Kommunikáció | Felsőoktatás » Németh Krisztián - Behálózva, szabadság vagy rabság, az internet mint új kommunikációs forma

Nyugat–magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ M!vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Emberi Er"forrásfejlesztési Intézet Andragógia Tanszék Behálózva – szabadság vagy rabság? Az internet mint új kommunikációs forma Készítette: Németh Krisztián m"vel!désszervez! szakos f!iskolai hallgató Témavezet": Török Gábor f!iskolai docens K Szombathely 2008 r i s z t i á n Tartalomjegyzék BEHÁLÓZVA – ÁLDÁS VAGY ÁTOK?! 7! 1.KOMMUNIKÁCIÓRÓL RÖVIDEN MIR#L IS BESZÉLÜNK?! 9! 1.1 A KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS FOGALMAI! 1.2 AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ FAJTÁI! 1.3 A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA! 1.4 A TECHNOLÓGIÁK FEJL#DÉSÉNEK HATÁSA AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓRA! 1.5 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS TECHNOLÓGIÁK! 9! 10! 12! 14! 15! 2. KOMMUNIKÁCIÓS FORRADALMAK, AVAGY A KOMMUNIKÁCIÓ ÉVEZRDEKEN ÁT TARTÓ FEJL#DÉSE! 16! 2.1 A KOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMAI! 2.11 A BESZÉD FORRADALMA! 2.12 AZ ÍRÁS FORRADALMA! 2.13 A

KÖNYVNYOMTATÁS FORRADALMA! 2.14 A TÁVKÖZLÉS ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ FORRADALMA! 2.15 A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉS AZ INFORMÁCIÓ FORRADALMA! 16! 17 17! 18! 19! 20! 3. A GUTENBERG-GALAXIS ÉS AZ INTERNET! 23! 3.1 A SZÁMÍTÓGÉPEK TÉRHÓDÍTÁSA! 3.2 AZ INTERNET EL#NYEI KOMMUNKÁCIÓS SZEMSZÖGB#L NÉZVE! 3.3 A HAGYOMÁNYOS MÉDIA ÉS AZ INTERNET! 23! 27! 28! 4.AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA ÉS HATÁSA A MINDENNAPI ÉLETÜNKRE! 31! 4.1 AZ ELS# SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS AZ INTERNET KIALAKULÁSA! 4.2 AZ INTERNET SZERKEZETE! 4.3 AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓ ALAPFOGALMAI! 4.31 A HIPERTEXT ÉS HIPERMÉDIA! 4.32 MULTIMÉDIA, INTERAKTIVITÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ! 4.4 AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓS FORMÁK! 4.41 KOMMUNIKKÁCIÓ AZ INTERNETEN! 4.42 ÍRÁSJELEK ÉS SZIMBÓLUMOK AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN! 4.5 AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK FELOSZTÁSA! 4.51 AZ E-MAIL! 4.511 AZ E-MAIL ÍRÁS FOLYAMAT, SZABÁLYAI! 4.512 A LEVÉL SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE! 4.52 AZONNALI

ÜZENETKÜLD! RENDSZEREK! 4.53 AUDIO VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ! 4.54 FÓRUMOK, KÖZÖSSÉGI OLDALAK! 4.6 AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓ JELLEMZ#I ÉS HATÁSA A MINDENNAPI ÉLETRE! 4.61 AZ ANONIMITÁS! 4.62 AZ ID!! 4.63 A TÉR! 4.64 SZOCIALIZÁCIÓ ÉS TANULÁS! 4.65 SZENVEDÉLY VAGY FÜGG!SÉG?! 31! 32 33! 33! 34 36! 36! 38! 42! 42! 43 44! 45! 47! 49! 50! 50 51! 51! 52 53 5 5. A KÉRD#ÍVEK FELDOLGOZÁSA! 57! 5.1 A KUTATÁS MÓDSZERE! 5.2 A KÉRD#ÍVEK FELDOLGOZÁSA! 5.3 FÜGG#SÉG VAGY MINDENNAPI SZÜKSÉGLET?! ! 57 58! 82! 6. IRODALOMJEGYZÉK! 84! 6.1 JEGYZETEK! 6.2 BIBLIOGRÁFIA! 6.3 ONLINE IRODALOM ÉS HIVATKOZÁSOK! 84! 84! 85! 7. MELLÉKLETEK! 86! I.SZÁMÚ MELLÉKLET! A KÉRD!ÍV! II.SZÁMÚ MELLÉKLET A KÉRD!ÍVEK STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉSE ! 6 Behálózva - áldás vagy átok? Internet, chat, email. manapság egyre gyakrabban hallani e szavakat. Mindennapi életünket, munkánkat behálózzák, sokkal jobban mint azt gondolnánk. Az Internet

jelent"ségéhez nem fér kétség, többet jelent mint egy új médium, vagy kommunikációs forma. Gyökeresen átváltoztatta a kommunikációt, kereskedelmet, szociális kapcsolatokat, és a médiát. Az online világ és a rajta kering" információ befolyása hatalmas, formáló ereje valamennyiünk életét meghatározza, irányítja a gazdaságot, politikát, kultúrát, szokásainkat. Az elkövetkez" években, évtizedekben a tudománynak néhány alapvet" fogalmát át kell értelmeznünk: mást fog jelenteni a közösség fogalma, hiszen a világhálón már nem beszélhetünk konkrét fizikai helyekr"l, nem lehet elkülöníteni az eredetit a másolattól – minden digitálisan létrehozott termék, legyen az írás, kép vagy hanganyag – korlátlan számban és min"ségromlás nélkül sokszorosítható. Egyes esetekben nehezen elkülöníthet" az olvasó és a szerz" – vegyük például a szabad szerkesztés#, nyílt

Wikipédiát, az online lexikont – amit bárki szerkeszthet, b"víthet, aki csatlakozik a közösséghez. Az internethez hasonló, nagy társadalmi hatást és szemléletváltozást csak a Gutenberg könyvnyomtatása hozott a történelemben. Több mint 15 évvel ezel"tt a számítógép rohamos terjeszkedésbe és hódításba kezdett: ma már minden irodában, egyre több háztartásban található internetkapcsolattal rendelkez" személyi számítógép – a továbbiakban PC – melyet nemcsak munkára vagy játékra használhatunk. Az internet el"fizetés olcsóságának köszönhet"en sokan kommunikációra használják, ingyen beszélhetünk, levelezhetünk akár a távoli kontinensen él" rokonainkkal, vagy rádió és televízióadásokat nézhetünk – mindez csak néhány példa a tengernyi kiváló lehet"ség közül. Az Internet elképeszt"en 7 gyors terjedésével mennyiségi robbanást idézett el" a kommunikációs

és információs piacon. A televíziónak és rádiónak évtizedek kellettek a milliós hallgató és néz"tábor eléréséhez, az internetnek mindehhez csupán néhány évre volt szüksége. Dolgozatom témájául az internetes kommunkációt választottam. Az elkövetkez" oldalakon megkísérlem bemutatni hogyan fejl"dött ki az Internet, milyen módon kommunikálunk a hálózaton, hogyan befolyásolja az életünket, kapcsolattartási szokásainkat. Mivel jómagam is már több mint 10 éve aktívan internetezem, felhasználom a világhálón szerzett saját tapasztalataimat és ismer"seim körében végzett felméréseimet is. TVSZ III-ik fejezet 19. paragrafus 16-ik bekezdése értelmében kijelentem, hogy munkám során csak olyan forrásokat használtam fel, melyekre a jegyzeteimben hivatkoztam, és a felhasznált irodalmak között feltüntettem. 8 1. Kommunikációról röviden Mir"l is beszélünk? 1.1 A kommunikáció általános fogalmai

A kommunikáció a XXI. század egyik legfontosabb érintkezési formája, és szinte egyid"s az emberiséggel. A kommunikáció szó eredete a latin munus szóból származtatható, ami kötelességet, feladatot jelent, ebb"l származik a communis szó, aminek a jelentése: közös, általános, barátságos. Az angol értelmezés is hasznos: communication, a kifejezésnek számos különböz" értelmezése van, de a központi gondolat a résztvev"k közötti fokozott közösség vagy osztozás „üzenetek” küldésével vagy vételével.1 Kommunikáció alatt értjük az információ, vagy üzenet átvitelét az egyik helyr"l a másikra. Minden rendszerek között végbemen" információcserét és a számítógépek közötti adatcserét is kommunikációnak tekintjük, hiszen itt is információk mozognak. Fülöp Géza könyvében a kommunikáció öt forradalmát említi:2 • a beszéd forradalma, amelyet tulajdonképpen az emberré válás

forradalmának is nevezhetnénk; • az írás forradalma a fonetikus írás megjelenése volt; • a könyvnyomtatás forradalma, amely bizonyos szempontból el"készít!je volt a polgári forradalomnak; • az elektromos hírközl! eszközök - távíró, telefon, rádió, televízió - forradalma, amely napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával; • az elektronikus információfeldolgozás forradalma: a kommunikáció új min"séggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett megjelenik az ember-gép párbeszéd, az információtárolás és feldolgozás új, még messze kihasználatlan lehet"ségei tárulnak fel; 1 2 MCQUAIL, Denis : A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Osiris, 2003. FÜLÖP Géza: Az információ, Budapest, ELTE BTK, 2001. 9 A kommunikáció az emberi létezés és tevékenység mindhárom szférájából (anyagi, szociális, szellemi) merít és része azoknak. A

kommunikáció egyértelm#en a szellemi kultúra közé sorolható, de vannak anyagi megnyilvánulásai is, mint például közlekedési táblák, bet#k, és még sorolhatnánk tovább. Egy másik felosztás alapján a kommunikáció lehet: 1. Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben információátadás mindenféle rendszerben 2. Kommunikáció technikai értelemben - információátadás ember alkotta, technikai rendszerekben. Dolgozatom témájául is ezt választottam, a kés"bbiekben az internetes rendszerekben végbemen" kommunikációs formákat részletesen tárgyalom. 3. Társadalmi kommunikáció - információátadás a társadalmi szféra rendszereiben 4. Biológiai kommunikáció - él" szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadása.3 A kultúra és a kommunikáció szorosan összefügg, hiszen a kultúra elemeinek átvitele és továbbadása is kommunikációnak számít. „Minden kétséget kizáróan

a számítógépes hálózatokkal folytatott kommunikációt tömegkommunikációnak kell tekintenünk. Ez a médium ugyanis teljesíti mindazokat a kritériumokat, amelyeket a tömegkommunikációs média egyébként teljesít.”4 1.2 Az emberi kommunikáció fajtái Ahhoz, hogy a kommunikáció sikeres legyen, szükség van közös kódra, (a közös kód a mindkét résztvev! által ismert természetes nyelv), egy olyan szimbólumrendszerre, amely a vev"ben és a feladóban is azonos képzeteket kelt. 3 BUDA Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszer#ségei, Budapeast, Animula, 1994. 4 HORÁNYI Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé, ONLINE, (Forrás: http://www.mekiifhu/porta/szint/human/media/hozseb1/hozsb1htm#f3) 2008 11. 28 10 A kommunikációban résztvev" személyek számától függ"en beszélhetünk interperszonális (személyközi) kommunikációról, ilyen eset a két ember közötti

beszélgetés. Egy és több, illetve több ember kommunikációját nevezzük multiperszonális, vagy más néven csoportos kommunikációnak, ilyen a chatszobákban folyó beszélgetés, a multiperszonális videochat, illetve a több személlyel egyid"ben folytatott internetes telefonbeszélgetések. „Az interperszonális kommunikációban a verbális és nem verbális elem szétválasztása jóformán csak módszertani szempontból fontos és lehetséges. Külön-külön "vegytiszta" formában jóformán sohasem fordulnak el!. A kommunikáció mindig több jelrendszer segítségével történik. Az ember mindig teljes lényével, egész környezetével részt vesz a kommunikációban. Az élet teljességéb"l kiemelve a mindennapok kommunikációs szituációi értelmezhetetlenek"5 A jó emberi kommunikáció többcsatornás, ilyenkor több érzékszervünket is használjuk a kommunikációban. Az interneten folytatott szöveges chatelésnél csak

a másik fél által leírt szöveg elolvasására van lehet"ségünk, videó chatelésnél sem láthatjuk teljes testét, ezért meg sem közelíti a személyes kommunikáció szintjét – hiányzik bel"le a közvetlenség, és a metakommunikáció. Egyoldalú kommunikáció esetében az egyik fél tartósan közöl, a másik pedig befogad, ennek tipikus esete a tömegkommunikáció. Olyan esetben, ha az adó és a vev" ismeri egymást, személyes kommunikáció esete áll fenn. Személytelen, ha az adó és a vev" nem ismeri egymást. Az internetes chatelésnél nagy szerepet játszik az anonimitás, amir"l majd a kés"bbiek folyamán részletesebben lesz szó. 5 SZECSK! Tamás: Kommunikációs rendszer - köznapi kommunikáció, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1971. In: FÜLÖP Géza: uo 11 1.3 A kommunikáció folyamata A kommunikáció felosztása közvetít" csatorna szerint: • Primer csatorna: üzenet közvetítésében nem vesz

részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a leveg"). • Szekunder csatorna: a közl"nek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvev"i többnyire térben és id"ben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát). • Tercier csatorna - mind a közl", mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió, telefon, számítógép) .6 A technikai kommunikációhoz szükséges egy adó, a jelek továbbítására szolgáló berendezés az információforrás helyén, valamint a vev", a jelek vételére szolgáló berendezés azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra. Az összeköttetés – a kommunikációs csatorna – az adó és a

vev" közötti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet. A kódolóba az információt a kommunikáció típusától többféleképpen vihetjük be: ha írásosan történik, akkor számítógépünk billenty#zetének segítségével, a szóbeli beszélgetéshez mikrofon szükséges, a video-chathez pedig webkamera amely továbbítja a képünket. A számítógép szoftvere (a program része a gépnek) kódolja a bevitt információt, és továbbítja a kommunikációs csatornán, a hálózaton (interneten) a másik számítógép, a célgép irányába, majd ott dekódolásra kerül és az írott szöveget elolvashatjuk, a beszédet halljuk, a képet pedig látjuk a monitorunkon. Ugyanígy megtörténhet a 6 KÖVESI János, Dr. (szerk): Menedzsment és vállalkozástan, Budapesti M#szaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2006. 12 visszacsatolás, a válasz a kommunikáló partner irányába a saját beviteli eszközeink segítségével. 1. Ábra: A

kommunikáció folyamata 7 A kommunikáció fejl"dési folyamatában három fontos paraméter van, mely alapvet"en meghatározza a hatékonyságukat: az átviteli sebesség, a hatótávolság és az adattömeg. A kommunikáció f"bb jellemz"i közül fontos a sebesség, amivel az üzenet terjed. Napjainkban az elektromos és optikai kommunikáció idején e sebesség eléri a fény terjedésének sebességét. Ez a pillanat jelentette a kommunikáció történetében a legnagyobb el"relépést; ezáltal azonnal válaszolhattunk a Földgolyónk legtávolabbi részér"l üzen" partnerünknek, és akár él"ben láthatjuk is – megszületett a multimédiás közvetlen emberi kommunikáció. A másik fontos kommunikációs tényez" a hatótávolság; ez alatt azt a távolságot érjük, amelyen az adott kommunikáció végbemegy, az adó és a vev" maximális távolsága. A t#zjelek két hegycsúcs, vagy tenger öblöt kötöttek össze,

ma a m#holdas technika már az egész világot lefedi. A régmúlt id"k füst- vagy t#zjelzéseinek adattömege csekély volt, mindössze egy tény közlésére szorítkozhattak, ezzel szemben a m#holdas technológia adattömege több millió bet# másodpercenként, hatótávolsága pedig az egész világ, terjedési sebessége pedig a fény sebessége. 7 Grafika: saját 13 Az adattömeg az információ azon mennyisége, amit egy üzenettel át lehet szállítani. Egy futár csak néhány mondatnyi információt képes átadni, a telegráf 20 szót percenként, egy telefonbeszélgetés vagy egy levél adattömege is korlátozott, az optikai szál pedig több millió szót továbbít másodpercenként. Az optikai és m#holdas technológiák fejl"désével új fogalmat vezettek be: az adatátviteli sebességet; ami az információ átviteléhez szükséges id" hányadosából kapunk meg. Az adatátviteli berendezések által egy másodperc alatt továbbított

bitek számát adja meg. Mértékegysége a B/s (bit per second)8 1.4 A technológiák fejl"désének hatása az emberi kommunikációra Az ember a kommunikáció etalonjának a multimédiás közvetlen emberi kommunikációt tekinti. A kommunikáció történelme során létrehozott kommunikációs technológiák arra törekedtek, hogy a közvetlen emberi kommunikáció hatókörét b"vítse, és meg is "rizze annak jellegzetességeit – azaz minél jobban szimulálja a közvetlen emberi kommunikációt. Az írás id"ben és térben egyaránt végtelenre tágította a kommunikáció hatáskörét, de közvetlen emberi kommunikáció három dimenziója közül csak a nyelvi jelek használatára szorítkozhat. Az els" forradalmi lépés a telefon feltalálása volt, mivel ez a technológia volt képes el"ször a közvetlen emberi kommunikációnak a három dimenziója közül a vokális és a verbális dimenzió továbbítására. A vezetékes

telefonhálózat helyhez kötöttsége miatt veszít természetességéb"l, mivel az emberek állandó mozgásban vannak. A XX század végén megjelent mobiltelefonos kommunikáció nagy jelent"ség# volt az emberi kommunikáció tökéletes utánzása felé – vegyük példának a mobil videokommunikációt – a legújabb mobilkészülékek mindegyikében van már beépített kamera, mely 8 Az adatátvitel sebességét általában a Kb/s (ezer bit per second), Mb/s (millió bit per second) és Gb/s (milliárd bit per second) rövidítésekkel jelzik. A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kb/s sebesség# modem egy 50 oldalas, esszé jelleg# írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gb/s adatátviteli sebességgel m#köd" hálózat, az Encyclopedia Britannica teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbítaná. Forrás: Wikipedia

(http://hu.wikipediaorg/wiki/Adat%C3%A1tviteli sebess%C3%A9g) 2008 05 25 14 alkalmas jó min"ség# mozgó, illetve állóképek rögzítésére és továbbítására. Az utóbbi években elérhet" árú lett a mobil széles-sáv, semmi akadálya sincs annak, hogy partnerünk arcképét lássuk a készülékünk kijelz"jén. Talán a legtökéletesebb multimédiás virtuális kommunikáció a számítógépes hálózatokon keresztül lehetséges, megfelel"en felszerelt PC-vel, ami rendelkezik webkamerával, mikrofonnal, és gyors internetkapcsolattal – mobil számítógéppel és mobil Internet el"fizetéssel a helyhez kötöttség is megsz#nik. 1.5 Kommunikációs eszközök és technológiák A kommunikációs technológiák esetében a kommunikátum lehet hang, kép, írás vagy ezek együttes kombinációi multimédiás kommunikáció esetében. Ilyen a video konferencia, vagy videochat, ahol él"képen látjuk és halljuk a másik felet,

ezenkívül még írásban is kapcsolatba léphetünk vele. Ennek ellentéte az email vagy a chat, ahol csak írásban társalgunk A kommunikációs technológia lehet teljesen interaktív, illetve részben interaktív. (ld a IV fejezetben) „A rádió és televízió [] a kommunikáció folyamatosan egyirányú változatait m#ködtetik, [.] az interaktív részvétel pedig jószerével lehetetlen”.9 A részlegesen interaktív médiumok mindkét irányban továbbítják a kommunikátumot, de egyszerre csak egy irányban m#köd"képesek: ezek közé tartozik a telefax, távíró, telex; vagy a walkie-talkie – a partnerek a beszélgetés közben a „Vétel” szóval jelezték egymásnak, hogy válaszra várnak. A számítógépes hálózatokon zajló kommunikáció technológiájának m#ködési alapja elektronikus; a nyomtatásé mechanikus, a klasszikus fényképez"gép kémiai, a kézzel írott levél pedig mechanikus úton tárolja az információt. A technológia

segítségével végbemen" kommunikáció általában telekommunikáció, távközlés. „A közvetlen emberi kommunikációhoz ugyanis nincs szükség 9 ROPOLYI László: Az Internet természete, Budapest, Typotex, 2006. 15 semmiféle kommunikációs technológiára, ehhez a legtökéletesebb módszer a technológia nélküli, „valódi” társalgás dimenziójában.”10 2. Kommunikációs forradalmak, avagy a kommunikáció évezredeken át tartó fejl"dése 2.1 A kommunikáció forradalmai Nemcsak az emberi társadalomnak, hanem az emberi kommunikációnak is megvan a maga története, amit a szakirodalom gyakran a kommunikációs forradalmak történetének is nevez. Azoknak a „találmányoknak” a történetét szokták ez alatt érteni, melyek dönt! változást hoztak az információ el!állítása és átadása, rögzítése, tárolása, ill. továbbadása területén Ezek a kommunikációs forradalmak mindig valamilyen társadalmi kihívásra adott

