Jogi ismeretek | Alkotmányjog » ZSTA Alkotmányjogi alapok, 2005

Az alkotmány fogalma Az alkotmány azoknak a szabályoknak rendezett együttese, amelyek egyrészről a közhatalmat gyakorló szervezetek – országgyűlés, kormány stb. - létrejöttét, működését, egymáshoz való viszonyát, hatáskörét stb. -, másrészről a közhatalmi szervezetek és a polgárok - egymáshoz való viszonyának alapjait meghatározzák. - elsődleges, mindenekfelett álló szabályok - állampolgári alapjogok biztosítása - a közhatalom gyakorlását korlátok közé szorítják - kétféle: írott vagy kartális; erre feljogosított közhatalmi szervezet - vagy népszavazás útján történeti; több forrás, parlamenti törvény dekrétumok, a bíróságok ítélkezési gyakorlata, s mindenekelőtt a szokás Az alkotmányosság kritériumai - törvény uralma: jogszabályoknak az állampolgárok és az állami szervezetek, kormányzók és kormányzottak egyaránt alá vannak vetve - a hatalommegosztás elve: törvényhozó, végrehajtó és

bírói hatalom, valamint az alkotmánybíróság, a közigazgatási bíróság. A helyi és területi önkormányzatok jelentős autonómiával rendelkeznek - A népképviselet elve: a politikai pártokkal, a pártrendszerrel szinte elválaszthatatlanul összefonódik. Ennek alapján beszélünk pártképviseletről, mint a népképviselet mai uralkodó megjelenési formájáról - A törvényhozó hatalom hatásköre: törvényalkotás, az állami költségvetés meghatározása, a hadseregre fordítható kiadások meghatározása - A végrehajtó hatalom felelőssége: amikor a politikai felelősséget érvényesíti a kormánnyal szemben, a parlamentnek csupán a kormányzati tevékenység eredményéről kell döntenie, amivel vagy elégedett, s akkor bizalmat szavaz a kormánynak, vagy elégedetlen, s akkor megvonja a bizalmat tőle. - Egyenjogúság - törvény előtti egyenlőség: az állam a polgárait egyenlő módon kezeli, az állampolgárok egyenlő eséllyel vegyenek

részt az állami és politikai életben, a jog ne tegyen különbséget az állampolgárok között nemük, nemzetiségük, vallásfelekezetük stb. szerint - A bíróságok függetlensége: igazságszolgáltatás ellenben csak a törvénynek van alávetve, a felettes szervezetek utasításának nem Az újkori alkotmányosság kialakulása és történelmi útja Az újkori alkotmányosság kialakulásában meghatározó jelentősége az angol alkotmánytörténetnek van /1689. évi Bill of Rights (Jogok törvénye)/, itt alakult ki a miniszteri felelősség intézménye: az uralkodó általában aláírja az eléje terjesztett dokumentumokat akkor, ha azokat egy miniszter ellenjegyezte, aki ezzel átvállalta az uralkodótól a politikai felelősséget a parlament előtt. Az 1787-ben elfogadott amerikai alkotmány a legrégebben hatályban lévő írott alkotmány. Az amerikai alkotmányban valósul meg a hatalommegosztásnak az a formája, amelyben a törvényhozás és a

végrehajtás ellenőrzik, ellensúlyozzák egymás tevékenységét. Itt már a különböző hatalmak már választás útján nyerik el megbízatásukat. Az amerikai alkotmány annak alapján kialakul az alkotmánybíráskodás A francia alkotmánytörténet Az emberi és polgári jogi deklaráció elfogadásával válik példává. A francia alkotmányok a szuverén hatalmat a néptől származtatják, 19. századi fejleményei során azután szuverénné a parlament lesz. Majd a választójog kiterjesztése, az első világháború utáni években megjelenik az alkotmányokban, hogy a parlament általi hatalomgyakorlás a közvetlen demokratikus formák - mindenekelőtt népszavazás - alkalmazásával válik teljessé, valamint a gazdasági, szociális, kulturális jogok jelentősége válik meghatározóvá. Az első világháború után a parlamentek hatalmát az államfő hatalmával ellensúlyozzák például a vétóval, a törvényhozást feloszlató hatásköreikkel. A

fasiszta államokban minden hatalom az államfő, a vezér kezében összpontosult, nem voltak állampolgári jogok, az állampolgárok egyenjogúságát felszámolták. A második világháború utáni alkotmányozás jellegzetes dokumentumai a francia, az olasz, a (nyugat-) német alkotmányok. Kezdetben újra a képviseleti szervezetekre helyezik a hangsúlyt a hatalomgyakorlás szempontjából. A végrehajtó hatalom megerősödik (p1 a miniszterelnöki kormány formájában); az állam intézményi rendszeren kívül álló ellensúlyozó tényezők szerepe - p1. a sajtó, a médiumok - megnő; mind jelentősebb tényezők az állampolgárok érdek- és befolyásoló csoportjai; a népszavazás törvényhozást ellensúlyozó szerepe szintén erősödik; alkotmánybíróságok szerveződnek A szocialista alkotmányok Jellemzőik: - a hatalommegosztás helyébe a hatalom egységét és oszthatatlanságát teszik meg államszervező elvvé - az egyetlen párt vezető szerepét

