Pszichológia | Felsőoktatás » Személyiségfejlődési zavarok

SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI ZAVAROK Az abnormalitás meghatározása 1. Statisztikai átlagtól való eltérés 2. Deviancia – normáktól való eltérés 3. Diszfunkcionalitás 4. „Danger” – veszélyeztetés 5. Distressz - betegségtudat 1. Statisztikai átlagtól való eltérés szerint az abnormális a statisztikailag ritka (2%) 2. Deviancia Abnormalitás = a társadalmi normáktól való eltérés Ellenvetések:  Kultúránként változik  Társadalmon belül időről időre változik  Az adott körülményeket nem veszi figyelembe Minden pszichés zavar nonkonform viselkedést von maga után, de nem minden nonkonform viselkedés utal pszichés zavarra! 3. Diszfunkcionalitás Abnormális = a viselkedés maladaptív, nem tud megfelelni a normál szerepviselkedési előírásoknak. 4. Danger Abnormális = veszélyezteti önmagát vagy környezetét. 5. Distressz Abnormális = feszültséget él át a viselkedés miatt, betegségtudata van. Probléma:  Abnormális

viselkedés mellett nem él át distresszt (pl. addikciók esetében)  Gyermek szenved, de a szülő titkolja.  Szülő partnere a gyermeknek a betegségtudatában. Az abnormalitáshoz való viszony történelmi megközelítése 1. Ősi kultúrák: rossz szellemek hatása az ok Gyógymód:  Trepanáció (koponyalékelés)  Exorcizmus (szellemek kiűzése rituálékkal). 2. Görögök: Hippokratész – testnedvek egyensúlyának felborulása miatt vannak zavarok Ismert elmezavarok: melankólia mánia demencia hisztéria téveszmék és hallucinációk Gyógymód:  Nyugalom, masszázs, fürdőkúra  Diéta  Testedzés  Vércsapolás 3. Rómaiak: Aszklepiadész – emocionális zavarok okozzák a pszichés problémákat Gyógymód: Aszklepionokban: természetközeliség, színház (katarzis), álomfejtés, újjászületési rituálék. 4. Középkor: demonológia – a sátán hatása Gyógymód:  Papok imája, szenteltvíz, főzetek.  Kínzások:

éheztetés, korbácsolás, leforrázás, nyújtó, inkvizíció.  Gyermekeknél verés. 5. Reneszánsz: az elme a testhez hasonlóan fogékony lehet megbetegedésekre (Weyer, 1515-1588) Gyógymód:  Otthoni ápolás egyházi támogatással.  Vallási kegyhelyek – első mentálhigiénés közösségek (családok egy-egy vallási központba költöztek beteg tagjaikkal együtt, a papok segítségével közös gyógyítás).  XVI. sz – azilumok = börtönhöz hasonló körülmények között a betegek  Orvosi szinten köpölyözés. 6. XIX század első fele: súlyos stressz miatti abnormalitás Gyógymód:  morális gyógymód (Pinel): kórházi ellátás, ápolók általi foglalkoztatás, orvosok tanácsadása, tünetek csoportosítása. 7. XIX sz második fele: A) Szomatogén megközelítés: testi oka van a pszichés betegségeknek. Kraepelin: A pszichiátria kézikönyve Gyógymód:  Foghúzás, mandulaműtét  Hidroterápia  Inzulinkóma 

Lobotómia B) Pszichogén megközelítés: tudattalan konfliktusokra visszavezethető pszichés okok. Sigmund Freud – pszichoanalízis. A mai főbb pszichológiai irányzatok oki és terápiás magyarázatai 1. A patológiák okai a pszichoanalízis szerint Megközelítési lehetőségek:  A tudattalan szférába elfojtott konfliktusok megbetegítenek. Pl hisztéria – Anna O esete  Az Id – Ego – Szuperego egyensúlyának felborulása. a) öszönkésztetések hevesek- pl. impulzuskontroll zavara b) libidó visszavetülése – pl. nárcisztikus zavar c) elhárító mechanizmusok csődöt mondanak – pl. pánik zavar d) orális fixáció – pl. alkoholizmus anális fixáció – pl. kényszeres zavar fallikus fixáció – pl. túl erős bűntudati szorongás, promiszkuitás  Korai anya-gyermek kapcsolat zavara, kötődési hibák.  Pszichoszociális krízisek rosszul megoldottak. Terápiás lehetőségek  Régen: hipnózis  Szabad asszociáció 

Terápiás értelmezés  Álomelemzés  Katarzis  Probléma átdolgozása és megoldása 2. Viselkedéslélektan Megközelítési lehetőségek: 1. Klasszikus kondicionálás pl fóbiák 2. Operáns kondicionálás pl addikciók, „nehezen kezelhetőség” 3. Modellkövetés pl agresszió Terápiás lehetőségek  Szisztematikus deszenzitizáció  Ingerelárasztás  Averzív terápia  Zsetongazdálkodás  Szociális készségek fejlesztése egyéni és/vagy csoportterápiával 3. Humanisztikus pszichológia Megközelítési lehetőségek:  Önaktualizáció, önmegvalósítás akadályozott az értékfeltételekhez kötött elfogadás miatt  Énkép és énideál inkongruencia pl. hangulatzavarok  Énkép és tapasztalat inkongruencia pl. szorongásos zavarok Terápiás lehetőségek Kliensközpontú terápia  Feltétel nélküli pozitív elfogadás  Empátia  Kongruencia A terapeuta rezonanciadoboz. 4. Kognitív nézőpont

