Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Tóth Veronika - Az Európai Unió kulturális politikája és az ehhez kapcsolódó Magyarországon végzett tevékenységek

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat EU Üzleti Tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KULTURÁLIS POLITIKÁJA ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MAGYARORSZÁGON VÉGZETT TEVÉKENYSÉG A CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN TÓTH VERONIKA BUDAPEST, 2003. http://www.doksihu Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II. Kultúra és identitás Európában 5 II. 1 Mit értünk kultúra alatt? 5 II. 2 Az európai (uniós) identitás relevanciája és a nemzeti identitás 7 II. 3 A globalizáció 13 II. 4 További megközelítések – hazai szakemberek gondolatai 14 II. 5 Az egység kifejezése az Unió konkrét szimbólumain keresztül 15 III. Kultúrpolitika az Európai Unión belül 17 III. 1 Előzmények az EU kulturális politikájában – a deklarációk szintjén 17 III. 2 A Maastrichti Szerződés 19 III. 3 Az Európa Tanács és az Európai Kulturális Útvonalak20 III. 4 Kultúrpolitikához

kapcsolódó programok: a már lezárult Kaleidoscope, Raphaël és Ariane ill. a jelenleg is érvényben lévő Kultúra 2000 22 III. 4 1 A Kaleidoscope 22 III. 4 2 Az Ariane 22 III. 4 3 A Raphaël 22 III. 4 4 A Kultúra 2000 program 23 III. 4 4 1 A program végrehajtása24 III. 4 5 Az Európa Kulturális (Fő)Városa és az Európai Kulturális Hónap rendezvények .25 III. 5 A kultúrpolitika konkrét hatókörén kívül eső kultúrához köthető tevékenységek.27 III. 5 1 Az EU audiovizuális politikája 27 III. 5 2 Szerzői jogvédelem28 III. 5 3 A kulturális áruk szabad áramlása 28 III. 5 4 A nyelvek éve 29 III. 5 5 További uniós intézkedések a kultúra előmozdítására 29 III. 6 Az EU kultúrpolitikájának és a Kultúra 2000 program eddigi értékelése, valamint jövőbeli feladatai .31 2 http://www.doksihu III. 6 1 A magyar és a kelet-közép európai részvétel 2002-ben 31 III. 6 2 Ruffolo észrevételei és a 2001 évi határozat 33 III. 6 3 A

bővítés és 2002-es budapesti konferencia tükrében35 III. 6 4 Egy dániai konferencia tanulságai a csatlakozás kérdéseiről 38 III. 6 5 Magyar vélemények39 IV. Az EU-hoz köthető kultúrpolitika Magyarországon 40 IV. 1 Magyar imázsépítés, kapcsolatteremtés az ezredforduló táján40 IV. 1 1 Europália ’99 41 IV. 1 2 A Frankfurti Könyvvásár – 1999 42 IV. 1 3 A Krakkó 2000 fesztiválsorozat 43 IV. 1 4 A Franciaországi Magyar Évad – MAGYart 2001 43 IV. 1 5 Az Olaszországi Magyar Kulturális Évad 2002 45 VI. 1 6 Az Európa Kulturális Sugárút – 2003 április 5 47 IV. 2 A magyar részvétel az Uniós programokban48 IV. 3 A közös európai és magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak 50 IV. 4 Hazánkban működő intézmények, irodák tevékenysége51 IV. 4 1 A KultúrPont Iroda 51 IV. 4 2 Az EU Oldal 52 IV. 4 3 A Közép-Európai Kulturális Intézet 53 IV. 4 4 Az Európa Ház 54 IV. 4 5 A Budapest Obszervatórium55 IV. 4 6 Az Európai

Kulturális Közalapítvány56 IV. 5 A magyar kultúra az EU-ban57 V. Konklúzió 64 Bibliográfia. 66 Könyvek.66 Folyóiratok, kiadványok, elemzések .67 Internetes források .70 Függelékek. 71 3 http://www.doksihu „A kultúra nem csupán felbecsülhetetlen nemzeti örökség, hanem folytonosan előállított és átalakított gazdagság, érték, amelynek mindannyiunk közreműködésével állandóan fejlődnie, változnia, gazdagodnia kell. Olyan termőföld ez, amely egy pillanatig sem maradhat parlagon.” Ryszard Kapuścinski1 I. Bevezetés Szakdolgozatomban az EU kulturális politikáját kívánom elemezni, röviden összefoglalva: a kulturális aspektus múltját, jelenét és jövőjének lehetséges irányvonalait és szeretném végigkövetni ezzel párhuzamosan hazánk részvételét a Közösséghez kapcsolódó tevékenységekben. A fenti idézetben Kapuścinski rámutat arra, hogy a nemzetek (és más közösségek) számára mekkora értéket képvisel a

kultúra, melyet becsülnünk és ápolnunk kell. Választásom azért is esett erre a témára, mivel mindig is vonzottak a különböző kultúrák közötti különbségek és párhuzamok. Érdeklődésemet felkeltette a tény, hogy a Közösség a kilencvenes évektől alapszerződésében is kitér kulturális kérdésekre. Szükségesnek tartom felvázolni a kulturális politika megjelenésének és térnyerésének történetét, közösségi politikai rangra emelését; ki fogom fejteni, mely elemzések mutattak rá e politika szükségességére. Romano Prodi szerint „Ha Európa fel kíván nőni az új globális kihívásokhoz, fel kell nőnie a kultúra és a tudás kihívásához. Kultúra és tudás nélkül csak egy leszünk a próbálkozók között”2 tehát a kitűzött politikának figyelembe kellett vennie olyan lényeges kérdéseket, mint a bővítés, a globalizáció, az információs társadalom, a foglalkoztatás és a szociális kohézió a

Közösségben. Éppen ehhez kapcsolódóan szeretném feltárni a közös európai identitás gyökereit és összevetni a nemzeti identitás kérésével, hiszen az integráció mindkettő meglétére alapozva igyekszik alakítani a kultúrpolitikát és összehangolni különböző politikáit. Szeretném egyben ütköztetni a pesszimista és a derülátóbb vélekedéseket a közös európai identitásról. Fontosnak tartom a kulturális politika eddigi történetének leírása mellett az eddigi, EU-hoz kapcsolódó magyar kulturális tevékenység értékelését több szempontból. Egyrészt a megjelent jelentések, esszék segítségével, másfelől az e területen dolgozó magyar 1 2 Kapuścinski, Ryszard, 2001. http://europa.euint/comm/commissioners/prodi/speeches/firenze enhtm 4 http://www.doksihu szakemberek tapasztalatainak összegzésével – mélyinterjúk segítségével. Interjúalanyaim Inkei Péter, a Budapest Obszervatórium vezetője, Zongor Attila a

KultúrPont Iroda vezetője és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pénzügyi tanácsadója és Pálóczi-Horváth Viktória integrációs referens (NKÖM) voltak.3 Az információs-tanácsadó KultúrPont Iroda és más hazai szervezetek tevékenységének illetve országunkat népszerűsítő események megfigyelése is hozzásegíthet ahhoz, hogy összetettebb képet alkothassunk a kulturális politikához kapcsolódó tevékenységekről, a sikeres pályázatok elősegítéséről illetve a szellemiségükben az uniós kultúrpolitika célkitűzéseit megvalósító rokon intézmények működéséről. Mivel a Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz kézzelfogható közelségbe került, relevánsnak érzem a konkrétumok után a felvázolni a magyar kultúra jelenlegi és várható helyzetét valamint feladatait az integráción belül. II. Kultúra és identitás Európában II. 1 Mit értünk kultúra alatt? Mielőtt elemezném a kulturális politikát,

fel kell tenni a kérdést, mit is jelent pontosan a kultúra. Mit foglal magában? Miért olyan fontos az egyéneknek, a nemzeteknek, Európának vagy az Unió számára? Sokféle kultúra definíció létezik. Kezdve a Magyar Értelmező Szótárban leírtakkal, a kultúra „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége”.4 Egybecseng az uniós koncepcióval az, amit Geert Hofstede kultúra 2-nek titulál: „kollektív beprogramozás”, amely emberek egy csoportját, vagy egyéneket, akikben van valami közös, amely megkülönbözteti egy másiktól.5 Edgar Schein meghatározásának egy részletét kiragadva „a kultúra közös feltevések ill. alapkövetelmények rendszere, amelyet egy adott csoport kialakított ill. kifejlesztett annak során, ahogyan megbirkózik a külső alkalmazkodás 3 Az interjúk kiindulópontját alkotó kérdések a Függelék 1.-ben olvashatók, a válaszok összegzései a főbb fejezetek végén találhatók,

kapcsolva az adott témákhoz. (Bár a tervek közt szerepelt, sajnos a Hungarofest Kht. programigazgatójával, Reményi Krisztinával a többszöri időpontegyeztetés és megkeresés ellenére sem sikerült riportot készítenem.) 4 (Magyar Értelmező Kéziszótár I., 799 old) 5 Falkné Bánó Klára, 2001. p 16-17 5 http://www.doksihu és a belső integráció kihívásaival”.6 Nyusztay László közgazdász, külügyminisztériumi tanácsadó a szűkebb értelemben vett jelentést az anyanyelvben, oktatásban, tudásban, művészetben látja, ami utal nemzeti és nemzetközi kultúrára egyaránt. Ő is úgy érzi, a nemzeti identitás építőeleme a kultúra, amely egyben összetartóerő is. Hozzáteszi, hogy alapjában véve nincs tiszta kultúra a kulturális kölcsönhatások, a kultúrák találkozásai miatt.7 Fontos aspektusokra hívja fel az író-kutató Hampden-Turner a figyelmet, a leglényegesebbeket vizsgálva: a kultúra folytonosságot és

identitást ad a közösségnek, ill. egy fajta információrendszer, mely segíti az embereket egymás megértésében. Megemlítendő még, hogy egy kultúrán belül az értékek többé-kevésbé összhangban állnak egymással8. Az 1982-es mexikói UNESCO konferencián így definiálták: „a kultúra minden olyan sajátos, szellemi és anyagi, intellektuális és érzelmi tulajdonságokból áll, amelyek egy társadalmat vagy egy csoportot jellemeznek”.9 Nézhetjük az Unió számára fontos több szemszögből is. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke 2003 januári firenzei beszédében kiemeli egyrészt, hogy „a kultúra a versenyképesség forrása gazdaságainkban és társadalmainkban”, illetve „alapvető öszetevője az Uniónak. A kultúra az integráció és a kölcsönös tisztelet tényezője. Társadalmaink jövője egyértelműen a kultúrák közötti párbeszédben rejlik”.10 Szép gondolat, hogy „A kultúra el tudja mesélni azt, ami

megmagyarázhatatlan. Összehozza az embereket, akik között különben nem lenne egység A kultúra kommunikációt teremt, összekapcsolja az embereket és egységességet teremt”.11 A lengyel történész Kapuścinski kiemeli a kultúra jelentőségét, szerinte a kultúra minden társadalom, minden nép legnagyobb kincse, hiszen az emberek nem élhetnek a kultúrán kívül, a kultúra az emberi lét formája. Egy nép világban elfoglalt helyét, elfogadottságát, az iránta tanúsított tiszteletet kultúrájának értékével, kisugárzási erejével mérik.12 Mindezeket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy az egyéni és közösségi identitás fontos eleme a kultúra (mely részben összefonódik a nemzet gondolatával), de más megfontolások miatt is érdemes hangsúlyt fektetni a kulturális vonalra, hiszen szorosan 6 Schein, Edgar, 1991. p 47 Nyusztay László, 1994. p 94 8 Hampden-Turner, Charles, 1994. In: Falkné 9 First Report on the Consideration in European

Community Action, 1996. p 3 10 http://europa.euint/comm/commissioners/prodi/speeches/firenze enhtm 11 Dybkjær, Lone In: Europe in the Making, 2002. p 6 12 Kapuścinski, Ryszard 2001. 7 6 http://www.doksihu összefonódik más területekkel, tudományokkal vagy a Közösség szemszögéből vizsgálva más közösségi politikákkal. II. 2 Az európai (uniós) identitás relevanciája és a nemzeti identitás „Most kell az Unió identitásáról elgondolkodnunk.” „Ma nagy szükség van önazonosságra a Közösségen belül, a szolidaritás és közös sors közös kifejezésének szüksége.”13 Romano Prodi az Unió bővítéséről Firenzében tartott 2003 januári nyitóbeszédében elhangzottak is ékesszólóan bizonyítják, mennyire érdemes foglalkozni az európai (uniós) identitás gondolatával. Az Unió deklarált célkitűzése az európai azonosságtudat kialakítása az állampolgárokban, természetesen nem a nemzeti identitás rovására (ezt majd a

későbbi fejezetekben részletesen kívánom kifejteni). Felvetődhet a gondolat, vajon mire alapozhatja a Közösség az azonosság ideáját? Egyáltalán van-e közös vonás, mely összeköti az oly sokféle európai nemzeteket? Égető kérdés ez, hiszen a későbbiekben az integráció történetének elemzése és a kulturális aspektus bemutatása során fontos összetevő lesz a közösség gondolatának megléte vagy mibenléte. Az európai identitáshoz kapcsolódik a kérdés, ki mit ért Európa alatt. A történelem során mások voltak Európa földrajzi határai és ma is megoszlanak a vélemények, mely országokat érthetik a kontinenshez tartozónak. Nem egyértelmű a kelet-nyugat határvonal sem, de kétségtelenül létezik. Koller Boglárka szerint nehéz kulturális alapon meghatározni Európát, hiszen sokféle Európa él az emberek tudatában, de nem is ez lenne a fő feladat, hanem az a szándék lenne szükséges, hogy mindenkiben megérjen az

elhatározás a közös Európa és belső kohézió megteremtésére. A történelmi és kulturális bázison létrejövő „egységes Európa építménye, nem elsősorban a „közös történeteken és mítoszokon” múlik, hanem a reálpolitikában is kinyilvánított közös akaraton, az egyének lojalitásán, Európához is kötődő identitásán”.14 Richard Münch sokkal negatívabban ítéli meg a jelenlegi helyzetet, szerinte Európa voltaképpen csak az ”eurokraták” számára létezik vagy az európa parlamenti képviselők elképzeléseiben és a lakosság körében nem igazán vált ki visszhangot. Elítéli a nemzetek más nációk ellen érzett előítéleteit, bár elismeri, hogy javuló tendencia figyelhető 13 14 http://europa.euint/comm/commissioners/prodi/speeches/firenze enhtm Koller Boglárka, 2000. 7 http://www.doksihu meg e tekintetben. Ennek mégis ellentmond az, hogy egyes régiókban a bevándorlókkal szemben növekszik az ellenszenv. Münch

nehezményezi az uniós vezető testületeken belül – főleg a politikai életben – nem a nemzetközi összefogás valósul meg, mivel a nemzetek saját nemzeti érdekükért szállnak síkra.15 Bronisław Geremek politikus-akadémikus kiemeli, hogy Európa határait nem szabad egyes nemzetek kizárásával meghúzni, mivel tekintettel kell lenni a csatlakozni vágyó országok reményeire, inkább nyitott kérdésként kellene kezelni a határokat.16 Megoszlanak a vélemények a jelenkori közös identitásról, mely szorosan összefügg a kultúrával. Egyesek szerint léteznek értékek, melyek az európai identitás részei: szabadság, demokrácia, tolerancia és szolidaritás.17 Sánchez az európai társadalom alapjaként a kultúrát tekinti, amelyen belül a közös életvitel és az élethez való hasonló hozzáállás és az együtt (bár bizonyos tekintetben külön) átélt történelmi élmények képezik a kapcsolódási pontokat.18 Bayer József politológus az

európai kultúra egységét a görögség és a zsidóság szellemi hagyományaiból eredő kereszténységből származtatja, melyen belül a megosztottság mind jelen volt. Korunkra jellemző közös vonás a demokratikus értékrend is.19 Karikó Sándor filozófus három azonosságot hordozó mozzanatot emel ki: a keresztény hitet, a vállalkozó szellemet és az individuum méltóságát, melyek nem tiszta formában érvényesülnek, hanem bonyolult érdekmozgásokon belül. Karikó bizakodó és biztos benne, hogy az országok közötti együttműködés erősödése meghozza gyümölcsét.20 A tagországokon belül is vitatott kérdés az Unió kereszténysége. Egyesek szerint nem lehet a Közösség csak keresztény klub, mivel az EU kapuinak nyitottnak kell lennie olyan nem keresztény többségű országok felvételére is, mint Törökország. A katolikus identitásról meggyőzödött oldal tagjai szeretnék, ha az alapvető Emberi Jogok Európai Chartája

tartalmazna vallási utalásokat. Bár a tagországok 85 %-a keresztény és igen nagy a katolikusok aránya, a protestáns egyházvezetők közül néhányan nehezményezik a katolikus 15 Münch, Richard, 2001. In: Europe in the Making, 2002. 17 First Report, 2002. 18 In: The Unity of Diversities – Cultural Cooperation in the European Union, 2001. 19 Bayer József, In: Karikó Sándor (szerk.), 2001 20 Karikó Sándor (szerk.), 2001 16 8 http://www.doksihu dominanciát.21 Bronisław Geremek szerint a pluralizmus megerősítése lenne a kitűzött cél, hiszen Görögország és Törökország felvétele új vallási felfogást kíván az Integráción belül.22 Visszatérve a közös értékekre, a The Unity of Diversities című kiadvány előszavában Giorgio Ruffolo23 elismeri, hogy mennyire közelítenek egymáshoz az értékek Európán belül, a szabadság, az egyenlőség és a tolerancia terén, ahol a kultúrák alapkövei a keresztény, a liberális valamint a

szocialista hagyományok.24 Hasonló értékeket összegeznek a Magyarságunk Európában című kiadvány készítői: európaiságunk közös alapjai nagyon is léteznek, ezek közé tartozik közös örökségünk, a görög tudomány és kultúra, a római jog, a keresztény hit. Ma már az európai értékek sorába illeszkedik a demokrácia, a jogállam, az alapvető emberi jogok tisztelete, a piacgazdaság, az esélyegyenlőség és a szolidaritás.25 Segesváry Viktor az európai identitás alapját keresve végül szintén a kultúrában találja meg a közös vonásokat (azt a meggyőződést fejezve ki, hogy az európai identitás igenis van), európainak tekintve azt, aki ebben a kultúrkörben nőtt fel és ezen hagyományok és szokások szerint él, tehát az identitás alapja az európai kultúra integráló eleme. A kultúra alapját abban a folyamatban látja, melynek során a változások során mindig átörökítettek értékeket az korábbi korszakokból.

Segesváry is úgy látja, az európai civilizáció a keresztény értékek körül formálódott, bár a modern társadalom szekularizációs tendenciái változásokat hoztak bizonyos tekintetben. Azonban van egy fogalomzavar, amelyet Segesvári tisztázni kíván, kijelölve a jövő útját. Szerinte a kultúrára alapozott identitást nem szabad egy területileg meghatározott hatalmi intézményhez való tartozással összetéveszteni. „Az európai integráció számára legmegfelelőbb út nem a nemzetállamokra, nem a területi államokra alapozott, hanem az egyes helyi kultúrákra épített, az életmódok évszázadok óta való összehangolódásából fakadó, de sem területiséggel, sem bürokratikus intézményességgel meg nem határozott régiók egységbe fogása lehetne”.26 Staffan Carlsson (jelenkegi svéd nagykövet) megkérdőjelezi a közös azonosságtudatot a kontinensen észrevétele szerint az európai identitás kontra nemzeti identitás

kérdésben az előbbi lehet inkább problematikus, mivel az európai önazonosság nem 21 22 23 Izsák Norbert, 2002. Europe in the Making, 2002. p 11 európa parlamenti képviselő ill. az Európai Parlament kulturális, ifjúsági, oktatási, médiával és sporttal foglalkozó szakbizottságának elnöke (a kiadvány megjelenésének évében) 24 The Unity of Diversities, 2001. p 7 Magyarságunk Európában – Hogyan fogjuk megőrizni a magyar kultúrát?, 2003. p 2 26 Segesváry Viktor, 2000. 25 9 http://www.doksihu csak kultúra kérdése, hanem ide tartoznak azok a mítoszok, melyek a közös emlékezet formái és az embereket összekötik. Ebben az esetben jelenleg nincs közös kulturális emlékezet, sem közös mítosz (ahogy nincsen Európai Académie Français, Európai Brandenburgi Kapu vagy Európai Hősök tere), viszont roppant nagy szükség lenne az európai önazonosság kialakítására. Amiben rövid távon reménykedhetünk, az az, hogy tudatosul

bennünk, közös gondokkal állunk szemben, akár környezetről, bűnözésről vagy az emberi jogok megsértéséről van szó. Ahogy már erről a korábbiakban szó esett, nem fog a nemzetek önazonosság szertefoszlani, továbbra is minden nemzet saját kultúrájának elegye és sokfélesége fogja alkotni Európa kultúráját.27 Münch is fenntartással szemléli az integrációs folyamatot, konklúziója közel sem pozitív. Az Európai Közösségen belül ugyan kinyitották az országok gazdasági határait, de még nagyon is távol állnak az európaiak közösségének létrehozásától. Ennek oka az, hogy a politikai, szociális és kulturális polgári jogok tekintetében még mindig a szülőföldhöz való nemzeti hozzátartozás a legfontosabb szempont, márpedig ezen összefogások nélkül nem alakulhat ki a közös európai identitást megalapozó Európai Közösség – vélekedik Münch – márpedig az összetartozás eddigieknél sokkal erősebb érzésével

kell rendelkezni a stabilitás érdekében. Roppant figyelemreméltó folyamatra hívja fel Münch a figyelmet: véleménye szerint ami Európában napjainkban a nemzeti kulturális tradíciókat befolyásolja és egységesítő irányba mozgatja, az a kontinensen kívülről – az Egyesült Államokból érkezik: a film, a televízió, a populáris zene és bizonyos mértékig (az inkább fiatalkorra jellemző) gondolkodásmód. Talán meglepő, de Münch jótékonynak is látja ezt a hatást, mert egységesülés felé is vezet és azt mutatja, hogy egyetlen nemzeti kultúra sem állítható szembe a másikkal. További homogenizáló tényező az angol nyelv hatása, mely kulturális életformamintákat is közvetít. A gondolatmenetet lezárva annyit olvashatunk, hogy Európának nehéz lesz kialakítani az USA-hoz hasonló hatékony kultúripart, mivel a kontinensen belüli kulturális különbségek az élet valamennyi területén megnyilvánulnak, egymástól eltérő jog-,

gazdaság-, képzés- és politikai kultúrát hordoznak, melyek ellenállnak az egységes kulturális identitás kialakításának.28 Ulf Peter Hallberg svéd író ironikus látásmódja figyelemfelkeltő: európai identitásunkat a kudarcra, gyengeségre és veszteségre alapozhatjuk, ahol is az első 27 Carlsson, Staffan, 1999. 10 http://www.doksihu jellemvonás az önirónia, a második a nihilizmus, a harmadik a nyelvek sokfélesége. Negyedikként az önkritikát sorolta fel, végül az utolsó vonás a boldogtalanság volt. Éppen ezeket a gyengeségeket kellene legyőznünk és tanulni a korlátainkból és képzelőerőnkből: jobb lenne kritikus szemmel nézve önnön gondolkodásmódunkat és megváltoztatni helytelen hozzáállásunkat.29 Richard Hill pozitívabban, más oldalról közelíti meg az európaiság kérdését, konkrét jellemzőket keresve, ezeket összevetve. Szerinte azonosság található meg az európaiakban például a közös gyökerek, a

kereszténység terén, illetve a történelmi hasonlóságokban. Érdemes megjegyezni az azonosság forrásait, a XX századi fontos irányzatokat, vagy másik közös jellemző, hogy fontossá vált a környezetvédelem. Ugyanakkor rengeteg különbség is van, néhány a dolgozat szemszögéből kevésbé szignifikáns aspektus: a humorérzékben, politikai stílusban vagy az oktatási rendszerben, de elsősorban kiemelendő az eltérés a nemzetek és a nyelvek terén. Hill konklúziója összecseng az EU kultúrpolitika alaptételeivel „Európa egyetlen jövője Európa – kovácsoljuk össze a sokféle és sokszínű kultúrát és teremtsünk egységet az eltérésekből”.30 Karikó úgy érzi, gyengültek az európaiság, mint gondolat pozíciói (így szerinte az európaiság gondolata létező fogalom) a globalizáció, az uniformizáció vagy az amerikanizmus miatt, tehát van alapja az európai értékeket féltők félelmeinek, azonban nem kilátástalan a helyzet.31

