Sport | Tanulmányok, Esszék » Edzés kisokos

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:248
Feltöltve:2011. július 18
Méret:175 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Tartalom : 1. Az edzés folyamata 2. Túlezdés 3. Pihenőidők alkalmazása testépitő és fitness sportágakban 1. Edzés folyamata : Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. Edzésterhelés: a szervezetet érő célirányosan, egyben megfelelően adagolt, adekvát ingerek sorozata, amelyek hatására a szervezetben változás alakul ki. Részei: • • A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.) Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai,

biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó Függ: • egyéni sajátosságoktól • • • • aktuális fizikai-pszichikai állapottól edzettség színvonalától szociális viszonyulásoktól külső környezettől Sportadaptáció: az egyénnek, szervezetének, szervrendszereinek szerkezet és működésjellegű válaszai (pl.:sportszív, izomhipertrófia,) meghatározott edzések és versenyek hatására Néhány törvényszerűség: - alk.-i folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alk.-i folyamatok A

szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenűl befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alk.-i folymatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre. 2. Túledzés : A túledzés a terhelés és terhelhetőség kedvezőtlen viszonyával magyarázható. A túledzett sportolót a vele szembeni elvárások és a teljesítőképesség krónikus ellentmondása jellemzi. A túledzett sportoló jó megítélésében a klinikai leletek és a megelőző edzésperiódus elemzése adja a legfőbb támpontot. A

túledzettség állapotának kifejlődése: 1. Kezdeti stádium: sporteredmények rosszabbodása, vagy megtorpanás a fejlődésben (indokolatlan). Nem állandó és világos panaszok, a fizikai állapotok rosszabbodása Funkcionális próbákon gyorsasági megterhelésben, objektív módon mért rosszabbodás. Gyerekeknél mindig van megtorpanás (plató), nem lehet tudni, hogy mikor indul meg és mikor torpan meg. A tehetségeseknél mindig szűkebbek ezek a platók 2. Második stádium: sportteljesítmények határozott romlása, közérzet romlása objektíven is mérhető, szervezeti panaszok (pl. láz, vérnyomás magasabb lesz) Az alkalmazkodás rosszabbodása valamennyi funkcionális próbán megterhelés esetén (csökkenteni kell az edzést). 3. Harmadik stádium: tekintet nélkül az állandó edzésekre tartós rosszabbodás a sporteredményekben 1-2 nap pihenő ellenére. Komplex változások a szervezet állapotában (nem terhelhető a versenyző Két különböző

jellemzőkkel rendelkező túledzettséget különböztethetünk meg : 1. Bazedovoid túledzettség: jellemző az izgalmi állapotok túlsúlya (mozgáskedvetlenség, tartós alvás- és étvágyzavarok), testsúlyveszteség, nyugtalanság, permanens izgalmi állapot, indokolatlan fogyás. Tünetei a pajzsmirigy túlműködés tüneteire hasonlitanak Tünetek: enyhe fáradékonyság; alvászavar; csökkent étvágy; csökkent testsúly; hajlam izzadásra, éjszakai izzadás, nedves tenyér; hajlam fejfájásra; sápadtság, fénytelen szemek; szívdobogás, szívtájéki nyomás, szívszúrás, gyorsult nyugalmi pulzus; vérnyomás jellegtelen; terhelés alatt abnormálisan gyorsult légzés; túlérzékenység külső, főleg hallási ingerekre. A bazedovoid túledzettség hamarabb felismerhető a szimptómák kifejezett sympathicus túlsúlya miatt. Betegnek, fáradtnak érzi magát a sportoló és erre több klinikai jel is mutat. Bazedovoid túledzettséggel akkor számolhatunk, ha

átmenet nélkül vagy nagy intenzitású edzésekre szorítjuk a sportolót. 2. Addizonoid túledzettség: jellemzi a paraszimpatikotóniás leállás (rendkívüli fáradékonyság, a teljesítmény nem éri el a régi határt, miközben esetleg pihentnek érzi magát). Tünetei: a mellékvesekéreg elégtelen működése esetén tapasztaltakhoz hasonlít (só- és vízháztartás, szénhidrát háztartás, fehérjeszintézis). Tünetek: enyhe (nem természetes) fáradékonyság; zavartalan alvás, normális étvágy; változatlan testsúly; normális hőszabályozás; tiszta fej; bradikardia, normális nyugalmi pulzus; normális alapanyagcsere; terhelés után gyors helyreállás a nyugalmi pulzusra; elégtelen szintű mozgáskoordináció, főként nagy intenzitású terhelések esetén; reakcióidő normális, vagy megnyújtott. Mindkét esetben a vegetatív idegrendszer megváltozott tónusa lesz a domináns. Ennél a fajtánál alig vannak feltűnő klinikai leletek. Nyugalmi