válaszok voltak, mindig az újabb és újabb társadalmi igényt elégítették ki. Marshall McLuhan (USA) Akusztikus kor Tipográfiai kor Gutenberg galaxis Fülöp Géza Beszéd forradalma Írás forradalma Nyomtatás forradalma Elektronikus kor Neumann galaxis Távközlés forradalma Szám.tech forradalma 2. Ábra: Kommunikációs forradalmak felosztása11 A továbbiakban Fülöp Géza szerinti felosztásban röviden összefoglalom a kommunikációs forradalmak rövid történeti áttekintését. 10 BENCZIK Vilmos: A gyökerek közelében maradni, ONLINE, (Forrás: http://21.szphilinsthu/Benczik/benczikhtm) 2008 05 10 11 Grafika: saját 16 2.11 A beszéd forradalma A beszéd megjelenése tulajdonképpen az emberré válás folyamatát jelentette. „A beszélt nyelv el"zményének sok tudós egyfajta gesztusnyelvet tételez fel, a siketek mai jelnyelvének primitív "sét. A kézzel való kommunikációt lehet"vé tev" esemény az ember"s

két lábra állása volt, és elképzelhet", hogy a másik ekkor bekövetkez" változás, az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés”.12 A természetes emberi nyelv kialakulása csak az els! – bár kétségtelenül a legfontosabb – lépés volt az emberi kommunikáció fejl!désében. Az információátadás, az információcsere, illetve az információ hagyományozása a következ! generációnak megoldódott a beszéd segítségével. Az emberi társadalom megjelenése és fejl!dése azonban hamarosan felvetette az információ rögzítésének és tárolásának az igényét is. A kés"bbi technikai fejl"dés során létrejött számítástechnikai eszközöknek szintén van nyelvük, és jellemz"en az emberi nyelvt"l eltér"en kontextus függetlenek. A beszédnél szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a szituáció alaposabb ismeretére, ami a gépre nem jellemz". A

számítógép nyelvezete ugyanis nem engedheti meg a kétértelm# szavakat, a gép m#ködése lehetetlen lenne az emberi nyelvet jellemz" gazdag kontextusaival, kétértelm# szavaival kiszámíthatatlan értelmezési körülményeket teremtene. 2.12 Az írás forradalma Amikor az emberi kultúra fejl"désének egy bizonyos szintjére ért, felmerült az igény az információ rögzítésére, ezzel megszületett az írás. A fejl"d" kultúra és gazdaság egyre több információt termelt, fontossá vált a tudás meg"rzése, illetve a kés"bbiekben való felidézésének a lehet"sége. Az írás 12 Wikipedia, Az Online Lexikon, ONLINE, (Forrás: http://hu.wikipediaorg/wiki/Nyelv#ElmC3A9letek a nyelv kialakulC3A1sC3A1rC3B3l nyomán) 2008.0510 17 forradalmi változást jelentett az emberi kommunikáció evolúciójában, térben és id!ben is kitágította az emberi kommunikáció határait. "És bár az írás az emberiség egyik

legnagyobb alkotása, szükségszer# volt, hogy gazdasági segédeszközként szülessen meg" - olvassuk Peter Damerownak és kutatótársainak cikkében.13 „Az írás el"nyei a beszéddel szemben: maradandó, tárolható, bármikor változatlan formában visszaidézhet" ("verba volant, scripta manent"), bármilyen távolságra eljuttatható. Ezek az el"nyök az utóbbi évtizedekben sokat veszítettek jelent"ségükb"l. A hangrögzítés és -továbbítás eszközeinek tökéletesedése sokszor szükségtelenné teszi az írásban való rögzítést. Levélírás helyett telefonálunk, vagy szóbeli üzenetünket hangszalagon küldjük el, akár a világ végére is, egy-egy tárgyalás, megbeszélés anyagát hangszalagra rögzíthetjük.” 14 Az Internet és a digitális technika elterjedésével ezek a lehet"ségek megsokszorozódtak: a digitális anyag korlátlanul másolható min"ségromlás nélkül, és pillanatok alatt

továbbítható, módosítható. Az interneten folytatott kommunikáció jelent"sebb hányada írásos formában történik: e-mailen, közvetlen üzenetküld" rendszereken (chat), fórumokon. A szélessávú Internet elterjedésének és olcsóságának köszönhet"en az utóbbi években az internetes hangátvitel – telefonálás is nagy népszer#ségnek örvend. Az erre vonatkozó kérd"íves felmérés eredményei az V. fejezetben olvashatóak 2.13 A könyvnyomtatás forradalma Az írás elterjedésének köszönhet"en megoldódott az információ tárolásának kérdése. A gazdaság fejl"désével új társadalmi rétegek és új igények jelentkeztek. A polgárság megjelenésével megnövekedett az információ mennyisége, és szükségessé vált ennek archiválása, illetve nagyobb tömegekhez való eljuttatásának a lehet"sége. A nyomtatás megvalósítója Európában Johannes Gutenberg nevéhez f#z"dik. 13 14 FÜLÖP Géza:

uo. (Idézi Damerow-ot [1988]) FÜLÖP Géza: uo. 18 Manapság a személyi számítógépek és olcsó nyomtatók elterjedésével szinte bárki készíthet, nyomtathat illetve sokszorosíthat hosszabb-rövidebb írott anyagot. „A személyi számítógépek szövegszerkeszt" programjaikkal, úgy t#nik, visszaadták az írás rangját. Az úgynevezett Desktop Publishing (íróasztali kiadványszerkesztés) rendszerek bárkinek lehet"séget adnak arra, hogy írásm#vek szerz"je, grafikusa, gépírója, szed"je, montírozója legyen, s ki is nyomtassa”.15 2.14 A távközlés és a tömegkommunikáció forradalma A t"kés társadalomban nagy érték lett az információ birtoklása: a gazdasági életben a gyors döntéshez pontos információk kellettek. A társadalom információs szükséglete egyre jobban n"tt: csökkent az analfabéták száma, egyre több ember lett részese az információáramlásnak. Néhány korszakújító feltalálás: a

g"zgép, és az elektromosság felfedezése volt a legjelent"sebb. A tömegkommunikáció forradalmának a jellemz"je, hogy az információ tárolásának rögzítésének és továbbításának új módjait találták fel, a korábbiakat pedig tökéletesítették. Forradalmi változást jelentett a rádióadások megjelenése a 20-as években, és a televíziós adások elterjedése a harmincas években. A m"holdas távközlésnél elvileg 2,5 millió négyzetkilométert lehet zavarmentesen besugározni egyetlen m"holddal (az els! m"hold 1958-ban került pályára, számuk ma már több ezer). A legújabb fejlesztések a távközlésben a digitális üzemmód és a fény felhasználása a továbbításra. A ma használatos telefonkábel átviteli kapacitása max. 9600 bit/s, az üvegszálé 140 MB/s,16 és sokkal kisebb a veszteség és a zaj 17 15 FÜLÖP Géza: uo. A Tokiói Egyetem és több más vállalat, valamint szervezet - köztük a Microsoft,

a WIDE Project, és a Pacific Northwest Gigapop - egy nyolc országon átível", 30 ezer kilométeres útvonalon át 7,99 Gbps sávszélességgel küldtek adatokat az Internet2 hálózaton keresztül IPv4 protokoll felhasználásával, ami 239,8 ezer terabitméter/s sebességnek felel meg. IPv6 protokoll használatával az elért eredmény 6,18 Gbps, illetve 185,4 ezer terabitméter/s, ami közel 11 százalékkal magasabb az el"z" rekordnál. HwSW,ONLINE (Forrás: http://www.hwswhu/hirphp3?id=30948) 2008 07 22 17 FÜLÖP Géza: Ember és információ, Budapest, Múzsák Kiadó, 1984. nyomán 16 19 Az információ rögzítésének újabb módjait is feltalálták XIX. század közepén: megoldották a kép és a hang rögzítését. Ezzel párhuzamosan történtek próbálkozások a mozgókép rögzítésére is, megkezd"dött a kinematográfia kibontakozása. Mindezek a találmányok gyökeresen megváltoztatták az emberi kommunikációt. Kialakult egy

eddigiekt"l teljesen új kommunikációs forma, a tömegkommunikáció, ennek els" foka a nyomtatott sajtó tömeges elterjedése, majd az elektronikus tömegkommunikáció lett a fejl"dés csúcspontja napjainkra. A tömegkommunikáció hatalmas változást idézett el" az emberi kommunikációban. Segítségével az ember legy"zte a tér és az id" korlátait, az információt megtanulta hatékonyan továbbítani, és rögzíteni a technikai találmányaival, a társadalmi és a személyközi kommunikáció lehet"ségei végtelenné váltak. Így többé a tér és az id" nem akadályozta a kommunikációt 2.15 A számítástechnika és az információ forradalma Az emberiség történelmének több ezer éve alatt az információnak nem tulajdonítottak különösebb jelent"séget, senki sem gondolta volna, hogy a XX. század legdrágább és legtömegesebb „árucikkévé“ válik, amelynek megszerzéséért kíméletlen

virtuális harcok folynak. Századunk elején még semmi jele nem volt annak, hogy csupán néhány évtized alatt egy mer"ben más, az eddigiekt"l eltér" társadalom fog kialakulni: az információs társdalom. Mindehhez hozzájárult a technika és az elektronika rohamos fejl"dése, a számítógépek széleskör# elterjedése. A számítógépet hétköznapi értelemben nem feltétlenül soroljuk a kommunikációs eszközök közé, hiszen alapvet"en nem annak szánták, hanem információk feldolgozására, adatok tárolására. Manapság a kultúra, életünk és munkánk minden területe kapcsolódik a számítógéphez, és a kommunikációs eszközeink, szokásaink közé is bekerült, gyökeresen átalakítva azokat. 20 Az információra a hírközléstechnika rohamos fejl"dése irányította rá a figyelmet (1948 – Shannon - matematikai információelmélet18, Wiener – kibernetika). Központi szerepét a különböz"

rendszerekben a kibernetika, majd az általános rendszerelmélet ismerte fel. A kutatások az évek során egyre gazdagabbá tették az információ fogalmát, s helyét is kijelölték alapvet" fogalmaink között: az anyag és energia mellé alapvet" tényez"nek ismerték el. Az információs társadalom fogalmát a 70-es évek elején vezették be az amerikai szociológusok a poszt-indusztriális társadalom jellemzésére. „Az információs társadalom kialakulásának egyik jele, hogy gyors fejl"désnek indul az információs szektor, s az információs foglalkozásúak száma eléri, majd meghaladja az iparban és szolgáltatási szektorban dolgozók számát.”19 Az utolsó három évtizedben a világot a technológiai prés alá az integrált áramkör, az IC tette. „Az IC egy kis áramköri lapka, amely tranzisztoros kapcsolókat, kondenzátorokat, ellenállásokat, diódákat és egyéb valaha költséges elektronikai egységeket tartalmaz. A

f"leg szilíciumból, alumíniumból és oxigénb"l, a Föld legközönségesebb elemeib"l álló microchip az elektronikus áramköri egységek gyártási költségeit a milliomodrészére csökkentette.”20 Hogy mikor is tört ki az információs forradalom? „A kérdéssel foglalkozó szakemberek egy része úgy véli, hogy az 1956-57-es évet tekinthetjük a fordulópontnak. 1956-ban jelentek meg a második generációs számítógépek, a Szovjetunióban 1957-ben l"tték fel a Szputnyikot, amely a m#holdas távközlés hajnalát jelentette, s ebben az évben haladta meg az Egyesült Államokban az információs dolgozók száma a fizikai dolgozókét.”21 A klasszikus ipari forradalom energiaközpontú volt, napjaink forradalma pedig információközpontú, nagy tudású számítógépek segítik az ember szellemi munkavégzését és tanulását. Az információ, mint er!forrás és mint áru - mert az is 18 Claude E. Shannon 1916-ban született a Michigan

állambeli Petoskeyben A Michigan Egyetemen, majd a híres Massachusetts Institute of Technologyn végezte tanulmányait. Az információ mérésének kérdésével a 40-es évek elején kezdett foglalkozni, amikor mint kutató Princetonban, majd a Bell Telephon Laboratories keretében dolgozott (Forrás: Fülöp Géza: Az információ) 19 FÜLÖP Géza: Az információ, uo. 20 GILDER, George: Sötét Kábel, Buta Hálózat (Ford.: Gervai Péter), ONLINE, (forrás: (http://grin.hu/mindburp/FIBHUNhtml) 2008 08 05 21 FÜLÖP Géza : Az információ, Uo. 21 - gyökeresen különbözik az energiától és a nyersanyagoktól, illetve más hagyományos árutól. Az ipari termékekkel ellentétben, az információ a felhasználással nem fogy el, s!t gyarapodik, s ha a felhalmozódott információhoz újat adunk, az egész készlet min!sége javul. Társadalmunk fejl"dését az utóbbi évtizedekben az információ el"állítás és tárolás, illetve információ áramlás

nagy mérték# és folyamatos növekedése jellemzi. Mi emberek mindannyian az információtól függünk: a mindennapi életünkben, munkánkban egyre bonyolultabb szituációkban mind több információ alapján kényszerülünk meghozni döntéseinket, és ebben nagy segítséget jelent a számítógép. A számítógépek megjelenésével a kommunikáció új fajtája jelent meg: az ember-ember párbeszéd mellett megjelent az ember-gép párbeszéd, illetve az emberek gépeken keresztül történ" kommunikációja. Az információs társadalomban való részvétel három feltétele az eszközellátottság, az elérhet" árú hozzáférés, a felkészültség, és az eszközök iránti attit#d. Sajnálatos módon Magyarország még mindig le van maradva az átlagos internethasználat és PC ellátottságban a nyugat-európai viszonylathoz képest. „Míg Svédországban 82 százalék, Dániában 76, addig Magyarországon a lakosság 26 százaléka dolgozott vagy

töltötte szabadidejét Internet közelében.”22 Mindezek tükrében láthatjuk, hogy a legfontosabb teend" lenne az olcsó személyi számítógépek, és szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a fiatal, és az id"sebb korosztály részére egyaránt. Sajnálatosnak tartom, hogy a kormány megszüntette a Sulinet Programot, ez sok diáknak biztosított olcsóbb hozzájutást számítástechnikai eszközökhöz. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a fiatal nemzedék és a lakosság támogatására, különösen az Internet oktatási és m#szaki támogatásra, csak így tudna az ország felzárkózni rövidebb id"n belül az Uniós szintre. 22 Hvg.hu, Alacsony nálunk az internet-használat, ONLINE, (Forrás: http://hvg.hu/Tudomany/20050513internethasznalat adatokaspx) 2008 11 20 22 „A viszonylagosan alacsony használati arány egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi internet-használók köre továbbra is igen homogén: más

kifejezéssel élve hazánkban még mindig igen jelent"s digitális megosztottság tapasztalható bizonyos változók mentén. Ezek közül a legfontosabb továbbra is az életkor és az iskolai végzettség.”23 3. A Gutenberg-galaxis és az Internet 3.1 A számítógépek térhódítása Manapság sokat emlegetik, hogy a Gutenberg-galaxis korunkban véget ért, az írott kultúra válságba került és háttérbe szorult a számítógépek térhódítása következtében. A hagyományos médium,24 a nyomtatott könyvek hosszú évszázadokig meghatározó kulturális szerepet töltöttek be az emberiség életében. Ez azonban napjainkban mindinkább halványodni látszódik, úgy t#nik a multimédiás számítógépek er"teljes térhódításával a nyomtatott médiumok valamelyest háttérbe szorulnak. Évszázadokon át az információ tárolásának, üzenetek küldésének csak egyetlen módja volt: a papírra nyomtatott bet#. A fotográfia és hangrögzítés

feltalálása óta hangot és képet is tudunk rögzíteni/továbbítani. A XX század új elektronikus találmányai mer"ben új lehet"ségeket teremtettek a kép- hang- és információrögzítés, információtovábbítás és a kommunikáció terén. A számítástechnika századunk 90-es éveiben bekövetkezett robbanásszer# fejl"dése, az Internet létrejötte a hang és képtovábbítást, információtárolást is forradalmian megújította. Olyan mérföldkövet jelent ez az emberiség kommunikációjára és kultúrájára, mint annak 23 A digitális jöv" térképe, A Magyar társadalom és az Internet, 2005, ITHATKA-ITTK-TÁRKI, ONLINE, (Forrás: www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a743pdf) 2008 11 15 24 A médiumok történetében három nagy korszakot különböztethetünk meg: a szóbeliség, a literalitás és a másodlagos oralitás korát. Napjainkban a képtelefon és a számítógépes üzenettovábbítás nyit meg olyan új utakat,

amelyek nem csak a hang, de a kép egyidej# továbbítását is lehet"vé teszik. Forrás: BÍBOR Máté: A magyar irodalom filológiája, (szerk: HEGYI Ádám), Kempelen Farkas Digitális könyvtár, ONLINE, (www.hikhu/tankonyvtar/site/books/b161/konyvpdf) 2008 05 11 23 idején Gutenberg könyvnyomtatása. A nyomtatott médium megváltozásával a szövegek szerkezete és megjelenési módja is gyökeresen átalakult. A nyomtatás megjelenése el"tt a szövegeket tekercseken és táblákon tárolták, majd lapokon, és kés"bb kialakult a ma is ismeretes könyvforma. A számítógépen, szövegszerkeszt"vel tördelt és létrehozott szöveget már nem lapozzuk a könyveknél megszokott módon, hanem a képerny"nkön görgetjük le vagy fel. A World Wide Web megjelenésével kialakult a hiperszöveg (hipertext) [ld a IV. fejezetben]. A hiperszöveg hálószer# szerkezetét az egyes szövegelemek közötti logikai kapcsolatok, a linkek adják.

Hipermédiáról akkor beszélünk, ha nemcsak szövegek alkotják e hálózatot, hanem képekkel, hangokkal vagy mozgóképekkel is ki van egészítve a dokumentum, illetve a kommunikátum. A kép és a hang megjelenése a testi közvetlenség visszatérését sugallja az emberek közötti kommunikációban. Ugyanakkor nem feledhet", hogy ez a fajta közvetlenség nem azonos az els"dleges szóbeli kultúrákéval. „Az orális kultúrában a zenész vagy az énekes el"adása a zeneszerszámtól, az énekes szájától közvetlenül a hallgató füléhez szól, az el"adás térben és id"ben egybeesik a befogadással. Az elektronikus médiumok által kialakított másodlagos szóbeliség ennek a közvetlenségnek csak az illúzióját képes kelteni: az üzenet elektronikus médium általi közvetítettsége a kommunikációs partnerek térbeli és id"beli elválasztottságát el"feltétezi. Miközben az új médiumok a közvetlenség ígéretével

kecsegtetnek, valójában olyan kommunikációs helyzet igényeihez alkalmazkodó technikák, mely az egyének elszigetelt létezésén alapul. Az Internet ugyan a kapcsolatteremtés új módjait teszi lehet"vé, de ez egyúttal a hagyományos közösségek felbomlásáról is tanúskodik. A hangnak és a testnek a közvetlenség látszatát kelt" újbóli megjelenése a modern elektronikus kommunikációs eszközök uralta kultúrában valójában a mediális közvetítettség új formáit mutatja.”25 Egyik példája a kép megjelenésének a kommunikációban az emotikonok használata az SMS-ben, e-mailezésben vagy a szöveges csevegésben. (ld a IV fejezetben). A kommunikációs médiumok megjelenésével a hang és a test (az arc, mint érzelmek kifejez"je) fontos szerepet tölt be a közvetlenség kifejezésében. 25 BÍBOR Máté: uo. 24 Marshall McLuhan szerint a Gutenberg-galaxis végével visszatér a szóbeliség korszaka: „Az elmúlt ötszáz év

tipográfiai és m#szaki éráját követ" elektronikus korban a kölcsönös emberi függés új fajtáival és formáival kerülünk szembe, és olyan kifejezésmódokkal, amelyek formájukban „orálisak” még akkor is, amikor pedig a szituáció alkotóelemei inkább nem-verbális jelleg#ek.”26 Napjainkban a rohamosan fejl"d" digitális média egyre jobban háttérbe szorítja a hagyományos nyomtatott sajtót és a könyveket. Manapság szinte minden nyomtatott folyóiratnak van internetes változata, a legtöbbre interneten is el" lehet fizetni.27 Ugyanez vonatkozik a hagyományos “papírformájú” levelezésre is, amit nagymértékben felváltott az e-mail, mindehhez jelent"sen hozzájárult a digitális aláírás és digitális tanúsítvány elterjedése.28 Az új médiumok és technikák megjelenése nem azonnal alakítja át kultúránkat és kommunikációs szokásainkat, nem tünteti el a régit csak megváltoztatja annak szerepét,

hatáskörét és alkalmazását az életünkben. A XXI század multimédiás kultúrájával új információhordozók jelentek meg, amelyek megszüntették a könyv és az írás egyeduralmát, az élet egyre több pontjára törnek be, és kiszorítják az írást. Az elektronikus médiumok egyeduralkodása nem jelenti a könyveink teljes elt#nését a kultúránkból, hanem kiegészíti, bizonyos tekintetben átalakítja a nyomtatott kommunikációs formákat. Ugyanúgy, ahogy a nyomtatás elterjedésével sem sz#nt meg a kézírás, az elektronikus média korában sem fog teljesen megsz#nni a könyvnyomtatás. A nyomdatechnika rohamos fejl"désének köszönhet"en XIX. századtól, a kép a szöveg részévé válik – ezt nevezzük 26 McLUHAN, Marshall, (ford. KRISTÓ NAGY István): A Gutenberg-galaxis A tipográfiai ember létrejötte, Budapest, Trezor Kiadó, 2001. 27 így a megrendel" nem papírformában kapja kézhez a folyóiratot, hanem egy kód

segítségével webes felületen fér hozzá, esetleg CD lemezen kapja kézhez. 28 Elektronikus aláírás: elektronikus dokumentumok, adatok hitelesítésére szolgáló, matematikai algoritmussal készített kódsorozat, melyet a hitelesíteni kívánt üzenetek végéhez csatolnak. Lehet"vé teszi, hogy egy digitálisan aláírt üzenet olvasója ellen"rizni tudja egyrészt az üzenetet küld" személyazonosságát, másrészt az üzenet sértetlenségét. A küld" privát kulcsával készül és annak publikus kulcsával lehet ellen"rizni eredetiségét. Dokumentumfügg", azaz ha bármilyen változtatás történik az aláírt üzenetben, akkor a digitális aláírás nem fejthet" vissza. Digitális tanúsítvány: a kibocsátó hatóság által digitálisan aláírt elektronikus dokumentum, mely megbonthatatlanul tartalmazza a tanúsítvány tulajdonosának azonosítására szolgáló adatokat (pl. neve) és a tulajdonos nyilvános kódkulcsát.