Bayer is úgy véli, a nemzetállami identitás átformálódóban van mind a globális mind az integrációs folyamatokból kifolyólag. Kiüresedni látja a tradícionális identitásokat, mivel a globalizáció ellenhatásaként a regionális identitások a nemzeti azonosság hátrányára erősödnek. Azért kiemelendő a nemzeti azonosságtudat, mivel ez volt mostanáig a az elsődleges, nyelvi-kulturális és politikai önmeghatározás fókusza, előbb az ember magyarnak vallotta és vallja magát és csak ezután jön a többi identitás. A nemzethez tartozás méltóságot jelent és magabiztosságot. Bayer nem érzi rövid távon fenyegető kérdésnek a nemzetállam elvesztését a már említett integrációs ill. regionális folyamatok megerősödése miatt, egyrészt mert az Unió messze van a teljesen szupranacionális 28 Münch, Richard, 2001. Europe in the Making, 2002. 30 Hill, Richard 1999. pp 413-414 31 Karikó (szerk), 2001. 29 11 http://www.doksihu

struktúrától, másfelől (még messze) nem egyenértékű a nemzeti tudat és a közös európai tudat.32 Végül a kitérő után kanyarodjunk vissza az európaiság eszméjéhez, mely valamilyen szinten kapcsolható a multikulturalizmushoz is. Eddig optimista és szkeptikus nézeteket mutattam be az egységesülő Európa gondolatköréhez kötődően. A gondolatmenetet egy jövőbe tekintő politikust idézve szeretném lezárni. Schuman nézete szerint „Európának ez az eszméje mindenki számára nyilvánvalóvá teszi majd a kultúránk közös alapjait és fokozatosan ahhoz hasonló köteléket hoz majd létre, amelyekből nemrégiben az egyes nemzetek kikorbácsolódtak. Ez a gondolat lesz majd az erő, amely előtt leomlik minden akadály”33. Ide kapcsolódik a jóslat, melynek értelmében „A nemzetek közötti szolidaritás érzése erősebb lesz a ma már idejét múlt nacionalizmusnál. Erre a régesrégi alapzatra egy új emeletet kell felhúzni: a nemzetek

felettiség a nemzeti alapokon nyugszik majd. Nincs szó tehát a dicső múlt semmiféle megtagadásáról, sokkal inkább a nemzetek életerejének kibontakozásásról, éppen annak révén, hogy a nemzetek feletti közösség szolgálatába állítsák”34. Azonban a valóságban a folyamat nem mentes a konfliktusoktól A nemzetállamok máig féltik szuverenitásukat, melynek következtében a mai napig sem valósult meg teljesen a szupranacionalitás. Áttérve a dolgozat alaptémájára, a tagországok korlátozott beleszólást engednek nemzeti kultúrájukkal, kultúrpolitikájukkal kapcsolatos ügyeikbe. Azért is érdemes ezt a kérdést figyelmesen tanulmányozni, mivel a kulturális együttműködés, az identitástudat elősegítheti a jövőben az integráció további elmélyítését. Az identitástudat az EU versenyképességét is javíthatja, elősegítve a bizalmat, toleranciát illetve az együttműködést a gazdasági szereplők között. Milyen tényezők

alakíthatják az azonosulást a kontinensen? Bayer kiemeli a média szerepét, mely új és hatalmas tényező az azonosulásban és az Unió szervei is törekednek saját jelképeikkel (közös zászló, himnusz, logó, európai útlevél, pénz) arra, hogy Európát emberi arccal és nagy társadalomként jelenítsék meg. Mi alkotja tehát az európai identitás alapját? A kulturális különbségek és a nemzetállami kultúrák fenntartása. Ez egy közös politikai kulturát jelent, a kulturális pluralizmus kezelésével. Bayer a kulturális politika feladatkörét ebből vezeti le, mivel abban látja e politika irányvonalát, hogy lehetővé tegye a 32 In: Karikó Sándor (szerk), 2001. Schuman, Robert, 1991. p 27 34 Ibid, 1991. p 31 33 12 http://www.doksihu kulturális cserét és képes egy nagy európai piacot teremtetni, védekezve a globalizált média kulturális dömpingjével szemben.35 Dessewffy Tibor kutató-szociológus konklúziója rávilágít arra, hogyan

törhetnek felszínre az európai vonások: „Az európai identitás összetevőit nehéz megfogalmazni. Mégis, amint Houston vagy Bombay utcáin találjuk magunkat, a Kínai Nagy Falnál vagy egy ausztrál strandon, csak egy percbe telik, hogy rájöjjünk, igen, mi mindannyian javíthatatlanul európaiak vagyunk”.36 II. 3 A globalizáció és a nemzeti identitás Szó esett a globalizáció hatásairól. Mely tényezők hatnak a mai világban és ezen belül Európában? Hogyan befolyásolják az identitásokat? Veszélyben forog a nemzetállamok kulturális identitása? Eddig csak utalás szintjén került szóba a globalizáció, úgy érzem, érdemes egy bekezdést szentelni ennek a folyamatnak, mivel szerepet játszik az uniós kultúrpolitika kialakulásában. Stuart Hall a globalizáció kapcsán úgy összegzi a napjainkban zajló folyamatokat, hogy a nemzeti identitások a kulturális homogenizáció következtében szétmállanak, ugyanakkor megerősödés is

megfigyelhető a nemzeti identitás és helyi identitás szintjén. Végül létrejönnek ún hibrid identitások is, több identitást is egybeolvasztva. Elmozdulnak a nemzeti kultúra egyetlen központtal rendelkező zártabb identitásai és az azonosulásnak új formái alakulhatnak ki, az identitások sokfélébbé, kevésbé állandóvá és kevésbé egységessé válhatnak. Mindezek ellenére a nemzeti identitás még mindig lényeges aspektusa a kultúrának, mivel a nemzeti kultúrák, amelyekbe beleszületünk, alapjában véve a kulturális identitás legfontosabb forrásait jelenthetik, bár természetük változófélben van. A különbségek ellenére, a nemzeti kultúra igyekszik a társadalom tagjait úgy megjeleníteni, mintha egy nagy nemzeti családhoz tartoznának.37 A globalizáció hatásait lehet pozitívumként értékelni – homogenizálja a világot, azonosságot gerjeszt, csökkenti a különbségeket, felzárkóztatja a korábban lemaró régiókat,

növeli az életszínvonalat. A negatív vélemények szerint fenyegető a társadalmi stabilitás, a környezet, a régiók, országok számára, továbbá inkább egyenlőtlenséghez, fragmentálódáshoz vezethet. A nemzeti identitásra gyakorolt hatását tekintve Rostoványi Zsolt összetett folyamatot mutat be: a 35 Bayer József In: Karikó Sándor (szerk.), 2001 Europe in the Making, 2002. p 29 37 Hall, Stuart In: Multikulturalizmus, 1997. 36 13 http://www.doksihu nemzeti identitás gyengül, fokozódik a nemzeti identitás külső hatások elleni védtelensége, ezzel szemben a nemzetek „feletti” és „alatti” szereplőkhöz kötődő kulturális identitások erősödtek. Ugyanakkor a globalizáció nem egyszerűen lerombolja a nemzeti, helyi identitásokat, hanem ezzel párhuzamosan új lokális identitásokat épít fel. Egyre inkább terjed a multikulturalizmus, de ennek nem szabad kirekesztőnek lennie, hanem csakis befogadónak, a másságot tolerálónak.38

II. 4 További megközelítések – hazai szakemberek gondalatai Szándékomban állt a szakdolgozat megírásakor figyelembe venni kulturális szférában dolgozó hazai szakemberek véleményét is, akik az interjúk segítségével segítettek abban, hogy komplexebb képet alkothassak az Unió kultúrpolitikájáról, ennek keretein belül a célkitűzésekről és azok megvalósulásáról. Az igazat megvallva, a fentiekben leírtak elméleti kereteihez képest néhol egészen más megközelítések kerültek felszínre. Közös jellemzőt nehéz megfogalmazni, Pálóczi-Horváth Viktória egyfajta mentalitással jellemezte Európát, mely a mindennapokban – az életvitelben - és a kultúrában egyaránt megnyilvánul. Zongor Attila Európa és az Unió kulturális koncepcióját tartja dominánsnak, mely inkább előtérben van a közös identitás kereséséhez képest: az Amszterdami szerződés 151. cikkelye, mely a legfontosabb támpont, nem hangsúlyozza a közös

identitást. Inkei Péter kifejtette, hogy a közös identitás keresésénél egy szemléletváltás figyelhető meg. Míg korábban igyekeztek megtalálni a közös vonásokat (a diverzitás kiemelése mellett), az uniós szakemberek inkább más fogalmazásmódra törekszenek: egyre inkább a sokszínűségre terelik a figyelmet és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy addig elemezzék az európai népek sajátosságait, amíg egyértelműen felbukkan néhány kollektív jellemvonás, mely megkülönbözteti az európai polgárokat más kontinensek lakóitól. Ha emlegetnek is jellemzőket, már nem a historizmusra törekednek, hanem a demokráciát, jogállamiságot, emberi jogok tiszteletét és a szolidaritást sorolják fel (nem a kulturális, inkább a történelemfilozófiai megközelítést követve). Ezekből az elemekből vezethető le a kulturális identitás is. A magyarázat a következő: egyrészt a keleti bővítés tovább bővíti a többféleség skáláját, de az

igazi ok szeptember 11-e. El kell dönteni, hogy Európa mit kezd a bevándorlókkal, a muszlim jelenléttel, akik még inkább különböznek sok tekintetben. Sőt, az 38 Rostoványi Zsolt, 1999. 14 http://www.doksihu egész világon bizonytalanság figyelhető meg e téren, amely e kontinensre is kihat. Vajon az asszimiláció a megfelelő megoldás, vagy más utakat kell keresni? Hogyan lehet a különbözőséget áthidalni? Egyelőre még nincs válasz. Ha tehát a II. fejezet gondolatait összegezzük, kijelenthető, hogy bár a globalizáció hatásai változásokat generálnak, igen is létezik európaiság, vannak közös vonások, melyek közül a leggyakrabban emlegetett aspektusok a közös örökség és múlt, a görög tudomány és kultúra, a keresztény hit. Ma már a közös európai értékek sorába illeszkedik a jogállam, a demokrácia, az alapvető jogok tisztelete, a szolidaritás, míg mások a piacgazdaságot említik. Ugyanakkor fontos része az

európai kultúrának a sokféleség is. Bár első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, nem furcsa egységes identitást keresnünk a sokszínűségen, a sokféle nemzeteken és kultúrákon keresztül, mert maga nemzeti identitás is sokrétű jellemzőket foglal magában. Mindazonáltal az utóbbi másfél év eseményei inkább a diverzitás hangsúlyozásához vezettek. Figyelembe kell venni a globalizáció hatásait, az iszlám kultúrához való viszonyulás kérdéseit, egyes tényeket elfogadni, míg más hatások ellen fel kell lépni. Vissztérve az azonosulás érzésére, nézzük meg a következőkben, milyen eszközökön keresztül kívánja az EU ezt az érzést kialakítani. Megfigyelhető, hogy az unió tudatosan törekszik arra, hogy kultúrpolitikán kívül is kommunikálja a polgárok számára összetartozásukat: az egységesség jelképeivel. II. 5 Az egység kifejezése az Unió konkrét szimbólumain keresztül Az EU A következő jelképeken keresztül

kívánja érzékeltetni tagországainak, polgárainak egységét: ! AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ: a 12 aranycsillagos kék lobogón a kék szín a nemzeti együttműködést jelképezi, a csillagok száma az európai egyesülési cél teljességére utal, vagyis az állampolgárok uniójára.39 Az óra számlapjának megfelelő elrendezés a 12-es szám a teljesség és a tökéletesség szimbóluma. Mivel a csillagok száma nem a 39 Európa ma és holnap,1998 . 15 http://www.doksihu tagországok számát jelenti, a zászlót az elkövetkezendő bővítések során nem módosítják.40 ! AZ EURÓPAI HIMNUSZ: a költészet és zeneszerzés találkozása Ludwig van Beethoven IX. Szimfóniája kórustételének, Friedrich Schiller költeményére énekelt dalát, az Örömódát választották himnusznak, melyet Herbert von Karajan dolgozott fel. 1974 óta a Közösség himnusza.41 ! A KÖZÖSSÉGI ÜNNEP: az európai egyesülés gondolatának szentelt – egyre szélesebb körű

összejövetelekre adnak alkalmat az Európa-napok melyeket 1994 óta már Magyarországon is megrendeznek, ahol is különböző hazai és külföldi szakértők mutatják be és elemzik az EU működését. Május 9-én ünneplik az Európa-napokat, annak tiszteletére, hogy Robert Schuman akkori francia külügyminiszter 1950. május 9-én hirdette ki az Európai Szén- és Acélközösségre vonatkozó tervét, mely az első lépés volt az integráció, az összefogás felé.42 ! A KÖZÖS PÉNZ is a kézzelfogható jelképek közé sorolandó, hiszen ezzel a polgárok nap mint nap találkozhatnak. Az euró logót a görög epszilon (ez az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.43 A 2002 év januárja óta vannak forgalomban az euró bankjegyek és pénzérmék, ezek fél évig párhuzamosan voltak használatban a nemzeti valutákkal és 2002. június óta a

közös valuta kizárólagos fizetőeszköz a tagországokban44. Thomas Glaser megfogalmazása szerint, mely egy budapesti konferencia ülésének nyitóbeszédében hangzott el „Európa nem intézményein, hanem kultúráján keresztül határozza meg önmagát. Csak egy pillantást kell vetni az új euró bankjegyekre: a hatalom szimbólumai – államfők, uralkodók, hadvezérek – mind eltűntek. Helyettük hidakat mutatunk, kapukat, amelyek azon felül, hogy szimbolikus jelentéssel bírnak, Európa kulturális örökségének kifejezői”.45 A bankjegyek minden tagállamban mindkét oldalukon azonosak egyik oldaluk stilizált ablakokat és kapukat ábrázol (utalás Európa nyitott szellemére és kooperációs készségére), a másik oldal stilizált hidakat (utalásként a 40 Az Európai Unió jelképei, 2002. Európa ma és holnap, 1998. 42 Európa ma és holnap 43 Az Európai Unió jelképei, 2002. 44 Horváth Zoltán, 1999. 41 16 http://www.doksihu szoros

kooperációra és kommunikációra Európa és a világ többi része között). A növekvő címletű bankjegyeken az egymást követő jelentős európai építészeti stílusokat láthatunk (klasszicista), 10 (román), 20 (gótikus), 50 (reneszánsz), 100 (barokk és rokokó), 200 (vas és üveg architektúra), 500 (modern, 20. századi építészet). Eltérően a bankjegyektől, az érmék az egységes oldal mellett rendelkeznek egy nemzeti oldallal is, az eltérő nemzeti oldal ellenére minden érme minden euróövezeti tagállamban törvényes fizetőeszköz. Az egységes oldal ábrázolja az EU-csillagokat, az érme értékét és egy, az érme értékétől függő EU-térképet (1, 2, 5 centes érme: Európa helye a világban; 10, 20, 50 centes érme: Európa mint független nemzetek csoportja; 1, 2 eurós érme: határok nélküli Európa).46 ! JELMONDAT: 2000. május 4-e óta Európának mottója is van Az európai zsűri 80 000, 10-20 év közötti fiatal javaslata

közül egy versenyen az „Egység a sokféleségben” jelmondatot választotta47. III. Kultúrpolitika az Európai Unión belül III. 1 Előzmények az EU kulturális politikájában – a deklarációk szintjén Az integráció elsősorban gazdasági szükségszerűségből keletkezett a második világháború után. Felismerték, hogy az európai kontinens országai az újonnan kialakult világrendben csak összefogással boldogulhatnak. Ezt a képzetet megerősítette a kialakult világrend, melyben Japán (és bizonyos tekintetben Kína) és Észak-Amerika befolyása domináns. Az 1940-es évek után beindult az európai integrációs folyamat és az EU azóta is egyre inkább törekszik arra, hogy kialakítsa a gazdasági és politikai stabilitás keretfeltételeit – ezen keresztül megerősítve világpiaci pozícióját – mintegy válaszként az előbbiekben említett folyamatokra. A második világháború után a demokrácia és a gazdasági fejlődés gondolatával

lehetett az embereket bizonyos fokú integráció felé orientálni, ekkor a cél inkább a versenyképesség javítása volt, mint sem a kulturális együttműködés. A Római Szerződés 2. cikkéből idézve, egyik általános célként „az államok közti kapcsolatok 45 Final Report, 2002. p 6 Forrás: www.eurohu 47 Az Európai Unió jelképei, 2002. 46 17 http://www.doksihu szorosabbra fűzését” jelölték meg48, de ekkor az EGK idejében az államok szeme előtt a csak a közös kereskedelem- és agrárpolitika, a tőke és a munka szabad áramlás és a jogharmonizáció lebegett. 1954-ben rakták le az európai kulturális tevékenység alapjait; az Európai Kulturális Gyűlés megerősítette az Európa Tanács határozatát a kulturális szektoron belüli együttműködésről, de konkrét lépéseket nem tettek.49 A Montánunió és az azt követő sikerek biztatták Robert Schumant arra, hogy 1969-ben egy kialakulóban lévő föderális Európáról

beszéljen50. Gondolatmenetét a nemzetállami szinten túlmutató szupranacionalizmusra alapozta, az európai népek közös kulturális alapjaira támaszkodva. Bár egyre formálódott az együtműködés az e területen tevékenykedő miniszterek között (az UNESCO által Velencében és Helsinkiben szervezett konferenciák 1970-ben és 1972-ben ezt elősegítették), az EU-tól független Európa Tanács-tag állam- és kormányfők „csak” az 1993-as Bécsi csúcstalálkozón emelték ki a kulturális együttműködés alapvető szerepét a stabil demokratikus viszonyok megteremtésében.51 Történtek más erőfeszítések is időközben, 1973-ban jelentés készült az európai identitásról, Leo Tindemans belga kormányfő javaslatot tett arra, hogy szenteljenek figyelmet a „Polgárok Európája” gondoltanak, szorgalmazva a szolidaritást a kulturális és az oktatási terület szorosabb összekapcsolásával. Ahogy Tindemans gondolata nem okozott áttörést az

1970-es években, az ún. Adonnio Bizottság tevékenysége sem, mely újratárgyalta az ügyet az 1980-as évek közepén.52 Azonban ekkor már körvonalazódott a gondolat a Közösségen belül, hogy a kulturális politikának ki kell egészítenie a tagállamok saját kultúrpolitikáját ésa közösség tevékenységét más politikák terén. Ezután 1974-ben az Európa Parlament felhívta a tagállamokat a kulturális területen való intenzívebb tevékenységre. Az 1980-as években a Single European Act (Egységes Európai Okmány) aláírásával bebizonyosodott, hogy a kultúrának is az egységes piac feltételrendszerén belül kell érvényesülnie és fejlődnie. Ami a hivatalos kijelentéseket illeti, több is született az 1970-es 80-as években. Például 1985-ben a kultuszminiszterek elindították az Európai Kulturális Városa programot, 48 Horváth Zoltán, 1999. Ruffolo, Giorgio, 2001. 50 Schuman, Robert, 1991. p 27 51 Ruffolo, Giorgio, 2001. 52 Späth,

