnál nagyobb összegű befizetés esetén a postahivatal által kiállított, befizetést igazoló lap eredeti példánya, pénzintézeten keresztül történő átutalás esetén a terhelés

napján kelt bankszámlakivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás fogadható el. A Hivatal a visszaküldött minőséghibás zárjegyek után a megfizetett zárjegy előállítási költséget - a zárjegyek visszavételét követő 15 munkanapon belül - visszatéríti. Ha a megfizetett zárjegy előállítási költség meghaladja a számlán szereplő összeget, a különbözetet a zárjegyfelhasználó kérésének megfelelően a) a Hivatal 5 munkanapon belül a zárjegyfelhasználó által megjelölt bankszámlára visszautalja, vagy b) a Hivatal a zárjegyfelhasználó következő zárjegymegrendelése során beszámítja. 24 A zárjegyek tételes átadása-átvétele a szalagozott kötegek, tekercsek vagy dobozok átadásával-átvételével történik. A zárjegyfelhasználó a tételes átadás – átvétel során egyéb módon is ellenőrizheti az átvett zárjegyek választékát és darabszámát. A dobozok tartalmát - a zárjegyek

választékát, mennyiségét - a Hivatal és a zárjegyeket előállító nyomda együttesen hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik a zárjegyválaszték megnevezését, a zárjegyek sorszámát és darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják. A zárjegyek átadásának-átvételének helye a zárjegyet előállító nyomda telephelye. A zárjegyek átadásáról-átvételéről két példányban - a zár- és ellenőrzőjegy esetében három példányban - szállítólevelet kell kiállítani, mely tartalmazza: a) az átadás-átvétel időpontját, b) a zárjegy választékát, c) mennyiségét, d) sorszámát. Az átadást-átvételt a Hivatal és a zárjegyfelhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) a szállítólevél példányain aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja. A zárjegyek átvételekor az importőr zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell a Jöt.-ben meghatározott elszámolási

kötelezettség teljesítésének időpontjáról. Az átvett zárjegyek elszállítása a zárjegyfelhasználó feladata. A zárjegyfelhasználó az átvett zárjegyeket székhelyén (telephelyén), biztonságos tárolóhelyen köteles tárolni. IV.15 Zárjegyfelhelyezés Földrajzi helye: alkoholterméknek harmadik országból, importálással vagy más tagállamból behozatala esetén a zárjegy belföldön is felhelyezhető. Import esetén a vámjogi szabadforgalomba helyezést megelőzően a harmadik országban is fel lehet helyezni a zárjegyet, amelyet ideiglenes kivitelben kiszállítottak. A zárjeggyel ellátott jövedéki termék végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiszállítása nem, illetve csak abban az esetben megengedett, ha a zárjegyet a vámhivatal képviselőjének jelenlétében eltávolították és megsemmisítették, vagy felülragasztással érvénytelenítették. Kiszerelési egységen történő elhelyezkedése: a zárjegyet az

alkoholtermék vagy a jövedéki termék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére (a továbbiakban: fogyasztói 25 csomagolás) kell felragasztani, amelyben a jövedéki termék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható legyen. Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérő más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a Hivatal által előzetesen jóváhagyott módon kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni. Ettől eltérő módon történő zárjegyfelhelyezés indokolt esetben (különleges palackforma vagy zárási mód) a Hivatal külön engedélye alapján megengedett. A zárjegyet arra a jövedéki termékre is - a fentebb

előírt módon – fel kell helyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal együtt kerül értékesítésre. Olyan ragasztóanyaggal köteles a zárjegyfelhasználó felragasztani a zárjegyet, hogy az a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. Ezen előírás betartását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles rendszeresen vizsgálni. A felhasználható űrtartalom jelzéseket a zárjegyrendelet melléklete tételesen tartalmazza, de eltérő űrtartalom jelzésű zárjegy a Hivatal külön engedélye alapján gyártható, illetve felhelyezhető. IV.16 Zárjegyelszámolás A zárjegyfelhasználónak a vámhatóság felé el kell számolni az átvett zárjegyekkel, az adóraktár és 2005. január 1-jétől a bejegyzett kereskedő periódikusan 3 havonta számol el A zárjegyek átvételekor a zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell az elszámolási kötelezettség időpontjáról. Az elszámolás időpontját legalább 3

munkanappal korábban a vámhivatalnál be kell jelenteni. Ha a Jöt rendelkezései alapján az elszámolás bejelentett időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt határozatban közli az importőr zárjegyfelhasználóval. A zárjegyfelhasználónak a Jöt szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn. Az alkoholtermék zárjegye darabonként 800 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel a zárjegyfelhasználó nem tud elszámolni. Ezt nevezik zárjegyhiánynak. A zárjegyhiány megfizetésére az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII törvénynek (Art.) az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni A zárjegyhiány után a 26 Jöt. szerinti zárjegyértékkel meghatározott fizetési kötelezettséget a Hivatal

határozatban állapítja meg. A határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti Kérelemre a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről végzéssel határoz. A zárjegyfelhasználónak a Jöt szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn. Ha elszámolási kötelezettségét az importőr zárjegyfelhasználó az engedélyezett időpontig nem teljesíti, a Hivatal mulasztási bírságot vet ki. Ha a zárjegyekkel az elszámolási határnaptól számított 10 munkanapon belül sem számol el az importőr zárjegyfelhasználó, a részére kiadott zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül. A feleslegessé vált, valamint a zárjegyeket tartalmazó dobozok, kötegek, tekercsek felbontásakor, illetve a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg, azokat a zárjegyelszámolásig meg kell őriznie, majd azt követően a

Hivatalhoz vissza kell küldenie. Az elszámolási időszak végén a jövedéki termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a tételes elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyeket a zárjegyfelhasználó és a vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell megsemmisíteni. A megsemmisítésről a vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel, és annak 1 példányát közvetlenül a Hivatalnak megküldi. Az országos parancsnokság a visszaküldött minőséghibás zárjegyek után a megfizetett zárjegy előállítási költséget - a zárjegyek visszavételét követő 15 munkanapon belül - visszatéríti. Elszámolása felhasználás alapú, azaz a felhasznált zárjegyek mennyiségén alapul, melyből a hiányokra kell következtetni. IV.17 Zárjegynyilvántartás, az elszámolás alapja Az adóraktári zárjegyfelhasználónak olyan zárjegynyilvántartást kell kialakítania, amelynek alapján a zárjegykészlet választékonkénti változásai és

az esetleges zárjegyhiány naponta megállapítható. A több adóraktárban történő zárjegyfelhasználás esetén adóraktáranként is kell zárjegynyilvántartást vezetni, és a zárjegyelszámolást elvégezni. A zárjegyfelhasználónak a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített zárjegynyilvántartást folyamatosan kell vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. 27 A zárjegynyilvántartásnak a következők szerint bizonylatolt adatokat kell tartalmaznia: a) a nyitókészlet, az előző elszámolási időszakról készített jegyzőkönyv (zárókészlet adata), b) a készletnövekedés, az átvételről kiállított szállítólevél, c) az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyisége, a

belső gyártási, illetve a raktárbizonylatok, d) a zárjegy felhelyezése során (gyártás közben) megsérült zárjegyek mennyisége (A felhasználás során megsérült zárjegyekből eredő hiányok kétféleképpen vehetők figyelme: egyfelől a tételes elszámolás, amely során gyűjtőívre kell ragasztani a megsérült zárjegyeket. Ez kézi zárjegy felhelyezés esetén, vagy akár gépi zárjegyfelhelyezés esetén is választható. A másik lehetőség az előállított zárjegyes mennyiség bizonyos százalékának elszámolása, mely során nem szükséges a gyűjtőív alkalmazása. A százalékos elszámolást kizárólag gépi zárjegyfelhelyezés esetén, és csak akkor lehet választani, ha a tételes elszámolást nem alkalmazzák.), e) a Hivatal által visszavett mennyiség, az azt igazoló bizonylat, f) a zárjegy igénylőjének érdekkörébe nem tartozó okból - ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegyek

mennyisége, az eseményről a vámhivatal által felvett jegyzőkönyv, vámhivatali jegyzőkönyvhöz a rendőrség, illetve a tűzoltóság jegyzőkönyvét is csatolni kell, g) a feleslegessé vált és a vámhivatal felügyelete mellett megsemmisített mennyiség, a megsemmisítésről a vámhivatal által felvett jegyzőkönyv, h) a zárókészlet, az a)-g) pontok adatai, illetve az elszámolási időszak végén a vámhivatallal közösen végzett zárjegykészlet-felmérés jegyzőkönyve alapján. A zárjegyfelhasználónak az elszámoláshoz továbbá csatolnia kell: a) a zárjegy harmadik országban, más tagállamban történő felhelyezése esetén a zárjegy ideiglenes kiviteléről, továbbá az ideiglenes kivitelből visszahozott zárjegyről, az importált, valamint belföldre behozott termék adóraktárban vagy átmeneti megőrzésben történő raktározásáról és/vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelésről készült vámokmányokat, vagy a

belföldre történő behozatalhoz kiállított egyszerűsített kísérő okmányt, valamint - a zárjegyek elszámolhatósága érdekében - a legkisebb kiszerelési egység megnevezését és mennyiségét tartalmazó nyilatkozatot, b) a zárjegy importőr általi felhelyezése esetén az erről készített jegyzőkönyvet. 28 A vámhatóság általi zárjegyelszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A 7 számú mellékletben látható a Jegyzőkönyv a zárjegyek, hivatalos zárak készletfelvételéről, elszámolásáról és a díjtétel köteles hiányokról nyomtatványa. A vámhivatalnak készletfelvétellel, illetve a rendelkezésére álló adatokból kell megállapítania a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget, és azt az eseményről felvett jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A feleslegessé vált, valamint a zárjegyeket tartalmazó dobozok, kötegek, tekercsek felbontásakor, illetve a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás

zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg, azokat a zárjegyelszámolásig meg kell őriznie, majd azt követően a Hivatalhoz vissza kell küldenie. Az Unión belül, más tagállamból beszerzett alkoholtermékekre - a módosított rendelkezés szerint - a zárjegy belföldön is felhelyezhető, azokat nem kell eleve zárjeggyel ellátva behozni. A zárjegyet továbbá a tagállamból beszerző kereskedő már akkor kézhez kaphatja, ha a törvény szerinti jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét teljesítette, vagyis a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összeget előzetesen készpénzben vagy pénzügyi biztosítékban letette. Ennek eddig az adó megfizetése volt a feltétele A másik változás szerint, a bejegyzett kereskedőknek a más tagállamból behozott alkoholtermékekhez átvett zárjegyekkel 2005-től – az adóraktár engedélyesekkel azonosan - az eddigi 60 napos határidő helyett csak 3 havonta kell

