Sport | Küzdősport » Küzdősportok a hazai és külföldi tantervekben és megvalósulásuk a hazai gyakorlatban

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM DOKTORI ISKOLA NEVELÉSSZOCIOLÓGIA PROGRAM FORRAY KATALIN PROFESSZOR ASSZONY Munkacím: A KÜZDŐSPORTOK HELYE, HELYZETE ÉS SZEREPE, VALAMINT LEHETŐSÉGEI A NEVELÉSI FOLYAMATBAN A MAGYAR, VALAMINT A NÉMET ALAPFOKÚ-, KÖZÉPFOKÚ- ÉS FELSŐOKTATÁSBAN Vagy - KÜZDŐSPORTOK A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TANTERVEKBEN ÉS MEGVALÓSULÁSUK AZ ISKOLAI GYAKORLATBAN - MORVAY-SEY KATA PhD hallgató Nevelésszociológia program I. évfolyam Problémafelvetés A küzdelem az élővilág jellemzője, egyidős az élővilággal, genetikailag kódolt. A küzdelem számos formát ölthet, fejlődését, kialakulását társadalmi és biológiai feltételek egyaránt meghatározzák. A fennmaradásért, létért folytatott harc, küzdelem ősidők óta része az életnek, az egyes fajok közötti és fajon belüli versengés egyaránt jelentős, hiszen a párválasztásért,

területszerzésért, táplálékért és a csoporton belül elfoglalt helyért is meg kell küzdeni. A fajon belüli küzdelem az állatvilágban egyes fajoknál ritualizálódott, nem szükséges elpusztítani a másikat, ahhoz, hogy a hierarchia kialakuljon a csoporton belül, hiszen így nem csökken a faj egyedeinek a száma. Az állatvilágban a küzdelemmel kapcsolatos megfigyelések során tett megállapítások, az ott tapasztalható versengés- viselkedés - struktúrák azonban nem vihetők át az emberi viselkedésre. (Nagykáldi, 2000) Az emberi cselekvés, küzdelem abban tér el az állatok viselkedésétől, hogy tudatos, bonyolult szabályozások kísérik és az akciók tervezése, illetve az anticipáció képessége jellemzi, valamint az ember képes mérlegelni tetteinek súlyát és annak következményeit. Ahogyan az emberi civilizáció egyre magasabb fokra jut, s nem kényszerülünk mindennap megküzdeni a táplálékért, területért, úgy halványul el a

küzdeni tudás képessége. A túléléshez szükséges mechanizmusok azonban, mivel genetikailag kódoltak, vészhelyzetekben kiváltódnak, például katasztrófák esetén. Szerencsére erre azonban ritkán van szükségünk. A mai modern ember keresi a küzdelem, a kihívás, a természet feletti diadalmaskodás különböző lehetőségeit, ennek egyik megjelenési formája a sport. Gondolhatunk itt versenysportra, ahol a minél magasabb teljesítmény, s mások legyőzése a cél, vagy akár a szabadidősport bármely formájára, ahol saját teljesítmény túlszárnyalása, önmagunk legyőzése a cél. A küzdősportok - a többi sportággal ellentétben - biztosítják azt a lehetőséget, hogy a küzdelem ősi formáját megélhessük, ősi ösztöneinket, biológiailag kódolt túlélőképességünket szabályok közötti test-test elleni versengésben ébren tartsuk. Minden esetben szem előtt kell tartani, hogy nem a másik testi épségének veszélyeztetése, nem

az egészség károsítása a cél, hanem az ellenfél szabályok között történő legyőzése a cél. Az asszertivitás fejlesztése a cél és nem az agresszivitásé, amely fontos fogalmi különbség. A küzdősportok gyűjtőfogalom alá számos sportág tartozik, s az egyes sportágakon belül is rengeteg stílusirányzat alakult ki a XX. század végéig Az 1970-es évektől igen nagy népszerűségnek örvendenek az ide tartozó mozgásformák, s méltán állíthatjuk, hogy a sport területén a 20. század végén ez volt az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. A küzdősportokhoz sorolhatjuk a klasszikus, már az ókori görög olimpiai játékokon is szereplő birkózást és ökölvívást, vagy akár a vívást (ókori botvívástól, a gladiátorok bajvívásain át a mai modern vívásig), illetve azokat a küzdősportokat is, melyeket - bár ősi küzdőművészetekből alakultak ki -, modern küzdősportok névvel illetünk, hiszen csak az a 20. században