Lothar,1991. 49 18 http://www.doksihu az európai audio-vizuális kiállításokat külső országokban, az európai szobrász-versenyt. 1987-ben a Tanács elrendelte kiemelkedő európai kultúrához szervesen kapcsolódó művek lefordítását. Az ezredforulón született deklaráció kiemlekedő jelentőséggel bír: 2000-ben az Európa Tanácshoz tartozó Miniszterek Bizottsága által kihirdetett „Nyilatkozat a kulturális sokszínűségről” című dokumentumban kijelentették, a kulturális különbözőség kifejezésre kerül a békés egymásmellett élés, a kulturális szokások átadásán keresztül és kiemelték a kultúrpolitika ill. az audiovizuális dimenzió fontosságát, mivel ezek hozzájárulnak a diverzitáshoz.53 Ezt a koncepciót az Unió is átvette De még ezt megelőzően, a legfontosabb döntés, mely a jogi alapokat lerakta a közösségi kultúrpolitika számára 1992-ben született és a fentiekben említett különbözőség elismerését

erősíti. III. 2 A Maastrichti Szerződés A kulturális politika konkrét céljait az 1997-es Amszerdami Szerződés 151. cikke (korábban az 1992-es Maastrichti Szerződés 128. cikke) pontosítja Ennek értelmében a Közösségnek segítenie kell a tagállamok kultúráinak virázását, úgy, hogy eközben tiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségéket és előtérbe emeli a kulturális különbségeket. Később e célkitűzésből született meg az EU mottójává vált „egység a különbözőségben” jelmondat, amely a multikulturális, mégis egységes Unió lélét hangsúlyozza. A 151 cikk szerinta Közösségnek bátorítania kell a tagállamok együttműködését és szükség szerint ki kell egészítenie tevékenységüket a következő területeken: az európai kultúra és történelem terjesztése és ismertségének javítása, a kulturális örökség védelme, a kulturális csere ösztönzése, a művészeti és irodalmi alkotások

támogatása (beleértve az audiovizuális szektort is). A kitűzött célok megvalósításának érdekében a Parlament és a Tanács ösztönző intézkedéseket fogadnak el az együttdöntési eljárás keretén belül.54 A jogharmonizáció kizárásával a kulturális politika is csak programok, kezdeményezések indítására vonatkozik, így a tagállamok önállóak maradtak e területen, az EU „csak” az együttműködést segíti elő. A tagállamok szuverenitásuk megtartásához ragaszkodnak e téren, ez abban is megmutatkozik, hogy az együttdöntési 53 54 Ruffolo, Giorgio, 2001. Horváth Zoltán, 2001. 19 http://www.doksihu eljárás – kivételesen – a Tanácsban egyhangú döntéshozatallal párosul55. A szabályozás nem vonja maga után a kulturális ügyeket érintő jogharmonizációt tagállamokban, mivel az államok megőrizték önállóságukat a kultúra terén, ezt jelzi az a tény is, hogy a tagállamok megőrizték a konszenzusos

döntéshozatalt.56 A közösségi programok feladata a kiterjedtebb, többéves kulturális együttműködési megállapodások (kulturális hálózatok, partnerségi kapcsolatok) és projektjeik előmozdítása ill. szimbolikus jelleggel bíró kezdeményezések előmozdítása. A Maastrichti Szerződésen belül az uniós állampolgárság létrehozása is említést érdemel, mivel a Közösség ezen belül is tudasítani szeretné az összetartozás érzését: nem csak nemzetekhez tartoznak, hanem Európához is. Az Amszterdami Szerződés tovább finomította a nemzeti és az uniós állampolgárság közti viszonyt, fontos jogokat biztosítva a tagország polgárainak. Ezek közé tartozik a szabad mozgás és tartózkodás a tagországok bármelyikében, a szavazás joga vagy bármely tagország diplomáciai védelmének igénybe vétele harmadik országban – csak néhányat kiemelve. A közösséghez (és a Közösséghez) tartozás érzését valóban elősegítik ezek a

lépések is, figyelembe véve, hogy a nemzetek saját identitásukat és kultúrájukat féltve érezhetik. A cél tehát nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni a nemzeti állampolgárságot az uniós állampolgársággal, elmélyítve az integráció mértékét. 57 A dolgozat II. Fejezetében szó esett az európai identitás formálásáról Az Európai Kulturális Útvonalak projektje bizonyos mértékben elkülönül a kultúrpolitika eddig említett aspektusaitól, ugyanakkor céljával és jelképértékével szorosan kötődik az eddig vizsgált politikához, csakúgy, mint az Európa Tanács tevékenyége, mely együttműködik uniós testületekkel is. III. 3 Az Európa Tanács és az Európai Kulturális Útvonalak Az Európa Tanács 1949-ben alakult kormányközi szervezet, mely az európai egységet kívánja elősegíteni azáltal, hogy védelmezi és elősegíti a pluralista demokráciát, az emberi jogokat, a sokszínűséget, a jogállamiságot és a társadalmi

kohéziót. Közös 55 bár a nizzai szerződést megelőzően felmerült a minősített többséges javaslat is, ezt azonban végül elutasították 56 57 http://www.eurohu/pages/almenugeneratorasp?submenu=34&kategoria=22#5 http://europa.euint/scadplus/leg/en/cig/g4000chtm#c1 20 http://www.doksihu megoldásokat dolgoz ki továbbá a társadalmi problémákra és elősegíti az európai kulturáslis identitás tudatosítását és érvényesítését. A Tanács működése során elengedhetetlen fontosságúnak tarotta a kulturális örökség védelmét és megőrzését. A tagállamok 1985-ben egyezményt írtak alá az európai műemlékek és építészeti kincsek megőrzéséről. Az 1992-es egyezmény az archeológiai örökség védelméről gyakorlati keretet biztosít az európai együttműködéshez. Az Európa Tanács Kulturális Bizottságának a tevékenységét kulturális tevékenység és a különböző akciók fémjelzik, melyek közül kiemelkedő az

1987-ben útjára indított Európai Kulturális Útvonalak projekt. Ennek célja, hogy vizuális módon fejezze ki az európai identitást a kultúrák sokszínűségének hangsúlyozásásval és hogy fokozza a régiók és nemzetek közötti kulturális cserét és együttműködést. Nagymértékben hozzájárul az örökség menedzsmenthez ill. a kulturális turizmus fejlesztéséhez Célja, hogy felhívja az európaiakat arra, hogy induljanak el és fedezzék fel azokat az utakat, melyek mentén az európai identitás kialakult. Az eddig létrejött útvonalak olyan művészeti, vallási, filozófiai és technikai témák köré csoportosíthatóak, melyek megemlékeznek az európai civilizációk eredetéről, népek kulturáit, gondolatokat terjeszve. A program tudatosítani kívánja az európaiakat, hogy felismerjék, értékeljék és tapasztalják meg közös kulturális identitásukat, ezáltal a kulturális cserét ösztönözve. Minden egyes útnak önálló profilja

van, az útvonalra az érintett országok nemzeti hatóságai tesznek javaslatot a helyi és regionális szervek és kulturális intézmények bevonásával. Az EU a jövőben szorosabbra kívánja vonni az együttműködést az Európa Tanáccsal. A maximális hatékonyság illetve haszon érdekében a kölcsönös információcsere elengedhetetlen. Bár az Európai Bizottságnak nincs szavazati joga és nem vesz részt az Európa Tanács döntéshozatalában, megegyezés született arról, hogy az Európa Tanács elnöke és a Bizottság valamint a Miniszterek Tanácsának elnöke és az Európa Tanács főtitkára hat havonta üléséznek.58 58 http://www.coeint/T/E/abc/he/HE800millionasp?L=HE#P1371 125787 - 2003-03-16; Magyarország az Európa Tanácsban, 1993; Európa közös fedél alatt, 1949-1999, 1999. 21 http://www.doksihu III. 4 Kultúrpolitikához kapcsolódó programok: a már lezárult Kaleidoscope, Raphaël és Ariane ill.a jelenleg is érvényben lévő Kultúra

2000 III. 4 1 A Kaleidoscope Az 1996-ban indított Kaleidoscope program a művészeti tevékenység támogatását és a kulturális termékek, piacok szélesítését tűzte ki célul, valamint az európai művek szélesebb körű megismertetését, terjesztését egy európai dimenziójú kulturális piac létrejöttének elősegítésén keresztül. Ami a program költségvetését illeti, 1996 és 1999 között 36,6 millió euróból 518 projektet finanszíroztak.59 III. 4 2 Az Ariane Az Ariane program az irodalmi művek terjesztését, a tagállamok nyelveiről más tagok nyelveire történő fordítását támogatta annak érdekében, hogy a műveket minél szélesebb körben váljanak ismertté. 1997 és 1999 között 11,1 millió euró volt a költségvetés, így 767 projekthez járulhattak hozzá.60 III. 4 3 A Raphaël A Raphaël program a kulturális örökséget megóvására koncentrált, költségeire 30 millió eurót írtak elő 1997-2000 között és 360 projektet

valósítottak meg.61 A Bizottság 1996-ban jelentést írt a kulturális döntések megvalósulásáról "First Report on the Consideration of Cultural Aspects in European Community Action"címmel, melyeket az említett 128-as (151.) cikkelyben írtak elő A tanulmány végkövetkeztetése szerint reformokra volt szükség a célkitűzések megvalósítához, tekintettel az új kihívásokra. A tanulmány elemzi a különböző politikák és és a kultúra összefonódását, átvizsgálva az egységes piac működését, a társadalmi aspektust, a tudományos fejlődést, vagy a turizmussal való összefüggéseket. Ez is mutatja, hogy az Közösség szem előtt tartotta (és tartja) az átfedéseket és a különböző politikák egyre hatékonyabb összehangolását. Végül 2000-ben a Tanács és a Parlament határozata szerint egyesítették a korábbi három közösségi programot illetve célkitűzéseiket a Kultúra 2000 égisze alatt. 59 Horváth Zoltán, 2001.

Ibid 61 Ibid 60 22 http://www.doksihu III. 4 4 A Kultúra 2000 program A Kultúra 2000 megvalósítása során a 2000 és 2004 közötti periódusban az alkotó tevékenység támogatása ill. a kulturális ismeretek terjesztésének előmozdítása a képzőművészet, a zene, az irodalom, a kulturális örökség és a kultúra új megjelenési formáinak területén a tagállamok kulturális szervezetei, intézményei hatnak az európai kultúra tejesztésére az Unión belül és kívül. Célul tűzték ki a szociális-gazdasági fejlődés előmozdítását, azt, hogy a tagállamok és külsőországok kölcsönösen megismerjék egymás kultúráit. A program háromféle támogatást nyújt: kísérleti és ösztönző tevékenységel számára legalább három tagállam részvételével, továbbá különleges európai vagy nemzetközi dimenzióval bíró kulturális események számára.62 Tehát a program ösztönzi a többrésztvevős, több szektort átfogó

tevékenységeket. A Kultúra 2000 program nyitva áll az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok, illetve tagjelölt országok előtt is, akik teljes jogú részvevőként csatlakozhatnak a programhoz. A programnak a 4 éves időszakban 167 millió euró áll rendelkezésére63 A pályázati eljárás centralizált, tehát mind a kiírás, mind a döntéshozatal Brüsszelben történik, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán, melynek hatáskörébe tartozik a meghirdetési időpontokról, beadási határidőkről való gondoskodás. Az elbírálás, a szerződéskötés, az összeg folyósítása is a főigazgatóság kompetenciája. A pályázat koordinációját a Cultural Contact points irodahálózat segíti.64 A Tanács 2427. a „Kultúráról és Audiovizuális Kérdésekről” szóló ülésén 2002 májusában egy tervezet mellett döntöttek, melynek prioritást élvező területei, céljai: kooperáció a kulturális

ügyintézésben, a kultúrák közötti párbeszéd a nyelvi ill. kulturális sokféleség, a régi és új tagok közötti kulturális területre kiterjedő kooperáció és az integráció fokozása. Döntés született a Kultúra 2000 kiterjesztéséről 2006-ig, míg a 2006 utáni időszakot illetően javaslatot kell majd tenni. 65 III. 4 4 1 A program végrehajtása Egyéves finanszírozás – innovatív és kísérleti jellegű tevékenységek 62 http://www.euoldalhu/kultura2000php, Horváth Zoltán, 2001 http://www.eurohu/pages/almenugeneratorasp?submenu=34&kategoria=22#5 64 EU csatlakozás 2004, 2003. 65 http://www.budobsorg/eu-newshtm#23072002 63 23 http://www.doksihu Legalább három tagállam együttműködése szükséges az egy évre szóló (de további két évre megújítható) támogatás elnyeréséhez, amelynek összege 50 000 és 150 000 euró között mozoghat66. Igen sokrétű támogatásra nyílt mód, az olvasáskultúrához való hozzáférés,

kulturális kifejezés új és hagyományos módjainak támogatása. 2003-ban a legfontosabb aspektusok között szerepel a szakemberek képzése, művészek mobilitása, műemlékvédelem, kreativitás, mint szociális integráció eszköze.67 Strukturált, többéves kulturális együttműködési megállapodásokban rögzített projektek A Kultúra 2000 program szeretné biztosítani azt, hogy minél több emberhez jussanak el alkotások és más kulturális események koprodukciói Európai Unióban (pl. kiállítások, fesztiválok, stb). Fontos a nemzetek felett átnyúló kulturális tevékenységek finanszírozása (a zene, az irodalom vagy a művészetek terén). A pályázat elnyeréséhez legalább öt tagállam együttműködése szükséges, a támogatás legfeljebb három évre és a megállapodás kötségének 60%-ára érvényes, illetve évente 300 000 euróra.68 A Bizottság 2003-as pályázati kiírása tájékoztat arról, hogy a Kultúra 2000-en belül kiemelik az

olyan minőségi projektek finanszírozását, amelyek ösztönzik az innovációt és kreativitást és tükrözik, mi áll jelenleg a kultúra szereplői érdeklődésének középpontjában. Minden évben a kultúra valamely fő területe kerül előtérbe. Például 2001-ben támogatást élvezett a közös európai kulturális örökség ( ez vonatkozott ingó, ingatlan, építészeti és archeológiai örökségekre), európai művészeti és irodalmi alkotások, európaiak tudásának fejlesztése a történelem és a kultúra területén és más kiemelt rendezvények 2003-ban az előadóművészet területe élvez elsőbbséget, amely magában foglalja a színházat, a zenét, az operát, az előadói esteket, az utca színházat és a cirkuszt (a többi tagjelölt országokhoz hasonlóan hazánk is pályázhat).69 Speciális – nagyobb dimenziójú – kulturális események 66 Forum 2001, 2001. http://www.euoldalhu/kultura2000php 68 Forum 2001, 2001. 69

http://www.euoldalhu/kultura2000php, http://epaoszkhu/kulturpont/2000/00 03txt 67 24 http://www.doksihu A harmadik akcióterv célja, hogy anyagi hátteret biztosítson olyan nagyszabású eseményeknek, amelyek fontosak az európai lakosság számára, a közös Európához való tartozás szempontjából, vagy amelyek hozzájárulnak a kulturális sokféleséghez és ösztönzik a kultúrák és népek közti párbeszédet. Az éves támogatás mértéke maximum a rendezvény költségvetésének 60 %-a lehet és nem haladhatja meg az évi 300 000 Eurót.70 III. 4 5 Az Európa Kulturális (Fő)Városa és az Európai Kulturális Hónap rendezvények Az európai nemzetek közti szorosabb, barátibb kapcsolat elősegítése érdekében született meg az Európa Kulturális Városa létrehozása (mely Mélina Mercouri korábbi görög kulturális miniszter javaslata volt). 1985 és 2005 között a tagországoknak egyhangú döntéssel évente ki kell választaniuk egy várost, mely

számára a Tanács kiutal egy bizonyos összeget annak érdekében, hogy az adott város kulturális programokat szervezzen. 1999-től átnevezték az eseményt, Európai Kulturális Főváros lett az új elnevezés valamint a 2005 és 2019 közé eső periódusra új kiválasztási mechanizmust vezettek be. Eddig sok milló európai látogatott el az eseményekre, melyek többek között kiterjedtek a zenés, a táncos ill. színházi előadásokra, filmekre, különböző kiállításokra.71 Az első táblázatban olvasható, mely városokra esett eddig a választás. A tagországok kiosztották egymás között a rendezés jogát, a bővüléssel felmerül a kérdés, hogyan vonják be a csatlakozó országokat, esetleg megosztva több város is szervezhet majd programokat. Erről nemsokára döntés születik, de az már csak a 2007 utáni eseményeket érinti, mivel 4 évvel a cím elnyerése előtt kell pályázni. 1. táblázat 70 Forum 2001, 2001. 25 http://www.doksihu

Európa Kulturális (Fő)városai 1985 óta72 1985: Athén 1986: Firenze 1992: Madrid 1993: Antwerpen 1999: Weimar 2000: Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Reykjavik, Prága, Santiago de Compostella 1987: Amszterdam 1988: Berlin 1989: Párizs 1990: Glasgow 1991: Dublin 1994: Lisszabon 1995: Luxemburg 1996: Koppenhága 1997: Thesszaloniki 1998: Stockholm 2001: Portó, Rotterdam 2002: Brugge, Salamanca 2003: Graz 2004: Genf, Lille 2005: Cork Ezek után megfogant a kulturális Fővároshoz hasonló Európai Kulturális Hónap gondolata, melyet a Tanács 1990-ben indított el, elsősorban jelzésértékkel bírt a kelet-közép európai országok számára: kifejezte, hogy egyidejűleg tagok és kívülállók is.73 2. táblázat Európai Kulturális Hónapok74 1992: Krakkó 1993: Graz 1994: Budapest 1995: Nicosia 1996: Szt. Pétervár 1997: Ljubljana 1998: Linz, Valetta 1999: Plovdiv 2001: Basel, Riga 2003: Szt. Pétervár Az építészeti örökség

védelmét elősegítendő az Európai Unió díjat adományoz a kortárs építészet keretén belül. Elsődleges cél, hogy a modern építészet társadalmi és kulturális aspektusait tudatosítsa az európai városokban.75 Ugyanakkor az Unió támogatja történelmi épületek rekonstrukcióját is. 71 72 Ibid. http://www.graz03at/servlet/sls/Tornado/web/2003/content e/193D5156A633898AC1256B81003852C1?LD=BG Artikel, Forum 2001, p. 36 73 74 Forum 2001, 2001. http://www.graz03at/servlet/sls/Tornado/web/2003/content e/193D5156A633898AC1256B81003852C1?LD=BG Artikel, http://www.graz03at/servlet/sls/Tornado/web/2003/content e/193D5156A633898AC1256B81003852C1 75 Forum 2001, 2001. 26 http://www.doksihu A következő fejezetben meg fogom vizsgálni, az eddig leírt tevékenységi körön kívül az EU mely további eszközökkel, rendelkezésekkel szabályozza a kultúra területeit. III. 5 A kultúrpolitika konkrét hatókörén kívül eső kultúrához köthető

tevékenységek III. 5 1 Az EU audiovizuális politikája Kiemelendő az audovizuális politika, mint a kulturális politika speciális területe, mely egyszerre tekinthető kultúrának és iparnak is. Lényeges összetevője civilizációs ill szociokulturális hatása hiszen a társadalom jövője, fejlődése valamint a nemzeti kultúra megőrzése szempontjából szerepe meghatározó.76 De mit is takar pontosan az audiovizuális fogalomkör? Az audiovizuális szektor a hagyományos elektronikus médiumok tevékenységén és az ezen médiumokra vonatkozó szabályokon túl a különböző technikai eszközök segítségével történő kép- és hangtovábbítással kapcsolatos területek összességét jelenti. Ezek közé tartozik például az audiovizuális termékek (játékfilmek, reklám stb) előállítása, forgalmazása, terjesztése, a szerzői jogok kérdése, az internet mint új médium működésének problémái, illetve a legtágabb értelmezés szerint a

távközlési szektor egészének szabályozása is.77 Az egységes piac programjához kapcsolódóan az uniós Tanács 1989-ben fogadta el az audiovizuális szektorra vonatkozó közösségi keretjogszabályt, a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelvet (89/552/EGK), melyet 1997-ben módosítottak (97/36/EK). Az irányelvnek két fő célja van, az első az audiovizuális programok szabad áramlásának biztosítása úgy, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a műsorszolgáltatásnak a Közösség országaiban. A második alapelv az európai programgyártást kívánja protekcionista módon támogatni, ahol a televíziós reklámok egységes szabályozásának elérése a cél. Fontos szerepet kap még a kiskorúak és a társadalom erkölcsi, szellemi és fizikai védelme. Csak akkor lehet eltekinteni a más tagállamokból származó műsorok sugárzásától, ha az előző mondatban felsoroltakat károsíthatják.78 A Bizottság jelenleg futó Media Plus

programja 2001 és 2005 között érvényes és a Media-t illetve a Media II-t (1996-2000) követi. 79Az audiovizuális program céljai sokrétűek: 76 Horváth Zoltán, 2001. http://www.mediakutatohu/cikkphp?i=17&o=2 78 Horváth Zoltán, 2001. 79 http://www.europaeuint/scadplus/leg/en/lvb/l29008htm 77 27 http://www.doksihu a termékek forgalmazásának biztosítása, bátorítani az új írási technikákat, szeretnék, ha a területen dolgozó szakemberek bővítenék pénzügyi és kereskedelmi ismereteiket, megismernének új technológiákat. Ezeken kívül a program támogatja a moziműhelyeket, a forgatókönyvírást, filmgyártást és az animációs filmkészítést. A program szerepet vállalt olyan fesztiválok szervezésében, mint marseilles-i nemzetközi dokumentumfesztivál, vagy a Thesszalonikben rendezett nemzetközi filmfesztivál. Példák filmekre, melyeket széles körben játszottak a Media programnak köszönhetően: a Dardenne testvérek Rosetta c.