Megközelítési lehetőségek:  Irracionális alapfeltevések (Ellis) Pl. „Az ember akkor tarthatja magát értékesnek, ha kompetens, és minden szempontból eredményes.”  Automatikus gondolatok  Nem logikus gondolkodási folyamatok pl. szelektív észlelés, túláltalánosítás, perszonalizáció Terápiás lehetőségek  Racionális-érzelmi terápia (Ellis)  Kognitív terápia (Beck) 5. Biológiai nézőpont Megközelítési lehetőségek:  Genetikai károsodás, öröklődés pl. autizmus  Anatómia problémák – agyterületek strukturális eltérései pl. skizofrénia  Biokémiai problémák a) neurotranszmitterek pl. szerotonin – depresszió b) Hormonok pl. stresszhormonok – pszichoszomatikus megbetegedés Terápiás lehetőségek  Farmakoterápia  Elektrokonvulzív terápia  Pszichosebészet 6. Szociokulturális megközelítés Megközelítési lehetőségek: 1. Családi rendszer és kommunikáció felborulása  rugalmatlan

család  összegabalyodó családszerkezet  konfliktustabu  patológiás háromszögkapcsolatok 2. Társas támogatás rendszerének zavara 3. Társadalmi stressz  Társadalmi változások  Társadalmi hovatartozás  Kulturális értékek 4. Társadalmi címkék és reakciók Terápiás lehetőségek  Csoportterápia  Pszichodráma  Önsegítő csoportok  Családterápia  Párterápia  Közösségi mentálhigiénés kezelési programok A legfőbb fejlődési zavarok részletező taglalása PSZICHÓZISOK Definíció: olyan állapot, amelyben megszűnik a betegek kapcsolata a valósággal és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük annyira sérül, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is alig képesek. Főbb típusai: 1. Skizofrénia 2. Indukált pszichózis 3. Pszichoakítv szer okozta pszichózis 1. Skizofrénia Bleuler, 1911 Fő tünetei: 4”A”  Affektus zavara:

elsivárosodás; apátia; inadekvát érzelmek; speciális érzések  Asszociációk zavara: önkényes logikai szabályok, alaki zavarok; elvont összefüggések konkretizálódása; gondolatok áramlásának leblokkolása. Beszédben megjelenő jellegzetességei: 1. Kevés információ, önkényes beszéd 2. Leblokkolás, elnémulás 3. Szósaláták 4. Neologizmus (új, értelmetlen szavak képzése) 5. Hangrímek 6. Echolália (mások által mondottak ismétlése)  Ambivalencia: akaratnélküliség, döntésképtelenség, határozatlanság  Autizmus: szociális elzárkózás, idegenség Járulékos tünetek: 1. Gondolkodás tartalmi zavarai = téveszmék  Üldöztetéses  Nagyzásos  Vonatkoztatási  Irányítottsági 2. Érzéki csalódások = hallucinációk bármely modalitásban 3. Pszichomotoros viselkedés  Modorosság  Izgatottság  Mozdulatlanság  Parancs-automatizmus  Echopraxia (mások mozdulatának ismétlése) Skizofrénia

típusai: 1. Katatóniás 2. Hebefrén 3. Paraniod 4. Reziduális - idült Premorbid személyiség jellemzői: zárkózottság, érzékenység, saját világba húzódás, kevesebb érdeklődés a másik nem iránt, hajlamos plátói kötődésekre. Érzelmileg nehezen megközelíthető Lefolyása: 1. Prodromális szakasz 2. Aktív szakasz (shub) 3. Reziduális szakasz Kezdet: ifjúkor, fiatal felnőtt kor (férfi: 15-25 év / nő: 25-35 év) Prognózis: ¼ gyógyul ; 2/4 részleges; ¼ teljes intézeti kezelés. 20% sikeres öngyilkosság, 50% min1szer próbálkozik (főleg fiatal) Előfordulási gyakoriság: 1%, gyermekeknél: 1: 10 000; 12 év alatt 2x gyakoribb fiúknál, inkább autisztikus tünetek formájában jelenik meg gyermekkorban. Skizofrénia okai 1. Biológiai okok:  Genetikusan meghatározott (5. kromoszómán)  Neurokémiai elmélet – dopamin túltermelődés  Agyszerkezet-elváltozás: bal agykamrák megnagyobbodása (vírusfertőzés?) 2.

Sérülékenység-stressz modell Biológia+pszichológia+szociokulturális környezet  Skizofrenogén anya, double-bind, házasságon belüli törés, házasságon belüli aszimmetria 2. Indukált pszichózis  Patológiás szülői minta átvétele Veszélyeztetett gyermekeknél lehetséges inkább: pl. születési komplikáció, korai szeparáció, problémás apa, bántalmazás „Olyan időszakokon mentem keresztül, amikor a saját józan eszemben is kételkedtem, és akkor olyan volt, mintha ugyan azt az utat járnám be, mint ő, és ez iszonyú félelmetes volt számomra. Hirtelen borzasztó pánik lett úrrá rajtam, és úgy gondoltam, éppen úgy mint az anyám, hogy mindenki gyűlöl engem, egy lassú lefelé irányuló spirálba csúsztam be, és teljesen értéktelennek éreztem magam” „Tudod, ha valakinek van egy igazán rossz időszak az életében, mondjuk az egész gyerekkora, elhanyagolja az aktuális eseményeket. Ezután valahogy nagyon nehéz

beletanulni a hétköznapi élet dolgaiba, hiszen minden korábbi belső tapasztalatom csak egy irracionális világból volt. Megpróbálnék megfelelően viselkedni, de fogalmam sincs róla hogyan kell azt, az egész olyan lehetetlen. “ 3. Pszichoaktív szer okozta pszichózis 1. Amfetaminok – dopamin-fokozó hatás miatt átmeneti pszichózis 2. Hallucinogének – tartós, paranoid pszichózis 3. Alkohol 4. Cannabis paranoid p. 5. Kokain hallucinációk 6. Szerves oldószer Pszichózisok kezelése  Gyógyszeres kezelés.  Elektrokonvulzív kezelés.  Pszichoterápiák irányzatoknak megfelelően. DISSZOCIATÍV ZAVAROK  Az emlékezet disszociálódásának lehetőségei Típusai: 1. disszociatív amnézia 2. disszociatív elkóborlás 3. disszociatív identitás (többszörös személyiség-zavar) Az amnézia: hirtelen nem tudja élete fontos eseményeit felidézni – az epizodikus (saját élettörténetre vonatkozó) emlékezetet érinti. Típusai:

lokalizált (körülhatárolható időpont), szelektív (adott időn belül csak néhány esemény), generalizált (trauma előtti eseményekre is vonatkozik), folytonos (későbbi emlékezet is érintett). Elkóborlás: hirtelen elutazás a megszokott környezetből a múltra való visszaemlékezés képtelenségével. Bizonytalanság az identitással kapcsolatban, részlegesen vagy teljesen új identitás felvétele. Többszörös személyiség: egy személyen belül két vagy több különböző személy/személyiségállapot létezése (mindegyik önálló, tartós észlelési, viszonyulási és gondolkodási rendszerrel bír). E személyek közül min. 3 váltakozva irányítja a személy magatartását Okok: Traumatikus események váltják ki.  Elfojtás  Önhipnózis Terápiás lehetőségek:  Gyógyszeres kezelés (nátrium-amobarbitál, nátrium-pentobarbitál – az emlékezetet hívják elő).  Pszichodinamikus terápia – az elfojtott emlékek felszínre

hozása.  Hipnoterápia. AFFEKTÍV ZAVAROK 1. Hangulatzavarok a) Bipoláris depresszió b) Ciklotímiás zavar c) Major depresszió d) Disztímiás zavar 2. Szorongásos zavarok a) Generalizált szorongás b) Pánik zavar c) Fóbiák - agorafóbia - szociális fóbia - specifikus fóbia d) Obszesszív-kompulzív zavar e) Poszttraumás stressz zavar f) Akut stressz zavar 1. HANGULATZAVAROK a) Bipoláris depresszió Mániás és depresszív periódusok ciklikus váltakozása. Előfordulási gyakoriság:  Felnőtt: 1-1,5%  Gyermek: 0,003-0,004% Okok: 1. Genetikus eredetű 2. Magas noradrenalin szint + alacsony szerotonin 3. Nátrium ionok nem megfelelő áramlása (sejthártya károsodása) Terápia: Gyógyszeres kezelés + kiegészítő pszichoterápia b) Ciklotímiás zavar Felnőtt 2 évig, a gyermek és serdülő 1 éven keresztül 2 hónapnál rövidebb ideig volt tünetmentes, és folyamatosan váltakozó hipomán és depresszív periódusok tapasztalhatók nem

heveny formában. c) Major depresszió Tünetek: 1. Depresszív hangulat 2. Megszokott cselekvés iránti érdeklődés elvesztése 3. Energiahiány 4. Pszichomotoros lelassultság 5. Evés- és alvászavarok, szomatikus tünetek 6. Gondolkodás akadályai 7. Ingerlékenység 8. Értéktelenség érzése 9. Öngyilkosság, halál visszatérő gondolata Előfordulási gyakoriság:  Felnőtt férfi: 8-11%  Felnőtt nő: 18-23%  Gyermek: 0,3-0,5% Depresszív epizód:  Iskolás korban: 2-12,4% (10 év alatt fiúknál!)  20-25 év: 56%  25-50 év: 89% Típusok:  Organikus: pl. arteroszklerózis, tumor, epilepszia, dementia, koponyatrauma  Szimptómás: pl. infekció, keringési zavar, hormonműködés, pszichoaktív szerek  Öregkori  Szezonális: melatonin fokozott termelődése miatt  Kimerüléses  Pszichoreaktív: akut trauma hatására  Posztpartum:10 naptól 1 évig; ösztogén zuhanás miatt (nem „bababánat”) Okok: 1.Biológiai

magyarázat  Genetikus  Alacsony noradrenalin és szerotonin aktivitás  Magas kortizol-szint (stressz)  Melatonin 2. Pszichoanalízis  Veszteség miatti gyászreakció 3. Viselkedéslélektan  Alacsony pozitív visszajelzés + önmegerősítő kör beindulása 4. Kognitív magyarázat  Maladaptív attitűdök  Kognitív triász (az énre, a környezetre és a jövőre vonatkozó negatív sémák rendszere)  Gondolkodási hibák 5. Kognitív-viselkedéslélektani magyarázat  Tanult tehetetlenség Terápiás lehetőségek:  Gyógyszeres kezelés  Elektrokonvulzív terápia  Fényterápia  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápiák, leggyakoribb:  Öröm-tréning  Nem depressziós viselkedés megerősítése  Szociális készségek fejlesztése  Kognitív terápia  Kognitív-viselkedésterápia  Csoportterápia d) Disztímiás zavar  Felnőttnél 2 éven, gyermek- és serdülőkorban 1 éven keresztül depresszív

