Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Augusztinovicz Ádám - Gazdasági ösztönzők és finanszírozási lehetőségek a vízügy területén

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Szolgáltatás és non profit szakirány GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN Készítette: Augusztinovicz Ádám http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapest, 2003 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés. 5 A Víz Keretirányelv . 6 A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 7 A költségek átláthatósága és a „szennyező - fizet” elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei . 7 Összefoglalás . 9 A magyar helyzet és tapasztalat a Víz

Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén. 9 Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában . 12 A francia vízügy alapvető szervezete . 12 Az intézményesített egyeztetés három szintje. 15 A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele . 16 Állami részvétel a francia vízügyben . 17 A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere – a „szennyező - fizet” elv . 18 Víz-járulék rendszer Franciaországban . 20 A „Sárgarépa és a bot” elve . 28 A nyilvánosság szerepe . 29 A magyar támogatási rendszer . 31 A magyar vízügy szervezete . 31 Gazdasági eszközök a vizek védelmére . 33 Vízügyi Alap, Vízgazdálkodási célelőirányzat (VICE). 35 Környezetvédelmi Alap (KA), Környezetvédelmi Célelőirányzat (KAC) . 37 Támogatott környezet- és természetvédelmi célkitűzések . 38 Egyéb európai források. 39 A támogatás formái és mértéke . 41 Az ISPA program magyarországi

intézményrendszere. 41 A pályázók köre . 42 Eredmények az ISPA területén. 42 Környezetvédelmi célú beruházási támogatás. 44 A vízügyi szabályozó rendszer Magyarországon. 45 Szolgáltatások a vizek védelmére, finanszírozás . 45 A vízszennyezés-szabályozás alapelvei. 45 A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei . 46 Méltányosság. 46 Irreverzibilis hatás . 46 Szennyező fizet . 46 Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására . 46 Integrált megközelítés . 47 Szennyezés megelőzés . 47 Elfogadottság. 47 Ésszerűség . 47 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A jelenleg rendelkezésre álló gazdasági szabályozó eszközök Magyarországon. 47 A bírság rendszer kritikája. 48 Bírság az USA-ban. 49 Bírság Magyarországon. 49 A környezetterhelési díj . 50 Következtetések, ajánlások megfogalmazása . 53 4. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Magyarországon becslések szerint több mint ezer milliárd forintra lenne szükség a környezetvédelem területén annak érdekében, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Ezek az elvárások sok mindenre

vonatkoznak: kibocsátási határértékekre, állami szervezetekre, kárelhárítási tervekre, a közigazgatás felkészültségére és még egy sor egyébre, melyeknek költségét hol az államnak, hol az állampolgárnak, hol pedig a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetnie. A környezetvédelmet három nagy területre szokás osztani: levegőszennyezés, víz- és hulladékgazdálkodás. Ezen kívül számos terület van, de azok sok helyen kapcsolódnak a fenti háromhoz; pl. a talajvédelem kapcsolódik a vízhez (felszín alatti vizek révén), vagy közigazgatási szempontból nem tartozik a környezetvédelmi központi adminisztráció hatáskörébe. Az elmúlt időszakban alkalmam volt közelebbről megismerkedni vízüggyel, annak irányításával, bizonyos problémáival és finanszírozási rendszerével. Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjak az Európai Únió 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvének előírásairól és elvárásairól,

bemutassam, hogy milyen finanszírozási, ösztönző és bírságolási rendszer létezik egy meghatározó jelentőségű tagállamban (Franciaország), bemutassam a jelenlegi magyar rendszert, végül ajánlásokat fogalmazzak meg a magyar előírások uniós jogharmonizációjával és optimális gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. 5. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Víz Keretirányelv „Integrált közösségi víz politikát kell kidolgozni.” (Víz Keretirányelv, preambulum 9. cikkely) A Víz Keretirányelvet 2000 október 23-án fogadták el és

december 22-én lépett hatályba. Célja, hogy egy igazi európai szintű vízügyi politikát hozzon létre vízgyűjtő kerületekre vonatkozó vízgazdálkodási vízvédelmi keret lefektetésével. A Víz Keretirányelvet minden tagállam jogrendszerébe be kell emelni 2003 december 22-ig. Ez az átültetés törvényeket és kormányhatározatokat is igényel, melyet a parlamenteknek mindenképpen meg kellett szavazniuk 2003 első félévében. A Víz Keretirányelv (VKI) több területen is újdonságot jelent. Először is egy európai keretet rögzít a vízügyi politika terén oly módon, hogy környezetvédelmi célok átfogó megközelítését vezeti be elérendő célok meghatározása és részpolitikák meghatározása mellett. Világos célt tűz ki: 2015-ig el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotát egész Európában és csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni bizonyos veszélyes, vagy különösen veszélyes anyagok

kibocsátását. A határidőket is pontosan megadja: 2015 a végső határidő a jó ökológiai állapot elérésére. Derogáció lehetséges ugyan, de csak nagyon indokolt esetben A nagyközönséget be kell vonni az eljárásokba, vele együtt kell egyeztetni minden olyan döntés előtt, melynek a jövőre kihatása van. Az Európai Bizottság szándéka szerint ez az igazi átláthatóság záloga. A VKI munkamódszert ajánl a vízügyi politika valódi irányítására, melyet mindenek előtt a jelenlegi állapot felmérésével kell kezdeni, majd az elérendő célokat meg kell határozni és ezt követően kell a különböző intézkedéseket meghatározni , végrehajtani és felmérni a cél elérése érdekében kifejtett hatásukat. Lehetővé kell tenni az európai szintű összehasonlításokat. Jelen pillanatban a vízminőség felmérésére szolgáló rendszerek és az elérendő célok meghatározása tekintetében hatalmas az eltérés a különböző tagállamok

és tagjelölt országok között. Egy közös hivatkozási alap felállításával a VKI lehetővé teszi a vízminőség korrekt felmérését és a tagállamok különböző stratégiáinak összehasonlítását. 6. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Víz Keretirányelv egyébként integrálja a területrendezési és gazdasági politikát is a vízügyi politikába. A Víz Keretirányelv ezáltal egy valóságos tervezési eszköz kíván lenni, különböző ágazati politikák integrálása révén, hogy minél jobban meg lehessen határozni és végre lehessen

hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 2003 A Víz Keretirányelv átültetése a tagország jogrendjébe 2004 december A vízgyűjtő területek állapotfelmérése 2006 december A vízminőségi figyelőhálózat üzembe helyezése 2009 december Célok meghatározása és derogációk indoklása 2015 december Célok elérésének (első) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése 2021 december Célok elérésének (második) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése A költségek átláthatósága és a „szennyező - fizet” elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei „A tagállamok által alkalmazott gazdasági eszközök az intézkedési programok hasznos részei lehetnek. Figyelembe kell venni a vízi szolgáltatások

költségvisszatérülésének elvét, ide értve a vízi környezetben előidézett károkkal vagy kedvezőtlen hatásokkal összefüggő környezeti és készletgazdálkodási költségeket is, különös figyelemmel és összhangban a szennyező fizet elvével. Ehhez szükség van a vízgyűjtő kerületben a vízi szolgáltatásoknak a vízkészletek és a vízigények hosszú távú előrejelzésén alapuló gazdasági elemzésére.” (VKI Preambulum, 38. cikkely) 7. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Víz Keretirányelv által bevezetett újítások közül ez

az egyik legfontosabb. A gazdasági szempontok következetes alkalmazása a továbbiakban értékes segítséget nyújt a döntéshozatalban és a környezetvédelem területén precedens értékű. A Víz Keretirányelv szerint először is fel kell mérni a víz felhasználásának helyét és módjait: szabadidő, pihenés; vízkivétel ivóvízellátás céljából, öntözés céljából, ipari célokból stb. A vízkivételi és a szennyvíz-kibocsátási helyek azonosítása után fel kell mérni az adott vízhasználat gazdasági fontosságát: melyek a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek, meg lehet-e azok nagyságát becsülni árbevétel vagy foglalkoztatás szempontjából stb. A jelenlegi állapotfelmérésen túl a VKI előírja a már meghozott vízgazdálkodási intézkedések várható hatásainak előrebecslését is egészen 2015-ig (mint pl. nitrát irányelv alkalmazása). Ezen kívül a lakosság, valamint a gazdasági tevékenység várható

növekedésének a területfejlesztés igényeinek megfelelően elkészített becslését is megkívánja. Ezen a téren a Víz Keretirányelv integráló szerepet tölt be a különböző ágazati politikák között annak érdekében, hogy minél pontosabban meg lehessen határozni és minél jobban végre lehessen hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. Ily módon a vízügyi politika már nem „helyreállító” szerepet tölt be, hanem éppen ellenkezőleg: integráló jellege révén az egyéb ágazati politikák meghatározója lesz, melynek követelményeit az ágazati politikák kialakítása során figyelembe kell venni, többek között a helyreállítás költségei miatt. A keretirányelv előírja a költségek elemzését annak érdekében, hogy az intézkedési programokat optimalizálni lehessen. Lehetővé teszi, hogy a nagyobb programokat néhány évvel el lehessen halasztani azok költségvonzata miatt („aránytalan költségek” fogalma) azzal a

feltétellel, hogy minden halasztást társadalmi vitára kell bocsátani. Az átláthatóság érdekében a Víz Keretirányelv előírja, hogy figyelembe kell venni a vízhasználathoz kapcsolódó szolgáltatások költségének visszatérítését is, ami lehetővé teszi annak pontos megismerését, hogy ki fizet és pontosan mit? Három kérdést kell megvizsgálni a nagy vízgyűjtő kerületben (Laurans, Y. and Blanc, S (2003)): - A jelenlegi árak fedezik-e a szolgáltatás, tehát a működtetés és a helyreállítás költségeit? 8. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. - A „szennyező – fizet” elv alkalmazása lehetővé teszi-e, hogy a valódi szennyezőkre terheljék az általuk okozott környezet károsodás költségeit? - Milyen a különböző ágazatok (háztartások, ipar, mezőgazdaság stb.) közötti költségmegoszlás? A Víz Keretirányelv előírja az átláthatóságot, de nem ír elő semmilyen eljárást a költségek teljes körű lefedésére. Szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi okokból a támogatások vagy transzferek továbbra is fennmaradhatnak. Azokat fel kell mérni és meg kell jeleníteni a vízgazdálkodási tervben, ily módon a közvélemény számára az információt hozzáférhetővé téve. A Víz Keretirányelv a tarifarendszert egy ösztönző jellegű, intézkedési eszközzé formálja, amely így maga is hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. A vízügyi berendezések és szolgáltatások finanszírozásához hozzákapcsol egy stratégiát, amely az igények

kielégítését a vízfogyasztás csökkentésének és a szennyezés forrásánál való megtisztításának ösztönzésével kívánja elérni. Összefoglalás A Víz Keretirányelv három alapvető eleme: a közvélemény részvétele, a gazdasági kérdések integrálása és a környezetvédelmi célok meghatározása a Víz Keretirányelvet a fenntartható fejlődés eszközévé teszi a vízügy területén. A magyar helyzet és tapasztalat a Víz Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén1 Általánosságban véve elmondható, hogy Magyarország a közelgő tagság figyelembe vételével a vízügy területén teljes egészében igyekezett átvenni a közösségi 1 A VITUKI Rt. által szervezett „Az EU Víz Keretirányelve” c továbbképzésen elhangzott „a Víz Keretirányelv jogharmonizációs feladatai” c. előadás alapján, melyet Holló Gyula (KVVM, Vízigazgató) tartott 9. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. joganyagot. Ennek része a Víz Keretirányelv is, amiben foglalt és a tagállamok számára kötelező határidőket magára nézve is kötelezőnek tekintette. A 1189/2002.(XI7) Korm Határozat 3/c pontja kimondta a a Keretirányelv végrehajtásához szükséges szervezet- és intézményrendszer kialakításáról szóló előterjesztés kidolgozásának határideje 2003. szeptember 30 A joganyag teljes harmonizációjának végleges határideje 2003. december 22 A munka végrehajtására horizontális munkacsoportot hoztak létre, amelyben 7 Főosztály és az OVF (Országos Vízügyi

Főigazgatóság) vesz részt. A Víz Keretirányelv átültetése kapcsán az elsődleges cél a Víz Keretirányelv alapgondolatainak a magyar jogrendbe való átültetése volt, melyhez törvényi szinten a környezetvédelmi törvényt és a vízgazdálkodási törvényt kell minimális mértékben módosítani oly módon, hogy a két törvény egyensúlya megmaradjon. A törvénymódosítás koncepciójának főbb pontjai a következők: • A VKI alapvető célkitűzése • A vizek jó állapotának elérése • A jó állapot eléréséhez szükséges teendők • Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés • A társadalom bevonása, nyílt tervezési folyamat • Ésszerűség elve • Felhatalmazások meghatározása • Határidők megadása A törvényi szintű szabályozás nem tartalmazza viszont a jó állapot elérésére, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre, a vízminőség figyelésére (monitoringra), a gazdasági elemzésekre vonatkozó sajátos

szabályokat. A törvénymódosítás felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre és az intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvénnyel összhangban állapítsa meg, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervet az érintett miniszterek bevonásával rendeletben hirdesse ki. A vízgazdálkodási törvény (Vgtv 2.§ (1)) kimondja, hogy a jó állapot elérését szolgáló intézkedések programjának kialakítása a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése állami feladat, a vízkészletek védelmét szolgáló árpolitika kialakításával együtt. 10. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vízgazdálkodási törvény 14.§ paragrafusa többek között kiegészül a jogi és közgazdasági eszközrendszer gondolatával∗. A közgazdasági kérdések integrálásának érdekében a vízgazdálkodási törvény 15. §-a új (7): „(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.” Ezeken kívül módosítások egész sora szolgálja a

vízgyűjtőgazdálkodási terv megfelelő előkészítését és a jó állapot elérését. A Víz Keretirányelvben meghatározott határidőket és felelősöket a 1189/2002. (XI 7) Korm határozat tartalmazza ∗ 14. § (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi, és közgazdasági eszköz-rendszer kialakításával kell törekedni. 11. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában Az EU

jogszabály-alkotási mechanizmusa nagyban épít a tagországok megszerzett tapasztalataira. Ez azt jelenti, hogy a meglévő, pozitív tapasztalatokat beépítik a jogszabályokba, többek között annak érdekében, hogy az újonnan bevezetésre kerülő szabályok ne forgassák fel gyökeresen a kialakult jogrendet, szokásokat. A vízügy területén sem volt ez másként Franciaország esetében. A vízgyűjtő területekre szervezett vízügyi apparátus, vízgyűjtőkre vonatkozó gazdálkodási tervek, lakossági egyeztetés, közvélemény bevonása a döntéshozatalba mind létezett a francia gyakorlatban a francia vízügy helyzetét alapvetően meghatározó, 1964-ben elfogadott és azóta többször módosított vízügyi törvény alkalmazása óta. A Víz Keretirányelv bevezetése természetesen itt is indukál változásokat, nem lehet módosítások nélkül megtartani a régi rendszert. Ennek ellenére érdemes áttekinteni a vízügyi kérdésekben is meghatározó

szerepet betöltő, tengerekkel és folyókkal egyaránt rendelkező nagy uniós tagország eddigi, és részleteiben tovább élő gyakorlatát. A francia vízügy alapvető szervezete A francia vízügyet és vízgazdálkodást hat alapvető elv alapján szervezték meg : 1. A vízügyi igazgatást, csakúgy, mint Magyarországon, a vízgyűjtő területekre szervezték meg. Ennek leginkább a vízgazdálkodás szempontjából van jelentősége. 2. A francia vízügyre az integrált megközelítés jellemző, aminek elsődleges célja a vízfelhasználók igényeinek lehető legjobb kielégítése; mindezt természetesen a vízi környezet és élővilág védelme mellett, annak tiszteletben tartásával. 3. A különböző állami szervek és a területfejlesztésért felelős helyi adminisztratív szervezetek közti partnerség és koordináció megteremtése. Ezt a koordinációt célozza meg a Vízgyűjtő Bizottság intézménye, és az összehangolt munka érdekében

születtek meg a vízgyűjtő-gazdálkodási irányadó tervek (SDAGE=Shéma Directeur d’Aménagement et de Gestion de l’Eau) és a kis 12. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. területekre vonatkozó d’Aménagement vízgyűjtő-gazdálkodási et de tervek gestion (SAGE= Shéma de l’Eau). Fontos megjegyezni ezekkel a tervekkel kapcsolatban, hogy elfogadásuk esetén törvényi erőre emelkednek, és az abban foglaltak kötelező erejűvé válnak az önkormányzatok és a beruházók számára. A terveket részben át kell majd alakítani a Víz

Keretirányelv előírása szerint, de alapelveiket tekintve megfelelnek a Víz Keretirányelvben foglaltaknak. 4. Specifikus, irányított pénzügyi eszközök mozgósítása : « a víz fizet a vízért » elv, ami tulajdonképpen a szektor önfinanszírozását mondja ki; alkalmazásáért a Vízügyi Ügynökség felelelős. Ezt a finanszírozási rendszert alább részletesebben kifejtem. 5. Több évre előre tervezés : az elérendő (minőség-) célok meghatározása után meg kell határozni az elsőbbséget élvező befektetéseket, beruházásokat, és azokat az ötéves tervek, illetve a helyi jelleggel megkötött « Folyószerződések » keretein belül kell megvalósítani. 6. A különböző beruházó szervek jogköreit, felelősségi köreit tiszteletben kell tartani, a Vízügyi Törvényben foglaltaknak megfelelően. Franciaország területét tehát 6 nagy vízgyűjtő területre osztották : • Adour és Garonne, • Artois és Pikardia, • Loire és

Bretagne, • Rajna és a Meuse, • Rhône, a Földközi tenger vidéke és Korzika, • Szajna és Normandia. 13. oldal http://www.doksihu (Forrás: www.eaufrancecom) A francia vízügy alapvető jellemzője a vízfelhasználókkal történő egyeztetés : a vízügyi politikát az állam, a területi önkormányzatok és a felhasználók közti partneri viszony jellemzi egy átlátható, társadalmi egyezségen alapuló vízgazdálkodást eredményezve. Éles ellentétben áll ez a filozófia a magyar vízügy rendszerével, ahol az ország területét 12 részre osztották fel (szintén vízrajzi alapokon, a vízgyűjtő területek figyelembe vételével) és minden területen egy Vízügyi Igazgatóság felelős, a 14. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. védekezésért és a hatósági feladatok ellátásáért is∗. Pontosan, törvényileg meghatározott jogkörökkel, kötelezettségekkel rendelkezik, ellentétben a francia rendszerrel, ahol sokszor a helyi igényeknek megfelelően szerveződnek érdekcsoportosulások, szindikátusok vagy egyéb egyeztető fórumok, szövetségek. Az intézményesített egyeztetés három szintje Nemzeti szinten: Nemzeti Vízügyi Bizottság Elnöke egy parlamenti képviselő, tagjait az Országgyűlési képviselők és a szenátus tagjai, valamint az érintett nagy intézmények és federációk (szövetségek) képviselői alkotják. A bizottság véleményét a nemzeti vízügyi politika kialakításánál és a jogszabályok alkotásánál kérik ki. A 6 nagy vízgyűjtő szintjén:

Vízgyűjtő-területi Bizottság A Vízgyűjtő-területi Bizottságnak alapvető szerepe van az irányvonalak meghatározása és a kezdeményezés területén. Elnöke egy helyi választott képviselő Ez a bizottság fogadja el a Vízügyi Ügynökség által elfogadott Vízgyűjtő Gazdálkodási Irányadó Tervet (SDAGE), amely a vízgyűjtő szintjén határozza meg a kiegyensúlyozott minőségi és mennyiségi vízgazdálkodás alapelveit és főbb irányvonalát. A Vízgyűjtő-területi Bizottság ezen kívül részt vesz az ötéves gazdasági programok kialakításában, azok prioritásainak meghatározásában, valamint a Vízügyi Ügynökség által a szennyvíztisztítóknak (ipari és önkormányzati), valamint egyéb, a víz tisztaságát szolgáló beruházásoknak nyújtott pénzügyi támogatás módjának meghatározásában. ∗ A Vízügyi Igazgatóságok jelen pillanatban átszervezés alatt állnak. Ennek oka egyrészt az a tény, hogy a

Kormány a vízügyet és a környezet- és természetvédelmet ismét egy minisztériumba vonta össze, másrészt pedig az a törekvés, hogy a különböző hatóságok munkáját hatékonyabbá tegyék. Pillanatnyilag nem világos és nem eldöntött, hogy ezt az átalakítást miként fogják az elfogadott kormányhatározat után a gyakorlatba átültetni, de ez az átalakítás nem érinti azokat a pontokat, amely a dolgozatomhoz feltétlenül szükségesek, éppen ezért a korábbi szerkezetet veszem alapul. 15. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A

Vízgyűjtő-területi Bizottság másik nagyon fontos feladata a vízdíjakra, pontosabban a vízhasználatra és a szennyvízkibocsátásokra kivetett járulékok mértékének meghatározása. A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele Régió Megye Önkormányzatok Vízfelhasználók és kompetens személyek Szakmai szervezetek Állami közigazgatás Tagok összese n AdourGaronne 6 18 6 30 6 18 84 ArtoisPikardia 3 17 5 25 2 14 66 LoireBretagne 8 28 6 42 8 22 114 RajnaMeuse 3 14 5 22 3 14 61 RhoneFöldközi tenger vidéke és Korzika 6 28 6 40 6 21 107 SzajnaNomandia 7 25 6 38 7 20 103 6,3% 36,8% 5,9% 20,3% 535 Átlagban 6,4% 24,3% 1.sz táblázat: A Vízgyűjtő-területi Bizottságok összetétele Forrás: Ministère de l’Environment:(1993) A mellékfolyók és részvízgyűjtők szintjén : Helyi Vízügyi Bizottság Tagjainak felét helyi önkormányzatok képviselői, egy negyedét a

vízfelhasználók képviselői, egy negyedét pedig az állam képviselői alkotják. Ezt a bizottságot akkor lehet létrehozni, ha a területen valamilyen vízügyi probléma van (vízminőségi, ivóvíz ellátási vagy vízmennyiségi), amely egy vízgyűjtő-gazdálkodási terv (SAGE) elkészítését teszi szükségessé. Ennek a tervnek az elkészítését, jóváhagyását a Helyi Vízügyi Bizottság végzi. Az érdekelt helyi önkormányzatok Helyi Vízügyi Közösségekbe tömörülhetnek a vízgazdálkodási tervben megfogalmazott célok elérésének megkönnyítése érdekében. 16. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ebben az esetben ez a szövetség végzi (vagy végezteti) el a tanulmányokat, kivitelezi vagy megrendeli a beruházásokat, működteti a műtárgyakat vagy berendezéseket, ha azok a közös érdekeket szolgálják. Ilyen közös érdek az árvízvédelem, ivóvízbázis védelme, vízminőségi kárelhárítás, ivóvíz-szolgáltatás, belvízkár elhárítás, stb∗. Állami részvétel a francia vízügyben Az állam az engedélyezés és a vízügyi politika összehangolása, a vízzel, mint erőforrással való gazdálkodás összehangolása területén van jelen. Ez utóbbi feladatkört a Vízgyűjtő-területi Bizottság székhelyén található régió prefektus (az állami hatalom képviselője) látja el mint vízgyűjtő-területi koordináló prefektus (préfet coordinateur de bassin). Többek között az ő feladatai közé tartozik a krízishelyzetek kezelése is A különböző engedélyezési

eljárásokban az állami szakszolgálatok∗∗ vesznek részt az ügyek jellegéből fakadóan saját felelősségi körük szerint. A vízgazdálkodás szempontjából fontos engedélyezési eljárások: vízkivétel, szennyvízkibocsátás (elő- és mesterséges környezetbe), szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása, sóderbányászat stb. Általánosságban véve minden olyan berendezés, beruházás, ipari tevékenység vagy műtárgy építése engedélyköteles, amely az emberi egészségre és biztonságra, vízi környezetre vagy az árvíz szempontjából veszélyt jelent. Minden más esetben csak bejelentési kötelezettség áll fenn. Az engedély határozott időre adható ki a francia államigazgatási eljárás lefolytatása után, de bizonyos esetekben (vészhelyzet, túlzott szennyezés, árvíz stb.) az engedély kártérítés nélkül visszavonható A közigazgatási szervek vészhelyzet esetén a vízfelhasználást is korlátozhatják (szárazság,

árvíz vagy vízhiány esetén). Ha polgári védelmi szempontból veszélyes helyzet áll elő, a közigazgatási szervek bizonyos óvintézkedéseket írhatnak elő, amelyek nem teljesítése esetén azokat a mulasztók terhére végrehajthatják. ∗ NB: e feladatok nagy része Magyarországon törvényileg szabályozott és a Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Ez is egy kiemelkedő példája a már korábban említett, a magyar és a francia vízügyi szervezés között fennálló alapvető különbségeknek. ∗∗ Regionális Ipari és Kutatási Igazgatóság (Directions Régionales de lIndustrie et de la Recherche (DRIRE)), Megyei Mezőgazdasági és Infrastruktúrális Igazgatóság (Directions Départementales de lAgriculture et de lEquipement (DDAF et DDE)) 17. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere – a „szennyező - fizet” elv Vízügyi ügynökségeket 1964-ben hozták létre az első vízügyi törvény alapján, minden vízgyűjtőben egyet. A Vízügyi Ügynökség egy pénzügyileg önálló adminisztratív jellegű közintézmény, mely jogállását tekintve jogi személy. Az ügynökségek feladata a közös érdekű beruházások megvalósításának elősegítése a vízgyűjtő szintjén a kiegyensúlyozott vízgazdálkodás, a jogszabályok által kitűzött minőségcélok elérése, valamint a vízbázis javítása és mennyiségi növelése érdekében∗. A Vízügyi Ügynökségek tevékenysége érinti a felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és a

tengereket. A Vízügyi Ügynökséget egy igazgató tanács irányítja, melynek 8 tagja a helyi önkormányzatokat, 8 tagja a különböző vízfelhasználókat, 8 tagja az államot, míg 1 tag az ügynökség dolgozóit képviseli. Az igazgatótanács elnökét, valamint a Vízügyi Ügynökség igazgatóját a kormány nevezi ki. A Vízügyi Ügynökség feladata egyrészt a Vízgyűjtő-területi Bizottság által előírt céloknak megfelelő, vagy a miatt szükségessé vált beruházások, fejlesztések anyagi támogatása, másrészt a különböző tanulmányok, kutatások végrehajtása vagy megrendelése. A Vízügyi Ügynökség pénzügyi forrásai a „szennyező – felhasználó – fizet” elvből fakadnak, mivel járulékot vetnek ki minden vízkivételre és szennyvízkibocsátásra, mely a víz minőségét vagy háztartását befolyásolja. Az iparvállalatok esetében a járulék mértékét az ágazatra jellemző paraméterek és a termelt

szennyezőanyag mennyisége alapján számolják ki. A háztartások esetében a település állandó és szezonálisan ott tartózkodó lakosságát veszik alapul és a vízóra állása alapján beszedett vízdíjjal együtt szedik be. A járulékok mértékét a Vízgyűjtő-területi Bizottság és a Vízügyi Ügynökség együtt határozza meg úgy, hogy az elsőbbséget élvező programokat finanszírozni tudják. A járulékok földrajzilag is változhatnak a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott célok és prioritások függvényében. Az alábbi ábra mutatja a pénzügyi alap felhasználásának módját. Kevesebb, mint 10%-ot költenek a Vízügyi Ügynökség működésére, a tanulmányok, kutatások 18. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elvégzésére, legalább 90% pedig újra elosztásra kerül a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott prioritások alapján. A támogatásokat egyrészt vissza nem térítendő támogatások, másrészt nagyon kedvezményes hitelek formájában adják. Szennyvíz járulék AUTONÓMIA Vízkészlet járulék A Vízügyi Ügynökség költségvetése Az Igazgató Tanács szavazza meg a Vízgyűjtő-területi Bizottság jóváhagyásával IGAZGATÓ >90% Tanulmányok, kutatás <10% Működés TÁMOGATÁS Mérőhálózatok Támogatott célok: • Szennyezés csökkentése • Felhasználható vízmennyiség növelése • • • • Újraelosztás: Nagy beruházók Helyi önkormányzatok Mezőgazdasági termelők Ipari vállalatok 1. sz ábra: A vízügyi

ügynökségek támogatásának rendszere (Ministère de l’Environment:(1993)) ∗ A Vízügyi Ügynökségek feladata továbbá az árvízvédelem is, de erre vonatkozóan nincsenek adataim, és egyszer sem említették az árvízvédelmi tevékenységeket. 19. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Meg kell említeni, hogy a számításokat nem a kibocsátott szennyvíz nettó szennyezőanyag tartalma alapján végzik, hanem az eljárás során keletkezett összes szennyezőanyag alapján. Ha az iparvállalat vagy önkormányzat ezt a szennyvizet megtisztítja, akkor

azért neki jár vissza pénz, ún. „tisztítási jutalék” Ezt a jutalékot természetesen megkapja: minél magasabb arányú a tisztítás, annál magasabb a jutalék, annál kevesebbet fizet be nettó a szennyvízkibocsátásáért. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy tényleg csak a nettó kibocsátás után fizessen a cég, ráadásul érdekeltté válik a minél nagyobb arányú tisztítás elérésében, az ahhoz szükséges beruházások megvalósításában. Víz-járulék rendszer Franciaországban A Vízügyi Ügynökségek VI. programja (1992-1996) A legfontosabb célok melyeket ebben az időszakban összesen 81 milliárd frankkal (12,35 milliárd euró) támogattak, a következők: • Kommunális szennyvíz megtisztításának felgyorsítása • Esővíz összegyűjtése és tisztítása • Az ipari kibocsátások mértékének fokozott mértékű csökkentése • A mezőgazdaságból származó szennyezés figyelembe vétele • Az ivóvíz

biztonságának és egészségességének garantálása • A vízi környezet védelme A következő táblázatban látható az összes beruházás pénzügyi értéke (millió euróban kifejezve), és az ehhez nyújtott ügynökségi támogatás. 20. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Beruházások teljes összege ADOUR-GARONNE ARTOIS-PICARDIE LOIRE-BRETAGNE RHIN-MEUSE RHONE-MEDITERRANEECORSE SEINE-NORMANDIE Összesen: Önerő 1 382 A Vízügyi ügynökségek által nyújtott támogatás mértéke 891 491 1 042 670 372 2 096 1 303 793 1 147 688 459 2

262 1 349 914 4 415 12 344 2 111 7 013 2 303 5 331 A támogatás mértéke 35,52% 35,70% 37,82% 40,00% 40,38% 52,17% 43,19% 2.sz táblázat: Vízügyi beruházások mértéke és a finanszírozás forrása Forrás: Agence de l’Eau SeineNormandie (2001a) Érdemes megfigyelni, hogy a támogatások mértéke (átlagosan) 35 és 52% között változik Az alsó értékre nem, de a felső értékre (melyet a Szajna vízgyűjtőjén alkalmaznak) tudok magyarázattal szolgálni. A Rajna és a Szajna vízgyűjtőjén koncentrálódik a francia ipar java része, aminek következtében ezek nagyon gazdag területek. A Szajna vízgyűjtőjén található a francia ipari termelés 40%-a, ezen belül pedig a cukortermelés 79, az autóipar 60 és az olajfinomítás 37%-a. A Szajna-Normandia vízgyűjtő terület kb. Magyarország méretű terület, ide tartozik a főváros, Párizs és környéke, az „Ile de France” is. A Szajna egy igen szennyezett folyó, amire nagy figyelmet

fordítanak, viszont nagy ipari vállalatok és nagy települések miatt a beruházások mérete, és ebből következően pénzigénye is igen nagy. Ez, és a relatív gazdagság együtt magyarázza az ügynökség nagy arányú részvételét. 21. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy példa a beruházások méretére: a Szajna folyó megtisztítására 1999 és 2006 között lefolytatott program keretében 1,677 milliárd eurót költenek el a szennyvíztisztítók kapacitásának elosztására, új szennyvíztelepek építésére valamint

esővíztárolókra. Ebből az összegből 754,62 millió eurót (45%) a Vízügyi Ügynökség áll, míg a fennmaradó részt a régió (Ile de France) és a Szajna folyóért létrehozott szövetség finanszírozza2. A ’60-as, ’70-es években a Rajna volt Európa „szennyvízcsatornája”, amit nemzetközi összefogással sikerült rendbe tenni. Manapság a víz minősége egyre javul, kihaltnak hitt fajok újra megjelentek a folyóban (pl. lazac) A beruházások azonban nem olyan gigantikusak, valamint a nemzetközi erőfeszítés keretein belül az igazán nagy beruházásokat már korábban végrehajtották, ezért vesz a Vízügyi Ügynökség „csak” 40%-ban részt a beruházásokban. A különböző Vízügyi Ügynökségek közötti különbség a következő ábrából még jobban kitűnik (kiemelve az egyes Vízügyi Ügynökségek által odaítélt támogatás összege látható, míg az oszlop teljes magassága az beruházások teljes összegét mutatja): 2 1

676 939 189 EUROS TO CLEAN UP THE RIVER SEINE, Seine Normandy Water Agency, March 2000 adatai alapján 22. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Vízügyi Ügynökségek VI. programjának keretszámai 4 500 4 000 2 303 3 500 3 000 914 793 2 500 Millió euró 2 000 1 500 491 459 372 1 000 500 ADOUR-GARONNE ARTOIS-PICARDIE LOIRE-BRETAGNE RHIN-MEUSE 23. oldal RHONEMEDITERRANEECORSE SEINENORMANDIE http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz ábra: A Vízügyi Ügynökségek Vízügyi Igazgatóság Programjának keretszámai Forrás: Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b) A Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség VII. programja (1997-2002) (Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b)) Ebben az időszakban a Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség összesen 3,73 milliárd euró támogatást kíván szétosztani, amivel összesen 6,6 milliárd eurónyi beruházást támogatnak. Tekintsük át a Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség 2001 évi tevékenységét a számok tükrében! A számok természetesen millió eurót jelentenek. Vízkészlet járulék Lakosság Ipar Mezőgazdaság Összesen 74,6 10,2 1,1

85,9 Szennyvíz járulék % 12,20% 1,67% 0,18% 14,05% 478,6 45,8 1 525,4 % 78,29% 7,49% 0,16% 85,95% Összesen 553,2 56 2,1 611,3 % 90,50% 9,16% 0,34% 100,00% 3. sz táblázat: A Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség 2001 évi bevétele Forrás: Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b) A fenti összegekhez némi magyarázat is tartozik: 73,3 millió eurót fizettek vissza az önkormányzatoknak tisztítási jutalék formájában, míg az iparvállalatoknak összesen 468,3 millió eurót fizettek vissza hasonló címszó alatt. 24. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Járulék befizetésének megoszlása a vízfelhasználók között Mezőgazdaság; 0,34% Ipar; 9,16% Lakosság; 90,50% 3. sz ábra: Járulék megosztása a vízfelhasználók között Forrás: Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b) Az ábra alapján kitűnik, hogy a mezőgazdaság elenyésző mértékben veszi ki részét a járulékok befizetéséből, holott a diffúz szennyezés alapvető forrása éppen az intenzív mezőgazdasági termelés. Ez egyébként az elképesztően erős mezőgazdasági lobbinak köszönhető, amely eddig minden járulék bevezetésére, behajtására tett kísérletet sikeresen elhárított. Az EU egységes mezőgazdasági politikájának bevezetése után ez szépen lassan változni fog. Egy beszélgetés alkalmával Roche úr, a SzajnaNormandiai Vízügyi Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a Vízügyi Ügynökség sikere három pilléren nyugszik: az átláthatóság, társadalmi egyeztetés és a fokozatosság. Ez alatt

azt kell érteni, hogy a rendszer bevezetésekor nem drasztikus mértékű járulékokat vezettek be, hanem fokozatos mértékben növelték azokat. A fokozatos bevezetés elfogadhatóbbá tette a rendszert a részt vevők számára. Az átláthatóság ahhoz szükséges, hogy az emberek tudják, hogy az általuk befizetett pénz mire megy, és tudják azt is, hogy ha nekik van szükségük pénzügyi támogatásra, akkor ez a forrás számukra is a rendelkezésre áll. A társadalmi egyeztetés kérdését a nyilvánosságról szóló részben részletesen kifejtem. Vizsgáljuk meg most a kifizetési oldalt! A teljes ötéves időszak alatt, mint már említettem, 3,73 milliárd euróval kívánja a Vízügyi Ügynökség a beruházásokat 25. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. támogatni, ezen felül tisztítási jutalékot 3,31 milliárd euró értékben oszt szét. A támogatások szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti: millió euró Önkormányzatok 621,8 Szennyvíztisztítás, szennyeződés csökkentése Ivóvízellátás Vízbázis védelme Megyei és vidéki (folyó) szerződések Iparvállalatok 482,6 69,4 24,6 45,2 96,7 Beruházások a szennyezés csökkentése érdekében Hulladékkezelés és szennyvíztisztítás minőségének javítása Vízkivétel és vízmegtakarítások Mezőgazdaság 84,1 10,9 1,7 14,5 Beruházások a szennyezés csökkentése érdekében Fúrások öntözéshez A termsztés gyakorlatának javítása 13,6 0,2 0,7 733 Összesen 4. sz táblázat: A Szajna-Normandiai