elszámolniuk. IV.18 Sérült zárjegy Az előállítás, a tárolás és a kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyeket a zárjegy előállítójának és a Hivatalnak a képviselőiből álló bizottság, jegyzőkönyv felvétele mellett - a zárjegyek tételes ellenőrzését, számbavételét követően – megsemmisíti. A gyártás közben megsérült zárjegyek elszámolása tételesen vagy százalékos módon történhet. Tételes elszámolás esetén a zárjegyfelhasználó a megsérült zárjegyeket köteles azok darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több, mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre, és megállapítható annak hitelessége, azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre 50 db sérült zárjegyet kell felragasztani. A gyűjtőíveket a Hivatal bocsátja rendelkezésre 29 Az elszámolási időszak végén

a jövedéki termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a tételes elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyeket a zárjegyfelhasználó és a vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell megsemmisíteni. Százalékos elszámolással, ha a zárjegyfelhasználó a jövedéki termék gyártása közben megsérült zárjegyeket tételesen nem tudja elszámolni, csökkentő tételként az általa ténylegesen megállapított mennyiséget, legfeljebb az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyiségének (darabszámának) az alábbiakban meghatározott %-át állíthatja be az általa vezetett zárjegynyilvántartásba. A zárjegy kézi felhelyezése esetén csak a tételes elszámolás alkalmazható. Az elszámolható (leírható) zárjegymennyiség legfeljebb a) 1,0%, az 5000 db/óra kapacitás alatti csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén, b) 1,5%, az 5000 db/óra vagy annál

nagyobb kapacitású csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén. IV.2 Összegzés Tehát a zárjegy, mint adóügyi jelzés, szigorúbb feltételek (átvétel, felhasználás, elszámolás) mellett alkalmazható, mely a termék kategória magas adótartalmának köszönhető. Ugyanakkor az elszámolás során a felhasznált mennyiséget kell igazolni, a felhasználásként nem igazolt mennyiség után – amennyiben az a százalékos veszteség alkalmazása során meghaladja az elszámolható mennyiséget – díjat kell fizetni. Ez a díjfizetési kötelezettség nem sorolható a szankciók körébe, tehát nem bírság, de célja feltétlenül a prevenció. A zárjegy alkalmazási szabályok illeszkednek a Római Szerződésben rögzített négy alapelv által támasztott követelményekhez, miközben alkalmazásuk nemzeti szinten kötelező (a 2005. január 1-jei törvénymódosítás alapján a behozatal után a bejegyzett kereskedőnek még van ideje a zárjegy

felhelyezésére). A jövőben a pálinka szakma, valamint a Vám- és Pénzügyőrség törekvései szerint – mely természetesen a bérfőzés keretében előállított pálinkákra nem vonatkozik – a védelem alá helyezett pálinkákon alkalmazandó zárjegyek terén egy új típusú „pálinka zárjegy” 2 bevezetése 2 is elképzelhető, mellyel a pálinka az egyéb alkoholtermékektől lásd: Békési Zoltán - Pándi Ferenc: Pálinka főzés /Jövedéki ismeretek fejezet/ (Mezőgazda kiadó, 2005) 30 megkülönböztethetővé válhatna. A „pálinka zárjegy” előnye, hogy már a zárjegy megrendelése során a pálinka eredete vizsgálható lenne, így csak arra jogosult személyek vehetnék át a „pálinka zárjegyet”, melyet természetesen a jelenlegi szabályoknak megfelelően a bérfőzés keretében előállított, és a főzetőnek átadott pálinkák esetében a jövőben sem kellene alkalmazni. A „pálinka zárjegy” alkalmazására

irányuló elképzelések jelenleg csak gondolati stádiumban valósíthatók meg, tekintettel arra, hogy a pontos előírások kidolgozása, valamint az eredetvédelem feltételrendszerének megteremtése, és a pálinka minőség ellenőrzésére vonatkozó részletszabályok kidolgozása a szakma aktív támogatásával valósítható meg, egy a pálinka minősítésében érdekelt egységes, országos szintű szakmai szervezet felállítását követően. 31 V. Adójegy Az adójegy olyan bélyeg, amely a rajta feltüntetett jelzéseken keresztül, az általa képviselt jövedéki adó és általános forgalmi adó összegét testesíti meg. A végső fogyasztók részére az adójegyen feltüntetett áron értékesíthető a dohánygyártmány. Adójegyet a dohánygyártmányok szabadforgalomba bocsátását megelőzően kell felhelyezni és alkalmazni. A dohánygyártmányokra 3 alkalmazandók az adójegyek: a) cigaretta; b) szivar (dobozos): a dohányrúd, amely teljes

egészében természetes dohányból készült, c) szivar (darabonként): a dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal, d) szivarka: a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket. A burok és a boríték dohányfóliából készült és egy termék tömege – a filter és a szopóka nélkül – nem lehet kevesebb 1,2 g-nál és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel, e) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát. Egy termék tömege – filter vagy

szopóka nélkül – nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél. f) fogyasztási dohány; g) finomra vágott fogyasztási dohány. A 9. számú mellékletben bemutatásra kerülnek a fenti termékek tekintetében alkalmazott adójegyek. Az adójegyek leírását az adójegyrendelet melléklete tartalmazza. Az adójegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni. A dohánygyártmányok adómértékeinek változásakor 3 lásd: 8. számú mellékletet, mely bemutatja a dohánygyártmányok elhatárolását a Jöt hatálya alá tartozásra tekintettel. 32 az adójegy alnyomatának színe, esetlegesen egyes grafikai eleme - az adóraktári adójegyfelhasználókkal egyeztetve - változik. Az adójegy tartalmazza: a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási

dohány), b) a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm), c) az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát, d) az adójegy sorszámát. Kiskereskedelmi eladási ár: a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár. Az adójegyet az adóraktár engedélyese, az importáló, a bejegyzett/ nem bejegyzett kereskedő igényelheti és köteles alkalmazni a szabadforgalomba bocsátást megelőzően. Az alábbi igénylőket nevezzük adójegyfelhasználóknak: a) adóraktár engedélyese az adóraktári adójegyfelhasználó, b) bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, adóképviselő továbbá a kereskedői adójegyfelhasználók, c) importáló pedig az importőr zárjegyfelhasználó. A zárjeggyel ellentétben az adójegynél nem

jöhet szóba a közösségi kereskedő, hiszen az adóztatás adójeggyel valósul meg, melyet a szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra kell felhelyezni. Ugyanakkor a közösségi kereskedő éppen a szabadforgalomból vásárolt termékekkel kereskedik, melyek után – az adójegyezettség miatt – az adókötelezettségeinek nem lesz képes eleget tenni. Ennek megfelelően – az adójeggyel történő adóztatási konstrukció miatt – a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott adójegyes dohánygyártmány kereskedelmi (továbbforgalmazási) céllal nem szerezhető be, tehát az adójegy tekintetében nem tekinthető a közösségi kereskedő felhasználónak. Az adójegy a termék adótartalmához közvetlen módon köthető. 33 A cigaretta adójának alapja: - százalékos: a kiskereskedelmi eladási ár bizonyos százaléka (23%); - tételes: ezer darab (6.450 forint ezer darabonként) Az egyéb dohánygyártmányok esetében csak

százalékos jövedéki adó került meghatározásra. A Vám- és Pénzügyőrség állapítja meg az adójegy felhasználó árkalkulációja alapján és szedi be a dohánygyártmányok általános forgalmi adóját is. Példaként a 10. számú mellékletben bemutatásra kerül egy csomag cigaretta adótartamának meghatározása. Adójegyet kell alkalmazni: a) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása esetén (ide kell érteni az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátást, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként harmadik országból vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt), b) Tranzitadóraktárból olyan utas részére történő értékesítés, akinek a végső úticélja a Közösségen belül van. Nem kell adójegyet alkalmazni tranzitadóraktárból olyan utas részére történő értékesítés esetén, akinek a végső

úticélja nem a Közösségen belül van, hanem harmadik országban. A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, adójeggyel ellátott dohánygyártmány tartható. A forgalmazás során az adójegy bármely módon történő eltakarása, felülragasztása, az adójegyen felirat alkalmazása tilos. A szabadforgalomban a dohánygyártmányok gyűjtőcsomagolásának felbontásakor talált adójegy nélküli vagy a hamis adójegyű, illetve nem a Jöt. és az adójegyrendelet előírásainak megfelelően felragasztott adójegyű árut a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a kereskedelmi egység (üzlet, raktár, tárolótelep) fekvése szerinti vámhivatalt értesíteni kell. Megteremtődött a kereskedelmi adóraktár

létesítésének lehetősége az adójegy nélkül beszerzett, egyedi fogyasztói csomagolású szivarra és fogyasztási dohányra is. Az új adóraktár 34 az un. dohánytároló adóraktár A dohánytároló adóraktár révén a tagállamokból is beszerezhető adójegy nélkül és betárolást követően is felfüggesztés alatt maradó adókötelezettséggel a szivar és a fogyasztási dohány (ez a harmadik országokból végzett beszerzésekre, az importált termékek vámraktárba való betárolásával eddig is biztosított volt). Azonban az adójeggyel ellátott szivar, fogyasztási dohány, valamint a cigaretta és a szivarka, amelyek dobozára már a gyártás folyamán minden esetben felragasztják az adójegyet, továbbra sem tartható tároló adóraktárban 4. A dohánytároló adóraktár engedélyezéséhez legalább 5 millió Ft jövedéki biztosíték letétele, s legalább 100 m2 raktárterület szükséges. A dohánytároló adóraktárban az adójegy

felhelyezése csak kézi úton lehetséges. V.1 Az adójegyezés folyamata Az adójegyezés folyamata kötött. Az adójegyelőállítás – úgy mint a zárjegyelőállítás – a vámhatóság közvetlen felügyelete alatt zajlik, az adójegy felhasználó meghatározott feltételek mellett, egységes formátumú bélyegeket tud átvenni. Továbbá adójegy esetében az adójegy átvételével a felhasználónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, mely különbségeket eredményez a dohánygyártmány adózásában, az adójegyekkel való elszámolásban. V.11 Adójegyelőállítás Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság – a Hivatal útján – bocsátja az adójegyfelhasználó rendelkezésére, elszámolási kötelezettség mellett. V.12 Adójegymegrendelés Az adójegyeket az erre a célra rendszeresített, a rendeletben meghatározott tartalmú, kettőpéldányos adójegy-megrendelőlap egy eredeti példányának megküldésével a