alkotása, Pedro Almodovar Mindent Anyámról illetve Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete című filme.80 III. 5 2 Szerzői jogvédelem Nem tartozik az eddig említett hagyományos értelemben vett kultúrpolitikához a szerzői jogdij, de valójában a művészetet és ennek terjesztésést, a kreativitást kívánják támogatni. 1990 óta létetik az uniós jogharmonizációs alap a művészek védelmének érdekében. 2001-ben újabb kiegészítő jellegű irányelv lépett életbe, mely az internethasználathoz kapcsolódik elsősorban. Igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a jogok védelme illetve a művekhez való hozzáférés egyértelműen rögzített feltételei között. A tagállamoknak 2002 végéig a nemzeti törvénykezés részéve kellett tenniük az irányelvet.81 III. 5 3 A kulturális áruk szabad áramlása A Közösségen a kulturális szereplőre is vonatkoznak jogszabályok. Szabályozzák a kulturális javak exportját ill. a tagállamok

területéről jogellenesen kivitt tárgyak visszaszolgáltatását. Biztosítani kell a személyek szabad áramlását, betartandó a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályrendszer és ide tartoznak a forgalmi adók, a fix könyvárak vagy a szerzői jogok és versenyszabályok. Lényeges kitétel, hogy a kulturális és állami támogatások összeegyeztethetőek legyenek a belső piaccal, ha ez nem befolyásolja lényegesen a tagállamok közötti szabad kereskedelmet. Ezek az állami támogatások kiegészíthetőek a fenitekben említett strukturális alapokból kapott EU-forrásokkal.82 80 A Community of Cultures – The European Union and the Arts, 2002. A Community of Cultures - The European Union and the Arts, 2002. 82 EU csatlakozás, 2004, 2003. 81 28 http://www.doksihu III. 5 4 A nyelvek éve Kultúrához köthető továbbá a nyelvek éve, melyet az Európai Bizottság és az Európa Tanács hirdetett meg és az Európai Unió valamennyi tagállamában ill.

tagjelölt országában megrendezték. Ennek célja az Európán belüli mobilitás növelése, a polgárok körében egymás megismerése, az üzleti szektor versenyképességének javítása és a kisebbségi népcsoportok nyelvének támogatása volt – az élethosszig tartó tanulához hasonlóan a nyelvek kiemelt helyet kaptak. A kínálat spektrumában a gyerekkorban kezdődő többnyelvű oktatástól a tudományos együttműködésig terjedt.83 III. 5 5 További uniós intézkedések a kultúra előmozdítására84 A következő alfejezet fontossága abban rejlik, hogy az EU-nak össze kell hangolnia a különböző területeken végzett tevékenységeket. A felsorolandó aspektusok bizonyítják a kultúra kiterjedtségét, befolyását más politikákra. A kultúra számos területét érintik a közösségi tevékenységek, mint az audiovizuális politika (amelyre már korábban kitértem), a regionális fejlődés, a foglalkoztatás és képzés, a kutatás, a

mezőgazdaság, az információs társadalom, a turizmus és az üzleti szféra. A gazdasági és társadalmi tevékenységek összehagolásához segít hozzá a Strukturális Alapokon belül. A regionális fejlődést megcélzó alap jelentős összeggel járul hozzá az Unió kulturális tevékenységeihez. A fő célok közé tartozik a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a regiók versenyképességének fokozása. Ez kulturális tekintetben a munkahelyek teremtését szem előtt tartását jelenti a kulturális szektorban, ill. a turizmus vonzását. 4 közösségi kezdeményezést lehet felsorolni: az Interreg III-at, mely a határok és nemzetek felett átnyúló kooperációt támogatja, a kritikus állapotban lévő városokat újjáélesztő Urban-t, a vidéket fejlesztő Leader Plus-t, és a munkaerőpiacon fellépő diszkriminációt ill. egyenlőtlenségeket kezelő Equal-t A humán erőforrás fontosságát mutatja a kulturális szektorban dolgozók

képzése, a Szerződés 125. cikkének értelmében Oktatási és képzési programok, mint például a a fiatalok mobilitását célzó Socrates, a szakképzést biztosító Leonardo vagy az integrációs 83 Nyelvek éve. In: Közép-Európai Kulturális Kalauz – Művészet Münchentől Rigáig, 2001 29 http://www.doksihu ismeretek egyetemi szintű oktatását támogató Jean Monnet Projekt. A kulturális örökség védelmén belül nem elhanyagolható a kisebbségi és regionális nyelvek megóvása sem. A kutatás és műszaki fejlődés serkentése is tükrözi az EU kulturális választásait. A 2000-ig futó 4 éves Ötödik Keretprogram a vállalatok versenyképességet kívánta fejleszteni. Ezen belül többek közt kiemelhető az „Energia, környezet és a és fenntartható fejlődés” program, amely a kulturális örökség védelmére és a turizmus fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott. Szintén van kulturális vonatkozása az ún

„horizontális” programoknak, melyek ösztönözték a nemzetközi szintű kutatást és a fejlesztésekről való tájékoztatást. Az eEurópa és az ehhez kapcsolódó kezdeményezések az információs társadalmat kívánják az európai nyilvánossághoz közelebb hozni, felkarolva a kultúra új eszközeit: az internet és a multimédia használatát az ügyintézésben, vagy az oktatásban. A természetes lakóhelyek és a kulturális örökség megóvását a környezetet finanszírozó Élet III és az EU környezettel kapcsolatos intézkedései biztosítják. Bár a turizmus kötődik a legszorosabban a kultúrához, az EU hatásköre a turizmus területén igen korlátozott. A főbb tevékenységeket a Strukturális Alapokon belül végzik 2001-2006 között az EU támogatni kívánja a kis- és középvállalkozásokat, a versenyképességük javítása okán. Cél az adminisztráció leegyszerűsítése, a támogatásokhoz való hozzáférés feltételeinek

javítása, a vállalkozószellem ösztönzése, valamint a finanszírozási hálózatokhoz való hozzáférést megkönnyítése. A vállalkozások elindítása és fejlesztése a Bizottság és az EIB csoport (az Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap) segédletével történik. 1989 óta a Parlament és a Bizottság kezdeményezésére keretet biztosítottak a testvérvárosok számára, azon célból, hogy a polgárok olyan szemináriumokat és konferenciákat szervezhessenek, melyek akár a kulturális vívmányok, eszmék cseréjéhez is hozzájárulhatnak. 84 http://www.europaeuint/scadplus/leg/en/lvb/l29008htm; Education and Culture – Guide to Programmes and Actions, 2001, p. 52 30 http://www.doksihu III. 6 Az EU kultúrpolitikájának és a Kultúra 2000 program eddigi értékelése, valamint jövőbeli feladatai A bővítéshez kötődően az Unió Kultúra 2000-es programjához kapcsolódó hírlevelében közzétesz adatokat a tagjelölt

országok részvételéről. 2001-ben 143 kulturális szereplő vett részt az éves és a többéves programokban, 10 főkoordinátorként, 55 társszervezőként és 78 volt 3. típusú partner (associate) 2002-ben 251 volt az összes részvétel, ebből 29 volt főszervező és 97 szervezet társszervezőként volt jelen. Eddig a 2003-as projektek közül 120 pályázat a jövőbeni tagoktól származik, ezek elbírálása még folyamaban van.85 III. 6 1 A magyar és a kelet-közép európai részvétel 2002-ben86 A Bizottság nyilvánosságra hozta a Kultúra 2000 2002-es adatait, melyet a Budapest Obszervatórium elsősorban a kelet-közép európai országok szempontjából elemzett. Az adatok segítségével betekintést nyerhetünk a magyarok szereplésébe is. Az Obszervatórium 225 projektet elemzett, ebben benne foglaltatik a kiadók illetve az irodalmi projektek anyagi támogatása; itt több, mint 34 millió euróról döntöttek. A nyertes projektek megoszlása a

következő: 3. táblázat A 2000-es pályázatok összesítése Terület Az összes projekt Kelet-közép európai részvétellel Százalékos megoszlás Vizuális művészet 119 63 53 (8) Előadóművészet 24 7 29 (13) Kulturális örökség 24 12 50 (8) Irodalom és fordítás 58 20 35 (21) ÖSSZESEN 225 102 45 (12) 85 86 http://europa.euint/comm/culture/eac/newsletter/enlargement enhtm Forrás: www.budobsorg 31 http://www.doksihu Ha az összesítést nézzük, a nyertes pályázatok majdnem fele kelet-európai. Tekintsük meg az országonkénti eloszlást. A hármas tagolású cellák baloldali, vastag betűs számai mutatják az országok főkoordinátorként való részvételét, középen a társszervezőként, jobb oldalt a 3. típusú partnerként (associate) való közreműködés látható. Tehát hazánk összesen 36 sikeres pályázatban vett részt a vizsgált évben és 7 esetben volt főkoordinátor. 4. táblázat A közép-kelet európai

országok nyertes pályázatai Bulgári a Cseh o. Észt o. 0 5 4 5 9 2 9 16 Magyaro . 7 1 7 12 Lett o. Litváni a Lengyel o. 5 3 8 2 1 3 1 2 36 9 16 Románi a 1 9 5 34 7 Szlovéni a 6 7 1 0 Nem tagjelölt ek Szlováki a 5 4 0 16 18 1 23 11 10 Ha az alső összegeket összeadjuk, megállapítható, hogy 194 részvétel történt a keleti régión belül. Láthatóan Magyarország és Lengyelország volt ebben a periódusban a legsikeresebb a vizsgált térségben. Az 5. táblázat a tagországok részvételét mutatja, ahol országonként legalább három esetben volt példa kelet-európai részvételre amikor a tagok koordinálták a projekteket. 5. táblázat A tagországok nyertes pályázatai Olaszo. Ausztria Németo. Svédo. Franciao. Vizuális 11 7 7 5 4 Előadó 0 0 0 0 Örökség 1 3 3 Kiadás 1 0 ÖSSZESEN 13 10 Nagy- Görögo. Spanyolo. Hollandia Finno. 4 2 3 2 3 0 0 1 0 1 0 0 2 1 0 0 0 0 0 1 0

0 1 1 1 0 10 6 6 5 4 4 4 3 Britannia Ahogy a következő táblázatból kiderül, a vizsgált évben elsőbbséget élveztek a vizuális művészetek. Csehország kiemelkedik 3 pályázat főkoordinátoraként és említésre méltó 32 http://www.doksihu Magyarország részvétele 20 projektben (egyszeri projektvezetőként). A hármas tagolású cellák baloldali, vastag betűs számai mutatják az országok főkoordinátorként való részvételét. 6. táblázat A közép-kelet európai régió nyertes pályázatai a vizuális művészetek terén Csehorsz ág 3 7 Román ia Magyarorsz ág Lettorsá g Szlovák ia Litvá nia 5 0 10 2 2 7 5 12 Szlové nia 13 20 6 4 7 2 11 1 3 19 Lengyelorsz ág 0 Észtorsz ág Bulgá ria Nem tagjelölt ek 0 5 4 0 4 3 0 1 5 10 22 12 9 7 6 Hazánk a kulturális örökség terén 7 pályázatban vett részt a 2002. évben, az előadóművészeteknél ez a szám 3, de ebben az esetben amúgy is igen csekély a

kelet-közép európai pályázatok száma. Magyarország hat nyertes könyvkiadással, fordítással ill irodalommal kapcsolatos pályázatban vett részt, ebből 4-ben volt főkoordinátor. III. 6 2 Ruffolo észrevételei és a 2001 évi határozat Ruffolo kiemeli a szubszidiaritás hátrányait: a Közösség be nem avatkozása a nemzeti szinten túlzott és emiatt nem megfelelő az információáramlás a közösségi és a nemzeti szint között, megakadályozva a 151. cikkely megvalósulását Ezt kívánta orvosolni a 92-es „Guidelines”, mely egy nyilatkozat volt a Közösség oldaláról, kiegészítve, bátorítva a tagállamok kezdeményezéseit. Bár a 2000-es keretprogram az együttműködés szándékát megerősítette, Ruffolo szükségesnek érzi Unió és a tagállamok közti kooperáció elmélyítését. Ruffolo az adminisztrációs rendszer hiányosságaira is felhívja a figyelmet, a késedelmekre vagy a bürokratizmus elkedvetlenítő hatására is. Nem

megfelelő továbbá a kulturális politika támogatottsága más területeken, mint a regionális fejlesztés, a szociális szektort érintő rendelkezések, a tudomány, az oktatás, a szakképzés, vagy a külkereskedelem terén, hiszen az erre vonatkozó nyiltakozatok céljainak gyakorlatban is meg kellene 33 http://www.doksihu valósulniuk. Nem egyértelműen követhető például a Strukturális Alapokon belül a kultúra támogatottsága.87 A 2001. szeptember 5-én az Európai Parlament által elfogadott parlamenti határozat kijelöli a kulturális poltika jövőbeni irányvonalait. Az átfogó célok tekintetében fontos aspektusok a következők: az állampolgárokban erősíteni kell az Európához való tartozás érzését, kialakítva és formálva a közösségi érzést, fontosak az Unió kulturális kapcsolatai külső országokkal a kölcsönös megértés és a béke jegyében. Megerősítették az „egység a sokféleségben” jelmondatot, mely jellemzi

Európát, kiemelve a nyelvi sokszínűséget, a szokások, életstílusok, mozgalmak különbözőségét, valamint a művészi és kulturális kifejezésmódok másságát. Keveselték a kulturális és audiovizuális szektor 2000 évi összköltségi részesedését, mely csupán 0,1% volt. A Parlament kijelentette, hogy a jövőben szükség lesz nagyobb mértékű támogatásra.88 Az uniós kultúrpolitika új követelményeket írt elő a nemzeti kultúrpolitikák számára a jogdíjak, a telekommunikáció liberalizációja, valamint a versenyjog terén, mely utóbbi magában foglalja például a filmfinanszírozást, vagy a színházi támogatásokat. A határozat megerősíti a kultúra jelentőségét az uniós identitás formálásában, az integráció megteremtésében és a gazdasági fejlődésben egyaránt. A Parlament felszólította a tagországokat, hogy az állami pénzeknek legalább 1%-át fordítsák a művészeti alkotások finanszírozására. A Bizottságnak

be kell nyújtania egy indítványt egy Európai Obszervatórium felállításáról, amely felügyelné az információcserét és az együttműködést a tagállamok és az Unió között (egy későbbi fejezetben körvonalazták az esetleges további lépéseket: a kulturális hálózatok kiterjesztése, megerősítése és számítógépesítése fontos cél, ugyanakkor új kommunikációs eszközökre lesz szükség és a már tesztelt kultúrpolitikai eszközök terjesztése is előnyös lenne). Az Obszervatórium feladata lenne meghatározni a tagoszágok politkáinak irányvonalát és azoknak legkedvezőbb megvalósulását. Korszerűsíteni kell a kapcsolattartó pontok működését, melyeknek közvetíteniük kell a Kultúra 2000 és a nemzeti támogatási intézkedések között. További feladatuk az információáramoltatás a 2000-es program és más, kultúrához köthető közösségi programok résztvevői között. Felszólítják a tagországokat, hogy

biztosítsanak adókedvezményeket a 87 88 Ruffolo, Giorgio, 2001. Resolution In: The Unity of Diversities – Cultural Cooperation in the European Union, 2001. 34 http://www.doksihu művészeteket pártolók számára. Az utolsó pont, amelyet érinteni szeretnék a számos kijelentés, előírás közül, az a szoros közösségi együttműködéseken keresztül az európai kulturális ipar versenyképességének javítását célzó rendelkezés. Szintén releváns a tisztességes és egészséges verseny biztosítása a kulturális termékek és szolgáltatások tekintetében, különös tekintettel a domináns pozícióval szembeni fellépésre.89 Azóta már konkrét lépeseket tettek az Obszervatórium irányába, 2003. tavaszán kérdőíveket küldtek szét az igények felmérése érdekében. III. 6 3 A bővítés és 2002-es budapesti konferencia tükrében90 2002. február 14-től 17-ig Budapesten konferenciát rendeztek az EU bővítése ügyében „Bigger. better

more beautiful?” (magyar fordításban „Nagyobb jobb szebb.”) címmel A konferencia elsődleges célja a bővítés kulturális hatásainak megtárgyalása volt, illetve a tagállamok és a tagjelölt országok kulturális szektorai közötti kapcsolódási pontok kialakítása, továbbfejlesztése. A szervezők – a Budapest Obszervatórium (Kelet-közép-európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány) a KultúrPont Iroda, a támogatóként fellépő NKÖM és a brit EUCLID International – szem előtt tartották a 150 kulturális területen tevékenykedő résztvevő meghívását 29 országból azon céllal, hogy olyan témákat tárjanak fel, mint a tag és tagjelölt országok közötti párbeszéd ill. kapcsolatok magasabb szintre emelése, fenntartva a kulturális sokszínűséget, ápolva a nemzeti, vagy akár regionális identitást. A tagországok és a tagjelölt államok kulturális szereplői, országos, regionális és helyi vezetői vitát folytattak

a bővítés előnyeiről és problémáiról is. A tanácskozás megkísérelte a tagországokban már bevált kulturális fejlesztési gyakorlatok megismerését, átadását a jövőbeli tagállamok számára. Szó volt a kultúrában rejlő üzleti, turisztikai lehetőségekről, az elmaradott vidékek kulturális fejlesztéséről, a globalizáció kihívásairól, a civil szervezetekről és külön munkacsoport foglalkozott a média és az audiovizuális szektor fejlesztésével. Egyértelműen kirajzolódik a konferencia anyagának jelentősége: a kultúrális területen dolgozó szakemberek megvilágították a legégetőbb kérdéseket, kijelölték az új irányokat a kultúrpolitika számára. Természetesen ez még nem 89 90 Resolution, In: The Unity of Diversities – Cultural Cooperation in the European Union, 2001. Forrás: Final Report (Bigger., better, more beautiful? The Impact of EU Enlargement on Cultural Opportunities across Europe), 2002. 35

http://www.doksihu vonja autómatikusan maga után a változásokat, de rengeteg tanulsággal szolgál. A következőkben téma szerint csoportosítva ismertetni fogom a releváns megfigyeléseket. A szakemberek elismerik a kultúrpolitika eddig vívmányait, előtérbe kerülését, eddig elért eredményeit, de mivel ők látják át legjobban a politika működését, rengeteg javaslattal álltak elő. Igyekezetem inkább arra irányul, hogy a változásra váró negatív jelenségeket ragadjam meg, mivel a korábbi fejezetekben a pozitívumokkal már foglalkoztam. A művészetek támogatása érdekében a csatlakozó országoknak szükségük lenne speciális lehetőségekre és a Kultúra 2000 programhoz támogatási rendszerre (amely más politikáknál jelen van). A mobilitás elősegítése megkövetelné a jelképes nagyszabású projektek támogatásának megszűntetését (amelyek a kormányzatoktól vagy más forrásokból is kaphatnak támogatást). Élénkíteni kellene

emellett az információáramlást és hozzáférhetőséget és jobban támogatni a kutatás-fejlesztést. Ugyanakkor, a felszólalók nehezményezték a tagjelölt országok koncepcióhiányos hozzáállását: tagjelölteknek is hosszútávú kultúrpolitikában kellene gondolkodniuk, mely nem inog meg a kormányváltásnál. A nyelvi sokszínűség keretein belül elengedhetetlen a fordításhoz kapcsolódó programok finanszírozása. Megkérdőjelezhető a kultúrpolitika értelmezése ahol is megválaszolatlan maradtak olyan kérdések, mint: reális-e, hogy a kelet-európaiak az EU-t tekintsék kulturális örökségük finanszírozójának? Természetesen én is úgy érzem, hogy nem, de az EU csak kiegészíteni kívánja a nemzeti politikákat és az állami támogatásokat. Vagy nézzünk egy vélt ellentmondást: hogyan ösztönözhetjük az embereket, hogy európainak érezzék magukat a nemzeti identitás megőrzésén keresztül? Roppant

figyelemreméltó megjegyzés, természetesen a nemzeti identitás létezhet az európai (uniós) azonosságtudattal együtt: az egyének rendelkezhetnek egyszerre többféle identitással is, tehát itt nem beszélhetünk összeférhetetlenségről. Természetesen ápolni kell az uniós azonosságot is, amely egyfajta nyitottságot is jelent illetve a közös vonások ismeretét. Ami a 2000-es kultúrprogramot illeti, ami ezen tekintetben „sajnos” egyedüli a maga nemében, emiatt nehéz más forrásokat találni azoknak, akik nem nyernek el támogatást, egyrészt más hasonló források hiányában, vagy mert nem tartoznak a kihirdetett támogatást élvező kategóriákba. Szükséges lenne egy „megvalósítási szakasz” beiktatására A fizetésbeli késedelmek akadályát el kellene hárítani, továbbá az első kifizetésnek többnek 36 http://www.doksihu kellene lennie 50 %-nál, ha az utolsó részlet késik. Korábbra kellene hozni a határidőket annak

érdekében, hogy az adott évre eső projektek már az év elején elindulhassanak. Végül roppant fontos újítás lenne a „még nem tagjelölt” országok bevonása a programba. A közösségi szabályozásban is szükség lenne reformokra. Fontos lenne a média szerepének növelése és viták gyakoribb közvetítése a nyilvánosság számára. Az uniós kultúrpolitikával foglalkozó szakembereknek a jövőben el kellene vonatkoztatniuk saját nemzeti érdekeik hajszolásától és el kellene kezdeni a közös célokon való munkálkodást. A Strukturális Alapokon belül a kultúrának és a médiának kiemeltebb helyet kellene biztosítani és az Alapokhoz kötődően lényeges a szükséges lépések megtétele a csatlakozó országok felkészítésére a tervezésben, a tőke kezelésében (és ezt továbbgondolva, annak megszerzésében). A közösségi programokból illetve a strukturális alapokból finanszírozott projekteket is jobban körül kell majd határolni

és segíteni. Az új ötleteket felkarolva, létre kellene hozni egy „kockázati alapot”. Természetesen a konferencián részt vevők elengedhetetlennek tartják a kulturális aspektusok figyelembe vételét más politikákban, más EU-hoz kapcsolódó forrásokon belül is. A regionális politikában a kultúra ugyan más címszavak mögött rejtve a jövőben kaphat támogatást, de nagyobb szabású finanszírozásra és a tájékoztatás javítására lesz majd szükség. A turizmust és az utazást motiváló célokat nehéz a kultúrától elválasztani. E tekintetben a kulturális turizmus speciális támogatására van szükség, melyet a Kultúra 2000 és a Strukturális Alapok biztosítanak. A Kulturális Főváros rendezvény kapcsán kételyek merültek fel a bemutatott művészetek hitelességét illetően, mivel a privát szektor és nem a város a fő szervező. Így előfordulhat, hogy a város nem érzi, hogy reális képet alkothatnak róla az odalátogatók.