Vízügyi Ügynökség által kifizetett támogatások 2001-ben Forrás: Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b) Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a legfontosabb támogatandó cél a szennyvíztisztítás, azon belül is a kommunális szennyvíztisztítás fejlesztése. Úgy tűnhet, hogy a mezőgazdasági beruházások jelen pillanatban nem olyan nagymértékben támogatottak, de ne felejtsük el, hogy a diffúz szennyezés ellen vízügyi beruházásokkal nem igazán lehet védekezni. Erre leginkább az új közösségi agrárpolitika bevezetése, vagy más közösségi jogszabály, pl. a nitrát irányelv bevezetése alkalmas Érdekes megfigyelni, hogy a mezőgazdaság 6,9-szer akkora támogatást kap, mint amekkora mértékű járulékot befizet. 26. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Támogatások és jutalék megoszlása a VII. programban Önkormányzati támogatás: minőségjavítás; 2% Önkormányzati támogatás: szennyvíztisztítás; 35% Önkormányzati támogatás: vízbázis védelme; 9% Támogatás (mezőgazdaság); 1% Tisztítási járulék (ipar); 41% Tisztítási járulék (önkormányzatok); 6% Támogatás (ipar); 6% 4. sz ábra: Támogatások és jutalék megoszlása a VII programban Forrás: Agence de l’Eau SeineNormandie (2001b) Az ábrából pedig az szűrhető le, hogy a Vízügyi Ügynökség költségvetésének legnagyobb részét a tisztítási jutalék teszi ki, ami mellett a legfontosabb támogatott 27. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szektor az önkormányzatok által működtetett szennyvíztisztítás. Kis mértékben kap támogatást az ipar, és még kisebb mértékben a mezőgazdaság, holott, mint már említettem, a befizetett járulékok többszörösét teszik ki az agráriumnak juttatott támogatások. A „Sárgarépa és a bot” elve Amint látjuk, a francia gyakorlatban a büntetés (bírság) és gazdasági ösztönzők együttes alkalmazása ideális keverékével egy pozitív spirált sikerült beindítani: minél nagyobb a kibocsátott szennyezés, annál nagyobb a járulék, de lehetőség van annak elkerülésére befektetések révén,

amihez a járulékrendszerben támogatás igényelhető. A rendszer lelke tulajdonképpen a járulék befizetésének elkerülésére tett erőfeszítés, ami ebben az esetben nem a szabályozás megkerülésével, hanem teljesen legálisan, megfelelő kibocsátás-csökkentő beruházásokkal érhető el. Magyarországon gyakran találkozom környezetmérnökök és környezetvédők között azzal a véleménnyel, hogy hazánkban a környezetvédelem nem áll másból, csak a szabályozás kijátszásából. Ez szerintem azért van, mert a „szamarat” csak bottal próbálják meg hajtani, a sárgarépát nem lógatják elé, hogy kedve is legyen előre haladni. Magyarországon az államigazgatás kizárólag a retorzió eszközével él a környezetvédelem területén, az ösztönzés nem igazán jellemző. Azok a vállalatok, amelyek mégis elvégzik a szükséges beruházásokat, a dicséreten kívül legfeljebb a bírság elmaradására számíthatnak. Sajnos nem kielégítő

azon vállalatok száma, amelyek meggyőződésből, a környezetük iránti elkötelezettségből hajtják végre ezeket a beruházásokat. Ha gazdaságilag is érdekeltté lehetne őket tenni, akkor sokkal nagyobb mértékű lesz a közreműködési hajlandóság, és egy önfinanszírozó rendszeren keresztül ami nem kerül az adófizető állampolgárok pénzébe - el lehet érni a vállalatoknál a környezetvédelmi beruházások előtérbe helyezését. Környezetvédelmi beruházásokkal egyébként pénzt is meg lehet takarítani, a kibocsátott szennyezőanyag ugyanis felfogható elpazarolt nyersanyagnak is. A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) kutatásai szerint a különböző környezetvédelmi intézkedések milliárdos nagyságrendű megtakarításokat hozhatnak a gazdasági szféra szereplőinek. A vállalatok az összesen 56 intézkedésnek és 28. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. beruházásnak köszönhetően összesen 35 ezer liter üzemanyagot, 476,8 GWh energiát és 19,5 millió köbméter vizet spóroltak meg a vizsgált időszakban. A beruházások megtérülése 3-6 év alatt várható. Pontosan ezt a pazarlást hivatott a „tiszta termelés” csökkenteni, de mivel erre is született európai irányelv (IPPC irányelv), ez legyen egy másik dolgozat témája. A nyilvánosság szerepe Ezen a téren Franciaországban a Víz Keretirányelvnek megfelelően további erőfeszítéseket tesznek. Kidolgozás alatt áll az a határozat, amely rögzíti a nyilvánosság részvételét a vízügyi

politika kialakításában. Általánosan elfogadott elv Franciaországban, hogy a döntéshozatalban a nyilvánosság nem vesz részt, csak az egyeztetéseken. Ezen egyeztetések során felmerült észrevételeket, problémákat, javaslatokat viszont beépítik, és fokozottan figyelembe veszik a döntéshozatal folyamán. A Szajna-Normandia vízgyűjtő területen illetékes Vízügyi ügynökség álláspontja szerint 3 szintű egyeztetés szükséges : • teljes vízgyűjtő területi egyeztetés • helyi egyeztetés • szakmai egyeztetés A teljes vízgyűjtő-területi egyeztetés egyrészt az Internet segítségével lehetséges, másrészt telefonos megkérdezés és egyéb közvélemény-kutatási technikák felhasználásával kívánják megoldani a Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség elképzelése szerint. A helyi egyeztetést elsősorban nagyvárosokban tervezik megvalósítani, azok közül is azokban, ahol már elkészült az AGENDA21. Ez a

fenntartható fejlődést megcélzó terv nagyban épít a közvélemény megkérdezésére, éppen ezért a már megszerzett tapasztalatokra és bejáratott kommunikációs csatornákra építve kívánják megcélozni a nagyvárosok közönségét. A szakmai egyeztetést pedig a különböző szakmai szervezeteken keresztül (Természet- és környezetvédelmi szervezetek, Horgászszövetség, Vadászszövetség stb.) képzelik el, ami egy harmadik célközönséget szólít meg. A Vízügyi Ügynökség álláspontja szerint a három megcélzott közönség közötti átfedés olyan mértékű, hogy a Víz Keretirányelv által megkövetelt társadalmi egyeztetésnek megfelel. 29. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A társadalom bevonása természetesen nagyon sok energiába és pénzbe kerül. Ez egyrészt újabb munkahelyeket fog teremteni, másrészt a Vízügyi Ügynökség ehhez pénzügyileg hozzá fog járulni, de nagyban támaszkodnának a városok által már bejáratott kommunikációs csatornákra is, ami egyrészt a költségek, másrészt a Vízügyi Ügynökség részvételét fogja csökkenteni. 30. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A magyar támogatási rendszer A vizek védelmét elősegítő gazdasági eszközök között említhetjük a környezet védelmét általában szolgáló eszköz-rendszert. Emellett a vízgazdálkodás érdekében működő gazdasági intézményrendszer - részben - a vízvédelmet is szolgálja. A magyar intézményi rendszer néhány eleméről már tettem említést, de ezen a ponton úgy gondolom, érdemes nagy vonalaiban áttekintenem azt. A magyar vízügy szervezete A magyar vízgazdálkodást, a franciához hasonlóan, a vízgyűjtőre szervezték eredetileg is, jóval a Víz Keretirányelv megjelenése előtt, a hatvanas években. Vízrajzilag azonban Magyarország egyetlen folyó, a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, 10 másik országgal együtt. Hazánkban ezért nem olyan méretű vízgyűjtőre kell gondolni, mint Franciaország esetében (ahol a folyó a forrásától a torkolatáig egy vízgyűjtőhöz tartozik), hanem ún. részvízgyűjtőkről, a

vízgazdálkodás szempontjából kezelhető területi egységekről van szó. Magyarország vizeinek 95%-a külföldről származik, annak sem minőségét, sem mennyiségét nem tudjuk szabályozni. A környező országokkal való kapcsolatunk elemzése nélkül kijelenthető, hogy bár helyi szinten majdhogynem baráti a vízügyes kollégák közti kapcsolat a határ két oldalán, országos szinten viszont még nem sikerült hatékony vízgazdálkodási együttműködést kialakítanunk a szomszédainkkal. Ebből, és a Kárpát-medence földrajzi adottságaiból következően a magyar vízügy elsődlegesen az árvizek elleni védekezésre készült fel. Bizonyos területeken a belvíz jelent nagyon súlyos problémát, de ez nem minden területet érint. A víz minőségének jelentős romlása (súlyos anoxia – oxigénhiány, rendkívüli vízminőségi baleset, pl. vegyi vagy olajszennyeződés stb) a harmadik vízkár, aminek elhárítására a vízügy felkészült, ennek

a kérdésnek kezelése viszont történelmi okokra visszavezethetően némileg bonyolultabb. 31. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarországon tehát 12 Vízügyi Igazgatóság (VIZIG) van, akiknek legfőbb feladata a vízgazdálkodással, a víz mennyiségi kérdéseivel kapcsolatos. Országos koordinálásukat, központi felügyelet szerepét az OVF, Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el. Az OVF mellett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatala foglalkozik még országos szinten vízügyi kérdésekkel, de a minisztérium nem

szakmai, operatív kérdésekkel foglalkozik, hanem sokkal inkább a jogalkotásra és a közösségi joganyag magyarországi átvételére összpontosít. A vízügy egyébként csak a 2002-es kormányváltás óta tartozik a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, azelőtt a Közlekedési És Vízügyi Minisztériumhoz tartozott. A 12 Vízügyi Igazgatósággal megegyező területen tevékenykedik a 12 Környezetvédelmi Felügyelőség. Az ő feladatuk igen sokrétű, melyből most csak azt emelem ki, hogy ők foglalkoznak a vízminőségi kérdésekkel, de nem annak operatív megoldásával; az a Vízügyi Igazgatóság feladata. Ez azért van így, mert eredetileg a két szervezet közös rendszerben működött, de szétválasztásuk során a laboratóriumok a Környezetvédelmi Felügyelőségekhez kerültek, így logikus volt a minőségi kérdések ily módon történő megosztása. A mai integrált megközelítés szerint nem indokolt, hogy a mennyiségi és minőségi

kérdésekkel két külön szervezet foglalkozzék. Ennek értelmében folyik a vízügy átszervezése, ami jelenleg is folyamatban van, konkrétumok azonban még nem jelentek meg a különböző szervezetek felelősségi körével kapcsolatban, éppen ezért találgatásokba nem szeretnék bocsátkozni. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az újonnan kialakítandó Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságok fognak a vízzel, annak mennyiségével és minőségével foglalkozni. A Vízügyi Igazgatóságok nagyon fontos hatósági feladatkörrel rendelkeznek, az ő feladatuk a különböző vízjogi engedélyek kiadása, a kibocsátások, vízkivételek Környezetvédelmi Felügyelőséggel együtt történő ellenőrzése. A különböző eljárások során a Környezetvédelmi Felügyelőséget, mint szakhatóságot kell bevonni, és fordítva, a Környezetvédelmi Felügyelőség köteles a Vízügyi Igazgatóság szakhatósági véleményét kikérni vizet érintő

kérdésekben. Ez a kettősség tehát az eljárásokat is lelassítja. Mivel a kormány szándéka szerint a közeljövőben két szakhatóság, a Vízügyi Felügyelőség és ezzel párhuzamosan a már most is létező, de természetesen új 32. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. feladatokkal megbízott Környezetvédelmi Felügyelőség létezik és dolgozik majd, ez valószínűleg nem fog változni. Gazdasági eszközök a vizek védelmére A vizek védelmét szolgáló tevékenységek, amint azt a francia példán megfigyelhettük, a tapasztalatok szerint nem

valósíthatók meg teljes mértékben az érintettek (szennyezők) finanszírozásával. Elsősorban a létesítmények megvalósításához kapcsolódnak különböző támogatások. Ezek a támogatások - formájukat tekintve bőségesen állnak rendelkezésre Három főbb forma létezik. • BM céltámogatási rendszere • Központi Környezetvédelmi Alap, Környezetvédelmi Célelőirányzat, KAC • Vízügyi Alap, Vízügyi Célelőirányzat, VICE. Ez utóbbi kettőt két különböző minisztérium kezelte a 2002-es kormányváltás előtt, illetve egészen pontosan 2002 december 31-ig, de a vízügy és a környezetvédelem összevonásával párhuzamosan azok kezelését is a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alá vonták össze. Eredetileg „Zöld Forrás” néven, de tulajdonképpen technikailag még mindig külön léteznek és külön kezelik őket. A pályázati kiírások 2003-ban is külön jelentek meg, végleges összevonás esetleg 2004-ben

várható. A látszólagos különállás ellenére a minisztérium egy keretösszegről beszél. A 2003 évi környezetvédelmi célelőirányzat teljes összege 25.941800000,- Ft A keretösszeg felosztása azonban nem csupán a minisztérium mostani vezetésének döntéseitől függ, mivel az összeg nagy részét a minisztérium korábbi vezetése – a több éven át készülő beruházások támogatására – már elígérte. A korábbi évek vállalásai 14,4 milliárd forinttal terhelik az idei keretet. E három támogatási forma elsősorban az önkormányzatok részére elérhető. Ennek elsősorban az az oka, hogy az önkormányzatok most már évek óta krónikus forráshiányban szenvednek, és minden politikai csatározástól eltekintve ezzel a mindenkori központi kormányzat is tisztában van. Ezt a forráshiányt kívánja oly módon enyhíteni, hogy a központi támogatásokat elsősorban az ő számukra teszi hozzáférhetővé. Nem kizárt a gazdálkodók

részvétele sem, de például a KAC 33. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendszerben olyan biztosítékokat kértek, mint egy banki költsön esetén, ami nagyon megbonyolította az eljárást. Ráadásul csak kamattámogatást vehetnek a gazdálkodó szervezetek igénybe, és az eljárás bonyolultsága nem állt arányban a megnyerhető támogatással, ezért azt gyakorlatilag nem vették igénybe. Vállalkozók számára a Gazdasági Minisztérium különböző támogatásai álltak rendelkezésre. Mezőgazdasági vállalkozók számára rendelkezésre állnak a

különböző SAPARD programok . A támogatás általános céljai között a pályázati felhívásban szerepel a „az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak való megfelelés” is. A támogatást épületfejlesztési beruházásokhoz lehet igénybe venni, melynek során (többek között) a trágya kezelését és elhelyezését szolgáló eljárásokat lehet fejleszteni. Ez elsősorban a diffúz, intenzív állattartásból származó szennyeződések visszaszorításában jelentős. A pályázó önkormányzatnak 20% önerőt kell felmutatnia a támogatás igénybe vételéhez. Ez 80% állami részvételt feltételez, ami a következőképpen adódik össze (80%-os állami támogatás összegét 100%-nak tekintve): 20% KAC 10% Decentralizált KAC 10% VICE 50% BM céltámogatás 10% Egyéb területfejlesztési pénzek, melyek a kiegyenlítést szolgálják 5. sz táblázat: Önkormányzatok vízügyi beruházásainak forrásszerkezete Forrás: a KvVM

KAC Koordinációs Főosztályán személyes beszélgetés alkalmával elhangzottak alapján. A hátrányos helyzetű önkormányzatoknak csak 10%-os önerőt kell felmutatniuk. A hátrányos helyzetű önkormányzat például a 2000 főnél kisebb lélekszámú település, vagy az, amelyik vízbázison található stb. Részletes meghatározásukat a 7/2003 Kormányrendelet tartalmazza. Az önkormányzatok részére hozzáférhetők a különböző megyei területfejlesztési források (TERKI, TEKI stb.), továbbá a fenti táblázatban szereplő decentralizált KACok is 34. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Vízügyi Alap, Vízgazdálkodási célelőirányzat (VICE) Vízügyi Alap főbb szabályait az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII tv VII fejezete állapította meg A Vízügyi Alap rendeltetése a vízgazdálkodási törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátása, ezen belül a vizek kártételei elleni védekezés, az ivóvíz-minőségű víz gazdaságos felhasználása, a takarékos vízhasználat előmozdítása és a vízkészlet védelmének elősegítése. A Vízügyi Alappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelkezett 2002 december 31ig, de ez átkerült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz 2003 január 1-én. A VICE kezelője gondoskodik a VICE pénzeszközeinek rendeltetés szerinti használásáról, a bevételi források és a felhasználás közötti összhangról, megköti a VICE működéséhez és a pénzeszközei kezeléséhez

szükséges szerződéseket. A VICE bevételi forrásai: • vízkészlet járulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék és mulasztási bírság; • a VICÉ-ből nyújtott visszatérítendő támogatásokból szórmazó befizetések, ik kamatai és késedelmi kamatai; • a VICE javára teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás. A Vízügyi Alap bevételét képezi a vízkészlet járulék, amely vízgazdálkodási célokat szolgál, ugyanis a vízfelhasználás mértéke alapján vetik ki. Ugyanakkor, mint gazdasági szabályozó eszköz, közvetlenül is szolgálja - bizonyos mértékig - a vízgazdálkodás egyes céljait: takarékosság a készletekkel, ösztönzés a preferált vízhasználatokra stb. Ugyancsak kettős funkciót látnak el a vízvédelmet szolgáló bírságok is: nagyságuk mértékében ösztönöznek a vizek védelmére, és a befolyt összegek hozzájárulhatnak vízvédelmi feladatok

finanszírozásához. Alapvető jogi különbség, hogy a vízkészlet járulék, mint gazdasági szabályozó eszköz, nem büntető jellegű, ugyanakkor a bírságok (szennyvízbírság, csatorna bírság) a szabályok be nem tartását szankcionálják. A VICE pénzeszközei a következő célokra használhatók fel: • Települési vízgazdálkodási beruházások, ezen belül vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, vízbázisvédelem, belterületi vízrendezés 35. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Üzemi vízgazdálkodási beruházások.