az alkotmányban is megfogalmazták - társadalmi szervezetek - az ifjúsági szervezetek, szakszervezetek - társadalmi feladatait is az alkotmány tartalmazta - tagadták a magántulajdont - a társadalmi egyenlőség megvalósítására törekedtek - az alapjogok érvényesülésének nem voltak biztosítékai Alkotmányos rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején Kelet-Közép-Európában politikai rendszerváltozás ment vége, amelyet alkotmányos rendszerváltozás kísért, visszatérést jelentenek az alkotmányozás klasszikus elveihez és értékeihez. - a magántulajdon alapján állnak azzal, ahogy általában elismerik a magántulajdon szociális célú korlátait. - a hatalommegosztást teszik meg államszervező elvvé - átveszik alkotmánybíráskodást és az ombudsman intézményét - kimondják, hogy egyetlen párt sem törekedhet kizárólagos uralomra - esélyegyenlőség kimondása és érvényre

juttatása - az állampolgárok alapjogait széles körben szabályozzák, azok biztosítékaival együtt - elismerik az alapjogok nemzetközi katalógusát A magyar alkotmány története Magyarországnak hosszú ideig történeti alkotmánya volt. Legrégibb írott dokumentumai között jelentős az 122-ben II. András által kiadott Ar anybulla, amely a nemesség előjogait határozta meg a királlyal szemben. Werbőczy István Hármaskönyvében a megelőző időszak jogszokásait gyűjtötte össze A következő századok a függetlenségi küzdelmek jegyében telnek. Alkotmányos jelentőségűek azok a törvények, amelyek a Habsburg-dinasztia trónigényének elismerését, a trónöröklés női ágra kiterjesztését biztosítják. Az 1848-as forradalom megveti a polgári demokratikus alkotmányozás alapjait (jobbágyság felszabadítása, a közteherviselés bevezetése, a népképviselet megteremtése), létrehozták a független, az országgyűlésnek felelős

minisztériumot. A kibontakozás, a liberális polgári államra jellemző intézményi rendszer kiépítése a kiegyezés utánra marad. Az önkormányzatokról, az igazságszolgáltatásról, az esküdtszék felállításáról, a polgári házasságról, az állampolgárságról stb. szóló törvények jelzik ezt a folyamatot Tanácsköztársaság alkotmánya (1919) és más dokumentumok a korábbi alkotmányos rendszerrel való gyökeres szakítást jelentenek. Az alkotmány helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. tc szerint az államfő a kormányzó lett; a nemzetgyűlésnek felelős kormány rendszere fennmaradt A harmincas évek végétől az állampolgárok - faji jellegű - nyílt megkülönböztetése veszi kezdetét. 1944 októberétől az alkotmányos intézmények, illetve az intézmények alkotmányos működése megszakadt. Magyarország államformájáról szóló 1946 évi I törvénycikk nyomán, amely kimondta:

Magyarország köztársaság, lényegében nemzetgyűlési kormányforma jött létre. A nemzetgyűlés hatáskörének intézményi korlátai nem voltak. Az alkotmányról szóló 1949. évi XX törvény - szocialista alkotmány Számos módosítást ért meg az idők folyamán, a pártállami időszakban, a leglényegesebb 1972-ben következett be, az 1972. évi I törvénnyel A nyolcvanas évek végén az egypárti diktatúra szorítása enyhült. Különösen 1988-ban és 1989-ben ellenzéki politikai erők léptek színre, amelyek azután párttá szerveződtek. Több olyan alkotmányos jelentőségű törvényt fogadtak el ebben az időben, amely már az alkotmányos jogállam kialakulásának irányába mutatott. A tárgyalások eredményeként elfogadták az akkor hatályos alkotmány 1989 évi XXXI törvény általi módosítását. Ez lényegében új alkotmánynak számít, annak ellenére, hogy formailag az 1949 évi XX törvénynek a módosítása. Időközben ez is több

módosítást ért meg, a legjelentősebb a demokratikus választás után elfogadott 1990. évi XL törvény volt Az állam fogalma Az állam fogalmának három lényegi összetevője van: az állami főhatalom, azaz a szuverenitás, az állam területe és az állam népessége, azaz az állampolgárok összessége. Az állami szuverenitás Az állami szuverenitás az államhatalom teljességét jelenti. - függetlenség, tehát az állam külső kapcsolataiban önállóan jár el - belső ügyekben az állam a legfőbb hatalom A szuverenitás nem lehet korlátlan: - Külső kapcsolataiban az állam megannyi korlátozást vállalhat magára nemzetközi szerződésekben - Belső szuverenitásnál a fizikai törvények az államot is korlátozzák, az erkölcsi törvényeket sem sértheti meg, a jogrendszer egésze az államot is korlátozza a szuverenitás gyakorlása: - A népszuverenitási elmélet szerint a legfőbb hatalom az állampolgárok kezébe van letéve, akik azt

választójoguk gyakorlásával valósítják meg. - A nemzeti szuverenitás eszméjének megfelelően a nemzetiségük szerint összetartozó állampolgároknak önrendelkezési joguk van: államot is alapíthatnak abból a célból, hogy a legfőbb hatalmat kezükbe vegyék. - Vannak olyan országok, ahol a főhatalom megoszlik az állam központi szervezetei, illetve az egyes kisebb területi egységek között. Ezek a szövetségi államok - Az egységes vagy unitárius államban a belső területi egységek csupán államigazgatási funkciót gyakorolnak, s nem vesznek részt a szuverenitás megvalósításában. A hatalom gyakorlása: a népszavazás és népi kezdeményezés - A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. - Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van, hogy választható és választó legyen, valamint országos és helyi népszavazásban és népi

kezdeményezésben részt vegyen. - Alkotmányos rendszerünk a képviseleti demokráciára épül - a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet - Az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. - Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére, az ez alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező - Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelheti el. - Nem lehet országos népszavazást tartani: • a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, • a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő

kötelezettségekről, • az alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezet-átalakítási kérdésekről - Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be.(hogy az OGY tűzze napirendre) Az államterület Az államterület az a földrajzilag körülhatárolt, államhatárok által körülvett terület, amelyre az állami főhatalom kiterjed. Az állam felségjelvényei mindenekelőtt a zászló és a címer Az állampolgárság fogalma Természetesen az a népesség, amelyre az állami főhatalom kiterjed. Magyarország népessége a magyar állampolgárokból, illetve éppen az ország területén tartózkodó idegenekből áll. Az állampolgárság a természetes személyeknek azt a köre, akikre nézve az állami főhatalom érvényesül, függetlenül attól, hogy az állam területén tartózkodnak-e vagy sem. A jogi kötődés hátterében

morális és érzelmi elkötelezettségen alapuló azonosságtudat húzódik meg. A magyar állampolgárság története A ma felmerülő, de korábban keletkezett állampolgársági ügyekben a keletkezéskor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. négy szakasz: - 1879. évi L törvény jellemzői: kivándorláshoz való jog alanyi jog; országból való 10 éves megszakítatlan távollét az állampolgárság automatikus elvesztésével járt; honosítást ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a honosítandó személy valamely községben, városban illetőséget szerezzen; a nő követte férje állampolgárságát; - 1948. évi LX törvény: változás,hogy a honosításhoz nem követelte meg az illetőség megszerzését, az ország területéről való tízéves távollét nem járt az állampolgárság automatikus elvesztésével; - 1957. évi V törvény: fő állampolgárság-szerzési cím a leszármazás, és állpolg-t lehetett szerezni honosítással,

illetve visszahonosítással. Állampolgárság elvesztésének esetei az elbocsátás és a megfosztás. - Az állampolgárságra vonatkozó hatályos rendelkezéseket az 1993. október 1-én hatályba lépett 1993 évi LV. törvény tartalmazza A magyar állampolgárság keletkezése Általában két elv: - A területi elvet alkalmazó államok szabályai szerint az állampolgárság az állam területén való születéssel keletkezik (általában angolszász országok) - A leszármazási elv szerint a gyermek a szülők állampolgárságát követi, függetlenül a születés helyétől. Magyar állampolgárság születéssel és családjogi tények alapján keletkezhet. - magyar állampolgár az, aki magyar állampolgárságú szülők gyermeke, függetlenül attól, hogy mely országban született (elég az egyik szülő) - családjogi tényen alapuló állampolgárság-szerzés: a gyermek teljes hatályú apai elismerése, az apaságanyaság bírói megállapítása, illetőleg

a szülők utólagos házasságkötése A magyar szabályozás a területi elvet csak kiegészítő állampolgárság-szerzési címként, és a hontalanság elkerülése végett alkalmazza. Az állampolgárság megszerzése Állampolgárságot lehet szerezni honosítással és visszahonosítással, illetve nyilatkozattal. Kérelmére - megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; - büntetlen előéletű; illetve magyar bíróság előtt vele szemben nem folyik büntetőeljárás; - megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; - honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; - alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tett Kedvezményesen honosítható megelőzően legalább három évig Magyarországon lakott, ha - magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él; - kiskorú gyermeke magyar állampolgár; vagy - magyar állampolgár fogadta örökbe; vagy - magyar hatóság menekültként elismerte.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt. Vi s sza ho no sí tá s: kérelmére visszahonosítható az a Magyarországon lakó személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt. Nyilatkozattal: - korábban elbocsátással vagy megfosztással veszítette el, feltéve, ha azóta nem folytatott a nemzetbiztonsági érdekeinket sértő tevékenységet - aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg a magyar állampolgárságot a szülők állampolgárságára irányuló külföldi jog alapján. A magyar állampolgárság megszűnése - lemondással: a külföldön lakó magyar állampolgár a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában lemondhat a magyar állampolgárságról, ha külföldi állampolgársággal is rendelkezik; vagy annak megszerzését

valószínűsíteni tudja; - visszavonással: ha magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével vagy a hatóságot félrevezetve szerezte meg (elévülés 10 év) A magyar állampolgárság tartalma: jogok és kötelességek Az államhatalom gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó munkakörök betöltésére csak magyar állampolgárok jogosultak, ill. ügyintéző munkaköröket magyar külképviseleti szervezeteknél, a Magyar Köztársaság képviseletében nemzetközi szervezeteknél stb A gazdasági-szociális és kulturális jogok külföldiek által való gyakorlása gyakran külön engedélyhez kötött (p1. munkavállalás), vagy az érdekelt anyagi hozzájárulásán alapul (p1 a közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel), végül viszonylag nagyszámú két- és többoldalú nemzetközi szerződés a kölcsönösség jegyében biztosítja azt, hogy az államok egymás polgárainak javára a gazdasági-szociális és kulturálisjogok körébe

tartozó előnyöket, szolgáltatásokat (orvosi ellátás, nyugdíj stb.) nyújtsanak Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. A törvény az ország elhagyásához és a hazatéréshez való jogot alanyi jogként ismeri el. A külföldiek beutazása és tartózkodása A külföldiek beutazása és tartózkodása az ország területén engedélyhez – vízumhoz – kötött, ellenőrizhető és visszavonható. A külföldi az ország területéről kiutasítható Két vagy több állam a kölcsönösség alapján vízummentességben állapodhat meg. Külön megítélés alá esik az EU állampolgársága (tagállamokban történő letelepedés, a szabad mozgás) A menedékjog A Magyar KKöztársaság védelmet nyújt azoknak, akik faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek,