Ugyanakkor elismerik a rendezvények pozitívumait, gazdasági vonzatát és hatását a városok kulturális életének felélénkülésére. Néhányan aggodalmukat tolmácsolták az internet széles körű használatának követezményei miatt, hiszen a szellemi tőke és a szerzői jogvédelem a szabályozások ellenére is veszélyben foroghat. Végezetül a bővítés kapcsán sokan csalódottan konstatálták, hogy túl sok gondolat hangzik el szóban, míg tettek szintjén kevesebb figyelhető meg. Csakúgy, mint a bővítés esetében, ahol egyesek szerint több ország megpróbálja megakadályozni a tőke nyugatról keletre történő áthelyezését. 37 http://www.doksihu A konferencia jelentősége megítélésem szerint abban rejlik, hogy a szakértők részben a megfogalmazás szintjén rávilágítottak a megoldásra váró feladatokra, még inkább előrelépésnek tekinthető, hogy konkrét javaslatok hangzottak el. A konferencia lezárásával minden résztvevő

megkapta a legfőbb pontok listáját annak érdekében, hogy ez is serkentse őket arra, hogy munkakörükben vagy a politikában további előremutató változásokat idézzenek elő. III. 6 4 Egy dániai konferencia tanulságai a csatlakozás kérdéseiről 2002 november 1. és 3 között a Momentum Europa, a dán Politiken napilap és a dán televízió (PEN) szervezésében konferenciát rendeztek Lousiana-ban, Dániában. A Momentum Europa egy újkeletű kezdeményezés, mely fórumot kínál értelmiségiek, akadémikusok, művészek és politikusok számára a fontos kultúr- és oktatáspolitikai kérdések megvitatátásához. A konferenciának célja volt, hogy új lendületet adjon a bővítés kapcsán az országok közötti együttműködéshez és ezzel párhuzamosan a nyilvásnosság számára új perspektívát nyújtson a bővítés kulturális oldalával kapcsolatosan. Hosszú távú kitűzésekben gondolkodva, erősíteni kívánták a bár részben különböző,

de mégis közös múlt érzetét, valamint a tagországok nyitottságát az újonnan csatlakozók felé. Napirenden volt a több, mint negyven éves különállás és ennek számos fontos aspektusa, valamint a kibővült Unió és az ezzel párhuzamosan a kulturális politka új – tágabb – szerepköre. Lone Dybkjær (dán politikus és a MOMENTUM Europa elnöke) szerint Európa nyugati felének és Keletközép Európa között a kulturális párbeszéd elősegítése elengedhetetlen és a közös kultúra áramoltatását elsősorban a művészek mobilitásához való hozzájárulással lehetne fokozni. Sokak szerint hiába ért véget a hidegháború, mégis létezik különállás nyugat és kelet között, kérdéses, mennyire tudja majd ezt a csatlakozás feloldani. Ehhez nagyfokú szemléletváltásra lesz szükség.91 91 Europe in the Making, 2002 38 http://www.doksihu III. 6 5 Magyar vélemények92 Interjúalanyaim egyetértettek abban, hogy a szubszidiaritás a

megfelelő, hiszen minden nemzet szabad kezet kaphat nemzeti kulturális ügyeinek intézésében - az ajánlásoktól és néhány törvényi szabályozástól eltekintve. Mindazonáltal szükség lenne további előírásokra. Zongor Attila elsősorban a pályázatok szempontjából szemlélve megjegyezte, hogy a Kultúra 2000 programnál is előfordult, hogy az eredeti elképzeléseket több módon értelmezték. Így lehetséges, hogy a Bizottság eredeti akarata – a különböző interpretációkból adódóan – minden évben teljesen más prioritásokon keresztül hol érvényesül, hol nem. Talán konkrétabb keretekre lenne szükség e téren Inkei Péter is elismeri, hogy csak a szubszidiaritás a megoldás uniós kultúrpolitika terén, de az eddigi szabályozások körét lehetne bővíteni: ugyan van csekély mértékű előírás a művészeteknél, jóval több a médiánál, de ésszerű lenne, ha a Közösség merne irányelveket előírni. Inkei szükségesnek

látja, hogy hozzanak rendelkezéseket a kölcsönös monitoring, ellenőrzés terén, melyeket nem lenne szabad megsérteni. Kiemelkedő probléma a politika ízlésbeli döntéseinek kiiktatása például a művészeteknél. Ahogy néhány ország példája ezt mutatja, fontos, hogy legyen egy tanácsadó testület, mely független a mindenkori politikai viszonyoktól. Az eddigi kultúrpolitika részben sikeresnek nevezhető, de igen szűk a mozgástér – elsősorban anyagi okokból – véli Pálóczi-Horváth Viktória. Történt előrehaladás olyan rendelkezések esetében, melyek kívül esnek a kultúrpolitika hatáskörén, de jelentős kultúrtartalommal bírnak: gazdasági és kereskedelmi előírások (például az ÁFA esetében). A Kultúra 2000 programra visszatérve, a program hozott kedvező változásokat, abban a tekintetben, hogy az országok közötti együttműködést eddig valóban sikerült elősegíteni és a művészek mobilitásához is hozzá tudtak

járulni: sokan bemutatkozhattak más országokban és ők is gazdagodtak az adott országgal való közvetlen találkozás által. A programra pályázni nehéz feladat, sok kritériumnak kell megfelelni, sok a bürokratikus megszorítás. Inkei Péter valamelyest erőltetettnek érzi a több ország közötti együttműködéshez való túlzott ragaszkodást és ennek kényszerű bátorítását, mivel voltak olyan esetek, ahol egy ország meghívása partnerként csak a célból történt meg, hogy nagyobb esély legyen a 92 A riportok Inkei Péterrel, a Budapest Obszervatórium vezetőjével és Zongor Attilával a KultúrPont Iroda vezetőjével 2003. április 18-án, Pálóczi-Horváth Viktória integrációs referenssel (NKÖM) április 25-én 39 http://www.doksihu pályázat elnyerésére és nem hozott hosszabb távú együttműködést. Változtatni való Zongor Attila véleménye szerint is van. Bár vannak törvényben előírt eszközök például a szerzői jog

terén, át kellene látni azt, hogy a kultúra is ipar és ennek megfelelően szabályozni több területet és további rendelkezéseket hozni – többek közt a könyváfa terén. A művészet mobilitását még inkább támogatni kellene. Lépésekre van szükség a diplomák elfogadásánál és a nyelvek terén is, ahol is szélesebb szabályozási eszköztár lenne kívánatos. IV. Az EU-hoz köthető kultúrpolitika Magyarországon Nehéz elemezni az unióhoz köthető magyarországi tevékenységet. Több intézmény és szervezet munkálkodik tagként való sikeres szereplésünkön, melyek tevékenysége hozzájárul az aktív magyar részvételhez a kultúra terén. Említést érdemel többek között a jogi feltételek megteremtése, a más országokkal való kulturális kapcsolatteremtés – itthon és külföldön egyaránt – a tájékoztatás és sikeres pályázatok elősegítése. E vonalak mentén kívánom folytatni a dolgozatot a továbbiakban. IV. 1 Magyar

imázsépítés, kapcsolatteremtés az ezredforduló táján A Közösségben a magyar kultúrának is ugyanolyan lehetőségei lesznek, mint tagországok kultúráinak. Azonban újonnan érkezőként és kisebb országként fontos, hogy minél kedvezőbb kép alakuljon ki hazánkról. Ezen kép formálásához, illetve országunk megismertetéséhez kívántak – kívánnak hozzájárulni a magyar évadok szervezői. Országunk igazolhatja, hogy része az európai kultúrkörnek, tapasztalatokat szerezhet az együttműködés terén és kapcsolatokat építhet ki más nemzetekkel vagy országokkal. Léteznek magyar kulturális intézetek Varsóban, Stuttgartban, Londonban, Rómában, Párizsban, Münchenben, Berlinben, Bécsben, Helsinkiben, Pozsonyban, Prágában, Moszkvában, Bukarestben, Szófiában, sőt New Yorkban, Tallinban vagy Delhiben is, melyek igyekeznek a magyar kultúrát népszerűsíteni.93 Céljuk a hosszú távú stratégia kialakítása, az országkép

javítása, a kulturális diplomácia és két- ill. többoldalú kulturális kapcsolatok ápolása és újak termtése. Ugyanakkor kettős közvetítő szereppel is bírnak: el kell látni a magyar kulturúra európai ill. egyetemss kultúrába áramoltatásának feladatát és készültek. 93 Nyusztay László, 1994. 40 http://www.doksihu más kulturális áramlatok átadását Magyarországnak. Az EU-országokban működő intézetek fő feladata a magyar kultúra és identitás bemutatása és a csatlakozás előkészítése.94 Kőrösi Orsolya, a NKÖM korábbi helyettes államtitkára szerint a magyar kulturális stratégia célja, hogy sztereotípiák nélkül mutassa meg a magyar kultúrát és megtalálja a kapcsolódási pontokat más nemzetek kultúráihoz.95 A következőekben szeretnék magyar vonatkozási rendezvénysorozatokat bemutatni. 1999-ben a Frankfurti Könyvvásár jelentette a kiindulópontot, majd a brüsszeli Europália Fesztivál következett,

kiemelkedő sikerrel zárult a 2001-es Franciaországi Magyar Évad és a legutóbbi Olaszországi Magyar Évad is rengeteget jelentett hazánk kultúrájának népszerűsítése szempontjából. Sajnos nincs lehetőségem a sikeresen szereplő rengeteg művész felsorolására, kiemelésére, így csak nagy vonalakban fogom körvonalazni a rendezvények típusait. IV. 1 1 Europália ’99 Az 1969. évben belga kormánypénzből életre hívott intézmény hosszú ideig kizárólag az Európai Unió kulturális teljesítményét volt hivatva közkinccsé tenni az általában kétévente rendezett, három hónapig tartó, a művészeti ágak sokféleségét felölelő eseménysorozat keretében. Az elnevezésében az ókori Róma aratási ünnepére, az Opaliára utaló rendezvény minden alkalommal egy-egy kiválasztott uniós ország kulturális kínálatát tálalta fel.96 Az Europália nevű nemzetközi kulturális fesztiválnak, melyet tizenkettedik alkalommal rendeztek meg

Brüsszelben, 1999. októberétől 2000 januárjáig Magyarország volt a vendége. A kiválasztott ország meghívását a belga kormány javaslata alapján II Albert belga király hagyta jóvá, s a fesztivál fővédnöke – hagyományosan – a királyi pár. A csatlakozni készülő közép-európai országok közül Csehország után a másodikként jelenhettünk meg Brüsszelben. A fesztivál belga szervezője a Foundation Europalia International, magyar részről pedig az Europália Kormánybiztosi Iroda, melynek élére a 1998-ban Hankiss Ágnes írót nevezték ki, aki előbb miniszteri biztos, majd kormánybiztos lett. Az iroda koncepciója a 94 95 Bertalan Tamás, 2001. Serfőző Melinda, 2002. 41 http://www.doksihu bemutatkozás megtervezésénél a magyar kultúra prezentálása volt úgy, hogy minél többet áruljon el hazánkról, túllépve a felszínességen, ugyanakkor igazodva a fogadóváros igényeihez. Bár voltak nézeteltérések a magyar művészek

kiválasztását illetően a belga és a magyar szervezők között, törekedtek arra, hogy kiegyensúlyozottság, elfogulatlanság és a sokszínűség. egyaránt érvényesüljön a A magyar komolyzenei művek előadásán és a különböző zenekarok fellépésein túl sikereseken szerepeltek a magyar néptáncosok és a balett elődások. Képzőművészeink is képviselték a magyar kultúrát, valamint fotóművészek, kortárs festők. Sokak szerint a kiállítás(ok) központi része volt a Hungaria Regia kiállítás, amely Magyarország középkori, újkori történelmét és kultúráját mutatta be.97 IV. 1 2 A Frankfurti Könyvvásár – 1999 A Frankfurti Könyvvásár a világ legfontosabb ilyen irányú rendezvénye, a nyomtatott és elektronikus könyvkiadás üzleti csúcstalálkozója, hiszen a világ könyvszakmai pénzáramlásának mintegy kétharmada a frankfurti vásárhoz kapcsolódó üzletkötéseknek köszönhető. Az 1999 Október 1317-e

közötti részvétel során fővendégkén Magyarországnak lehetősége volt arra, hogy történelmét, kultúráját, jelentős kulturális személyiségeit és intézményeit népszerűsítse: több ezer könyvet – köztük tudományos munkákat, illetve CD-ROM-okat állítottak ki a magyar pavilonban. Ezen kívül kulturális eseményeket szerveztek szerte Németországban: a magyar irodalom, színház, képzőművészet, zene, tánc, filmművészet java mutatkozhatott be.98 A bekezdés elején látható Zsótér László pályázatnyertes munkája, a lepke, „Magyarország – határtalanul” szlogenjével a kiállítás logoja volt.99 IV. 1 3 A Krakkó 2000 fesztiválsorozat 96 Kocsis Györgyi, 1999. Europália ’99 – Beszélgetés Hankiss Ágnessel, 1999. 98 http://www.frankfurtmatavhu/magyar/adathtm 99 Bedő Iván, 1999 97 42 http://www.doksihu Az Európai Unió Kulturális Minisztereinek Tanácsa Krakkót választotta ki az „Az európai kultúra városa

2000-ben” cím birtokosának. A középeurópai szellemi, kulturális örökségre alapozva, a helyi igényeket és érdeklődést figyelembe véve állították össze a „Krakkó 2000” fesztivál magyar programsorozatát, amely részben a már meglévő krakkói – nemzetközi – fesztiválokhoz kötődően, részben pedig a közös történelmi múltra hivatkozó önálló rendezvényekkel képviselte Magyarországot Európa idei kulturális fővárosában. Pászt Patrícia volt a „Krakkó 2000” Magyar Programirodájának vezetője és Dr. Kovács István krakkói magyar főkonzul a „Krakkó 2000” Magyar Programjának Miniszteri Biztosa. A magyar filmművészet utóbbi évtizedeit mutatta be a februárban indult vetítéssorozat, a XXXVII. Krakkói Nemzetközi Dokumentum-, és Rövidfilm Fesztivál egyik különprogramja a magyar animáció történetét bemutató áttekintés. A szemle a „fénykortól” egészen napjaink legújabb tendenciáiig kísérelte meg

nyomon követni a hazai animációs filmművészet változásait, ugyanakkor számos kiállítás idézte föl a magyarok és a lengyelek közös történelmi gyökereit. A zenei fesztivál keretein belül felléptek magyar együttesek és zenekarokis A krakkói Nemzetközi Kulturális Központ tudósok, politikusok részvételével találkozókat, előadásokat, konferenciákat szervezett a kultúra és európai integráció, KözépEurópa kulturális identitása, kultúra és fejlődés témakörében. A magyar államiság ezredik évfordulóján, augusztus 20-án kirakodóvásár, kézművesbemutató, zenei és táncházegyüttesek műsora és huszárbemutató várta Krakkó főterén az érdeklődőket .100 IV. 1 4 A Franciaországi Magyar Évad – MAGYart 2001 101 2001. június 12-től december 10-ig tartott a csaknem négyszáz programot magában foglaló eseménysorozat. Az évad időpontjának kiválasztásakor irányadó volt a magyar államiság ezeréves

évfordulója és a küszöbön álló uniós csatlakozásunk. Ennek megfelelően a cél évezredes kulturális örökségünk előtérbe állítása lett, nem feledkezve meg a múltat és a jelent átszövő francia-magyar kapcsolatokról sem. A globalizáció időszakában a franciák számára a magyarság legfontosabb üzenete az volt, hogy 100 101 http://www.nkomhu/avilag/hattul/tart/krkshtml http://www.hungarofesthu/index2html 43 http://www.doksihu történelmünk nehezebb korszakai ellenére nemzeti létünk, valamint kulturális és nyelvi identitásunk meg tudott maradni. Ugyanakkor a kulturális örökség bemutatása mellett hangsúlyt kapott az új, dinamikusan fejlődő mai Magyarország megismertetése. A konkrét szervezési és lebonyolítási feladatokat francia részről a francia külügyminisztérium AFAA nevű művészeti alapja megbízásából és koordinálásával különböző francia intézmények (múzeumok, fesztiválirodák), személyek, valamint

Bernard Faivre D’Arcier miniszteri biztos és csapata látta el. Magyar részről a programtervezés Szabó Miklós miniszteri biztos és irodája feladata volt, a szervezést és a programok konkrét lebonyolításának feladatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rendezvényei és fesztiváljai szervezésére létrehozott Hungarofest Kht. végezte Bár Franciaország területén számos rendezvény várta a látogatókat, az események központja mégis Párizs volt. A különleges ötletek között szerepelt, hogy egy időre Párizs különböző középületei budapesti külsőt vettek fel: minden hónapban egy hétig egy-egy párizsi épületre egy-egy nevezetesebb budapesti épületet vetítettek ki, például a Notre Dame egy hétig a Mátyás templom alakját vette fel. Régi budapesti villamosok váltak információs központtá Párizs egy-egy forgalmas terén a kulturális szezon idejére. Hamisítatlan magyar piacot rendeztek be a párizsi városháza

terén, ahol kézművesek árulták portékájukat, de a hazai ízekkel, ételekkel is megismerkedhettek a francia háziasszonyok. Az egyik párizsi metróállomást budapesti metróállomássá alakították át és az évad ideje alatt a Budapest megálló nevet viselte. A Palais Royal kerítésén magyar fotóművészek képeivel ismerkedhettek a város lakói. A rendezők minél szélesebb közönségréteget igyekeztek megcélozni, megjelenítve magyarország történelmi, művészeti és kulturális értékeit. Ezek között szerepeltek hazánk történelmét bemutató kiállítások, magyar képző- illetve fotóművészek alkotásai jelentek meg, láthatóak voltak magyar táncművészek és a közönség megismerkedhetett zenekarainkkal, zenészeinkkel, irodalmunkkal, filmeseinkkel. A franciaországi magyar évadhoz kapcsolódóan két pályázatot hirdetett a kulturális és a gazdasági minisztérium: amelynek eredményeképpen egyrészt közel több tucat könyvkiadó

tudott megjelentetni magyar műveket franciául, másrészt a régió és turizmus pályázat 75 franciaországi utazással egybekötött program megvalósítását tette lehetővé. (Kórusok, iskolák, gimnáziumok, egyetemek, magyar-francia baráti társaságok, szakiskolák kiutazása.) Újdonságnak számít, 44 http://www.doksihu hogy az eddigi kulturális fesztiválokkal ellentétben most igen nagy hangsúlyt kaptak a két ország regionális kapcsolatai, amelyek személyesebbé tehetik a két ország közötti együttműködést. Olyan szoros kapcsolatok alakultak ki a két ország között a rendezvényeknek köszönhetően, hogy most már külső segítség nélkül is szerveznek közös kulturális programokat 102 és megnövekedett a Magyarországra látogató francia turisták száma is.103 IV. 1 5 Az Olaszországi Magyar Kulturális Évad 2002 2002. június 19 és 2003 február 28 között zajlott le a 2002 évi magyar évad, melyhez a fentiekben bemutatott

franciaországi MAGYart sikere teremtette meg az alapot. A rendezvénysorozat szervezésekor figyelembe vették a fogadóország sajátosságait, vagyis az olasz közönség külön érdeklődését a múltba visszanyúló kapcsolatokra épülő programokat, figyelmet fordítottak a Magyarországról már meglévő kép formálására és a turizmus élénkítésére. A nagysikerű rendezvénysorozat keretében 54 itáliai városban mintegy 800 program valósult meg. Az Olaszországi Magyar Kulturális Évad sikerei által előnyös helyzetbe kerülhetett a magyar kultúra Itáliában: egyenrangúként elfogadottá vált, valamint reálisabb, árnyaltabb a rólunk alkotott kép. Ahogy az évad elején, az olasz nyelvű programfüzetben szerepelt az útravaló kívánság, ami meg is valósult: sikerült „felfedni és kihangsúlyozni a két kultúra közötti kapcsolatokat.” Ungheria in primo piano – Stagione Culturale in Italia 2002 azaz „Magyarország előtérben”: így

hangzott az olasz invitálás, amint azt a bekezdés elején található logón olvashatjuk. A magyar kultúrát többek között nagyszabású zenei rendezvények, a kiállítások (ahol láthatóak voltak magyar kódexek, festmények, fotók), már Olaszországban is ismert színházi produkciók által ismerhettte meg az olasz – s minden az évad helyszíneire érkező – látogató. Természetesen kisebb előadásokra is sor került a helyi fesztiválok szervezésében. Említést érdemelnek a magyar filmnapok, az irodalmi estek, színházi és táncelőadások is. Könyvek terén kiemelkednek a magyar irodalom nagy alkotásainak olasz fordításai, vagy a magyar irodalomtörténeti, történelmi, zenetudományi, 102 103 Serfőző Melinda, 2002 http://www.nkomhu/ossztart/olaszkult szervalapshtml 45 http://www.doksihu művészettörténeti, tudománytörténeti munkák is. Különlegességekben bővelkedett ez az évad is: figyelemreméltó a Róma egyik különleges

hangulatú találkozóhelyén, a Spanyol lépcső melletti Café Greco nevű kávéházban berendezett virtuális irodalmi kávéház, egy olyan multimédiás technikai megoldás, amellyel életnagyságban megidézhetőek voltak művészeti és tudományos életünk nagyjai (költőink, képzőművészeink, tudósaink) alkalmasint a saját hangjukon megszólalva, kiegészítve az adott korról bejátszott dokumentumfilmekkel, fényképekkel, rövid leírásokkal. A rendezvénysorozat többek közt Lombardia, Toscana, Liguria, Emilia-romagna, Piemonte, Umbria, Lazio, Campania és Sicilia tartományokban folyt.104 Az olasz évad sajtóelemzése pozitívan összegzi az évad sikerességét – film, tánc és kortárs zene, klasszikus zene nagy tehetségek előadásában, folk1ór: ezek a legnagyobb visszhangot váltottak ki a sajtóban és a legnagyobb közönségsikert aratták és nagyon ütőképesek voltak azok az események, amelyek az évadon belül egy programsorozatba lettek

beillesztve. A bemutatott filmek egyaránt reprezentálták egy gyorsan fejlődő nemzet és társadalom múltját és a jelenét: ezáltal Magyarország képe kevésbé "idegennek" és távolinak tűnik az olaszok számára. Ami változtatnivalót hordoz magában az folklór bemutatása, hasznos lehet a jövőbeni programok során beiktatni a magyar népi kultúrával való néhány találkozási alkalomnál többet. Az olasz sajtó elemzése alapján elmondható, hogy 12 évvel a rendszerváltás után részben "levált" rólunk a kelet-európai poszt-kommunista diszkrét báj. Még fontosabb azonban, hogy az olasz sajtó Magyarország-képe egészséges, sokkal inkább, mint amennyire itthonról merjük gondolni: olaszországi magyar kulturális évad sikerei által egyenrangúként elfogadottá vált. Reálisabb, árnyaltabb a rólunk alkotott kép és egyre kevésbé tűnünk csupán egzotikusnak. Ahogy az évad elején, az olasz nyelvű programfüzetben

szerepelt az útravaló kívánság, ami meg is valósult: sikerült felfedni és kihangsúlyozni a két kultúra közötti kapcsolatokat105. Idén rendeznek brit évadot és a tervek közt szerepel egy holland és egy orosz rendezvénysorozat is. 104 www.hungarofesthu, http://wwwwestel900hu/talalkozasok/6 09/38html, http://www.nkomhu/ossztart/olaszkult szervalapshtml 46 http://www.doksihu VI. 1 6 Az Európa Kulturális Sugárút – 2003 április 5 Mivel szakdolgozatomban bemutattam hazánkat külföldön népszerűsítő eseményeket, indokoltnak érzem, hogy megvizsgáljam, hogyan népszerűsítették hazánkban az Uniót, a tagországok és a csatlakozásra váró országok kultúráit. Nem kívánom részletesen elemezni az EU csatlakozási népszavazás egész kampányát, inkább a kampány utolsó kiemelkedő kulturális vonatkozású állomását szeretném ismertetni, melyet a Hungarofest Kht. szervezett meg. A főváros kulturális fő tengelye, azaz a budai