hangulat a nap legnagyobb részében (szubjektív beszámoló vagy megfigyelés alapján).  Gyermeknél lehet ingerült hangulat formájában megjelenő probléma is. A depresszió és az öngyilkosság A SZUICIDUM ELŐREJELZŐI  KORÁBBI ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET  CSALÁDTAG ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETE, ILL. SIKERES ÖNGYILKOSSÁGA  GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG  ALKOHOLIZMUS, TOXIKOMÁNIA  KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK  CSONKA CSALÁD, PROBLÉMÁS CSALÁD  IZOLÁCIÓ  ISKOLAI, MUNKAHELYI, ANYAGI NEHÉZSÉGEK  KORÁBBI AGITÁLT VISELKEDÉSI PERIÓDUS UTÁN HIRTELEN TÚLZOTT NYUGALOM  AFFEKTUS GÁTLÁS  MENEKÜLÉS  NEGATÍV KÓD  CRY FOR HELP A PRESZUICIDÁLIS SZINDRÓMA  BESZŰKÜLÉS: - SZITUATÍV - ÉRZELMI - INTERPERSZONÁLIS - ÉRTÉKRENDBELI  GÁTOLT AGRESSZÓ, AUTOAGRESSZIÓ  ÖNGYILKOSSÁGI FANTÁZIÁK 2. SZORONGÁSOS ZAVAROK a) Generalizált szorongás Tünetek:  Min. 6 hónapon keresztül túlzott szorongás vagy aggodalom

több esemény miatt is  Nehezen tudja szorongását leplezni.  Min. 3 járulékos tünet ezekből: a) nyugtalanság, idegesség, felhúzottság b) Fáradékonyság c) Koncentrációs zavarok d) Ingerlékenység e) Izomfeszültség f) Alvászavar Előfordulási gyakoriság: 3-6% (gyermek- és serdülőkorban) OKOK:  GABA alacsony szintje  Elhárító mechanizmusok csődje  Túl szigorú vagy túlóvó szülő  Kognitív hibák  Énkép fenyegetettsége a feltételes elfogadás miatt TERÁPIÁK:  Szorongásoldó szerek  Irányzatoknak megfelelő  Relaxációs tréning  Biofeedback b) Pánik zavar Tünetek:  3 héten belül min. 3 roham, rövid időtartamban, objektív veszély nélkül:  Légzészavar  Szívdobogás  Mellkasi nyomás-érzés  Csuklás-fuldoklás  Szédülés, bizonytalanság-érzés  Kéz- és lábzsibbadás  Hideg-meleg hullámok  Ájulás  Remegés  Halálfélelem Gyakran társul agorafóbiával.

Előfordulási gyakoriság: Gyermek: 0,6-4,7% Felnőtt: 2,5-3% (nők!) Okok:  Érzelem-központban sok noradrenalin  Testi reakciókra fokozott figyelem, azok felnagyítása Terápiák:  Gyógyszeres kezelés (antidepresszánsok)  Biofeedback  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia c) Fóbiák: Agorafóbia  Nyílt területen való félelem, ahonnét nehéz menekülni vagy segítséget kérni.  20-40 év  2x nőknél  2-4% Szociális fóbia  Félelem, hogy figyelnek rá, kiszolgáltatottá válik mások előtt.  Gyermeknél sírás vagy dühroham formáját is öltheti.  Pirulás, sírás, hólyag- és végbélkontroll zavara; ájulás.  3x nőknél  10-20 évesen indul  Gyermeknél 1-3%  Felnőttnél 8% Specifikus fóbiák  Jól körülhatárolt dologtól való félelem objektív veszélytől függetlenül túlzott reakció.  2x nőknél  2-4% gyermeknél  9% felnőttnél Főbb típusai:  Állatok  Természeti

környezet  Szituációhoz kötött  Vér, injekció, sérülés  Betegség, bacilus stb. A FÓBIÁK OKAI:  Áttolás túlzott alkalmazása  Klasszikus kondicionálás + elkerülő viselkedés jutalmazó értéke + ingergeneralizáció  Modellkövetés TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK:  Irányzatokhoz kötött pszichoterápiák, leggyakoribbak:  Deszenzitizáció  Ingerelárasztás  Modellkövetés  Asszertivitás tréning (szociális fóbiánál)  Kognitív-viselkedésterápia d) Obszesszív-kompulzív zavar  Kényszergondolatok (obszesszió), vagy kényszerítő gondolatok amik elárasztják a személyt.  Kényszercselekvések (kompulzió): ismétlődő, szorongáscsökkentő viselkedések.  2-3% felnőtt 1,9% gyerek – 7 vagy 9-12 évesen indul  Gyermekkorban kombinált, a gondolat és a cselekvés együtt van jelen, olykor a szülőt is bevonja. Kényszergondolatok:  60% többszörös  45% fertőzés, szennyezettség  42%

kételkedés  31% szimmetria, rend  26% szexualitás Kényszercselekvések:  Tisztálkodás  Ellenőrzés  Számolás  Gyűjtögetés  Precizitás OKOK:  Szorongás csökkentése, bűntudat feldolgozása a kényszer segítségével.  Anális fixáció  Megnyugtató rituálékban való hit és jutalmazó szorongáscsökkentés élménye  Kellemetlen gondolatok semlegesítése viselkedéssel + hit, hogy a gondolat életre kelhet + önelfogadási zavar  Alacsony szerotonin aktivitás TERÁPIÁK:  Gyógyszeres kezelés  Irányzatokhoz kötött pszichoterápiák, leggyakoribbak:  Gondolatstop  Habituáció  Ingerelárasztás + válaszgátlás e) Stressz-zavarok Akut stressz-zavar: a trauma után 4 héten belül jelentkezik, és 2-28 napig tartanak a tünetek. Ezután poszttraumás stressz-zavart diagnosztizálunk. Tünetek: 1. a trauma újraélése 2. elkerülés 3. csökkent válaszkészség 4. fokozott arousal, szorongás és

bűntudat SZEMÉLYISÉGZAVAROK Általános diagnosztikus kritériumok: 1. Az élmény és a viselkedés olyan tartós mintája, amely jelentősen eltér az adott kultúra elvárásaitól Ez a minta az alábbi területek közül kettőben vagy többet nyilvánul meg:  Kognitív funkciók  Affektivitás  Interperszonális kapcsolatok  Impulzuskontroll 2. A tartós minta áthatja a személyes és társas helyzeteket széles körben 3. Kezdete legalább serdülőkorra vagy fiatal felnőttkorra vezethető vissza 4. Klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, foglalkoztatási vagy más fontos funkciók romlását okozza. 5. Nem magyarázható más mentális zavarral vagy következményével Típusok A csoport – „különc” személyiségzavarok  Paranoid személyiségzavar  Skizoid személyiségzavar  Skizotip személyiségzavar B csoport – „teátrális” személyiségzavarok  Antiszociális személyiségzavar  Borderline személyiségzavar