vagy üldöztetésüktől való félelmük megalapozott. A jogforrás fogalma Jelenti egyrészt magát a jogszabályt, másrészt a jog létrehozóját, megalkotóját, azokat az állami szervezeteket tehát, amelyek a jogszabályok kibocsátására ténylegesen jogosultak. - az Országgyűlés alkotmányt és törvényt; - a Kormány rendeletet; - a Kormány elnöke és tagjai rendeletet - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet; - az önkormányzatok rendeletet bocsáthatnak ki. (1989.évi XXXI tv előtt: Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, a megbízott államtitkár rendelkezést adott ki) Jogforrási rendszerünk hármas alapelve - a hierarchia elve - az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megkülönböztetése (egyféle elnevezéssel) - a jogalkotó szervezetek csupán az alkotmányban meghatározott hatáskörükben bocsáthatnak ki jogszabályt - rendes jogforrás: alkotmány és a törvény, a rendelet - rendkívüli

jogforrás: rendkívüli állapot idején, szükségállapot idején Az alkotmány Az alkotmány a legmagasabb szintű jogszabály: minden más jogi norma meg kell hogy feleljen az alkotmánynak; a jogszabályok végső soron az alkotmányból merítik érvényességüket. Elfogadásához és megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, értelmezése az Alkotmánybíróság hatásköre. A törvény A törvényt az Országgyűlés bocsátja ki, az alkotmány szerinti körben (az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei, az OGY költségvetése, stb) Elfogadása egyszerű többséggel, illetve kétharmados szavazati aránnyal, nyilvános vitákban. A rendelet - Kormány a feladatkörében vagy az OGY felhatalmazására - a miniszterelnök, az egyes miniszterek feladatkörükben vagy az OGY felhatalmazására - Magyar Nemzeti Bank elnöke feladatkörében Az önkormányzati rendelet - helyi önkormányzati képviselő-testület

feladatkörében - megyei önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján saját tevékenységi körében Nemzetközi szerződések Államok közötti megállapodások, amelyekből jogok és kötelességek származhatnak a(z) - államokra felekre. Ezeket be kell illeszteni a belső jog szabályai közé és ki kell hirdetni Az Európai Unió szerveinek jogszabályai a tagállamok belső jogának forrásaivá válnak. - rendelet általános hatályú és a tagállamokra, illetve állampolgáraikra kötelező - irányelv az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat - határozat teljes egészében kötelező a címzettekre - ajánlás és vélemény nem kötelező, meggyőző erejükkel hatnak Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Az alárendelt szervezetekre kötelezőek. OGY határozata, kormány határozata, az egyes miniszterek utasítása, a statisztikai közlemény, a jogi iránymutatás tartozik ide. A jogszabályok érvényessége és hatálya

érvényesség feltételei: - hatáskörrel rendelkező szerv a megfelelő módon alkotta - megfelelő módon kihirdették - illeszkedik a jogszabályok hiearchiájába A jogszabály hatályán azt értjük hogy az alkalmazható. Az időbeli hatály azt mondja meg, hogy egy jogszabály mikor, milyen időszakban, a területi hatály azt, hogy mely területen, végül a személyi hatály azt, hogy kikre nézve alkalmazható. A törvényt római számmal jelölik, az elfogadásának éve és sorszáma alapján. A rendeletek jelölése: sorszám, a kibocsátás évszáma, a kihirdetés dátuma zárójelbe kerül, s a zárójel után a kormány, illetve a minisztérium rövidítése következik. A kormányforma fogalma, kormányformák A kormányforma azt fejezi ki, hogy a kormányzásban mely szervezetek vesznek részt, azok milyen struktúrával működnek és a kormányzati szervezetek milyen viszonyban állnak egymással. 1) Alkotmányos monarchia - a monarcha kormányzói hatalmát

az alkotmány alapján, annak keretei között gyakorolja - parlament által alkotott törvényt szentesíti - parlamenttel közösen fogadja el a költségvetést - külpolitika, a katonapolitika és a hadvezetés szinte kizárólag a monarchára tartozik - a monarcha nevezi ki a kormányt, amelynek tagjai csak neki tartoznak politikai felelősséggel - a kormány a parlament előtt az alkotmány és a törvények megtartásáért felelős - a bíróságok ítéleteiket a monarcha nevében hozzák, aki azonban az ítélkezési gyakorlatba ténylegesen nem avatkozik bele (kivéve kegyelmezés) 2) A parlamentarizmus: parlamentáris monarchia és köztársaság a) parlamentáris monarchia - államfői tisztség öröklődik - államfő: hatásköre formális, a parlament előtt politikailag nem felelős: az államfő valamennyi hatáskörét miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolja (a miniszter aláírásával a felelősséget átvállalja) - a monarchát jogi felelősség sem terheli

b) parlamentáris köztársaság - államfőt (köztársasági elnököt) a törvényhozó vagy más speciális összetételű testület választja meg - köztársasági elnök közvetlenül felelősséggel tartozik az alkotmány, illetve a törvények megtartásáért, bizonyos szabályokkal ellene büntetőeljárás indítható, és elítélhető - a törvényhozás hatásköre úgyszólván korlátlan - kormány: a végrehajtó hatalom, politikailag felelős, politikája a miniszterelnök területe, rajta múlik a miniszterek kiválasztása Angliában kétpártrendszerű, a többségi párt ellenőrzik a parlamentet; általában ebben a kormányformában: több párt, koalíciós kormányok, konstruktív bizalmatlansági rendszer (a kormány megbuktatása egyúttal az új miniszterelnök megválasztása) 3) Prezidenciális kormányzati rendszer (az USA-ban jött létre) - fő jellemző: kormányzati szervezetek elkülönülése, egymás ellensúlyozása - a törvényhozó hatalom a