Hivatalnál kell megrendelni. A megrendelőlap formanyomtatványa a Hivatalnál szerezhető be, illetve letölthető és kinyomtatható a vámhatóság Internetes honlapjáról. Az adómérték változásakor az adómértékeknek megfelelően külön-külön nyomtatványon kell a megrendelést benyújtani. Az adójegy-felhasználó a megrendelésében nyilatkozik arról, hogy az adójegy átvételével keletkező fizetési kötelezettsége teljesítésére kér-e halasztást. 4 lásd: V.I6 Adójegyek felhelyezése cím 35 A Hivatal az elfogadott megrendelést visszaigazolja és egyidejűleg közli az átvétel tervezett időpontját. A Hivatal az adóraktári adójegy-felhasználónak az adójegy-megrendelését a megrendelőlap eredeti példányának a beérkezéstől számított 7. munkanapig teljesíti Az importálónak az adójegy igényléséhez a dohánygyártmányok importálására érvényes, jövedéki engedéllyel is rendelkeznie kell. A bejegyzett/ nem bejegyzett

kereskedő a dohánygyártmányok más tagállamból való behozatalára jogosító engedély birtokában igényelhet adójegyet. A Hivatal, illetve a Hivatal alkalmazottja, továbbá az adójegyet előállító nyomda alkalmazottja az igénybejelentés, a megrendelés, illetve az ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitokra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni. V.13 Az adójegy alkalmazásával összefüggő fizetési kötelezettség Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt a jövedéki adó és általános forgalmi adó összeget, amelyet az igényelt adójegyek az átvételkor hatályos adómértékek alapján képviselnek. A fizetési kötelezettség teljesítésekor a halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő második hónap 28. napjáig kell teljesíteni Az adójegyfelhasználónak az átvett vagy átvételre kerülő adójegyek utáni fizetési kötelezettségét átutalási

megbízással kell teljesítenie az általános forgalmi adónak megfelelő összeget az országos parancsnokság által külön e célra megnyitott Dohánygyártmány Áfa bevételi számlára, a jövedéki adónak megfelelő összeget a Dohánygyártmány Jövedéki adó bevételi számlára. Ha az adójegy átvételét megelőzően megfizetett összeg meghaladja az átvett adójegyek alapján keletkezett fizetési kötelezettséget, a különbözetet a Hivatal az adójegy-felhasználó kérésének megfelelően köteles a) 8 napon belül az adójegy-felhasználó által megjelölt bankszámlára visszautalni, vagy b) az adójegy-felhasználó következő adójegy-rendelésének teljesítése során beszámítani. Az adójegy-felhasználó a fizetési kötelezettségének teljesítésére halasztást kérhet. A fizetési kötelezettség halasztására az adójegy felhasználó jogosult, amennyiben biztosítékot nyújt. 36 A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által

nyújtott tevékenységi jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő azzal, hogy az adóraktárába kerülő, más tagállamban gyártott dohánygyártmányra általa átvett adójegy utáni fizetési kötelezettségre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani az éves szinten várhatóan keletkező fizetési kötelezettség egytizenketted részének megfelelő összegben. Azonban ha közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba szállítás vagy tagállamo(ko)n keresztül harmadik országba kivitel történik, úgy a nyújtandó szállítási biztosíték teljesítettnek tekintendő a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig a külön nyújtott biztosíték beszámításával. Ha az adóraktári adójegy-felhasználó fizetési halasztást kér és az adójegy rendelése a rendelkezésére álló gyártási kapacitás alapján aránytalanul nagy mennyiségre vonatkozik, a Hivatal

a megalapozott igény feletti adójegyek kiadását csak ezen adójegyek adóértékére megállapított fizetési kötelezettség előzetes teljesítése esetén engedélyezi. A bejegyzett kereskedő által az éves szinten várhatóan keletkező fizetési kötelezettség egytizenketted részének megfelelő összegben nyújtott jövedéki biztosítéka a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékának minősül. Az importáló és a nem bejegyzett kereskedő a fizetési kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett adójegy értékének megfelelő nagyságú biztosítékot nyújt. Fizetési halasztás mellett a megrendelt adójegy részükre abban az esetben adható ki, ha a kiadást megelőzően a törvényben előírt nagyságú biztosíték rendelkezésre állását az importőr, valamint a nem bejegyzett kereskedő igazolja. Biztosítékként belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia fogadható el. A

bankgarancia meghatározott határnapig érvényes, eredeti, visszavonhatatlan vagy olyan visszavonható bankgarancia, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti, lehet. Ezen összegén belül a garanciát vállaló hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejártát követően fennálló tartozás esetén, a vámhatóság igénybejelentése alapján - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - teljesít. A bankgaranciában a fizetési igény bejelentésére a vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként kell megjelölni. A fizetési kötelezettségre adott halasztás lejárta időpontját a bankgarancia érvényességi idejének legalább 30 nappal meg kell haladnia. 37 V.14 Adójegyek kiadása A Hivatal az adójegyek kiadását határozattal engedélyezi, amelyben megállapítja az adójegyek utáni fizetési

kötelezettséget. Amennyiben az adójegy-felhasználónak a vámhatóság felé meg nem fizetett jövedéki adó vagy általános forgalmi adó tartozása van - nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, a Hivatal az adójegyek kiadásáról elutasító határozatot hoz. Ha a Hivatal visszavesz adójegyeket, akkor azokat meg kell semmisítenie, újból más adójegyfelhasználónak nem adhatja ki. V.15 Adójegyek átvétele Az adójegyeket az adójegy-felhasználó személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselője útján veheti át, aki köteles annak biztonságos tárolásáról és megőrzéséről gondoskodni. Az adójegy-felhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás-mintáját, első adójegy megrendelés alkalmával köteles a Hivatalnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről. Az

átadást-átvételt a Hivatal és az adójegy-felhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) az adójegy kiadási okmány mindkét példányán aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja. Az adójegyek tételes átadása-átvétele a szalagozott kötegek, - a darabonként csomagolt szivar adójegyek esetében - a tekercsek vagy a szalagozott kötegeket, illetve a tekercseket tartalmazó dobozok átadásával-átvételével történik. A dobozok tartalmát a Hivatal és az adójegyeket előállító nyomda együttesen hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik az adójegyek fajtáját, kiskereskedelmi eladási árát, sorszámát, darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják. Az adójegy-felhasználó az átadás-átvétel során ellenőrizheti az átvett adójegyek fajtáját, kiskereskedelmi eladási árát, sorszámát, darabszámát. Az adójegyek átadásáról-átvételéről két példányban adójegy

kiadási okmányt kell kiállítani, amely az átadás-átvétel időpontját, az adójegy választékát, mennyiségét és sorszámát tartalmazza. 38 Ha az adójegy-felhasználó nem kér fizetési halasztást, a megrendelt adójegyeket az adójegy átvételével keletkező fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolása mellett veheti át. Igazolásként bankszámlakivonat vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Ha az adójegy-felhasználó a visszaigazolt adójegyeket az átvételre megjelölt időpontot követő 10. munkanapig nem veszi át, vagy a visszaigazoltnál kisebb mennyiségben kívánja átvenni, illetve a Hivatalhoz nem minőségi hiba miatt küld vissza adójegyet, köteles az át nem vett, illetve visszaküldött adójegyek után, az azok előállítási költségének felmerülésével okozott többletköltség összegével megegyező összegű költségtérítést fizetni. A

költségtérítést a Vám- és Pénzügyőrség Költségvetési előirányzat keretszámla elnevezésű számlájára kell átutalási megbízással befizetni. Az átvett adójegyek elszállítása az adójegy-felhasználó feladata. V.16 Adójegyek felhelyezése Földrajzi helye: Dohánytermék harmadik országból, importálással történő behozatala esetén az adójegy felhelyezését a harmadik országban vagy a vámjogi szabadforgalomba bocsátást megelőzően vámraktárban, tagállamból történő behozatal esetén a beszerzést megelőzően, a tagállamban vagy belföldön, illetve a kereskedői adójegy-felhasználó esetében az engedélyben nevesített fogadóhelyen kell elvégezni. Kiszerelési egységen történő elhelyezkedése: Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint úgy kell

felhelyezni, hogy az adójegyen feltüntetett szöveg, kiskereskedelmi eladási ár, a sorszám és a - cigarettaadójegy esetén - a darabszám olvasható legyen. Egyedi fogyasztói csomagolás a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomag (zsebcsomag), b) a szivar esetében a darab vagy a doboz, c) a szivarka esetében a doboz, d) a fogyasztási dohány esetében a tasak vagy a doboz. 39 Az adójegy-felhasználó az adójegyet oly módon köteles a dohánygyártmányra felragasztani, amely az adójegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja: - cigarettára történő felhelyezés A "puha doboz" csomagolású cigaretta esetén az adójegyet a gyártási folyamat során, közvetlenül a dobozra, - fóliacsomagolás esetén - a fóliacsomagolás alá, a doboz tetejének középvonalán átvezetve, a doboz mindkét hosszanti oldalára azonos hosszúságban átnyúlva kell felragasztani, úgy, hogy a csomagolás

kinyitásakor az adójegy eltépődjön. A "kemény doboz" csomagolású cigaretta esetén az adójegyet a gyártási folyamat során, a fóliacsomagolás alá, közvetlenül a dobozra, a hátlapon és az oldallapon együttesen, a tető törésvonalát és az egyik oldallap nyitási vonalát is lefedve a törésvonal közepére helyezve kell felragasztani, úgy, hogy a csomagolás nyitásakor az adójegy eltépődjön. - szivarkára történő felhelyezés Az alkalmazás ugyanaz, mint a cigarettánál, ezért az ott ismertetett szabályokat kell megfelelően alkalmazni. - finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohányra történő felhelyezés Az adójegyet a dohányt tartalmazó csomagra, dobozra úgy kell felragasztani, hogy az adójegy középvonala a nyitás helyére essen, és a fogyasztási dohányt az adójegy eltépődése nélkül a csomagból, dobozból ne lehessen kivenni. - szivarra történő felhelyezés Darabonkénti