A digitális aláírások ellen"rzésekor használjuk "ket ONLINE, (Forrás: Internet szótár http://www.durahu/revesz/eu2005/szotarhtml nyomán ) 2008 05. 12 25 Gotfried Boehm nyomán ikonikus forradalomnak.29 A kezdetekben még az írás a domináns, majd a technológia fejl"désével a nyomtatott szöveg mellett megjelenik a vizualitás, majd a hang is; az internetes médiában kiegészül a mozgóképpel és elveszíti az írás a vezet" szerepét. Gondoljunk itt a mai internetes hírportálokra vagy egyéb weboldalakra, valamennyire jellemz", hogy az írott és a képi anyagokat (hírek, leírások, tudósítások), vagy akár blogokat (ld a IV. fejezetben), hosszabb rövidebb videóanyaggal egészítik ki, teszik szemléletesebbé. A World Wide Web az összes érzékszervünkre egyszerre ható multimédiás kommunikációs forma. Michael Heim szerint ez már a hipermédia korszaka: vagyis az Internet nem lineáris alkotói és befogadói

magatartást igényl! média, amely képek, videóbejátszások, hang és animáció továbbítását, azonnali elérését teszi lehet!vé és több internetes kommunikátumot is közvetlenül összekapcsolhat.30 McLuhan szerint a média technológiája - más gépekhez hasonlóan - az emberi test és agy meghosszabbítása. A rádió a fül kiterjesztése, a tévé a szemé, a számítógép az emberi központi idegrendszeré. Az elektronikus média összezsugorítja a világot, ismét visszatérünk a faluhoz, ahol mindenki tud mindenr"l és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet. A globális falu kialakulását a nyomtatott szöveg lassú halála segíti el", mely elkülönül" csoportokat alakított ki. Minden ilyen váltás nagyon nehezen megy végbe, Alfred North Whitehead szerint: "a civilizáció nagy el"relépései olyan folyamatokból állnak, melyek csaknem tönkreteszik azt a civilizációt, amelyben végbemennek".31 29

NYÍRI Kristóf: Bölcsészettudományok az írásbeliség után, Világosság, 1996. In: BÓDI Zoltán: Az írás és beszéd viszony az internetes interakcióban, ONLINE, Magyar Nyelv"r, A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata, (Forrás: nyelvor.c3hu/period/1283/128302pdf) 2008 11 10 30 HEIM, Michael: Virtual Reality and the Tea Ceremony, Princeton Architectural Press, ONLINE, (Forrás: http://www.mheimcom/html/docs/vrtea/vrteahtml) 2008 05 10 31 DRÓTOS László: Informatikai Jegyzetek, ONLINE, (Forrás: http://mek.oszkhu/03100/03122/html/erd/erd46html), (Idézi: Whetmore, EJ-t: Mediamerica Belmont, Wadsworth Inc [1987]) 2008 06 20 26 3.2 Az Internet el"nyei kommunikációs szemszögb"l nézve Az Internet a technikai adottságok fejl"désének köszönhet"en hatalmas mértékben befolyásolta és átalakította mindennapi életünket és kommunikációnkat. „Megváltozott a kommunikátum elérhet"ségének

módja, és jelent"sen csökkent az elérési id", elektronikus úton fénysebességgel képes eljutni térben a hálózat bármely pontjára (akár úgy, hogy áttöltik, akár úgy, hogy letöltik); illet"leg az információ elvben tetszés szerinti ideig tárolható.”32 Megváltozott a közlemény helyhez kötöttsége is: a fotó, film, könyv helyhez kötött, de szállítható, ezzel szemben a hálózaton jelen lév" kommunikátum nem lokalizálható (gondoljunk egy közös chatszobában feltett kérdésünkre, amelyre a válasz a szobában jelenlev" személyek bármelyikét"l érkezhet, a hálózat legtávolabbi pontjáról). Az információ hozzáférési id" tekintetében a II. Világháborút követ"en megjelen" nagyszámítógépek mágnesszalagos archiválási technikájának köszönhet"en pár percre csökkent, a mai modern személyi számítógépek merevlemezeinek hozzáférési ideje33 1 - 0,068 millisecundum

körüli. Elérhet"ség szempontjából a hálózaton megkülönböztetünk online és offline eseteket, az el"bbinél rá van kapcsolva fizikailag a hálózatra, míg az utóbbinál az információ nem érhet" el, mert vagy lekapcsolták vagy valamilyen adatvédelmi titkosítási eljárással a kommunikátum birtokosa korlátozza az elérhet"séget. Nagy mértékben megnövekedett a kommunikátumot vagy adott információt elér" ágensek száma: az információs forradalom átalakította a kommunikációs szituációkat, biztosítja a korlátlan elérést, és a résztvev"k száma is gyakorlatilag végtelen. Például a szóbeli, közvetlen emberi kommunikáció esetében néhány résztvev" vesz részt a párbeszédben, egy chatszobában gyakorlatilag az összes jelenlév"vel kapcsolatban lehetünk, illetve bárki kezdeményezhet velünk párbeszédet. 32 HORÁNYI Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az

információ kultúrája felé, ONLINE, (Forrás: Magyar Elektronikus Könytár, http://www.mekiifhu/porta/szint/human/media/hozseb1/hozsb1htm nyomán) 2008 07 01 33 Egy adott információ eléréséhez szükséges id". A hozzáférési id"t leggyakrabban a merevlemezek kapcsán emlegetik, amelyek esetében azt az id"t jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, és abból az adatokat beolvassa. 27 A kommunikátumok struktúrájának a változásáról következ"képpen ír Horányi Özséb: „az elektronikusan rögzített adatstruktúrák (amelyek egyaránt lehetnek elektronikus levél, címjegyzék vagy például egy egészségbiztosítási pénztárban a biztosítottakról nyilvántartott adatállomány) szervezésének szabadságfoka még tovább n"tt az íráséhoz képest: nemcsak lineáris struktúrák m#ködnek és nem csak a papír két dimenziója mentén lehet nem-lineáris struktúrákat létrehozni,

de egyrészt ténylegesen és könnyen használhatóvá vált az utalásokkal való struktúrateremtés: ennek egyik legújabb és igen hatékony megnyilvánulása a hypertext.”34 Ezáltal egyrészt sokkal több információt közölhetünk a szövegben (legyen az egy levél vagy online napló, blog) linkek által, és áttekinthet"bbé lehet tenni szöveget ezen utalásokkal, melyek egyaránt lehetnek képek vagy hangok.(ld a IV. fejezet hipertextre utaló részét) 3.3 A hagyományos média és az Internet A hagyományos médiát behatárolják a terjedelmi szempontok: egy könyv véges hosszúságú, egy napilap meghatározott terjedelm# és lapszámú, egy viszonylag behatárolt földrajzi zónában elérhet". Egy televíziós vagy rádiós adás is id"beli korlátok közé van ékelve, egy postán feladott levél is korlátozott terjedelm# lehet. Az Internet egy olyan kommunikációs és információs teret biztosít, amely gyakorlatilag végtelen méret#, olyan

adatok juthatnak el a felhasználóhoz, ami a hagyományos – offline – médiából kimaradtak. A hagyományos médiában a terjedelmi korlátok határozzák meg, hogy mi kerül a címlapokra és a híradókba, ilyen módon a hírek értéke is átértékel"dik azáltal, hogy olyan hírek is felkerülhetnek a világhálóra, amelyek egyébként elkerülnék a nyilvánosság figyelmét (vagy esetleg az adott diktatúra, rezsim cenzúrázná)35. A hagyományos médiában a terjesztés ellen"rizhet", a lapengedélyeket és a frekvenciákat, m#sorszórásokat engedélyezik és meghatározzák mindenki számára. Az interneten az információ szabadon terjeszthet", nincs szükség 34 HORÁNYI Özséb: uo. Kínában ma is mindennapos az internetcenzúra - pl. a Tibet felszabadítása mellett kiálló honlapok nem érhet"ek el 35 28 engedélyekre, és az információ, az üzenetek pillanatok alatt átkerülhetnek Földünk legtávolabbi pontján egy másik

számítógépre. A világhálón megjelen" publikációk el"nye, hogy minden olvasó lementheti magának a dokumentumot, korlátlan számú másolatot készíthet róla min"ségromlás nélkül. A letöltésnek nincsenek anyagi költségei és különleges technikai szükségletei, csupán az Internet hozzáférési díjat kell fizetni és rendelkezni egy átlagos személyi számítógéppel. Ezáltal megkérd"jelezhet", hogy beszélhetünk-e az interneten “eredetir"l”, “kópiáról”, vagy kalózmásolatról, hiszen a másolatok semmiben sem térnek el az “eredetit"l”. Az Internet a hagyományos médiumok által nyújtott lehet"ségeket egyben nyújtja: ugyanazon a felületen hallgathatunk rádiót, olvashatunk híreket, vagy nézhetünk online televíziós közvetítést, miközben írásban chatelünk ismer"sünkkel, közben várjuk a rokonunk hívását internetes telefonprogramunkon keresztül. Ezek mellett rengeteg

hasznos szolgáltatást is nyújt: kereshet" adatbázisok, online vásárlás, ingyenes tárhely weboldalunk számára, és még folytatható lenne a sor hosszasan. Mindezen szolgáltatások mindenki számára viszonylag azonos áron elérhet"ek (aki rendelkezik Internet kapcsolattal, és egy alkalmas személyi számítógéppel), nem kerül többe egy tengerentúli TV adást nézni itthon, mint az USA-ban. A felhasználó egy hardveren keresztül vehet igénybe több funkciót, a mozgóképet, hangot és minden adatot számítógépes adatként kapja és tárolja, vagy sokszorosítja. Az Internet és a világháló technikai újdonságai olyan változásokat hoznak a médiában, amely eredményeként az eddig használatos fogalmaink újraértékelésére kényszerülünk. Az Internet nemcsak a különböz" médiumokat egyesíti, hanem a telekommunikációs ipart és médiumokat is. Az Internet egy nagyon olcsó és megbízható kommunikációs csatornává

fejl"dött mára, és egy teljesen új dimenziót nyitott meg a kommunikációs iparban: a médiumok közvetítésére és a kommunikációra egyaránt alkalmas személyi számítógép világát. A régebben elképzelhetetlennek t#n" feladatokat manapság pillanatok alatt képesek vagyunk megvalósítani: üzeneteket továbbíthatunk távol él" ismer"seinknek, online hírportálokon olvashatunk, vagy nézhetünk híreket, amelyek pillanatok alatt frissülnek, b"vülnek. Az elkövetkez" éveket meghatározó 29 technikai vívmány a mobil Internet lesz. Az új technológiák (3G mobilinternet) segítségével kell"en gyors a kapcsolat sebessége ahhoz, hogy mobilkészülékünk segítségével videochateljünk távoli ismer"sünkkel, vagy online internetes m#sorokat nézhessünk. Ezáltal lehet"vé válik a távmunka, mobilkészülékünket modemként használva hordozható számítógéppel is bárhol berendezhetünk egy

“irodát”. A mobil Internet szolgáltatással megsz#nik a web egyik legnagyobb hátránya, a helyhez kötöttség. Mint ahogy az el"z" oldalakon olvashattuk, az elektronikus kommunikáció, ezen belül a számítógép megjelenése történelmi hatással van az életünkre, mind a kommunikációs-, szórakozási-, vagy információszerzési szokásainkra. Magyarországon is felgyorsult az utóbbi években a szélessávú Internet elterjedése a lakosság körében, ennek ellenére megfigyeléseim szerint a könyvpiac kínálata egyáltalán nem zsugorodott (s"t inkább nap mint nap újabb kiadványok sokasága jelenik meg). Egyes szakemberek 10 évvel ezel"tt megjósolták a nyomtatott média nagymérték# visszahúzódását, és az elektronikus könyvek széleskör# elterjedését. Mindezt talán a napi sajtóorgánumokra mondható el, itt 5-20%-os visszaesés figyelhet" meg.36 Az Internet hozzáféréssel rendelkez"k körében hódít az

internetes telefonálás és e-mail – err"l a kérd"ív kiértékelése fejezetben írok részletesen – els"sorban az olcsóság és sok ingyenes kiegészít" lehet"ségnek köszönhet"en. A jöv"ben számítógépek számának növekedésével várhatóan az internetes kommunikáció aránya is növekedni fog az internetkapcsolattal rendelkez"k körében. 36 Nyomtatott sajtó: Csökken" példányszámok, ONLINE, (Forrás: Alpok-Alja Online, http://www.alonhu/indexphp/article/articleview/990/1/5), Sorvad a nyomtatott sajtó Magyarországon, (http://index.hu/kultur/media/matesz645/) 2008 11 20 30 4. Az internetes kommunikáció folyamata és hatása a mindennapi életünkre 4.1 Az els" számítógépek és az Internet kialakulása A számítógép "se a Pascal által 1642-ben létrehozott összeadógép volt; a gép tízfogú fogaskerekekb"l áll. A mai értelemben vett els" elektromos számítógép a németek

által 1942-ben épített Z-3 volt. A II Világháborúban megn"tt az igény a nagyobb teljesítmény# gépekre, amelyekkel a rakéták röppályáját számították ki. Az els" kereskedelmi forgalomba kerül" gép, az Univac-1, egymillió dollárba került, (J. Mauchly és JP Eckery találmánya, Neumann János közrem#ködésével).37 Számítógépes hálózatról akkor beszélhetünk, ha legalább két gép van összekötve, információcsere vagy er"forrás megosztás céljából; az összes hálózatba bekapcsolt gép adataihoz hozzájuthatnak a felhasználók, illetve biztosítja a kommunikációt számukra. Az els" hálózatokat a hadseregnél, az Egyesült Államokban hozták létre 1969-ben, ARPANET38 néven. Az ARPANET lett a m#szaki értelemben vett alap, amire a közeljöv"ben megépültek a nagy számítógépes hálózatok. Nem sokkal az ARPANET kiépítése után a kutatók a tudományos eredményeik egymásnak küldözgetésén kívül

elkezdtek csevegni, híreket küldeni, majd elektronikus postává alakították a hálózatot. Érdekességképpen: az els" levelezési listán a SF-Lovers, azaz a science fiction rajongók cserélték gondolataikat egymással. Az 1970-es évekt"l kezd"d"en, a számítógépek szélesebb elterjedésének és a m#holdas technológiának köszönhet"en egyre több egyetem, vállalat, majd az internetes protokoll megszületésével már bármilyen típusú komputer rákapcsolódhatott a hálózatra.39 37 Drótos László: Informatikai Jegyzetek, ONLINE, (http://www.biblu-szegedhu/~drotos/informatikaijegyzetek/erd/erd06html) nyomán, 2008 09 12 38 Advanced Reserach Projects Agency rövidítése 39 Az internetprotokoll (angolul Internet Protocol, IP) az internet (és internetalapú) hálózat egyik alapvet" szabványa (avagy protokollja). Ezen protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött csomópontok

(számítógépek, hálózati eszközök). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhet" üzenetek felépítését, sorrendjét. Forrás: KÓNYA László: Számítógép hálózatok, LSI Oktatóközpont, Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány, Budapest, 2005. 31 Az Internet szó az Internetwork szó rövidítéséb"l származik, és mint fogalom az 1980-as években jelent meg. Jelentése egy nagy sávszélesség# és kapacitású információs csatornákkal összekötött computerek hálózata. El"ször az USA-ban, majd a világ többi pontjain lév" hálózatok is hozzákapcsolódtak, így jött létre a ma ismert világháló. A születésekor még csak néhány ezer hálózat, ma már majdnem egymilliárd gép csatlakozik a világhálóhoz.40 Kezdetben az ARPANET a hálózati kutatás céljait szolgálta, majd katonai és tudományos célok mellet egyre több mindenre kezdték el használni. A legismertebb ezek közül a máig

lényegében változatlan formában történ" e-mail, majd kifejlesztették a fájl-átvitel technológiáját, és a legjelent"sebb, a World Wide Web csak az 1990-es években jelent meg, és terjedt el széleskör#en. A hangok és a képek küldése ekkor még nem volt megoldott; erre az áttörésre a World Wide Web széleskör# elterjedésével került sor, jelent"sen megkönnyítve a felhasználóknak az internetre való csatlakozást. Ehhez mindössze egy ún böngész" programra (browser) van szükség, amelynek a használatához nem kell semmiféle programozó jártasság, vagy hosszú parancssorok begépelése. A grafikus munkafelületen a felhasználó egyszer#en fogadhat, küldhet üzeneteket, képeket, hangot vagy mozgóképet, tanulhat, játszhat vagy éppen valós id"ben társaloghat ismer"seivel. A World Wide Web, fordításban a Világot Átfogó Háló, - egy hipertext, ami utalásokat tartalmaz a hálózaton elhelyezett dokumentumokra,

zenékre, képekre, amelyek lehetnek bárhol a világon. 4.2 Az Internet szerkezete Jogosan teheti fel valaki a kérdést, ha már ilyen nagy az Internet, és körbehálóz bennünket és a világot, akkor valójában fizikailag hol van? Erre az a válasz, hogy mindenütt és sehol. Minden olyan számítógép, amely éppen online, és az internethez csatlakozik, azt az Internet részének tekinthetjük, és amint 40 Az Internetre csatlakozó gépek száma becslések szerint 1992 januárja környékén léphette át az 1 milliót, 2000-ben pedig már a 30 milliót is elérte számuk. Az Internet óriási ütemben fejl"dik és az IDC szerint 2010-re már az 1 millárdot is meg fogja haladni használóinak száma. Forrás: PCFórum, ONLINE, (http://pcforum.hu/hirek/8755/Ma+35+eves+az+Internethtml) 2008 09 01 32 megsz#nik a kapcsolat, már nem vagyunk része a világhálónak. Az internetnek nincsen semmiféle vezet"sége, f"nöke, alkalmazottai, sem hierarchikus

szervezete; m#ködése egy m#szakilag egymással kompatibilis rendszerek és alrendszerek szervez"désének tulajdonítható. A World Wide Web egy új média, amely az újságból, televízióból, rádióból fejl"dött ki, és mindezek jellemz"it ma is hordozza magán. Leginkább egy színes, tarka újságra hasonlít, a hasábjain a cikkek, képek mellett hangok és videók is vannak, melyek „mögött” b"vebben még további információkat, vagyis hivatkozásokat (linkeket) találunk. Olyan ez, mint egy könyvben a „lásd még b"vebben az X oldalt”, csak éppen ez a hivatkozás akár a világ másik végén, egy másik cikkben, tanulmányban, vagy oldalon lelhet" fel. Ebb"l kifolyólag az internetes újságnak csak eleje van, de befejezése nincs: akár az id"k végezetéig kattintgathatunk az újabb linkekre, azok minden alkalommal más és más világokba vezetnek bennünket. Mindez nagymértékben kihatással van az olvasási

szokásainkra is, a hatalmas választékból mindenkinek módja van arra, hogy csak a számára érdekes információkat kísérje figyelemmel. Nemcsak információszerzésre van lehet"ségünk egy hírportál olvasgatása közben, hanem hozzászólhatunk, értékelhetünk cikkeket, írásokat, kommunikálhatunk is a többi olvasóval a fórumokon keresztül. 4.3 Az internetes kommunikáció alapfogalmai 4.31 A hipertext és a hipermédia A hipertext egy radikálisan új elektronikus szöveg és publikálási forma, képerny"n olvasható, „elágazik” és lehet"ségeket ad az olvasónak, hogy a kapcsoló elemek (linkek) által más úton, más szöveghez jusson el. A hipermédia kiterjeszti a szöveg fogalmát audio vagy vizuális információkra – tehát a hivatkozások itt már nem feltétlenül írott szövegre vonatkoznak, lehet akár mozgókép vagy bármilyen más adat, akár egy letölthet", számítógépen futtatható 33 program is.41 A

hipertext és a hipermédia nem csupán kiterjeszti, de át is alakítja a szöveg fogalmát, illetve képszer#vé teszi a szöveget új információhordozó min"séget adva ezzel neki. „A hipertext nem-szekvenciális olvasást és írást tesz lehet"vé azáltal, hogy az emberi elméhez hasonlóan biztosítja a gondolatok és az információk szabad asszociációját, bátran alkalmazva az analógiákat, metaforákat és hasonlatokat.”42 Technikai értelemben egyes szövegrészek vizuális elemként is kerülhetnek beillesztésre, egyes képi elemek is lehetnek linkek – egy képre kattintva újabbakhoz jutunk el - olvasás tekintetében a szöveges elemek is viselkedhetnek képként, tehát mint láthatjuk ezen elemek sorrendje egyáltalán nem kötött. A hiperszöveg egyik legfontosabb tulajdonsága, ami megkülönbözteti a nyomtatott a könyvt"l, a nonlinearitás, a több alternatív olvasási „útvonal” nincs kötelez" haladási irány, ami

megszabná az olvasónak, hogy merre haladjon. Ennek következménye a „központ-nélküliség”: a szerz" sem szabhatja meg pontosan az olvasónak, hogyan, milyen irányban haladjon, ezáltal az olvasói szokások is jelent"sen megváltoztak. A szövegben el"forduló linkek eltér" színnel és vastagsággal vannak jelölve a többi szövegt"l, ezáltal segítve a felhasználót a könnyebb eligazodás érdekében. 4.32 Multimédia, interaktivitás és kommunikáció Az interaktivitás az internetes kommunikáció egyik fontos kulcsszava. Multimédiás tartalom alatt azt értjük, ha egy közegben elhelyezett képre, szövegre kattintva a közeg válaszol egy újabb képpel, vagy mozgóképpel, hipertext esetén további szövegre visz bennünket a link. Az interaktív felület összetev"i az interfész, mely biztosítja a rendezett és szerevezett információcserét az ember és a 41 LANDOW, Georg P.: Hypertext and Critical Theory Hn,Baltimore,