Vártól a Lánchídon át az Andrássy úton a Városligetig tartó útszakasz ez alkalomra az Európa Kulturális Sugárút nevet viselte, amely mentén található kulturális intézmények estig várták színes, ingyenes programokkal az érdeklődőket az ország minden részéről. Több mint harminc helyszínen zajlottak az események. Három, ez alkalomra felépített színpadon szólt az igényes zene Európa minden tájáról. A negyedik színpad az Erzsébet téri gödörben volt, ahol a könnyűzenéé volt a főszerep és sörfesztivál zajlott. EU-információs sátrakban a látogatók hozzájuthattak a csatlakozást érintő információkhoz, különböző európai országok országismertető anyagaihoz, a hazai minisztériumok propaganda anyagaihoz, ill. a médiatámogatók információihoz. A felhasznált sajtóelemzés konklúziója szerint az Európa Kulturális Sugárút erős tematikái a következők voltak: a fogyatékosok és a nemzetiségek bevonásán

túl, a hosszabb nyitvatartás, az ingyenesség – és ami számunkra különösen érdekes – a csatlakozásra váró országok és az EU-tagországok részvétele a programokban.106 IV. 2 A magyar részvétel az Uniós programokban Magyarország elfogadta az EU kulturális javak védelmével foglalkozó rendeleteit és irányelveit, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az áruk szabad mozgásának korlátozását, nemzeti kincseik védelmében. Hazánk elvégezte a kulturális javak exportjával 105 106 Buza Kiss Lajos, 2002. Európa Kulturális Sugárút – Sajtóanyag, 2003. 47 http://www.doksihu és visszaszolgáltatásával foglalkozó uniós jogszabályok teljes harmonizációját és megtette a szükséges intézkedéseket azok végrehajtására. A központi hatóság, amely a jogellenesen külföldre vitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat ellátja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megfelelő szerveze7ti

egysége.107 A közösségi programok teret nyitnak a társulni kívánó országok számára is. A kultúrminisztérium 1996-tól támogatta az EU kulturális programjaiban való részvételt bár a Társulási Tanács 3/98. számú határozata alapján 1998 december 1-i hatállyal nyíltak meg hivatalosan Magyarország számára a közösségi kulturális programok (Kaleidoscope, Ariane, Raphaël), mely határozatot a Kormány 194/1998. (XII 4) Korm rendelete hirdette ki (bár magyar pályázatok nyertek támogatást ez előtt is). A Kaleidoscope és Ariane programok 1998-ban lejártak, s ugyan 1999. december 31-ig meghosszabbították azokat, a magyar részvételt mégsem tette lehetővé az Európai Bizottság. A NKÖM létrehozta a KultúrPont Irodát az EU tagállamokban működő Cultural Contact Point irodák részeként, melynek feladata a kulturális tanácsadás, ill. információszolgáltatás és a Kultúra 2000 és a Media Plus hazai koordinálása. A Kultúra 2000

program éves részvételi díjának összege 488 271 euró. Magyarországon a programmal járó adminisztrációs költségeket és a fennmaradó összeg ötven százalékát központi költségvetésből, további ötven százalékát (214 146 euró) pedig PHARE-forrásból biztosítják. A KultúrPont Iroda működési költségeit megosztva a kulturális tárca (NKÖM) és az Európai Bizottság fedezik.108 Az 1990-ben indított médiaprogramhoz a magyar filmszakma 1993 óta csatlakozhatott, 1994-95-ben már hazánk teljes jogú tagja volt a programnak. Az 1996-ban indított Media II programban Magyarország már nem vehetett részt részben az akkori médiatörvény miatt, melynek több pontja nem egyezett az irányelvvel: többek közt az európai kvóták szabályozását hiányolták az Unió szakemberei. Másrészt nem volt magyar szerv, mely a csatlakozással kapcsolatos feladatkör egészét képviselte volna. A csatlakozással nyílik lehetőség az audiovizuális

programokban való részvételre.109 Az 1996 évi Médiatörvény módosítását az Országgyűlés 2002-ben hajtotta végre, ennek értelmében hazánkban kötelező alkalmazni az európai alkotásokra vonatkozó szabályokat. Ezzel 107 www.kulturponthu/ujdonsagok html http://www.kumhu/euanyag/csatlakozas20030131/20fejezethtm, http://www.nkomhu/avilag/euhirek/tart/integrfeladatshtml 109 http://www.mediakutatohu/printphp?i=17 108 48 http://www.doksihu teljesítettük jogharmonizációs kötelezettségünket az EU felé. Az európai audiovizuális szektort támogató Media Plus programban a részvétel Magyarország számára a csatlakozás időpontjától nyílik meg. A programban résztvevő országok a nemzetközi koordináció érdekében információs irodát, úgy nevezett Media Desket működtetnek. Magyarország ebben az évben tervezi létrehozni nemzeti irodáját, hogy megkezdje a filmaszakma felkészítsését a pályázatokra.110 Az EU-tagállamok és a tagjelölt

országok között 2002. december 19-étől hatályba lépett az Interim (átmeneti) Megállapodás, amely a belépés időpontjáig, azaz 2004. május elsejéig biztosítja számunkra a döntéshozatalban való véleménynyilvánítás lehetőségét. Emellett a csatlakozó országokat – a csatlakozási szerződés aláírása után – aktív megfigyelőként bevonják a Miniszterek Tanácsának munkájába. Ennek keretében részt veszünk a munkacsoportokban, az Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) és az Európai Tanács ülésein is. Természetesen a csatlakozás után a különböző döntéshozó szervekben Magyarország is teljes jogú tagként képviselteti magát.111 Ez a kultúra tekintetében többek között a Kulturális Ügyek Bizottságát, a Bizottság felkérésére alakuló Audiovizuális Munkacsoportot, a MediaPlus és a Kultúra 2000 programot irányító testületeket jelenti, illetve a Kulturális Javak Munkacsoportját. A függelékek adatai

alapján bizonyítható, hogy az 1990-es évek közepétől is részesülhettek magyarok kulturális szektorra irányoló támogatásban, a második függelék felsorolja a sikeres magyar pályázókat évenkénti bontásban, feltüntetve az együttműködő partnerországokat és a magyar pályázók szerepét. A Függelék 3 a 2000 utáni sikeres pályázókat mutatja be. Megfigyelhető, hogy igen széles a nyertesek skálája Sajnos egyelőre nem túl sok esetben lehettünk főkoordinátorok: kiemelkedő többek közt a Porta Speciosa Egyesület, a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, a BM Duna Művészegyüttes és a Magyar Rádió. Társszervezőként gyakran volt nyertes a C3 Kulturális Kulturális és Kommunikációs Központ illetve a Trafó Kortárs Művészetek Háza. Tehát a jövőben cél lehetne a főszervezőként még több pályázat elnyerése. 110 111 EU csatlakozás 2004, 2003. Ibid 49 http://www.doksihu IV. 3 A közös európai és magyar

örökséghez kapcsolódó kulturális utak112 A korábban említett kulturális útvonalakhoz kapcsolódóan érdemes kitérni az ehhez kapcsolódó magyar pályázatra, bár uniós támogatásról ebben az esetben nem beszélhetünk. A Miniszterelnöki Hivatal a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közös pályázatot hirdet a közös európai és magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak létesítésének támogatására. A támogatás célja regionális, országos illetve már létező európai kulturális útvonalakhoz (pl. az Európa Tanács kezdeményezte európai vallási utak, művelődéstörténeti-, művészeti: barokk, Európa parkjai és kertjei, történelmi-, gazdasági- és kereskedelmi utak, stb.) kapcsolható turisztikai programok kialakítása. Tematikus útvonalak létesítésével egy közös témához (közös európai és /vagy magyar örökséghez) kapcsolódó, különböző

helyszínen található látványosságokat, idegenforgalmi szolgáltatásokat, programokat fognak össze: egységes megjelenésű, turisztikai termékké fejlesztve. A tematikus útvonalak létesítésének célja/értelme, hogy az önmagukban jelentős vonzerőt nem jelentő látványosságokat összekötik, ezáltal az együttes vonzerő értéke nő. A látogatóforgalom növekedése ösztönzi a kulturális örökségek védelmét szolgáló befektetéseket, ezáltal a gazdaságilag elmaradott területek felzárkóztatását és új 7munkahelyek megteremtését segíti elő. A pályázat keretében támogatják a kulturális út létrehozására irányuló együttműködéseket, valamint a marketing és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket (együttműködés létrehozása, marketingtevékenység, szolgáltatási háttér bővítése). A teljes megvalósítás költségének legalább 25%-a szükséges, ez év márciusától lehet pályázni, a

benyújtás határideje 2003. június 30 Hazánk is csatlakozni kívánt 1998-ban az Európa Tanács által meghirdetett „Az európai kulturális utak” útvonalhoz, ezen belül a Barokk utakhoz. A kezdeményező Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének Tudomány és Technikatörténeti Bizottsága ezzel a céljának kívánt megfelelni, hogy a hazai bel- és külföldi idegenforgalom irodáit valmint az állampolgárokat megismertesse értékes örökségünkkel 1999-től kezdve több programsorozat 112 113 népszerűsítette barokk emlékeinket.113 Megemlítendő, bár inkább http://www.nkomhu/ossztart/eumagykultutak kiirasrtf Laár Tibor In: Barokk Utak – A Barokk-Európa és Debrecen-Nagyvárad, 1999.; Európa: közös örökségünk, 2000 50 http://www.doksihu technikatörténeti kezdeményezés a vaskultúra útja, amelynek magyarországi népszerűsítéséhez úgyszintén a MTESZ járult hozzá vándorkiállításaival. IV. 4

Hazánkban működő intézmények, irodák tevékenysége IV. 4 1 A KultúrPont Iroda114 Amint már a program ismertetéséből kiderült, a Kultúra 2000 keretprogram célja a közös európai kulturális identitás tudatosítása, amely elősegíti az európai népek kölcsönös megismerését, egymás iránti megértését. A program léterhozói kiemelt fontosságúnak tartják az állampolgárok, főként a hátrányos helyzetűek és a fiatalok hozzáférésének és részvételének elősegítését a kulturális tevékenységekben, a művészek és alkotásaik mobilitását, valamint új alkotói technológiák alkalmazását. E keretprogramban való minél sikeresebb magyar részvétel érdekében 2000 tavaszától KultúrPont Iroda néven információs iroda kezdte meg működését Budapesten a Kazinczy utcában. Az iroda létesítője és fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága, az iroda vezetője Zongor

Attila. A budapesti KultúrPont fő feladata a magyar kulturális élet szereplőinek tájékoztatása a Kultúra 2000 programról és a kultúrát érintő egyéb uniós pályázati lehetőségekről. Közös pályázatok benyújtása érdekében partneradatbázisokkal segíti a kül- és belföldi potenciális társintézmények egymásra találását, terjeszti a kultúrával kapcsolatos uniós információhordozókat, kapcsolatot tart más országokban működő (Cultural Contact Points) kontaktirodákkal. Az ügyfélszolgálaton kívül előadás-sorozat, illetve interaktív web-felület is hatékony segítséget nyújt a magyar pályázóknak. A KultúrPont önkéntes regisztrációra kéri fel az érdeklődőket Az így létrejött adatbázis képezi minden további szolgáltatás alapját. A KultúrPont értesíti partnereit a Kultúra 2000 keretprogrammal kapcsolatos valamennyi érdeklődésre számot tartó információról (pályázat kiírása, határidők,

feltételek, legfrissebb hírek stb.) Az iroda minden szolgáltatása ingyenes az érdeklődők számára. Újdonságnak számíthat az iroda által nemrégiben elindított a Kultúra és az Európai Unió című továbbképzés. Az európai uniós tagság számos előnyt, lehetőséget biztosít a kultúra területén működő szervezetek számára is – azonban ezen előnyök kiaknázását meg 114 http://www.kulturponthu/level html, Havasi Bertalan, 2000 51 http://www.doksihu kell tanulni. A magyar kulturális intézmények dolgozói korábbi tanulmányaik során nem juthattak hozzá az Európai Unióval kapcsolatos olyan alapismeretekhez, melyek hazánk csatlakozása után nem csak a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozók számára lesznek fontosak. A cél a kulturális lehetőségek megismertetése, azok célszerű felhasználásának felvázolása. A képzés elsősorban kulturális szakembereknek nyújt Európai Uniós alapismereteket: kulturális intézmények,

múzeumok, könyvtárak, levéltárak, közművelődési intézmények, kulturális civil szervezetek, kulturális kis- és középvállalkozások, stb. vezetői és azon munkatársai számára, akik rálátást szeretnének a kultúra és az Európai Unió viszonyára. Kérdésemre Zongor Attila elmondta, hogy a KultúrPont Iroda további tervei között szerepel pályázni a Strukturális Alapok támogatására; az eContentben való részvétel másik közelebbi céljuk. Már lerakták az alapjait a Visegrádi Országokkal való kooperációnak is, az elképzelések szerint közös képzésen vennének részt kulturális szakemberek, akik országukban adnák tovább megszerzett ismereteiket. Megtudtam, hogy a Széchenyi terv támogatásának köszönhető a már említett kurzus, amely remélhetőleg a jövőben is folytatódik. IV. 4 2 Az EU Oldal115 Az EU OLDAL egy olyan non-profit kezdeményezés, amelynek egyetlen célja, hogy a magyarországi intézményeknek gyakorlati

támogatást nyújtson Európai Uniós támogatások megszerzése érdekében. Feladata magyarországi felsőoktatási intézmények, önkormányzatok valamint kis és középvállalkozások bevonása Európai Uniós konzorciumokba az Európai Unió környezetvédelmi, területfejlesztési és vállalkozáserősítő pályázatai és programjai segítségével. Tanfolyamokat is szerveznek, felkészítve a potenciális pályázókat az Európai Uniós támogatások megszerzésére. Egyrészt hírlevelükkel, másrészt a honlap segítségével lehet tájékozódni az uniós pályázati lehetőségekről. Az oldal különlegessége a sikeres hazai pályázók bemutatása. Mindezt annak a jegyében, hogy minél több és minél jobb minőségű, sikerre esélyes magyar projektjavaslat kerüljön Brüsszelbe. 115 http://www.euoldalhu/bemutatkozunkphp 52 http://www.doksihu IV. 4 3 A Közép-Európai Kulturális Intézet Magyarázatra szorul az intézet bemutatása a

dolgozatban, mivel konkrét szálak nem kötik az Unióhoz, sem annak kultúrpolitikájához. Talán annyiban, hogy a jövőben a csatlakozás után készülnek az uniós támogatások megpályázására. Mégis úgy érzem, tevékenységével illetve szellemiségében kapcsolódik a fentiekben bemutatott közösségi kulturális tevékenységekhez. Létrehozója és fenntartója a Nemzeti Kultúrális Örökség Minisztériuma, igazgatója Módos Péter író, aki a közép-európai szellemiséget több, mint egy évtizede képviselő Európai Utas folyóirat főszerkesztője. Az intézet Budapesten nyílt meg 2000. június 1-én Ahogy már erről említést tettem, az intézet céljai egybeesnek a Közösség Római Szerződésben rögzített alkotmányának azon rendelkezésével, amely szerint a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának felvirágzásához – tiszteletben tartva a nemzeti és regionális különbségeket – előtérbe helyezve és képviselve a

közös kulturális örökséget. Ami a konkrét tevékenységet illeti, az intézet igyekszik közvetíteni a középeurópai országok kultúráját Magyarországon, információt szolgáltat a térség kulturális eseményeiről, programokat szervez, amelyek – esetenként hasonló külföldi intézményekkel együttműködve – elősegítik a közép-európai kulturális kapcsolatok bővülését. Az itt szervezett események kiterjednek konferenciákra, kiállításokra, előadássorozatokra, irodalmi estekre vagy zenei programokra is.116 Alapvető cél a egy olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása, amely az Európai Unióba történő csatlakozás után is eszköze maradhat a régión belöli sajátos együttműködésnek, a térséggel kapcsolatos kulturális, idegenforgalmi, tudományos, politikai, oktatási és egyéb kérdések megismerésének. Ízelítő az intézet eddigi programjaiból:117 2001: ! Konferencia: „Kerekasztal beszélgetés a délszláv

helyzetről” – írók és politológusok részvételével. ! Kiállítás: „Tíz éves az Európai Utas” és „Barangolások Közép- Európában”címmel 116 117 Közép-Európai Kulturális Intézet. In: Közép-Európai Kulturális Kalauz 2001 Közép-Európai Kulturális Intézet. In: Közép-Európai Kulturális Kalauz 2001; wwwcecihu 53 http://www.doksihu ! Filmklub: Közép-európai fimalkotások 2002: ! Kiállítás: „Gorizia – Egy közép-európai város ezer éve” (közös kiállítás a Budapesti Történeti Múzeummal), František Kupka és Otto Gutfreund cseh művészek kiállítása ! Konferencia: „A közép-európai együttműködés lehetőségei és kényszerei a harmadik évezredben” 2003: ! Kiállítás: „Törékeny!” – 5. Nemzetközi Formatervezési verseny legjobb pályaművei ! Beszélgetés: „Falomlás után” –A közép-európai film a kilencvenes években IV. 4 4 Az Európa Ház118 Ismét egy céljaiban releváns

civil kezdeményezéről szeretnék pár szót ejteni. Az Európa Ház 1990 márciusában alakult meg Budapesten és a céljának tekinti, hogy elősegítse egy korszerű, a kölcsönös egymásrautaltságon alapuló európai szellem, egy új Európa-tudat kibontakozását, térnyerését és formálását. Ennek jegyében programjaival igyekszik előmozdítani hazánk európai integrációs törekvéseit, ápolni a jószomszédi kapcsolatokat és a kölcsönös előnyök alapján együttműködni a hasonló célokat valló hazai és nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel. Az Európa Ház fontos feladata, hogy támogassa egy jól szervezett, aktív és öntevékeny civil társadalom kialakulását és térnyerését Magyarországon, melyet a mindennapok demokrácia elengedhetetlen feltételének tart. Szorgalmazza továbbá a párbeszédet az állami és az üzleti szektorral. Az Európa Ház házigazdája a CIVICUS Európai Regionális Irodájának és elnöke a Világbank

Európa és Közép-Ázsia Regió NGO Munkacsoportjának. Válogatás az Európa Ház szolgáltatásaiból ! kezdeményezője és szervezője a Civiliáda-nak, a magyarországi civil szervezetek éves találkozójának 118 http://www.europeanhousehu/h/indexshtml 54 http://www.doksihu ! Civil Magyarország címmel havilapot ad ki ! „Európa Gondolat” címmel könyvsorozatot ad ki, mely a civil szervezetek és az európai integráció kérdéseivel foglalkozik ! konferenciákat, szemináriumokat és bemutatókat szervez ! koordinálja az Európai Civil Fórum, az integráció kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek munkáját; IV. 4 5 A Budapest Obszervatórium119 Az intézetet nem az EU működteti, mégis tevékenységével közvetett módon hozzájárul az uniós kultúrpolitikai elképzelések magyarországi megvalósulásához. A Budapest Obszervatórium 1999 áprilisa óta működik a Szent István téren a Keletközép Európai Kulturális Obszervatórium