értékesítése esetén az adójegyet a két fül összeragasztásával, szorosan záródó, eltépődés nélkül le nem húzható gyűrűként kell a szivarrúdra felhelyezni. A szivar celofán vagy egyéb burkolatba történő darabonkénti csomagolása és értékesítése esetén az adójegyet a burkolatra úgy kell felragasztani, hogy az adójegy a burkolat felbontásakor eltépődjön. A nem darabonként értékesített szivar esetében az adójegyet a) a fadobozon az elhúzható tetőn és a doboz tetején, b) a fémdobozon a levehető vagy nyitható tetőn és a doboz oldalán, c) az egyéb csomagoláson a nyitásra kialakított helyen áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a szivart a csomagolásból az adójegy eltépődése nélkül ne lehessen kivenni. 40 A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles ellenőrzi fenti előírások betartását. Az adójegyet arra a dohánygyártmányra is - az általános szabályok szerint - fel kell ragasztani, amely

nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal kerül értékesítésre. V.17 Elszámolás az adójeggyel Elszámolása hiány alapú, azaz a fel nem használt adójegyek mennyiségén alapul, melyből az elszámolható hiányokat kell pontosan megállapítani. Ennek oka, hogy az adójegyen feltűntetett árat az adójegy felhasználója határozza meg, és az adójegy átvételével meg is fizeti (vagy legalább biztosítja) a terméket terhelő jövedéki adót és áfá-t. Az adóraktári adójegyfelhasználónak az adójegyekről adójegyfajtánként, ezen belül kiskereskedelmi eladási áranként kell nyilvántartást vezetnie, és az adójegy-nyilvántartás adatai alapján a rendelet melléklete szerinti elszámolást kell havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig elkészítenie. A havi adójegy-elszámolás III. részében azon adójegyek állíthatók be (írhatók le) a tárgyhónapban, amelyekre az adójegy-felhasználó fizetési kötelezettségét a Hivatal kérelme

alapján határozatban törölte. Ha az adójegy-felhasználó több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az adóraktárankénti adójegy-nyilvántartások adatai alapján összesített elszámolást is kell készítenie. A szabadforgalomból dohánygyártmánytól visszavásárolt elkülönítetten kell adójegyes tárolni, dohánygyártmányt és nyilvántartani. az Az egyéb ezen dohánygyártmányokon lévő adójegyet nem kell az adójegy-elszámolásban szerepeltetni. Az adójegyeket tartalmazó kötegek, tekercsek vagy dobozok felbontásakor, illetve az adójegyek felhelyezése során talált minőséghibás adójegyeket az adójegy-felhasználó nem semmisítheti meg, azokat az adójegy-elszámolásig meg kell őriznie. V.18 Sérült adójegyek Sérült, hibás vagy hiányos adójegyet tilos felragasztani. A gyártás közben megsérült adójegyek elszámolása tételesen történhet. Az adójegy-felhasználó a megsérült adójegyeket köteles azok

darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. Egy gyűjtőív legfeljebb 50 darab adójegyet tartalmazhat és egy gyűjtőívre csak az azonos fajtájú, azon belül azonos 41 adóértékű adójegyek ragaszthatók fel. A megsérült adójegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha a gyűjtőívre felragasztott darabból egyértelműen megállapítható az adójegy adóértéke. A megsérült adójegyeket jegyzőkönyv felvétele mellett az adóraktárban kell megsemmisíteni. A felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a) az adójegyek fajtáját, b) darabszámát, c) a kiskereskedelmi árankénti általános forgalmi adó és d) a jövedéki adó értékét, valamint e) a megsemmisítés módját. A gyártás közben megsérült, gyűjtőívre felragasztott, sérült adójegyek megsemmisítésekor jelen van a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal és az adójegy-felhasználó 2-2 képviselőjéből álló bizottság. A bizottság

összetételét, annak változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a Hivatalnak megadja. Az adójegy-felhasználó részéről a bizottságnak a termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult, a külön jogszabály szerint bejelentett személy lehet a tagja. Az adójegy-felhelyezés közben megsérült, az importőr, valamint a kereskedői adójegyfelhasználó által összegyűjtött darabok és gyűjtőívre felragasztott adójegyek megsemmisítése bizottság jelenlétében történhet. A Bizottság a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal és az adójegy-felhasználó 2-2 képviselőjéből áll. A bizottság összetételét, annak változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a Hivatalnak megadja. Az importáló, valamint a kereskedői adójegy-felhasználó részéről a bizottság tagja az adójegy átvételre jogosult személy lehet. Az importáló, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő

részére végzett megsemmisítés helye a vámhatóság által kiadott engedélyében feltüntetett telephely, fogadóhely a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos helyisége. A még fel nem ragasztott vagy a szabadforgalomba még nem bocsátott dohánygyártmányokon lévő adójegyek baleset vagy elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését az eseményt követően az adójegy-felhasználó köteles 42 jegyzőkönyvben rögzíteni, a kivizsgálást megkezdeni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz azonnal bejelenteni. V.19 A halasztott fizetési kötelezettség csökkentése A vámhatósághoz visszaküldött hibás, sérült, valamint sértetlen állapotú, továbbá a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, az adójegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt ide nem értve a lopás esetét, illetve jogszabályban meghatározott

egyéb módon megsemmisült adójegy értékével (jövedéki adó és általános forgalmi adó értéke) a tárgyhót követő hóban esedékes, halasztott fizetési kötelezettség a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett csökkenthető, vagy annak értéke visszatéríthető. Az adóraktári adójegy-felhasználó a teljesített vagy a fizetési kötelezettség csökkentésére/visszatérítésére vonatkozó kérelem benyújtásának hónapjában esedékes halasztott fizetési kötelezettségének csökkentését vagy visszatérítését kérheti a) az adójegyeket tartalmazó kötegek, tekercsek vagy dobozok felbontásakor talált minőséghibás, a Hivatalhoz a visszaküldött adójegyre, b) a Hivatalhoz sértetlen állapotban a visszaküldött adójegyre, amennyiben annak előállítási költségét az adójegy-felhasználó a kérelem benyújtásáig megtérítette - a kérelemhez csatolni kell az adójegy előállítási költsége

megfizetésének igazolását is (A sértetlen állapotú adójegy visszaadása esetén a fizetési kötelezettség csökkentését vagy visszatérítését legkorábban arra a hónapra vonatkozóan lehet – a tárgyhót követő hó 5-éig, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával – kérni, amelyben az adójegy utáni fizetési kötelezettség halasztása lejár. Az adójegyeket havonta egyszer, a kérelem benyújtásával egyidejűleg lehet, illetve kell a kérelem teljesítéséhez a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalon keresztül a Hivatalhoz visszaküldeni. 2005 január 1-jétől 2,5-szeres, de minimum 1000 forint összegű költségtérítést kell fizetni, mivel az elmúlt években – a dohánygyártók és -forgalmazók árversenye folytán – megnövekedett a vámhatóság, ezáltal az állam költsége. A fizetési kötelezettség csökkentése csak a fenti költségtérítés megfizetését követően érvényesíthető.), c) a

gyártás közben megsérült, a darabonként összegyűjtött, gyűjtőívre ragasztott és megsemmisített adójegyre - a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet, 43 d) a baleset vagy egyéb elháríthatatlan külső ok miatt az adóraktárban használhatatlanná vált, megsemmisült adójegyre, amennyiben azok mennyisége, adóértéke a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által teljes bizonyossággal megállapítható - a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet (A még fel nem ragasztott vagy a szabadforgalomba még nem bocsátott dohánygyártmányokon lévő adójegyek baleset vagy elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését az eseményt követően az adójegy-felhasználó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni, a kivizsgálást megkezdeni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz azonnal bejelenteni.), e) a vámhatóság

felügyelete mellett a külön jogszabály előírásainak megfelelően megsemmisített dohánygyártmányon lévő adójegyre (a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet), f) adóraktárban vagy adófelfüggesztéssel végzett szállítás során megsemmisült adójegyes dohánygyártmányok adójegyére, amennyiben az adójegyek mennyisége, adóértéke a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által teljes bizonyossággal megállapítható (a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet), g) az adóraktárban végzett belső minőség-ellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés céljaira a külön jogszabály előírásai szerint felhasznált dohánygyártmányon lévő adójegyre (a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet), h) az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira a külön jogszabály előírásai szerint átadott dohánygyártmányon lévő

adójegyre, amennyiben az átadott és az adóraktárból kiszállított dohánygyártmány adójegyét felülbélyegzéssel, felülragasztással érvénytelenítik, és annak megtörténtét a mintavételi jegyzőkönyvben is rögzítik (a kérelemhez csatolni kell a megjelölt eseményt igazoló jegyzőkönyvet). Az adóraktári adójegy-felhasználó a fizetési kötelezettségének fentebb nevesített csökkentését vagy visszatérítését a tárgyhóban bekövetkezett esetekre havonta, a tárgyhót követő hó 5-éig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával kérheti a Hivataltól. A kérelemben a fentebb részletezett (a-h pont) jogcímenkénti bontásban adójegyfajtánként, ezen belül kiskereskedelmi ár/darab bontásban és összesítve kell az adójegyek által képviselt általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét megadni. A Hivatal legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig határozatot hoz a kérelemről A fizetési kötelezettséget

csökkentő összeget (a leírt adójegyek adóértékét) a Hivatal 44 - az adójegy átvételekor vagy azt megelőzően teljesített fizetési kötelezettség esetében 15 munkanapon belül visszatéríti, vagy - a halasztott fizetési kötelezettség esetében a kérelem benyújtásának hónapjában esedékes fizetési kötelezettséget csökkenti, vagy - a kérelemnek megfelelően - a következő adójegyrendelés fizetési kötelezettségének teljesítésébe beszámítja, - vagy - ha a kérelem benyújtásának hónapjában, illetve az azt követő 3 hónapban nincs esedékessé váló fizetési kötelezettség - 15 munkanapon belül visszatéríti. Az adóraktár engedélyese, meghatározott végleges mentesülési jogcímek esetén, csökkentheti a halasztott fizetési kötelezettségét a dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével. 2005. január 1-től törvényi szinten is szabályozásra került - korábban rendeleti

szinten már megfogalmazódott -, hogy a vámhatósághoz visszaküldött adójegy értékével a) a hibás, sérült, továbbá a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, az adójegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt – ide nem értve a lopás esetét -, illetve jogszabályban meghatározott egyéb módon megsemmisült adójegyek esetében a tárgyhót követő hóban esedékes, b) a sértetlen állapotú adójegy esetén az arra adott fizetési halasztás lejártának hónapjában vagy azt követően esedékes, halasztott fizetési kötelezettség csökkenthető vagy annak értéke visszatéríthető a meghatározott feltételek mellett. Az adóraktári adójegy-felhasználó a fizetési kötelezettségének fentebb nevesített csökkentését vagy visszatérítését a tárgyhóban bekövetkezett esetekre havonta, a tárgyhót követő hó 5-éig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával kérheti a