váltak ismertté Mindenképpen definiálnunk kell mit jelent a küzdősport kifejezés? Minden olyan sportág e gyűjtőfogalom alá tartozik, ahol az ellenfelek puszta kézzel, valamilyen eszközzel, felszereléssel vagy anélkül, közvetlen vagy közvetett kontaktusban egymással folyamatosan vagy pillanatnyilag érintkezve (folyamatos fogás, ruhafogás, pillanatnyi érintés stb.), test- test elleni küzdelemben az adott szabályok szerint a győzelem elérése érdekében viaskodnak. (Morvay-Sey, 2008) Meglepő módon edzéselméleti megközelítés alapján taktikai szempontból a páros küzdősportágak közé tartozik a már említett küzdősportokon kívül a tenisz, az asztalitenisz és a tollaslabda is. Annak ellenére, hogy a küzdősportok ilyen dinamikusan fejlődtek nagyon kevés azon szakirodalmak száma, melyek az egyes sportágak technikai - taktikai képzésén kívül e témakörrel foglalkoznának. Magyarországon ugyan jelentek meg tanulmányok, szakkönyvek a

témában, de olyan tanulmány még nem készült, mely nemzetközi összehasonlításban vizsgálná e témakör megjelenését az alapfokú és középfokú oktatásban, valamint a felsőoktatáson belül. A témához személyesen is kötődöm, hiszen öt éves korom óta foglalkozom küzdősportokkal (karate, judo, jiu-jitsu), mint versenyző, s 13 éve mint edző (szakedző) is. Témaválasztásomban ez az alapvető motívum, amelyet erősít az, hogy 2005 óta a Pécsi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézetben oktatom kötelező és választható tárgyként a küzdősportok alapjait a leendő sportszakembereknek. A téma vizsgálatát több tényező is indokolja, melyek a következők: 1. Az iskolai erőszak, agresszió egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban is. Mindennaposak az iskolai erőszakról, diák- és tanárverésről szóló híradások. Külföldön felismerték a küzdősportokban, küzdőjátékokban rejlő lehetőségeket, s

sikeresen alkalmazzák mesterséges, szabályozott keretek között az agresszió levezetésének, kiélésének egyik lehetséges módjaként iskolai kereteken belül. A gyerekek természetükből adódóan keresik és szeretik a merészséget és a bátorságot igénylő helyzeteket és kihívásokat, kutatják saját teljesítőképességük határát, kíváncsiak arra, hogy mire képesek, mekkora az erejük. Éppen ezért felügyelt keretek között (az iskolában, edzésen, délutáni foglalkozásokon) kell biztosítanunk számukra, hogy ilyen irányú igényeiket kiélhessék, és ne kelljen elfojtaniuk ösztöneiket. A küzdőjátékok és feladatok, küzdősportok kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek küzdelem iránti igényét kielégítsük, biztosítsuk számukra a gátlások nélküli erőfelmérést, s ezáltal tegyünk egy kis lépést afelé, hogy megelőzzük az erőszakos, deviáns viselkedést kortársaikkal szemben. Úgy gondolom számos

kapcsolódási pontot találhatunk más, szintén erre a problémakörre koncentráló iskolai projektekhez. (konfliktuskezelő tréningek / „Stop and think”) Amikor küzdelemről beszélünk sokan csak a negatívumokat tartják szem előtt, aggályaikat, félelmeiket fogalmazzák meg, s a küzdelem veszélyességét hangsúlyozzák. A küzdés, küzdelem szó hallatán rögtön egy betörött, vérző orr és az agresszív fellépés jut eszükbe. Mindenképpen ki kell emelni, hogy a küzdelem (küzdőjátékok, küzdősportok) pozitív illetve negatív hatásai nem kizárólag a küzdelemi cselekvésből magából adódnak, sokkal inkább függnek az alkalmazás módjától, mikéntjétől. Éppen ezért szükséges a küzdelmi cselekvés (küzdőjátékok, küzdősportok oktatásának) megtervezése, ésszerű felépítése iskolai kereteken belül. Emellett meg kell említenünk e sportágak személyiségformáló hatásait is 2. A küzdősportokban rejlő