állapotban és normális edzés esetén a sportoló túledzettség révén keletkező teljesítménycsökkenést alig. Túledzettség jellemző tünetei : Élettani : csökkent teljesitmény, elnyujtott regeneráció, csökkent izomerő, koordinációs hibák, csökkent mozgásamplitúdó, nagy különbség álló és fekvő pulzus mérésnél, csökkent testsúly, zsir, anorexia-bulimia, menses elmaradása, alvászavarok, izomfájdalom Pszihológiai : ált. apátia, csökkent önértékelés, érzékenység stresszre, kitartás hiánya, info feldolgozási képesség csökken. Biokémiai : negativ nitrogénmérleg, fehérje egyensúly, csökkent tesztonszteron emelkedett kortizol szint és 2. Testépités és fitness sportág specifikus edzés módszerei: sorozatok közötti pihenőidő szerinti módszerek, A sorozatok közötti pihenőidő az edzés iramára utal. Az edzés irama azt a sebességet jelenti, ahogy előre haladunk az edzésprogramunk végrehajtásába. A terhelés

változatlanul hagyása mellett a pihenőidő csökkentése intenzitást növelő. Alaphelyzetben az egyes gyakorlatok és sorozatok között pihenőket kell tartanunk. Akkor kell elkezdenünk a következő sorozatot, amikor ismét normalizálódott a légzésünk. Minél kevesebbet pihenünk a sorozatok között, annál jobban megterheljük az izmainkat, szív, ér, valamint a légzésrendszerünket. A tömegépítés és versenyidőszak sorozatok közötti pihenőideje eltérhet. A versenyidőszakban megpróbáljuk egyesíteni a keringésre gyakorolt hatást a magas intenzitású edzésekkel. Ugyancsak eltérhet a sovány és kövér testalkatúak sorozatok közötti pihenőideje is. 1. Hosszú pihenőidő (2’-5’) Lassú edzésiram 2 perctől akár 5 percig is pihenhetünk. Teljes kipihenést ad a sorozatok között. Főleg a comb izomzatának fejlesztését célzó guggolás alapgyakorlatában alkalmazzuk. Valamint az erőfejlesztés sorozatai között (Megjegyzés: gyors

erőfejlesztést és teljes kipihenést igényel.) 2. Normál pihenőidő a sorozatok között (45”-2’) Normál edzésiram. 45 másodperctől –2 percig tartó pihenőidő az intenzitástól függően A sorozatok közötti pihenőidő, telhet lazítással, nyújtással, pózolással. Főleg tömegépítés időszakában a nagy terhelések, azaz az alapgyakorlatok sorozatai között alkalmazzuk. A „nehéz” napok edzésében jellemző a pihenőidő Ilyen pihenőidő betartása javasolható sovány testalkatúak edzéseiben. Használata az önmagunkban álló sorozatoknál valósítható meg. 3. Rövid pihenőidő a sorozatok között (15”-45”) Mérsékelten gyors. A rövid pihenőidő 15-45 másodperc közötti pihenőidőt jelent a sorozatok között, intenzitástól függően. Alkalmazható tömegépítés és formálás (szálkásítás) időszakának, alap és izoláló gyakorlatainál egyaránt. Kezdők és piknikus alkatúak ezt a pihenőidőt használják céljaik

eléréséig. Alacsonyabb terhelések esetén, pl. a "könnyű" napok sorozatai közötti pihenőidők A sorozatok között teljes kipihenés nem következik be. Erőálló-képesség, szív- és érrendszeri edzést biztosít, ami, gyorsítja az anyagcserét, javítja a regenerálódást. Használata az önmagukban álló sorozatoknál valósítható meg. 4. Pihenőidő elhagyása a sorozatok között (0”-15”) Nagyon gyors edzésiram. A 15 másodpercnél rövidebb pihenőidőt alkalmazva a sorozatok között. A sorozatokat gyors egymásutánban (egyfolytában) végezzük, összefogva két, vagy több gyakorlat sorozatát. Előnyei; edzésidő csökken, az izmok arányai jobban haladnak a kívánt optimum felé, javul az izmok vérellátottsága, nagyobb felpumpáltság, nagyobb területen javítja a regenerálódási gyorsaságot. Mindenki által használható módszer a tömegépítés, de főleg a versenyfelkészülés időszakában. Tömegépítésnél főleg az

erőszuperszett módszert alkalmazzuk Kezdőknél, középhaladóknál jó erőálló-képes-ség növelő. Piknikus testalkatúaknál megfelelően gyorsítja az anyagcserét. Felhasznált szakirodalmak : Dubecz József : SE STK :Edzéselmélet tantárgy előadásainak anyaga Nádori László : Edzés elmélete és módszeretana Nánási Balázs : SE STK Testéptés és fintess sportági ismeretek tantárgy előadásainak anyaga