 Hisztrionikus személyiségzavar  Nárcisztikus személyiségzavar C csoport – „szorongásos személyiségzavarok  Elkerülő személyiségzavar  Dependens személyiségzavar  Kényszeres személyiségzavar Paranoid személyiségzavar Korai felnőttkortól kezdve, számos helyzetben mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás, úgy, hogy azok motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4 vagy több az alábbiból:  Alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják vagy becsapják.  Indokolatlanul kétségei vannak, hogy barátai, hozzátartozói lojálisak-e.  Mások iránt bizalmatlan, mert indokolatlanul attól fél, hogy az információkat rosszindulatúan ellen fogják használni.  Jóindulatú megjegyzéseknek vagy eseményeknek rejtett rosszindulatot feltételez.  Tartós neheztelés jellemzi.  Olyan támadásokat észlel és reagál dühvel, ellentámadással, amit mások nem tartanak nyilvánvalónak. 

Visszatérően, jogtalanul gyanakszik a házastárs vagy partner hűtlenségére. Magyarázatok, kezelés 1. Kora gyermekkori előzmény, túl magas követelmények, merev, távolságtartó apa, túlkontrolláló, visszautasító anya. 2. Maladaptív feltételezések (pl az emberek gonoszak, ha hagyjuk, úgyis nekünk esnek)  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (nincs betegségtudatuk) Skizoid személyiségzavar Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és az érzelmek beszűkült voltában megnyilvánuló sajátosság, min. 4 az alábbiakból:  A szoros társas kapcsolatokat (család is) nem igényli, nem élvezi.  Majd mindig magányos tevékenységet választ.  Ha van, akkor is csekély szexuális érdeklődés.  Örömet kevés tevékenységben talál, vagy semmiben.  Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja avagy bizalmasa.  Közömbös mások kritikája

vagy dicsérete iránt.  Érzelmi hidegség, sivár affektusok jellemzik. Magyarázatok, kezelés 1. Gyermekkori elfogadás hiánya, bántalmazás 2. Önbecsülés, önmegerősítés hiánya 3. Affektív szintű kognitív deficit  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (visszahúzódás miatt nem megy terápiába, távolságtartó marad). Skizotip személyiségzavar Korai felnőttkortól kezdve számos helyzetben akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit, szoros kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív és észlelési torzítások, viselkedésbeli különcségek, min.5 az alábbiból:  Kóros vonatkoztatások.  Szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás.  Hallucinációk.  Szokatlan gondolkodás és beszéd.  Gyanakvás.  Nem megfelelő, vagy beszűkült affektusok.  Szokatlan magatartás és megjelenés.  Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa  Túlzott

szorongás szociális helyzetekben. Magyarázatok, kezelés 1. Családi kapcsolati zavarok 2. Genetika 3. Magas dopamin 4. Megnagyobbodott agykamrák  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, gyógyszeres kezelés. Antiszociális személyiség 15 éves kortól megnyilvánuló sajátosság mások jogainak semmibevételére és megsértésére, min. 3 az alábbiakból:  Törvények betartásának képtelensége, cselekmények, melyekért letartóztatják.  Csalási hajlam, hazudozás, álnevek, előny vagy öröm érdekében mások becsapása.  Impulzivitás, tervezés és előrelátás hiánya.  Ismétlődő verekedést, támadást provokáló viselkedés.  Saját és mások biztonságának semmibevétele.  Felelőtlenség munkavégzés, pénzügyek terén is.  Lelkiismeret furdalás hiánya. A személy min. 18 éves, előtte viselkedési zavarnak nevezzük Magyarázatok, kezelés 1. Ősbizalom elvesztése miatt érzelmek kivonása a kapcsolatokból 2.

Antiszociális szülői modell 3. Örökölhetőség  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel (motiválatlanság, kilépés a terápiából 70%-ban). Borderline személyiségzavar Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános instabilitás a kapcsolatokban, énképben, hangulatban, jelentős impulzivitás. Min 5 az alábbiakból:  Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás kerülésére.  Instabil és intenzív kapcsolatok, az idealizálás és lebecsülés váltakozása.  Identitászavar.  Impulzivitás min. 2 önveszélyeztető területen (költekezés, szex, pszichoaktív szer, autóvezetés, falás)  Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, öncsonkítás.  Érzelmi labilitás.  Belső üresség krónikus érzése.  Inadekvát, intenzív harag, annak kontrollálási nehézsége.  Átmeneti paranoid elképzelések, disszociáció. Magyarázatok, kezelés 1. Szülői el nem fogadás miatt önértékelés

zavara, dependencia, szeparációval való megküzdés képtelensége. 2. Gyermekkori súlyos traumák 3. Magas szerotonin szint  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia jó esélyekkel, gyógyszeres kezelés. Hisztrionikus személyiség Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben túlzott emocionalitás és figyelemfelkeltés. Min 5 az alábbiakból:  Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, ahol nem ő van a figyelem középpontjában.  Kapcsolataiban gyakran csábító, provokatív.  Gyorsan változó, felszínes érzelmek.  Külső megjelenés a figyelemfelkeltésre használt.  Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílus.  Dramatizáló, teátrális.  Mások vagy körülmények által könnyen befolyásolható.  Kapcsolatait intimebbnek tekinti mint amilyenek valójában. Magyarázatok, kezelés 1. Rideg, túlkontrolláló szülők, szeretetlenség, alulgondoskodás 2. Fokozott szuggesztibilitás és intellektualitás

