Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Energiagazdaság

ENERGIAGAZDASÁG 1. Még több energiát? - a világgazdaság energiaigénye az utóbbi két évszázadban sokszorosára nőtt - okai: - az ipari termelés ugrásszerű növekedése - a növekvő népesség - az urbanizáció - a közlekedés fejlődése - általánossá vált a tömegtermelés - a fogyasztói társadalom megjelenése - napjainkban – többek között - Kína, India intenzív fejlődése 2. Az elsődleges energiahordozók régen és ma: - a 19. sz közepéig a legfontosabb energiahordozó a fa volt - az ipari forradalom idején a kőszén - majd a 20. században a kőolaj került előtérbe← hatékonyabb, olcsóbb kitermelés és szállítás, sokoldalúbb - kőolaj: - a kőolaj-árrobbanást követően valamelyest csökkent a súlya, de még mindig a legfontosabb energiahordozó (35%-os részesedés) - csővezetékeken, vagy tartályhajókon szállítják a felhasználás területére - kitermelők: Közel-Kelet, USA, Oroszország, Mexikó, Kanada, Afrika - OPEC

- kőszén: - 30%-ban járul hozzá az energiatermeléshez (sokhelyütt reneszánszát éli, mivel a kőolaj nagyon drága lett + sokáig elegendőek a készletek) - a villamos-energiatermelésben vezető szerepe van - fűtőértéke a kőolajnál kisebb, szállítása költséges szénmedencék mellé telepítik a hőerőműveket - elégetése környezetszennyező - kitermelők: Kína, USA, Oroszország, Németország, Lengyelország, India - földgáz: - 25%-ban részesedik az energiatermelésből olcsóbb, kevesebb szennyezést okoz kitermelők: Oroszország, USA, Kanada Európa túlzottan is az oroszországi gáztól függ ←„energiafegyver” - atomenergia: - 7 %-ban részesedik az energiatermelésből - előnye: olcsó, kisebb mértékben szennyezi a környezetét égetés közben, hatékony (1 kg urán hasadásával keletkező energia = 3000 t szén elégetésekor keletkező energia) - hátránya: építése drága, sok hűtővizet igényel (hőszennyezés), a radioaktív

hulladék elhelyezése gondot jelent, nagy a környezeti kockázat (1986 Csernobil) - egyes országokban kiemelkedő szerepű: Franciaország: 78%, Belgium: 58%, Magyarország: 40%, Japán - vízenergia: - a beruházás drága és jelentősen megbolygatja a környezetet de ezt követően a legolcsóbban és legtisztábban termelhető energiaforrás nagy esésű, vagy egyenletes vízjárású, bővizű folyókat igényel Ausztria: 64%, Svájc: 51%; Kanada: 62%, Norvégia: 99%, Brazília 92% - a szél-, a nap- és a geotermikus energia felhasználása folyamatosan növekszik (szél: Dánia, Németország, Kanada; geotermikus: Izland) - az energiaszerkezet az egyes országokban eltérő - a szegényebb országokban: fa - az energiahordozókban szegény, fejlett országokban: atomenergia - a kőolaj kitermelő országokban 100%-ban kőolaj - a lelőhelyek környezetében feketekőszén pl.: Németország, Kína - az elsődleges (természetben előforduló) energiahordozókat

általában nem közvetlenül, hanem azokat átalakítva tudjuk felhasználni = másodlagos energiahordozók (pl. villamos energia, hőenergia, benzin, gőz) - a megtermelt energia nagy része elektromos áram formájában jut el a fogyasztókhoz 3. Energiagondok: - a fosszilis energiahordozók lelőhelyeinek kimerülése - amit csak fokoz a fejlődő országok akár csak kismértékű fejlődése is (nem beszélve a BRIC országokéról) - az energiahordozók egyenlőtlen eloszlása (gyakran kirívó az ellentmondás a legnagyobb lelőhelyek és a felhasználók között) ← az energiagazdaság fontos világpolitikai kérdéssé vált 4. A jövő lehetséges energiahordozói: - atomenergia - vízenergia (árapály, hullámzás) - szélenergia - geotermikus energia - bioüzemanyagok (DE jelentős CO 2 -kibocsátás, a növények ilyen irányú felhasználása az élelmiszerek árának emelkedését idézi elő) - napenergia ↑ - az alternatív energiahordozókból még költséges