The Johns Hopkins University Press. 1995 A könyv els" fejezete magyarul is megjelent: Hipertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? In: SUGÁR János (szerk.): Hypertext + Multimédia, Artpool /Artpool Füzetek/, ONLINE, (http://www.artpoolhu/hypermedia/landowhtml) 2008 09 10 42 TÓSZEGI Zsuzsanna: A képi információ, Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1994 . 34 számítógép szoftvere között, illetve a hálózaton keresztül az ember – és ember közötti kommunikációt. Az interaktív kommunikáció jellegzetessége, hogy egyazon felületen és nem ritkán egyszerre tesz lehet"vé szinkronikus – azaz képszer#, az elemeket egy id"ben, egymás mellett megjelenít" – illetve diakronikus - azaz filmszer#, animált, az elemeket id"ben eltolva megjelenít" – kommunikációt. 43 Az interaktivitás legmagasabb fokozata, ha a felhasználó nem csak információkat kap, hanem maga is hozzáadhat, vagy módosíthat tartalmat az

interaktív webfelületen – erre jó példa a fórumokon, közösségi oldalakon való kommunikáció, vagy az egyes hírportálokon a hírek utáni kommentek írása, véleménynyilvánítás. Ezáltal a felhasználó a közösségi oldal részesévé válik, saját maga döntheti el, hogy kit vesz fel az ismer"sei közé, személyre szabhatja saját oldalának kinézetét. Az interaktív felhasználó maga válogathatja meg, hogy milyen hírekre vagy tartalomra kíváncsi, saját maga szerkeszti az információszerzés és kommunikáció folyamatát. Minél több interaktív elemet tartalmaz egy weboldal, annál inkább több lehet"séget ad a felhasználók személyes kibontakozásának, nem az oldal kontrollálja a felhasználókat, hanem fordítva. Ez esetben a felhasználó utasítja a rendszert egy adott feladat elvégzésére. Az internetes médium (és azon belül a World Wide Web) tehát szervesen illeszkedik az összes érzékszervünkre egyszerre

ható, multimédiás kommunikációs formák sorába. Michael Heim szerint ez már a hipermédia korszaka: vagyis az Internet nem lineáris alkotói és befogadói magatartást igényl" média, amely képek videobejátszások, hang és animáció továbbítását, azonnali elérését teszi lehet"vé, és több internetes kommunikátumot is közvetlenül összekapcsolhat.44 43 SZ$TS, Zoltán: A Hipertext, ONLINE, (http://magyar-irodalom.eltehu/vita/szzhtml) nyomán, 2008. 09 16 44 HEIM, Michael: Virtual Reality and the Tea Ceremony. Princeton Architectural Press, 1998 In: BÓDI, Zoltán: Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban, ONLINE, (www.c3hu/~nyelvor/period/1283/128302pdf) 2008 09 19 35 4.4 Az internetes kommunikációs formák 4.41 Kommunikáció az Interneten Az internetes kommunikáció esetében egy és kétirányú kommunikációt különböztetünk meg. Az egyirányúnál van egy fix adó, és egy vev", ezek szerepe nem

cserélhet" meg. Ide tartoznak az internetes rádió és televíziók, hírlevelek, és a weboldalak tartalma. Céljuk a szórakoztatás, tájékoztatás, reklámozás Az egyirányú kommunikációhoz sorolható a webnapló (ismertebb nevén blog); funkcióját tekintve a hagyományos naplóhoz hasonlítható. Írója az egész tartalmát elérhet"vé teszi a weben, az olvasók számára lehetséges a megjegyzések, hozzászólások írása. A kétirányú kommunikációt a m#ködési elvük alapján két csoportra lehet osztani. Az els" csoportba az ún. offline kommunikáció tartozik, amely hasonló a hagyományos levelezés elvéhez: a küld" nem kap azonnali választ, célja inkább a tájékoztatás vagy a hosszabb távú kapcsolattartás. Ide sorolható az e-mail, SMS A kétirányú kommunikáció másik típusa a valós idej#, azonnali üzenetküld" rendszereken történ" társalgás. Nagymértékben hasonlít az él" beszélgetéshez, azzal a

különbséggel, hogy a válaszadás írásban történik. Nagy el"nye az emaillel szemben, hogy kérdésünkre azonnali reakció várható A kommunikáló felek közti kapcsolat szerint beszélhetünk direkt (közvetlen) kommunikációról, ilyenkor a kapcsolatban résztvev"k szemt"l szemben kommunikálnak egymással; indirekt (közvetett) kommunikáció esetében pedig térben vagy id"ben egy közeg választja el "ket egymástól, mint például egy telefonbeszélgetés alkalmával. Az internetes üzenetküld" rendszerekben a kommunikáció megfelel" szoftverrel, illetve, chatportálokon keresztül történik, írásban, hang vagy képátvitellel, vagy akár mindhárom módon egyszerre is kommunikálhatunk partnerünnkkel(inkkel). Annak ellenére, hogy látjuk partnerünket a képerny"nkön vagy halljuk a hangját, az internetes kommunikációt nem közvetlen kommunikációnak kell tekintenünk. Véleményem szerint egyik lényeges

szociálpszichológiai különbség a közvetlen személyközi 36 kommunikációtól – (például amikor barátainkkal ismer"seinkkel beszélgetünk), hogy teljesen más módszerekkel, eszközökkel m#ködik a benyomáskeltés, a partnerünk figyelmének felhívása. Eszközeink közül hiányoznak a klasszikus elemek, és újak jelennek meg, amelyeket nem feltétlenül tudunk helyesen használni. Egy példa: ha magas társadalmi státusunkat akarjuk kifejezni, a valóságban ezt megtehetnénk drága ékszerekkel és ruhákkal, luxus kocsival, mobiltelefonnal. Fölényes hangunkat egy fórumon, vagy chatelés közben senki sem hallja, arcvonásaink, jól ápoltságunk sem tükrözheti személyiségünket – ezért az interneten a legfontosabb benyomáskelt" eszközünk a billenty#zet. Az interneten keresztül zajló kommunikáció nagy részét az írott, szöveges kommunikáció teszi ki. (ld az V fejezetben a kérd"ívek eredményeinél) Emellett

megemlíthet" az audio-vizuális kommunikáció, ilyenek a VOIP technológián alapuló, beszédátvitelt lehet"vé tev" szoftverek, melyek többsége emellett a vizuális kommunikációt is lehet"vé tesz, amennyiben a partnerek rendelkeznek webkamerával. „Az írás és a beszéd kommunikációjának egyfajta keveredése figyelhet" meg, amely kiegészül interaktív kommunikációval.”45 Nyíri Kristóf szerint a kép a szöveg részévé válik, ezt Boehm nyomán ikonikus forradalomnak nevezzük. A nyomtatott és az írott szöveg mellett, egyre inkább el"térbe kerül a vizualitás, s"t az akusztikum is. Így az Internet az írásbeliséget, a képiséget, és a hangzást egyesíti magában. „A multimediális szövegtipológiában a verbális és képi összetev"kb"l felépített kommunikátumok között olyan illusztrált szövegek találhatók, amelyek komplex kommunikátumoknak tekinthet"k.”46 A hipermédia egyik

fontos tulajdonsága, hogy a kommunikáció szemszögéb"l nézve egyszerre hatnak a befogadó egyénre, és szervesen illeszkedik az érzékszerveihez. Példaként megemlíthet" egy azonnali üzenetküld" rendszer kommunikációs interakciója; itt a két partner írásban tartja a kapcsolatot, így a kommunikáció írásos megjelenés#, mivel billenty#zeten viszik 45 CRYSTAL, David: Language and The Internet. 2001, Google Könyvek, ONLINE, (Forrás: http://books.googlehu/books?id=cnhnO0AO45AC&dq=Crystal,+David:+Language+and+The+Int ernet&pg=PP1&ots=akQUJvhDf0&source=bn&sig=Pr7K1mpciZbUpskThbhzJEpZNg&hl=hu&sa=X&oi=book result&resnum=4&ct=result#PRA10-PT1,M1 ) 2008. 11. 02 46 NAGY Zoltán: Írásbeliség és képiség az Internet korában, ONLINE, (Forrás: www.liciumhu/images/content files/File/nagy zoltan irasbeliseg es kepiseg az internet kora ban.pdf), 2008 11 18 37 be. Ennek ellenére mégis sokban hasonlít a

beszédkommunikációhoz: szókincse van, képiséget hordoz emotikonok által. A másik hasonlósága a beszédhez, az egyidej#ség - a partnerek azonnal látják a másik által beírt szöveget, másrészt az interaktivitás által. Az internetes szövegekre kevésbé jellemz" a nyomtatott szövegeknél megszokott szabályozottság, szerkesztettség; a chat-üzenetek, vagy e-mailek egyéni variálhatósága szinte végtelen, mind nyelvezet, mind pedig az emotikonok tekintetében. Az így létrejött nyelvezet egy laikus számára érthetetlen rövidítéseket és szóhasználatokat tartalmazhat. 4.42 Írásjelek és szimbólumok az internetes kommunikációban Az írásos kommunikációban nehéz megjeleníteni azokat az érzelmi jeleket, gesztusokat, mimikát amelyek egy személyes szóbeli érintkezéskor létrejönnek. Ezt a hiányt pótolják – részben, az érzelmi állapotokat tükröz", egyezményes jelek, az emotikonok. Az emotikon vagy hangulatjel olyan

írásjelek, karakterkombinációk sorozata, amely emberi arcot, vagy egyéb érzelmet fejez ki. „A nemverbális kommunikáció fontosságát aligha lehet tagadni, ha a mennyiség volna az egyetlen mérték. Birdwhistell, akit általában a nemverbális viselkedés kutatásának komoly tekintélyeként ismernek, megdöbbent" becslésekr"l számol be a nemverbális kommunikációt illet"en. [] A normális kétszemélyes társalgásban a verbális alkotóelemek a helyzet társas jelentéséb"l 35 százaléknál is kevesebbet hordoznak, a többi 65 százalékot a nemverbális sáv továbbítja.”47 A fenti idézetb"l nyilvánvaló, mennyire fontos a nemverbális kommunikáció, nagymértékben nehezítheti a megértést és az érzelmek kifejezését a kinezikus viselkedés teljes hiánya az internetes kommunikációk során. Az írógép használata óta alkalmazott írásjelek többsége emotikonnak tekinthet", széleskör#en az e-mailes és chat

formájú kommunikációk esetében alkalmazzák "ket. Nemcsak pillanatnyi érzelmi állapotunkat fejezhetjük ki velük, hanem 47 KNAPP, M. L: A nemverbális kommunikáció In: HORÁNYI Özséb (szerk): Kommunikáció II./ A kommunikatív jelenség 1-2 Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/General Press, 2003. 38 szándékainkat is, ha kell"en ismerjük a nyelvezetét, utalhatunk egy személy tulajdonságaira, küls"ségeire vagy szokásaira is. Szinte végtelen az egyéni variálhatóság lehet"sége, ezért laikusok számára teljesen érthetetlenné válhat a rövidítések és egyéb halmozott írásjelek mellett. A klasszikus, írásjelek kombinációjából álló emotikont többnyire fekve ábrázolják, az egymás után gépelt karakterek jelentik ki a szemet, orrot vagy szájat, a képi információ ily módon primitív formában helyettesíti a hiányzó metakommunikációt, az író személy mimikáját, hangulatát. Néhány elterjedt

változata:48 :) mosoly :-) mosoly :/ felemás érzésekkel küszköd" :( szomorúság, esetleg együttérzés :| semleges vagy bizonytalan ;) kacsintás :D nevetés :P vagy :-P kiöltött nyelv, csipkel"dés A smiley egy mosolygó arcot ábrázoló karika, két pont szemmel és nagy vigyorgó szájjal, 1963-ban találta ki Harvey Ball egy céglogó részeként.49 Azóta széleskörben alkalmazzák animált (mozgó, kacsintó, ugráló) továbbfejlesztett változatait, különösen az azonnali üzenetküld" rendszerek kommunikációjában. Els"sorban a fiatalok körében terjedt el az alkalmazásuk, általuk személyesebbé válhat a chatelés, a grafikák, színes arcocskák emellett gyorsítják a beszélgetés folyamatát – kevesebbet kell gépelnünk, az olvasás látványosabb. Az emotikonok színe és formája igen változatos. 48 BÓDI Zoltán, VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban, Budapest, Magyar

Szemiotikai Társaság, 2006. nyomán 49 Original Smilie, Harvey Ball, ONLINE, (http://elouai.com/smiley-historyphp) 2008 11 27 39 3. és 4 Ábra: Néhány emotikon a sok közül 50 A számítógépek fejl"désével és a multimédiás kommunikáció terjedésével fejl"dtek ki a többszín#, különböz" állapotokat kifejez" színes, esetenként mozgó, animált emotikonok, a feliratokkal, táblákkal megjelen" emotikonok már egészen összetett üzenetek közvetítésére képesek. Az animált, mozgó ikonok esetében a közölt információ már nem csak képi meger"sítést kap, a közlend" információ sokkal életh#bb, a cselekmény megelevenedik. A kommunikáció folyamata ezáltal emocionálisabb lesz, és a másik fél is mélyebben, humorosabban éli át. Az emotikonokon kívül még számos egyéb írásjellel is kifejezhetjük érzelmeinket vagy színesíthetjük mondanivalónkat, ezek is az internetes írott nyelv

megnyilvánulásai közé tartoznak. Közöttük is vannak általánosan ismert, és elfogadott formáik, de rengeteg a lokális használatú „szleng”, amit csak egy levelezési lista, vagy egyéb internetes közösség használ. Mer"ben eltér" írásbeli 50 Képek forrása: http://www1.istockphotocom/file thumbview approve/2256801/2/istockphoto 2256801 cartoon emoticon faces collection.jpg, és http://wwwxlogamcom/blog/?p=97 40 megnyilvánulásokat tapasztalhatunk pl. egy kismama-baba fórum üzenetei között, mint egy számítástechnikai fórum rendszergazdáinak bejegyzéseit böngészve. Néhány elterjedtebb forma: bet#- és írásjelhalmozás, illetve elhagyás, kiemelések, csillagozás, csupa nagybet#s szavak, aláhúzások, kiemelések, szóritkítások. Az internetes csevegés folyamatában olyan nyelvtani változtatások is elfogadottá váltak, mint az ékezetek, vessz"k mondatvégi írásjelek elhagyása, nagybet#s mondatkezdés

mell"zése. Mindezek az „újítások” természetesen nem a nyelvünk megcsorbítását célozzák, inkább el"segítik a könnyebb és gyors azonnali üzenetküldést, rövid, tömör érthet" levelek írását. Az alábbiakban néhány általánosságban el"forduló, jellegzetes megnyilvánulást gy#jtöttem össze: 1. Írásjelhalmozás Általában felfokozott érzelmeket közvetít" üzenetek, felszólítások végén használják "ket: „NAGYON KEDVES VAGY!!!!!!” „én tudjam???” 2. Írásjelek elhagyása Megnehezíti ugyan az üzenet értelmezését, rendszerint rövid szöveges chat üzenetek alkalmával találkoztam velük, jellemz"en a fiatalabb korosztály használja gyakrabban. „nem tudom te holnap jossz suliba” „boldog szulinapot VIKI ES TIBI” 3. Rövidítések: A chat kommunikáció során a felhasználók sokszor törekszenek az egyes gyakran használt szavak és köt"szavak rövidítésére. “5let” (ötlet),

“2séges”, “1/2elem” (félelem), ”+” (meg), “66ós” (hathatós), “5/c” (öt perc), “tnx” (thanks = kösz, köszi), “1általán”, “Lhúz”, “GPn” (gépén), “h” (hogy) 4. Cenzúra A csúnya szavak leírására is léteznek formulák, akárcsak jókedvünk vagy szomorúságunk közlésére szolgáló emotikonok esetében. A fórumokon, levelez" listákon nem megengedett a trágár szavak használata, ehelyett grafikai eszközzel „szépítik”. Legismertebb a kipontozás („elbtam az egészet”), a kereszt „+” vagy „#” jelek alkalmazásával („f++ volt”), csillaggal („sz*r az egész”), illetve két hangot helyettesít" bet# („qrva jo hely volt”). 41 4.5 Az internetes kommunikációs eszközök felosztása 4.51 Az e-mail Az e-mail az angol electronic mail szóból származik, ami fordításban elektronikus levelet jelent. Keletkezésének története 1965-ig nyúlik vissza, egy nagyszámítógép több

felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Az ARPANET számítógépes hálózat jelent"sen megnövelte az e-mail elterjedését, és sokban hozzájárult a kifejl"déséhez. A továbbítása és az írása teljes mértékben elektronikus úton megy végbe. Az Internet egyik legelterjedtebb és legkedveltebb kommunikációs formájává n"tte ki magát az évek során, két ember közötti kommunikációt tesz lehet"vé. Off-line kommunikációra is képes, nem szükséges mindkét partnernek egy id"ben jelen lennie. Így a címzett megkapja elektronikus postaládájába az üzenetet néhány másodpercen belül, azt követ"en, hogy a másik fél elküldte, nincs id"höz kötve, hogy mikor nézi meg, vagy mikor válaszol rá. Mivel a kommunikáció írásban történik, és hiányoznak a közvetlen emberi kommunikációt kísér" metakommunikációs megnyilvánulások, minta a testbeszéd, vagy a hangszín, törekednünk

kell az egyértelm#, tömör és pontos fogalmazásra a félreértések elkerülése végett. Az e-mail szövegek nagyon hasonlóak a beszélt nyelvhez: nyelvtanilag gyakran nem helyesek, gyakoriak a t"mondatok és szleng-szavak használata, indulatokban gazdagok. „A kézírás személyességét nyelvi, stiláris és szerkesztési ötletekkel lehet pótolni; úgy t#nik, hogy a számítógéphasználat eredményesebben jelenítheti meg a személyességet a hagyományos gépiratoknál”51 – jó példa erre az emotikonok használata. 51 ROPOLYI László: uo. 42 4.511 Az e-mail írás folyamata, szabályai A elektronikus kommunikáció során illik betartani az alapvet" viselkedési és illemszabályokat, hasonlóan a mindennapi életben használtakkal. Az internetes illemkódex a netikett, az angol network etiquette “netiquette” magyarosított formája, a hálózati kommunikáció alapvet" illemszabályait tartalmazza. Szabályait a következ"

területeken alkalmazzák: e-mail, internetes fórumok, levelezési listák, azonnali üzenetküld" szolgáltatások (chat). Néhány fontosabb példa az alábbiakban: - Ne írj csúnya vagy mások számára sért" szavakat a chatre, vagy oda nem ill" dolgokat - Ha válaszolsz egy levélre, csak annyit idézz az eredeti levélb"l, hogy érthet" legyen a válaszod - Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb! - Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretör" lennél! - Ne írj csupa nagybet#vel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybet#ket is!52 A levél nyelvezetét tekintve fontos, hogy semmi olyasmit ne írjunk elektronikus levélbe, amit a papírlevélen sem írnánk meg; ne változtassuk meg a szóhasználatát, ha válaszolunk rá. Ne küldjünk indulatos (flame) leveleket, és legf"képpen ne reagáljunk rájuk, ha ilyent kaptunk. A hangszínt, vagy a mondanivalónkat emotikonokkal - (mosolygók %)