lehetőségeket a tantervkészítők is felismerték, s 1995-ben a NAT Testnevelés és sport műveltségterületének új témakörei közé bekerült „Az önvédelem, küzdősportok” tartalmi egység. A szakemberek európai mintákat figyelembe véve alkották meg az addigi centralizált tantervektől teljesen eltérő alaptantervet és kerettanterveket. A témával kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy a „küzdősportok és önvédelem” témakör milyen indokkal, milyen előkészítő munka után, kinek a javaslatára és kinek az előkészítő munkája révén került be a tantervekbe. Volt-e egy határozott elsődleges koncepció arra vonatkozóan, hogy e témakör alatt milyen küzdősportok oktathatók elsődlegesen, illetve kizárólagosan. Számos kérdés merül fel, melyre ez idáig senki sem kutatta a választ. Ezzel kapcsolatosan lehetőség nyílik felmérni azt is, hogy a pedagógusok mennyire követik a tantervi változásokat, mennyi időt vesz igénybe,

hogy szemléletük egy adott témakörre vonatkozóan megváltozzon. E kérdéskörhöz kapcsolható a tanárképzéssel kapcsolatos vizsgálatok összessége, melynek során vizsgálhatjuk, hogy a tanárok képzésének felépítése, struktúrája, a tanult tárgyak mennyire befolyásolják a tantermi munkájukat. Hajlandóak –e önképzésre illetve élnek –e a továbbképzés lehetőségeivel? 3. A dolgozat legjelentősebb részét a tantervek e témakörre vonatkozó előírásainak vizsgálata tenné ki, hiszen a tantervi felülvizsgálat során megfigyelhető változások is jelentősek. Mivel diplomadolgozatomat is hasonló témakörben írtam „ A magyarországi és németországi kerettantervek testnevelés és sport műveltségterületének vizsgálata – különös tekintettel a küzdősportokra” címmel, s jelentős kutatómunkát végezve tanulmányoztam 4 német tartomány kerettanterveit, ezért mindenképpen szeretném a németországi tantervek

küzdősportokra vonatkozó előírásait is bemutatni és elemezni, illetve a fennálló infrastrukturális különbségekre és ezekből adódó problémákra utalni. Mivel a német tantervek is 2008-ban változtak, ezért összehasonlítható ezen tantervek a korábbi tantervekhez viszonyított szemléletváltása. 4. Az előírások gyakorlati megvalósulásának vizsgálata azért is fontos, mert ezáltal láthatóvá válik, hogy a tantervi előírásokat hogyan értelmezik és valósítják meg helyi szinten a gyakorló tanárok. Erre vonatkozóan két vizsgálatot is végeztem Pécsett (2003-ban és 2008-ban), melyek e témakör konkrét, iskolai testnevelésen belüli alkalmazására vonatkoztak, s meglepő eredményeket kaptam, hiszen 5 éven belül megfigyelhető egy szemléletváltás a testnevelők között. A küzdősportok iskolai oktatására vonatkozó kérdőívemet szeretném Németországban is testnevelő tanárokkal kitöltetni, s ennek eredményeit a