Hivataltól. A kérelemben jogcímenkénti bontásban adójegyfajtánként, ezen belül kiskereskedelmi ár/darab bontásban és összesítve kell az adójegyek által képviselt általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét megadni. A sértetlen állapotú adójegy visszaadása esetén a fizetési kötelezettség csökkentését vagy visszatérítését legkorábban arra hónapra vonatkozóan lehet – a tárgyhót követő hó 5-éig, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával – kérni, amelyben az adójegy utáni fizetési kötelezettség halasztása lejár. 45 Az importőr adójegy-felhasználó és kereskedői adójegy-felhasználó által a) összegyűjtött darabjai gyűjtőívre felragasztott, b) a Bizottság jelenlétében megsemmisített adójegyre, c) adóhatósági ellenőrzés céljára felhasznált dohánygyártmányon lévő adójegyre, továbbá d) az adójegyeket tartalmazó kötegek, tekercsek vagy dobozok felbontásakor

talált minőséghibás, a Hivatalhoz visszaküldött adójegyre, e) Hivatalhoz sértetlen állapotban visszaküldött adójegyre, amennyiben annak előállítási költségét az adójegy-felhasználó a kérelem benyújtásáig megtérítette, f) adófelfüggesztéssel végzett szállítás során megsemmisült adójegyes dohánygyártmányok adójegyére, amennyiben az adójegyek mennyisége, adóértéke a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által teljes bizonyossággal megállapítható, g) az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira a külön jogszabály előírásai szerint átadott dohánygyártmányon lévő adójegyre érvényesítheti a fizetési kötelezettsége csökkentésének a lehetőségét. Ezen jogosultságának érvényesítéséhez be kell mutatni az adójegyek kivitelét és behozatalát igazoló vámokmányt, valamint az adójegyekről a Hivatal által kiadott adójegy-kiadási okmányt. V.2 Szabadforgalomba bocsátott

dohánygyártmányok adójegyei A jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a dohánytermékek külföldre történő kiszállítása, amely lehet harmadik országos export vagy tagállamba irányuló kivitel, adójeggyel nem történhet meg. Azonban ezen szabály esetében is, mint általában van kivétel Az adójeggyel ellátott dohánygyártmány minőség-ellenőrzés céljára (áruminta) a Hivatal által engedélyezett mennyiségig kiszállítható külföldre. A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék után az adófizetési kötelezettség teljesítésre került, így ha bármely okból az adóraktár engedélyesének vissza kell vásárolnia, úgy adózott terméket vásárol. A törvény azonban meghatározott felhasználási cél esetén - bizonyos támasztott feltételek teljesítése mellett - azonban engedélyezi a megfizetett adó visszaigénylését, illetve levonását. A megfizetett jövedéki adó utólagos visszaigénylése során zárt, a

jogosultság megfelelő dokumentálását, igazolását megkövetelő rendszer érvényesül. A jövedéki adót az igazoltan adózottan beszerzett termék esetén lehet csak visszaigényelni. A 46 törvény az adóraktár által vásárolt adózott termékek közül csak arra enged visszaigénylést, illetve az után a termék után lehet az adót levonni a fizetendő adóból, amelyet az adóraktár feldolgoz (a felhasználásával másik terméket állít elő). Az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt adóraktárba visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság, illetve jogszabályi változás miatt forgalomképtelenné vált, szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány

dohánygyártmányt a adóját visszaigényelheti dohánygyártmány-adóraktár (levonhatja), engedélyese amennyiben az a adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. A visszaigénylés feltétele, hogy a dohánytermékekről az adójegyet a vámhatóság jelenlétében a) el kell távolítani és b) meg kell semmisíteni, vagy c) felülragasztással érvényteleníteni kell, d) melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az adóraktári adójegy-felhasználó által a szabadforgalomból adóval növelt áron visszavásárolt dohánygyártmány megfizetett jövedéki adójának visszaigényléséhez a törvényben előírt, megsemmisítésre vonatkozó feltétel a teljes doboz (csomag) megsemmisítésével is teljesítettnek tekintendő, amennyiben a dohánygyártmánnyal együtt megsemmisítésre kerülő adójegyek számbavétele és adóértékének megállapítása biztosított. A megsemmisítést az adóraktári adójegy-felhasználó előzetesen

írásban köteles bejelenteni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak, amely a megsemmisítést felügyeli. A szabadforgalomból dohánygyártmánytól visszavásárolt elkülönítetten kell adójegyes tárolni, dohánygyártmányt és nyilvántartani. az Az egyéb ezen dohánygyártmányokon lévő adójegyet nem kell az adójegy-elszámolásban szerepeltetni. 47 Az adóraktári engedélyes mellett, aki szabadforgalomból visszavásárol dohányterméket és termékelőállításhoz használja azt fel, az exportáló is jogosult az általa adózottan vásárolt végleges rendeltetéssel 3. országba szállított dohánytermékek utáni adó visszaigénylésére A visszaigénylés (levonás) érvényesítéséhez a dohánytermékekről az adójegyet a vámhatóság jelenlétében a) el kell távolítani és b) meg kell semmisíteni, vagy c) felülragasztással érvényteleníteni kell, d) melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek oka, hogy az

exportáló adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem exportálhat, kivéve, ha az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. A csatlakozással egyidejűleg életbe lépett törvényben az új gazdasági szereplő, a közösségi kereskedő megjelenésével, kiegészült a fenti előírás, azaz a közösségi kereskedő adójeggyel ellátott dohánygyártmányt - kivétel az áruminta - nem szállíthat ki más tagállamba, kivéve, ha az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. A szabadforgalomba bocsátott dohánytermék adójegyének felülragasztása vagy eltávolítása (együtt felülragasztás) kizárólag az exportáló, illetve a közösségi kereskedő hatósági felügyeltét ellátó vámhivatal jelenlétében, annak előzetes értesítését követően végezhető. Az értesítést legalább 3 munkanappal a felülragasztás tervezett időpontját megelőzően, írásban kell a vámhivatalhoz benyújtani. A vámhivatal az adójegy

felülragasztásáról jegyzőkönyvet készít, mely egy-egy példányát az exportáló, illetve a közösségi kereskedő, valamint a Hivatal részére át kell adni. A jegyzőkönyv tartalmazza felülragasztott adójegyfajtánként és azon belül az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi áranként: az adójegy sorszámát (sorszámtartományát) és az adójegy által képviselt jövedéki adó és általános forgalmi adó összegét. 48 V.3 Adóügyi jelzések az Európai Unióban, a dohánygyártmányok speciális adóügyi jelzései az Európai Unióban A jövedéki adóköteles termékek, különösen az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok esetében a kormányok gyakran különböző fiskális jelölések alkalmazását írják elő 5. Az alkoholok tekintetében a tagállamokra van bízva, hogy alkalmaznak-e zárjegyet, vagy hasonló adóügyi jelölést (például Olaszország alkalmaz). A dohánygyártmányok esetében az adóügyi jelzés azért

fontos, mert az adóztatás jellemzően ezzel történik. Fontos hangsúlyozni, hogy az adott tagállam dönti el, és egyben nemzeti jogrendjében kell szabályoznia, hogy az adóbeszedésnek mely módját választja. Ebben a közösségi szabályok mozgásteret engednek meg a tagállamoknak, és ennek eredményeképpen különböző fiskális jelölések léteznek az Európai Unióban. Jelenleg négyféle fiskális jelölés különböztethető meg, amelyeket az alábbiakban részletezek funkciójuk és ismertető jegyeik alapján. Az 11. számú mellékletben láthatók az EU tagállamokban alkalmazott fiskális jelölések, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. V.31 Adójegy Kizárólag engedélyezett gyártók, forgalmazók és importőrök juthatnak a jellemzően állami nyomdákban (ugyanakkor Németországban gyakorlat, hogy az adóügyi jelzések megszemélyesítését – kiskereskedelmi árral való ellátását – maga az adójegy

felhasználó végzi, pénzügyőri felügyelet mellett) előállított adójegyekhez, amelyeken többnyire a kiskereskedelmi eladási ár és a szálban kifejezett mennyiség szerepel egyes országokban, így például Németországban vagy Magyarországon az adójegyek sorszámozottak, de olyan uniós tagállamok is akadnak, ahol maga a gyártó köteles egy úgynevezett gyártói kódot rányomtatni az átvett adójegyre. Az adójegy legfontosabb funkciója az adóbeszedés, ugyanis azáltal, hogy adóértéket képvisel (némely tagállamban jövedéki adótartalmat, másokban, ahol egyfázisú áfa érvényesül a dohánytermékekre, ott jövedéki adó és áfa tartalmat együttesen) az adót fizetik meg az átvételével, használatával. A gyártási folyamatban felhelyezik az adójegyet a csomagolásra, mégpedig oly módon, hogy az a csomagolás felnyitásakor eltépődjön, azaz megsérüljön. A gyártás közben megsérült adójegyeket pedig hatósági felügyelet mellett

meg 5 lásd: Pályi Zoltán: A cigaretta fiskális jelölései az Európai Unióban (Jövedéki Közlemények Szakmai Hírlevél, 2004. október) 49 kell semmisíteni és azok után az adót vissza lehet igényelni. Az adó megfizetésére meghatározott fizetési időtartam áll rendelkezésre, amelyet általában az adójegy rendelés vagy az adójegy átvétel időpontjához kötnek. V.32 Zárjegy Hasonlóan az adójegyhez, kizárólag engedélyezett gyártók, forgalmazók és importőrök juthatnak az állami nyomdákban előállított zárjegyekhez is. A legfőbb különbség az adójegyhez képest, hogy a zárjegy nem képvisel adóértéket, ezért egy adott országban bármelyik cigarettásdobozra felhelyezhetőek, függetlenül a termék eladási árától, illetve annak adótartalmától. A zárjegyekért általában a felhasználóknak fizetniük kell, hiszen az egyes országok esetében egészen jelentős előállítási költségüket (pl. Olaszországban 22 Euro