szemléltessük, ha valami olyasmit írtunk, ami vicces vagy nem kell komolyan venni, ilyenkor a mondat végére egy mosolygó % jelet szokás tenni. Arra is ügyeljünk, hogy nem kell túlzásba vinni az emotikonok használatát. Attól függetlenül, hogy a sor végén egy mosolygó van, a címzettnek ett"l még nem feltétlenül t#nhet humorosnak az ott leírt szöveg. Hangsúlyozásra, kifejezésre a szokásos írásjeleket - felkiáltójel, kérd"jel -, nyomatékosításra az „ aláhúzást ” használjuk, persze ezeket is mértékletesen. Ha fontos levelet vártunk, illik válaszolni a feladónak, hogy megkaptuk, és abban az esetben is, ha a részletes válaszadással késlekedünk. 52 Forrás: Wikipedia, ONLINE, (http://hu.wikipediaorg/wiki/Netikett) nyomán, 2008 10 11 43 4.512 A levél szerkezete, felépítése Az email üzenetek két f" részb"l állnak: a fejlécb"l (header) amely tartalmazza a feladó és a címzett címét, az üzenet

rövid tartalmát, a helyi id"t és dátumot, amikor elküldték; a második rész a törzs (body), ez maga az üzenet szövege, illetve a hozzá tartozó egyéb csatolmányok (kép, hang stb.) a végén egy aláírással „A levél szövegén kívül az e-mailhez csatolva állományokat is küldhetünk, ami lehet kép- vagy hangállomány, vagy akár egész program.”53 Els", és legfontosabb teend", a címzett pontos e-mail címének a levelez" alkalmazás “címzett” vagy angolul “to” mez"be írása. (1) Az e-mail cím a “@” el"tti névb"l, és az utána következ" domain névb"l áll, ami annak a szolgáltatónak a neve, ahol az illet" postafiókja van: mihaly@cegnev.com A „@” kukac jel a felhasználó nevének elválasztására szolgál a számítógép azonosítójától, el"ször Ray Tomlinson javasolta.54 A „@” jel az Internet szimbólumává vált, az Unióban a KRESZ táblákon feltüntetve Internet

elérési pontot jelöl. A levél tárgya (subject) mez"t sohasem hagyjuk üresen, ebb"l következtethet a címzett levelünk tartalmára, legyen tömör és informatív. (Például: üdvözlet, kérdés, rendelés.) (2) A másolat „Cc” mez"be beírt valamennyi címzett másolatot kap az adott levélb"l. Sürg"sségi jelzést is csatolhatunk üzenetünk mellé, ebben az esetben a címzettnél piros színnel, vagy felkiáltójellel kiemelve jelenik meg.(4) A levéltörzsbe (5) kerül az üzenet tartalma, illend" a megszólítás, köszönés. Körültekint"en alkalmazzuk a rövidítéseket és a szlenget, mert egy adott e-mail 53 54 TARR Bence: Keresés az Interneten, Budapest, Panem Kiadó, 2001. Wikipedia, ONLINE, (http://hu.wikipediaorg/wiki/E-mail) nyomán 2008 10 11 44 5. Ábra: A Mail levelez!program üzenetküld! ablaka55 környezetben alkalmazott szóhasználat nem biztos, hogy érthet" mások számára. Az üzenetet

aláírással fejezzük be, itt a néven kívül szerepelhet még egyéb elérhet"ségünk is, vállalati levelez"rendszerekben elterjedt az alkalmazása, gyakorlatilag egy névjegykártya szerepét látja el, nagyban megkönnyítve az azonosítást, és a válaszadást a címzettnek. 4.52 Azonnali üzenetküld" rendszerek Az azonnali üzenetküldés (instant messaging) olyan számítógépes kommunikációs alkalmazás, mely lehet"vé teszi két ember interaktív, valós idej# szöveges kommunikációját hálózaton, vagy interneten keresztül. A kommunikáció valós ideje különbözteti meg leginkább e-mailt"l, azzal a különbséggel, hogy az interakció felváltva folyik. A felhasználók begépelik mondanivalójukat, majd a “küldés gombbal” továbbítja a partnere, vagy partnerei részére üzenetét, aki azonnal válaszolhat rá. Leginkább telefonbeszélgetésre hasonlít, csak a beszéd 55 Grafika: saját 45 helyett írásba foglaljuk

mondanivalónkat. Az els" chat alapú rendszer az IRC (Internet Relay Chat), ezt tekintik a mai üzenetküld" rendszerek "sének. Az IRC beszélgetések IRC szervereken történnek, ezen belül vannak ún. IRC csatornák, amelyek a hasonló érdekl"dési kör# felhasználókat „gy#jtik” egybe. Amennyiben ezen csatornák bármelyikére csatlakozunk, lehet"ségünk lesz kapcsolatba lépni a többi felhasználóval is magánüzenet útján, vagy a „közösbe” írva bárki láthatja azt. Az azonnali üzenetküld" alkalmazások 56 másik 57 csoportja, (ilyenek az MSN , ICQ , vagy a Skype) saját, állandó partnerlistával rendelkeznek: rákereshetünk ismer"seinkre az azonosítójuk alapján. Hozzáadhatjuk ismer"seink listájához, így bármikor láthatjuk a kapcsolódási állapotát és felvehetjük vele a kapcsolatot. Egyes üzenetküld" alkalmazások képesek az “off-line” üzenetek továbbítására, így amint

a címzett felkapcsolódik a hálózatra, megkapja a távollétében neki címzett üzeneteket, hasonlóan mint a telefonos 6. Ábra: Msn kontaklista online felhasználókkal üzenetrögzít" esetében. A felhasználók a szoftver felületén látják egymás online állapotát, vagy távollétét, egyedi jelzésekkel, szöveggel tudathatják a többiekkel pillanatnyi hangulatukat, vagy szándékukat a beszélgetésre. Az ábrán jól látható a felhasználók neve utáni státusz gombocska eltér" színe: a zöld elérhet", a sárga és piros jelzés a gépt"l való távollétet, inaktivitást jelenti.58 Nem szükséges teljes mondatokban fogalmazni, mint az e-mailnél, a partnerek 56 Windows Live Messenger: ONLINE, (Forrás: http://im.livecom/messenger/im/home/) 2008 11 29 57 ICQ LLC., ONLINE, (Forrás: http://wwwicqcom/info/abouthtml) 2008 11 29 58 Grafika: saját 46 rövid t"mondatok vagy néhány szó használatával is megértik egymást,

mindez az egyidej#ségb"l fakadóan sokkal közvetlenebb, mint az e-mail. Elterjedt az emotikonok, specifikus rövidítések, szleng használata. „A cseveg"k legnagyobb számban fiatalok, akik egyébként is a közösségformálás és –választás problémáival szembesülnek. A közösségben való szereplés során a csevegésben résztvev"k elrejthetik, megválaszthatják és megsokszorozhatják magukat, különféle személyiségvonások és törekvések követésével próbálkozhatnak. Gyakori a közösségben szerzett virtuális ismeretség valós folytatása, vagy a valóságos és virtuális relációk kombinálása”59 A kérd"íves felmérés alapján látható, hogy legelterjedtebb a felhasználók között az MSN Messenger és a Skype, ezt követi az ICQ használata. Az V fejezetben a részletes kiértékelések számadataiból kiderül, hogy a megkérdezettek nagyobbik része egyszerre kett" vagy akár több üzenetküld"

szolgáltatást használ mindennapjaiban. Népszer#ségük és széleskör# elterjedtségük az egyszer# használatnak és az azonnali kérdés-válasz lehet"ségének köszönhet", az e-mail után a legtöbbet használt internetes kommunikációs forma. Az üzenetküld" szoftverek ingyenes elérhet"ségük mellett több plusz szolgáltatást is nyújtanak a felhasználók számára: fájl küldési lehet"ség, közös online játék, video-, hang kommunikáció. 4.53 Audio-vizuális kommunikáció Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere az interneten keresztüli, ún. VOIP (Voice Over IP) protokollra ép#l" telefonszolgáltatás. A beszélgetés nem hagyományos telefonhálózaton valósul meg, így gyakorlatilag teljesen ingyenesen hívhatjuk barátainkat, amennyiben rendelkeznek szélessávú internetkapcsolattal és megfelel" szoftverrel. A legelterjedtebb és legjobb hangmin"séget a Skype ingyenes program biztosítja, a beszélgetés,

video- és szöveges chatelés mellet még számos hasznos funkcióval rendelkezik. Egy átlagos napon kb 10-14 millió felhasználó van bejelentkezve a Skype hálózatára, ez a szám folyamatosan 59 ROPOLYI László: uo. 47 növekszik. Az összesen több mint 100 millió regisztrált felhasználóval komoly konkurenciát jelent a vezetékes telefon szolgáltatókra.60 Egyedüli hátránya a mobiltelefonnal szemben a helyhezkötöttség, de az utóbbi évek szélessávú mobilinternet elterjedése a közeljöv"ben várhatóan ennek is véget vet. A video kommunikáció, ismertebb nevén video-chat is nagy népszer#ségnek örvend, a multimédiás kommunikációk közül ez áll a legközelebb személyes kommunikációhoz. Segítségével valós idej# hang és képátvitel oldható meg Esetenként el"fordul, hogy a kép- vagy hang átvitelének a min"sége nem kielégít", ilyenkor nehezen kivehet"k a másik partner gesztusai, arc mimikája,

tekintete. A hangátvitel is sok tényez"t"l függhet, el"fordulhat, hogy késik a hang, vagy a hálózat túlterheltsége miatt kevésbé, vagy egyáltalán nem hallhatjuk a másik fél hanglejtését, ingadozását. Ezen tényez"k miatt sokkal személytelenebb ez a forma, kevésbé látható a partner reakciója, mint a közvetlen kapcsolatban. A kérd"íves felmérésem szerint a megkérdezettek több mint a fele használja az internetet beszélgetésre. (ld az V fejezet ide vonatkozó részét) A rendszeresen használók közül elmondásuk szerint a legel"nyösebb oldala a mobiltelefonnal szemben az ingyenessége. A korlátlan beszélgetési lehet"ség több veszélyt is rejt magában: sokkal nagyobb az esélye a függ"ség kialakulásának, hiszen gyakorlatilag semmi sem szab határt a beszélgetéseknek. Nincs csúcsid", sem földrajzi korlátozások, akár mobiltelefon vagy vezetékes vonalat is hívhatunk nagyon kedvezményes

tarifával. A másik el"ny, amit néhány megkérdezett alany megemlített, a kommunikáció közvetlensége. A beszélget"partner hangján hallani lehet, hogyan viszonyul a témához, a kiejtés és hangsúly sokat elárulhat, ami egy írásos eszmecsere folyamán nem derülne ki. A megkérdezettek közül többen a családtagjaikkal való kommunikációra szívesebben használták a Skype beszédátviteli funkcióját, mint az e-mailt vagy egyéb írásos formákat, minden bizonnyal a beszélgetés személyessége miatt. 60 GERLÓCZY Ferenc: A Pudding próbája, Internetes telefonálás, Hvg Háló magazin, 2007. októberi szám 48 4.54 Fórumok, közösségi oldalak A fórumokat amolyan internetes kerekasztalnak, közösségi szobának is nevezhetjük, különböz" témákhoz (angol elnevezésb"l származtatva: topikokhoz) szólhatunk hozzá, és ezek id"rendi sorrendbe rendez"déséb"l áll össze a kommunikáció. Mindegyik topik

valamilyen témával foglalkozik, regisztráció ellenében bárki hozzászólhat, elolvashatja az el"tte hozzászólók véleményét, képet vagy szöveget is csatolhat az üzenetéhez. A témákat az olvasók szerkesztik, a fórum “rendjéért” a moderátorok a felel"sek, az " feladatuk a szabályokat megszeg" felhasználók kitiltása. A közösségi oldalak olyan web alapú programok, amelyek lehet"vé teszik a felhasználók számára az interaktivitást, az emberek közötti virtuális kapcsolattartást. Ezen oldalak regisztrált felhasználói számára lehet"ség nyílik arra, hogy saját adatait megossza a többi felhasználóval, és hozzáférhet a többi tag által feltöltött adatokhoz, képekhez, zenékhez, videókhoz, szöveges üzenetet küldhet vagy chatelhet vele. Ilyen módon lehet"ség nyílik arra, hogy az azonos érdekl"dési kör# emberek kapcsolatba léphessenek egymással, vagy akár régi ismer"seinket,

barátainkat is megkereshetjük, egyszóval közösségépít" szerepe van. A fenti kommunikációs példákból láthattuk, hogy az internet igen összetett és sokféle kommunikációs lehet"séget kínál. Ezen elemek egymástól nem csak függetlenül, de együtt is el"fordulnak. Vegyünk példának egy honlapot, az ezen elhelyezett e-mailcímen keresztül kapcsolatba léphetünk a szerkeszt"jével, hírlevelekre vagy levelez"listákra íratkozhatunk fel, közös csevegésre invitálja egy chatszobába a honlap látogatóit, vagy kommenteket, megjegyzéseket f#zhetünk hozzá a cikkekhez, illetve közösségi oldalakon kapcsolatba léphetünk emberekkel. Egyes nagy szoftvercégek olyan ingyenes szoftvereket kínálnak, amelyekkel a felhasználók egyszerre többféle kommunikációs tevékenységet is végezhetnek, cseveghetnek, video-kapcsolatba is léphetnek a másik féllel, vagy szóban beszélhetnek vele, közös online játékot játszhatnak,

fájlokat, dokumentumokat küldhetnek egymásnak, vagy többen konferenciabeszélgetést is 49 folytathatnak.61 Az internetes kommunikáció összetettsége n", egyre több új technológiát fejlesztenek ki. Ezentúl már csak a felhasználó igényén és (önmérsékletén) múlik, hogy mely lehet"ségekkel él. „A katonai feladatok megoldására kitalált számítógéphálózatok diszfunkcionális m#ködtetésének – életünket radikálisan átalakító –messze ható következményei támadtak. Egyel"re kétségtelennek t#nik, hogy ez a legkedvez"bb alternatíva.“62 4.6 Az internetes kommunikáció jellemz"i és hatása a mindennapi életre 4.61 Az anonimitás Az Internet nagyrészt attól népszer#, hogy tág teret biztosít az egyénnek: decentralizáltság, viszonylagos rendszertelenség, szabadság jellemzi. Legjellemz"bb tulajdonsága, hogy a felhasználók névtelenek maradhatnak a hálózaton. A felhasználóknak egy, vagy

akár több becenevük is lehet, ami lehet a valódi nevük, vagy valami kitalált. Az anonimitás által olyan gondolatokat is közölhetünk, melyeket egyébként nem mernénk elmondani, ezáltal szabadabbak vagyunk. A hamis személyazonossággal való visszaélést az interneten könnyebb elkövetni, mint a valóságban. A hálón több okból rejt"zhetünk valótlan név mögé: egyes emberek egyszer#en csak nem akarják felfedni az igazi énjüket, egy álnév mögé rejt"zve cselekszenek, egyszóval szeretnék anonimitásukat meg"rizni, és ezzel az új „személyiséggel“ élni a virtuális életét. Ez teljesen megszokott megnyilvánulás, például egy fórumon, ahol nem szeretnénk, ha illetéktelenek megtudnák politikai vagy egyéb nézeteinket. Multiplex személyiségnek nevezzük azokat az internetes felhasználókat, akik több virtuális személyiséget vesznek fel, és ezáltal menekülnek a realitástól. 61 62 ilyen az MSN messenger, a Skype,

ICQ,vagy a GoogleTalk és még többen mások ROPOLYI László: uo. 50 4.62 Az id" Az Internet megjelenése átalakította az id"érzékelésünket, a tradicionális id"tagolást: a háló bármikor használható, nincsen nappal vagy éjszaka, hétköznap vagy ünnepnap. A többórás szörfölés a világhálón néhány perc elmúlásának az érzetét keltheti, egy fájl néhány másodperces letöltése örökkévalóságnak t#nhet. Az e-mailek, amelyek postaládánkba jöttek, lehet, hogy egy ideje ott vannak, de a gép bekapcsolásakor az azonnaliság érzését keltik. A weboldalakon látott tartalom lehet, hogy már évekkel ezel"tt felkerült, de a böngészés pillanatában a jelen információ látszatát kelti. A nyomtatott anyag esetében észlelhet"k az elmúlás jelei: sárgulás, porosodás. Csak megfelel" önkontroll, és szocializáció képes rendet tartani a végtelen szabadságban, ugyanis a háló szabadsága könnyen az egyén

szabadságának a rovására mehet. 4.63 A tér Az internet a teret egyszerre összezsugorítja és kitágítja, megsz#nik az id" és a távolság. Nem kell autóba ülnünk, vagy repül"re szállnunk, hogy távoli földrészeket és városokat lássunk63, bepillanthatunk híres könyvtárak, múzeumok tárlataiba, könyveket olvashatunk, nézegethetjük a Nasa #rteleszkóp felvételeit a távoli galaxisokról, vagy akár saját bolygónk m#holdfelvételein kikereshetjük városunk utcáját, vagy a házat ahol lakunk. A valós térb"l átléphetünk a fantázia és a virtuális világok egyikébe: kalandjátékot vagy szerepjátékot játszhatunk. Legtávolabbi ismer"seinkkel is pillanatok alatt kapcsolatba léphetünk, a m#holdas adatátvitel gyorsulásával akár egy afrikai kisfaluból is küldhetünk képet mobiltelefonunkról ugyanúgy, mint a Wall Street-r"l. A földünk legrejtettebb zuga is néhány év alatt egy hatalmas világfaluvá zsugorodott a

technika eszközeinek révén: mobiltelefonnal, vagy egy számítógéppel a kezünkben kommunikálhatunk a világgal. 63 Google street view, ONLINE (http://en.wikipediaorg/wiki/Google Street View) 2008 11 26 51 4.64 A szocializáció és tanulás A világháló kapcsán sokan felteszik a kérdést: nem befolyásolja-e károsan a felnövekv" nemzedék lelki és szellemi világát? Hiszen az Internet oly sok mindenre használható: kommunikációra, játékra, ismerkedésre egyaránt, ezek által a szocializációra, személyiségfejl"désre is kihat. Mint a televízió megjelenése is igen radikális változást idézett el" a fiatal generáció életében – függ"ség, er"szak, hogy csak néhányat említsek. A televízió korlátozását, elzárását a fiataloktól sokkal könnyebben meg lehetett oldani, mint az Internet esetében: a gyerekek nem csak az épít" jelleg# információkhoz férhetnek hozzá, és idejük nagy részét is lehet,

hogy nem a kívánatos tevékenységnek fogják szentelni. Mindamellett, hogy a korlátozás egy megoldás lehet a túlzott internethasználat ellen, nem bizonyul széleskör#en alkalmazható metódusnak. „Már a legkisebb, óvodáskorú gyermekek egy része is rendszeresen használja a számítógépet – mutatott rá egy nemrégen elkészült tanulmány [.] Míg a legkisebbek jobbára szül"i felügyelettel, s csak játékra használják, addig a 11-14 éveseknek már inkább kommunikációs eszközként, s inkább egyedül interneteznek.”64 Az Európai Unióhoz, és az információs társadalomhoz való felzárkózás egyik alapfeltétele az Internet-, és számítógéphasználat népszer#sítése, mint amilyen a Sulinet program is volt. Számolnunk kell ennek a következményeivel is: egy eddigiekt"l teljesen eltér" tudásanyag, hatalmas mennyiség# információ zúdul a fiatalokra, aminek feldolgozásával nem biztos, hogy egy tizenéves meg tud

birkózni. Lehetetlenné válik az összes információ hitelességének az ellen"rzése, tarthatatlanná válik az eddigi elképzelésünk a klasszikus m#veltségr"l, abszolút tudásról. „Az információs társadalomban a számítógép mindenki számára elérhet"vé teszi majd, hogy tudást szerezzen, megvalósítsa önmagát. Mérsékl"dnek a távolságból fakadó hátrányok. Az alkalmazottak az egész életen át tartó továbbképzéssel foglalkoztatási biztonsághoz jutnak (piacképes szakismeret biztosítása). Az információs társadalom megvalósítása függ a Life Long Learning 65 megvalósításától. A tudás t"ke, a fejl"dés alapvet" eleme” 64 65 KULCSÁR Hajnal: Korán kezdik, Magyar Hírlap, 2007. novemberi szám BAGÓ József: Gazdaság, oktatás, munkapiac, Kultúra és közösség (2. évf 1998/4 - 1999/1 sz) 52 Az élethosszig tartó képzésben fontos szerepet kap az egyén: önálló

információfeldolgozás, tanulás, szelektálás, egyéni problémamegoldó képesség és az autodidakta tanulás. A tanulás és a szocializáció az új technikai eszközök adta lehet"ségekkel kell hogy megvalósuljon, multimédiás távoktatás formájában. 4.65 Szenvedély vagy függ"ség? Az ember társas lény, élete jelent"s részét emberek között tölti, ezért fontos, hogy tartsuk a kapcsolatot olyanokkal, akik tör"dnek velünk, ugyanis a mély, tartós kapcsolatok fontosak az életünkben. Az Internet sok lehet"séget biztosít a mai elidegenedett világban, hogy társakat találjunk, vagy közösségi életet éljünk, az Internet a társas élet póthelyszínévé vált, annak ellenére, hogy csak virtuális kapcsolati formákról beszélünk. Az interneten eltöltött id" a való élet feladataitól, társas kapcsolataitól fosztja meg az egyént. Az Internet sokkal addiktívabb, mint a televízió vagy az olvasás, mert a másokkal