lehetőségekhez mérten a magyarországi testnevelők által adott válaszokkal összehasonlítani. (Folyamatban van az Ajkán tanító testnevelők felmérése ugyanezzel a kérdőívvel.) 5. A tantervi előírásokhoz szorosan kötődik a testnevelő tanárképzés / sportszakember képzés vizsgálata is. Ennek megfelelően szeretném megvizsgálni a jelentősebb magyarországi és németországi felsőoktatási intézmények tantervi hálóit / képzési és kimeneti követelményeit, illetve a küzdősportokra vonatkozó képzési sajátosságokat. (képzésben elfoglalt helye, félévek, óraszámok, konkrét tartalmak (tematikák) stb.) A kapott információk birtokában lehetőség nyílik a magyarországi és németországi testnevelő tanárképzés, illetve a küzdősportokra vonatkozó előírások, ismeretek elemzésére összehasonlítására. 6. ejtenem, A küzdősportok személyiségfejlesztő hatásairól is szót kell hiszen az iskolai testnevelésben való

alkalmazásuk egyik legkiemelkedőbb indokaként szokták ezt a tényt említeni a szerzők. Már a küzdősportok előkészítésére használt küzdőjátékok és feladatok alkalmazása során is rengeteg kihívással, élménnyel gazdagodnak a tanulók. A küzdőjátékok során számtalan pedagógiai, pszichológiai, fizikai hatás éri a játékost, így ezek alkalmazásával kiemelten fejleszthetők a motoros képességek csakúgy, mint a személyiség meghatározott szegmensei, hiszen a feladatok során lehetőség nyílik a nevelői hatások érvényesítésére. „A játékos saját határainak célirányos és felelősségteljes átlépése az identitás kialakításának és a személyiségfejlesztés legfontosabb faktora.() A küzdő felek szembenéznek a kihívásokkal, megélik saját és ellenfelük testi erejét, illetve szembesülnek azzal.() Ezen felül megtanulják, milyen fontos a teljesítményszint reális értékelése, és az ez alapján történő

döntések meghozatala (). A sokrétű érzékelés és észlelés kibontakozása és differenciált megjelenése miatt fontos mozgástapasztalatot szereznek (a gyerekek- szerző). Ezáltal bizalmat nyernek testükkel és képességeikkel szemben, kialakul önbizalmuk és erősödik önértékelésük.” (Lange-Sinning, 2007, 20-21. o) Tervezett fejezetek: 1. Magyarországi tantervek vizsgálata (változások) 2. A magyarországi tantervek testnevelés és sport műveltségterületének vizsgálata 3. Küzdősportok bekerülése a magyar tantervekbe 4. A magyar tantervek küzdősportokkal kapcsolatos előírásainak vizsgálata 5. Érettségi követelmények küzdősportokkal kapcsolatos előírásainak vizsgálata 6. A testnevelő-edző szakok (Bsc, Msc) KKK-inak bemutatása és vizsgálata, előírásai 7. Küzdősportok oktatása a magyar sportszakember képző intézményekben (félévek száma, oktatott küzdősportok, oktatók, tematikák stb.) 8. Németországi tantervek

vizsgálata (kiválasztott tartományokban) 9. A németországi tantervek testnevelés és sport műveltségterületének vizsgálata 10. Küzdősportok bekerülése és helye a német tantervekben 11. A német tantervek küzdősportokkal kapcsolatos előírásainak vizsgálata 12. A német érettségi követelmények küzdősportokkal kapcsolatos előírásainak vizsgálata 13. A németországi testnevelő-edző szakokra (Bsc, Msc) vonatkozó előírások bemutatása és vizsgálata 14. Küzdősportok oktatása a német sportszakember képző intézményekben (félévek száma, oktatott küzdősportok, oktatók, tematikák stb.) 15. Összehasonlító elemzés 16. Felmérés Magyarországon (Pécs-Budapest) / Németországban (Wolfsburg-Berlin) a küzdősportok iskolai testnevelés órán történő oktatásával kapcsolatosan 17. Javaslatok Felhasznált irodalom: LANGE, Harald -SINNING, Silke (2007): Kämpfen, Ringen und Raufen im Sportunterricht. Limpert Verlag, Wiebelsheim

MORVAY-SEY Kata (2008): Küzdősport játékok- Küzdő sportjátékok. Gyakorlati segédanyag testnevelőknek, edzőknek. Pécs (kiadás alatt) NAGYKÁLDI Csaba (2000): Küzdősportok elmélete. Computer Arts Budapest