kétkamarás kongresszusé - a szenátusban az államok két-két szenátorral, a képviselőházban lakosságuk számarányának megfelelően képviseltetik magukat - a szenátorokat hat évre választják, de a szenátus egyharmada kétévenként megújul - képviselők két évre szóló megbízatást kapnak - négy évre választott elnök: végrehajtó hatalom, fegyveres erők főparancsnoka, nemzetközi szerződéseket köt, jelentős kinevezési hatáskör, politikailag nem felelős, de büntetőjogilag igen - igazságszolgáltatás: Legfelsőbb Bíróság és kerületi bíróságok; Legfelsőbb Bíróság a törvények alkotmányosságát is ellenőrzi 4) A gaulle-ista parlamentarizmus - a parlamenti és a prezidenciális kormányforma közötti sajátos átmenet - államfő, az elnök, jelentős hatalommal rendelkezik, kinevezi a kormány tagjait, politikailag nem felelős, annak ellenére, hogy politikai döntéseket hoz önállóan, miniszteri ellenjegyzés nélkül - a

kormány tagjainak hosszú távra bírniuk kell a parlament politikai bizalmát 5) Svájci kormányforma - legfelsőbb hatalom a kétkamarás Szövetségi Gyűlés, négy évre választják, egy-egy tagja egy évig államfő - a hét tagból álló Szövetségi Tanácsot a Szövetségi Gyűlés alakítja meg, négy évre - nincs bizalmatlansági szavazás - Szövetségi Tanács egy-egy tagja látja el egy évig az államfői feladatokat 6) Szocialista kormányzati rendszerek - alapvető elve a hatalom egysége és oszthatatlansága - államhatalmi-képviseleti (Országgyűlés s a tanácsok, ún. prezídium jellegű szervezetek), - államigazgatási (a Minisztertanács, , a minisztériumok, a tanácsi szakigazgatási szervezetek), - bírói, ügyészi szervezetek 7) Magyarország kormányformája - parlamentáris köztársaság, bizonyos sajátosságokkal - a parlamentnek (Országgyűlésnek) felelős kormánya van - a kormány megbízatása az Országgyűlés döntése szerint alakul,

koalíciós alapon működik - a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja - a miniszterelnök: a kormányzás feladataiért vállalja a felelősséget, csak ellene lehet bizalmatlansági szavazást kezdeményezni - köztársasági elnök: nem minden intézkedéshez kell miniszteri ellenjegyzés, nemcsak korlátozott vétójoga van, hanem törvénykezdeményezési joga is Választási alapelvek - a választójog általánossága: minden nagykorú állampolgárnak - kivéve egészségi állapothoz, illetve a belátó képesség hiánya vagy társadalomellenes magatartás miatti kizárás - szavazati joga van, magában foglalja mind a választás, mind a választhatóság jogát - a választójog egyenlősége: minden szavazat egyenlőt ér, az egyes pártok a reájuk leadott szavazatok arányában részesesednek az összes elnyerhető mandátumból. - a választások közvetlensége: választópolgárok közvetlenül a jelöltre adják le szavazataikat - a szavazás

titkossága: választópolgárok a nyilvánosság kizárásával adhatják le szavazataikat A magyar választási rendszer szabályai 1) a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos 2) Nincs választójoga annak: a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) aki szabadságvesztés büntetését tölti, d) aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll 3) Mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakóhelye Magyarországon van Az Országgyűlés hatásköre, szervezete és működése - legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv - a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, és feltételeit - alkotmányos korlátok: a) az alkotmányosan kiírt

népszavazás és népi kezdeményezés, amelynek az eredménye az Országgyűlésre kötelező; b) az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alkotmánnyal ellentétes törvényeket; c) a köztársasági elnök az elfogadott törvényt újabb megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldheti; d) a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általános szabályait, köztük az emberi jogokra vonatkozó dokumentumokat stb. ezek az Országgyűlésre értelemszerűen kötelezőek hatásköre: - Alkotmány, törvényhozás - társadalmi-gazdasági terv - államháztartás mérlege, állami költségvetés - kormányprogram - fontos nemzetközi szerződések - hadiállapot, rendkívüli állapot kihirdetése, békekötés, szükségállapot kihirdetése - dönt fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, más fegyveres erők állomásozásáról, stb - legfőbb tisztségek választása(pl. Köztársaság elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság

tagjai) - bizonyos szabályokkal feloszlatja a helyi képviselő-testületet (ha alkotmányellenesen működik),megye székhelye, fővárosi kerületek, stb - közkegyelmet gyakorol A törvényalkotás - a törvényhozási tárgyak körét az alkotmány állapítja meg - egyszerű többség vagy minősített (2/3-os) többség - a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti, általában a Kormány kezdeményezi - a bizottságok: kezdeményezhetnek, a benyújtott törvényjavaslatról bármely bizottság véleményt nyilváníthat, ahhoz módosító javaslatot fűzhet; a véleményezés az erre kijelölt bizottság kötelessége - A képviselők a törvényjavaslathoz módosító javaslatot terjeszthetnek elő. Módosító javaslat az általános vita lezárásáig írásban, indokolással ellátva az elnöknél nyújtható be - általános és részletes vita, majd szavazás a módosító