Alapítvány keretein belül. Az Alapítványt a Kultúraközvetítők Társasága indította el és az UNESCO illetve a Magyar UNESCO Bizottság támogatja. Létrehozásásnak célja azoknak segítése, azon érdeklődési területek lefedése, melyek a kulturális tevékenységel és termékek finanszírozására irányulnak, olyan személyek informálása, akik szeretnének többet megtudni a kulturális élet különböző viszonyairól (pénzügyek, törvényhozás, politikák, kulturális tevékenységek, termékek és szervezetek). A közép-kelet európai országok (Albánia, Ausztria, Belorusszia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldávia, Németország (keleti része), Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) között szeretnék az Obszervatórium munkatársai elősegíteni a közös pontok feltérképezését, segíteni a kutató tevékenységet,

valamint információt gyűjteni és szolgáltatni a kultúra finanszírozával, a kultúrpolitikával, a törvényhozással és a statisztikákkal kapcsolatosan. Az Obszervatórium a CIRCLE120 (Cultural Information and Research Centres Liaison in Europe) tagja is, amely az Európa Tanács által létrehozott hálózatot jelenti és ezen rendszer célja kultúrpolitikai modellek kifejlesztése, a különböző területekkel foglalkozó szakemberek, intézmények eszmecseréjére alapozva. Az 119 Forrás: http://www.budobsorg/, http://wwwbudobsorg/jelent00htm http://www.circle-networkorg/ 120 55 http://www.doksihu Obszervatórium és az Alaptvány részt vett többek között olyan konferenciák szervezésében is, mint a 2000. március „EU csatlakozás a kultúra tükrében” elnevezésű szakmai program, vagy „A pénz kultúrája, a kultúra pénze” konferenciasorozat összejövetelének szervezésében, melyre 2000 áprilisában „Regionalitás és

kultúra” címmel került sor. Az alapítvány keretein belül nemzetközi vizsgálatot végeztek „A kulturális támogatás nemzetközi műhelyei” címmel. V. 4 6 Az Európai Kulturális Közalapítvány A csatlakozás hazai előkészítését vállalta magára a közalapítvány, megimertetve a nyilvánossággal a Közösséget és népszerűsítve népszerűsítve azt. A Közalapítvány munkaprogramja kiemeli, hogy rendkívüli fontosságú mindenki számára a csatlakozásról szóló párbeszéd és a lehető legtöbb ismeret elsajátítása. A párbeszéd egyik lehetősége a 181-es telefonszám, de ezt szolgálta a Közalapítvány honlapja, az állampolgárokhoz eljuttatott tájékoztató levél, valamint azok a fórumok, nyilvános események is, amelyek a tervezett kommunikációs programban szerepeltek. Az EU Kommunikációs Közalapítvány és az általa felügyelt EU Kommunikáció Központ (EUKK) létrehozásáról 2002. november 19-én döntött a

kormány, amikor jóváhagyta az uniós csatlakozásra való felkészüléssel kapcsolatos tájékoztatás és társadalmi párbeszéd alapelveit, a Kommunikációs Stratégiát. Az EUKK célja volt, hogy a lehető legtöbb embernek, civil szervezetnek és önkormányzatnak tudjon tájékoztatást és segítséget nyújtani a csatlakozásra való felkészüléshez és ahhoz, hogy az április 12-i népszavazás során mindenki a lehető legtöbb információ birtokában hozhassa meg a döntését.121 IV. 5 A magyar kultúra az EU-ban Bár az Unió kulturális politikáját elemezve világossá vált, hogy a Közösség szem előtt tartja a nemzeti identitást, érdemes a kérdést egyrészt konkrét országok példáján keresztül is vizsgálni, másfelől magyar vonatkozásban is. A dolgozat utolsó fejezetében ütköztetni kívánok különböző véleményeket, melyek a csatlakozás kedvező hatásait és 121 http://www.eukkhu/indexphp?m=eukk 56 http://www.doksihu

árnyoldalait érintik. Pomogáts Béla irodalomtörténész kitér írásában a sok magyart (többek között az euroszkeptikusokat) foglalkoztató kérdésre: összegezve a finn, a svéd, az osztrák vagy az ír példákat, rámutat, hogy az integráció illetve az integrációs folyamattal együttjáró globalizáció nem haladt együtt a nemzeti kultúra vagy identitás megtörésével vagy gyengülésével. Épp ellenkezőleg, a fent említett „kisebb” országokban kifejezetten a nemzeti kultúra és nemzeti identitás megerősödését és gazdagodást lehetett megfigyelni122. Bod Péter Ákos közgazdász más nemzeteket említ személyes tapasztalai alapján: a skót, a walesi kultúra is támogatást kapott az Unión belül.123 Ugyanakkor Pomogáts nem tagadja, hogy a magyar kultúra fennmaradása nem ok nélkül kelt és keltett aggodalmat, hiszen ennek a gondolatmenetnek közel kétszáz éves hagyománya van. A félelem alapját nem az integrácóban látja, hanem

kisebbségeket érintő politikában, valamint a magyar társadalom belső immunrendszerének gyengülésében, a nemzeti identitás „mentális rendszerének meggyengülésében”. Pomogáts úgy látja, hogy pontosan az integráció lesz az a húzóerő, mely a nemzeti kultúra erősödését hozhatja, mint például a finnek esetében is történt. Ami a nyelvet illeti (érdemes megemlíteni, hiszen szervesen kapcsolódik a nemzeti kultúrához), természetesen el kell ismerni, hogy a „nagyobb nyelvek” mint az angol, a német vagy a francia előtérbe kerültek, a kisebb nyelvek nem fognak veszíteni jelentőségükből, nemcsak amiatt, hogy az Unióban minden nyelv egyenrangú, hanem azon okból is, hogy az uniós országok jobb gazdasági pozícióba kerülnek nemzetközi téren is. Az angolra, mint a globalizáló és az integráción belüli közvetítő nyelvre tekinthetünk, melynek ismerete sem szoríthatja háttérbe a nemzeti nyelveket. Bod Péter Ákos részben

megérti egyesek félelmeit a magyar kultúrával kapcsolatosan, egyrészt mert hazánk nem is oly rég elnyert függetlenségét bizonyos mértékig önként adja fel, másfelől a kultúra globalizálódása, az amerikanizálódás, piacosodás megrémiszti az embereket. Nem szabad tényént kezelni ezeket a hiedelmeket, hiszen az uniós célok éppen ezen hatásokra kíván reagálni a kultúrát védő intézkedéseivel. Országunknak nincs is más alternatívája, hiszen ha kívül rekedt volna a regionális összefogáson, 122 123 akkor sem lenne szuverenitása valódi, mivel egyedül sokkal Pomogáts Béla, 2002. Csörgő Zoltán, Magyar Napló, 2000. 57 http://www.doksihu kiszolgáltatottabbá válna a jelenlegi erős hatóerőkkel szemben. Tehát így sokkal inkább javíthatunk kultúránk helyzetén, fejlődésének esélyén.124 Egy kisebb országnak jobb a helyzete az EU-n belül, mint kívül. Tehát így sokkal inkább javíthatunk kultúránk helyzetén,

fejlődésének esélyén, hiszen az adott nemzetközösségeken múlik, mennyire fogalmazza meg magát, mennyire áll a sarkára saját érdekei és értékei védelmében: a kormányzat feladata, hogy formálja a rólunk élő képet külföldön és a valóságnak megfelelően alakítsa – ennek gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók. Gordos Árpád a Külügyminisztérium Európai Integrációs Államtitkárságának főosztályvezetője a magyar kultúra külföldi pozícióinak erősítése mellett a magyarországi értékek változását is fontosnak tartja, ő él a „visszatérés Európába” gondolat lehetőségének felvetésével, nem földrajzi, hanem értékek tekintetében. A magyaroknak kell változniuk az unión belül, például a munkamorál tekintetében, hasonlóan ahhoz, ahogy már megfelelünk a fő csatlakozási kritériumnak ( például a plurális demokrácia vagy a piacgazdaság tekintetében). Gordos is úgy látja, az Unió programjai segítenek majd

megőrizni kultúránkat, de elkerülhetetlen bizonyos szintű homogenizáló hatás. Másfelől nekünk is fontos szerünk van az értékmegőrzésben. Gordos kiemelt szerepet tulajdonít a fiataloknak: a szabadidőben megmutatkozó növekvő kulturális igényeik kielégítésésnek, valamint oktatás rájuk gyakorolt formáló hatásának.125 Folytatva a konkrét példákkal, elérkeztünk a nemzeti kultúrához, a nemzeti irodalomhoz, a zenéhez, színházhoz, képzőművészethez, melyek terén az uniós országok támogatást élveznek. Ez a támogatás kiterjed arra is, hogy a kulturális értékek az egész európai nemzetközösség előtt ismertek legyenek. Pomogáts kiemeli a magyar irodalom sanyarú (nemzetközileg méltatlan ) helyzetét és reménykedve jegyzi meg, hogy ha ez a probléma az integráción belül megoldásra kerülhet, hiszen az irodalom elismertségén keresztül országunk imázsa is még kedvezőbben alakítható.126 Az Európai Unió Kommunikációs

Közalapítvány kiadványa tájékoztatni kívánja a magyar állampolgárokat az uniós csatlakozás előnyeiről: rávilágítanak olyan szempontokra, melyek több nézőpontból vizsgálják a tagság Magyarország számára kedvező oldalait. Véleményem szerint lényeges az a tény, hogy a kiadványban hangsúlyos helyen szerepel az 124 Csörgő Zoltán, 2000. Magyar Napló Csörgő Zoltán, 2000. 126 Pomogáts Béla, 2002. 125 58 http://www.doksihu a kijelentés, mely szerint az EU alapértékei közé tartozik a nemzeti kultúrák védelme, amelyet tagállamként mi is gazdagítani fogunk. Azért jelentőségteljes erre felhívni a figyelmet, mivel nem csak abból a megközelítésből szemlélhetjuk a csatlakozásunkat, hogy mi milyen előnyökhöz jutahtunk hozzá, hanem azt is tekintetbe kell venni, hogy mi is hozzájárulunk az EU sokszínűségéhez. Megismertethetjük majd a kontinens sok országával hazánk kulturális, művészeti, természeti és emberi

értékeit, nemzeti hagyományainkat vagy a magyar tehetségeket, vagyis jobban bekapcsolódhatunk Európa vérkeringésébe. Milyen módon? Mely lehetőségek nyílnak meg még inkább Magyarország számára? Az EU támogatja többek között az irodalmi művek fordítását (ezzel segíti a tagállamokat, hogy megismertethessék egymással irodalmukat), de hozzájárul a filmek, TV-s produkciók más államokban való forgalmazásához is. Kiemelt cél – ahogy már korábban ezt elemeztem – az európai népek történelmének, egymás kultúrájának jobb megimerése és az európai kulturális örökség védelme, vagy az előadóművészek ill az irodalmi alkotások támogatása – ezek mind hozzáférhetőbbé válnak a magyarok számára. Lehetne folyatatni a sort az EU kultúrpolitikáját elemző korábbi passzusokból – például pályázhatnak magyar városok is az „Európa Kulturális Fővárosa” címre, bekapcsolódhatunk a Media programba, tehát a hazai

filmesek és tévések is pályázhatnak uniós támogatásra. Tübb koprodukciós film készülhet jobb anyagi és terjesztési feltételekkel.127 Csiki Judit idézi Pál József szavait a jelenleg érvényben lévő kultúrprogramról: a program a kis népek kultúráját is védi, a kultúra terén legfontosabb akadály a pénzhiány és ehhez nyújt segítséget a program.128 Prőhle Gergely, a NKÖM volt közigazgatási államtitkára is úgy látja, ezután a magyar kultúrkincseket még egyértelműbben fogják európai kultúrkincsként kezelni, mint eddig. Ezt előrébb viheti a sztereotípiák felszámolása és kiegészítése tényekkel – kultúránk teljességét bemutatva. Így teremthetünk új piacokat külföldön Mindezzel együtt nem szabad mindent az Unióra hagyni, a kultúra finanszírozásának nagy része nemzeti feladat.129 Tehát azon túl, hogy mi is sok lehetőséghez juthatunk majd hozzá, érdemes tekintetbe venni azt a nézőpontot is, hogy mi is

gazdagítjuk majd az EU-t. Ezzel saját kultúránk értékeit is elismerjük és talán levetkőzhetjük komplexusainkat, melyek sokunkat jellemeznek. Falkné Bánó Klára kultúraközi kommunikációs szakember rámutat, hogy sok 127 128 Magyarságunk Európában – Hogyan fogjuk megőrizni a magyar kultúrát?, 2003. Csiki Judit, 1999. 59 http://www.doksihu olyan frázis van, sok oly kijelentés hangzott el a médiában, nyilatkozatokban, amely egyértelműen azt sugallja, ez a régió (vagy más esetekben hazánk) nem egyenrangú a „nyugattal”. Hallani olyan kijelentéseket, hogy csatlakoznunk kell „Európához” annak ellenére, hogy uniós csatlakozásunktól függetlenül gyakorlatilag Európa határain belül vagyunk – sokan hajlamosak az Uniót egyenértékűnek tekinteni Európával. 130 Gordos is megerősíti, hogy mindig is lesznek olyan jegyek példaul a folklór és az épített örökség terén, amelyre más országok rácsodálkoznak, s amelyeket nem

lehet máshol felfedezni, csak hazánkban.131 Más akadályokat is le kell győzni: a nyugaton a magyarokról alkotott kép téves, Falkné ennek gyökereit egyrészt a nyugati oktatásban illetve a hiányos médiatájékoztatásban látja, másrészt a magyar utazási irodák reklámtevékenységében. Ez vezethet negatív hatásokhoz a turizmus terén, illetve gazdasági következményekkel is járhat, elriasztva egyes befektetőket.132 Tagállamként a magyar kulturális értékek az eddiginél is nagyobb európai közönségre találnak. Mivel a Közösségen belül a kollektív európai értékeken kívül fontosak a nemzeti sajátosságok, nem fog a nemzeti öntudat eltűnni, azért sem, mert a nemzeti hagyományok, kultúrák nélkül Európa és az Unió kiüresedne. A hiedelmek ellenére a magyar nyelv nem vész majd el, nem szorul háttérbe, hiszen ez is hivatalos EU nyelv lesz, hasonlóan kultúránkhoz, népszokásainkhoz. Magyarország eddig is részt vett uniós

kulturális és tudományos programokban, de tagként még több lehetőség nyílik meg számunkra.133 Rockenbauer Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy az európaiság mellett fontos feladat marad főleg a nemzetek számára a nemzeti kultúra megőrzése, melyben a médiának jelentékeny kultúraformáló szerep juthat: a médiák felősségteljes feladata a kutúra sokszínűségének ápolása és elősegítése.134 Kiegészíteném a média szerepét a kulturális értékek átadásában, közvetítésében a különböző országok között, tehát a szabályozáson túl is érdemes hangsúlyt fektetni a médiára, mint közvetítőre e téren is. A Közép-európai Kulturális Intézet vezetője, Módos Péter a régió összefogását elengedhetetlennek látja a csatlakozás tekintetében és attól függetlenül is. A kultúrák határait 129 Prőhle Gergely, 1999. FalknéBánó Klára In: EU Working Papers, 2000. pp 30, 32, 36 131 Csörgő Zoltán, Magyar Napló,

2000. 132 Falkné Bánó Klára In: EU Working Papers, 2002. 133 Magyarságunk Európában – Hogyan fogjuk megőrizni a magyar kultúrát? 2003. 134 Kulturális szimpózium – EU tagként is megőrizhető kultúránk nemzeti jellege, Napi Magyarország, 2000 130 60 http://www.doksihu szerinte nehéz meghúzni, különösen a közép-európai régióban, mivel a térség különböző kultúrái kölcsönhatásban voltak egymással, létrejöttek a közös vonások az évek során. Módos szerint Európa felismerte, hogy államai és kultúrái együtt többet érnek, mintha külön-külön összegzik őket és megteremtettek egy új gazdasági, politikai és kulturális egységet, melyhez hazánk csatlakozik. A kérdés felmerül a közép-európai térséggel kapcsolatosan, hogy ezt egyenként tesszük-e, avagy megtalálva közép-európai identitásunkat. Módos még egy identitást tár fel a dolgozatban már tárgyalt európai és nemzeti mellett; fontos lehet ez az

azonosságtudat is, hiszen együtt többet tehetnek az országok, megkereve a találkozási pontokat: erősebbek lehetnek önnmagukért és az unión belül is a közös érdekérvényesítés szempontjából.135 Euroszkeptikus gondolatok és a csatlakozást ellenzők után kutatva, kevés konkrét utalást találtam a kultúra kérdéskörén belül. Néhányan úgy érzik, hogy az egy nemzethez tartozás tudatát szándékosan rombolják vagy a szovjet rendszerhez hasonlítják az Uniót radikális vélemények bürokratizmusa miatt és félnek, hogy a magyarok csak másodrendű tagként léphetnek be az Unióba, melyre a nagy szavak jellemzők, ugyanakkor a kis országok háttérbe szorulnak. Félelmüket fejezik ki a magyar kultúra felmorzsolódása miatt, de inkább más érveket sorakoztatnak fel, mint kulturális indokokat, esetleges az előbbi példákhoz hasonlatos utalások találhatók csak.136 Végül a gondoltamenetet azon tanulságokkal szertném lezárni, melyeket a

megkérdezett szakemberek vontak le. Magyarországon már megindult egy fajta örvendetes változás, ennek a folyamatnak csak idő kell – véli Inkei Péter – méltatva többek között a Nemzeti Kulturális Alap működését. A jogharmonizáció megtörtént, más felülről induló változás nem szükségszerű Az önkormányzatoknál megfigyelhető az az elengedhetetlen változás, mely az „európai” felfogáshoz közelít, de még van hova fejlődni. A múltban már megvolt az önszervezés képessége, csak az elmúlt század második fele ezt elhomályosította, inkább felülről várták az utasításokat. Csak a magától értetődő feladatokkal foglalkoztak, azonban a rendszerváltás utáni időszakban lassanként elindultak az önálló kezdeményezések, például egyes városok új 135 136 A közép-európai együttműködés lehetőségei és kényszere a harmadik évezredben, 2001, pp. 1-2 http://www.eunyethu/ 61 http://www.doksihu ötletekkel rukkoltak

elő: érdemrendet adományoztak polgáraiknak vagy épületeket renováltak. Ugyanez vonatkozik a művészi alkotásokra, előadásokra: saját kezdeményezésre, szervezésre van szükség a feltételek megteremtéséhez. Másfelől, a jelenlegi felfogásmódon is kell változtatni abban a tekintetben, hogyan tekintünk a művészekre. Még jelen van egyfajta misztifikum, mely (bár csökkenő mértékben) körülveszi a művészeket. Sokszor ők is szivesen vennék az átlagos polgártól megkülönböztetett bánásmódot, mely inkább csak illúzió. Azonban el kell fogadniuk, hogy nem helyezhetik magukat túlzottan a társadalom fölé. Még egy területen van szükség személetváltásra: a szabadidős tevékenységekben még nagyobb teret kellene kapniuk a kulturális programoknak az átlagpolgár szintjén is. Pálóczi-Horváth Viktória is egyetért azzal, hogy nincsenek új feladatkörök, melyeket csak a csatlakozást megelőzően vagy követően kellene teljesíteni.