A pályázat alapján a VICÉ-ből nyerhető támogatás módja lehet: • vissza nem térítendő, ezen belül ¾ támogatás ¾ kamattámogatás • visszatérítendő kamatmentes • visszatérítendő kedvezményes kamatozású támogatás. A kamattámogatás időtartama nem haladhatja meg a pályázat évét követő 3 évet. Gazdasági társaságok csak pénzintézettől felvett fejlesztési hitel kamattámogatása formájában vehetik igénybe a vissza nem térítendő támogatást. Ha a pályázó együttesen akarja felvenni az összes támogatást, akkor az összköltség 40%-ig terjedhet a támogatás (volt olyan év korábban, amikor ez az érték 60% volt), de ezt gyakorlatilag senki sem vette igénybe. Sok éves átlagban a támogatás mértéke 13,8% a beruházás összköltségéhez képest. A VICE keretében 4,332 milliárd forint áll rendelkezésre 2003-ban az önkormányzati fejlesztési beruházások támogatására. Az önkormányzatok, önkormányzati

társulások, illetve vízi közműveket üzemeltető szervezetek 4 témakörben pályázhatnak fejlesztési pénzekre: • a vízellátás javítását célzó beruházások megvalósítására, • csatornaépítésre, szennyvízelhelyezésre és tisztításra, • a vízbázisok védelmére irányuló beruházásokra • a csapadék elvezetését szolgáló létesítmények építésére. Az idei pályázati kiírás egyik kiemelt új eleme, hogy az elbírálásnál előnyt élveznek azok a települések, amelyek már rendelkeznek környezetvédelmi programmal. 2003-ban a VICE keretén belül juthatnak forráshoz a nagyléptékű csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások. Az itt elnyerhető támogatás összege a beruházás költségének 30%-a lehet, ami megfelel az eddig a KAC-ból (20%) és a VICÉ-ből (10%) megszerezhető támogatások együttes összegének. 36. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Környezetvédelmi Alap (KA), Környezetvédelmi Célelőirányzat (KAC) A korábban létezett Környezetvédelmi alap (KA) bemutatását azért tartom fontosnak, mert ez a támogatási forma is fejlődött az évek során, politikai, gazdasági és egyéb okokból változtak a prioritások. Eredetileg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál és a helyi önkormányzatoknál volt képezhető (központi és önkormányzati KA). Felhasználható volt: • A környezet védelmét közvetlnül elősegítő beruházásokra. • Azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás esetén. • Közcélú

környezetvédelmi feladatok finanszírozására. • Az Alap kezeléséhez szükséges költségekre. Bevételei a következők voltak: • Környezet- és természetvédelmi bírságok. • Környezetvédelmi termékdíjak. • Műemlékvédelmi hozzájárulás. • Építésügyi bírság. • Műemlékek értékesítése. • A KA-ból nyújtott támogatások visszatérítése. • Megtérített kárelhárítási költség és kártérítés. Kiemelten támogatott céljai az alábbiak voltak: • A levegőtisztaság védelme. • Hulladékok káros hatásainak csökkentése. • Zaj- és rezgésvédelem. • Vízvédelem. • Épített környezet védelme. • Környezetbarát fogyasztói szokások elősegítése. • Át nem hárítható bányakár rendezés. 37. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Át nem hárítható környezeti kármentesítés A KAC átalakult, továbbfejlődött, és letisztultak a támogatott célkitűzések is. Idézet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról: „A Zöld Forrás program kidolgozásának kettős célja volt: egyrészt egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tettük a KAC pályázati rendjét oly módon, hogy különválasztottuk a pályázat útján elnyerhető forrásokat, valamint a természet- és környezetvédelmi szakmai programok költségeit. Másrészt a tárca új feladatainak – a vízügy átvételének – megfelelően integráltuk a vízügyi célelőirányzat (VICE) pályázati forrását is. A pályáztatást szabályozó rendelet

kidolgozásába bevontuk a civil szervezetek képviselőit, és közös célunkat – a környezet állapotának javítását – szem előtt tartva, észrevételeik figyelembevételével dolgoztuk ki az új, egységes rendszert.” Támogatott környezet- és természetvédelmi célkitűzések Az új rendszerben elsősorban a természetközeli fejlesztések megvalósításához nyújtanak támogatást. A legfontosabb célok közé tartoznak a természetbarát szennyvíztisztítási és az egyedi szennyvízelvezetési módszerek. Támogatni kívánják a kármentesítési programokat, az illegális szemétlerakók rekultivációját és a parlagfűmentesítést is. Hangsúlyos szerepet kapnak a természetvédelem, a környezetegészségügy és környezettudatos gondolkodás kialakítására szolgáló nevelési programok. A KAC Zöld Falu programja kiemelten kezeli az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került kistelepülések támogatását. Azokat a településeket

segíti, amelyek tenni akarnak környezeti állapotuk javításáért, és más forrás erre nem áll rendelkezésükre. A KAC keretében idén 6 témakörben hirdettek meg pályázatot: Zöld Falu, Zöld Város; Hulladékgazdálkodás; Környezet-egészségügy; Természetvédelem; Társadalmi célú programok; Tájrendezési feladatok (felhívás a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok 2004-ben történő elvégzésére) A KAC pénzeszközeinek felhasználása • vissza nem térítendő támogatás, ezen belül 38. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. ¾ támogatás, ¾ kamattámogatás, • visszatérítendő kamattámogatás, • termékdíj-visszaigénylés, • egyéb kifizetés formájában történik. A KAC keretein belül két támogatási lehetőség fontos a vizek védelme szempontjából: az egyik a természetközeli szennyvíztisztítás és egyedi szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos előkészítési, programkészítési és fejlesztési feladatok támogatása (KAC pályázati felhívás 1.3 pontja, lsd 3 melléklet) A másik kiemelendő pont a barnamezős beruházások előkészítését, szennyezett területek kármentesítését támogatja, ami nagyon fontos a felszín alatti vizek védelme érdekében (KAC pályázati felhívás 1.4 pontja, lsd 3 melléklet) Egyéb európai források Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével egyre több szó esik azokról az uniós támogatási forrásokról, melyek a kelet-közép-európai országoknak az EU csatlakozáshoz

történő felkészülését támogatják. Az Európai Unió működésében a kohéziós céloknak kitüntetett jelentőségük van. A kohéziós politika az integráció regionális és szociális különbségeinek mérséklését szolgálja. Az Unió történetében a területi egyenlőtlenségek csökkentését különböző módon igyekeztek megoldani. A kezdeti időszakban a viszonylag csekély támogatási forrásokat a nemzeti kormányok rendelkezései szerint kisebb dimenziójú projektekre fordították. Az elszigetelt fejlesztések összehangolásának igénye és a regionális különbségek mérséklését célzó támogatási eszközök mértékének jelentős növekedése az egységes kohéziós politika kidolgozását tette szükségessé. Az EU megfogalmazta regionális és kohéziós politikájának alapelveit, kialakította e politika végrehajtásának eszköz- és intézményrendszerét. A közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják e részpolitika

megvalósítására a legfontosabb regionális politikai eszközök, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül. 39. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Miközben az Európai Unió regionális és kohéziós politikájának reformjai az integráción belüli területi különbségek mérséklését tűzték ki célul, s ennek megvalósításában a négy évtized több-kevesebb eredményhez vezetett, a kelet-középeurópai bővítés következménye a regionális egyenlőtlenségek fokozódása lesz. Az elmaradott térségek nagymértékű

megszaporodásával kell majd számolni az EU-n belül. Az Európai Bizottság 1998-ban készült jelentésében elmarasztalóan nyilatkozik a keletközép-európai országok strukturális és kohéziós politikáiról. Így a csatlakozásig elvégzendő feladatokat e hiányosságok felszámolásában fogalmazta meg. E célból az 1999 március 24-25-i berlini csúcson a 2000-2006-os időszak előirányzott költségvetés és a Bizottság által megjelentetett Agenda 2000 című dokumentum elfogadásával az Európai Unió a 2000. évtől kezdődően három előcsatlakozási alappal támogatja a társult, közép-kelet európai országok felkészülését az Unióhoz való csatlakozásra, illetve a Srukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap fogadására. Az 1990-ben indult Phare program továbbra is az intézményfejlesztés fő eszköze marad, kibővülve a gazdasági és szociális kohézió megteremtését célzó területfejlesztési projektek támogatásával. Új

eszközként jelent meg a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) és a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést szolgáló SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development). Az ISPA támogatást a Kohéziós Alap mintájára hozták létre és ahhoz hasonló eszköz- és intézményrendszerrel működik. Az ISPA támogatást Magyarország csak a csatlakozás időpontjáig veheti igénybe, utána szerepét - nagyobb támogatási összeggel a Kohéziós Alap veszi át. Az EU 1999-ben elfogadott EU költségvetésben külön kiadási soron szerepelnek a csatlakozás előtti támogatások összegei. Az ISPA támogatás teljes összege évi 1,04 milliárd euró, amelyből az egyes országokra a Bizottság különböző költségvetési keretet határozott meg az alábbi szempontok figyelembevételével: • egy főre eső GDP • lakosságszám • terület

40. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egyes országokra vonatkozóan minimum és maximum értékeket állapítottak meg, illetve meghatározták azt a középértéket, amelytől az éves keret megállapításánál eltérhetnek, figyelembe véve a benyújtott projektek minőségét, illetve az ország korábbi teljesítőképességét. A Magyarországra meghatározott küszöbérték (7-10%) 72,4 - 104 millió euró vissza nem térítendő támogatást határoz meg. A középértéket figyelembe véve 2000-ben 88 millió euró támogatási keretet irányoztak elő,

egyforma arányban elosztva a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások finanszírozására. Így, a környezetvédelem területén átlagosan évi 44 millió euró lekötésére van lehetőség a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és csatornázás, vízminőség- és levegőtisztaság védelem területekhez tartozó projektek társfinanszírozására. A támogatás formái és mértéke Az ISPA keretében a Közösség által nyújtott segítség vissza nem térítendő közvetlen segítségnyújtás, visszatérítendő segítségnyújtás vagy egyéb formájú segítségnyújtás formájában történhet. Az egyéb formájú segítségnyújtás irányulhat a pályázati dokumentációk nemzetközi szakértők általi minőségellenőrzésére, különböző kutatások elvégzésére, tanulmányok, felmérések elkészítésére, amelyek hozzájárulnak pl. a projektek felbecsüléséhez vagy megfelelő minőségű elkészítéséhez

A támogatás mértéke az állami vagy azzal egyenértékű kiadások 75%-áig terjedhet. A társfinanszírozás központi költségvetésből, önkormányzati forrásból, önkormányzatok által elérhető támogatásokból és hitelből biztosítható. Az önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke Magyarországon a támogatható költségek 10%-a. Vissza nem térítendő támogatás esetén a projektek támogatási aránya mértéke a társfinanszírozási képességtől és az intézkedés bevétel-teremtő képességétől, valamintés a "szennyező fizet elv" megfelelő alkalmazásától függ. Az ISPA program magyarországi intézményrendszere Az ISPA projektek megvalósításában résztvevő intézmények felelőssége és hatásköre meghatározott, a vonatkozó jogszabályokban megállapodásokban rögzített. 41. oldal és/vagy kétoldalú http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A pályázók köre Az ISPA előcsatlakozási alap keretében benyújtandó projektek kormányzati projektek, tehát a projektek benyújtásáért és elfogadásuk esetén végrehajtásukért a magyar állam vállal kötelezettséget. Az ISPA programra önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások pályázhatnak. A projektek keretében megvalósuló beruházások az önkormányzatok feladat és hatáskörébe tartoznak, így a projektek Végső Kedvezményezettjei a projektben résztvevő önkormányzatok, önkormányzati társulások. Az egyes intézkedések összköltsége nem lehet kevesebb, mint 5 millió euró, illetve a

projektnek minimum 15000 főt érintő települést vagy agglomerációt kell érintenie. (A csatlakozás pillanatától rendelkezésre álló Kohéziós Alap esetén a minimális érték 10 millió euro. Ugyanakkor a Strukturális Alapok esetén nincs minimális érték, így a Kohéziós Alapból nem finanszírozható kis költségvetésű projektek átsorolhatóak a Strukturális Alapokhoz.) Az ISPA jogi hátterét a megalapításáról szóló 1267/1999 számú, 1999. június 21-i Európai Tanácsi Rendelet adja, amely előírja, hogy az ISPA program keretében megvalósítandó intézkedésnek megfelelő nagyságrendűnek kell lennie ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a környezetvédelem területére A Magyar Köztársaság Kormánya az Európai Unióval való csatlakozási tárgyalása folyamán lezárt környezetvédelmi fejezetben kötelezettséget vállalt a települési szennyvíz minden 2000 LE (lakosegyenérték) feletti agglomerációban való elvezetésére és

az uniós előírások szerinti kezelésre. Az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az ISPA program keretében a nagyvárosokat, illetve agglomerációjukat érintő területeket támogatja a szennyvíztisztító telepek technológiai korszerűsítése és bővítése, valamint az érintett terület szennyvízelvezető hálózat bővítésének megoldására. Eredmények az ISPA területén Az ISPA program indulása óta Magyarország részére az Európai Bizottság eddig 16 projekt (7 hulladékgazdálkodási és 4 szennyvízkezelési projekt, továbbá 5 technikai segítségnyújtás) támogatását hagyta jóvá. Ennek hatásaként a 16 projekt a 2000. és a 2001 évi 44 millió/év teljes lekötését, és a 2002 - 2006 közötti időszak évi 44 millió euró/év részleges lekötését eredményezte. 42. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Brüsszel 2000-ben a projektek teljes támogatható költségéhez (138,4 millió euro) több, mint 81 millió euróval járul hozzá. A projektek közül kiemelném a győri szennyvíztisztító-telepet, valamint Szeged és kistérségében elvégzendő fejlesztéseket a szennyvíztisztítás és a csatornarendszer fejlesztése területén. A 2001-es projektek Európai Bizottság által történő elfogadásával további 44,5 millió euró - az előző évvel összesen 125,5 millió euró - támogatás igénybevételi lehetősége nyílt meg Magyarország számára. A 2001-es projektek közül a pécsi (Csatornázás és ivóvízbázis védelme) és a soproni (Sopron régió

szennyvízkezelési programja) kapcsolódott a vízgazdálkodáshoz. A 2002. évi ISPA keret terhére a Magyar Kormány 5 hulladékgazdálkodási projektet nyújtott be az Európai Bizottság részére, vizes témában ebben az évben egyet sem. Jelenleg 3 szennyvízkezelési projekt pályázati dokumentumainak előkészítése folyik EU szakértő cégek bevonásával. A pályázatokat 2003 január folyamán tervezi benyújtani Magyarország a brüsszeli bizottság részére. 1. Kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja 2. Debrecen város szennyvízelvezetési és kezelési rendszere 3. Szombathely város telepének technológiai korszerűsítése és bővítése, csatornahálózat fejlesztés Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a jelenleg Brüsszelben értékelés alatt álló 5 hulladékgazdálkodási és a további benyújtásra tervezett 3 szennyvízkezelési projekt brüsszeli elfogadása esetén a Magyarország részére az ISPA

előcsatlakozási alapból, a 2000-2006-os időszakra biztosított támogatás teljes mértékben lekötésre került/kerül. Magyarország EU csatlakozását követően lehetőség nyílik arra, hogy a korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Főosztályára benyújtott infrastrukturális pályázatok a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásaiból kerüljenek finanszírozásra. A Kohéziós Alap esetében a támogatható projektek minimális összköltségének el kell érniük a 10 millió eurót, a strukturális alapokból azonban a kisebb, regionális szemléletű projektek is finanszírozhatóak. 43. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Környezetvédelmi célú beruházási támogatás Az Európai Unió szabályai és a 163/2001. (IX14) Korm rendelet értelmében azon támogatások minősülnek környezetvédelmi támogatásnak, melyek az emisszió csökkentését, a szűrőberendezések környezetvédelem meglévő növelését eszközökbe közvetlenül történő szolgálják beépítésének (pl. támogatása környezetvédelmi támogatásnak minősül, míg olyan új beruházás támogatása, mely „mellesleg” környezetkímélő módon működik, beruházási támogatásnak minősül). 44. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vízügyi szabályozó rendszer Magyarországon Szolgáltatások a vizek védelmére, finanszírozás A szennyvizekkel kapcsolatos szolgáltatások döntő része közműves szennyvízelvezetés és- tisztítás formájában történik. A hatályos szabályozás szerint ennek igénybevételéért mind az érintett lakosok, mind a gazdálkodók díjat fizetnek. A piaci tényezők hatását ugyanakkor számos előírás módosítja. A szolgáltatás ún közüzemi szolgáltatásnak minősül (közüzemi szerződés keretében zajlik), árszabályozás érvényesül rá, másfelől a "fogyasztó" kötelezhető a szolgáltatás igénybevételére. A szennyvízelvezetés és -tisztítás történhet "egyszerű" vállalkozási szerződés keretében, erre is érvényesek a vízi

létesítmények igénybevételének szabályai. A vízszennyezés-szabályozás alapelvei A tágabb értelemben vett szennyezést a közgazdászok negatív externáliaként említik. Gyakran a szennyezés szabályzást ezért ezen külső hatás kezelésének igénye kényszeríti ki. A szennyezés mint externalitás: "a természeti készletek - egyik ember (gyár, üzem, város) általi - használatának káros hatása (a másik emberre, gyárra, üzemre, városra). Gyakran ennek a "másiknak" nincs lehetősége semmiféle biztonságos kompenzációra, sőt ez a másik fél esetleg még annak sincs tudatában, hogy őt egyáltalán megkárosították". A tisztítatlan vagy nem megfelelően tisztított szennyvíz jó példa erre, ugyanis az ilyen szennyvizet kibocsátó nemcsak azzal jut előnyhöz a piacon, hogy megtakarítja a tisztítási költséget, hanem azzal is, hogy úgy használja ki a természetes vizek asszimilatív (tisztuló) kapacitását, hogy

közben csökkenti - például annak rekreációs célú - használhatóságát s ezáltal okoz kárt és egyben hátrányt a másik félnek. A meglévő externalitások nagyfokú piaci tévedéseket is okozhatnak. A felvízi szennyezőnek (vízfelhasználónak) például helyzeti előnye származik abból, hogy a vízkezelési költségei alacsonyabbak az alvízivel szemben, s így az alvízi szennyező/vízhasználó a piacon hátrányba kerül. Hasonlóan hátrányos mindazoknak a 45. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. helyzete, akiknek a fogyó/csökkentett

asszimilatív kapacitású készletet kell/kellene felhasználni a felvízi szennyező bárminemű kompenzációja nélkül. A piac tehát ilyen esetekben önmagában nem képes kikényszeríteni a szennyezés mindenki által elfogadható szintjét. A vízszennyezési externalitások leküzdésében ezért a piaci viszonyok esetében is szükség van a gazdasági és jogi eszközök alkalmazására. A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei Méltányosság A környezet minőségét úgy kell meghatározni, hogy abból senkinek semmiféle olyan további előnye ne származzon, mely a másik felet hátrányos helyzetbe hozza. A méltányosság elve azt is jelenti, hogy a szennyezőket többé-kevésbé egyenlő mértékben kell kezelni, senki nem lehet kivétel a szennyezés csökkentésénél. A környezetvédelmi követelmények teljesítésekor a társadalom egyetlen csoportja/tagja sem viselhet aránytalan költséget. A szennyező felelős a károkért A szennyezés

csökkentés költségei viszont nem haladhatják meg a környezeti kár költségeit. Irreverzibilis hatás Semmiféle olyan tevékenységet nem lehet engedélyezni, mely visszafordíthatatlan károsodást okoz a környezetben. A visszafordíthatatlan kár ugyanis soha nem lokális kérdés, az egész társadalmat érinti, s főleg a jövő generációt sújtja. Ez az elv a fenntartható gazdasági fejlődés követelményének betartását is jelenti. Szennyező fizet A szennyezésért és a szennyezés csökkentéséért az elsődleges felelősség a szennyezőt terheli. Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására A térbeli elhelyezkedés (felvízi előny és alvízi hátrány) miatti piaci aránytalanságokat gazdasági eszközökkel kell kompenzálni. Fontos, hogy az ilyen célú szabályozás világos és könnyen végrehajtható legyen. 46. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Integrált megközelítés Bárhol is történik a szennyezés, a komplex hatást kell figyelembe venni, s a szennyezési problémákat integrált módon - valamennyi környezeti elemre kiterjedően kell megoldani. Szennyezés megelőzés Olyan környezetvédelmi politikára van szükség, mely megelőzi a potenciális környezeti problémákat, és még mielőtt bekövetkeznének, reagál azokra, mind politikai, mind technológiai eszközeivel. A probléma megoldásához a szennyezés forrásához kell visszanyúlni. Elfogadottság A szabályozással érintettek többségének hajlandóságot kell mutatni a szabályok végrehajtására (jogkövető

magatartás). Ésszerűség Ésszerű, a társadalmi és gazdasági nehézséget figyelembe vevő, nemcsak elméletileg megfelelő, hanem a gyakorlatban végre is hajtható szennyezés megszüntető környezetpolitikára van szükség. Ez az elv a megfelelő/még kikényszeríthető/végrehajtható környezeti standardok/szabványok kidolgozásával és bevezetésével valósítható meg. A jelenleg rendelkezésre álló gazdasági szabályozó eszközök Magyarországon Jelen pillanatban Magyarországon az „irányítás-ellenőrzés” elv érvényesül (Picard, J.-M (2003)) Ez egy általános elv a törvények és különböző szabályozások betartatására. Az ipari termelés környezetével foglalkozó európai irányelvek (IPPC, CEVESO stb.) szintén építenek erre az alapelvre A gazdálkodó szervezetnek be kell bizonyítania a hatóságnak, hogy az ipari tevékenységet oly módon végzi, hogy az sem a lakosságra, sem a környezetre nem jelent kockázatot.