való kapcsolatba lépés lehet"ségét biztosítja. Függ"ségr"l akkor beszélünk, ha valaki kóros magatartásával nem tud felhagyni, ez már betegségnek számít. A függ"ségnek önmagában véve nincs pozitív, vagy negatív értéke, azt mindig a kontextus adja – például anya-gyermek kapcsolat is egyfajta függ"ség, amely a gyermek számára a túlélést jelenti. A függ"ség egyaránt lehet pszichés lelki tünetekkel járó, vagy bizonyos szerek okozta függ"ség – esetükben fizikai tünetek is jelentkeznek. Az ördögi körb"l nehéz kikerülni, egyre több id"t és pénzt emészt fel. A szenvedélybetegséget (addikció) a túlzott Internet használat is el"idézheti. A szenvedélybetegek jellemz"en az online játékfügg"ség, és cseveg"szobák túlzott látogatói közül kerülnek ki. „Többen betegségnek tartják az addikciókat, melyeket a betegségek nemzetközi osztályozórendszere több

kódszám alatt nyilván is tart. Már az addikció elnevezés is a betegségkoncepció elfogadását jelenti.”66 66 NÉMETH Attila, GEREVICH József (szerk.): Addikciók, Medicina Kiadó, Budapest, 2000 53 „Az internetfügg"ség nem a gépt"l való és nem is a hálótól való függést jelenti, hanem az online kiépíthet" kapcsolatok rabságát, ami egy nagyon speciális formája az emocionális függ"ségnek vagy a gy#jt"szenvedélynek, esetleg mindkett"nek.”67 Az internetfügg"ség, mint fogalom több mint tíz éves, de a kutatóknak megoszlik a véleményük arról, hogy személyiséget érint" problémáról vagy komoly lelki gond áll-e a dolog hátterében. Az Egyesült Államokban annyira elhatalmasodott a Netfügg"k száma, hogy külön szervezet (Center for Internet Addiction Recovery) foglalkozik a jelentkez"k tüneteinek enyhítésével. Vizsgálják, hogy mekkora összefüggés van az Internet addikció és

a különböz" személyiségi problémák, mint a depresszió, antiszociális megnyilvánulások között.68 A fent említett szervezet szakemberei az internetfügg"ség 5 fajtáját különböztetik meg. 1. Cyberszexuális függ"ség (Cybersexual Addiction) internetes pornográfia függ"ségnek is nevezhetnénk. Jellemz"en olyan személyekr"l van szó, akik idejük nagy részében pornó- és egyéb feln"tt tartalmú oldalak nézegetésével, képek, videók letöltésével foglalják el magukat, vagy feln"tt cseveg"szobákat látogatják. 2. Cyber barátságok, szerelmek (Cyber-Relational Addiction), Olyan személyekr"l beszélhetünk, akik a különböz" azonnali üzenetküld" cseveg"rendszerek, chatszobák, virtuális társkeres"k, közösségi oldalak megszállottjai. Virtuális barátságok, kapcsolatok építésével menekülnek a valóság el"l, többnyire a való világban gátlásos,

visszahúzódó, esetleg depressziós egyénekr"l van szó. Többre tartják a virtuális kapcsolatokat az igazi barátoknál, vagy a családjukkal való kapcsolatnál. „A(z online) közösségformálás meglehet"sen összetett folyamat, változatos stratégiákat és hosszan tartó rendszeres tör"dést kíván.“69 Általában házasság felbomlásához, családi konfliktusokhoz vezethet a túlhajszolása. 3. Online játék függ"ség (Net Compulsions) A kóros játékszenvedély alatt nem csak az interneten játszható játékokat értjük, 67 FÁBIÁN Balázs: Internetfügg"ség mint betegség, Magyar Hírlap, 2007. 11 27 Center for Internet Addiction Recovery, ONLINE, (http://www.netaddictioncom) nyomán 2008. 11 20 69 ROPOLYI László: uo. 68 54 hanem ilyenek a játéktermek gépei, kártya-, kaszinó és egyéb hazárdjátékok túlhajszolása. A játék életünk része, ügyességet, intelligenciát igényel, a lényege, hogy a haszontalan és

céltalan tevékenységeket komolyan vesszük. A betegség forrását az agy biokémiai folyamataiban kereshetjük, a játék folyamat az agyban endorfin termelést idéz el", a függ" személy örömét a gyors és könny#nek t#n" nyerés, és az ezt megel"z" izgalmak okozzák. Az Internet el"nyei csak fokozzák e függ"ség tüneteit: az online kaszinók, többszemélyes akció játékok csak tovább súlyosbíthatják az egyén problémáit, antiszociálissá válását. Az online játékfügg"séghez szokták még sorolni a megszállott vásárlókat, akik különböz" licitáló oldalak (E-bay, Tesz-Vesz) termékeit, árveréseit követik túlzott módon. Az addikció dönt" többségében a férfiakat érinti: eljátsszák vagyonukat, pénzüket, súlyos adósságokba esnek, ezzel családi vagy házaséletüket is kockára teszik. 4. Információ túladagolás (Information Overload ) A World Wide Web hatalmas mennyiség#

információt tartalmaz, egy kulcsszóra rákeresve több ezer vagy százezer találatot adhat ki a keres". A függ"ség eme új fajtájának az el"idéz"je az Internet kimeríthetetlen gazdagsága, mely a túlzott böngészés mértékében nyilvánul meg: a felhasználó elveszíti id"érzékét, és weboldalak sokaságának látogatásában merül el. Jelentkez" mellékhatásai: munkateljesítmény, vagy tanulás csökkenése, családdal vagy barátokkal megromló viszony, depresszió, súlyosabb esetekben munkahelyének elvesztésével is járhat. 5. Számítógép függ"ség (Computer Addiction) A 80-as években, a számítógépek szélesebb kör# elterjedésével jelentkezett, az els" egyszer# számítógépes játékokkal, mint a passziánsz, aknakeres", (ezek alapból integrálva vannak mindegyik operációs rendszerben). Az els" számítógépfügg"k a kutatók köréb"l kerültek, akik munkaidejük alatt

számítógépet használtak, és egyre többet hódoltak e játékszenvedélynek. Ezek a játékok még akkoriban nem voltak sem online játszhatóak, sem interaktívak, mégis tömegeket hódítottak meg.70 70 Center for Internet Addiction Recovery, ONLINE (http://www.netaddictioncom) nyomán 2008. 11 20 55 Számítógép függ"nek tekinthet" valaki, ha a következ" tünetek jelentkeznek nála: - nem tudja abbahagyni az online tevékenységét; - örömmel (eufóriával) tölti el a számítógéppel való foglalkozás; - ha megvonják t"le, elvonási tünetek jelentkeznek: ingerlékenység, depresszió; - hazudik családjának és barátainak a géphasználatot illet"en; - gondjai vannak a munkával és a tanulással. A fenti pszichikai tünetek mellett fizikai tünetek is jelentkezhetnek, ezek nem feltétlenül függ"ségre utaló jelek. Egyeseknél jelentkezhet mint munkahelyi ártalom, amennyiben ideje nagy részét számítógép el"tt

tölti. Gyakoribb tünetek: ujjak és kéz zsibbadása, derék és hátfájás, szemszárazság, rendszertelen étkezés és alvászavarok. Magyaroszágon még nem alakult ki olyan súlyos helyzet a függ"ség tekintetében, mint Dél-Koreában vagy néhány nyugati országban. Sok statisztikai adatot és orvosi beszámolót olvashatunk a témával kapcsolatban, és nyilvánvaló, hogy komoly „betegséggel“ állunk szemben. Ennek tudatában nem ártana idejekorán a számítástechnikai és iskolai órák alkalmával a diákok figyelmét felhívni a probléma súlyára, és a mértékletes használatra inteni a fiatalokat, különös tekintettel az általános iskolás korosztályt. 56 5. A kérd"ívek feldolgozása 5.1 A kutatás módszere Az Internet felhasználási és kommunikációs szokásokról adatgy#jtési módszerként a kérd"ívet választottam. Ennek elkészítettem egy online formáját is, az www.internetkerdoivatwhu weboldalról

érhet" el, önkéntes alapon és névtelenül tölthették ki az érdekl"d"k. A kitöltés körülbelül 4-5 percet vesz igénybe, ezt figyelembe vettem a kérdések számának és összetettségének elkészítésekor, ugyanis nem valószín#, hogy az emberek többsége hajlandó lett volna egy negyedórás online kérdéssor megválaszolására. A kérd"ív webcímét az Iwiw közösségi rendszer üzen"rendszerén keresztül jutattam el ismer"seimhez. A http://beszeljukmac.com/ közösségi fórum oldalon nyitottam egy kérd"ív topicot, így lehet"ség nyílt arra, hogy ne csak baráti körömb"l kerüljenek ki a kitölt"k, hanem országosan, s"t néhányan külföldr"l is hozzájárultak a kitöltéshez. A kérd"ívet kinyomtatva is eljuttattam személyesen ismer"seimhez. A kérd"ívek szöveges elemzése mellé azokat a tapasztalatokat, és észrevételeket is feljegyeztem, amelyek a kérd"ívet

kitölt" alanyokkal történt találkozás, illetve kérdés megválaszolása közben felmerültek. Ezen személyes beszélgetések alkalmával lehet"ségem nyílt egy-egy interjúalannyal részletesebben is átbeszélni a kérdéseket, illetve kitérni olyan részletekre, amelyek a terjedelemi korlátok miatt nem kerülhettek bele a kérd"ívbe. Ezen észrevételeket és kiegészítéseket beépítettem az egyes kérdések eredményeinek feldolgozása közé. A felmérést 2008. november 9-én indítottam el a honlapon, és 2008 november 20-ig 107-en töltötték ki. További 23 kérd"ívet személyesen töltettem ki ismer"seim körében A mintavétel ebb"l fakadóan nem reprezentatív az egész ország lakosságára nézve, hiszen az interneten és a fórumon közzétett kérd"ív kitölt"i közül sokan az intenzív internetfelhasználók köreib"l kerülnek ki. Az alanyok az aktív korosztályból kerültek ki, 16-tól 50 évesekig

terjed"en. A felmérés célja, hogy bemutassam az internetfelhasználók kommunikációs, ismerkedési, és kapcsolattartási szokásait, illetve, hogy mennyire vonatkozik rájuk a dolgozat címében feltett kérdés – valóban behálózottak vagy rabok vagyunk-e? 57 A kérd"ív internetes megjelenéséhez a Google Documents segítségét vettem igénybe, honlapszerkesztésre Dreamweaver programot használtam, a kérd"ívek és grafikonok a Microsoft Office programcsomag segítségével készültek. 5.2 A kérd"ívek feldolgozása Életkora? Az els" kérdésem a megkérdezettek életkorára vonatkozott. Valamennyien az aktív korosztály közül kerültek ki. A vizsgálandó mintában 16 és 50 év közöttiek szerepelnek. Az életkori megoszlásokat az összesít" táblázat életkor oszlopában tekinthetjük meg. A kérd"ívet kitölt" alanyok átlagéletkora 29 év Neme? A második kérdésemben nemek arányát vizsgáltam. Nemek

megoszlása a következ"képpen alakult: A kérd"ívet 70 férfi és 60 n" töltötte ki. Hol él? A lakóhely szerinti megoszlást vizsgáltam. A résztvev"k legnagyobb százaléka városi, azon belül a f"városiak 43%-ban, 30%-kal a kisebb városok lakosai következtek. Megyeszékhely 14 %, külföldiek aránya 3 % Hely F" % Község 16 12% Város 41 31% Megyeszékhely 15 11% F"város 54 42% Külföld 4 3% 1. Ábra: Lakóhely szerinti eloszlás, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint 58 A kapott eloszlások alapján láthatjuk, hogy túlnyomó többségben a városi, illetve f"városi lakosok körében elterjedtebb az internetes kommunikáció. A nagyobb arányban jelenlev" városi lakosok száma várható volt. Egyrészt a falvakban, kisebb településeken kevésbé jellemz" az elidegenedés, az emberek jobban ismerik egymást, és többet találkoznak személyesen, a kisebb távolságok miatt is.

Ebb"l kifolyólag inkább személyesen kommunikálnak egymással. A másik feltételezésem, hogy az életkori eloszlás aránya is különbözik a városétól: jóval több az id"s, inkább földm#veléssel foglalkozó ember, akik nem használnak számítógépet. Ezzel szemben a városokba csoportosul az irodák nagy része, illetve jelent"s a diákok, és az informatikában dolgozók aránya – akik szintén aktív internethasználók. A másik nagyvárosi jelenség az elidegenedés, magányosság, ez el"l szintén sok ember menekül a túlzott internet-használatba, illetve netes társkeres"kön próbál barátokat szerezni. A technikai háttér is jelent"s tényez" lehet: az Internet hálózat kiépítettsége, illetve több internetszolgáltató kedvez"bb el"fizetési csomagjai közül van lehet"ségünk válogatni egy városban, mint egy apró faluban. Legmagasabb iskolai végzettsége? A válaszadók megoszlása

iskolázottság szerint: a résztvev"k nagy százaléka meglehet"sen jól képzett, ami az interneten általában megszokott jelenségnek számít. A magas iskolai végzettség, az életkor és az internethasználat között nem vonhatunk azonban ilyen nyilvánvaló párhuzamot. Ha az életkori eloszlást vizsgáljuk, látható, hogy átlagéletkort tekintve nagyjából 30 évesek, tehát nagyrészük nemrégen diplomázott. A 40 év felettiek (13-an a 130-ból) közül 6 személynek van fels"fokú végzettsége, ami elég kis arány, persze ez magyarázható azzal is, hogy zömében fiatalok töltötték ki a kérd"ívet. Az id"sebb, fels"fokú végzettség# emberek Internethasználatára vonatkozóan sajnos nincs adatom, de valószín#síthet", hogy esetükben alacsonyabb az internethasználati arány, mint a fiataloknál. 59 Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy az id"sebb emberek kevésbé fogékonyak a technikai

újdonságokra, (szeretik a jól bevált megszokott eszközeiket, pl. írógép), illetve egészségügyi vetülete is lehet, mint a gyenge látás. Végzettség F" % 8 általános 10 8% Szakmunkás 8 6% Érettségi 57 44% Fels"fokú 55 42% 2. Ábra: Az iskolai végzettség szerinti eloszlás Otthon van-e Internet elérési lehet!sége? Az Internet hozzáférési lehet"ségeikr"l kérdeztem a résztvev"ket, nagy többségüknek saját otthonában van Internet el"fizetése. Emellett a személyes beszélgetésekb"l kiderült, hogy az interjúalanyok egy része a munkahelyén is sokat használja a világhálót, a saját noteszgéppel rendelkez"k, pedig az ingyenes Internet hot-spotokon is felcsatlakoznak a webre. A tanulók egy része az iskolában, könyvtárban is használja lehet"ség szerint a világhálót, annak ellenére, hogy otthon is van Internet kapcsolata. Az utóbbi években a szélessávú

internetel"fizetés jelent"s árcsökkenésének köszönhet"en sokkal több háztartásnak van módja az Internet hozzáféréshez, mint 10 évvel ezel"tt. Pillanatnyilag 2000 forintos havidíjért vásárolhatunk szélessávú el"fizetést, ez néhány évvel ezel"tt még 10-12000 forint körül mozgott. 60 Otthoni Internet F" % Van 126 98% Nincs 4 2% 3. Ábra: Az otthoni Internet hozzáférés, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Milyen gyakran internetezik? A kérdés segítségével arra kerestem a választ, hogy a felhasználók átlagosan milyen gyakorisággal interneteznek. Az internethasználattal eltöltött id" a következ"képpen alakult: naponta több alkalommal a megkérdezettek 62%-a, 81 f" csatlakozott a világhálóra, minden nap 22%, hetente többször 12% internetezik, hetente egyszer mindössze 4 f", azaz alig 3%, havonta egy alkalommal történ" internetezést mindössze

egy megkérdezett jelölte be. A személyes beszélgetéseim alapján a naponta több alkalommal internetez"k a reggeli e-email ellen"rzést beidegz"dött “rituáléként” írják le, ami a kávézás és a nap kezdésének elmaradhatatlan velejárója. Ezt az ellen"rzést, ha módjukban áll, többször megismétlik a nap folyamán otthon és munkahelyükön egyaránt. 4. Ábra: Az internethasználat gyakorisága, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint 61 Gyakoriság F" % Havonta egy két alkalommal 1 1% Hetente egyszer 4 3% Hetente többször 15 12% Minden nap 29 22% Naponta több alkalommal 81 62% Mire használja leginkább az internetet? Arra a kérdésre, hogy milyen célból használják legtöbbet az internetet, a válaszok a következ"képpen alakultak. Mivel a felhasználók több választ is bejelölhettek, ezért a százalékértékek összege meghaladhatja a 100%-ot. A megkérdezett 130 f" közül

legtöbben, 110 f" (85%) kommunikációra; munkájukhoz, szakmájukhoz, 86 f" (66%); tanulásra, iskolához kapcsolódó információgy#jtésre 64 f" (49%) használja. Szórakozásra, kikapcsolódásra is meglehet"sen nagy értéket láthatunk: 76 f" (58%). Ez figyelemre méltó érték, elképzelhet", hogy a jöv"ben megközelítheti vagy akár meg is haladhatja a világhálón való szórakozás a hagyományos televíziózást. Ez mindössze egy hipotézis a részemr"l, mivel a televíziónézés és az internetezés összehasonlítására vonatkozóan nem végeztem felmérést. Ha figyelembe vesszük az online szórakozás el"nyeit, a felhasználó saját maga szabja meg, hogy mire kíváncsi - ami mindenképpen nagy el"ny a kötött programbeosztású televízióval szemben. A kérd"ívet kitölt" alanyokkal történt beszélgetésem során többen említették, hogy alig vagy egyáltalán nem néznek televíziót, amióta

Internet hozzáférési lehet"ség van otthonukban, inkább el"nyben részesítik a világhálón elérhet" online rádió- vagy TV- adásokat, erre utal a 38 f" (29%) ide vonatkozó válasza. Kutatásra, egyéb információgy#jtésre 43 f", míg mindennapi tájékozódásra, napi hírek olvasására 86 megkérdezett használta a világhálót. Ennél a kérdésnél is van némi hasonlóság a televíziózási szokások változásához hasonlóan, több megkérdezett ismer"söm vélekedett úgy, hogy több online médiumot olvas, mint nyomtatott napi sajtót. 62 A válaszadók több mint fele gyakran használja a közösségi portálokat, fórumokat kapcsolattartásra vagy kommunikációra, azaz 61 f" (47%). Vásárlás céljából is viszonylag sokan látogatnak weboldalakat, szám szerint 59 f" (45%). Az egyéb lehet"ség kiválasztását további 22 f" (17%) adta meg, ide nagyrészt online játékok, kaszinók, fájlok, filmek

letöltései és egyéb a fenti kategóriákba nem tartozó weboldalak látogatásai tartoznak. Tevékenység F" % Kommunikáció 110 85% Munka 86 66% Tanulás, iskolával kapcsolatos információgy#jtés 64 49% Kutatás 43 33% olvasása 86 66% Szórakozás 76 58% 61 47% TV-adás nézése 38 29% Vásárlás 59 45% Egyéb 22 17% Hírek, hírportálok Közösségi portálok, fórumok 5. Ábra: Az Internethasználat kategóriái, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Online rádió hallgatás, Használja-e az elektronikus levelezést? Az e-mail használati szokások fel"l érdekl"dtem. A válaszadók 98%-a igennel válaszolt a fennmaradó 2% nemleges válaszadó azzal indokolta a válaszát, hogy internetes beszélgetéssel gyorsabban el tudja intézni a családjával való kapcsolattartást, illetve személyesebb is, szemben az elektronikus levelezéssel. Ez 63 kiderül a kilencedik kérdés eredményeib"l, miszerint

az elektronikus levelezés szerintük id"igényes tevékenység, ehelyett szívesebben kommunikálnak szóban, Skype beszélget" programon keresztül. Válasz F" % Igen 128 98% Nem 2 2% 6. Ábra: Az e-mail használat eloszlása a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Mennyire ért egyet azzal, hogy az e-mailekkel való foglakozás sok id!t vesz igénybe? Értékelés F" % 1 - Nem értek egyet vele 43 34% 2 - Részben nem értek egyet 38 29% 3 - Semleges 36 28% 4 - Részben egyetértek 11 8% 5 - Teljesen egyetértek 2 1% 7. Ábra: Az e-mailezés id! igénye, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Ebben a kérdésben az e-mailezés id"igényessége fel"l érdekl"dtem, hogy mennyire befolyásolja a kommunikációs szokásainkat az azokra ráfordított id". Napjainkban a gyors és hatékony kapcsolattartási lehet"ség elengedhetetlenné vált. A kitölt"k 1-t"l 5-ig terjed" skálán