1000 db zárjegy) nem vállalja magára az állam. A zárjegyekre bizonyos országokban, így például Spanyolországban vagy Olaszországban, nem nyomtatják rá a kiskereskedelmi eladási árat, de akad olyan ország is, ahol feltüntetik az árat a zárjegyen (pl. Portugália) Az adóhatóságok a zárjegyet elsősorban az adóbeszedés ellenőrzésére használják fel, hiszen a kiadott zárjegyek mennyiségének meg kell egyeznie a szabadforgalomba bocsátott késztermék mennyiségével. V.33 Árfeltüntetés Azokban az országokban, ahol kötelezik a gyártókat és az importőröket az ármegállapításra, szükséges az ár vásárlókkal történő megismertetése is. Ez többféleképpen történhet, például a kereskedők kötelező nyilatkozattételével (pl. Ausztria) vagy a dobozon az ár megjelölésével (pl. Finnország) Az előzőekben már láthattuk, hogy az adójegyen mindig fel van tüntetve az ár, a zárjegyen csak bizonyos esetekben, míg azokban az

országokban, ahol sem adójegyet sem zárjegyet nem alkalmaznak, ott jogszabálynak kell előírnia az ár csomagoláson való feltüntetését. Az árfeltüntetés történhet úgy, hogy a gyártók közvetlenül a csomagolásra, a dobozra nyomtatják rá az árat, de az is előfordulhat, hogy a csomagolásra felhelyeznek egy saját előállítású címkét, amelyen szerepel az ár. V.34 Duty Paid jelölés Azok az országok, amelyekben sem adójegyet, sem zárjegyet, sem pedig az árfeltüntetést nem alkalmaznak, valamilyen egyéb jelzés feltüntetését írják elő arra vonatkozóan, hogy meg 50 lehessen állapítani, melyik terméket szánják adózott forgalmazásra, azaz hazai piacra. Ennek elterjedt módszere a Duty Paid jelölés, amely arra utal, hogy adózott termékről van szó. Ezt a megoldást alkalmazzák Nagy-Britanniában és Franciaországban. V.4 Összegzés Hazánkban az adójegy az adózáshoz kapcsolódó bélyeg, melynek kiadása, felhasználása

kötött, azonosító adataiból megállapítható a termék után fizetett adó összege. A szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok utáni adófizetés az adójeggyel valósul meg, ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, amikor az adójeggyel el nem látott (pl.: exportra szánt) dohánygyártmányok után kell adót fizetni, vagy a szabadforgalomból vásárolt dohánygyártmányok után érvényesíthető az adóvisszaigénylési jog. Ez esetekben az adó alanya a kötelezettségeit, jogait az adóbevallásában érvényesítheti, az általános szabályok szerint. Az adójeggyel való elszámolás eltér a zárjeggyel való elszámolástól, hiszen ez esetben az igazoltan fel nem használt bélyegek után adófizetési kötelezettség nem áll fenn, tehát az előre (vagy halasztva) megfizetett adót levonásba kell helyezni. Azaz: az adójegyek esetében az igazoltan fel nem használt adójegyek (igazolt adójegy hiányok) az érdekesek a vámhatóság számára,

ellentétben a zárjeggyel, ahol az igazolt felhasználás a lényeges. A jövőbe tekintve a dohánygyártmányok forgalmazását érintően a lehetséges adóraktári kör korántsem teljes, ugyanakkor az adójeggyel történő adóztatási konstrukcióra tekintettel csak igen szűk keretek között képzelhetők el az egyes adóraktári tevékenységek. Felmerült a tagállamba irányuló, illetve más tagállamból harmadik országba irányuló – belföldi adójeggyel el nem látott – dohánygyártmányok raktározására. Ez jelenleg nem valósítható meg, mivel ilyen típusú raktározásra szolgáló adóraktár típus nem létezik a hazai jövedéki szabályokban. Mindennek ellenére tisztán látható, hogy egy ezen tevékenységhez idomuló adóraktári tevékenységnek, kihasználva Magyarország földrajzi elhelyezkedését, létjogosultsága lehetne. 51 VI. Jogkövetkezmények, intézkedések VI.1 Mulasztások és jogsértő cselekmények szankcionálása,

visszaéléssel kapcsolatos jogesetek A jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése elsősorban a vámhatóság feladat- illetve hatáskörébe tartozik. A kereskedők esetében azonban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal is jogosult ellenőrzést végezni, összekapcsolva azt a saját jogú adóellenőrzéseivel, beleértve a számla- illetve nyugtaadási ellenőrzést is. A hatósági felügyelet gyakorlása és a jövedéki ellenőrzés során mulasztások és jogsértő cselekmények feltárására is sor kerülhet. Ezen eseteket a jövedéki adótörvény különböző módon szankcionálja, pl.: adóbírsággal, mulasztási bírsággal vagy jövedéki bírsággal. VI.11 Hivatalos zár A hivatalos zárak készleteiben keletkezett eltéréseket, hiányokat a jogszabályok nem szankcionálják, tehát nincsen mennyiséghez kapcsolható szankció, azaz díjtétel-fizetési kötelezettség. Ezzel összefüggésben sokszor állapítható meg, hogy

készleteltérések nyilvántartás-vezetési, illetve bizonylat-kiállítási szabálytalanságok miatt keletkeznek, melyek során – a nyilvántartások és a bizonylatok nem megfelelő vezetése miatt – mulasztási jellegű szankció alkalmazható. Ugyanilyen jogkövetkezmény érvényesíthető a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is. VI.12 Zárjegy A zárjegyfelhasználónak a zárjegyek hiánya után díjtétel-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az alkoholtermék zárjegye darabonként 800,-Ft értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő és az importáló nem tud elszámolni. A díjtétel-fizetési kötelezettség nem zárja ki az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását sem. A jövedéki törvény speciális szankciója a díjtétel-fizetési kötelezettség, mely nem minősül

bírságnak azonban megfellebbezhető. 52 Tehát zárjegyhiány esetén - a hiányzó zárjegyek után – költségtérítést, zárjegyekkel kapcsolatos jogsértések esetén pedig jövedéki bírságot kell fizetni. A Jöt által megállapított zárjegyérték alapján állapítható meg a költségtérítés összege zárjegyhiány esetén: a hiányzó zárjegyek darabszámának és a zárjegy által képviselt értékének a szorzata alapján. VI.13 Adójegy Az adójegyfelhasználó az adójegyet a jövedéki adó és az általános forgalmi adó megfizetését követően veheti át. Így az adójegyek elszámolása nem a hatóság, hanem az adójegyfelhasználók érdeke. A jogszabály lehetőséget ad az előre megfizetett adó egyfajta visszaigénylésére (halasztott fizetési kötelezettség csökkentése). A visszaigénylés során az adójegyet felhasználónak kell igazolnia, hogy az adójegyek nem kerültek felhasználásra (azaz az adójegyes dohánygyártmányok

nem kerültek szabadforgalomba). Amennyiben ezt nem tudja megfelelően igazolni, az adóvisszaigénylésre nincs lehetőség. Mint ahogy azt a hivatalos zárnál már említettem, a zárjegyek és az adójegyek tekintetében is a nyilvántartások és a bizonylatok nem megfelelő vezetése miatt, valamint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén szankció alkalmazható. VI.14 Egyéb szankciók Az egyes adóügyi jelzésekkel szorosabb vagy tágabb összefüggésekben alkalmazhatók a jövedéki jogszabályokban meghatározott egyéb szankciók. Tágabban értelmezhető az adóhiány és az adóvisszaigénylés szankcionálása. A jövedéki adóhiány szankcionálása eltérő az egyéb adónemekben keletkező adóhiánytól, mert a jövedéki termékek esetében az adóbírság mértéke nem 50%, hanem ennek a duplája, azaz 100%. Az adóhatóság adóbírságot állapít meg akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be a támogatási, adó-visszaigénylési,

adó-visszatérítési kérelmét vagy az igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ebben az esetben a jogtalanul igényelt összeg lesz. Adómentesen beszerzett jövedéki termékeknek nem adómentes célra történő felhasználását, továbbá az adó jogellenes visszaigénylését, vagy jogellenes adólevonás érvényesítését az adó összegének megfelelő bírság sújtja. 53 Az adóbírság mellett meg kell fizetni a termékeket egyébként terhelő jövedéki adót is. Az adófizetési kötelezettség a jogellenes felhasználás, illetve a jogtalan adólevonás napján esedékes. A jövedéki adóalanynak (mint adóügyi jelzést alkalmazó), amennyiben valamely anyagi adójogszabályban előírt kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesítette az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) meghatározott büntetési

tételeknél súlyosabb mulasztási bírságot kell fizetnie. A fentiekben említett adóbírság és mulasztási bírság elsősorban a jövedéki adóval kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén alkalmazott szankció. Az adóügyi jelzésekkel szorosabban összefüggő szankciót von maga után a jogszabályok előírásainak be nem tartása. A jövedéki adótörvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése, az előírások megszegése esetén jövedéki bírságot kell fizetni. A törvény meghatározza az adózás alól elvont termékek után fizetendő bírságot, annak minimum összegeit. Továbbá jövedéki bírságot kell fizetni a zárjegy, az adójegy hamisítása; a hamis, a hamisított, vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy, hivatalos zár birtoklása, továbbadása, értékesítése esetén. A vámhatóság az adójeggyel, zárjeggyel, hivatalos zárral kapcsolatos szabályok

megsértésekor, ha az adott jövedéki terméket zárjegy, adójegy, hivatalos zár nélkül értékesítik, a helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra bezárja. Ez a szankció már nem az adóügyi jelzést felhasználó gazdálkodóval, hanem a továbbforgalmazókkal szemben tartalmaz jogkövetkezményeket. A vámhatóság lefoglalja többek között az adózás alól elvont jövedéki terméket, illetve a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, továbbá - a törvényben foglalt eltérések figyelembevételével - a zárjegy előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt. A lefoglalt termék, zárjegy, eszköz elkobzásra kerül, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra. Azonban az elkobzott termékekre nem kell az adót kivetni. 54 Jelenleg már azokban az esetekben, amikor a jövedéki ellenőrzés

során olyan jövedéki törvénysértést tárnak fel, amelynél az adózás alól elvont jövedéki termék jövedéki adótartalma nem haladja meg a 10 ezer forintot, a jövedéki bírság gyorsított eljárásban, a helyszínen is kiszabható és beszedhető. Ennek feltétele azonban, hogy az a személy, akinél a jogsértést megállapították, a helyszínen elismerje a jogsértés tényét, továbbá az, hogy a jogsértőt a jogkövetkezményekről a helyszínen felvilágosítsák és az lemondjon jogorvoslati jogáról. Ilyen esetben a kiszabható jövedéki bírság legkisebb összege 1000 forint (az egyébként magánszemélyek esetében előírt 20 ezer forint helyett), és a bírság legnagyobb összege 20 ezer forint. A jövedéki bírság kiszabásával együtt a lefoglalt termék is elkobzásra kerül a helyszíni eljárás során. VI.2 A szankciórendszer hatékonyságának értékelése Véleményem szerint a jövedéki adótörvény szankciórendszere néhány

esetben jó, eléri célját vele a jogalkotó. Kellő visszatartó erőt képes kifejteni, de csak bizonyos esetekben és csak bizonyos elkövetői körben. Azon személyeknél éri el a törvény szankciórendszere a célját, akik amúgy is a törvények betartását tartják szem előtt. Esetleges tévedésükre egy kiszabott bírság megmutatja a követendő utat. Azon személyeknél is eléri a célját, akik csak „tévedésből” követnek el jövedéki adótörvénysértést. Ilyen eset például, ha a piacon valaki zárjegy nélküli italt vásárolt egy összejövetelre. Nem figyeli, hogy az adott ital esetleg zárjegy nélküli, csak azt, hogy sokkal olcsóbb, mint a boltokban. Egy ilyen személy terhére kiszabott bírság elejét veheti a többi hasonló cselekedet végrehajtásának. Azonban sok esetben a törvény szankciórendszere nem éri el a célját. Vannak, akik „foglalkozásként” űzik a zár-, illetve adójegy nélküli jövedéki termékek