Folyamatban van és roppant fontos a közigazgatás átalakítása, különösen szükség van változásokra a szevezeti felépítés és köztisztviselők ismereteinek bővítésén belül. Az utóbbi észrevétel a nyelvtudásra és az EU-s ismeretek elengedhetetlen voltára utal, a másik fontos aspektus az ügyintézés hierarchikus-bürokratikus jellegének kiküszöbölése és meggyorsítása. Még jobban kellene törekedni a sikeres pályázatokra: ehhez szükség van nyelvtudásra, meg kell tudni felelni (a sokszor megfelelő tartalmi szempontok mellett) a formai követelményeknek is. Megfigyelhető, hogy többnyire társszervezőként és partnerként nyertek el magyar pályázatok támogatást, előnyös volna, ha több esetben lehetnénk főkoordinátorok. Ígéretesnek tűnik az audiovizuális programban való részvételünk, mivel 1994-95-ben jól szerepeltek a magyar filmesek. A magyar imázsépítés tekintetében Inkei Péter elismeri a rendezvények értékét, ám

valamelyest fenntartásokkal fogadja például a brüsszeli Europália magyar sajtóvisszhangját, mivel a magyar kultúra bemutatása nem volt annyira kiemelkedő a többi (főleg keleteurópai) kultúra dömpingjében. A MAGYart francia évad valóban sikeresnek mondható, de megkérdőjelezhető, vajon nem olyan emberek látogattak el az eseményekre, akik amúgy is nyitottak voltak más országok kultúrájára. A másik aspektus a nagyvárosokban való jelenlét, talán érdemes lenne kisebb helyeket is elérni, mindenhol más programot bemutatva. Vajon milyen módon lehet egyfajta nyitottságot kialakítani az emberekben? Ez a lényegesebb kérdés. A jövőben a közvetlenebb, sokirányú kapcsolatépítésre is kellene alapozni Ehhez kapcsolódóan Pálóczi-Horváth Viktória rámutatott, hogy nehéz volt vidékre is eljuttatni a 62 http://www.doksihu magyar értékeket, részben anyagi okokból és azért is, mert az ottani kulturális intézmények kevésbé voltak

nyitottak hazánk kezdeményezéseire, de mindezek ellenére elismerésre méltó, milyen sok lehetőség adódott hazánk megismerésére – csakúgy, mint a többi évad esetében. V. Konklúzió Dolgozatomban vizsgálat tárgyává tettem az Európai Közösség kulturális politikáját, megfigyelve, ahogy a gondolatok, elképzelések testet öltöttek a közösségi szabályozás szintjén, meghagyva emellett a nemzetállamok hatáskörét a kulturális szektorban. Az EU is felismerte a politika közösségi szintre emelésével, hogy egy multikulturális Közösségben az Uniónak törekednie kell állampolgárai között az összetartás erősítésére, egymás megismerésére – és egymás (kultúráinak) elismerésére, összekapcsolva mindezt a kulturális örökség és sokszínűség megóvásával. Bizonyos, hogy az Unió, kultúrpolitikai céljai megvalósításával közelebb juthat az elengedhetetlen együttműködés magasabb szintre emeléséhez, bár

olvashattunk ezt megkérdőjelező cáfolatokat is. Vannak változtatásra váró területek, az egyik példa lehetne, hogy sokszor a hangzatos gondolatok nem ültethetők át a gyakorlatba, hiszen rengeteg (nemzeti, politikai, egyéni stb.) érdek ütközik az Unión belül Erre utal az egyhangú döntéshozatal is, mely a tagállamok teljeskörű beleszólását és szuverenitását biztosítja. Néhol kívánnivalót hagy maga után az ügyek intézését lassító adminisztráció, a művészek mobilitását még inkább lehetne támogatni, az irányelvek, rendelkezések többféleképpen interpretálhatók (lehetnének konkrétabbak), vagy nincsenek meg a kellő anyagi források és lehetne folytatni a sort. Mégis, betekintést nyerve a Közösség 63 http://www.doksihu tevékenységébe, rengeteg előrelépés történt: felismerték a kultúra értékét, elismerték a sokszínűséget, az Unió együttműködik más, a Közösségen kívüli kulturális intézményekkel,

konkrét pályázatokat hirdet és törekszik az egyre hatékonyabb kultúrpolitikára. A bővítés rengeteg kihívást hoz magával, ebből az egyik a keletebbre fekvő országok egyenrangú partnerként tekintése, de ehhez a csatlakozni kívánó országoknak is hozzá kell járulniuk: a nyitottság mindkét országcsoportban szükségszerű. Áttérve hazánkra, Magyarországon is van tennivaló a kulturális területen az Unióhoz kapcsolódóan, bár a bemutatott szervezetek szellemisége és törekvései kedvező változásokat eredményeztek és igazolják, hogy hazánkban aktívan készülnek a csatlakozásra. A jövőben szükség lenne hosszútávú, uniós szintű kultúrpolitikára, mely – amennyire ez lehetséges – független a politikai viszonyoktól, szem előtt tartja a nemzeti érdekeket, de nem feledkezik meg más európai országok kultúrájának elismeréséről. Másodsorban, szükségszerű lesz a magyar pályázók további felkészítésére is, akiknek

nemcsak tájékozottaknak kell lenniük a rendelkezésre álló uniós támogatásokban, hanem felkészültnek is kell lenniük a pályázatok elnyeréséhez. Ebben kiemelkedő jelentőségű az erre specializálóott KultúrPont Iroda tevékenysége. Fontos, továbbá, hogy a pályázók is megtegyék a szükséges lépéseket, felismerjék, hogy nekik is aktív részt kell vállalni. Ugyanilyen szerepvállalásra és kezdeményezőképességre kell törekedni más kulturális területeken is. Elengedhetetlen a többi európai országgal való kapcsolattartás, összefogás, egyrészt mert a Közösség programjai a más országokkal együtt benyújtott pályázatokat részesítik előnyben, másrészt mert az integráció elmélyülésének a gondolkodásban is meg kell jelennie. Gondolkodásmódunkat is úgy kell formálnunk, hogy egyenrangúként tekintsük saját kultúránkat és más nemzetekét egyaránt. Ez maga után vonja magyarságunk és kulturális értékeink

felvállalását és szerepvállalásunkat ezek népszerűsítésében, de egyúttal elengedhetetlen az is, hogy nyitottak legyünk más kultúrákra és elismerjük azok létjogosultságát. 64 http://www.doksihu Bibliográfia Könyvek 1. Az Európai Unió jelképei. EU tények Európai Tájékoztatási Központ, Budapest, 2002. 2. Európa ma és holnap. Balassi kiadó, Budapest, 1998 pp 149-151 3. Európa közös fedél alatt, 1949-1949. Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, 1999. pp 3-16 4. Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció – nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. PÜSKI, Budapest, 2001 pp 16-17 5. Falkné Bánó Klára: Magyarország EU-csatlakozásási folyamatának kulturális aspektusai. In: EU Working Papers, Budapest, BGF, 2000/2 szám pp 21, 30-32, 36 6. Hall, Stuart: A kulturális identitásról. In: Multikulturalizmus (szerk: Feischmidt Margit) Osiris Kiadó

Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1997. pp 68, 70-71, 76, 78 7. Hampden-Turner, Charles: Corporate Culture, How To Generate Organisational Strength and Lasting Commercial Advantage. London: Judy Piatkus Publishers In: Falkné, 2001. 8. Hill, Richard: Mi, európaiak. Geomédia szakkönyvek, Budapest, 1999 pp 413-414 9. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, Budapest, 1999. p 22, 298, 2001 pp 341-344 10. Karikó Sándor (szerk.): Európaiság – Politikai és morális kultúra Áron Kiadó, Budapest, 2001. pp 8, 24-25, 30, 27, 35-36, 136-137 11. Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987 p 799 12. Münch, Richard: Az Európa-projekt. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2001 pp 116, 183-184, 186, 189-191. 13. Nyusztay László: A kulturális diplomácia. In: Szakdiplomáciai tanulmányok Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994. pp 94, 115 14. Schein, Edgar. H: What is Culture? 1991 In: Falkné, 2001 15.

Schuman, Robert: Európáért. Pannónia Könyvek, Budapest, 1991 p 27, 31 16. Späth, Lothar: 1992 – Európa álma. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991. p 222 65 http://www.doksihu 17. Tóth Tamás: Az európai identitás kérdőjelei. In: Európaiság – Politikai és morális kultúra (szerk. Karikó Sándor) Folyóiratok, kiadványok, elemzések 1. Bedő Iván: Könyvshow ’99 – Hunok Frankfurtban. HVG, 1999/42 szám 2. Bertalan Tamás: A külföldi magyar kulturális intézetek szerepe és hatékonysága a kultúrpolitikai feladatok megvalósítsásában. Politikatudományi Szemle, 2001/4 szám p. 172 3. Buza Kiss Lajos: Olasz sajtóelemzés. (A Hungarofest Kht belső anyaga) 2002 pp 17, 24-25. 4. Carlsson, Staffan: Nincsenek közös mítoszaink. In: Beszélő – Politikai és kulturális folyóirat, 1999. július-augusztus 5. A Community of Cultures – The European Union and the Arts. (A Kultúrák közössége – Az Európai Unió és a

művészetek) European Commission, Brüsszel, 2002. pp 1213, 21 6. Csiki Judit: Európai normák kezdőknek. Teszt Magazin, 1999/11 7. Csörgő Zoltán: Kultúránk esélyei. Magyar Napló, 2000 január-február-március 8. Education and Culture – Guide to Programmes and Actions. (Oktatás és Kultúra – Ismertető a programokhoz és akciótervekhez). Directorate General for Education and Culture, Brüsszel, 2001. p 52 9. Európa: közös örökségünk. NKÖM, Budapest, 2002 p 58 10. Európa Kulturális Sugárút – Sajtóanyag. (Forrás: Hungarofest Kht) 2003 p 4 11. Európa Kulturális Sugárút – Sajtóértékelés. (A Hungarofest Kht belső anyaga) 2003. p 3 12. EU csatlakozás 2004. Külügyminisztérium, Budapest, 2003 pp 103-105, 152-153 13. Europália ’99 – Beszélgetés Hankiss Ágnessel. (szerző V Zs) Európai Utas, 1999/4 szám 14. Europe in the Making – The Cultural Aspects of the EU Enlargement. (Európa megformálása – A kulturális

aspektusok és az EU bővítése) (1-3 November 2002, 66 http://www.doksihu Lousiana, Denmark) MOMENTUM EUROPA, Lousiana, 2002. pp 4-6, 11-12, 1718, 23, 28-29 15. Final Report. Biggerbettermore beautiful? – Conference on the Impact of EU Enlargement on Cultural Opportunitites across Europe (Budapest, 2002 14-17 February). (Összefoglaló jelentés Nagyobb jobb szebb? – Konferencia az EUbővítés kulturális lehetőségekre kifejtett hatásairól) Budapest Obszervatórium, KultúrPont Iroda, EUCLID, 2002. pp 2-3, 6-8, 10-12, 25 16. First Report on the Consideration of Cultural Aspects in European Community Action – Communication from the European Commission to the Parliament, the Council and Committee of Regions. (Az Európai Bizottság első jelentése az Európai Közösségek tevékenyégének kulturális aspektusairól a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának) Brüsszel.1996 p 9 17. Forum 2001 – Cultural cooperation in Europe. (Fórum 2001 –

Kulturális együttműködés Európában). Brüsszel, 2001 pp 33-36 18. Havasi Bertalan: KultúrPont Iroda Budapesten. Európai Utas, 2000/4 szám 19. Izsák Norbert: A kereszt és a csillagok – Vita az EU kereszténységéről. HVG, 2002/47. szám pp 85-86 20. Kapuścinski, Ryszard: Nemzeti kultúra a globalizáció korában. Európai Utas, 2001/1. szám 21. Kocsis Györgyi: Europalia fesztivál Belgiumban- Megszépítő messzeség. HVG, 1999.1002 22. Koller Boglárka: A sokarcú földrész – Az Európa-fogalom földrajzi és történelmi alakváltozatai. Európai Utas, 2000/1 szám 23. A közép-európai együttműködés lehetőségei és kényszere a harmadik évezredben. 2001. május 24-25 Közép-európai Kulturális Intézet, Budapest, 2001 pp 1-2 24. Közép-Európai Kulturális Intézet. In: Közép-Európai Kulturális Kalauz – Művészet Münchentől Rigáig. Közép-Európai Kulturális Intézet, 2001/2 pp 22-23 25. Kulturális szimpózium – EU

tagként is megőrizhető kultúránk nemzeti jellege. Napi Magyarország, 2000. 03 20 26. Laár Tibor: Bevezető gondolatok. In: Barokk Utak – a Barokk Európa és DebrecenNagyvárad konferencia anyaga Tudomány és Technika Háza, Debrecen, 1999, p 7 67 http://www.doksihu 27. Magyarország az Európa Tanácsban. – Kultúra és Nevelés, 1993/I, II Művelődési és Közoktatási Minisztérium Főosztálya, Budapest 28. Magyarságunk Európában – Hogyan fogjuk megőrizni a magyar kultúrát? Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, Budapest, 2003. pp 1-2, 4, 8, 12 29. Nyelvek éve. In: Közép-Európai Kulturális Kalauz – Művészet Münchentől Rigáig Közép-Európai Kulturális Intézet, 2001/2. p 5 30. Pomogáts Béla: Régi kihívások és megújuló felelősségek – A magyar nyelv és irodalom az Európai Unióban. In: Európai Utas, 2002/2 szám 31. Prőhle Gergely: „A kulturális politika feladata a piacteremtés”. Beszélő, 1999

július-augusztus 32. Resolution – Cultural Cooperation in the European Union. (Határozat – Kulturális együttműködés Európában. )2000/2323 (INI) adopted in the 5th of September, 2001 Committee on Culture, Youth, Education, the Media and Sport (Rapporteur: Ruffolo, Giorgio) In: The Unity of Diversities – Cultural Cooperation in Europe. pp 59-65, 70. 33. Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy a civilizációk és harca? Külpolitika, 1999/1-2. szám pp. 3-4, 22, 39 34. Ruffolo, Giorgio: Preliminary to the Initiative Report on Cultural Co-operation in the European Union. (Előzetes az Európai Unióban történő kulturális együttműködésről szóló bevezető jelentéshez). In: The Unity of Diversities – Cultural Co-operation in Europe, 2001. pp 11-14, 17-19 35. Sánchez, Pedro Aparicio: A European Culture. (Európai kultúra) In: The Unity of Diversities – Cultural Co-operation in Europe, 2001. 36. Segesváry Victor: Mi a baj Európával?

Európai Utas, 2000/4. szám 37. Serfőző Melinda: Magyar évad Olaszországban. Népszabadság, 2002 06 11 38. The Parlamentiary Group of PSE, European Parliament (ed.): The Unity of Diversities – Cultural Cooperation in Europe. (A sokszínúség egysége – Kulturális együttműködés Európában).Angelo Pontecorboli, Firenze, 2001 p 7, 79 68 http://www.doksihu Internetes források ! http://www.eurohu/pages/almenugeneratorasp?submenu=34&kategoria=22#5 - 2002-12-06 ! http://www.nkomhu/avilag/euhirek/tart/integrfeladatshtml - 2002-12-07 ! http://www.mediakutatohu/cikkphp?i=17&o=2 - 2002-12-08 ! http://europa.euint/scadplus/leg/en/cig/g4000chtm#c1 – 2003-01-19 ! http://www.euoldalhu/kultura2000php - 2003-02-21 ! http://www.kumhu/euanyag/csatlakozas20030131/20fejezethtm - 2003-03-02 ! http://www.graz03at/servlet/sls/Tornado/web/2003/content e/193D5156A633898AC1256B81003 852C1 - 2003-03-23 ! http://www.graz03at/servlet/sls/Tornado/web/2003/content

e/193D5156A633898AC1256B81003 852C1?LD=BG Artikel - 2003-03-23 ! http://europa.euint/comm/commissioners/prodi/speeches/firenze enhtm - 2003-02-23 ! http://www.coeint/T/E/abc/he/HE800millionasp?L=HE#P1371 125787 - 2003-03-16 ! http://epa.oszkhu/kulturpont/2000/00 03txt - 2003-03-23 ! http://www.kulturponthu/level html, wwwkulturponthu/ujdonsagok htm - 2003-03-31 ! http://www.budobsorg/, http://wwwbudobsorg/eu-newshtm#23072002, http://www.budobsorg/jelent00htm- 2003-03-31 ! http://www.circle-networkorg/ - 2003-03-31 ! http://www.europaeuint/scadplus/leg/en/lvb/l29008htm - 2003-03-31 ! http://www.eurohu - 2003-04-03 ! http://www.nkomhu/ossztart/eumagykultutak kiirasrtf- 2003-04-07 ! http://europa.euint/comm/culture/eac/newsletter/enlargement enhtm - 2003-04-07 ! http://www.euoldalhu/bemutatkozunkphp - 2003-04-07 ! http://www.frankfurtmatavhu/magyar/adathtm - 2003-04-09 ! http://www.hungarofesthu/index2html - 2003-04-09 ! http://www.westel900hu/talalkozasok/6 09/38html - 2003-04-09 !

http://www.nkomhu/ossztart/olaszkult szervalapshtml - 2003-04-09 ! http://www.nkomhu/avilag/hattul/tart/krkshtml - 2003-04-10 ! http://www.europeanhousehu/h/indexshtml - 2003-04-13 ! http://www.eunyethu -2003-04-14 ! http://www.eukkhu/indexphp?m=eukk - 2003-04-27 69 http://www.doksihu Függelék 1. Az interjúk kérdései137 1. Létezik közös európai identitás? Ha igen, mely jegyekre alapozhatjuk e fogalmat? Lehet a sokszínűségre alapozni? 2. Van szükség változásokra az EU kultúrpolitikájának nemzetekfelettiségében? Meddig kell terjednie a szubszidiaritásnak? 3. Hogyan értékelhető az eddigi uniós kultúrpolitka? Melyek a kiemelkedő eredmények? Miben maradtak el a megvalósult elképzelések a várakozásoktól, melyek a változásra váró területek? 4. Hogyan értékelhető Magyarország eddigi EU-hoz köthető szereplése, intézkedései? 5. A Kultúra 2000 program eddigi értékelése 6. A bővítés ill csatlakozás kapcsán: Vannak rövid- vagy

hosszútávú tennivalók Magyarországon és a tagországokban (állami szinten, a kultúra területein, hozzáállásban stb)? 7. A KultúrPont Iroda tervei (Zongor Attilánál) 137 A válaszok a következő fejezetekben találhatók, témák szerint csoprtosítva: II. 4, III 5 5 , IV 4 1,V 5 70 http://www.doksihu Függelék 2. Támogatott magyar pályázók 2000 előtt138 1995 Műemlékvédelem /pre- Raphaël / - Szent Anna templom, Győr - Győri Zsinagóga - Kálvinista templom, Sonkád - Kálvinista templom, Szikszó - Árpádházi Szent Erzsébet templom, Budapest Kaleidoscope - Magyar Zeneiskolák Egyesülete partnerek: Franciao., Németo (4 Európai Ifjúsági Fesztivál) - Tivoli Terézvárosi Teátrum partnerek: Németo., Nagy-Britannia (turné) - Aquincum Múzeum partnerek: Olaszo., Ausztria („A borostyánkő útja”) - Képzőművészeti Alapítvány Mesteriskolája, Pécs partnerek: Nagy-Britannia, Ausztria, Szlovákia (2. Nemzetközi Kőszobrászati

Diák-szimpózium) - Germinations Europa/Budapest Galéria partnerek: Belgium, Németo., Dánia, Írország, Franciao., Nagy-Britannia, Olaszo, Hollandia, Spanyolo, Lengyelo., Cseh Közt, Szlovákia (IX Germinations műhely) - Young European Strings (Y.ES) partnerek: Nagy-Britannia, Belgium, Ausztria, Hollandia (7. Nemzetközi Európai Ifjúsági Vonós, Billentyűs és Fúvós Találkozó) 1996 Műemlékvédelem - OMVH partnerek: Románia, Németo. (erdélyi magyar kisebbség kult örökség kutatása, dokumentálása) - Európai Folklór Központ partnerek: Ausztria, Nagy-Britannia (adatbázis és információs hálózat létrehozása) Kaleidoscope - Műhely Alapítvány - Budapest Club - Korona Pódium 1997 Kaleidoscope - Korona Pódium - Sziget Csoport Egyesület (Diáksziget) A többit nem tudjuk. 138 Forrás: KultúrPont Iroda 71 http://www.doksihu 1998 Raphaël - Természettudományi Múzeum (2. koordinátorként), főkoordinátor: Dutch National (Natural?) History Museum

Kaleidoscope - Korona Pódium Partnerek: Románia, Svédo., Ausztria - Duna Karnevál Partnerek: Németo., Ausztria - Kolibri Színház Partnerek: Németo., Nagy-Britannia, Portugália Ariane - Magvető Kiadó (németről angolra, magyarról franciára fordítás) - Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs (magyarról olaszra és angolra fordítás) 1999 Raphaël Főkoordinátorként: - Porta Speciosa Egyesület (szakképzési együttműködés, szemináriumok szervezése) Partnerek: Dánia, Ausztria Nem főkoordinátorként: - Mezon (belga pályázat) - Magyar Televízió, Stúdió Szeged (belga pályázat) - NKÖM (finn pályázat) - Károlyi József Alapítvány (francia pályázat) - Magyar Nemzeti Múzeum (finn pályázat) - Dobó István Vármúzeum (holland pályázat) - Az Európai Népművészeti és Kézműves Szövetség magyar tagja (osztrák pályázat) 72 http://www.doksihu Függelék 3. Magyar nyertesek 2000-től 139 2000. évi egyéves projektek Vizuális

művészetek Társszervező: -Trafó Kortárs Művészetek Háza (német pályázat) 2001. évi egyéves projektek Művészeti és irodalmi alkotások: Társszervezőként: -Liszt Ferenc Zeneakadémia (francia pályázat) -C3 - Kulturális és Kommunikációs Központ (német pályázat) -Trafó Kortárs Művészetek Háza (francia pályázat) -KFKI RMKI (olasz pályázat) Partnerként (2. társszervezőként): -Új Magyar Zene Egyesület (francia pályázat) -Magyar Vakok és Gyengén Látók Egyesülete (olasz pályázat) Történelem és a közös ismeretek -Intens Film Kft (cseh pályázat) Kulturális örökség Társszervező: -Magyarországi Németek Önkormányzata (német pályázat) -Pécsi Püspökség (osztrák pályázat) -Pécsi Önkormányzat (spanyol pályázat) Partnerként: -Duna Tv (belga pályázat) -Magyar Etnográfiai Múzeum (belga pályázat) -Szegedi Stúdió, MTV (belga pályázat) -Szabadtéri Múzeum (görög pályázat) 2002. egyéves projektek: Kulturális

örökség: Társszervezőként: -Debreceni Egyetem (osztrák pályázat) -Eger Város Önkormányata (olasz pályázat) -Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (brit pályázat) -XX. Századi Intézet (lengyel pályázat) Partnerként: -Pannonhalmi Főapátság (lengyel pályázat) 139 Forrás: KultúrPont Iroda 73 http://www.doksihu Előadóművészet: Főkoordinátorként: -Magyar Rádió -BM Duna Művészegyüttes Társszervezőként: -Kossuth Lajos Tudományegyetem (magyar pályázat) Partnerként: -Elektroakusztikus és kortárs zenekutatási csoport (magyar pályázat) -Koncz János Zene és Művészeti Iskola (magyar pályázat) -Liszt Ferenc Zeneakadémia (holland pályázat) -Hagyományok Háza (magyar pályázat) Vizuális művészetek: Projektvezetőként: -Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület Társzervezőként: - C3 – Kulturális és Kommunikációs Központ (brit, német és holland pályázatok) -Észak-keleti Régió Fejlesztéséért és

Idegenforgalmáért Alapítvány (magyar pályázat) -Esztergomi Szabadidő Központ (magyar pályázat) -Magyar Műhely Alapítvány (magyar pályázat) -Mamu Társaság (magyar pályázat) -Vajda Lajos Stúdió (magyar pályázat) -Magyar Iparművészeti Egyetem (német pályázat) -Fővárosi Pedagógia Intézet (olsz pályázat) -Rügyecskék – Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány (német pályázat) -MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény (német pályázat) -Közelítés Művészeti Egyesület (szlovák pályázat) -Banán Klub (francia pályázat) -Mediawave (román pályázat) Partnerként: - C3 – Kulturális és Kommunikációs Központ (osztrák pályázat) -Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon (olasz pályázat) -Magyar Bach Társaság (német pályázat) -MASZK Egyesület (román pályázat) 2002. többéves projektek: Kulturális örökség Társszervezőként: -Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete (német pályázat) -Magyar Történeti Múzeum

(osztrák pályázat) 74 http://www.doksihu Vizuális művészetek Társszervezőként: -Budapest Galéria (német pályázat) -Európai Folklór Intézet (finn pályázat) -Ludwig Múzeum (osztrák pályázat) Partnerként: -Magyar Iparművészeti Egyetem (finn pályázat) -Artista (osztrák pályázat) 75 http://www.doksihu Függelék 4. : Néhány euró bankjegy és érme – az összetartozás szimbólumai Egy osztrák és egy spanyol érme érme – a nemzeti jegyekkel: 76