hiánya miatt nincs idő a világ dolgaival foglalkozni.  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia jó esélyekkel. Nem működik a gyógyszeres kezelés Nárcisztikus személyiségzavar Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nagyzás, csodálat igénye, empátia hiánya. Min 5 az alábbiakból:  Saját fontosságának fokozott érzése.  Gyakori fantáziák határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, okosságról, szerelemről.  Különlegesnek hiszi magát, csak hozzá hasonló nagyszerű emberek érthetik meg.  Túlzó mértékű csodálatot vár el.  Indokolatlanul különleges bánásmódot vár el.  Önző.  Empátia hiánya.  Sokszor irigy vagy azt hiszi, hogy mások irigyek rá.  Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök. Magyarázatok, kezelés 1. Rideg szülők, szeretetlenség, alulgondoskodás 2. Túlzott szülői elfogadás 3. Visszatükrözés hiánya  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel.

Elkerülő személyiségzavar Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben szociális gátoltság, meg nem felelés érzése, negatív megítéléstől való túlzott félelem. Min 4 az alábbiakból:  A sok interperszonális kapcsolattal járó dolgokat kerüli a negatív visszajelzések vagy kritika miatti félelmében.  Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, hacsak nem biztos abban, hogy kedvelni fogják.  Intim kapcsolatokban zárkózott.  Túlzottan lefoglalják azok a helyzetek, ahol kritizálták.  Új helyzetekben gátolt a meg nem felelés érzése miatt.  Önmagát alkalmatlannak, másokhoz képest alárendeltnek látja.  Visszautasító új tevékenységek vállalásában. Magyarázatok, kezelés 1. Kondicionált félelem 2. Nyomasztó gondolatok, hibás gondolkodás 3. Korai kritikák, megszégyenítés, visszautasítás  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia kis sikerrel. Szorongásoldók, antidepreszánsok Dependens személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami önmagát alárendelődő, kapaszkodó magatartáshoz és a szeparációtól való félelemhez vezet. Min 5 az alábbiakból:  Mások tanácsa, bíztatása nélkül nehézségek a döntéshozatalban.  Mások kellenek a felelősségvállaláshoz.  Nehezen fejezi ki véleményét másokkal szemben, mert fél a támogatás elvesztésétől.  Nincs önálló kezdeményezés, nem tud semmit egyedül elvégezni.  A támogatás érdekében önként vállalkozik számára kellemetlen feladatok elvégzésére.  Kényelmetlenül érzi magát egyedül, mert fél, hogy nem képes megvédeni magát.  Ha szoros kapcsolata megszakad, azonnal keres másikat.  Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem. Magyarázatok, kezelés 1. Szülői visszautasítás, kapcsolati veszteség 2. Önállósági törekvések büntetése szeretetmegvonással 

Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, jó esélyekkel. Kényszeres személyiségzavar Kora felnőttkortól kezdve sok helyzetben nag fokú rendszeretet, perfekcionizmus, mentális és interperszonális kontroll. Min 4 az alábbiakból:  A tevékenységlényegét elvesztő módon kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, forgatókönyvhöz.  A feladat befejezését akadályozó módon perfekcionista.  Szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás terén, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat, barátokat.  Aggályoskodó, túlzottan lelkiismeretes, rugalmatlan elvi, erkölcsi és értékrendbeli ügyekben.  Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat.  Nem szeret másokkal dolgozni, feladatot delegálni, hacsak nem vetik alá mások magukat a saját elképzeléseinek.  Fukar maga felé is.  Merev és makacs. Magyarázatok, kezelés 1. Anális fixáció 2. Kontroll és függetlenség harca a szülőkkel 

Irányzatoknak megfelelő pszichoterápia, jó esélyekkel. PSZICHOGÉN TÜNETKÉPZÉSEK Pszichés konfliktusok valamilyen szomatikus tünetben nyilvánulnak meg. Osztályozási lehetőségek I. :  Oralitáshoz kötődő zavarok  Akaratlan mozgászavarok  Kiválasztás zavarai  Alvás zavarai Osztályozási lehetőségek II., szándékosság alapján: 1. Tudatos cselekvés + szándékkal irányítható pl körömrágás 2. Tudatos cselekvés + szándékkal nem irányítható pl tic zavarok 3. Csak a végeredmény tudatos + szándékkal nem irányítható pl kiválasztás zavarai 4. Nem tudatos + nem szándékos + emocionális átélés van pl pszichovegetatív zavarok (hasfájás, hányás stb.) 5. Nem tudatos + nem szándékos + nincs érzelmi átélés: pszichoszomatikus zavarok Oralitáshoz kötődő zavarok 1. Körömrágás Előfordulás: leggyakoribb időpontok: 4 éves; 6 éves; 12-14 éves – leválási, önállósodási kihívások idején gyakoribb. Okok:

a) ujjszopásból alakul; megnyugtatás + örömszerzés + önbüntetés b) Hermann Imre: elszakadás fájdalmának ismétlése, függés – függetlenség ambivalenciája c) Leo Kanner: túl erős pszichés feszültség; tilalmak korán belsővé válnak; autoagresszió 2. PICA  Min. 1 hónapig evésre nem alkalmas dolgok fogyasztása Előfordulás: 10% Okok: a) Kisgyermekkorban ingerszegény környezet, elhanyagolás. b) Serdülőkorban súlykontroll. Az evészavarok spektrumszemlélete (Testtömeg-index alapján – kg/m2) alacsony normál magas 17,5 alatt 20-25 30 felett Anorexia nervosa Bulimia Bulimarexia Obesitas Obesbulimia 3. Obesitas (elhízottság) Testtömeg-index: 30 felett. Okok: a) BIOLÓGIAI 1. Öröklődés 2. Hipotalamuszban evésközpontok zavara 3. Zsírsejtek száma 4. Anyagcsere sebessége b) PSZICHÉS 1. Freud: orális fixáció 2. Fejlődési obesitas: konfliktus megoldása pl serdülő lány 3. Reaktív obesitas: súlyos emocionális stressz