árusítását. Ezen személyek általában a társadalom perifériáján élő emberek, akik a puszta létfenntartás miatt kényszerülnek az illegális tevékenységre. A terhükre kiszabásra kerülő bírságok nem érik el céljukat, hisz ezen személyek az illegális jövedéki termékek árusításából tartják fenn magukat. Ezáltal a terhükre kiszabott bírságot nem tudják, nem akarják megfizetni, valamint a szankció által az elkövetőben generált kockázat és a jogsértésből származó anyagi haszon nincs összhangban, mivel a szankció kockázata alacsony, az elérhető profit pedig magas, főleg a dohánygyártmányok esetében. Olyan esetek is előfordulnak, melyekben túl szigorúnak mondható a bírság mértéke. Például ha egy kereskedő üzlethelyiségében - aki működési engedélye alapján forgalmazhat jövedéki 55 terméket, ezen belül alkoholterméket - 1 üveg 0,5 literes zárjegy nélküli alkoholterméket találnak az ellenőrzés

során, a terhére megállapítandó jövedéki bírság összege 100 ezer forint. Továbbá előfordulhat olyan eset is, hogy magánszemély terhére több millió forintos bírság kerül megállapításra adó- vagy zárjegy nélküli jövedéki termék birtoklása miatt, azonban annak megfizetése gyakorlatilag kivitelezhetetlen, a bírság valószínűleg nem, vagy méltányossági eljárást követően részben kerül csak majd megfizetésre. Ezáltal bizonyos esetekben nem tekinthető „igazságos” jogkövetkezménynek. 56 VII. Befejezés Szakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassam, milyen adóügyi jelzéseket kell alkalmazni jelenleg a hatályos jogszabályok alapján Magyarországon a jövedéki termékek kereskedelme során. A történeti áttekintésben próbáltam választ adni arra a kérdésre, miért volt szükséges megkülönböztetni a kereskedelemben a jövedéki termékeket más termékektől. A jövedéki termékek már eredetileg is elsősorban

luxusigényeket elégítettek ki, fogyasztói áraikban általában magas adótartalom volt realizálható. Ezen termékek köre a történelem során csak kevéssé változott meg, jelenleg az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány minősül hazánkban jövedéki terméknek. Ezen termékek kereskedelmének pontos követhetősége fontos követelmény a hatóság részéről az ennek kapcsán realizálható adóbevételek nagysága miatt. A termékkörből példaként kiemelve a dohánygyártmányt, a napi sajtó cikkei ellentmondásosan pro és kontra szolgálják a dohánygyártók, illetve a dohányzást ellenzők érdekeit, továbbá egyes, egymással szemben elhelyezkedő politikai csoportosulások érdekeit is. A sajtóhírekben megfogalmazódott, hogy a cigaretta jövedéki adójának, és ez által árának nagyarányú emelése az illegális forgalom növekedését eredményezheti, ami a gyártók profitját

csökkenti. Ugyanakkor a dohányzást ellenzők a jövedéki adó megemelésében látják az eredményes leszoktatás talán leghatásosabb fegyverét. Más vélemény gazdasági és politikai oldalról közelítette meg a jövedéki adó emelésének ütemezését, összefüggésbe hozva a jövőben esedékes választásokkal. Magyarország déli és keleti határszakaszán az illegális cigaretta behozatal a Magyar Köztársaság költségvetésének napjainkban is jelentős gondokat okoz. A cigarettacsempészet tendenciáit tekintve a Vám- és Pénzügyőrség, illetve a Határőrség is komoly együttműködésbe kezdett feladataik koordinálásával 6, hiszen ezen probléma nem kizárólag a határátkelőkön, hanem például a zöldhatáron, illetve határfolyóinkon is megvalósul. Fontos továbbá a jövedéki termékekkel kapcsolatban - ezen belül pedig a szakdolgozatomban részletezett adóügyi jelzések kapcsán - meghozott jogszabályi adminisztrációs

tevékenység ismerete mind hatósági, mind kereskedői oldalról nézve. Hiszen a hatósági ellenőrzések kapcsán feltárt mulasztások és jogsértő cselekmények különböző törvényi szankciókat vonnak maguk után. A jövedéki adótörvény folyamatos alkalmazása során a jövedéki termékek illegális kereskedelme a hivatalosan működő elárusító helyeken jelentősen visszaszorult, 6 lásd: Szabó József: A dohánygyártmányok hazánkban és környezetünkben (Jövedéki Közlemények Szakmai Hírlevél, 2004. augusztus) 57 azonban a magánszemélyek által elkövetett jogsértések nem csökkentek, inkább növekedtek. Ez talán azzal magyarázható, hogy hazánkban egyre több ember kényszerül viszonylag kockázatmentesebb jogsértéssel jövedelemre szert tenni. Ezt pedig a feketegazdaság oldalán álló személyek gyakran kihasználják, ráadásul a törvénysértést elkövetők sokszor tudatában sincsenek annak, mi tettük következménye, de ha

az általuk elkövetett jogsértést felfedi a hatóság, nekik kell vállalni a felelősséget cselekményükért. Felmerül a kérdés, hogy a jövedéki termékekkel kapcsolatban elkövetett jogszabálysértő cselekménnyel arányban áll-e a vonatkozó szabályozásban kötelezően vagy megengedően alkalmazandó jogkövetkezmény. Erre szakdolgozatom VI. fejezetének végén próbáltam választ adni Azonban a mindennapi élet cselekményei értelmezése kapcsán, szakmai javaslatokat követően a jogalkotónak lehetősége nyílik arra, hogy módosítsa a jogszabályi meghatározásokat, követelményeket, előírásokat és az általa elérendő cél valósuljon meg annak kapcsán. 58 Irodalomjegyzék - 2003. évi CXXVII törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól - a 41/2002. (XII 6) PM rendelet a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes

szabályairól - a 14/1998. (IV 30) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról - a 36/1997. (XI 26) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól - Arnold Mihály: Ma már holnap van (VIVA Média Holding, 2003) - Az Európai Unió jövedéki szabályozása, Szakmai segédlet (VIVA Média Holding, 2002) - Görözdi Zsuzsanna – Mózs Elek: Jövedéki adózás az Európai Unióban (MEH és KM közös kiadványa, 2003) - Jövedéki ügyintézők kézikönyve I-II. (Perfekt, 2004) - Madár Mihály – Szabó József – Sass Mónika: A jövedéki szabályozás és gyakorlata (Unio, 2000.) - Jövedéki Közlemények 2004. évi számai (I évfolyam 1-6 szám) - Jövedéki Kódex 2004. - Jövedéki Kódex 2005. - http://vam.govhu/ honlap adatai - Michael Pollard: Tobacco & Alcohol Smuggling, http://www.sghmsacuk/depts/addictive-behaviour/infores/tobaccohtm

[20050408] - Hungary, http://europa.euint/scadplus/leg/en/lvb/e10103htm [20050408] - General arrangements for, and the holding and movement of, products subject to excise duty, http://europa.euint/scadplus/leg/en/lvb/l31018htm [20050408] 59 1. számú melléklet Fűszerpaprika-őrlemény zárjegy Fekvő téglalap alakú, 40x20 mm-es zárjegy, öntapadós hologramfólia, véletlenszerű és folyamatosan ismétlődő mintázattal (szőnyegmintázat). A zárjegyen a „Fűszerpaprikaőrlemény zárjegy” és az „Adózott termék” felirat, valamint a paprika szimbólum vörös színű, a sorszám, valamint a töltősúly-megjelölés fekete színű. A hologramfólián kétféle méretben Merkúr embléma és a VPOP felirat látható. A zárjegyek sarkai kerekítettek Alkalmazható az alábbi töltősúly határok között: a, 50 gramm (1-50 gramm), b, 100 gramm (51-100 gramm), c, 250 gramm (101-250 gramm), d, 500 gramm (251-500 gramm), e, 1000 gramm (501-1000 gramm), f,

töltősúly megjelölése nélkül. Kiszerelési egysége 1000, 5000, illetve 25000 darab zárjegyet tartalmazó tekercs. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XX0000001X0) 60 2. számú melléklet Szesz és szeszesital zárjegy (1996. január 1-től) A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne (a zárjegy jobb oldalán) ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszesitalzárjegy” és az „Adózott termék” felirat sötétkék, a sorszám, valamint az űrtartalommegjelölés fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben hologramcsík van elhelyezve, véletlenszerű és folyamatosan ismétlődő mintázattal (szőnyegmintázat), amelyen kétféle

méretben Merkúr embléma és a VPOP felirat látható. Méret és űrtartalom jelzése az alábbi: a, 45x12 mm: 0,05 liter, 0,10 liter, űrtartalom megjelölése nélkül b, 80x16 mm: 0,20 liter, 0,35 liter, 0,50 liter, 0,70 liter, 0,75 liter, 1,00 liter, űrtartalom megjelölése nélkül c, 100x16 mm: 1,50 liter, űrtartalom megjelölése nélkül Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XX0000001X0). 61 3. számú melléklet Kávézárjegy A zárjegy fekvő téglalap alakú, öntapadós, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. A zárjegyen a „Kávézárjegy” és az „Adózott termék” felirat sötétbarna, a sorszám, valamint a töltősúlymegjelölés fekete színű. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik. Méret és töltősúly megjelölése az alábbi: a, 40x20 mm: 100 gramm, 125 gramm, 200 gramm, 250

gramm, 500 gramm, 1000 gramm, töltősúly megjelölése nélkül, b, 50x15 mm: 50 gramm, 100 gramm, 200 gramm, 400 gramm, 500 gramm, töltősúly megjelölése nélkül. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XX0000000A0) 62 Szőlőbor zárjegyek (2001-től) 4. számú melléklet Szőlőbor és borpárlat ellenőrzőjegye (2001-től) zár- és a 0,375 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű palackos szőlőborra (mérete: 110x18 mm) a 0,375 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű szőlőborra, borpárlatra (mérete: 110x18 mm) a 0,375 liternél kisebb kiszerelésű palackos szőlőborra (mérete: 45x12 mm) a 0,375 liternél kisebb kiszerelésű szőlőborra, borpárlatra (mérete: 45x12 mm) kannás és egyéb csomagolású borra (mérete: teljes hossza 88 mm, ebből a kiszélesedő rész hossza 18 mm, két szélén magassága 18 mm, középen magassága 11 mm) Készletzárjegy 2001. január 1 előtt szabadforgalomba bocsátott

borokra (mérete: 60x20 mm) termelői borkimérésben, hozott edénybe kimért szőlőborra (mérete: teljes hossza 88 mm, ebből a kiszélesedő rész hossza 18 mm, két szélén magassága 18 mm, középen magassága 11 mm) A fenti zárjegyek egyaránt kötött sorszámúak és egyedi arculat jellemző rájuk. a 0,5 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű egyéb borra (mérete: 110x18 mm) a 0,5 liternél kisebb kiszerelésű egyéb borra (mérete: 45x12 mm) 63 5. számú melléklet Alkoholtermék zárjegy (2001-től) A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne – a zárjegy jobb oldalán – ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszesital-zárjegy” és az „Adózott termék” felirat sötétkék, a sorszám, valamint az űrtartalom megjelölés fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és

hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik. Az alkoholfok jelzése: „max. 35 tf%” vagy „35 tf% felett” Az űrtartalom jelzése az alábbi lehet: a, 45x12 mm: „max. 35 tf%” vagy „35 tf% felett” jelzéssel 0,020 liter, 0,030 liter, 0,040 liter, 0,050 liter, 0,060 liter, 0,075 liter, 0,100 liter, 0,120 liter, 0,150 liter, 0,200 liter, 0,240 liter, 0,250 liter, 0,275 liter, 0,330 liter, 0,350 liter, 0,375 liter, 0,500 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül (2002. december 31-ig), továbbá szeszfokjelzés nélkül 0,050 liter, 0,100 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül, b, 80x16 mm: „max. 35 tf%” vagy „35 tf% felett” jelzéssel 0,200 liter, 0,250 liter,