jelölhették be a választ, annak megfelel"en, hogy mennyire tartották id"igényes elfoglaltságnak az elektronikus 64 levelezést. A skálán az egyes fokozat jelenti, hogy nem igényel sok id"ráfordítást az elektronikus levelekkel való foglalkozás, az 5-ös válasz jelenti az igent. A válaszadók dönt" többsége nem, vagy csak kicsit tartja id"igényesnek az elektronikus levelezést: 43 f" (34%) szerint egyáltalán nem id"igényes, 38 f" (29%) kissé id"igényesnek találja, 28% véleménye szerint közepesen id"igényes, 8% tartja részben id"igényesnek. Két válaszadó egyetért azzal az állítással miszerint az e-mailezés id"igényes, "k nem szívesen használják az e-mailt, helyette azonnali üzenetküld" szolgáltatást (MSN messenger) és Skype programot használnak audio kommunikációra. Ön szerint e-mailen keresztül kommunikálni személytelenebb-e, mint telefonon? Ebben a pontban

az elektronikus levelezéssel kapcsolatos véleményük fel"l érdekl"dtem, miszerint mennyivel tartják személytelenebbnek a telefonbeszélgetéssel szemben. Az egyes fokozat alatt bejelöl"k nem tartják személytelenebbnek a telefonos beszélgetésnél, "k 27-en vannak (21%), a második fokozatot 21-en jelölték (16%), a semleges válaszadók, akik szerint nem Értékelés F" % 1 - Nem értek egyet vele 27 21% 2 - Részben nem értek egyet 21 16% 3 - Semleges 33 25% 4 - Részben egyetértek 32 25% 5 - Teljesen egyetértek 17 13% 8. Ábra: Az e-mailes kommunikáció személytelensége, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint személyes, de nem is személytelenebb kommunikációs forma a telefonálásnál, szám szerint 33-an voltak, az összes válaszadó 25%-a. A válaszadók további egynegyede, 32 f" személytelenebbnek tartja a telefonos beszélgetésnél, a fennmaradó 13% pedig úgy vélekedett, hogy teljes

mértékben személytelenebb. A 65 fenti kimutatásból úgy t#nik, hogy a hangalapú kommunikációt személyesebbnek tarják a szövegalapúnál – talán azért, mert közelebb áll a személyes kapcsolat jellegéhez, ami szintén verbális alapú. A kapott válaszok eloszlásával arra a megállapításra juthatunk, hogy a megkérdezettek legnagyobb hányada gyakorlatilag semlegesen áll ehhez a feltételezéshez, "ket követik azok a válaszadók, akik részben egyetértenek, és a harmadik legnagyobb többség, akik egyáltalán nem tartják személytelenebbnek az e-mailen történ" kommunikációt. Mindössze 14% szerint személytelenebb ez a kommunikációs forma a telefonálással szemben. A semleges válaszadók kommunikációs szokásait megvizsgáltam: szám szerint 33 f", közülük 21 rendszeresen telefonál interneten keresztül, tehát elmondható, hogy nagyrészük mindkét kommunikációs eszközt használja. Az e-mail lehet!séget ad arra, hogy

olyan emberekkel kommunikáljunk, akikkel egyébként nem tennénk meg? A kérdésben az elektronikus levelezés el"nyeire is rákérdeztem, hogyan vélekednek az internetfelhasználók, valóban megkönnyíti-e a kapcsolattartás menetét a hagyományos kommunikációs formákkal szemben. A grafikonból láthatjuk, hogy pozitív lehet"séget biztosít az elektronikus levelezés a kapcsolattartás kiszélesítésében. A kérd"ívet kitölt" ismer"seim a személyes beszélgetések alkalmával a legf"bb el"nyök között az alábbiakat említették meg: kapcsolattartás távoli földrészeken él" rokonokkal, barátokkal, interneten megismert emberekkel. A válaszadók 11%-a (14 személy) úgy vélekedett, hogy az e-mail nem nyújt több lehet"séget kapcsolattartásra, mint egyéb kommunikációs formák. A többség, 45% véleménye szerint kiszélesíti a kommunikációs lehet"ségeinket. 66 Válaszok 1 - Nem értek egyet vele 2

- Részben nem értek egyet 3 - Semleges 4 - Részben egyetértek 5 - Teljesen egyetértek F" 14 11 20 27 58 % 11% 8% 15% 21% 45% 9. Ábra: Az e-mail kommunikáció lehet!ségei, a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Hány olyan ismer!se van, akit az interneten ismert meg és azóta személyesen is találkozott vele? Az interneten megismert és utána személyes ismeretséget kötött barátságok számát vizsgáltam. A válaszok rendkívül vegyesek voltak, a 130 kiértékelt kitölt" átlagértéke 4,89 megismert barát. I. csoport: 10-nél több ismer"ssel rendelkez"k E csoportba 23-an tartoznak, "k 10-nél is több embert ismertek meg az interneten, átlagosan 20,4 ismer"sük van. Legtöbb ismer"ssel hárman rendelkeznek, számszerint több mint ötvennel. Átlagéletkoruk 29,6 év, a legfiatalabb 19, a legid"sebb 39 éves. Szembet#n", hogy legnagyobb részük férfi, számszerint 20, a fennmaradó három pedig n".

Internet felhasználási szokásaikat megvizsgálva kiderül, hogy igen aktívak a világhálón: 20-an naponta többször is felcsatlakoznak, 3 személy pedig naponta legalább egyszer lép fel a világhálóra. Lakóhelyük eloszlása szerint 15-en f"városiak, egy személy községbeli, háromhárom megyeszékhelyen és városban él, egy kitölt" külföldr"l válaszolt. Iskolai végzettségük: fels"fokú végzettséggel kilencen rendelkeznek, érettségivel 11-en, ketten szakmunkási bizonyítvánnyal és egy személy érettségivel. 67 10. Ábra: Az ismer!sök számának alakulása (X: barátok száma, Y: a megkérdezettek száma) II. csoport: a tíznél kevesebb baráttal rendelkez"k A második csoportba a tíznél kevesebb online ismer"ssel rendelkez"k kerültek, számszerint 45-en, átlagosan 3,5 online barátot szereztek. 19 személynek van öt vagy annál több ismer"se, a fennmaradó 26 személynek ötnél kevesebb, átlagosan

2,2 ismer"se. Átlagéletkoruk 26,6 év (legfiatalabb 16, legid"sebb 44 éves), ebb"l 25 n", 20 férfi. Az el"z" csoporttal összevetve, érdekes különbségre figyelhetünk fel: a nemek arányának nagy arányú felcserél"désével. Ebb"l levonhatjuk a következtetést: a n"k is aktívan ismerkednek a világhálón, de valamivel visszafogottabb mértékben, mint ahogyan azt az el"z" csoport tagjai tették. A II csoport iskolázottsági adatait vizsgálva, fels"fokú végzettséggel és érettségivel 19-19 személy rendelkezik, szakmunkásképz"je három személynek, 8 általános három alanynak (közülük ketten 16, illetve 17 évesek) illetve egy OKJ–s végzettség#. Az adatokból nyilvánvaló, hogy magasan képzett, jól iskolázott rétegr"l van szó, aki él az Internet adta ismerkedési lehet"séggel. Internet felhasználási szokásaikat megvizsgálva kiderül: 33-an napi több alkalommal

csatlakoznak a világhálóra, minden nap nyolcan, hetente egyszer 4 személy – e számadatokból is nyilvánvaló, hogy intenzíven internetez" egyénekr"l van szó. 68 III. csoport: akik egyáltalán nem ismerkedtek A harmadik csoport tagjai, 59 egyén, egyáltalán nem ismerkedett interneten, a 130-as összlétszámhoz viszonyítva majdnem a fele. Átlagéletkoruk 30,9 év (legfiatalabb 16, legid"sebb 50 éves), ebb"l 33 n", 26 férfi. internet-felhasználási szokásaikat vizsgálva 25-en naponta többször is felcsatlakoznak a világhálóra, 18an legalább naponta egyszer, hetente többször 13-an, hetente egyszer két személy, és havonta egy-két alkalommal egy személy. Lakóhelyüket tekintve: 19-en f"városiak, kilencen községb"l, heten megyeszékhelyr"l válaszoltak és 24-en városban élnek. Iskolázottság szempontjából 26-an fels"fokú végzettség#ek, 26an érettségivel rendelkeznek, hat személy 8 általánost

végzett (közülük öten 16 évesek), és egy szakmunkás iskolát végzett is van közöttük. A fenti adatokból összegezhetjük, hogy az interneten egyáltalán nem ismerked" III. csoport átlagéletkora a legmagasabb, többségében n"k alkotják, kevésbé aktív internet-felhasználók az el"z" csoportokhoz viszonyítva. Hány olyan ismer!se van, akit az interneten ismert meg és nem találkozott vele személyesen? Úgyszintén az interneten megismert személyek számáról érdekl"dtem a kérd"ívet kitölt" alanyoktól. I. csoport, a sok baráttal rendelkez"k A válaszolók közül 51-en (41%) jelölték be, hogy 10-nél több ismer"sük van, (átlagosan 54,4 ismer"s az 51 személyre levetítve) a legtöbb 300 (két személy), illetve 200 (szintén két személy). Átlagéletkoruk 29,6 év (legfiatalabb 16, legid"sebb 50 éves), ebb"l 13 n", 38 férfi. Felt#n", hogy az aktívan „ismerked"“

réteg nagyobbik hányada férfi. Internet felhasználási szokásaikat megvizsgálva kiderül, hogy igen aktívak a világhálón: 48-an naponta többször is felcsatlakoznak, mindössze 3 személy írta a válaszában, hogy naponta egyszer lép fel a világhálóra. Lakóhelyüket vizsgálva 27-en f"városiak, négyen községbeliek, hatan megyeszékhelyen, és tizenegyen egyéb városban élnek, hárman külföldr"l 69 válaszoltak. Iskolai végzettségük szerint: négyen általános iskolát fejeztek be (figyelembe kell venni, hogy két 16 éves is van közöttük), 24-en rendelkeznek érettségivel, egy személy fels"fokú OKJ vizsgával, húszan fels"fokú végzettség#ek, a többieknek szakmunkás bizonyítványa van. 11. Ábra: Az ismer!sök számának megoszlása (X: a kitölt!k száma, Y: tengely az ismer!sök) 12. Ábra: Az ismer!sök számának megoszlása az összes kitölt!re vonatkoztatva (130 f!) II. csoport: tízen aluli

ismer"ssel Szám szerint 26-an vannak, átlagosan 3,46 ismer"sük van, átlag életkoruk 28,57 év. A legfiatalabb 16, legid"sebb 44 éves Nemek eloszlása szerint 16 n" és 10 70 férfi. Közülük naponta több alkalommal 14-en használják a világhálót, napi rendszerességgel heten, hetente többször ketten, heti egy alkalommal szintén ketten. Lakóhelyüket tekintve kilenc f"városi, öten községben élnek, hárman megyeszékhely, és heten egyéb városban. Iskolázottságuk szerint: 8 általánost végzett kett" (egyikük 16 éves), kilencen érettségivel rendelkeznek, tizenhárman fels"fokú képzéssel és egy szakmunkás végzettség#. III. csoport, 0 számú ismer"ssel A harmadik csoportba 53 személy került, akik egyáltalán nem éltek az online ismerkedési formával. Átlagéletkoruk 29,9 év, a legfiatalabb 16 éves, legid"sebb 48 éves. A nemek eloszlása szerint 34 n" és 19 férfi

Internet-felhasználási szokásaikat vizsgálva 19-en naponta többször is felcsatlakoznak a világhálóra, 18an legalább naponta egyszer. 10-en hetente többször, ketten hetente egyszer, és egy személy havonta egy – két alkalommal. Lakóhelyüket tekintve: 18-an f"városiak, heten községb"l, nyolcan megyeszékhelyr"l válaszoltak és húszan városban élnek. Iskolázottság szempontjából 19-en fels"fokú végzettség#ek, 27en érettségivel rendelkeznek, négy személy 8 általánost végzett (közülük hárman 16 évesek). A fenti adatokból kiderül, hogy a világhálót kevesebbet használók jóval kevesebb ismer"sre tettek szert az aktívabban internetez"kkel szemben. A virtuálisan megismert barátok száma jóval nagyobb lehet, mint akikkel személyesen is tartjuk a kapcsolatot. Rengeteg ismeretlen emberrel kerülünk kapcsolatba az interneten nap mint nap, akivel személyesen még sohasem találkoztunk. Egy aktívan fórumozó

felhasználó naponta akár több tucat emberrel kommunikálhat a fórumon, vagy kutatásaink, munkahelyi vagy szakmai segítségnyújtás alkalmával is sok „ismeretlennel“ kerülhetünk kapcsolatba. Hány olyan ismer!se van, akit személyesen ismert meg és azóta az interneten tartja vele a kapcsolatot? E kérdés keretén belül a személyesen megismert barátok, barátságok, interneten keresztüli kapcsolattartásait vizsgáltam. 71 I. csoport: 10-nél több ismer"s A kérd"ívet kitölt" 130 résztvev" közül 64 személynek van 10-nél több személyesen megismert barátja, akivel virtuálisan tartja a kapcsolatot. Nagyságrendileg: 17 személynek 20 ismer"se, kilenc személynek 25 és 34 között. Száz, illetve annál több ismer"ssel kapcsolatot tartók 11-en vannak, közülük négy személynek van kiemelked"en sok ismer"se: 180, 200, 400 illetve 500. Az alábbi grafikon szemlélteti a számadatokat, a vízszintes

tengelyen a kitölt"k száma látható a függ"leges tengely az ismer"sök számát jelenti. 13. Ábra: Az ismer!sök számának megoszlása 14. Ábra: A barátok számának megoszlása az összes kitölt!re (130) f! vonatkoztatva Életkori megoszlásuk a következ"képpen alakult: átlag életkoruk 29,12 év, a legfiatalabb 16, a legid"sebb 48 éves. A vizsgált 64 f" internet-felhasználási szokásait elemezve 47 f" naponta több alkalommal csatlakozott világhálóra, 10 f" mindennap, hatan hetente többször, egy személy pedig hetente egyszer 72 internetezik. 16-an városban élnek, heten valamelyik megyeszékhelyen, hatan községben, 28-an f"városiak és hárman külföldiek. II. csoport 10 f"nél kevesebb ismer"ssel rendelkez"k Összesen 34 megkérdezettnek van 10-nél kevesebb olyan ismer"se, akivel személyes megismerkedés után az interneten tartja tovább a kapcsolatot. A pontos számbeli

eloszlást az alábbi táblázatban láthatjuk. 15. Ábra: A 10-nél kevesebb ismer!ssel rendelkez!k, függ!leges tengely az ismer!sök számát mutatja. Életkori eloszlásuk a következ"képpen alakult: a legid"sebb 38, legfiatalabb 16 éves, átlagéletkor: 27,02 év. internet-használati szokásaik: naponta több alkalommal 19-en csatlakoznak a világhálóra, minden nap egyszer hét f", hetente többször öten, hetente egyszer pedig három f". Lakhelyük szerinti eloszlás a következ"képpen alakult: városban lakik tíz f", hárman megyeszékhelyen, hatan községb"l, 15-en f"városból vannak. Legmagasabb iskolai végzettségüket vizsgálva, 11-en fels"fokú végzettség#ek, 16 f" rendelkezik érettségivel, hárman szakmunkásképz"t és öten általános iskolát fejeztek be, közülük hárman 16 évesek. 73 III. csoport: online ismer"sök nélkül A harmadik csoport tagjainak egyáltalán nincs olyan

ismer"se, akivel online tartanák a kapcsolatot, számszerint 32-en tartoznak ide. Átlagéletkoruk 32,33 év, a legfiatalabb 16, legid"sebb pedig 50 esztend"s. internet-használati szokásaikat vizsgálva 15 f" naponta több alkalommal internetezett, minden nap egyszer 13 f", hetente többször ketten, heti egy alkalommal egy f", havonta egy-két alkalommal egy f" látogatta a világhálót. Lakóhely szerinti eloszlás alapján: városiak 13-an, megyeszékhelyr"l négyen, községb"l négy személy, f"városiak tízen voltak, és egy külföldi. Iskolázottságuk szerint 15-en fels"fokú végzettség#ek, 15-en érettségivel rendelkeznek, és két személy 8 általános végzettséggel. A három csoport átlagéletkorát vizsgálva, a legid"sebb a harmadik csoport, ebb"l következik, hogy az id"sebb korosztály kevésbé szeret az interneten keresztül kapcsolatot tartani a személyesen megismert ismer"seivel,

annak ellenére, hogy a megkérdezettek fele naponta többször internetezik. Zömmel városlakók, a fels"fokú végzettség#ek és érettségivel rendelkeznek, a számadatokat tekintve a csoport közel 2/3-át alkotják. A legfiatalabb átlagéletkorú csoport a második, 27 évvel, az összlétszám &-ét teszik ki, aktív internet-felhasználók, nagyobbik részük városlakó, átlagosan 5,3 ismer"ssel tartják a kapcsolatot interneten keresztül. Az els" csoportban lév" vizsgálati alanyok a legintenzívebb netes kapcsolattartók: átlagosan 61,28 baráttal rendelkeznek, akivel interneten keresztül kommunikálnak. Az összlétszám felét alkotják, átlag életkoruk valamivel több, mint 29 év, nagyon intenzíven használják az internetet napi szinten (64-b"l 57 személy). A fenti számadatokból megállapítható, hogy a megkérdezettek fele kihasználja az internetes kommunikáció nyújtotta pozitív lehet"ségeket az

ismer"seivel való kapcsolattartásban. Interneten könnyebb ismerkedni, mint személyesen? A kérdésben az ismerkedési szokásokat vizsgálom, hogy valóban megkönnyíti-e a világháló az ismerkedést? Egyt"l ötig értékelhettek a kitölt"k, az ötös fokozat a könny# ismerekedést jelentette. 74 Válaszok F" % 1 - Nehezebb 10 8% 2 - Részben 8 6% 3 - Semleges 64 50% 4 – Részben könnyebb 28 22% 5 - Sokkal könnyebb 20 15% 16. Ábra: Könnyebb-e interneten ismerkedni, mint személyesen? - a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint A válaszadók 50%-a nem tett különbséget, 37% szerint megkönnyíti a világháló a kapcsolatteremtést. A számadatok alapján azt látjuk, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint lényegesen könnyebb az internetes ismerkedés. Az Internet jóvoltából több emberrel tartom a kapcsolatot rendszeresen A kérdés keretén belül a válaszadók egyt"l ötig terjed"

fokozaton bejelölhették, hogy az internetes kommunikáció jóvoltából több emberrel nyílik-e alkalmuk a rendszeres kapcsolattartásra. A válaszadók többsége szerint (55%) pozitív hatással van társas kapcsolataikra az Internet, 34% közömbösnek tartja, 12%-a a megkérdezetteknek úgy vélekedett, hogy nem befolyásolta a kapcsolattartási szokásaikat az Internet. 17. Ábra: Az Internet jóvoltából több emberrel kapcsolatot tartó válaszadók a kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint 75 Válaszok F" % 1 - Kevesebb emberrel tartom a kapcsolatot 4 3% 2 - Részben kevesebb emberrel 11 9% 3 - Semleges 44 34% 4 - Részben több barátom van 48 37% 5 - Több barátom van 23 18% Amióta internetet használok, több id!t töltök a barátaimmal és a családommal A fenti kérdésben, a lehetséges internetfügg"ség el"fordulását kerestem, illetve azt vizsgáltam, hogy az internethasználat nem megy-e a társas- és a családi

élet rovására. A válaszadó egy ötös skálán jelölhetett válaszokat, az egyes fokozat a társas kapcsolataink elhanyagolására utal, a harmadik semlegesnek számít, az ötödik szerint több id"t tölt családjával, mióta Internet hozzáférése van. A válaszadók 67%-a szerint az Internet nem befolyásolja káros mértékben szociális kapcsolatait. 23% szerint kevesebb id"t fordít a családjára, míg 10%-a több id"t tölt emberekkel. Az eredményekb"l láthatjuk, hogy a megkérdezettek nagyobb százaléka úgy látja, hogy az internetezési szokásai károsan hatottak a társas kapcsolataikra, és mindössze 10% értett egyet a feltevéssel, miszerint több ideje marad a közvetlen környezetésre a világhálónak köszönhet"en. Az interneten rengeteg információ, adat található, ha rákeresünk egy adott témára sok ezer vagy tízezer találatot ad ki a keres"program, ezek áttanulmányozása sok id"t vesz igénybe.