esetén az evés a megküzdési stratégia 4. Externalitás: külső ingerekre való fokozott érzékenység 5. Időpont szerinti etetés Terápia: fogyókúra + mozgás + pszichoterápia 4. ANOREXIA NERVOSA Tünetek: 1) 15% súlyveszteség, testtömegindex 17,5 alatt van 2) súlyfóbia 3) testképzavar 4) amenorrhoea (menstruáció elmaradása) Előfordulás: leggyakoribb kezdet 13-18 év; 1-4 % Javulás: 40% gyógyul, 25-30 % kedvezőtlen – 7-8% 10 / 18-20% 20 éven belül meghal. Halál oka súlyos testi szövődmények:  Kardiovaszkuláris tünetek (szívizomsorvadás, arithmia, billentyűzavar)  Vesefunkció  Cukorbetegség  Hormonzavarok  Gyomortünetek  Csontritkulás Típusok: 1. Restriktív (koplaló) 2. Purgáló – hánytatás, hashajtó (inkább bulimarexia) 3. Férfiaknál sajátos forma: inverz anorexia (manorexia) Okok: a) BIOLÓGIAI  Genetika (egypetéjű ikreknél a konkordancia 50%, kétpetéjűeknél 10%)  Hipotalamusz károsodása

(evés kp.)  Szerotonin magas szintje. b) PSZICHÉS  Szexuális késztetések miatti szorongás, felnőtt szexualitás elutasítása (vágy aszkézisbe fordul; orális megtermékenyüléstől félelem; terhességmegszakítás után; női szereptől félelem).  Túlzott szülői kontroll elleni lázadás. („Én irányítom az életemet, még ha bele is halok!”)  Személyiségszerkezet: infantilis, önállótlan, gátolt, szorongó, ritualisztikus, mazochisztikus hajlam.  Családszerkezet: trianguláció. Befelé összemosódott, kifelé rigid Döntések elkenése  Nőideál. Együttjárás más pszichés zavarokkal:  10-30% kényszerbeteg  68% depresszió Terápia:  Gyógyszeres kezelés (antidepresszáns, étvágyszabályozó)  Pszichoterápiák (családterápia hatékony). 5. BULIMIA Tünetek: 1. Min 3 hónapja min 2 alkalommal hetente falási epizódok (nagy mennyiségű étel és kontrollvesztés a falás ideje alatt) 2. Kompenzáló

viselkedésformák (purgálás, túlzott testmozgás, koplalás) 3. Félelem az elhízástól, fokozott foglalkozás a testtel Előfordulás: 3-12%; 25 év előtt indul, 4-5 évig tartó folyamat; 1/3-nál kezelési kudarc. Okok:  Szexuális problémák (abúzus, terhességmegszakítás után, szimbolikus maszturbációs örömérzés).  Személyiségszerkezet: erős autonómia igény, perfekcionista énkép, külső kontroll attitűd, teljesítményorientáltság, kényszeresség.  Családszerkezet. (Gyakran brutális apa, kövér anya Teljesítményorientáltság nem intellektuális szinten. Az étel központi szerepű, jutalmazó funkciója van)  Nőideál. Testi szövődmények:  Fogak romlása  Nyelőcső-sérülés  Gyomortágulat  Csontritkulás  Kézsérülés  K vitamin hiánya – hipokalémia, szívritmuszavarok  Kérgi atrófia Terápia:  Gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok  Irányzatoknak megfelelő pszichoterápiák,

leggyakoribb:  Integratív terápia  Családterápia  Hipnózis  Csoportterápiák (mozgás, kreatív terápiák, önsegítő csoport). Automatikus motoros rendellenességek 1. TRICHOTILLOMÁNIA Főként lányoknál előforduló, ritka probléma – a haj kitépkedésére való ellenállhatatlan késztetés. OK: Trauma + elszakadás és ennek fájdalma + bűntudat miatti öncsonkítás. (Hasonló a körömrágáshoz) 2. TIC-ZAVAROK a) Tourette szindróma  Motoros és vokális téren (60%-ban koprolália – obszcén szavak mondogatása) is megjelenő krónikus tic-zavar. b) Krónikus tic-zavar  1 évnél tovább fennmaradó motoros vagy vokális tic. c) Átmeneti tic-zavar  Min. 2 hét és 1 év között fennmaradó motoros vagy vokális tic Előfordulás: 5-10%; 3x több fiúknál; 6-8 év között a leggyakoribb. Okok: - genetikus (Tourette) - lágy neurológiai eltérések (fiúknál gyakoribb) – krónikusnál. - szülő korlátozza a gyermek motoros

nyugtalanságát . - Kezdeti szándékos izommunka fixálódik, és akaratlanná válik. - Átmeneti szorongásos problémák levezetődése. Kezelés: - Átmenetinél nem szabad reagálni. - Viselkedésterápia – paradox technika. - Gyógyszeres kezelés (Tourett esetében). Alvászavarok 1. Disszomniák (az alvás mennyiségének elégtelen volta) a) primer insomnia b) primer hipersomnia c) narkolepszia d) alvási apnoé 2. Paraszomniák (meghatározott alvásperiódushoz kötődő problémák) a) Mély alvás alatti zavarok - pavor nocturnus - somnambulizmus b) REM-fázisban fellépő zavarok - Incubus Insomnia  Elalvás, átalvás zavara vagy korai ébredés.  1 hónapon keresztül min.3x  Állandó panaszt okoz.  Nehézségek az életvitelben, munkában a fáradtság miatt. Ok:  Emocionális probléma  Internalizált (beépült) stressz  Betegség  Élvezeti szerek Terápia:  gyógyszeres kezelés  szorongásoldás + önértékelés