0,275 liter, 0,330 liter, 0,350 liter, 0,375 liter, 0,500 liter, 0,600 liter, 0,700 liter, 0,750 liter, 1,000 liter, 1,125 liter, 1,250 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül (2002. december 31-ig), továbbá szeszfokjelzés nélkül 0,200 liter, 0,350 liter, 0,500 liter, 0,700 liter, 0,750 liter, 1,000 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül, c, 100x16 mm: „max. 35 tf%” vagy „35 tf% felett” jelzéssel 1,500 liter, 1,750 liter, 1,990 liter, 2,000 liter, 2,500 liter, 3,000 liter, 4,500 liter, 5,000 liter, 6,000 liter, 10,000 liter, 15,000 liter, 20,000 liter, 25,000 liter, 50,000 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül (2002. december 31-ig), továbbá szeszfokjelzés nélkül 1,500 liter, illetve űrtartalom megjelölése nélkül. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XX0000000A0) 64 6. számú melléklet 65 66 7. számú melléklet 67 68 69 70 71 72 73 74 75

8. számú melléklet 76 9. számú melléklet Adójegyek Cigaretta-adójegy Az adójegy fekvő téglalap alakú, biztonsági (guilloche) alnyomattal, jobb oldalon Merkúr embléma, alsó és felső széle mentén „VPOP” szövegű, folyamatosan ismétlődő mikroírás helyezkedik el. Az alnyomat színe, esetlegesen egyes grafikai eleme az adómérték változásával együtt változik. Az adójegyen a „Cigaretta-adójegy” felirat színe az alnyomat színével együtt változik, a sorszám, a cigaretta darabszáma és kiskereskedelmi eladási ára fekete színű. Az adójegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és alatta ellipszisek hálózatát tartalmazó biztonsági alnyomat található. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, 5 mm szélességű, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott

időszakonként változik. Mérete: 44x20 mm Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XXX0000000XX0) Egyéb fogyasztásidohány-adójegy Az adójegy fekvő téglalap alakú, biztonsági (guilloche) alnyomattal, jobb oldalon Merkúr embléma, alsó és felső széle mentén „VPOP” szövegű, folyamatosan ismétlődő mikroírás helyezkedik el. Az alnyomat színe, esetlegesen egyes grafikai eleme az adómérték változásával együtt változik. Az adójegyen az „Egyéb fogyasztásidohányadójegy” felirat színe az alnyomat színével együtt változik, a sorszám, az egyéb fogyasztásidohány kiskereskedelmi eladási ára fekete színű. Az adójegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és alatta ellipszisek hálózatát tartalmazó biztonsági alnyomat található. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, 5 mm szélességű, egyedi arculattal és védelmi elemekkel

ellátott hologramfólia van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik Mérete: 44x20 mm. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl X0X0000000X0) Szivaradójegy (nem darabonként csomagolt szivarra) Az adójegy fekvő téglalap alakú, biztonsági (guilloche) alnyomattal, jobb oldalon Merkúr embléma, alsó és felső széle mentén „VPOP” szövegű, folyamatosan ismétlődő mikroírás helyezkedik el, színe szürke összhatású. Az alnyomat színe, esetlegesen egyes grafikai eleme az adómérték változásával együtt változik. Az adójegyen a „Szivaradójegy” felirat színe az alnyomat színével együtt változik, a sorszám, a szivar kiskereskedelmi eladási ára fekete színű. Az adójegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és alatta ellipszisek hálózatát tartalmazó biztonsági alnyomat található. Az adójegy bal

oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, 5 mm szélességű, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik. Mérete: 44x20 mm. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl 0XX0000000X0) Szivaradójegy (darabonként csomagolt szivarra) 77 Az adójegy két téglalap alakú füllel ellátott, fekvő ellipszis alakú öntapadós, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. Az adójegyen a „Szivaradójegy” felirat az ellipszis alsó vonatán sötétbarna színnel, míg az ellipszis közepén a sorszám és a szivar kiskereskedelmi eladási ára fekete színnel látható. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik (A régebbi gyártású adójegyen még szerepel „A dohányzás súlyosan

károsítja az egészséget” felirat is.) Mérete: teljes hossza 72 mm, ellipszis hossza 42 mm, legnagyobb szélessége 18 mm, fül szélessége 11 mm. Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. XX00000000X0) Szivarka-adójegy Az adójegy fekvő téglalap alakú, biztonsági (guilloche) alnyomattal, jobb oldalon Merkúr embléma, alsó és felső széle mentén „VPOP” szövegű, folyamatosan ismétlődő mikroírás helyezkedik el. Az alnyomat színe, esetlegesen egyes grafikai eleme az adómérték változásával együtt változik. Az adójegyen a „Szivarka-adójegy” felirat színe az alnyomat színével együtt változik, a sorszám, a szivarka kiskereskedelmi eladási ára fekete színű. Az adójegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és alatta ellipszisek hálózatát tartalmazó biztonsági alnyomat található. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, 5 mm

szélességű, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik. Mérete: 44x20 mm Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. 00X0000000X0) Finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy Az adójegy fekvő téglalap alakú, biztonsági (guilloche) alnyomattal, jobb oldalon Merkúr embléma, alsó és felső széle mentén „VPOP” szövegű, folyamatosan ismétlődő mikroírás helyezkedik el. Az alnyomat színe, esetlegesen egyes grafikai eleme az adómérték változásával együtt változik. Az adójegyen a „Finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy” felirat színe az alnyomat színével együtt változik, a sorszám, a cigaretta darabszáma és kiskereskedelmi eladási ára fekete színű. Az adójegyen szabad szemmel nem látható, UV fényre reagáló Merkúr embléma és alatta ellipszisek

hálózatát tartalmazó biztonsági alnyomat található. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, 5 mm szélességű, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. A hologramfólia folyamatosan ismétlődő mintázata meg nem határozott időszakonként változik. Mérete: 44x20 mm Sorszáma kötött sorrendű alfabetikus és numerikus karakterekből áll (pl. X000000000X0) 78 10. számú melléklet Egy csomag cigaretta adótartamának meghatározása Egy csomag 20 szálas, 450 forintos cigaretta adótartalma az alábbiak szerint alakul: 1/ Kiskereskedelmi eladási ár 450,- Ft 2/ Jövedéki adó (tételes) /20 x 6,45- Ft/ 129,- Ft Jövedéki adó (százalékos) /450 x 23%/ 103,5,- Ft ÁFA /450,- x 0,2/ 90,- Ft 3/ összes adóteher: 322,5,- Ft előállítási költség, haszon, stb.: 127,5,- Ft Továbbá figyelembe kell venni, hogy a terméket (cigarettát) terhelő jövedéki adó nem lehet kevesebb,

mint 11.220 forint ezer szálanként Amely – az általános forgalmi adót is figyelembe véve – azt jelenti, hogy a terméket terhelő minimális adóteher 280,5 forint csomagonként, a húsz szálas standard kiszerelésű termékeket esetében. 79 11. számú melléklet Fiskális jelölések az EU tagállamokban (EU-15 és az új csatlakozók) EU-15 Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Jelölés típusa Adófizetési kötelezettség keletkezése Kiskereskedelmi eladási ár a dobozon Hazai: nincs, import: zárjegy Szabadforgalomba bocsátás Nem adójegy Adójegy rendelése Igen adójegy Adójegy rendelése Igen árfeltüntetés Szabadforgalomba bocsátás Igen Duty Paid jelölés Szabadforgalomba bocsátás Nem Adójegyek vámraktárból való Igen adójegy kiadása (ahol van), máskülönben az adójegy rendelése Minimum adó Van Van Nincs Van Van Van Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország

Svédország Nagy Britannia Új csatlakozók adójegy adójegy zárjegy adójegy adójegy zárjegy zárjegy árfeltüntetés Duty Paid jelölés Szabadforgalomba bocsátás Adójegy rendelése Szabadforgalomba bocsátás Adójegy rendelése Adójegy rendelése Szabadforgalomba bocsátás Szabadforgalomba bocsátás Számlázás a vásárlóknak Szabadforgalomba bocsátás Igen Nem Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem Nincs Nincs Van Van Tervezik Van Nincs Van Nincs Ciprus Csehország Észtország Magyarország Málta Lettország Litvánia Lengyelország Szlovákia Szlovénia nincs adójegy adójegy adójegy adójegy adójegy adójegy zárjegy zárjegy zárjegy Vámraktárból való kitárolás Adójegy átvétele Szabadforgalomba bocsátás Adójegy átvétele Nem Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Nem Van Van Nincs Van Van Nincs Nincs Nincs Van Nincs Adójegy átvétele Szabadforgalomba bocsátás Gyárból való kitárolás Szabadforgalomba bocsátás Szabadforgalomba

bocsátás Adójegy: Hatóság által kiadott bélyeg, amely alapján az adót beszedik (valahol az ÁFA-t is, ahol az egyfázisú) Zárjegy: Hatóság által kiadott bélyeg, amely nem képezi az adóbeszedés módját, származás azonosítására és mennyiségi számbavételre szolgál Árfeltüntetés: Olyan jelölés, amely mutatja a termék maximális kisker. eladási árát, és ezen ár alapján kell fizetni az értékarányos jövedéki adót, a jelzetet nem hatóság bocsátja rendelkezésre Duty Paid jelölés: Jogszabály által előírt követelmény, amely egy bizonyos ország számára azonosíthatóvá teszi az adózott termékeket 80