javaslatokról - záróvita, zárószavazás Az Országgyűlés általi ellenőrzés - beszámoló és jelentéstétel - interpelláció és kérdés - bizottságok általi ellenőrzés A képviselők jogállása - az egész nép képviselője - tevékenységét a köz érdekében végzi - a képviselői tisztség meghatározott hivatalokkal, illetve gazdasági tevékenységgel összeférhetetlen - a képviselőt mentelmi jog illeti meg - meghatározott vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat tételére köteles - törvényben meghatározott tiszteletdíj, költségtérítés és kedvezmények illetik meg A közpénzügyek az alkotmányban A költségvetés és a zárszámadás elfogadása különleges törvényhozási hatáskörnek számít. A költségvetés nem egyszerűen a kiadások és a bevételek törvényi alapja, hanem az állami gazdaságpolitika eszköze. Az állami költségvetést a központi kormányzat költségvetése (központi költségvetés),

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített pénzalapoknak a költségvetései alkotják. Az államháztartás alrendszereinek bevételeit az adók, illetékek, vámok, járulékok stb. képezik Az Állami Számvevőszék A költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata: ellenőrzi az államháztartási gazdálkodást, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi, csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. A Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. alapvető feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz

értékállandóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát; - kizárólag jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, ezek a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközei, hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt; - a devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával kapcsolatos műveleteket végez; - kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket; - feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt; - támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmány hatáskörönként határozza meg az elnök feladatait s azok gyakorlásának módját. A köztársasági elnök hatásköreinek egy részét miniszteri ellenjegyzés

mellett, másik részét ellenjegyzés nélkül gyakorolja. Ellenjegyzéssel: - Nemzetközi szerződések kötése - Nagykövetek és követek megbízása és fogadása. - Az államtitkárok kinevezése és felmentése - A Magyar Nemzeti Bank elnökének, alelnökeinek kinevezése és felmentése. - Egyetemi tanárok kinevezése és felmentése, az egyetemek rektorainak megbízása és felmentése, tábornokok kinevezése, előléptetése és felmentése, a közszolgálati hírközlő szervezetek (a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezése és felmentése. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megerősítése tisztségében. - A törvényben meghatározott címek, érdemrendek adományozása és viselésük engedélyezése. - Egyéni kegyelmezés. - Állampolgársági ügyekben való döntés: honosítás, visszahonosítás. Ellenjegyzés nélkül: - köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az OGY és a bizottságok

ülésein, javaslatot tehet az OGY-nek, törvényt és népszavazást kezdeményezhet. Az OGY a köztársasági elnök javaslatára választja meg az ombudsmant, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt. a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az OGY választja tagjai többségének szavazatával. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ha az Országgyűlés akadályoztatva van a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. - törvények kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik, a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, újratárgyalásra visszaküldheti, véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak is - A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, fegyveres erőket békeidőben irányító aktusai

kivétel nélkül ellenjegyzésre szoruló döntések - Az OGY-i az ülések összehívása, különböző feltételekkel elnapolás, feloszlatása - területszervezési hatáskörök A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése - az Országgyűlés választja meg, 5 évre, jelölés alapján, egy alkalommal lehet újraválasztani - megbízatása megszűnik - a megbízatás idejének lejártával, - az elnök halálával, a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal - összeférhetetlenség kimondásával - lemondással - az elnöki tisztségtől való megfosztással A Kormány feladatai A kormány a végrehajtó hatalom részese, parlamentáris kormányzati rendszerben annak meghatározó jelentőségű tényezője. Legfontosabb feladatai: - védi az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait; - biztosítja a törvények végrehajtását; - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervezetek munkáját,

összehangolja tevékenységüket; - a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról; - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; - irányítja a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek működését; - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt; - ellátja mindazokat a feladatokat,

amelyeket a törvény hatáskörébe utal Az Országgyűlés és a Kormány viszonya Az Országgyűlés által alkotott törvényeket a Kormány köteles végrehajtani. A Kormány a törvények alapján, azok keretei között végzi tevékenységét. A.Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll Kormánynak bírnia kell az Országgyűlés politikai bizalmát. A Kormány megbízatása tehát megszűnik, ha az Országgyűlés tőle a bizalmat megvonja. A miniszterelnök A Kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. A minisztereket a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki és menti fel. - A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végre hajtásáról. - A bizalmatlansági szavazást csak a miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni, az egyes miniszterekkel szemben tehát nem. - A miniszterelnök lemondásával, halálával, választójogának

elvesztésével, illetve összeférhetetlenségének megállapításával megszűnik a Kormány megbízatása. A miniszteri felelősség A miniszterek feladatkörük ellátásáért jogi, illetve politikai felelősséggel tartoznak. A jogi felelősség az alkotmány, a törvények, általában a jogszabályok megtartásához kapcsolódik, a miniszter politikai felelőssége az iránta való politikai bizalomra épül. Az anyagi felelősség szerint a miniszter a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, havi illetményének két, illetve hat havi összegének erejéig. Az államtitkárok A politikai államtitkár elsődleges feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, a minisztert szükség szerint az országgyűlésen teljes jogkörben helyettesíti. A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a