A hatóság engedélyeket ad ki, melyekben rögzíti a tevékenység 47. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. korlátait, a kibocsátás korlátait, és esetleg olyan előírásokat is tartalmaz, amelynek betartása, elvégzése kötelező az ipari tevékenység folytatásához. Ilyen előírás lehet pl egy bizonyos beruházás adott időn belül való megvalósítása, egy technológia bevezetése (Az IPPC irányelv kifejezetten a legjobb elérhető technológia (BAT, Best Available Technique) bevezetését szorgalmazza), vagy vészhelyzet elhárítására való

megfelelő felkészültség (A SEVESO irányelv foglalkozik behatóan az ipari kockázattal és a krízishelyzet kezelésével). Ez az „irányítás” gyakorlatilag meghatározza az ipari tevékenység feltételeit, kereteit. Az ellenőrzés is a hatóság feladata: az engedélyben foglaltaknak megfelel-e az ipari vállalat tevékenysége, a kibocsátási értékek, stb. Természetesen az ellenőrzés következménye lehet egy kiszabott bírság, de alapvetően nem az a célja, hogy az állam bevételeit növelje, hanem az, hogy ellenőrizze a szabályok és az engedélyben foglaltak betartását. Az „irányítás-ellenőrzés” elv alkalmazhatóságának természetesen megvan a határa. Csak akkor alkalmazható igazán eredményesen, ha korlátozott számú iparvállalattal kell a hatóságnak foglalkoznia. Igen nehézkes az alkalmazása abban az esetben, ha sok kisvállalat van, és azokat egyenként kell „irányítani” és ellenőrizni. A másik nagy hátránya ennek a

megközelítésnek Magyarországon kifejezetten erősen érződik. Megfelelő szintű szennyezés-szabályozás érdekében néha olyan beruházásokat írnak elő, aminek nagyon nagy a költségigénye. Olyan iparvállalat esetében, amelyik eleve gazdasági problémákkal küzd, egy környezetvédelmi előírás csak ront a vállalat helyzetén. Ilyen esetekben ez a megközelítés önmagában véve kevés a környezetvédelmi problémák megoldásához. Az „irányítás-ellenőrzés” elv Magyarországon első sorban a bírságok kivetésében nyilvánul meg. A bírság rendszer kritikája A bírság rendszert sokan kritizálják, mert nem képes kellő mértékben elősegíteni az előírások betartását. Először lássunk egy nemzetközi példát a bírság rendszerének hibáira, majd tekintsük át azokat a kifogásokat, melyeket konkrétan a magyar rendszerrel kapcsolatban fogalmazhatunk meg. 48. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bírság az USA-ban (Gugliotta, G. and Pianini, E (2003)) Az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala, az EPA (Environmental Protection Agency) belső vizsgálata szerint nem kielégítő a Tiszta Víz Törvény (Clean Water Act) betartatására tett erőfeszítés. A nagyvállalatok és a szennyvíztisztítók negyede lépi túl folyamatosan a határértékeket, mégis csak egy töredéküknek kell bírsággal számolnia. A 2003 februárjában befejezett tanulmány szerint a nagy szennyezők fele több mint 100%-kal lépi túl a mérgező anyagokra vonatkozó

határértékeket, míg 13 %-uk legalább 1000%-kal. Ha hivatalos eljárás indult, azoknak csak fele végződött bírsággal, a bírság átlagos mértéke pedig 6000 dollár volt. Az okok között felsorolható a politikusok érdektelensége (a Bush adminisztráció hivatalnokai az elsők, akik ebben a kérdésben lépéseket tesznek, holott a probléma évek óta létezik), másrészt az adatszolgáltatás, adatkezelés. Kaliforna állam például a kötelezően előírt információ szolgáltatásnak csak a 40-50 %-át teljesíti, figyelmen kívül hagyva az EPA erre vonatkozó előírásait. A víztisztasági törvény akadozó végrehajtásának harmadik oka környezetvédők szerint a bírság alacsony mértéke. Magyar viszonylatban 1,3 millió forintos bírság magasnak tűnhet, de ne felejtsük el, hogy nagyvállalalatokról van szó, amelyek számára ez az összeg elhanyagolható költséget képvisel. Ebben a vonatkozásban ez a rendszer a magyar rendszerhez nagyon

hasonló kritikát kapott. Bírság Magyarországon A magyar környezetvédelmi gyakorlatban a legfontosabb és legrégebbi eszközök a bírságok (csatornabírság, szennyvízbírság, légszennyezési bírság, zaj-és rezgésbírság, veszélyes hulladék bírság), amelyek a régi, illetve módosított környezetvédelmi szabályok normáinak betartását próbálták, illetve próbálják elősegíteni. A legfontosabb szabályozási elemet jelentő bírságrendeszer számos hibával terhelt. A bírságrendszer a befogadó közeg védelmét csak közvetve, kibocsátási küszöbértéken keresztül valósítja meg. A bírságok jelenlegi formájukban a határérték 49. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. túllépést legalizálják, megvásárolhatóvá teszik a túlszennyezést. A bírságok kivetéséhez szükséges megfelelő intézményi háttér sem adott. A bírságok tehát a kivetés koncepcionális hibái mellett eddig sem az ösztönző/elrettentő, sem a forrásképző funkciót nem tudták ellátni. A bírságok összege egészen a közelmúltig nagyon alacsony volt. Az utóbbi időszakban ugyan nagymértékben emelkedtek (sokszor 400%-ban), de sok esetben ezek még mindig nem bírnak elég elrettentő erővel. A bírság befizetése alól is nagyon sokféleképpen ki lehet bújni, mind jogi eszközökkel mind kevésbé elfogadható trükkökkel, de ezeket a dolgozat keretein belül nem részletezem. A környezetterhelési díj A környezetterhelési díj Magyarországon most kerül bevezetésre, ezért

tapasztalatokról igazán még nem beszélhetünk. A most következő részt főleg a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából, 2001-ben készült tanulmány alapján írtam meg (Bela Gy. – Fucskó J – Kajner P – Marossy Z (2001)) A 2001-ben hatályos szabályozás korszerűsítésére új vízvédelmi szabályozás tervezet készült, mely tekinthető a szabályozás vízterhelési díjon kívül fennálló lehetőségének is. A megelőző években tehát egyre égetőbb szükség volt a szabályozás átalakítására. Ennek eszköze lehetett volna a víz- és talajterhelési díjak bevezetése Minthogy a környezetterhelési díjak tervezett rendszerében a szennyezés minden egysége után fizettek volna a környezetterhelők, a díjak egyszerre láthatták volna el (szennyezéscsökkentő beruházásra) ösztönző és forrásteremtő funkciót. Bevezetésükkel együtt a bírságrendszernek is át kellett volna alakulnia. A vízterhelési díj mellett a bírságok

szerepe csak a kiemelkedő szennyezésektől való elrettentés lehet, tehát a jelenleginél sokkal magasabb bírságtételeket kellett volna meghatározni, a jelenleginél lazább határértékek, azaz a bírságolást maga után vonó kibocsátási szint mellett. A vízterhelési díj tartalmilag szorosan kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott feladatok végrehajtásához, és a szabályozó hatóság számos hosszú távú környezeti cél megvalósítását kívánta általa 50. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elősegíteni,

mint például kiemelt felszíni vizeink vízminőségének meghatározott szintre javulása, a közcsatornán élővízbe vezetett szennyvizek legalább biológiai fokozattal történő megtisztítása, ezzel összefüggésben az EU települési szennyvíztisztítására vonatkozó irányelvének való megfelelés, az élővizekbe jutó szervesanyag terhelés jelentős csökkentése, az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvíztisztításának fokozatos fejlesztése vagy a szennyvíziszapok megfelelő kezelése. A kivetendő szennyezési díj mértékét a kibocsátott szennyezés nagysága, környezeti veszélyessége és a befogadó érzékenysége egyidejűleg határozná meg, ezért a tervezett szabályozás a fenti problémák, célok mindegyikére képes lett volna valamilyen választ adni. A vízterhelési díj gyakorlati hatékonysága ugyanakkor – a többi környezetterhelési díjéhoz hasonlóan – nagymértékben függött volna attól, hogy milyen mértékben lett

volna képes a kibocsátókat a szennyezések csökkentésére motiválni. A talajterhelési díj a talaj és a felszín alatti vizek védelmét szolgálta volna, mind a lakossági, mind a gazdálkodói szennyvíz terheléssel szemben. A lakosság esetében a díjnak hármas célja volt: a már csatornázott területeken a rákötés ösztönzése, a még nem csatornázott területeken pedig a szennyvízelvezető rendszer kiépítésének, vagy ahol az nem gazdaságos, korszerű, környezetkímélő egyedi szennyvíztisztító eljárások, illetve közműpótlók létesítésének ösztönzése. Gazdálkodói oldalon szintén három fő cél emelhető ki. Szennyvizek szikkasztása csak előtisztítást követően történjen, a tisztítatlan szenny- és használt vizek tározása és a folyékony hulladékok leürítése/lerakása a vízvédelmi követelményeket kielégítő módon történjen, valamint a gazdálkodók váljanak érdekeltté a szükséges műszaki védelem és

monitoring rendszer kiépítésében. A talajterhelési szennyvízszikkasztások díj rendkívül fontos kontrollálásában, mert szerepet a játszana szikkasztás a által lakossági okozott környezetszennyezést semmilyen más környezeti szabályozással nem lehet visszafogni, mivel nincs olyan módszer, amivel egy beépített területen elkülöníthetően és bizonyíthatóan megállapítható egy adott lakossági szikkasztás környezetszennyező hatása. Ezért a lakossági szennyvízszikkasztásoknál, illetve a gazdálkodók jelentős részénél nem állapítható meg a felszín alatti vízvédelmi bírság, vagy a szükségessé váló kármentesítés kötelezettje. 51. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A bírságok rendszere a vízterhelési díjjal áll kapcsolatban. A két szabályozási elem elvileg létezhet egymás mellett, de csak a jelenleg működő bírságrendszer átalakítása esetén. A vízterhelési díj bevezetése esetén a környezetvédelmi bírság hagyományos szerepének meg kell szűnnie mindazon szennyező- és szennyezés fajtákra, melyekre a vízterhelési díj hatálya kiterjed. Ezen anyagok esetében a továbbiakban a szennyezés minden egysége után vízterhelési díjat kell fizetni, a bírság tehát csak a kirívó esetek szankcionálása, az elrettentés lehet. Ezt a szemléletet támasztja alá a környezetvédelmi törvény is, mely a bírságot nem a környezetvédelem gazdasági alapjainál tárgyalja, hanem a „Felelősség a környezetért” részben. A vízterhelési díj tehát

összhangba hozható a jelenleg élő szabályozás fő elemével, azaz a bírsággal. A két szabályozási elem összhangban, egymást kiegészítve működhet A környezetterhelési díj tehát egészen egyszerű megfogalmazásban díjat vet ki minden kibocsátásra, aminek következtében a díj befizetése alól csak „előre” lehet kimenekülni, a kibocsátás csökkentésével. A lakosság esetében az eredetileg tervezett díj a csatornahálózatra való rákötést mozdította volna elő, egyéb esetekben pedig olyan beruházásokat, fejlesztéseket indukált volna önkormányzati vagy a privát szféra szintjén, amelyek a kibocsátás erőteljes csökkenését hozták volna. A vízterhelési díjat az a vízjogi köteles természetes és jogi személy fizet, aki vízterhelő anyagot felszíni vízbe enged. A díj mértékét a kibocsátott anyag éves mennyisége, az egységdíj és a veszélyesség, az érzékenység, a szennyvíziszap elhelyezése stb. szempontokat

figyelembe vevő vízvédelmi szorzó határozza meg A talajterhelési díjat (amit a felszín alatti vizek védelmére vezetnek be), csak 2005 januárjától kell majd fizetni, de az már érinti a lakosságot is. Az „ökoadó” 2004-es bevezetése azonban nagyon sok tekintetben eltér a korábban tervezettől, nagyon sok kérdést hagy megválaszolatlanul és ezzel kapcsolatban sok kritika látott napvilágot. A környezetterhelési díj sokak véleménye szerint egy újonnan bevezetendő adófajta, ami csak egy újabb elvonást jelent. Ez az elvonás sokszor hatalmas mértékű (a fokozatos bevezetés ellenére is), és pontosan azoktól a beruházásoktól vonja el a szükséges forrásokat, melyek révén a kibocsátás csökkenthető lenne. Igénybe lehet venni majd adókedvezményeket is, de ennek a formája jelen pillanatban nem tisztázott. 52. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ez az elvonás a kormány szándékai szerint nem a lakosságot sújtaná, hanem az iparvállalatokat, a nagy szennyezőket, a szennyvízkibocsátókat. Közvetve viszont a lakosság fizeti majd meg az árát a megvásárolt szolgáltatáson vagy terméken keresztül (a fővárosi csatornadíjak például minimum 30, de lehet, hogy 60 %-kal emelkednek majd 2004-ben), tehát erős infláció gerjesztő hatása is lesz (Schmidt G. (2003)) Ezt a hatást egyébként erősíteni fogja az egy időben bevezetett energiaadó is. Az elvonás mindig újraelosztással párosul, ha egy területen adót vetnek ki, akkor az elvont pénzmennyiséget elvileg el lehet osztani. A

környezet terhelési díj révén befizetett összeg viszont a központi költségvetést gyarapítja (Tátrai Miklós, KvVM államtitkár helyettes rádiónyilatkozata, Kossuth Rádió Kék bolygó c. adása, 2003.1013) és sokak félelme szerint nem a szükséges beruházásokra fordítódik majd (Hock Zoltán, MDF budapesti elnökének rádiónyilatkozata, Info Rádió Info-délután c. adása, 2003.1013) Különleges a helyzet Budapesten, ahol a csatornadíj elvileg tartalmazza a fejlesztéshez szükséges többletet is, és ezen felül a vízterhelési díj egy plusz elvonást jelent, ami ugyanazt a célt szolgálja majd. Következtetések, ajánlások megfogalmazása Manapság divatos a fenntartható fejlődésről beszélni. A fenntartható fejlődésnek három pillére van: szociális, környezeti és gazdasági pillér. Ezek közül jelen dolgozat elsősorban a környezeti pillért érinti, gazdasági szemszögből megközelítve. A környezet védelme a társadalom saját

érdeke. Korábban, amikor a környezethez való viszonyról végeztem lakossági felmérést, az egyik evangélikus lelkész úgy fogalmazott, hogy „a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön, nekik kell majd elszámolnunk”. Ez a kijelentés egy olyan emberre vall, aki tudatában van cselekedete következményeinek, valószínűleg nem használ illegális szemétlerakót és (legalábbis tudatosan) nem folytat olyan tevékenységet sem, ami (súlyosan) károsítja a környezetet. Egyrészt a magyar társadalom még nem jutott el a körtnyezettudatosság ezen szintjére, másrészt a gazdaság szereplői nem így gondolkodnak. Rájuk a törvények kötelezőek, de azon kívül a profit maximalizálására törekednek – véleményem szerint Magyarországon túlságosan rövid távon gondolkodva. Ebből következően viszont a 53. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. környezetvédelmet csak törvényekkel lehet kikényszeríteni. Ha valaki megszegi a törvényt, pl átlép egy kibocsátási határértéket, akkor azért bírságot kell fizetnie. Ennek a bírságnak semmilyen erkölcsi visszatartó ereje nincs, sokszor a gazdasági ereje sem elegendő, jól menő vállalat nevetve kifizeti és működik tovább minden változtatás nélkül. Nálunk sokkal fejlettebb gazdsaságokban is ugyan ez a helyzet, ezt egyértelműen bebizonyította az amerikai példa. (Az a személyes véleményem, hogy az amerikai társadalom környezettudatossága még alacsonyabb fokú, mint a magyar társadalomé. Nekem ez a benyomásom az olajért vívott háború, a

globális felmelegedés tagadása, a Kyotói egyezmény és egyéb nemzetközi környezetvédelmi törekvések bojkottja láttán.) A törvény alól mellesleg sokan megpróbálnak kibújni. Néhány évvel ezelőtt történt Budapesten, hogy az egyik ipari vállalat (soha nem derült ki, hogy melyik) a fölöslegessé vált, magas nikkel- és egyéb nehézfém tartalmú szennyvizétől úgy vált meg, hogy nem a saját csatornarendszerén szabadult meg tőle, hanem tartálykocsival a város különböző pontjára szállította, és ott engedte bele a közcsatornába, ily módon mentesülve a bírság, vagy megemelkedett csatornadíj alól. Ha a törvény erejét fokozzuk, az ellenőrzéseket szigorítjuk, akkor egy olyan rendőrállamra van szükség, aminek senki nem örülne, fenntartása pedig ésszerűtlenül sokba kerülne. Ha olyan előírásokat hozunk iparvállalatok esetében, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nagy gazdasági nehézségek árán tud teljesíteni,

akkor vagy az ipart tesszük tönkre (aláásva ezzel a fenntartható fejlődés két másik pillérét), vagy egyszerűen engedetlenségbe, mulasztásos törvénysértésbe hajszoljuk a vállalatokat. Éppen ezért van szükség a gazdasági ösztönző rendszerekre: az állampolgárok és a gazdaság szereplői lassan kezdik megérteni, miért van szükség a környezet védelmére, és ha segítséget kapnak az (egyre szigorodó) törvények betartásában, akkor meg is teszik, nem próbálják meg az összes lehetséges módon elkerülni azokat. Ezen a ponton hasonló logika fedezhető fel az adócsökkentés és az adófizetési morál kapcsolatában: ha csökkentik az adókat, kevesebben akarják kikerülni azokat (mert nem éri meg a kockázat és/vagy ráfordított energia), és összességében nő az adóbevétel. Másik oldalról megközelítve a környezetvédelmi kérdéseket, akkor az externáliák problémaköréhez jutunk el. A 54. oldal gazdasági