energiát előállítani (de a fosszilis energiahordozók árának folyamatos emelkedése miatt egyre gazdaságosabbá válhatnak + a környezetet kevésbé terhelik) AZ IPAR ÁTALAKULÁSA - az ipar kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi javakat, illetve a mezőgazdaság termékeit - termékeik rendeltetése szerint megkülönböztetünk: - kitermelőipart: energiahordozók és ásványi nyersanyagok bányászata - alapanyagipart: feldolgozáshoz szükséges anyagok, félkész termékek (pl. acél, szövet, cellulóz) előállítása - feldolgozóipart: a termeléshez szükséges gépek, berendezések és fogyasztási cikkek gyártása - az előállított termékek és műszaki jellemzők alapján felosztható: - nehéziparra - könnyűiparra - élelmiszeriparra - az ipar szerkezete folyamatosan bővül és átalakul mindig újabb és újabb más ágazatok fejlődését is előmozdító húzóágazatok jelennek meg (manapság pl.: számítógépipar,

robottechnika, repülőgépgyártás, távközlési eszközök, csúcstechnológiát alkalmazó iparágak = csúcstechnológia vagy „high-tech”← K+F és tőkeigény) 1. Az ipar hagyományos telepítő tényezői: - cél: minél kisebb költségráfordítással a lehető legnagyobb profit elérése hogy ez hol lehetséges, a telepítő tényezők határozzák meg - természeti tényezők: - nyersanyagbázis (energiahordozók, ásványkincsek) ←kitermelőipar, vaskohászat, energiatermelés - víz (hűtővíz, iparivíz, alapanyag, energiaforrás) ←energiatermelés, papírgyártás, élelmiszeripar - éghajlat és domborzat - szállítási útvonal - társadalmi-gazdasági tényezők: - munkaerő (olcsó / nagy tömegű // szakképzett / betanítható) ←textilipar // vegyipar - fogyasztópiac ←a lakosság igényeit közvetlenül kielégítő ipari ágazatok (pl. tejipar, sütőipar) - tőke ←vegyipar, autógyártás - infrastruktúra (jó közlekedés, modern

telekommunikáció, fejlett közszolgáltatások) - modern üzleti szolgáltatások lehetősége (bankhálózat, kereskedelem, logisztika) 2. Az új típusú telepítő tényezői: - a TNC-k megjelenésével a termelés egyes fázisait különböző országokba telepítik - az alapanyaggyártás a fejlődő országokba (← olcsó, nagytömegű munkaerő, a környezetvédelmi szabályozás hiánya) - a kutatás-fejlesztés a fejlett országokba, egyetemi városokba, technológiai parkokba (← drága, de jól képzett munkaerő „agyelszívás” = magasan képzett szakemberek más országokba való csábítása magasabb, de a befogadó országiaknál alacsonyabb fizetésért) - részegységek gyártása, összeszerelése gyakorlatilag bárhol lehetséges (← olcsó, nem szakképzett, de iskolázott, betanítható munkaerő + infrastruktúra, modern üzleti szolgáltatások, adókedvezmények) 3. Az ipar területi szerveződése: iparvidékek és hálózatok - a telepítő tényezők

mindenütt mások és mások a világ ipara egyenetlenül oszlik meg + a nemzetgazdaságokon belül iparvidékek alakultak ki - a hagyományos iparvidékek kőszénre, vasércre települtek ezek az utóbbi évtizedekben válságba kerültek, rozsdaövezetekké váltak (= menekülő tőke, munkanélküliség, erősen leromlott környezet) szerkezetváltásra volt szükség (pl. Ruhr-vidék) = környezetvédelmi iparágak / kutatóközpontok / bemutatóhelyek - a korábbi kooperációkat (kisebb térségen belüli cégek együttműködését) a hálózatokon belüli együttműködés váltotta fel (= az üzemek távol vannak ugyan egymástól, mégis szoros termelési kapcsolatban állnak egymással; pl. az autógyártáshoz szükséges acélipar, műanyagipar, festékgyártás, textilipar, üvegipar, elektronika) A HAGYOMÁNYOS ÉS A KORSZERŰ IPAR 1. Megváltozik az ipari ágazatok jelentősége - a hagyományos ipari ágazatok termelésének növekedési ütemét napjainkban