minisztérium hivatali apparátusát. A helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár helyettese. Tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányításával látja el A közigazgatási szervezet és a Kormány. A kormányzati munkamegosztás - szakmailag képzett, nagy gyakorlattal rendelkező közszolgálat pártpolitikai értelemben semleges magatartás A centrális - minisztériumi - irányítású államigazgatási szervezetek Az alkotmánybíráskodás fogalma Az alkotmány az állam legmagasabb szintű jogszabálya. Ezt vagy maga a parlament, vagy különleges összetételű testület, vagy népszavazás fogadja el. Az alkotmány szabályainak az érvényesítése két fő módon: - az állampolgár a rendes bírósághoz fordulhat, ha azt tapasztalja, hogy különböző állami szervezetek alkotmányos jogait megsértették. (pl USA) - külön erre a célra létrehozott alkotmánybíróság, amely azt vizsgálja, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e

az alkotmánnyal. Az alkotmánybíráskodás azt jelenti, hogy az ezzel a feladattal megbízott szervezet minden állami szervezettel szemben, így a parlamenttel szemben is érvényesíti az állam legmagasabb szintű jogszabályát. Az Alkotmánybíróság hatásköre - a jogszabályok alkotmányosságának előzetes vizsgálata (a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata) - nincsen mód a törvényjavaslat előzetes normakontrolljára - Utólagos normakontroll: bárki kezdeményezheti, anélkül, hogy egyéni érdeksérelmét bizonyítaná - A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata - Az alkotmányjogi panasz (Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette,

illetve más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.) - A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség (a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból eredő jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő) - Hatásköri összeütközés (állami szervek - kivéve a bíróságok - hatásköri vitáiban az Alkotmánybíróság dönt.) - Alkotmányértelmezés, mely minden állami szervre kötelező Az Alkotmánybíróság szervezete és működése - tizenegy tagból áll, akiket az Országgyűlés választ kétharmados szavazati aránnyal, jelölőbizottság javaslatára, kilenc évre, egyszer újraválasztható, az elnökét maga választja tagjai sorából, - választható minden olyan jogi végzettségű, büntetlen életű magyar állampolgár, aki 45. életévét betöltötte (kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok) A bíróság

az állami szervezetek rendszerében A bíróságok törvényhozástól és végrehajtástól elkülönülő, önálló hatalmi ágat képeznek. Eredetileg a büntetőügyekben ítélkeztek, illetve döntöttek az a1lampo1gárok között támadt vagyoni vitákban, mára a bíróságok funkcióköre jelentősen kiszélesedett: közigazgatási határozatok felülvizsgálata, munkajogi viták, stb. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések részletei: - alkotmány - bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény - a bírák jogállásáról és felelősségéről szóló törvény - büntető, illetve polgári eljárásról szóló törvények Az igazságszolgáltatás alapelvei: - Az igazságszolgáltatás a bíróság monopóliuma - A bíróságok függetlensége - Az ítélkező bírófüggetlensége: befolyástól mentes döntéshozatal, szolgálati viszony, köztársasági elnök nevezi ki, tv-ben

meghatározott fizetés, fegyelmi bíróság, mentelmi jog, stb - A bírósági szervezet függetlensége: csak a tv-nek vannak alávetve - Az igazságszolgáltatás egysége - Senki sem vonható el törvényes bírájától:rendkívüli bíróságok felállításának tilalma, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró - Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban: a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben - A társasbíráskodás: első fokon vagy egyesbíró, vagy hivatásos bíróból és ülnökökből álló tanács ítélkezik. Másodfokon az ügyekben hivatásos bírákból álló tanács jár el Az egyesbíró mindig hivatásos bíró - A nyilvánosság: a nyilvánosság elvének az érvényesülését, illetőleg az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogát szolgálja a bírósági

sajtószóvivő. A tárgyalásról, illetve a bíróság munkájáról csak ő, illetve a bíróság elnöke adhat tájékoztatást. - A védelem és védőválasztás joga: a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt A polgári eljárás során az érdekelt jogai érvényesítése érdekében képviselőt bízhat meg - A jogorvoslati jogosultság: mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Rendes jogorvoslatnak számít a fellebbezés, amely az érdekelt fél kezdeményezésén, alanyi jogán alapul,. jogerős ítélet ellen rendkívül kivételes esetben perújításnak, vagy felülvizsgálatnak van helye. - anyagi jogerő elve: ugyanabban az ügyben új eljárást nem lehet indítani. - Az ártatlanság vélelme: bizonyítási

teher az állam oldalán, csak az bűncs., amit az elkövetés idején a tv annak rendelt - Szóbeliség és közvetlenség: kontradiktórius eljárás - Az anyanyelv használatának joga: kapcsolódó költségek büntetőügyben a bíróságot, polgári peres ügyben a vesztes felet terhelik Az ügyészség helye az állami szervek rendszerében A kormány ugyanakkor nem maradhat közömbös az igazságszolgáltatás iránt, hiszen a bűnözés elleni fellépés a feladati közé tartozik. Az ügyészség a kormány - pontosabban az igazságügy miniszter rendelkezése szerint cselekszik vagy nem cselekszik A vádemelésre monopóliuma van, szinte korlátlanul rendelkezik tehát arról, hogy büntetőügyekben vádat emel-e vagy sem. A vádemelés után azonban a független bíróság ítélkezik. Az ügyészi szervezet szigorúan centralizált, az alá- és fölérendeltség alapján működik. A legfőbb ügyészt hat évre választja az Országgyűlés, amelynek ülésén