tevékenység negatív http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. következményeit kinek kell fizetni? Egészen mostanáig a helyreállítás költségeit nem vették figyelembe a termelés költségeinek számításakor. Ha például valaki a felvízi részen szennyezőanyagot bocsát egy folyóba, és alatta egy másik vállalatnak tiszta vízre van szüksége, akkor az alvizi vállalat költségei a szennyvíztisztítás költségeivel megemelkednek. A környezetszennyezés másodlagos következményei: betegség közvetlen (betegellátás) és közvetett (kimaradt

munkateljesítmény) költségei, csökkent termelékenység a halászatban, mezőgazdaságban stb. Ezeket a költségeket felmérni ugyan megpróbálták már, de a szennyezés tényleges okozójával soha nem fizettette meg senki. Jó példa erre a francia mezőgazdaság, ami mind a mai napig nem fizet, illetve nagyon alacsony mértékű járulékot fizet. A környezet terhelési díj bevezetése tehát egy olyan folyamat következménye, melyben a társadalom rádöbbent arra, hogy nem lehet a környezetet végtelen terhelésnek kitenni, mert elbíró képessége véges. A mesterséges beavatkozások, melyekkel az antropogén hatásokat egyensúlyozni lehet, pedig nagyon sokba kerülnek. Ezt az árat a gazdasági termelés radikális átalakítása nélkül nem lehet teljes egészében a termelő vállalatokra terhelni, mert az ő teherbíró képességük sem végtelen, sőt. A környezetszennyezés hatékony csökkentése érdekében tehát egy kettős rendszerre van szükség:

egyrészt a szigorú szabályozás betartatása továbbra is közérdek, de az államnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy ezeket az (egyre szigorodó) értékeket ténylegesen be tudják tartani. Ehhez azonban új technológiák bevezetésére, kiegészítő beruházásokra, bővítésekre van szükség. Ezen a ponton lépne be a környezet terhelési díj a forrásteremtő funkciójával. Egy, a francia rendszerhez hasonló megoldással nagy részét vissza lehetne forgatni a fejlesztésbe, melynek révén a vállalatoknak nem lenne olyan érzésük, hogy a társadalom „megtámadta” őket, hanem közösen keressük a megoldást. Ezt a gesztust hiányolom a környezet terhelési díj bevezetése kapcsán, mert a környezet terhelési díj teljes egészében a központi költségvetést gyarapítja majd, és nem látom annak nyomát, hogy az közvetlenül visszakerülne a környezetvédelmi tárcához, vagy legalábbis a környezetvédelemhez. Figyelembe kellene venni Roche

úr szavait a fokozatos bevezetésről és arról, hogy a francia siker részben a tájékoztatásnak és a közös érdek kihangsúlyozásának köszönhető. A környezet terhelési díj jelen formájában egy új adót jelent, amivel szemben nem áll kompenzáció vagy ösztönző rendszer, csak a 55. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. forráselvonás erősödik tovább. Félő, hogy a környezet terhelési díj bevezetése bizonyos, más országba nem telepíthető szolgáltatások és ipari termelés drágulásához vezet majd, míg áttelepíthető termelés

esetén a gazdaság további gyengüléséhez vezet, kihúzva a talajt a fenntartható fejlődés gazdasági pillére alól. Legvégül, de nem utolsó sorban szeretném kiemelni e folyamat nemzetközi szinten való összehangolásának fontosságát. A mai globalizálódó világban nem érünk el igazán eredményeket csupán azzal, ha lokálisan bevezetésre kerülnek szigorú környezetvédelmi szabályok. Ha a vállalat úgy ítéli meg, hogy ez számára már nem biztosít megfelelő környezetet, akkor egészen egyszerűen összepakol, és a termelési folyamatot áttelepíti egy olyan országba, ahol ilyen költségek nem terhelik a termelést. Ezért olyan fontosak az európai szinten kidolgozott és az országok jogrendjébe fokozatosan átültetett irányelvek, a nemzetközi megállapodások (pl. Kyotoi jegyzőkönyv), és ezért lenne fontos, hogy a rövid távú gazdasági érdekek helyett a hosszú távú, fenntartható fejlődést tartsuk szem előtt. 56. oldal

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék Ministère de l’Environment:(1993): „Les agences de l’eau – The French Water Agencies” (A francia vízügyi ügynökségek.) Paris, 1993 12 p Ministry of Public Works, Transport and Housing és Ministry of Spatial Planning and Environment (1998): „Water – The French Experience” (Víz – a francia tapasztalat). Rennes, 1998 24 p Ministère de l’Ecologie et de Développement Durable (2001): „La directive cadre européenne sur l’eau. Une nouvelle ambition pour la politique de l’eau” (Az Európai

Vízűgyi Keretirányelv – új törekvés a vízügyi politikában). Paris, 2001. 16 p Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001a): Industriels. Prêts & Subventions de l’Agence de l’Eau Seine-Normandie. (Iparvállalatok A Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség kölcsönei és támogatásai.) Nanterre, 2001 16 p Agence de l’Eau Seine-Normandie (2001b): „Rapport d’Activité.(Beszámoló jelentés)”, Nanterre, 2001. 24 p 1189/2002. (XI7) Korm határozat a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentumáról, valamint a kapcsolódó intézkedésekről. Agence de l’Eau Seine-Normandie (2002b): L’Agence de l’Eau Seine-Normandie” (A Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség). Nanterre, 2002 6 p A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi „ZÖLD FORRÁS” programjának pályázati felhívása. „B”:

közcélú vízgazdálkodási feladatok és közcélt szolgáló vízgazdálkodási feladatok beruházási támogatási igénybevételére. (VICE) Budapest, 2003 Bela Gy. – Fucskó J – Kajner P – Marossy Z (2001): „A környezetterhelési díjak bevezetésének vizsgálata.” A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai (Sorozatszerk.: Kerekes S és Kiss K), 7 sz Budapest, 2001 december, 3-31. p Fehér L. D (2003): Milliárdokat hozhat a környezetvédelem Napi gazdaság, 2003 11.4, 3p Gugliotta, G. and Pianini, E (2003): „EPA: Few Fined for Polluting Water Agency Says It Must Do Better Jof of Monitoring.” (EPA [az USA Környezetvédelmi Hivatala]: Kevesen kapnak bírságot vízszennyezésért. A Hivatal szerint 57. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jobban kell az ellenőrzést végezni.) A Washington Post elektronikus kiadása, http://washingtonpost.com/OnPolitics, letöltés: 2003 0610, 17h12’ Kálmán A. (2003): Az ökoadó miatt nő a csatornadíj? Népszabadság, 2003 10 04, p6 Kárász A. (2003): „Mérlegen az ökoadók” Magyar Demokrata, 2003 10 22, p13 Laurans, Y. and Blanc, S (2003): „Economic analysis in the Water Framework Directive. Methodology and preliminary results for cost recovery and baseline scenario” (Gazdasági elemzés a Vízügyi Keretirányelvben. Metodika és a költségvisszanyeréssel és a kiindulási alapok kezelésével kapcsolatos előzetes eredmények.) A Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség szemináriumának előadás-anyaga,

Nanterre, 2003. 12 03 64p Majoros A. (2003a): „Négyezer pályázat KAC-forrásokra” Világgazdaság, 2003 10.05, p5 Majoros A. (2003b): „Milliárdos megtakarítások környezetvédelemmel” Világgazdaság, 2003.1111, p7 MTI jelentés (2003): „Növekednek a környezetvédelmi befektetések.” BED/GSL/GPF, 2003. 10 28 Picard, J.-M (2003): „Mission report: Incentives and disincentives in the field of accidental pollution. (Beszámoló jelentés: Ösztönzők és visszatartó tényezők a véletlenszerű vízszennyezések kezelésénél.) A HU 2002/IB/EN/01 franciamagyar EU ikerprojekt beszámoló jelentése Budapest, 2003 53p Schmidt G. (2003): „Ökoadó: 30 vagy 60 százalékos csatornadíj-emelés” Népszabadság, 2003. 10 29 p6 Internetes oldalak: www.eaufrancecom (innen minden Vízügyi Ügynökség honlapja elérhető) www.kvvmhu www.vizugyhu www.kornyezetunkhu www.environnementgouvfr 58. oldal http://www.doksihu 1. melléklet A Vízügyi Igazgatóságok és

Környezetvédelmi Felügyelőségek illetékességi területei I http://www.doksihu 2. melléklet A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi „ZÖLD FORRÁS” programjának pályázati felhívása „B” VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ VÍZÜGYI CÉLELŐIRÁNYZAT TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE (VICE) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM ) az 1995.évi LVII tv a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998 évi XC törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII 30) Korm rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX14) Kormányrendeletben, valamint a Vízügyi célelőirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2003. (III 7) KvVM rendeletben (továbbiakban: R) foglaltaknak

megfelelően, a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és a kártételek megelőzése érdekében - a környezet és természetvédelmi követelmények figyelembevételével - a víz mennyiségi és minőségi megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések, programok megvalósításának érdekében az alábbiakban teszi közzé Pályázati Felhívását. I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje: - A VICE támogatásra irányuló pályázatokat az év folyamán folyamatosan, de legkésőbb szeptember 30-ig kell az illetékes vízügyi igazgatósághoz (a továbbiakban: VIZIG) benyújtani 2 példányban. A kitöltött pályázati adatlapokat számítógépi adathordozón is be kell nyújtani. - A pályázati díjat az illetékes VIZIG által megadott számlaszámra átutalással vagy befizetéssel kell teljesíteni. - A pályázati díj befizetésének igazolása után a VIZIG bocsátja a

pályázó rendelkezésére a pályázat beadásához szükséges adatlapokat, valamint az ezeket tartalmazó számítógépes adathordozót. a.) Az ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz több támogatási előirányzatból is igényelt támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat annak az előirányzatnak a kezelőjéhez kell benyújtani, ahonnan a támogatást kérik. (Nem tartozik ide a címzett- és céltámogatás, amelyre a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.) A pályázatban nyújtott egyéb támogatási igényekről adott tájékoztatás szerint a pályázatot meghirdető összehangolja a beruházás többoldalú támogathatóságát. b.) Az ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz, ha több előirányzatból igényelnek támogatást, akkor a pályázatokban valamennyi igényt be kell mutatni. d.) A pályázati díj a támogatási igény függvényében: 1 millió Ft alatt a támogatási igény 5‰, − 1.000000-5000000 Ft között 10000 Ft,

− 5.000001-10000000 Ft között 25000 Ft, − 10.000001-50000000 Ft között 50000 Ft, − 50.000000 Ft felett 100000 Ft − Nem értékelhető a pályázat, ha - a pályázati feltételeknek nem felel meg, az előírt pályázati mellékletek bármelyike hiányzik, az előírt pályázati mellékletek bármelyike hiányzik, a teljes beruházási költség (100 %) finanszírozása nem kerül bemutatásra, II http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - a pályázónak köztartozása van, csődeljárás vagy felszámolás alatt áll, a csatolt mellékletek bármelyike

olvashatatlan, adathiányos vagy aláírás és pecsét hiányában érvénytelen, a nyomtatott (aláírt) pályázati adatlap és a számítógépi adathordozón lévő adatlap tartalma nem egyezik meg, a pályázat – a mellékleteket is beleértve – valótlan adatot tartalmaz. - A VICE támogatásra benyújtott pályázatokat a VIZIG 5 munkanapon belül visszaküldi a pályázónak, ha az a pályázati feltételeknek nem felel meg. f.) A VIZIG a megfelelő pályázatokat megküldi véleményezésre a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz, amely 25 napon belül véleményezi azokat. A VIZIG a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményével együtt a pályázat benyújtást követő 45 napon belül a pályázatokat, támogatásra vonatkozó javaslatával együtt felterjeszti az Országos Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: Főigazgatóság). A Főigazgatóság a pályázatokat összesíti, vízgazdálkodás-politikai, környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi,

közgazdasági szempontból 15 munkanapon belül értékeli. g.) A pályázatok támogatásáról a munkabizottsági javaslat alapján a miniszter dönt. A munkabizottság tagjai a miniszter által kijelölt köztisztviselők, továbbá a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően érintett minisztériumok által jelölt egy-egy személy. A Bizottság kéthavonta ülésezik és készít döntési javaslatot az aktuális pályázatokról. A miniszter a javaslatot követő 10 munkanapon belül hozza meg döntését h.) A pályázat eredményét a Minisztérium – a támogatás kedvezményezettjének, tárgyának, összegének, a támogatott program megvalósítási helyének megjelölésével – a döntést követő 10 munkanapon belül internetes honlapján, két országos terjesztésű napilapban, illetve hivatalos lapjának soron következő lapszámában teszi közzé. II. AZ ELÉRHETŐ TÁMOGATÁS MÉRTÉKE ÉS FORMÁJA A VICE éves előirányzata közcélt szolgáló,

közcélú vízgazdálkodási feladatok környezetvédelmi követelményeknek megfelelő megvalósítását, a Vgtv. 15§ (8) meghatározott feladatok ellátását segíti elő a) Az elnyerhető támogatás módja lehet − vissza nem térítendő, ezen belül − támogatás, − kamattámogatás, − visszatérítendő kamattámogatás. A kamattámogatás időtartama nem haladhatja meg a pályázat évét követő 3 évet. Gazdasági társaságok csak pénzintézettől felvett fejlesztési hitel kamattámogatása formájában vehetik igénybe a vissza nem térítendő támogatást. A miniszter a helyi önkormányzatok részére ígérvény kibocsátásáról is dönthet. Az ígérvény olyan feltételes döntést jelent, amelynek során a miniszter meghatározott összegű támogatás nyújtását ígéri a helyi önkormányzat részére arra az esetre, ha az a támogatásról szóló döntés évében, vagy az azt követő évben ugyanazon műszaki tartalmú pályázatához

céltámogatásban részesül. Az ígérvényes döntés érvényét veszíti, ha a helyi önkormányzat a támogatásról szóló döntés évében, vagy az azt követő évben a pályázatához céltámogatásban nem részesül. b) A támogatás mértékének felső határa a beruházási költség százalékában: = = = = = a vízellátási beruházásoknál 40 %, a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásoknál 30 %, a szennyvízbekötő vezetékeknél 40 %, a vízbázisvédelem területén 20 %, a belterületi vízrendezés területén 40 %, III. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. térségi vízgazdálkodás területén 50 %, = a vízbázisok biztonságba helyezését szolgáló megvalósíthatósági tanulmányoknál 50 % = = a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX14) Korm rendelet hatálya alá tartozó pályázó esetében az e rendelet 29§-ában meghatározott mérték 75 %-a. c) A támogatás felső határa: − települési vízgazdálkodás területén 300 millió Ft 30 millió Ft − üzemi vízgazdálkodás területén 10 millió Ft − térségi vízgazdálkodás területén − a vízbázisok biztonságba helyezését szolgáló megvalósíthatósági tanulmányoknál 1 millió Ft. III. TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI a) Ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz (programhoz, projekthez) VICE támogatás – a jogelőd Vízügyi Alapot is beleértve – csak egy alkalommal vehető igénybe. [AMR 81§ (1) bek] b) A pályázaton csak

a pályázat évében újonnan induló – legfeljebb négy év átfutási idejű – beruházással lehet részt venni. A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem adható A beruházás megkezdésének időpontja a kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontját kell tekinteni. [AMR 82§ (3)-(4) bek] c) Nem vehet részt a pályázaton csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló, valamint az olyan gazdálkodó szervezet, amely a VICE-vel, illetve a KAC-cal szembeni fizetési kötelezettségeit határidőben nem teljesítette, továbbá az, akit az AMR. 81§ rendelkezései kizárnak a támogathatók köréből, valamint az az önkormányzat, amely KAC pályázati felhívásának 1. 3 2 természetközeli szennyvíztisztításra irányuló beruházáshoz kíván támogatást kérni. d) A pályázatok elbírálásánál – a rendelkezésre álló támogatási keret erejéig – előnyt élveznek - - a hatóságok által jóváhagyott

települési környezetvédelmi programmal rendelkező önkormányzatok az azonos szakmai fontosságú pályázatok közül a több település összefogásával, társulással benyújtott pályázatok, amennyiben a társulás célja megegyezik a pályázati céllal [AMR. 82§ (2) bek.], és előnyös a környezet számára a legfeljebb két év alatt megvalósuló beruházások, azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülő projekthez kapcsolódnak, de a beruházás műszaki tartalmánál fogva EU támogatást nem kaphat. IV. A TÁMOGATÁS ALAPJA, ARÁNYA, FOLYÓSÍTÁSA: a) A pályázatban az igényelt VICE támogatások összege a beruházási költség és a támogatási mérték százalékaként – a megjelölt időtartam minden évére azonos arányban – értelmezendő. b) Amennyiben a pályázó számára megítélt támogatás felhasználása vonatkozásában a pályázó hibájából 6 hónapon belül bármely oknál fogva nem történhet meg a

szerződéskötés, vagy az ütemezés szerint a tárgyévre odaítélt támogatási összeg felhasználására nem kerül sor, akkor az érvényét veszti. A támogatási szerződésben rögzített pénzügyi támogatás átütemezésére indokolt esetben egy alkalommal kerülhet sor, amely módosítási kérelemről a miniszter dönt. c) Az odaítélt támogatás folyósítása a pályázat (a támogatás-felhasználási szerződés) szerinti támogatási cél megvalósításának a VIZIG teljesítésigazolása és számlamásolat, kamattámogatás esetén a hitelszerződés szerinti kamatbefizetésnek a támogatási célra is azonosított pénzintézeti igazolása alapján teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. IV. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. d) A kedvezményezettet legfeljebb az odaítélt összegű támogatás illeti meg, annak növelésére nincs lehetőség. A pályázaton elnyert támogatás összegénél arányosan kisebb összegű támogatást kell folyósítani, ha a beruházás tényleges költségének összege nem éri el a pályázatban szerepeltetett, a támogatás alapját képező beruházási költség összegét. e) A települési vízellátási, szennyvízelhelyezési és a belterületi vízrendezési pályázatoknál a támogatni kért műszaki tartalomra vonatkozó beruházási összeg meg kell egyezzen a címzett- vagy céltámogatási pályázatban, illetve az 54/1995. (V10) Korm rendeletben szabályozott igénybejelentésben szerepeltetett összeggel, vagy ha a pályázat nem annak teljes