többszörösen meghaladja a modern ipari ágazatok növekedése 2. A kitermelő és az alapanyagipar fontos ágazata: a vasipar - kitermelőipar = (energiahordozó és nyersanyag) bányászat - ércek - nemfémes ásványi nyersanyagok (pl. homok, kősó, mészkő stb.) - a legfontosabb érc a vasérc (← a világ fémtermelésének 90%-a nyersvas és vasötvözet) - a vaskohászat és az acélgyártás az ipari forradalom húzóágazatai voltak - a vas- és acélgyártás folyamatai egymásra épülnek, ezért közel települtek egymáshoz - először a nyersanyag-lelőhelyekre, a nyersanyaglelőhelyek kimerülése után a szállítási útvonalak mellé, majd a kikötőkbe - erősen környezetszennyező a kitermelés a fejlődő országok felé tolódott = „menekülő ágazat” válságot okozva a fejlett országok hagyományos iparvidékein (Lásd előző lecke!) - termelése mérséklődik, mivel egyre gyakrabban helyettesítik más anyagokkal (pl. műanyag, alumínium) 3.

A feldolgozóipar hagyományos ágazata: az autógyártás - feldolgozóipar = általánosabb elnevezésben gyáripar - az autógyártás nagy szaktudást igényel - mégis hagyományos iparág, mivel a K+F kiadások zöme nem ebben az iparágban valósul meg - az autóipar a globalizálódó termelés iskolapéldája - részfolyamatok széttelepítése - teljes mértékben alkalmazkodik a piachoz (új modellek, világméretű szerviz- és márkakereskedő-hálózat) A feldolgozóipar korszerű ágazata: a mikroelektronika - high-tech ágazat megjelenése átformálta az ipar szerkezetét (ugyanis minden gyengeáramú készülékben megtalálhatóak az általa előállított integrált áramkörök) = miniatürizálás - ez is tipikus globális ágazat - az újítások hatása igen gyorsan jelentkezik a termékekben - a döntéshozatal és a kutatás-fejlesztés a fejlett országokra koncentrálódik - Japán - technopoliszok (35%), USA - Szilícium-völgy (30%), EU (10-15%) - második

hullám: Ázsia – Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr; Mexikó, Brazília - az ipari termelésre gyakorolt hatása: - számítógépes tervezés és gyártás - ipari robotok széleskörű alkalmazása (gyorsabb, biztonságosabb, tömeges gyártás ← a foglalkoztatás csökken) - szállítás, raktározás, értékesítés kapcsán is igénybe vehető (vonalkód) A SZOLGÁLTATÁSOK 1. Szolgáltatások – tercier szektor: - két hasonló fogalom - szolgáltatások: - azok a tevékenységek, amelyek nem állítanak elő anyagi javakat ~ termékei fizikai értelemben nem megfoghatók - ugyanakkor a gazdaság és a társadalom szükségleteit elégítik ki - tercier szektor: - a gazdaság azon ága, amelynek ágazatai nem tartoznak az első és második szektorba - „kiszolgálják” az anyagi termelést + biztosítják a társadalom mindennapi működését 2. A szolgáltatások felépítése és sajátosságai: - gazdasági: közlekedés, távközlés, kereskedelem, pénzügy,

turizmus - társadalmi: oktatás, egészségügy, közigazgatás, állami adminisztráció, hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás - a szolgáltatásjelleg a fontos (tehát nem az anyagi, hanem a szolgáltatásként előállított jellemzője a lényeges; pl. nem a cd-t, hanem az azon lévő anyagot vesszük meg) - rendszerjellegű, hiszen nem önmagukban, hanem egy rendszer részeként fejtik ki hatásukat (egy elem kiesése az egész rendszerben gondot okozhat; pl. a gáz elzárása) A szolgáltatások súlyának növekedése: - napjaink vezető gazdasági ága - előretörésének okai: - a mezőgazdaságból, iparból felszabaduló munkaerőnek munkát tud adni, mivel a szolgáltatások többségét nem lehet géppel helyettesíteni (pl. fodrász helyett nem lehet robot) - naponta többször is igénybe lehet venni (pl. étkezés, bank, Internet)← fogyasztói társadalom (az anyagi javakat nem lehet állandón /újra és újra/ eladni) - egyre kevésbé értünk