Bizonyára mindenkivel el"fordult már, hogy ott ragadt a képerny" el"tt, elvesztette az id"érzékét, és elfelejtette egyéb teend"it elvégezni. Nehéz meghúzni a határt, hogy mi számít függ"ségnek, vagy kóros internethasználatnak. Manapság az életünk majdnem minden pontját behálózza az Internet: munkánkhoz használjuk, tanuláshoz, információszerzéshez, ügyintézéshez, szórakozásra, kommunikációra, vásárlásra. így nem csoda, hogy 76 sok id"t töltünk a világháló el"tt. Nem feltétlenül nevezném ezt függ"ségnek, inkább életvitel változásnak, ami mindaddig hasznunkra szolgál és segíti életünket – amíg a családi és szociális kapcsolataink nem sínylik meg. A kérd"ívet kitölt"kkel történt beszélgetéseim során, egy - fiatal gyerekes családanyaemlítette, hogy az egész lakásuk „be van hálózva“, mindenkinek van számítógépe. El"fordul, hogy otthon

van a család, és a gyerekeknek vagy a férjének cseveg"programon keresztül szól, hogy jöhetnek vacsorázni, vagy mit hozzon az üzletb"l. Ennek ellenére nem érezte azt, hogy a család elidegenedik egymástól, vagy kevesebbet beszélgetnének személyesen. Ugyanúgy vannak közös élményeik, csak a kapcsolattartás lett gyorsabb egymás között, kommunikációs módszereik modernebbek lettek, „haladtak a korral“. Válaszok F" % 1 – Kevesebb id"t 13 10% 2 – Részben kevesebb id"t 17 13% 3 - Semleges 88 67% 4 – Részben több id"t 10 8% 5 – Több id"t 2 2% 18. Ábra: A családommal töltött id! és az internetezés összefüggése, kérd!ívet kitöltött alanyok száma szerint Érezte-e már, hogy egyéb teend!it elhanyagolja az Internet miatt? E kérdésben arra kerestem a választ, hogy az internet-használat mennyire megy az egyén mindennapi teend"inknek rovására. A válaszadók közel fele, 46%-a

vélekedik úgy, hogy egyéb tevékenységeit elhanyagolja a túlzásba vitt internethasználat miatt. 54%-uk válasza alapján nem befolyásolta káros irányba az Internet. Meglep"en magasnak tartom az igen választ adók táborát, az esetükben valamilyen szinten els"bbséget élvez az Internet, ami esetleg elmagányosodáshoz, depresszióhoz, szociális kapcsolatok ellaposodásához, játékfügg"séghez vezethet 77 hosszabb távon. Ebb"l is kit#nik, hogy néhányan nem a társadalmi elvárásoknak megfelel"en használják a világhálót. Válasz F" % Igen 60 46% Nem 70 54% 19. Ábra: Az igen-nem eloszlás a megkérdezettek számára utal Regisztrált-e valaha társkeres! oldalakon? A kérdés azt vizsgálja, hogy mennyire nyitottak a megkérdezettek az internetes ismerkedésre, társkeres" oldalak segítségével. A válaszadók közel fele, 46%-a már regisztrált ilyen jelleg# oldalakon, 54 %-a nem. Vizsgáljuk meg egy kicsit

közelebbr"l az igen választ adók összetételét: átlagéletkoruk viszonylag fiatal, 27,57 év, a legfiatalabb 16 éves a legid"sebb 37 éves. A nemek szerinti felbontásban 21 n", 19 férfi van közöttük. Végzettségüket tekintve fele diplomás, a másik felének túlnyomó többsége (16 f") érettségizett, a többi fennmaradó rész alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Zömében jól képzettek veszik igénybe a társkeres" oldalak szolgáltatásait, férfiak, n"k nagyjából fele fele arányban. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az internet-felhasználók jelent"s része szeret online-on ismerkedni. Nincsenek fizikai kapcsolatban a másik féllel, nem látják egymást, ideális aki félénk, írásban könnyebb megfogalmazni a mondanivalóját, és van alkalma kijavítani a begépelt szöveget, szemben az él" beszéddel. Mindemellett nem utolsó szempont az sem számukra, hogy ilyen módon jobban megismerhetik egymást a

felek, nem annyira gátlásosak, szemben egy személyes találkozással. Persze tegyük hozzá, hogy a beszélget"partnereknek mindezek teljesítéséhez "szintének kell lenniük egymáshoz. 78 Bízik-e az így megismert emberekben? Arra keresem a választ, hogy mennyire bizalmatlanok a válaszadók az interneten megismert emberekkel szemben. A felmérésb"l kiderül, 70%-uk egyáltalán nem bízik, 30% bizalmat ad. Adódik ez abból, hogy nem mindig az igazat mondják egymásnak egy-egy chates beszélgetés vagy e-mail váltás során, így ha személyes találkozásra kerül sor akkor csalódással ér véget. Mindennek a kés"bbiekben magas fokú bizalmatlanság lesz az eredménye, mint ahogy ez a számokból is tükröz"dik. Ön szerint az Internet milyen mértékben változtatta meg a kommunikációs szokásait? A kérdésben a kommunikációs szokásaink változásáról kérdeztem a kérd"ívet kitölt"ket. A megkérdezettek 70%-a

pozitív változásról számolt be, negatívan 15 százalék; a fennmaradó 15% nagyon vegyesen vélekedett: semlegesen hatott, nem változtatott, illetve nagy mértékben változtatott a kommunikációs szokásain. A számadatok magukért beszélnek. A válaszadók nagy része az internet pozitív el"nyeir"l számolt be: ingyenes, többet és kötetlenebbül beszélgethet mint eddig telefonon, új kommunikációs formákat próbálhatott ki az Internet által, például video-beszélgetés, nyelvtanulás-ismerkedés távoli emberekkel, kultúrákkal. Az interneten nagyon sok hasznos lehet"ség kínálkozik kommunikáció szempontjából, mindenki megtalálhatja számára leginkább megfelel"t. Az Internet esetében is érvényes az aranyszabály: mindent csak mértékkel szabad igénybe venni, mert könnyen függ"séghez, vagy depresszió kialakulásához vezethet. Összegezve: a pozitív hatása nagyságrendekkel nagyobb, mint a káros oldala. A XXI.

századi behálózott embert nem fojtja meg az Internet végtelen hálója, inkább ellenkez"leg: összeköti, segíti munkáját, társas kapcsolattartását – ha okosan tudjuk a javunkra fordítani. 79 Használja-e az internetet telefonos beszélgetésre? A kérdés az internetes telefonálásra alkalmas szoftverek használatának vizsgálatára irányult. Az eredményekb"l kiderült, hogy a többség (61%) gyakran él a lehet"séggel. A kérd"ív kitöltése alkalmával, személyes találkozásaim során a legtöbben a következ" el"nyei miatt voksoltak rá: ingyenes, könny# kezelni, video-csevegésre is alkalmas, akár vezetékes telefont is lehet vele olcsón hívni. Egyedüli hátrányaként a helyhez kötöttségét említették: mindkét félnek személyi számítógépre van szüksége a használatához. Ezt a hátrányt enyhíteni látszik a szélessávú mobil lefedettség nagyobb kör# elterjedése, ezáltal az újabb mobiltelefonokra

is telepíthet" az eredetileg PC-re fejlesztett alkalmazás. Hány azonalli üzenetküld! szolgáltatást (chat) használ az alábbiak közül? A kérdés során a következ" lehet"ségek közül választhattak: MSN Messenger, ICQ, Skype, chat-szobák vagy közösségi portálok és egy egyéb lehet"ség, ahová beírhatta az el"bbiekt"l eltér" válaszát. A megkérdezettek több választ is bejelölhettek, ezért a százalékértékek összege meghaladhatja a 100%-ot. A legelterjedtebb a Microsoft Messenger (90 f" használja), ezután a Skype következik 82 felhasználóval, egyéb cseveg" alkalmazást 24 f" jelölt, az ICQ-t 11-en, a chatszobák és közösségi portálokat 9 személy használja. Az MSN messenger népszer#ségét a Windows operációs rendszerbe való integráltságának köszönheti, illetve az MSN hálózatra való regisztrálás feltétel a cseveg"rendszer használatához, ehhez sok ingyenes hasznos

szolgáltatást is kapnak a felhasználók. Az interjúalanyokkal történt beszélgetéseim alkalmával megjegyezték, hogy a legtöbb barátjuk, ismer"sük MSN messengert használ, ezért kínos, ha egy baráti társaságban, vagy osztályban valakinek nincs. Ezen „beszélik“ ki a nap eseményeit, vagy akár a holnapi szórakozás terveit. Dolgozó interjúalanyaim körében népszer#, hogy a munkaid" alatt is MSN messengeren keresztül tartják a kapcsolatot, nem csak munkatársaikkal, hanem barátokkal, ismer"sökkel egyaránt. 80 Gyakrabban ír SMS-t vagy e-mailt, ahelyett, hogy beszélne az illet!vel? A kérdés keretén belül azt vizsgáltam, mennyire igaz, hogy az Internet elidegenít, vagy kevesebb szociális kontaktust létesítünk a kommunikációnk során. A válaszokat figyelembe véve érdekes eredményt figyelhetünk meg: pontosan 5050 % az igenek és nemek aránya. Az igennel válaszoló 65 f" több mint a fele, 45 f" naponta több

alkalommal is ellen"rzi e-mailjeit, illetve napi egyszer 11 f". Összességében elmondhatjuk róluk, hogy intenzív e-mail használók, ezáltal, ha mondanivalójuk nem sürg"s és alkalmuk van írásban kommunikálni, akkor élnek a lehet"séggel. 23 személy (a 65 igen válaszból) szerint az e-mailes kommunikáció nem személytelenebb egy telefonbeszélgetésnél. A fentiekb"l megállapítható, hogy az e-mailen keresztüli kommunikáció igen népszer# a megkérdezettek körében. A személyes találkozásaim során a kérd"ívet kitölt" alanyok több el"nyét említették: nem kell azonnal válaszolni a kérdésre, van lehet"ség a begépelt szöveg kijavítására, (különösen ha idegen nyelven zajlik a társalgás) nincs helyhez és id"höz kötve – bármikor írhatunk az illet"nek. A másik tényez" az olcsóság. Amennyiben egy partnerünk sokat beszél, nyilván nem túl gazdaságos csúcsid"ben telefonon

hívni, vagy egyszer#en nem jutna id"nk végigtelefonálni több embert – ekkor marad az e-mailes megoldás, rövid tömör kérdésre ugyanolyan választ kapunk. Tehát az ár/id" tényez" is nagy kihatással van a kommunikációs szokásainkra: rákényszerülünk arra, hogy üzeneteinket leegyszer#sítsük, így gyorsabban, hatékonyabban tudunk több emberrel kapcsolatot tartani. Elzártnak érzi-e magát a világtól, ha huzamosabb ideig nem jut internetközelbe? A kérdés keretén belül vizsgáltam, hogyan viselik el a megkérdezettek az internetes kommunikáció hiányát. A válaszadók 55%-a nem érzi elzártnak magát ha huzamosabb ideig nem jut Internet közelébe. 26% kifejezetten hiányolja, ha 81 nem csatlakozhat a világhálóra. 19% véleménye szerint az Internet része a mindennapi életének, és kommunikáció hiányában elzártnak érzi magát. Mindezek tudatában elgondolkodtató a végeredmény: az embertársaink majdnem fele, 45%

huzamosabb ideig nehezen viseli el az Internet hiányát. Vajon kommunikációs szokásaink megváltozásáról beszélünk vagy haladunk a függ"ség felé? 5.3 Függ"ség vagy mindennapi szükséglet? Az internet-használat és internetes kommunikáció mintaként lép be az új generáció életébe. A mostani serdül" korosztály nagy része már aktív számítógéphasználó, az Internet ismerete, és elsajátítása a jöv" munkaeszközét és az integráció lehet"ségét adja a kezükbe. Fontos megértenünk az internetes kommunikációt, az új lehet"ségeit, hogy erre az új médiumra úgy tekintsünk, mint egy szociálisan elfogadott viselkedésmintára. Még ha túlzott mértékben is „elburjánzik“, fontos, hogy ne vegyük deviáns megnyilvánulásnak, inkább úgy értelmezzük, mint egy fiatalkori lázadás elfogadott eszközét. Természetesen itt is el"fordulnak kóros túlhasználatból származó esetek egyes

felhasználóknál, ám emiatt nem szabad elítélni. A nagy többségr"l sem szabad megfeledkeznünk, akiknek az életét, társas kapcsolatait könnyebbé tette az Internet. A kérd"íves vizsgálatot elemezve megállapíthatjuk: a megkérdezettek nagy része aktív internet-felhasználó, napi szinten felcsatlakozik a webre, az e-mail és a multimédiás kommunikáció a legelterjedtebb. A megkérdezettek fele kihasználja az internetes kommunikáció nyújtotta pozitív lehet"ségeket az ismer"seivel való kapcsolattartásban. Nagy hatással van a szociális kapcsolataink építésében is: a válaszadók közel fele, már regisztrált társkeres" jelleg# oldalakon, a megkérdezettek több mint 1/3-a szerint lényegesen könnyebb az internetes ismerkedés. A sok jó után néhány negatív vonatkozást is megemlítenék: a megkérdezettek majdnem 1/4-e úgy látja, hogy az internetezési szokásai károsan hatottak a társas kapcsolataira, kevesebb

id"t tölt a családjával vagy a barátaival. 82 A válaszadók közel fele vélekedik úgy, hogy egyéb tevékenységeit elhanyagolja a túlzásba vitt internethasználat miatt. Egy kérdésben a kommunikációs szokásaink változásáról kérdeztem a kérd"ívet kitölt"ket. A megkérdezettek 70%-a pozitív változásról számolt be, negatív hatásról mindössze 15% számolt be. Az elmagányosodás egyik eszköze az Internet: hozzá vagyunk szokva, hogy mindig elérhet", találunk társakat, akik azonban elérhetetlenek, csak elképzelhet"k. Az ember életében rendkívül fontos a személyes kapcsolat, a verbális, non- verbális kommunikáció – ami az interneten keresztül nem fogható. Egyesek ezért azt feltételezik, hogy ezáltal elektronikus kommunikáció elszigeteli az embert a társaitól - ezt azonban a jelenlegi kérd"ívezésem eredményei megcáfolják. Valóban behálózta az életünket az Internet? Kommunikációra,

munkára, tanulásra és szórakozásra egyaránt használjuk, életünk szerves részévé vált, hiányát huzamosabb ideig nehezen viseljük el. Ez lenne a szabadság, vagy inkább rabság? Inkább behálózott szabadságnak nevezném, ahol ez a láthatalan háló, az Internet, mindennapjaink és életünk nagy részét beszövi, ám nem fojt el: inkább segíti könnyebbé tenni az életünket, munkánkat. 83 6. Irodalomjegyzék 6.1 Jegyzetek BAGÓ József: Gazdaság, oktatás, munkapiac, Kultúra és közösség (2. évf 1998/4 -1999/1. sz) BÓDI Zoltán, VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban, Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság, 2006. BUDA Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszer#ségei, Budapest, Animula, 1994. FÜLÖP Géza : Az információ, Budapest, ELTE BTK, 2001. FÜLÖP Géza: Ember és információ, Budapest, Múzsák Kiadó, 1984. HEIM, Michael: Virtual Reality and the Tea Ceremony. Princeton

Architectural Press, 1998. HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II/ A kommunikatív jelenség 1-2 Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/General Press, 2003. KÓNYA László: Számítógép hálózatok, LSI Oktatóközpont, Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány, Budapest, 2005. KÖVESI János, Dr. (Szerk): Menedzsment és vállalkozástan, Budapest, Budapesti M#szaki- és Gazdasátudományi Egyetem, 2006. McLUHAN, Marshall: (ford. KRISTÓ NAGY István): A Gutenberg-galaxis A tipográfiai ember létrejötte, Budapest, Trezor Kiadó, 2001. MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Osiris, 2003. NÉMETH Attila, GEREVICH József (szerk.): Addikciók, Medicina Kiadó, Budapest, 2000. ROPOLYI László: Az Internet természete, Typotex, Budapest, 2006. TARR Bence: Keresés az Interneten, Budapest, Panem Kiadó, 2001. TÓSZEGI Zsuzsanna: A képi információ, Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1994. TÖRÖK Gábor:

kommunikációelmélet I-II-III., Szombathely, 2000 Folyóiratok FÁBIÁN Balázs: Internetfügg"ség mint betegség, Magyar Hírlap, 2007. novemberi szám GERLÓCZY Ferenc: A Pudding próbája, Internetes telefonálás, Hvg Háló magazin, 2007 Október KULCSÁR Hajnal: Korán kezdik, Magyar Hírlap, 2007. novemberi szám 6.2 Bibliográfia ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom, Gondolat kiadó, Budapest, 1983. BALÁZS Géza, BÓDI Zoltán: Az internet korszak kommunikációja, Gondolat Infonia, Budapest, 2005 GRIFFIN, Em.: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Harmat kiadó, Budapest, 2001. 84 HOSSZÚ Gábor: Az Internetes kommunikáció Informatikai alapjai, Novella Kiadó, 2005. KAPITÁNY Ágnes és Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei, Sajtóház kiadó, Budapest, 2007. KAPITÁNY Ágnes és Gábor: Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón, Új Mandátum könyvkiadó, Budapest, 2000. ROSENGREN, Carl Erik: Kommunikáció, Typotex kiadó,

Budapest, 2004. Ezenkívül folyóiratok és magazinok: PC World, Chip Magazin, Hvg Háló Magazin, Magyar Hírlap informatikai melléklete és számos online magazin és hirportál figyelemmel kísérése. 6.3 Online irodalom és hivatkozások Elektronikus könyvek BÍBOR Máté: A magyar irodalom filológiája,(szerk.: HEGYI Ádám), Kempelen Farkas Digitális könyvtár, (www.hikhu/tankonyvtar/site/books/b161/konyvpdf) 2008. 05 11 BÓDI Zoltán: Az írás és beszéd viszony az internetes interakcióban, Magyar Nyelv"r, A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata, (Forrás: www.nyelvorc3hu/period/1283/128302pdf) 2008 11 10 CRYSTAL, David: Language and The Internet. 2001, Google Könyvek, (Forrás:http://books.googlehu/books?id=cnhnO0AO45AC&dq=Crystal,+David:+ Language+and+The+Internet&pg=PP1&ots=akQUJvhDf0&source=bn&sig=Pr7 K1mpciZbUpskThbhzJEpZNg&hl=hu&sa=X&oi=book result&resnum=4&ct=result#PRA10PT1,M1 )

2008. 10 02 DRÓTOS László: Informatikai Jegyzetek, (Forrás: http://mek.oszkhu/03100/03122/html/erd/erd46html GILDER, George: Sötét Kábel, Buta Hálózat (Ford.: Gervai Péter), (Forrás: (http://grin.hu/mindburp/FIBHUNhtml) 2008 08 05 HEIM, Michael: Virtual Reality and the Tea Ceremony, Princeton Architectural Press, (Forrás: http://www.mheimcom/html/docs/vrtea/vrteahtml) 2008 05 10 HORÁNYI Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé, (Forrás: Magyar Elektronikus Könytár (http://www.mekiifhu/porta/szint/human/media/hozseb1/hozsb1htm ) 2008 07 01 ICQ LLC., ONLINE, (Forrás: http://wwwicqcom/info/abouthtml) 2008 11 29 NAGY Zoltán: Írásbeliség és képiség az Internet korában, (Forrás: www.liciumhu/images/content files/File/nagy zoltan irasbeliseg es kepiseg a z internet koraban.pdf) , 2008 10 18 LANDOW, Georg P.: Hypertext and Critical Theory Hn,Baltimore, The Johns Hopkins University Press. 1995 A könyv els"

fejezete magyarul is megjelent: Hipertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? In: SUGÁR János (szerk.): Hypertext + Multimédia, Artpool /Artpool Füzetek/, 85 (http://www.artpoolhu/hypermedia/landowhtml) 2008 09 10 SZ$TS Zoltán: A Hipertext, (http://magyar-irodalom.eltehu/vita/szzhtml) 2008 09. 16 Windows Live Messenger: ONLINE, (Forrás: http://im.livecom/messenger/im/home/) 2008 11 29 Cikkek, tanulmányok Internetes hivatkozásai ALPOK-ALJA ONLINE: Nyomtatott sajtó, csökken" példányszámok, (http://www.alonhu/indexphp/article/articleview/990/1/5) CENTER FOR INTERNET ADDICTION RECOVERY, (http://www.netaddictioncom), 2008 11 20 A DIGITÁLIS JÖV! TÉRKÉPE, A Magyar társadalom és az Internet, 2005. ITHATKA-ITTK-TÁRKI, (www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a743pdf HWSW MAGAZIN :Új adatátviteli sebességrekordok az Internet2 hálózaton, http://www.hwswhu/hirphp3?id=30948) 2008 07 22 HVG.HU, Alacsony nálunk az internet-használat,

(http://hvg.hu/Tudomany/20050513internethasznalat adatokaspx) 2008 11 20 INTERNET SZÓTÁR: (http://www.durahu/revesz/eu2005/szotarhtml) 2008 05 12 INDEX.HU: Sorvad a nyomtatott sajtó Magyarországon, (http://index.hu/kultur/media/matesz645/) 2008 11 20 PCFÓRUM: Ma 35 éves az Internet, (http://pcforum.hu/hirek/8755/Ma+35+eves+az+Internethtml) 2008 09 01 HARVEY BALL: Original Smilie, (http://elouai.com/smiley-historyphp) 2008 11. 27 WIKIPEDIA: Netikett, (http://hu.wikipediaorg/wiki/Netikett) WIKIPEDIA: E-mail, (http://hu.wikipediaorg/wiki/E-mail) WIKIPEDIA : Adatátviteli sebesség, http://hu.wikipediaorg/wiki/Adat%C3%A1tviteli sebess%C3%A9g) WIKIPEDIA: Nyelv, (http://hu.wikipediaorg/wiki/Nyelv#ElmC3A9letek a nyelv kialakulC3A1sC 3.A1rC3B3l) WIKIPEDIA: Google street view, (http://en.wikipediaorg/wiki/Google Street View) 20080901 7. Mellékletek I. számú melléklet A kérd"ív II. számú melléklet A kérd"ívek statisztikai összesítése 86