műszaki tartalmára vonatkozik, akkor értelemszerűen annak arányos részével. f) A kedvezményezettel a VIZIG – az AMR. 87§-ában foglalt rendelkezéseket is érvényesítve – szerződést köt a támogatás felhasználására. E szerződés tartalmazza a jelen felhívásban foglalt feltételek szerint odaítélt támogatás felhasználásával, annak ellenőrzésével – ennek keretében a VIZIG-nek a beruházásra induló közbeszerzési eljárásban történő részvételével – és folyósításával, továbbá jogi biztosítékával kapcsolatos feltételeket. g) Nem folyósítható a támogatás, ha a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása keletkezik h) Az odaítélt támogatás iránti igénylés legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig nyújtható be a VIZIG-hez V. SZERZŐDÉSKÖTÉS A miniszteri döntés alapján VICE támogatásban részesített pályázóval szerződést, a 9/2003.(K Ért4) KvVM

utasításban kijelölt szervezet köti meg. VI. RÉSZLETES FELTÉTELEK A pályázatoknak az AMR. 83-84§-aiban foglalt tartalmi követelményeknek akkor is eleget kell tenniük, ha azokat a pályázati felhívás külön nem jelöli meg. Minden pályázathoz csatolni kell - az AMR. 83§-ának (2) bekezdésében, valamint 84§-ában megjelölt nyilatkozatokat, igazolásokat, - a pályázati díj befizetését tanúsító készpénzfizetési szelvény vagy az átutalási megbízás terhelési értesítőjének hiteles másolatát, - helyi önkormányzati beruházásnál az önkormányzati testületi határozatot a saját forrásról, valamint az áfa-levonási jogosultságról szóló nyilatkozatot (nemleges esetben is), - a kitöltött „Pályázati adatlap”-ot, valamint a AMR. 8/b számú mellékletében szereplő „Adatlap – a támogatási döntésről” című adatlap I. részét kitöltve, nyomtatásban és elektronikus formában (számítógépes adathordozón). Felhívjuk

a Pályázók figyelmét a pályázat befogadhatóságának feltételéül meghatározott iratok érvényességének, hitelességének meglétére! A) Települési vízgazdálkodási beruházások Támogatásra pályázhat az általános feltételek teljesítése esetén - valamennyi támogatható beruházás körében = bármely települési önkormányzat, = önkormányzatok társulása; - az ivóvízminőség javítására, szennyvíz-bekötővezetékek kiépítésére és vízbázisvédelem területén az előbbieken túl önkormányzati többségi tulajdonban lévő viziközmű üzemeltető szervezet. 1. Támogatható beruházások a) a vízellátás területén − a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítását, V. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. − vezetékes ivóvízzel még ellátatlan település, belterületi településrész közműves ivóvízellátásának megvalósítását, − külterületi lakott hely közműves vagy egyedi vízellátását (állandó lakosok által lakott területen), vagy − a vízellátás biztonságának javítását szolgáló beruházások; b) a szennyvízelvezetés és –tisztítás területén − a 224/1999. (XII30) Korm rendelet 2-3§-ai szerint az I-II prioritási csoportokhoz tartozó önkormányzatok = céltámogatással vagy = egyenértékű módon megalapozott más, pl. területfejlesztési támogatással rendelkező beruházásai; − a prioritástól függetlenül: = címzett támogatással rendelkező, illetve a 2003. évi címzett támogatásra igénybejelentést benyújtó

önkormányzatok beruházásai, = a Cctv. 23§-ának s) pontjában szereplő beruházások, = a megyei jogú városok beruházásai; ezeken belül: ba) a szennyvízelvezető közcsatorna-hálózat és/vagy a szennyvíztisztító, illetve települési folyékony hulladék tisztító telepek építését, bővítését szolgáló beruházások (azokra a beruházásokra, amelyek együtt tartalmaznak csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztést vagy bővítést, a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre csak egy, közös, mindkét létesítménytípust tartalmazó pályázat adható be), bb) amelynek célja a meglévő törzscsatorna hálózat és szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése nélkül a szennyvízbekötő vezetékek kiépítésével a település csatornaellátottsági arányának növelése (amennyiben az az önkormányzat szervezésében önkormányzati beruházás útján valósul meg és általa a település csatornázott lakásainak

aránya a település összes lakásszámához képest legalább 5 %-kal emelkedik. c) a vízbázisvédelem területén ca) vízbázisok aktív védelmére irányuló beruházások, amelyek üzemelő vízbázisok biztonsága (illetve kapacitása) megőrzését, − üzemelő vízbázisok szennyeződése esetén monitoring rendszer kiépítését vagy bővítését, − üzemelő vízbázisok szennyeződése esetén a kárelhárítást szolgáló művek kiépítését vagy bővítését − szolgálják. cb) vízbázis védőterületek kialakítása területén azok a beruházások, amelyek a védőterület kialakításáról szóló határozatban előírt intézkedések végrehajtását szolgálják. cc) vízbázisok biztonságba helyezése területén döntés-előkészítő, megvalósíthatósági tanulmányok d) belterületi vízrendezés területén azok a beruházások, amelyek − a csapadékvizek elvezetését (kivéve az egyesített rendszerű szennyvízelvezetést), − a

belterületeket veszélyeztető vízfolyások és belvízcsatornák rendezését szolgálják, illetve − a belterületekre veszélyes víz- és hordalékelöntések megakadályozásához szükséges létesítmények, − kiemelten a tározók és záportározók, továbbá − vízrendezési szempontból szükséges egyéb létesítmények. e) balatoni strandkotrások. VI. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. a) A pályázatok tartalma A vízellátási és a szennyvízelhelyezési, továbbá a vízbázisok aktív védelmét szolgáló beruházásoknál a pályázati

dokumentációnak tartalmaznia kell − jogerős vízjogi létesítési engedélyt, illetve az A)1. b,b) szerinti beruházásoknál a vonatkozó szolgáltatói hozzájárulásokat, − pályázati adatlapot, − pályázati tervdokumentációt a tervezett, vagy a megvalósuló műszaki megoldásról, amely a következő mellékleteket tartalmazza a beruházást ismertető műszaki leíráson és tervrajzokon túlmenően: = a 104/1998 (V.22) Korm rendelet szerinti megvalósíthatósági tanulmányt, = a beruházás tervezett ütemezését. b) Vízbázis védőterületek kialakítását szolgáló beavatkozásoknál a pályázati dokumentációnak a beavatkozásokról készített műszaki leíráson, helyszínrajzokon és költségvetésen kívül tartalmaznia kell a védőterület kialakítására kötelező határozatot is. c) Belterületi vízrendezési beruházásoknál a pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell: - a pályázat tárgyára vonatkozó érvényes vízjogi

létesítési engedélyt, az engedélyezési terv műszaki leírását , a munkával érintett terület átnézeti helyszínrajzát, − a beruházás tervezett költségét és ütemezését. A jelenlegi helyzet leírása térjen ki a beruházással érintett terület vízkár-veszélyeztetettségének, és a vízrendezés hiányából adódó veszélyek ismertetésére, adjon átfogó képet a domborzati és talajadottságokról, a talajvízviszonyokról, a beépítettség mértékéről, a védett értékekről, a vízrendezettségi állapotról, a meglévő művekről és azok állapotáról, a befogadói viszonyokról. A helyzetkép adjon tájékoztatást továbbá az előfordult helyi vízkáreseményekről, azok okáról, az okozott károk nagyságáról és arról, hogy rendelkezik-e az önkormányzat vízkárelhárítási tervvel. A műszaki leírás ismertesse a megoldandó feladatot, a választott megoldást, a tervezett létesítményeket. Csatolandó az átnézeti és a

részletes helyszínrajz, amin fel kell tüntetni a beruházással érintett terület lehatárolását, a tervezett létesítményeket, a terület vizeit befogadó vízfolyást, belvízcsatornát. A helyszínrajzon fel kell tüntetni a beruházással érintett terület lehatárolását, a tervezett létesítményeket, a terület vizeit befogadó vízfolyást, belvízcsatornát. 3. Bírálati szempontok A pályázatok elbírálása során a következő szakmai célok kerülnek kiemelten figyelembevételre: a) a települési vízellátási beruházásoknál − víztisztító építése vagy bővítése, illetőleg vízbázis kiváltása, ha a közüzemi vízmű által szolgáltatott ivóvíz minősége nem megfelelő; − vezetékes ivóvízzel még ellátatlan települések, kerületek rendszerbe kapcsolása, − a vízellátás biztonságosabbá tétele érdekében történő vezeték építések / pl. körvezeték építés b) a települési szennyvízelvezetési és

–tisztítási beruházásoknál Irányadó a 224/1999. (XII30) Korm rendeletben az I-II prioritási csoportokon belüli részprioritások sorrendje, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/ 2002. (II27) Korm rendelet 2§-ban megfogalmazott teljesítési határidők rendje, különös tekintettel a következő szakmai szempontokra: − olyan csatornázatlan települések szennyvízelhelyezési beruházásai, amelyek csatornázatlansága üzemelő vízbázist súlyosan veszélyeztet, − hiányzó szennyvíztisztító kapacitás létrehozása, − csatornahálózat építése/bővítése kihasználatlan kapacitású szennyvíztisztító telephez vagy regionális szennyvízelvezető rendszerhez való csatlakozással, VII. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. − vízbázis védelmi szempontból kiemelten védendő területeken elhelyezkedő települések, a környezetvédelmi, vízminőség védelmi előírásoknak megfelelni nem tudó szennyvíztelepek korszerűsítésére irányuló műszaki beavatkozások. c) vízbázisvédelem területén a vízbázis veszélyeztetettségének mértéke. − a vízbázisok védőterületének kijelölése jogerős vízjogi engedéllyel megtörtént. d) a belterületi vízrendezési beruházásoknál a vízkárok megelőzése, illetve mérséklése az élet- és vagyonvédelem érdekében minden településen, de különös figyelemmel − − − − − − a tartósan magas talajvízállású területekre, a belvízzel erősen

veszélyeztetett területekre, az erózió által erősen veszélyeztetett területekre, a természetes partfalak, csúszásveszélyes területek környezetére, a kiemelt vízminőség-védelmi területekre, valamint az idegenforgalom (beleértve a falusi turizmust is) fejlesztésére. B) Üzemi vízgazdálkodási beruházások Támogatást kérhet bármely természetes vagy jogi személy üzemi vízgazdálkodási fejlesztéséhez, ha azzal a szennyezőanyag-, illetve a szennyvízkibocsátást csökkenti, vagy ha az a vízellátás biztonságának növelését, a vízbázisok védelmét szolgálja. 1. Támogatható beruházások Az üzemi vízgazdálkodási rendszer bármely pontján szükségessé váló beruházások. 2. A pályázat tartalma - - 3. A pályázatban támogatni kért beruházásra vonatkozó, jogerős vízjogi létesítési engedély vagy az elsőfokú építésügyi hatóság (jegyző) által kiadott engedély, pályázati tervdokumentáció a megvalósítani

tervezett műszaki megoldásról, mely a következőket tartalmazza: műszaki leírás, amely kitér az üzemi vízgazdálkodási rendszer elemző értékelésére és a vízikörnyezettel való kölcsönhatásának vizsgálatára, figyelemmel a kiírásban ismertetett támogatási célokra, továbbá ismerteti a szóba jöhető megoldásokat, és indokolja a választást, szükség szerint néhány tájékoztató rajzi melléklet, amelyet a beruházás vázlatos ismertetéséhez a pályázó indokoltnak tart (áttekintő helyszínrajz, vázlatos technológiai hossz-szelvény); igazolás a saját forrás rendelkezésre állásáról, bármely olyan dokumentum, amelyet a pályázó pályázata elbírálása szempontjából fontosnak tart. Bírálati szempontok A megvalósítandó beruházás közgazdaságilag, pénzügyileg, műszakilag kellően megalapozott, környezet és vízvédelmet egyaránt szolgáló létesítmény megvalósítására kerülhessen sor. A pályázatok

elbírálása során a következő szakmai célok kerülnek kiemelten figyelembevételre: azon – saját vízellátással rendelkező – élelmiszeripari üzemek vízminőség javítása, ahol az ivóvíz − arzéntartalma meghaladja a 10 µgL-t közcsatorna káros szennyezésének megszüntetése előtisztítással, − zárt rendszerben hőnyerésre felhasznált termálvíz hasznosítás esetén visszasajtolásos technológia − alkalmazása. C) Térségi vízgazdálkodási beruházások: VIII. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Pályázatot nyújthat be bármely

települési önkormányzat, természetes vagy jogi személy, vagy a felsoroltak társulása olyan beruházásokhoz, amelyek egy térség vízgazdálkodási helyzetének javítását, a vizek jó állapotának elérését valamint kártételeinek megelőzését szolgálják. 1. Támogatható beruházások A pályázatok elbírálása során a térség fejlesztésére gyakorolt hatásuk alapján a következő térségi vízgazdálkodási célok kerülnek kiemelten figyelembevételre: a) tó- és záportározó építési beruházások, amelyek a vízügyi ágazat által kidolgozott országos „Tóépítési” és „Záportározási” programban kitűzött célok megvalósítását szolgálják; b) vízkár-elhárítási beruházások, amelyek a vízkárok, belvíz, árvíz megelőzését szolgálják; c) a felszíni vizek vízminőségi állapotának javítását szolgáló beruházások, melyek a jó vízállapotok elérését, illetve hosszú távú megőrzését szolgálják.

d) a holtág rehabilitációt szolgáló beruházás 2. A pályázatok tartalma − − − 3. a vízjogi létesítési engedély, pályázati tervdokumentáció, amely tartalmazza = a műszaki leírást, amely kitér a beruházás indoklására, a térség jelenlegi vízgazdálkodási helyzetére, a létesítmény szerepére és tervezett hasznosítási lehetőségeire is, = átnézeti és részletes helyszínrajzot, = műtárgyrajzokat, = a beruházás becsült költségét, = a megvalósítás ütemezését; minden olyan dokumentum, amit a pályázó az elbírálása szempontjából fontosnak tart. Bírálati szempontok A pályázatok elbírálása során a térségre gyakorolt hatásuk alapján a következő célok kerülnek kiemelten figyelembe vételre: − a vízkárok megelőzése és csökkentése, különös tekintettel a víz és hordalék visszatartásra, − a létesítmény többcélú hasznosítása, − a létesítmény térségfejlesztésre gyakorolt hatása,

kiemelt figyelemmel a turizmusra és a térség ökológiai jellemzőire, állapotára, − a vizek kártételei (belvíz, helyi vízkár, árvíz) elleni védelmet szolgáló létesítmények építése, fejlesztése, rekonstrukciója, − a létesítmények illeszkedése a térség vízgazdálkodásához, − az állóvizek és a holtágak vízminőségi állapotának javítása. IX. oldal http://www.doksihu 3. melléklet A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi „ZÖLD FORRÁS” programjának pályázati felhívása „A” Környezet- és természetvédelmi célú fejlesztésekre, programokra, tevékenységekre, intézkedésekre és ezek megalapozására (KAC) 1.3 Települési önkormányzatok természetközeli szennyvíztisztítással és egyedi szennyvíz-elhelyezéssel kapcsolatos előkészítési, programkészítési és fejlesztési (beruházási) feladatai Vizeink minőségének és mennyiségének védelme, illetve javítása a Nemzeti

Környezetvédelmi Program egyik legfontosabb célkitűzése. A támogatás célja, hogy segítse elő elszennyezett vizeink minőségének javítását, további elszennyezésének megakadályozását, terhelésének csökkentését. A fejlesztések alapvetően hozzá kell járuljanak az EU környezetvédelmi irányelveinek, elsősorban a vizek jó állapotának elérését és megtartását szolgáló 2000/60/EK Víz Keretirányelv követelményeinek teljesítéséhez. A környezet-, víz- és egészségvédelmi szempontból egyedi szennyvízelhelyezésre és természetközeli szennyvíztisztításra részben, vagy egészben nem alkalmas települések listáját jelen felhívás 1/6. melléklete tartalmazza 1.31 A természetközeli szennyvíztisztításra és a szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezésre irányuló fejlesztés előkészítésének támogatása A támogatás célja A települési szennyvizek ártalmatlanítására szolgáló fejlesztéseknél már a fejlesztés kezdeti

szakaszától folyamatosan érvényesülniük kell a speciális helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szempontoknak, valamint a gazdaságossági feltételeknek. Ugyanakkor az állami pénzek megfelelő hasznosulása, valamint az önkormányzati feladatok szakszerű teljesítése érdekében szükséges már az előzetes tervezési lépcsőfokokban segíteni a fejlesztési koncepció megfelelő alakulását. Támogatható tevékenységek 1. 2. 3. Térségre vagy rész-vízgyűjtőre vonatkozó Szennyvíz-elhelyezési Program elkészítése (a 1/2. melléklet szerinti tartalmi követelmények szigorú betartásával), Települési Szennyvíz-elhelyezési Program, illetve az egyedi szennyvízkezelési program elkészítése (a 1/2. melléklet szerinti tartalmi követelmények szigorú betartásával), Környezeti hatásvizsgálat készítése a természetközeli szennyvíztisztításra vagy a szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezésre irányuló fejlesztés

előkészítéseként, jogszabályi előírás, vagy hatósági kötelezés esetén. A felsorolt előkészítő tevékenységek egyenként és csoportosan is megpályázhatók. A támogatás általános feltételei - a fenti 1.), 2) és 3 ) tevékenységre vonatkozó pályázat tartalmazzon egy aktuális Fejlesztési Koncepciót3, amely olyan mélységben kerüljön kidolgozásra, hogy abból a fejlesztés 3 A Fejlesztési Koncepció bemutatja a települések környezeti elemeinek jelenlegi állapotát, a környezeti elemek célállapotát és a célállapotok elérésének lehetséges módjait, különösen a csatornázási, szennyvíztisztítási és egyedi elhelyezési elképzelések tekintetében. A koncepciónak tartalmaznia kell a X http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - - - - szükségessége és észszerűsége egyértelműen megítélhető legyen, illetve mutassa be a korábban hasonló célból készített tanulmányokat, terveket és vizsgálatok eredményeit is, a fokozatos beruházás-előkészítés érdekében a támogatható tevékenységekre vonatkozó pályázatokhoz csatolni kell, az előző terv-fokozat komplett, engedélyezett vagy a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott tervdokumentációját, a Fejlesztési Koncepcióban (ill. az előző tervfokozatokban) - a csatornázási lehetőségek mellett részletesen vizsgálni kell a szakszerű helyi egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazásának lehetőségeit, a pályázatnak a tervezési díj tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által az aktuális évre ajánlott

vállalkozói díj (MÉDI-Mérnöki szolgáltatások díjszabása, mérnöknapra vonatkozóan) szerint számított költségeket kell tartalmaznia, (A szükséges tervezői költséget legalább három független tervezői ajánlattal alá kell támasztani, az árajánlatokban igazolni kell az adott feladatra érvényes tervezői jogosultságot.) az előkészítéssel kapcsolatos pályázatokat a tervezésre vonatkozó adatlapok, valamint a fejlesztési pályázatoknál előírt betétlapok és kötelező mellékletek csatolásával kell benyújtani. (Csak azokat a részeket kell kitölteni, illetve beadni, amelyek az adott tervezési munkára értelmezhetők, illetve becsülhetők.) A tervezési pályázatok elkészítéséhez Irányelv kerül kiadásra, mely a környezetvédelmi felügyelőségeken és az interneten (www.kvvmhu) is hozzáférhető A támogatás egyedi feltételei Tervezhető műszaki fejlesztések: 1) azok az önállóan üzembe helyezhető természetközeli