növelése  relaxáció Hiperszomnia  Nappali álmosság, elalvási rohamok min.1 hónapon keresztül, ami nem az elégtelen alvás következménye.  Szubjektíve szenvedést okoz.  Életvitelt hátrányosan befolyásolja. Narkolepszia  Elalvási rohamok, az alvás folyamata REM fázissal indul.  5-30 perces intervallum.  Leggyakrabban együttjár kataplexiával (izomtónusvesztés).  0,04-0,07% gyermek- és serülőkorban.  Genetikusan determinált, poligénes öröklődés. Apnoé zavar  Alvás közbeni légzésmegállás és napközbeni elalvás, álmosság.  Légzésmegállás obstrukciós jellegű – felső légutak szelepszerű elzáródása. Ilyenkor a torok lágy részének ellazulása miatt történik.  Centrális jelleg esetében az agy nem küld légzésjelet.  1-2% iskolás korban, 10 % felnőttkorban.  Tartós fennállása kognitív károsodásokat okozhat. Pavor nocturnus  Alvási rémület zavar.  Alvási idő első

harmadában felriadás pánikszerű kiáltással.  10-15 perces roham fokozott vegetatív izgatottsággal, és intenzív félelemérzéssel  Nehezen nyugtatható.  Nincs ébren a gyermek, még ha reagál is összefüggéstelenül.  Amnéziás az eseményekre.  Előfordulás: 2,5%.  Ok: a) genetikus b) légutak részleges elzáródása c) szorongás, depresszió d) kifelé gátolt agresszió  Kezelés: a) gyógyszer – delta alvást lerövidíti b) ébresztéses technika c) kifáradás elkerülése d) szorongásoldás Somnambulizmus  Alvajárás.  Fő alvási idő első harmadában felkel, és összerendezett cselekvéseket végez.  Nincs ébren, nehezen ébreszthető.  Kapcsolatot nehéz létesíteni vele, de irányítható.  Amnéziás az eseményekre.  Időnként beszéd is kapcsolódik hozzá.  Előfordulása 15% Incubus  Lidérces álom zavar  A második alvási periódusban lép fel.  Szorongással, félelemmel teli álmok

átélése.  Felriadás után rémület, szorongás, sírás.  Megnyugtatható, reagál, emlékszik álomképeire.  3-8 év között gyakori.  Okok:  Érzelmi problémák, elfojtott indulat a szülővel szemben.  Szorongás.  Gyógyszerek vagy pszichoakítv szerek.  Helytelen táplálkozás. PSZICHOSZOMATIKUS MEGBETEGEDÉSEK Pszichés háttérproblémák miatti tényleges testi tünetekkel járó szomatikus betegségek. Kutatási irányzatai: 1. Személyiség és pszichoszomatika összefüggésének elemzése Kérdés: Van-e olyan személyiségkonstelláció, ami bizonyos betegségre fokozottabban hajlamosít? Válasz: Két esetben igazolt kutatások: Az A és a C típusú személyiség jár együtt gyakorabban tipikus betegséggel. A-típusú személyiség (Friedman, Rosenman) – szív- és keringési rendellenességek. Az A-típusú személyiség jellemzői:  agresszív, nyughatatlan stílus  teljesítményorientáltság  versengésre való

hajlam  ellenségesség  sürgetettség  hiperreaktivitás RIZIKÓVISELKEDÉSE, ami tovább növeli a stresszt:  Bizalmatlanság – környezet állandó monitorozása miatti stressz  Versengés provokálása - bizonyítani akarás és konfliktusok miatti stressz  Fokozott ingerkeresés – veszélyes viselkedésformák miatti stressz C-típusú személyiség (Temoshok) – daganatos megbetegedés. A C-típusú személyiség jellemzői:  hideg szülői attitűd, korai önállóságra kényszerítettség  maximális elfogadás vágya miatt önfeladás és mindenki kedvére tevés  szélsőséges alkalmazkodás  érzelmek kifejezésének képtelensége  pesszimizmus  tökéletesség igénye  problémák felnagyítása  konfliktuskerülés 2. Etiológiai pszichoszomatika (Franz Alexander)  7 pszichoszomatikus betegség leírása: asztma, magas vérnyomás, túlzott pajzsmirigyműködés, vastagbélgyulladás, gyomor-és nyombélfekély,

sokizületi gyulladás, neurodermatitisz.  Oksági kapcsolat van a tudattalan konfliktus és a szervi diszfunkció között, a vegetatív idegrendszer közvetít. A tünet a lelki működés kompenzálását segíti  A betegség kialakulásának esélyét növeli: örökletes jellemzők, születési sérülések, csecsemőkori gondozás, csecsemőkori organikus betegségek, véletlen fizikai traumák csecsemő-és gyermekkorban, véletlen emocionális sérülések csecsemő-és gyermekkorban, későbbi emocionális élmények, a család emocionális klímája és kapcsolatai, későbbi fizikai sérülések. Pszichés háttérkonfliktusok (Wolman): Asztma – félelem az anya elvesztésétől Hipertenzió – agresszió kontrolljának nehézségei Reumatoid artritisz – tiltakozás a szülői uralkodás, mozgáskorlátozás ellen Ulcus – belső konfliktus a függés és függetlenség vágya között Neurodermatitisz – konfliktus a fizikai közelség miatt Hipertireózis –

haláltól való félelem Colitis ulcerosa - ellenségesség