hétköznapjaink eszközeihez, ahhoz, hogy ezeket működtessük, javíttassuk szakember kell - kényelem - több szabadidő (sport, wellness, turizmus) - infrastruktúra: - a szolgáltatások működéséhez szükséges létesítmények összessége - az infrastruktúra beruházásai igen költségesek, megtérülési idejük hosszú, viszont a teljes gazdasági élet fejlődését segíti elő - jelentős különbség figyelhető meg a fejlett és a fejlődő országok között A szolgáltatások gyorsan fejlődő ágazatai: - a közlekedés = a világgazdaság érrendszere - szárazföldi közlekedés: vasút: a legnagyobb forgalmat bonyolítja le előnye: - rendszeres menetrend szerinti közlekedés - nagy tömegű áru nagy távolságra szállítható - mindenféle termék szállítására alkalmas (pl. romlandó áruk hűtőkocsiban) - kedvező baleseti adatok - olyan emberek számára is elérhető, akik egyébként kiszorulnak a közlekedésből (pl.: anyagi okok miatt nem

tud autót vásárolni) - megjelentek a nagysebességű vonatok (Franciaország: TGV, Japán: Shinkansen 260-580 km/h) lehetővé teszi az ingázást akár több száz kilométerről is hátránya: - időponthoz kötött - csak a kiépített hálózat mentén valósul meg - a darabáru szállítása és rakodása költséges közút:- átrakodás nélkül, gyorsan, háztól-házig szállítja az árut - rugalmas, gyors - ahol nincs vasút, ott közút még lehet - hátránya: a zsúfoltság az utakon, a gépkocsik kisebb befogadóképessége, környezetszennyezés (zaj, levegő) - kombinált fuvarozás: a kamionokat rakományostul rakják fel a vonatra (RO-LA) - vízi közlekedés: - előnye: olcsó, nagy tömegű áru szállítására alkalmas, kevésbé környezetszennyező, kevés munkaerőt igényel - hátránya: lassú romlandó árut nem szállít, folyami hajózás útvonala kötött, baleset esetén súlyosan károsítja a környezetet, magasak a járulékos költségek

(pl.: kikötőépítés, zsilip) belvízi hajózás: - folyókon, tavakon, csatornákon; pl.: Duna-Rajna-Majna csatorna, Nagy-tavak tengeri hajózás: - nagy tömegű áru, nagy távolságra történő szállítása; jellemző útvonalak Európa és É-Amerika; Európa-Ázsia (Szuezi-csatornán keresztül); É-Amerika - Japán (Panama-csatorna); a Csendes óceánon belüli hajózás forgalma egyre növekszik - légi közlekedés: - a legnagyobb ütemben fejlődik, különösen a kontinensek közötti személyszállításban - előnye: gyors, nem kell útvonalat kiépíteni - hátránya: korlátozott a befogadóképessége, költséges a repülőgép gyártása és a repterek üzemeltetése, az időjárás is befolyásolja - nagy területű országokban a belső személyszállítás is jelentős (USA, Kanada, Kína, Oroszország) - legnagyobb repterek: London – Heathrow, Frankfurt, Párizs, Amszterdam, Zürich 3. Turizmus - a pihenés szolgáltatása, a szabadidő eltöltése - az

elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődő ágazat - Európa vezető szerepű: innen és ide utaznak a legtöbben (a turisták 60%-a) - vannak kedvelt turisztikai célpontok: meleg tengerek partvidékei, kultúrtörténeti és művészeti értékek, alpesi turizmus, exkluzív (szafari), gyógyfürdők, nemzeti parkok - meghatározó a színvonalas vendéglátás, a fejlett infrastruktúra 4. Információs gazdaság és társadalom - az 1990-es évek információs forradalma óta óriási fejlődésnek indult az emberek kommunikációs és információs igénye - általános dolog a személyi számítógépek és a mobiltelefonok használata - az Internet a legszabadabb információs forrás - már beszélünk kvaterner szektorról is = kutatás és fejlesztés (K+F), szellemi tevékenység