szennyvíztisztítási fejlesztések, ahol az összegyűjtött szennyvizek szükséges mértékű tisztítását faültetvényes-, tavas-, gyökérzónás-, illetve azok kombinációiból álló szennyvíztisztítási eljárással irányozzák elő 2) a természetközeli szennyvíztisztító telepekhez tartozó csatornázási fejlesztések, amennyiben • a települési szennyvízkibocsátásának terhelése meghaladja a 2000 lakosegyenértéket, azaz a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény (a továbbiakban: Vgtv) 4 § (2) bekezdés b) pontja alá tartozó kötelező közfeladat ellátására irányuló fejlesztések, ha a számítások igazolják a csatornázás célszerűségét a fejlesztéssel érintett területen, a 26/2002 (II. 27) Korm rendelet előírásainak figyelembe vételével; vagy • a települési szennyvízkibocsátásának terhelése nem éri el a 2000 lakosegyenértéket, de Települési Szennyvíz-elhelyelyezési Programmal bizonyított, hogy a

felszíni, vagy felszín alatti vizek sérülékenysége, vagy a tartósan magas talajvízállás, esetleg egyéb helyi adottságok (teleknagyság, szikkasztásra alkalmatlan talaj stb.) miatt a csatornázáson kívül más gazdaságos megoldásra nincs mód az adott területen. A bizonyítást mérések, számítások, illetve jogszabályi előírásoknak kell képezniük. 3.) a korszerű egyedi/helyi, közcsatornázást nem igénylő szennyvíztisztítási és -elhelyezési fejlesztések, amennyiben a települési önkormányzat biztosítja az egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatás ellátását is ( 1.4 melléklet), illetve ahol a telken belüli szakszerű megépítés és üzemeltetés tartósan biztosított, azaz: • - az egyedi szennyvízelhelyezés a felszín alatti vizek terhelését csökkenti, - a tervezés és megvalósítás önkormányzati szervezésben, szakmailag ellenőrzötten történik, • az OVF által kiadott alkalmazási engedéllyel rendelkező, a

szennyvíztisztítási technológia egészére kiterjedő, egyszerű egyedi kislétesítmények építésével (zárt és vízzáró oldómedencé(k), zárt és vízzáró oldó-medencét követő homokszűrő(k) segítségével) oldják meg a szennyvizek tisztítását és ártalommentes elhelyezését, • a fejlesztés a régi, szakszerűtlen szennyvízelhelyezés létesítményeinek megszüntetését is tartalmazza (ennek alátámasztott költsége részét képezi a beruházási költségnek), fejlesztés becsült beruházási költségét, az ennek alapján számított egy lakos-egyenértékre jutó beruházási költséget, az előre látható ütemezést, továbbá a projekt finanszírozásának lehetséges módjait. XI. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • az új, szakszerű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményekben keletkezett iszap elhelyezése, igazoltan környezetártalom-mentes módon történik. Prioritás - az a megoldás, amely a költség-hatékonysági vizsgálatok alapján a legkedvezőbb. Tiltások, szankciók Nem támogatható az a térségi fejlesztési koncepció, ahol a szennyeződésre kevésbé érzékeny terület(-ek)-ről, érzékeny területre vezetik át a szennyvizet, tisztítás ill. elhelyezés céljából A finanszírozás módja Az előkészítő tervezések KAC támogatási aránya legfeljebb 80% -os mértékű vissza nem térítendő támogatás lehet. Ezt az összeget a beruházás kivitelezésére vonatkozó KAC pályázat támogatásából – amennyiben arra, a későbbiekben sor kerül -

le kell vonni. 1.32 A természetközeli szennyvíztisztításra irányuló beruházás megvalósításának támogatása A támogatás célja olyan természetközeli szennyvíztisztítási fejlesztések megvalósítása, amelyek együttesen figyelembe veszik a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi-, illetve minőségi védelmét, elsősorban a 33/2000. (III. 17) Korm rendelet szerinti érzékenységi kategóriákat, valamint a felszíni vizekre vonatkozó minőségi célkitűzéseket, a 240/2000. (XII 23) Korm rendelet, a 203/2001 (X 26) Korm rendelet, illetve a 9/2002. (III 22) KöM-KöViM együttes rendelet értelmében Alapvető elvárás, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi-, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, és hogy a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosított legyen.

Támogatható fejlesztések A költség- és környezetkímélő, természetközeli (faültetvényes-, tavas-, gyökérzónás-, illetve ezek kombinációból álló) szennyvíztisztítási megoldások (a megvalósítás irányelveit az 1/5 melléklet tartalmazza) és az azokhoz tartozó csatornafejlesztés. A támogatás általános feltétele 1) A természetközeli szennyvíztisztítás környezeti elemeket (felszíni- és felszín alatti víz) nem veszélyeztető alkalmazási lehetőségét bemutató vizsgálat benyújtása abban az esetben, ha a fejlesztéssel érintett terület a következő adottságok valamelyikével rendelkezik: magas talajvízállású terület, ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez viszonyítva 2,0 m-en belül van; ahol az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan; a 33/2000. (III 17) Korm rendelet 2/1 számú melléklet „A” érzékenységi kategória c) pontja szerinti karszt, illetve a d.) pontja

szerinti vízbázis védőterület; a 240/2000 (XII. 23) Korm rendeletben kijelölt érzékeny felszíni vizek 250 m-es parti sávja; a 9/2002. (III 22) KöM-KöViM együttes rendelet 1 számú melléklete 2 „Egyéb védett területek” -ként megjelölt felszíni vizek 250 m-es parti sávja. XII. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2) Külön környezetvédelmi és gazdaságossági vizsgálatok elvégzése a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról közzétett szabályozásnak megfelelően, a 26/2002 (II.27) Korm rendelet szerint, továbbá

közgazdasági életképességi vizsgálatok a KAC Pályázati Felhívás mellékletében szereplő közgazdasági minta alapján. (Lásd: Útmutató a KAC pályázatok közgazdasági értékeléshez, internet file: KTSUTMUT.doc) A támogatás egyedi feltételei: Támogathatók azok az önkormányzatok, amelyek a) a Települési Környezetvédelmi Program [1995. évi LIII törvény 46§ (1) b)] részét képező, az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetett Települési Szennyvíz-elhelyezési Programmal (kötelezően csatolandó melléklet, melynek tartalmi követelményeit az 1/2 melléklet mutatja be) támasztják alá a szennyvízkezelési koncepció megfelelőségét, b) természetközeli szennyvíztisztításra és a hozzá tartozó csatornázásra vonatkozó fejlesztés esetén, a 26/2002. (II 27) Korm rendelet szerinti vizsgálatokkal, valamint több változatot tartalmazó Megvalósíthatósági Tanulmánnyal (kötelezően csatolandó melléklet, melynek

tartalmi követelményei: a 104/1998. (V22) Korm rendelet szerinti tanulmány + pénzügyi terv) igazolják, hogy az egyszeri vagy ütemezett beruházással tartósan teljesítik a település szennyvízártalmatlanításával szembeni hazai környezetvédelmi-, valamint az EU csatlakozással összefüggő elvárásokat, továbbá pénzügyi tervvel bizonyítják, hogy képesek a megépülő létesítmények hosszú távú biztonságos üzemeltetésére és fenntartására, és c) természetközeli szennyvíztisztításra és a hozzá tartozó csatornázásra vonatkozó fejlesztés esetén vállalják, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül csatornadíj támogatásra nem tartanak igényt, és d) ütemezett fejlesztés esetén a már megépült és üzembe helyezett csatornarendszereknél az ellátott lakások legalább 90 %-át az újabb ütem támogatási szerződését követő fél éven belül rákötik a csatornára, e) új természetközeli

szennyvíztelep esetén vállalják, hogy a csatornára történő rákötési arány a szennyvíztelep próbaüzemének megkezdésétől számított 3 hónapon belül eléri legalább a 90 %-ot – a csatornával ellátott lakások számára vonatkoztatva – és ez az arány a későbbiekben nem csökken. Tiltások, szankciók Amennyiben a fenti d) – e) feltétel bármelyike nem teljesül, a kapott KAC támogatást kamatmentes hitelként kell kezelni és a műszaki átadást követő 5 éven belül vissza kell fizetni. Nem támogathatók azok a szennyvíztisztító telep bővítésre irányuló fejlesztések, ahol a meglévő telep és csatornahálózat kihasználtsága nem érte el legalább a 90 %-os kihasználtságot, illetve ahol a telep bővítést nem tervezik együtt és összhangban a legalább 90 %-os rákötési arányú csatornahálózat fejlesztéssel. Prioritások − − − az előkészítési munkák KAC-támogatással készültek, az illetékes környezetvédelmi

felügyelőség (igazolt) egyetértésével – a Települési Környezetvédelmi Program részeként - kialakított Települési Szennyvízelhelyezési Programra támaszkodnak, a szennyvizek ártalommentes elhelyezését gazdaságosabban, illetve költségtakarékosan oldják meg. Az összehasonlítás alapja: • a 104/1998. (V 22) Korm rendelet 2 § (3) bekezdésében, valamint annak 2 melléklet B) pontjában előírt „F” fajlagos mutató, • a számított pénzügyi belső megtérülési ráta (A közgazdasági értékeléshez útmutató szolgál.), • magasabb környezet-érzékenységi mutató-számmal (meghatározása a 1/3. melléklet szerint) rendelkeznek. A finanszírozás módja XIII. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A természetközeli szennyvíztisztítási fejlesztés KAC támogatási aránya legfeljebb 70 %-os vissza nem térítendő támogatás lehet, a hozzátartozó csatornaközművel együtt, amennyiben az nem haladja meg a településen a környezetvédelmi- és gazdaságossági szempontból optimális mértéket. A pályázatot 8 pld.-ban kell benyújtani A szükséges adatlapot („Zöld Forrás” pályázati adatlap környezet- és természetvédelmi fejlesztések megvalósításához), betétlapot a kitöltési útmutatót és a kötelezően csatolandó mellékleteket a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ tartalmazza. 1.4 Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése (Vátr. szerinti támogatási kategória: ABC) A támogatás célja A felszín alatti vizek és a talaj védelme és

javítása a Nemzeti Környezetvédelmi Program kiemelt célkitűzései közé tartozó feladat. Stratégiai jelentőségű felszín alatti vizeink biztosítják az ország vízellátásának több mint 95 %-át. A földtani közeg (melynek részét képezi a talaj) védelme a felszín alatti vizekkel való elválaszthatatlan kapcsolata miatt is jelentős feladat. Ezt a feladatot támogató fejlesztésnek minősül a) általában a kármentesítés körébe tartozó tevékenység, valamint b) a barnamezős beruházások előkészítése érdekében az önkormányzati területvásárlás és kármentesítés. A 90’es évek ipari szerkezetváltása és a hagyományos nehézipar leépülése következtében igen nagy egykori ipari területek váltak elhagyottá annak ellenére, hogy azokon az infrastruktúra hálózatok, (villany-, víz-, gáz-, csatornahálózat, telefon) kiépültek. Ezek a iparterületek igen nagy gazdasági értéket jelentenének akár a nemzetgazdaság, akár

egy-egy település számára, ezért újrahasznosításuk elősegítése célszerű. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a hazai iparba beruházó külföldi, vagy magyar érdeklődők nem szívesen vásárolnak telephelyet korábbi iparterületeken. A csekély érdeklődés alapvető oka, hogy a legtöbb esetben a kiürült ipari terület környezeti állapotának megbízható felmérése (előzetes kárfelmérés) sem történt meg, a kármentesítésre pedig nem állnak rendelkezésre a műszaki tervek és a pénzügyi források. Környezetvédelmi szempontból az így hasznosítatlan területek kettős problémát vetnek fel Egyrészről nem szűnik meg az adott terület környezetszennyezése, másfelől pedig eddig érintetlen területek esnek áldozatául a zöld mezős ipari beruházásoknak. A megoldást sok esetben az is nehezíti, hogy ezek a területek gyakran nagyon sok tulajdonos birtokában vannak, s a tulajdonosok magánszemélyek. Így mobilizálható tőke nem

áll rendelékezésre a területek környezeti kárainak megszüntetésére. A kármentesítésre kötelezett által nem, vagy csak részlegesen teljesített kármentesítés a környezeti elemek fokozott károsodását, egészségkockázat növekedését okozhatja. A támogatás célja, hogy a hatóság által előírt ütemezésben a kármentesítési feladatok teljesüljenek, így a késedelem miatti káros hatások, a jelentős költségnövekedés elkerülhető legyen. Egykori iparterületek esetében a támogatás elő kívánja segíteni az érintett önkormányzatok gazdasági érdekeltségét a barnamezős beruházások céljára kialakítandó területeken szükséges környezetvédelmi fejlesztések végrehajtására. Támogatható beruházások Pályázatot nyújthat be: a) a kármentesítés szakaszaival összehangoltan annak kötelezettje − tényfeltárásra, − műszaki beavatkozásra, − utóellenőrzésre. XIV. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) barnamezős beruházások előkészítése esetén az önkormányzat − területvásárlásra, − kármentesítési tényfeltárásra, A támogatás egyedi feltételei a) A kármentesítési pályázatoknál − pályázatot nyújthat be, ill. a támogatás kedvezményezettje lehet a 33/2000 Korm rendelet 4 § (2), (3) és (4) bekezdései szerint kármentesítésre kötelezett, ha − a kár okozója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt, − nem tudja viselni a kármentesítés költségeit; a kármentesítés akkor támogatható, ha a kötelezett tartósan fedezethiányos,

ezért a − kármentesítési határozatnak megfelelõ ütemben nem tudja finanszírozni kármentesítési feladatainak elvégzését; − a támogatás az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében történik; − a pályázathoz ki kell tölteni és be kell nyújtani az OKKP információs rendszerében, a KÁRINFO-ban alkalmazott, a prioritási szám megállapításához szükséges a “Szennyezett területek és szennyezőforrások országos számbavétele” megnevezésű “ASZF” bejelentőlapot és a “Szennyezett területek és szennyezőforrások nyilvántartása” megnevezésű “B” műszaki adatok adatlapját. Ennél a támogatási célnál az adatlapok a szükséges környezetvédelmi betétlapok; − a pályázathoz csatolni kell annak bemutatását és igazolását, hogy a pályázó kármentesítésre kötelezett miért nem tudja a határozatnak megfelelően végrehajtani kármentesítési feladatait; − a pályázathoz mellékelni kell a

pályázat tárgyára vonatkozó hatályos hatósági határozatot; − a pályázathoz csatolni kell a pályázat tárgya szerinti, a felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési tervet (pl. tényfeltárási-, műszaki beavatkozási, utóellenőrzési terv) b) Barnamezős beruházások előkészítésére vonatkozó önkormányzati pályázatok esetében további feltétel: − a támogatást csak olyan önkormányzatok vehetik igénybe, melyek közigazgatási területén barnamezős beruházásra alkalmas, egykori ipari tevékenységhez kötődő szennyezett területek találhatók, s azok tulajdonjogával rendelkeznek, vagy a tulajdonjogot kívánják megszerezni, − a terület hasznosítására hosszú távú koncepcióval rendelkezik, melyet a képviselőtestület elfogadott, − terület vásárlás esetén a tulajdonosok eladási szándéknyilatkozata Prioritás a) A kármentesítési pályázatoknál: 1. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi

területeken lévő kármentesítés, ahol Kr 34 § (4) bekezdése szerinti határidőre (2010. december 31) a kármentesítést be kell fejezni 2. Ha a kár okozója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt 3. Műszaki beavatkozás esetében a következő sorrendben részesülnek előnyben: a) az önkormányzatok, vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok; b) közintézmények; c) költségvetési intézmények; d) vállalkozások 4. További prioritás: a) az 2., illetve a 3 prioritási pont – és azon belül az a), b), c) és d) alpontok – szerint azonos megítélésű projektek között a ”Települések szennyeződés érzékenységi besorolása" szerinti (1. melléklet) érzékenységi prioritásokat kell érvényesíteni b) a 11/1994.(III25) IKM rendelet szerinti határidővel előírt feladatokat szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó kármentesítés. b) Barnamezős beruházások esetében az előzőek mellett XV. oldal

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. − előnyt élveznek azok az önkormányzatok, melyek területe hátrányos munkaerő-piaci helyzetű régióban van. Elbírálási szempontrendszer a) A kármentesítési pályázatoknál: − a prioritási szempontok szerinti sorrend; − a terület Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) szerinti prioritási száma − (Az OKKP országos számbavétele keretében a szennyezett, károsodott területek kapnak egy prioritási számot, majd az NKPL-re kerülnek. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület

környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét: A beérkezett pályázatok a prioritási szám alapján kerülnek rangsorolásra, amely szám meghatározásának alapja a pályázathoz csatolt szakszerűen és hitelesítetten kitöltött “ASZF” és “B” adatlap.) − − − − − − − − a kármentesítés műszaki, környezetvédelmi megalapozottsága; a kármentesítés költség/hatékonysága; a kármentesítési határozatban szereplő feladatok késedelme milyen mértékű kockázatnövekedéssel jár, továbbá okoz-e jelentős kármentesítési költségnövekedést, veszélyezteti-e a kármentesítési feladatok finanszírozhatóságát; van-e nemzetközi vonatkozása, határo(ko)n átnyúló hatása; műszaki beavatkozás esetében a tervezett technológiai megoldás(ok) eredményességének, hatékonyságának hazai, esetleg nemzetközi referenciái; műszaki beavatkozás esetében a tervezett technológiai megoldás(ok) korszerűsége a BAT elv

figyelembe vételével, a környezeti elemek komplex védelme szempontjából; a kötelezettnél milyen mértékű támogatásra van szükség a kármentesítési feladatok határidőre történő ellátásához; a környezetvédelmi felügyelőség szakmai értékelésre támaszkodó véleménye. b) Barnamezős beruházások esetében az előzőek mellett − foglalkoztatáspolitikai, illetve a lakossági egészségvédelmének indokoltság; Finanszírozás módja A támogatható beruházások mindegyikében a támogatás mértéke elérheti a költségek 100%-át, de műszaki beavatkozás, illetve barnamezős beruházás esetén a megtisztított terület 5 éven belül történő elidegenítésekor a KAC-ból kapott támogatás részleges, vagy teljes összegét a kedvezményezett köteles visszafizetni a KAC - nak. A visszatérítendő összeg mértékét a Támogató állapítja meg A pályázatot 8 pld.-ban kell benyújtani A szükséges adatlapot („Zöld Forrás” pályázati

adatlap környezet- és természetvédelmi fejlesztések megvalósításához), betétlapot a kitöltési útmutatót és a kötelezően csatolandó mellékleteket a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ tartalmazza. XVI. oldal