tanácskozási joggal részt vehet, a képviselők által kérdezhető és interpellálható, válaszadási és beszámolási kötelezettség terheli. Az ügyészi funkciókörök 1)A nyomozás törvényessége feletti felügyelet - elrendelheti a nyomozást vagy pedig intézkedhet annak megszüntetéséről; megtagadhatja a nyomozást; pótnyomozást rendelhet el. - Az ügyész maga is nyomozhat, az ügyet annak bármely szakaszában magához vonhatja. - Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek a nyomozása kizárólag az ügyész hatáskörébe tartozik. 2) Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban - büntetőügyekben a vádat képviseli, javaslatot tehet a büntetés nemére, az ítélet ellen jogorvoslattal élhet - a közérdekű keresetindítási jog a közérdek közvetlen védelmében 3) A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete 4) ügyészi törvényességi felügyelet: a Kormánynak alárendelt szervezetre, a minisztériumokra és más

országos hatáskörű szervezetre terjed ki Az önkormányzatok feladata, hatásköre A helyi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. Döntéseiket - kizárólag jogszabálysértés esetén - az Alkotmánybíróság, illetve bíróság bírálhatja felül. Önként vállalnak hatásköröket és feladatköröket, önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. Legfőbb feladatai: - a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a

közbiztonság helyi feladatairól; - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját

tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Saját bevételek: • a helyi adók; • saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; • illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint átvett pénzeszközök. Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: - a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, - az egyéb megosztott adók. Más bevételek: központi költségvetési normatív hozzájárulások, támogatások A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal - - ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja; ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által

hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket; a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél Az alapjogok fogalma Alapjogok: Azok a jogok, amelyek az emberek államhoz való alapvető viszonyát meghatározzák. Az emberek egyrészt egyenjogúak, tehát az állam nem tesz különbséget közöttük származásuk, s az ebből következő előjogaik szerint; születésüktől fogva egyenlő jogokat élveznek; illetve természetes és elidegeníthetetlen jogokkal rendelkeznek, amelyeket az állam köteles tiszteletben tartani, az állam hatalma fölöttük korlátozott. Ún. második generációs jogok:a gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja ez, amelynek az a közös vonása, hogy biztosításuk az államtól aktív, tevőleges magatartást követel meg. harmadik generációs jogok:

pl. egészséges környezethez való jogot, a népek jogát a békéhez és a fejlődéshez stb Az alapjogok alkotmányos szabályozásának példája, mintája Az ember és polgár jogainak deklarációja, amelyet a francia forradalom menetében fogadtak el. Ma már ezt a szerepet egyre inkább az alapjogok nemzetközi szabályozása tölti be, az államokkal szemben is kikényszeríthető garanciái vannak. ENSZ: (1948) Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1966) Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, Gazdasági szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Európa Tanács (1950) Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (1961) Európai Szociális Charta Az állampolgári alapjogok mai magyar szabályozása megfelel a nemzetközi követelményeknek, Magyarország csatlakozott az állampolgári alapjogok védelme tárgyában megkötött alapvető jelentőségű nemzetközi szerződésekhez. Az állampolgári alapjogok

rendszere Személyhez fűződő jogok: - az élethez és emberi méltósághoz való jog: Az alkotmány szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen bánásmódnak alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni - személyes szabadság és mozgásszabadság: Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit nem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához valójogot is. - a megfelelő vagy

tisztességes eljáráshoz való jog, - a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog, a magántitok védelméhez való jog, - a személyes adatok védelméhez való jog, - a lelkiismereti és vallásszabadság. Politikai jogok: - a véleménynyilvánítás szabadsága: mindenki szabadon kimondhatja véleményét és azt szabadon terjesztheti., ez a demokratikus társadalom működésének nélkülözhetetlen előfeltétele Korlátok: - az állam érdekei, az állam külső és belső biztonsága, - a társadalom egészének érdeke, mint például a közerkölcs vagy a közrend, - az egyes társadalmi csoportok érdekeinek védelme, a faji, vallási stb. diszkrimináció tilalma, - a magánszféra védelme, az egyén személyiségi jogai, a becsület, a jó hírnév stb. védelme - a sajtószabadság és médiajog: - az előzetes cenzúra tilos; - mindenki engedély nélkül alapíthat időszaki lapot; - a lapalapítás nem engedélyhez, hanem - bejelentési

kötelezettséghez van kötve. A sajtótermék utólagos ellenőrzése, azaz a sajtójogi felelősség körében: - a sérelmet szenvedő fél helyreigazítást kérhet, s az a bíróság által kikényszeríthető; - személyhez fűződő jogok megsértése miatt bírságot lehet kiróni, amelyet közérdekű célra kell fordítani; - sajtótermék elkobzását csak bíróság rendelheti el. - az egyesüléshez való jog: mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni, az állampolgárok, természetes és jogi személyek társadalmi szervezetet hozhatnak létre. - a gyülekezési jog: a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását, be kell jelenteni - a közérdekű információhoz való jog: a közéletben való részvétel fontos feltétele, mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze . Korlátok: - ha az adatot

az erre jogosult szervezet állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította; - ha a törvény az adat megismerését honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési stb. okból korlátozza. - a közügyekben való részvétel joga, - a kérelmezési és panaszjog. Gazdasági, szociális, kulturális jogok: - a tulajdonhoz való jog - szociális jogok: az egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, - a munkához való jog, - a művelődéshez való jog, az oktatás, a tudomány és művészetek szabadsága, - a házasság és család védelme, - a gyermekek jogai, a gyermekek és az ifjúság védelme Harmadik generációs jogok: - a környezethez való jog, - a betegjogok, illetve a bioetikai vagy biomedicinális jogok, - a fogyatékosok jogai Az állampolgárok kötelességei: - a haza védelme, - a közterhekhez való hozzájárulás, - a tankötelezettség